A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) kiemelt figyelmet fordít a szellemi tulajdon védelmének fontosságára és annak gyakorlati előnyeire. A SZTNH a sport területén működő kis- és középvállalkozások (KKV) részére indít kampányt az oltalom megszerzésének népszerűsítésére.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) egy 2021-es tanulmányában már kimutatta, hogy azoknál a kis- és középvállalkozásoknál, amelyek rendelkeznek szellemi tulajdoni oltalmakkal, például van egy védjegy és design oltalmuk is, akár 63 százalékkal nagyobb lehet az egy főre jutó többlet-árbevétel. Ugyanakkor az európai uniós KKV-k csak 8,8 százaléka rendelkezik regisztrált szellemitulajdon-joggal, míg a nagyvállalatok esetében ez az arány 60 százalék.

Az éves szinten 350 milliárd dolláros iparággá nőtt sportipar jó példaként szolgálhat arra, hogyan is működik a szellemi tulajdon védelme a gyakorlatban. A szabadalmak innovációt serkentenek, melyek révén jobb sportfelszerelések jönnek létre. A védjegyek, márkák és formatervezési minták hozzájárulnak az események, csapatok és felszerelések egyedi identitásához. A szellemitulajdon-jogok szolgálják a licenc- és kereskedelmi szerződések alapját, amelyek hozzájárulnak a sportipar fejlődéséhez.

Az Egyesült Királyságban működő Rheon Labs, amely a veszélyes sportok kedvelőinek fejlesztett ki ütés hatására megkeményedő védőruházatot, jó példa a sportipar területén alkalmazott szellemitulajdon-jogok stratégiai szerepére. Kezdetben üzleti titkokra támaszkodtak a védelem érdekében, ám a növekvő versenyhelyzet miatt később áttértek védőruházatuk technológiájának szabadalmaztatására.  Bár ezáltal nyilvánosságra került innovációjuk, cserébe 20 évig élvezhetik a kizárólagosság előnyét, így a versenytársaknak most saját új és innovatív termékeket kell kifejleszteniük vagy kénytelenek licenszelni a Rheon Labs megoldását. Mindebből is látható, hogy a piacon mekkora jelentőséggel bírnak a szellemitulajdon-jogok az innováció ösztönzésében és a versenyképesség fenntartásában.

Számos hazai példa is bizonyítja, hogy az oltalmak megszerzése hatékonyan hozzájárul egy kis- és középvállalkozás sikeréhez. A Gepida 27 éve vezető kerékpárgyártó Magyarországon, a 2000-es évek elején az elsők között kezdtek elektromos kerékpárokat gyártani. Mára már több mint száz alkalmazottal évente 25 ezer kerékpárt értékesítenek nemcsak hazai, de további 30 export piacon is. A védjegyoltalomnak köszönhetően licencpartnerek is használhatják a Gepida márkát, ami a saját termékeik értékesítésén túl további rendszeres bevételi forrást jelent a cég számára.

A szintén magyar Hard Body Hang cég által tervezett Zig Zag mászófalat 2023-ban beválogatták az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (EUIPO) DesignEuropa Díj döntősei közé a kis- és feltörekvő vállalkozások kategóriájában. A cég Bécstől kezdve Grönlandon át egészen Hong Kongig számos megrendelővel büszkélkedhet. A siker egyik kulcsa, hogy a vállalat szellemi tulajdonait, beleértve a mászófal designját, már a kezdetektől fogva oltalmazzák, így védekezve a másolók és a konkurencia ellen. Ez pedig a cég jövőbeli növekedését is segíti.

Az SZTNH új kampányának célja, hogy a magyar sportipar még több kis- és középvállalkozása felismerje a szellemi tulajdon védelmének előnyeit, ami jelentős mértékben hozzájárulhat hosszútávú sikerükhöz, versenyképességük növekedéséhez és az új piaci lehetőségek kiaknázásához is.

További információ: ipmindenkinek.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A sportipar új motorja: a hatékony IP-védelem appeared first on Műszaki Magazin.

Magyarországon az eljáró hatóságok tavaly közel 1,5 millió árucikket foglaltak le.

Vámeljárások

Az IP jogok uniós érvényesítése: 2022-es számok az EU határáról és belső piacáról című tanulmány egyik legfőbb megállapítása, hogy az előző évhez képest jelentősen csökkent a szellemi tulajdoni (IP) jogsértések gyanúja miatt lefoglalt áruk mennyisége (42 millióról nagyjából 24 millióra), valamint az ezekkel kapcsolatban indított eljárások száma (125 ezerről körülbelül 99 ezerre). A legfoglalt árucikkek becsült forgalmi értéke viszont nőtt (847 millió euróról 943 millió euróra).

Az eljárások számát tekintve a leggyakoribb termékalkategóriát a szokásos fogyasztási cikkek (ahogy 2021-ben is, a ruházati termékek és a cipők) alkották, ugyanakkor az előző évinél is nagyobb arányban jelentek meg a luxustermékek, például táskák, pénztárcák, ruházati kiegészítők, ékszerek és órák.  A lefoglalt árucikkek között sok a csomagolóanyag, játék, címke, felirat és matrica is, valamint a mobiltelefon-kiegészítők.

Magyarországon a vámeljárásban regisztrált esetek száma 2021-2022 között 21 százalékkal nőtt (694-ről 837-re), míg a visszatartással érintett árucikkek száma 42 százalékkal csökkent (2021: körülbelül 215 ezer darab, 2022: nagyjából 124 ezer darab).

