A hatékonyság új dimenziója

A ChatGPT nem egyszerűen egy chatbot, hanem egy stratégiai szintű produktivitás-növelő eszköz, amely képes percek alatt strukturálni az információt, rendszerezni a gondolatokat és döntéselőkészítő anyagokat készíteni. Nem csupán szöveget generál, hanem támogatja a tervezést, az elemzést és a kreatív folyamatokat is, mindezt olyan sebességgel, amely korábban elképzelhetetlen volt.

Egy kis tudatossággal a ChatGPT használata valódi versenyelőnyt jelenthet. A pontos promptolás, az iteratív finomítás és a megfelelő validálás kulcsfontosságú, különösen üzleti környezetben, ahol a generált tartalom minősége közvetlen hatással van a döntésekre.

A láthatatlan kockázat: adat és kontroll

Számos szervezetnél a ChatGPT használata gyorsabban vált gyakorlattá, mint ahogyan megszülettek volna a hozzá kapcsolódó adatvédelmi és biztonsági keretek. A technológia adaptációja megelőzte a stratégiai kontrollt.

Ez azonban komoly kérdéseket vet fel. Mi történik, ha bizalmas szerződésrészlet kerül a ChatGPT-be? Ha belső pénzügyi adatokat használunk fel egy elemzéshez? Ha ügyféladatokat másolunk be egy promptba?

A mesterséges intelligencia nem tud különbséget tenni érzékeny és nyilvános információ között, a felelősség minden esetben a szervezeté. Különösen akkor, amikor a rendszer külső forrásokhoz is hozzáfér, például böngészési funkción keresztül. A ChatGPT Atlas sebezhetősége is arra hívta fel a figyelmet, hogy az AI-hoz kapcsolódó kiegészítő funkciók és integrációk új típusú biztonsági kockázatokat nyithatnak meg.

A ChatGPT így nem csupán hatékonysági eszköz, hanem – megfelelő irányítás és szabályozás hiányában – potenciális kockázati tényező is.

Amikor az AI magabiztosan téved

A ChatGPT egyik sajátossága, hogy rendkívül magabiztos és gördülékeny stílusban fogalmaz, még akkor is, ha az információ nem teljesen korrekt vagy hiányos. Előfordulhatnak pontatlanságok, félreértelmezések vagy nem megfelelően alátámasztott állítások, különösen összetett szakmai kérdések esetén.

Egy marketinganyagban ez legfeljebb korrekciót igényel. Egy jogi, pénzügyi vagy stratégiai döntésnél azonban már komoly következményei lehetnek. A ChatGPT nem tényellenőrző rendszerként működik, hanem a rendelkezésére álló mintázatok alapján generál válaszokat, ezért a szakmai ellenőrzés és validálás minden esetben elengedhetetlen.

Etikai és reputációs kérdések

A ChatGPT használata nemcsak technológiai, hanem etikai kérdés is. Hol húzódik a határ a támogatás és a helyettesítés között? Mi számít eredeti munkának? Hogyan kommunikálja egy vállalat, ha AI-t használ tartalomkészítéshez vagy döntéselőkészítéshez?

Az átláthatóság egyre inkább versenyelőnnyé válik. Azok a szervezetek, amelyek világos irányelveket alakítanak ki a ChatGPT alkalmazására, hosszú távon erősítik a bizalmat ügyfeleik és partnereik szemében.

A valódi kérdés: stratégia vagy improvizáció?

A ChatGPT jelenléte ma már adott. A kérdés az, hogy tudatos stratégia mentén integráljuk-e a működésbe, vagy hagyjuk spontán módon formálódni a használatát.

Egy átgondolt AI-megközelítés magában foglalja:

• a belső használati szabályzat kialakítását,
• az adatvédelmi megfelelőséget,
• a biztonsági kontrollokat,
• a munkatársak képzését,
• valamint a generált tartalmak ellenőrzési folyamatát.

A technológia önmagában sem jó vagy rossz. A különbséget az jelenti, hogy milyen keretek között alkalmazzuk.

Lehetőség és felelősség

A ChatGPT képes új dimenzióba emelni a hatékonyságot, gyorsítani a döntés-előkészítést és támogatni az innovációt. Ugyanakkor adatvédelmi, biztonsági és etikai kihívásokat is felszínre hoz.

