Bejelentették, hogy több mint 50.000 munkavállaló számára fejeződött be az a szakképzés, amelyen a résztvevők a gyorsan fejlődő akkumulátoripari értékláncban való boldoguláshoz szükséges készségeket szerezték meg. Az Európai Akkumulátor Szövetséggel együttműködve felépített képzések az akkumulátorok alapjaival az akkumulátor-kezelő rendszerekkel, az akkumulátorok tesztelésével, a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos ismereteket nyújtó műszaki tanfolyamokig terjedtek.

Az akkumulátoripari értékláncon belüli piacok viharos gyorsasággal növekednek. A lítium-ion akkumulátorok iránti éves kereslet 2030-ra várhatóan eléri a 4700 gigawattórát (GWh) világszerte, ami a 2022-es 700 GWh körüli globális felhasználási érték több mint hatszorosát jelenti. A helyhez kötött energiatároló berendezések teljesítményei pedig 2030 végére, globálisan meghaladják a 400 gigawattot, ami a 2021 végén kapacitás tizenötszöröse lesz.

“Azt akarjuk, hogy az európai ipar vezető szerepet töltsön be a zöld átállásban. Ebbe természetesen beletartoznak a fenntartható akkumulátorok itteni gyártói, akiket akár 3 milliárd euró pénzügyi támogatással is segíteni fogunk. Ezzel és a munkaerő felkészítésével egyaránt biztosítjuk vállalataink versenyképességét, illetve az akkumulátoripari értéklánc megerősödését.”

– fejtette ki Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke.

Az ágazat bővüléséhez mindenkinek alkalmazkodnia kell, mert hatalmas a kereslet a munkavállalók képzésére, továbbképzésére a több mint 700 egyedi munkakört, készséget felsorakoztató ágazatban. A szakmák köre magában foglalja a bányászathoz, tervezéshez, gyártáshoz, alkalmazásokba való integráláshoz, leszereléshez és az akkumulátorok újrahasznosításához szükséges készségeket.

“Az InnoEnergy Skills Institute révén mind az iparági szereplőket, mind a készség-és képességfejlesztő partnereket multiplikátorként mozgósítjuk, így még több tanulót segítünk hozzá a megfelelő ismeretek elsajátításához.”

– mondta Oana Penu, az InnoEnergy Skills Institute igazgatója.

A Skills Institute jelenleg 11 tagállam és régió – köztük Spanyolország, Franciaország, Magyarország, a göteborgi régió, Románia, Bulgária, Flandria, Vallónia, Írország, Szlovákia – támogatásával, valamint a ManpowerGroup és a NIIT ipari nagyvállalatokkal partnerségben, 10 nyelven, 35 tanulási csomaggal és 400 helyi képzési szolgáltatóval karöltve végzi az oktatási tevékenységét.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Már 50.000 új akkumulátoripari szakember kiképzésénél jár az európai program appeared first on Műszaki Magazin.

Mivel az EU ambiciózus célokat tűzött ki a szén-dioxid-mentes és autonóm gazdaságra vonatkozóan, az EBRD és az EIT InnoEnergy együttműködik e szándék támogatásában. A cél a közép-kelet-európai EV-akkumulátorok újrahasznosítási piacának befektetési környezetének megteremtése és lehetővé tétele, kezdetben Lengyelországra összpontosítva. Ezzel mind az EBRD, mind az EIT InnoEnergy lefekteti a megfelelő ökoszisztéma alapjait, és végső soron növeli a másodlagos nyersanyagok felhasználását az akkumulátorgyártásban.

Mind az EBRD, mind az EIT InnoEnergy széles körű tapasztalattal rendelkezik az elektromosjármű-akkumulátorok területén, és komoly tudással a körforgásos gazdasági üzleti modellek előmozdításában. Az elmúlt években az EBRD számos beruházást hajtott végre az elektromosjármű-akkumulátorok közép-európai gyártásában, és erős hálózatokat épített ki. Az EIT InnoEnergy, az Európai Akkumulátor Szövetség (EBA250) vezetője, támogatta a cleantech és az akkumulátorok szegmensében működő innovatív vállalatokat, és létrehozta az EBA Akadémiát, amely a jövő munkavállalóit képzi az ágazat számára.

A mostani feladat célkitűzései közé tartozik, hogy az akkumulátorok újrahasznosítási értékláncának fejlődését Lengyelországban gátló piaci akadályokat azonosítsák a technológiai- és szabályozási nehézségek kezelésén keresztül. Ez segíteni fogja egy megfelelő piactér azonosítását és létrehozását, amely platformként elősegíti az újrahasznosítási értékláncban érdekelt felek közötti kölcsönösség és partnerségek létrejöttét, valamint egy tudásközpont kialakítását, illetve végső soron támogatja a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést.