A jövő nem azoké, akik egyszerűen használják az AI-t. Hanem azoké, akik tudatosan, kontrolláltan és stratégiai szemlélettel építik be a működésükbe.

Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a vállalatok ne csupán eszközként, hanem szabályozott keretek között integrált megoldásként tekintsenek a ChatGPT-re. Ebben nyújt stratégiai támogatást a Proman Consulting is: segít az AI-használat üzleti bevezetésében, a kockázatok feltérképezésében és a biztonságos működési keretek kialakításában, hogy a technológia valóban versenyelőnyt jelentsen, ne pedig rejtett kockázatot.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post ChatGPT: Versenyelőny vagy rejtett kockázat a vállalatok számára? appeared first on Műszaki Magazin.

Mi teheti szükségessé a nemrég bevezetett adatkommunikációs protokoll módosítását?

Az európai digitális identitás ökoszisztémája a fejlődés egy intenzív szakaszában van és a magyar DÁP applikáció részeként működő adattárca is le kell kövesse a módosításokat. Az EUDI Wallet alapját képező OpenID4VP szabvány több verzión ment keresztül az eAzonosítás 2025 nyári indulása óta, és mára megjelent az 1.0-ás, első nem draft verzió. A DÁP Adattárca esetében ennek lekövetése gyakorlatilag EUs jogszabályi kötelezettség az eIDAS 2.0 rendelet alapján – ami közvetlen hatással van a csatlakozó szervezetek technikai integrációira.

Mit jelent ez a gyakorlatban a csatlakozó felek (elfogadók) számára?

 „A szabványok véglegesedése mindig együtt jár azzal, hogy az eddigi implementációkat felül kell vizsgálni” – emeli ki Janszky Balázs, a TrustID Solutions Kft. Business Development Managere.

„Ez nemcsak az új fejlesztéseket érinti, hanem azokat a rendszereket is, amelyek már élesben használják a DÁP-alapú eAzonosítást. Becslésünk szerint az új OpenID4VP szabványra való áttérés 1.5 – 3 hónapnyi fejlesztési feladatot is igényelhet. Fel kell készülni továbbá az átállásra, potenciálisan párhuzamosan kell majd a csatlakozó cégeknek támogatni a régi és az új adatátadási protokollt az átállás időszakában, ami növelheti a komplexitást.

A DÁP Adattárca eAzonosítás szolgáltatásához való csatlakozás technikai és az OpenID4VP szabvány használatáról, változásairól részletesebb információ érhető el a TrustID Solutions oldalán:
DÁP eAzonosítás csatlakozás és az EUDI Wallet ökoszisztéma változásai

Milyen jellegű változásokon ment át az OpenID4VP szabvány a közelmúltban?

Az OpenID4VP 1.0 több alapvető technikai elem módosítását hozta magával. Megújul a tárca-metaadatok struktúrája, amely egységesebb és átláthatóbb adatleírást biztosít, miközben a korábban használt Presentation Exchange szerinti presentation definition helyét egy új lekérdező nyelv, a DCQL (Digital Credentials Query Language) veszi át. Ez egyszerűbbé és egyértelműbbé teszi majd az adatlekérdezéseket, valamint az unióban használt tárcák és a csatlakozó felek közötti képesség-egyeztetést, erősítve az európai interoperabilitást. A szabvány emellett számos ponton módosul, ami sajnos visszafelé nem kompatibilis változásokat is eredményez a korábbi szabványverziókra épülő adattárca implementációkban, így várhatóan Magyarország esetén is.

Várhatóak további változások?

A DÁP adattárca mögötti technológiai környezet szorosan kell illeszkedjen az uniós EUDI Wallet Architecture and Reference Framework (ARF) fejlődéséhez.

„Nemrég jelent meg az ARF 2.8-as verziója, módosult a PID Rulebook, és EU-szinten a bizalmi listák formátumának átalakítása is napirenden van. Ezek mind olyan változások, amelyek előre jelzik: a szabványkövetés tartós működési feladattá válhat a következő években” – emelik ki a szakértők.

Hogyan lehet erre hosszú távon felkészülni?