Az EIT InnoEnergy által vezetett EBA Akadémia platform jelenlegi eredményei kulcsfontosságúak lesznek az akkumulátorok újrahasznosítási értékláncának bármelyik szegmensében érdekelt felek bevonásában. Az EBA Akadémia egy páneurópai oktatási ökoszisztéma, amelynek célja az EU akkumulátoriparának növekedéséhez szükséges munkaerő képzése, továbbképzése és átképzése. A közeljövőben várható az akadémia kiterjesztése a szomszédos kelet-közép-európai országokra is.

“A közlekedés szén-dioxid-mentesítése kulcsfontosságú szerepet játszik az EU azon tervében, hogy 2050-re elérjék a klímasemlegességét. Ehhez hozzájárul az is, hogy Lengyelországban várhatóan 2030-ra több mint 1 millió elektromos jármű fog közlekedni, és az ország az európai piacok egyik fő akkumulátor-beszállítója lesz. Jelentős kihívást jelent azonban a fejlődés szempontjából az akkumulátor-alkatrészek rendelkezésre állása. Az elektromos járművek anyagigénye ugyanis majdnem kétszerese a belső égésűekének. Bár bizonyos új technológiák csökkenthetik ezt az arányt, az újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság erősítése kritikus fontossággal bír abban, hogy a kínálat kielégíthesse a keresletet és biztosítsa az EU stratégiai autonómiáját ebben az ágazatban is. Az EIT InnoEnergy-nél elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a kelet-közép-európai cleantech-ipart bevonjuk az EU stratégiai értékláncaiba, ideértve a megfelelő hozzáértéssel rendelkező munkaerőt is. Izgatottan várjuk, hogy most az EBRD-vel közösen dolgozhatunk a közép-európai elektromosjármű-akkumulátorok újrahasznosítási ökoszisztémájának fejlesztésén és bővítésén”

– mondta Marcin Wasilewski, az EIT InnoEnergy Central Europe vezérigazgatója.

“Az akkumulátorokat az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és rugalmas gazdaságra való áttérés egyik kulcsfontosságú technológiájaként ismerik el, ami az EBRD számára kiemelt prioritás. Az akkumulátorok másodlagos nyersanyagpiacainak fejlesztése kulcsfontosságú lesz az alacsony és nulla szén-dioxid-kibocsátású járművekre való átállás felgyorsítása szempontjából. Ez lehetővé teszi az anyagok Európában való, és az e-hulladékból történő előállítását is, annak érdekében, hogy a körforgásos gazdaság mindenki számára – a állampolgároktól a befektetőkig – jelentős előnyökkel bírjon. Az EBRD örömmel működik együtt az EIT InnoEnergyvel a zöldebb közlekedési rendszer és az erőforrás-hatékonyság felé vezető közös céljaink megvalósításában“

– nyilatkozta Gianpiero Nacci, az EBRD fenntartható üzleti és infrastrukturális, éghajlatstratégiai és végrehajtási igazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Akkumulátor-újrahasznosítási programot indítanak appeared first on Műszaki Magazin.

Iparági becslések szerint a kontinensünkön, 2025-re már mintegy 800.000 embert fog foglalkoztatni ez a szektor a teljes értékláncát tekintve. Ennek elébe menve, hazánkban is eljött az ideje annak, hogy a Magyar Akkumulátor Stratégiában foglaltakat, illetve a Magyar Akkumulátor Szövetség céljait követve, az európai szinten 255 milliárd euró forgalmat generáló akkumulátoripar folyamatairól, hatásairól minden érdekelt teljes körű áttekintést kaphasson, ezért az EIT InnoEnergy képzést indít ebben a témában. A május 10-én induló, 13 hetes online Battery Storage Expert oktatási program keretében a résztvevők előadásokat hallgathatnak meg az EIT InnoEnergy szakértőitől az energiarendszert strukturálisan átalakító akkumulátor ökoszisztémával kapcsolatos kérdésekről, a fenntarthatóságot megcélzó transzformáció folyamatáról és várt eredményeiről.

“Magyarország bekapcsolódása az európai akkumulátoripari értékláncokba a tudásátadással kezdődik. Nincs jobb módja, mint azzal kezdeni, hogy elsajátítjuk a szükséges tudást és továbbadjuk azt a hazai és külföldi szakembereknek. Ez a kulcsa a hazai hozzáadott érték növelésének, és a regionális akkumulátoripari szerepünk megerősítésének.”