A TrustID Solutions válasza egy olyan SDK, amely az OpenID4VP alapú adatátadási protokoll teljes implementációját biztosítja, és közvetlenül támogatja a DÁP Adattárca eAzonosítás szolgáltatásához való csatlakozást. Az SDK célja, hogy levegye a csatlakozó felek válláról a szabványok folyamatos követéséből fakadó fejlesztési terheket, amellett, hogy teljes kontrollt biztosít a szervezet részére az ügyfél adatok felett

„A megoldás kialakításakor nemcsak a hazai követelményeket vettük figyelembe” – teszik hozzá. „Az EU-s Large Scale Pilot projektek eredményei és a nemzetközi interoperabilitási tesztekben szerzett tapasztalataink alapján az SDK-t folyamatosan úgy készítjük fel, hogy képes legyen kihasználni az EUDI Wallet ökoszisztémában rejlő jövőbeli lehetőségeket.”

Milyen új képességekről van szó?

A cél nem kizárólag a magyar DÁP kompatibilitás. Az SDK felkészítése kiterjed arra is, hogy a jövőben más uniós digitális tárcák elfogadása is megvalósítható legyen, valamint új típusú attribútum-tanúsítványok kezelése is támogathatóvá váljon. Ide tartozhat például a jogosítvány, a forgalmi engedély, vagy később akár a cégképviseleti jogok és meghatalmazások digitális igazolása. Ezen kívül a várható további funkciók között szerepel a közvetlen offline (bluetooth/NFC) alapú un. proximity adatátadás is.

Mi a legnagyobb üzleti előny?

 „Az SDK megoldásunk egy stabil réteget képez az üzleti alkalmazások és a folyamatosan változó nemzetközi specifikációk között. Így a megfelelőség fenntartása nem újabb kritikus projektet, hanem kontrollált verziófrissítést jelent” – foglalja össze Janszky Balázs.

A digitális identitás világa gyorsan fejlődik. A kérdés ma már nem az, hogy lesznek-e újabb változások – hanem az, hogy ki mennyire felkészülten tud élni az ezekben rejlő lehetőségekkel, ebben jelent stratégiai előnyt egy szakértői partner bevonása.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Szabványváltás a DÁP eAzonosítás mögött – Mi várható és hogyan lehet rá felkészülni? appeared first on Műszaki Magazin.

Interaktív előadásokkal, látványos bemutatókkal, játékokkal és nyereményekkel készülnek a résztvevőknek.

Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

A résztvevők között egy Dell Latitude 3420-as laptopot is kisorsolnak.

Az egynapos rendezvényen a résztvevők egy kiállítótérben, különböző standoknál nézhetik meg a Dell Technologies legkorszerűbb termékeit és megoldásait. A vállalat szinte teljes termékportfóliója a helyszínen lesz. Emellett a látogatók számos plenáris előadáson és interaktív szekcióülésen keresztül ismerhetik meg azokat az aktuális informatikai kihívásokat, trendeket, amelyek leginkább befolyásolják a vállalatok fejlődését. Az érdeklődők mindenről tájékozódhatnak, legyen szó akár az adatalapú működés előnyeiről, első lépéseiről, a távoli munkavégzéshez szükséges adatközpontokról és a virtuális megoldásokról, a kiberbiztonság kritikus kérdéseiről, energiahatékony hűtési megoldásokról vagy a legújabb technológiai vívmányokról. Azoknak, akik részletesebb információt szeretnének kapni, személyes konzultációt és tanácsadást is biztosítanak a szervezők.

A vállalat szakértői mellett, a résztvevők olyan meghatározó személyiségekkel is találkozhatnak a konferencián, mint például Pál Feri atya mentálhigiénés tanácsadó. Jogos lehet a felvetés, hogy mi is a kapcsolat közte és a technológia között, de sokkal szorosabb, mint azt elsőre gondolnánk. Az elmúlt lassan három év alapján elmondhatjuk, hogy minden korábbinál nagyobb szerepe van a technológiának az életünkben. A világ a technológia segítségével tudott alkalmazkodni a pandémia miatt kialakult új helyzethez, a hibrid munkavégzéshez vagy épp a hibrid és online oktatáshoz. Egyértelműen rugalmasabbak vagyunk most, mint akár három évvel ezelőtt. De a technológián kívül van még egy fontos szereplő a képletben. És ez nem más, mint az EMBER. A Forumon szó lesz a Dell legújabb kutatásáról, ami többek között arról is szól, hogy mi, emberek hogyan tudunk alkalmazkodni a változáshoz. Mentálhigiénés szempontból is érdemes megvizsgálni, hogy az emberek hogyan működnek és ebben a környezetben hogyan tudnak leginkább eredményesek és elégedettek lenni a rengeteg változás közepette.

A vállalat több ügyfele, többek között a MOL előadását is meghallgathatják az érdeklődők a konferencián. Ezek a prezentációk olyan ügyféltapasztalatokat mutatnak be, amelyek különösen hasznosak lehetnek azok számára, akik most gondolkodnak valamilyen informatikai megoldás bevezetésén.

Mindemellett az első, állampolgárságot kapott humanoid robot, Sophia is több ponton bekapcsolódik az eseménybe, így az is kiderül, hogy ő hogyan látja a technológia jövőjét.

A Dell Technologies Forum idén ismét Budapestre érkezik

A Dell Technologies Forum az érdeklődők számára ingyenes, ám regisztrációhoz kötött. További információ, programterv és a regisztrációs felület a rendezvény weboldalán érhető el. www.dell.hu/forum

The post Fókuszban a vállalati informatikai megoldások appeared first on Műszaki Magazin.

A Roland Berger friss tanulmányából az derül ki, hogy a cégvezetők kétharmada szerint komoly kihívást jelent szervezetük digitalizálása. A stratégiai tanácsadó cég különféle iparágakból több mint 50 vezetőt kérdezett meg. A tanulmányban megosztják, melyek a sikeres digitális átállás legfontosabb lépései.  

A Roland Berger által megkérdezett vezetők többsége egyetértett abban, hogy a versenyképesség megőrzése csak új stratégiák és gyakorlatok bevezetésével lehetséges. Sőt, a legtöbben a technológiát nem csupán hatékonyságot növelő tényezőnek tekintik, hanem a jobb ügyfélmegértés és az üzleti modellek kulcsfontosságú eszközének is.

“A “digitális dilemma”, amelyben azok a vállalatok találják magukat, amelyek nem lépnek előre a digitális átalakulásban, általában nem a technológiai akadályok, hanem a vállalatok szervezeti és stratégiai hiányosságai miatt alakul ki. Gyakran még a kiemelt digitalizációs kezdeményezések sem jutnak túl a kísérleti fázison” – mondja Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.

A vállalatok többsége belegabalyodott az elavult IT-rendszerekbe és rugalmatlan folyamatokba

A megkérdezettek 68% -a állítja, hogy „digitális dilemmával” szembesül, és cége nem halad elég gyorsan a digitalizáció útján. Ennek fő okaként a technológiai szakértelem hiányát (62%) és a digitális portfólió nem megfelelő kezelését (46%) azonosították a legtöbben. A megkérdezettek több mint fele túl bonyolultnak tartja saját vállalatának informatikai rendszereit, háromnegyedük pedig azt állítja, hogy ezek a rendszerek már szinte kezelhetetlenek – a felsővezetők mindössze 6%-a értékeli könnyen kezelhetőnek a rendszereit.

A digitalizáció a munkaerő felkészültségén és képességein múlik

A digitális átalakulás meghatározó tényezője – és gyakran akadálya is – a munkaerő. A megkérdezettek 69%-a szerint kollégáik nincsenek olyan helyzetben, hogy képesek legyenek a részlegek közötti együttműködésre. Ennek fő oka a megfelelő készségek hiánya, vagy egyszerűen a vállalati kultúra. Emellett a válaszadók 70%-a szerint legalább három technológiai képesség hiányzik a vállalatukból. A vezetők által leginkább keresett szakemberek a következők: informatikai architektúra-tervezők (77%), adatmérnökök (60%) és back-end fejlesztők (57%). Ezeket a szakembereket egyre nehezebb megtalálni a munkaerőpiacon, illetve megtartani is nehezebb az ilyen képességekkel rendelkező munkavállalókat.