– hangsúlyozta Az EIT InnoEnergy HUB Hungary vezetője, és a Green Brother üzleti tanácsadó szakértője, Dervalics Ákos.

A szakember kiemelte, hogy az iparági vezetőknek és szakértőknek meghirdetett Battery Storage Expert képzés széles körű tudásanyagot ölel fel. Az akkumulátorok szerepétől kezdve az alkotórészekig; az akkumulátoripari értéklánc bemutatásától az energetikai alkalmazásokba való integrálásig; a villamosenergia-piacra gyakorolt hatástól az úttörő üzleti modellekig számos témakörön, illetve többféle megközelítésen keresztül kaphatnak átfogó ismeretek a program résztvevői, akik Budapesten személyesen is találkozhatnak akkumulátoriparági szakértőkkel, valamint részesei lehetnek egy a képzést záró projektnek, a virtuálisan szervezett csoportos gyakorlatnak, továbbá a kétnapos személyes tréningnek is.

A Battery Storage Expert oktatási programra május 3-ig lehet jelentkezni erre a linkre kattintva, illetve további részletek találhatóak a Green Brother megújult weboldalán, amely az Interreg Central Europe társfinanszírozásában futó InNow projekt részeként lett létrehozva a Business Support Program keretén belül.

The post Magyar akkumulátoripari szakértőket képez az EIT InnoEnergy appeared first on Műszaki Magazin.

Öt új labor, két új szolgáltatás, nyolc új technológia, három új termék és öt prototípus született a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) és nagyvállalati partnerei közti, négy éven át tartó, és hamarosan záruló együttműködéséből.  A Siemens, a Nokia, az MVM, a Richter Gedeon és a Rolls-Royce vállalatokkal, valamint az NKFIH támogatásával közel 6 milliárd forintból megvalósult projektben a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK), a Vegyész- és Biomérnöki (VBK), valamint a Gépészmérnöki Kar (GPK) oktatói és hallgatói kapcsolódtak be.  A BME-n már 67 egyetemi laboratórium áll rendelkezésre a nagyvállalati innovációs partnerségek kiszolgálására.

2017-ben négy nagyvállalati partner, a Siemens, a Nokia, az MVM és a Richter Gedeon kötött négyéves együttműködési megállapodást a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, melyhez később a Rolls-Royce is csatlakozott. Az idén záruló projekt fókuszában az energetikai és a gyógyszeripari kutatás-fejlesztés, az integrált, intelligens technológiák fejlesztése állt. Az intézmény és a vállalatok közös, stratégiai együttműködéseinek irányítását önálló egyetemi egységként a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ látja el. A FIEK szervezet 12 aktuálisan futó projektje közel 39 milliárd forint költségvetésből gazdálkodik. A FIEK egy új kutatásszervezési modellt is megvalósító projekt, mely lehetővé teszi a cégek számára, hogy kutatás-fejlesztési és képzési igényeiket megfogalmazzák a felsőoktatás számára.

A Műegyetemen az idén záruló FIEK együttműködésnek köszönhetően öt új labor jött létre. A Siemens-szel és a Rolls-Royce-szal közösen hajtáslabort, az MVM-mel közösen pedig Smart Power energetikai labort és CHP labort (kapcsolt hő és villamosenergia termelő technológiák tesztelésére) alakított ki a BME. A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karon a Richter segítségével épült fel a Pharmatech labor, míg a Nokia alprojektben egy 5G testbedet hoztak létre, melynek köszönhetően folyamatosan épül ki a teljes campust lefedő 5G teszthálózat. Az új laborokat a jövőben az ipari szereplők szolgáltatásként vehetik igénybe, amelynek része az infrastruktúra és a hozzáértő mérnöki csapat. A BME oktatóiból és hallgatóiból álló szakmai team az adott piaci igényeknek megfelelő mérést, kutatást a laborban végzi el, majd az igények szerinti dokumentációval, jegyzőkönyvekkel, javaslatokkal adja át a nagyvállalatok számára. Az 5 új laborral együtt már 67 ipari megrendeléseket is kiszolgáló labor áll rendelkezésre mintegy 30 ezer négyzetméternyi területen az egyetemen. Ezek különböző tudományos fókuszterülettel bírnak és méretükben is nagy szórást mutatnak.

Dr. Lengyel László, a FIEK igazgatója szerint

“win-win helyzet a BME és a nagyvállalatok együttműködése, hiszen a cégek egy 21 ezer fős oktatói-hallgatói szakmai közösség szellemi tőkéjével és a már meglévő egyetemi infrastruktúrával egészíthetik ki a K+F erőforrásaikat, miközben az egyetem oktatói és hallgatói az érdeklődésüknek megfelelő valós ipari problémákat tudnak megoldani, jelentős szakmai tapasztalatot szereznek, az infrastrukturális fejlesztésekhez pedig jelentős tőke áramlik az intézménybe. A nagyvállalatoknak lehetőségük van egyszerre több tudományterület erőforrásait igénybe venni, az így létrejövő innovációs kultúra pedig költséghatékony és jóval tágabb teret ad a kreativitásnak, mint a saját erőből megvalósított fejlesztés. Új technológiák, termékek, prototípusok születnek, a projektbe bekapcsolódó fiatalok pedig olyan innovációk kidolgozásában vehettek részt, melyek akár megalapozhatják későbbi karrierjüket is. “

Az együttműködések nyomán két új szolgáltatást emelt ki a szakember, az egyik ilyen a hibrid hajtások tesztelése a villamos hajtás laboratóriumban, a másik pedig a dinamikus megújuló termelési-menedzsment szolgáltatás kkv-k számára, amely lehetőséget biztosít napenergiával működő kiserőművek termelési előrejelzésére és menetrend készítésére. Ezeken felül nyolc új technológiát, három terméket és öt prototípust hoztak létre a projektben dolgozó szakemberek. Köztük található egy adatgyűjtő és elemző IoT platform és nanoszálas gyógyszertechnológia is. Előbbi például az energetika, a gyártósorok, és más területek adatgyűjtését, kezelését és elemzését teszi hatékonnyá, míg utóbbi a gyógyszergyártás során, a készítmények minőségének javításához járul hozzá. A Nokia 5G projektjében olyan technológiát dolgozott ki, mely az öntanulási és magasan automatizált funkciói révén egyszerre teszi lehetővé az 5G hálózatok kihasználtságának és a felhasználói élménynek a növelését. A Rolls-Royce-szal fejlesztett topológiai optimalizációs technológia a villamos gépek optimális geometriai kialakítását teszi lehetővé. Az új technológia alkalmazásával a villamos motorok részegységeinek és teljes struktúrájának optimalizált változatát lehet kialakítani.Idén újabb hároméves innovációs projekt indul a Műegyetemen a thyssenkrupp, a Bosch, a MOL és a ZÁÉV részvételével, melynek célja egy ipari biztonságtechnikával foglalkozó Kompetencia Központ létrehozása. A ZÁÉV partnere az Építőmérnöki Kar, a MOL-é a Vegyész és Gépészmérnöki Kar.  A thyssenkrupp egy kormányvezérlő szoftver biztonságkritikus részének fejlesztésével kapcsolódik a Villamosmérnöki és Informatikai Karhoz, a Bosch pedig az elektromobilitás révén a Közlekedés és Járműmérnöki Karral dolgozik együtt. A projektek költségvetése meghaladja a 3,5 milliárd forintot.

Az Inno Sapiens, a Műegyetem jövőformáló podcast sorozata az innovációról, az üzleti élet és a felsőoktatás együttműködési lehetőségeiről szól és hétköznapi példákon keresztül hozza közelebb hozzánk a tudomány, az oktatás és a gazdasági élet együttműködéséből létrejött hazai, BME kötődésű innovációit.

The post Hibrid hajtásmodell, nanoszálas gyógyszertechnológia appeared first on Műszaki Magazin.

Ezen az 50.000 eurós fődíj mellett további 150 000 eurós anyagi támogatás is elérhetővé válik a legjobb közép-és kelet-európai startupok számára, amelyek az energiaügy, a mobilitás, a tiszta energia és az okos technológiák területén tevékenykednek.

A PowerUp! nem csak az anyagi díjazás miatt egyedülálló. Legalább ennyire fontos a startupok fejlődése szempontjából Highway® programhoz való csatlakozás lehetősége. Ennek köszönhetően a legígéretesebb fejlesztésekkel előálló vállalkozások bekerülhetnek az InnoEnergy üzleti partnereiből álló nemzetközi hálózatába, és vele együtt akár 150 000 euró értékű befektetési csomaghoz is hozzáférhetnek.

„Célunk azon induló vállalkozások felkarolása, amelyek még csak most keresik az első ügyfeleiket. Nekik abban segítünk, hogy megtalálják a sikeres jövő felé vezető utat”

– hangsúlyozza Jakub Miler, az InnoEnergy Kelet – Közép-Európáért felelős vezérigazgatója.