A digitális átalakulás négy építőköve

A tanulmány szerzői szerint a digitális szervezetté való teljes átalakulás akkor lehet sikeres, ha a vállalatok a következő négy elemet építik be projektjeikbe:

1. Fontos egy üzleti és digitális stratégia kidolgozása, amelybe az informatikai felelősöket a kezdetektől fogva bevonják. Ez segít lebontani a vállalaton belüli információs szakadékokat.
2. A következő építőelem a hatékony működési modell. A siker érdekében a szervezeteket agilis alapokra kell helyezni, és minden folyamatukat össze kell hangolni. Az egyik döntő pont itt a portfóliókezelő testület felállítása az erőforrások hatékony elosztására és az összes digitális, üzleti és informatikai folyamat irányítására.
3. Emellett a humánpolitikának a munkavállalók ösztönzésére, megszerzésére és megtartására kell összpontosítania. Ebben segíthet például egy évente frissített humánképesség-térkép, amely megmutatja, hogy hol van szükség plusz készségekre és azok hol állhatnak rendelkezésre. Ez lehetővé teszi a potenciális hiányosságok azonosítását és a továbbképzésekbe vagy új dolgozókba történő beruházást, még a korai szakaszban.
4. Végezetül nagy jelentőséggel bír a moduláris felépítésű és pontosan a vállalat igényeihez igazított vállalati- és adatarchitektúra. Ezt felhő-szakemberek és vállalati informatikai architektúrákkal foglalkozó szakértők segítségével lehet megvalósítani.

A legjobb eredményeket akkor lehet elérni, ha a vállalatok először bevezetik az adatarchitektúra alapelveit és szabványait, és „cloud-first” stratégiát követnek.

„A sikeres digitalizációt a vállalat digitális képességeinek átfogó elemzésével, egy hosszú távú stratégia kialakításával, és egy, a fejlesztési folyamatokat állandóan felügyelő, szakemberekből álló munkacsoport felállításával lehet biztosítani. A legfontosabb, hogy a sikeres digitális átalakuláshoz először a dolgozók gondolkodásmódjának változtatását kell beindítani.”

– tette hozzá Schannen Frigyes.

A teljes tanulmány letölthető innen.

The post A vezetők többsége túl bonyolultnak tartja saját informatikai infrastruktúráját appeared first on Műszaki Magazin.

Az eszköz mind az alap-, mind pedig az alkalmazott kutatásban versenyképessé teheti a magyar kutatócsoportokat a nagy horderejű, interdiszciplináris innovációk területén.

Bár a kvantumos jelenségeken alapuló számítások konkrét alkalmazásokban megmutatkozó előnyei még korlátozottak és nem beszélhetünk ezen a területen igazi versenyről, abban konszenzus van, hogy a kvantumszámítógépek a jövőben jelentős, alapvető hatást gyakorolnak az informatikai trendekre és hamarosan eljöhet az idő, amikor részben át is írják annak szabályait.

A magyarországi kvantuminformatikai kutatásokat a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium intézményeken és diszciplínákon átívelő tevékenysége fogja össze jelenleg a legszélesebb körben. Az ELTE Informatikai Karán és Természettudományi Karán a következő területeken végeznek kutatásokat: kvantumszámítógépek programozását megkönnyítő programozási nyelvek és szoftverfejlesztési eszközök (fordítóprogramok, elemző, profilozó és refaktoráló eszközök), klasszikus és kvantumos programelemek egyesítése, kódoptimalizálási módszerek, kvantumalgoritmusok, kvantumszámítógép-szimulátorok, posztkvantum kriptográfia, valamint optikai és kvantumoptikai alapjelenségek kísérleti úton való tanulmányozása. (Az ELTE TTK-n folyó kvantuminformatikai kutatásokról Rakyta Péter PhD-hallgató előadását itt nézheti meg.)

A Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratóriumot bemutató videó

Az ELTE a Laboratóriumban folyó kutatómunka infrastrukturális háttereként 2021 végén szerzett be egy Közép-Európában egyedülálló, a világ élvonalát képviselő fotonikus processzort. A fotonikus processzorok kulcsfontosságúak mind a kvantumos, mind a fényt használó információfeldolgozási feladatokban. Mivel a lineáris optikai kvantuminformáció-feldolgozáshoz nagyméretű és alacsony veszteségű programozható fotonikus processzorokra van szükség, a Laboratórium támogatásával az ELTE választása egy egyetemi startup, a University of Twente campusán működő QuiX Quantum univerzális kvantumfotonikus processzorára esett.