A nevezési szakaszt sikerrel teljesítő startupok elismert nemzetközi üzleti mentorok által vezetett rendezvénysorozatokba kapcsolódhatnak be, amelyek a nemzeti döntőkre, valamint a nagydöntőre is felkészítik a résztvevőket. Utóbbin az indulóknak a befektetőkből és iparági szakértőkből álló zsűri előtt kell bemutatniuk ötleteiket. A győztest május 21-én hirdetik ki Krakkóban, Közép- és Kelet-Európa legnagyobb gazdasági rendezvényén, az Impact’19-en.

A versenyben való indulás alapkövetelménye a szakértői csapaton felül egy olyan szolgáltatás vagy termék ötletének megléte, amely két éven belül piacra vezethető. A részvétellel kapcsolatos további információk, a jelentkezési lap és minden egyéb szükséges adat letölthető a www.powerup.innoenergy.com oldalról.

Kép: BBVA.com

The post Öt nap múlva kiderül, hogy kik pályáznak idén a legjobb energetikai startup címre appeared first on Műszaki Magazin.

Az InnoEnergy szervezésében megvalósuló verseny Kelet-Közép-Európa legnagyobb, startup vállalkozások számára kiírt megmérettetése, amely olyan területeket érint, mint az energetika, a mobilitás, a tiszta levegő, a cleantech, a fűtés és az okos megoldások.

A PowerUp!-ra jelentkezők száma évről-évre megduplázódik. A 2018-as InnoEnergy pályázatra 300 induló adta le nevezését, míg idén újabb rekordra számítanak a szervezők.  Az elmúlt két évben nem csak a beadott munkák száma, hanem azok minősége is emelkedett. Míg 2016-ban csupán 28 jelentkező rendelkezett kész prototípussal, addig 2018-ban már 120. Hasonló méretű növekedés volt tapasztalható a már működő termékkel, vagy szolgáltatással rendelkező pályázók vonatkozásában is. A három évvel ezelőtti 19-ről a tavalyi esztendőre már 93-ra nőtt ezeknek a száma.

 „A verseny elismertségét és növekvő presztízsét mi sem mutatja annál jobban, mint hogy egyre több olyan startup vállalkozás adja le nevezését, amely már előrehaladott állapotban lévő projektekkel foglalkozik. A PowerUp! megnyitja a fejlesztéshez vezető utat Közép-Kelet-Európa legbátrabb újítói számára és megadja annak a lehetőségét, hogy hozzáférjenek üzleti partnereink nemzetközi hálózatához.”

– emelte ki Jakub Miler, az InnoEnergy Central Europe vezérigazgatója.

Az idei pályázati kiírás, amelyre 2019. március 11-ig várják a jelentkezéseket, ugyanakkor nem csak anyagi szempontból kecsegtet ígéretes díjakkal, hanem az InnoEnergy rangos üzleti gyorsító programjában való részvétellel is. A Highway® program célja az induló projektek felkarolása és azok európai piacra segítése. Azok, akik csatlakoznak a programhoz, támogatást kaphatnak egyebek mellett a jogi- vagy szellemi tulajdon védelemmel, illetve a hatékony prezentálással kapcsolatban. A további előnyök közé tartozik a nemzetközi ügyfelekkel való kapcsolatteremtés és akár egy 150 000 eurós pénzügyi befektetés elnyerése is az InnoEnergy révén.

Idén először jutalmazzák külön a verseny résztvevői között a „Clean Air Challenge”-témában indulókat, miután az InnoEnergy kulcsfontosságú résztvevője a 2018 októberében, Brüsszelben útjára indított Clean Air Challenge programnak. Az elismerést az a startup vállalkozás fogja kapni, amelynek megoldása leginkább hozzájárul a légszennyezés és a szmog csökkentéséhez.

Azok a startup vállalkozások, amelyek túljutnak a nevezési fázison, részt vesznek az európai üzleti mentorok vezetésével megvalósuló felkészítő programokban. A workshopok célja a nemzeti döntőre és a végső döntőre való felkészítés, ahol szakértők előtt kell bemutatniuk az ötleteiket. A győztest 2019. május 21-én választják ki Krakkóban az Impact’19 rendezvényen, ami Közép- és Kelet-Európa egyik legfontosabb gazdasági eseményének számít.

A részvétellel kapcsolatos egyéb információk, a jelentkezési lap és minden további fontos információ a www.powerup.innoenergy.com oldalon érhető el.

The post Ismét ringbe szállnak a magyar startupok appeared first on Műszaki Magazin.