Vattay Gábor, a Természettudományi Karon működő tudományos műhely vezetője elmondta, ez egy kis veszteségű, 8 üzemmódú, hangolható lineáris interferométer. A nyalábokra osztott lézersugár interferenciáját mérő műszer a hullámvezetők elrendezése miatt tetszőleges lineáris optikai transzformációt, azaz számítási műveletet tesz lehetővé. A műveleteket a processzorhoz csatlakoztatott hagyományos számítógépen futó program vezérli.

Az eszköz programozása egy unitér mátrix segítségével történik. A jelenleg 8*8-as mátrix alatt a processzor meghatározott megbízhatósággal hajtja végre a programot. A program megbízhatósága mérhető, és az előforduló hibák mintázatai akár gépi tanulási algoritmusok segítségével detektálhatóak. E tudás birtokában az ELTE-n különféle hibajavítási technikákat dolgoznak ki, és a kutató akár egy egyszerű önellenőrzéssel átalakíthatja a mátrixát úgy, hogy a mérési eredmény az elvárthoz a lehető legközelebb legyen.

Az új típusú számítógép-architektúrák nem jelentenek gyakorlati megoldást minden számítási problémára, de rendkívül jól használhatók olyan problémák esetén, amelyekhez nagyszámú lehetséges kombináció kiszámítása szükséges. Nagy hatékonyság várható például a gépi tanulás, a kombinatorikus optimalizálás, az adatbázis-keresés, a portfólió-optimalizálás területén. A kiberbiztonság szempontjából fontos alkalmazási lehetőség a véletlenszám-generálás, valamint a nagy számok faktorizációja.

A kvantumos és fotonikus eszközök jelenleg drágák, rossz a hibatűrésük, (bizonyos fajtáik) nagyok, és speciális környezetet igényelnek, ezért a fejlesztési folyamat sikerének zálogai a felhasználóbarát architektúrák és a felhőben való használhatóság, az infrastruktúra megosztása, a hozzáférés biztosítása és a szimuláció.

Az Informatikai Karon  Kozsik Tamás és kutatócsoportja által fejlesztett, szabadon hozzáférhető Piquasso szimulátor hatékonyságát tekintve a világ legjobbjai közé tartozik. Az alkalmazás bizonyos számításokban akár négyszer gyorsabb, mint a jelenleg piacvezető TheWalrus (Xanadu) szimulátor, sőt a kutatók FPGA-alapú számításgyorsítójával ez az előny 13-szorosra is növelhető. A kvantumszimulátorok a kvantumalgoritmusok futtatására alkalmasak kvantumszámítógép nélkül, így megkönnyítik az algoritmusok tesztelését és a hibakeresést. Jelenleg a szimulátorok kapacitása még jelentősen meghaladja a fizikailag megvalósított kvantumszámítógépekét, de ez a trend hamarosan megfordul.

A kvantumprocesszor kicsomagolása a Természettudományi Kar videóján

A következő évek nagy kihívása, hogy K+F+I eredményeik mennyire teszik a magyar kutatócsoportokat versenyképessé az európai zászlóshajó programban, kellően sikeresek leszünk-e a nagy horderejű interdiszciplináris tudományos és technológiai kihívásokat célzó kutatási tevékenységek koncentrációjában, az eredmények technológiai, üzleti becsatornázásában. Az ELTE-n üzemelő kvantumhardver a közeli jövő egyik nagy ígérete ebben az irányban.

A Laboratórium kutatási eredményei bekerülnek az ELTE oktatási programjaiba. Idén augusztusban pedig várja az érdeklődő hallgatókat és fiatal kutatókat a Posztkvantum Kriptográfia Nyári Egyetem az Informatikai Karon, ahol akadémiai és ipari területről érkező vezető nemzetközi kutatók tartanak majd előadásokat.

The post Megérkezett az ELTE-re a Közép-Európában egyedülálló kvantumprocesszor appeared first on Műszaki Magazin.