A hamisított termékek zöme továbbra is Kínából érkezik (főként csomagolóanyagok), Törökországból pedig főleg hamis ruházati cikkek jönnek és Hong Kongból érkező főleg hamis mobil alkatrészek is gyakoriak a lefoglalt, potenciálisan jogsértő termékek között. A hamisítványok továbbra is postán és futárszolgálatokon keresztül, főleg tengeren és közúton érkeznek. A lefoglalt áruk által megsértett szellemitulajdon-jogok típusait tekintve továbbra is az európai uniós, nemzeti és/vagy nemzetközi védjegyek jelentik a leginkább megsértett oltalmi típust.

Belterületi eljárások

Az uniós belső piacon IP jogsértés gyanúja miatt lefoglalt áruk száma 2022-ben 26 százalékkal (53 millióról 67 millióra) emelkedett. Mind a lefoglalt áruk száma (97 százalék), mind értéke (93 százalék) tekintetében hat tagállamhoz köthető a lefoglalások zöme: közülük Olaszország áll az első helyen, míg Magyarország a hatodik (a lefoglalások 2,2 százalékával, az áruk értékét figyelembe véve pedig 3,45 százalékával). Hazánkban az eljáró hatóságok 2021-ben nagyjából 747 ezer hamisított árucikket foglaltak le (közel 30 millió eurónyi összértékben), 2022-re ez a duplájára növekedett (közel 1,5 millió darab árucikk, mintegy 41 millió euró összértékben).

Termékkategóriák szempontjából az áruk száma viszonylatában tavaly a játékok vezettek, ezt a cigaretták, csomagolóanyagok követték. Az áruk értéke tekintetében pedig a játékok és az ékszerek vezették a lefoglalt áruk élmezőnyét. A belső piacon szintén a védjegy volt az IP jogsértésben leginkább érintett iparjogvédelmi kategória.

Összegzés

Összességében 2022-ben nagyjából 86 millió hamisított terméket érintettek a lefoglalások (előző évben ez a szám 87 millió darab volt), ezek 78 százalékát pedig a belső piacon foglalták le. Az eljáró hatóságok által lefoglalt áruk becsült összértéke meghaladta a 2 milliárd eurót – ez 2021-hez képest 3 százalékos növekedést jelent. A 2022-ben feltartóztatott hamisított áruk több mint 96 százaléka tíz tagállamból származott.

Az IP jogok uniós érvényesítése: 2022-es számok az EU határáról és belső piacáról című tanulmány a szellemitulajdon-jogok érvényesítésében eljáró hatóságok belső piacon és határokon zajló munkájának eredményeit mutatja be. A tavalyi évben 27 uniós tagállam vámhatóságainak, valamint 24 EU-s tagállam belső piaci lefoglalásokról készített jelentéseit vették alapul. A teljes jelentés itt érhető el:

www.euipo.europa.eu/en/publications/eu-enforcement-of-iprs-results-at-the-eu-border-and-in-the-eu-internal-market-2022-november-2023

www.sztnh.gov.hu/hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A magyar hatóságok is élen járnak az IP jogsértések megfékezésében appeared first on Műszaki Magazin.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) IP Hősök kampányának második állomása az építőipari vállalkozásoknak nyújt segítséget az oltalomszerzéshez.

Az építőipari és a nagykereskedelmi ágazatban működő kkv-knál a legkevésbé valószínű (53 százalék), hogy bármilyen szellemitulajdon-védelmi intézkedést eszközölnének – derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (European Union Intellectual Property Office, EUIPO) 2022 Intellectual Property SME Scoreboard jelentéséből. Az elmúlt évtizedben viszont növekvő tendenciát mutat az építőiparban a szellemi tulajdoni oltalomszerzések száma. Ami az építőiparban is gyakorta használt oltalmi formát, a formatervezési mintákat (designt) illeti, globális szinten 2012-ben 1,2 millió mintát lajstromoztak, ez a szám 2019-ben 1,36-ra, majd 2021-ben 1,5 millióra ugrott. A védjegyek száma is hasonlóan felfelé ívelő képet mutat, hiszen amíg 2012-ben 6,6 millió, 2021-ben már több mint 18 millió védjegy állt oltalom alatt. Bár az ágazatnak több kihívással is szembe kellett és kell néznie, bizonyított, hogy a kkv-knak a jól megválasztott és megszerzett oltalom egyszerre segíthet a túlélésben és a fejlődésben is.

A szellemi tulajdon védelme az azt alkalmazó vállalkozásoknak gyakran jelent plusz bevételt, ami igaz az építőipari szereplőkre is – az egy alkalmazottra jutó bevétel körülbelül 68 százalékkal magasabb a szellemitulajdon-jogokkal rendelkező kkv-k esetében, mint azoknál, amelyek nem rendelkeznek ezekkel. Az iparjogvédelmi oltalmak megszerzése és a szerzői jog egyszerre segít megőrizni, megvédeni és előtérbe helyezni az iparági innovációkat, valamint megerősíteni a vállalati érték növekedését és az imázs megerősítését. Az SZTNH IP Hősök kampányával azon dolgozik, hogy minél több segítséget adjon az építőipari vállalkozásoknak. A kampány során különböző eszközök segítik az oltalomszerzés lépéseinek és fontosságának átadását, a hivatal social media felületein és weboldalán színes infografikák és gyakorlati példák segítik a könnyű megértést. A nagykövetek (Ingatlan.com, Barabás Téglakő) pedig videós formában is mesélnek a saját tapasztalataikról.

„Az építőiparban folyamatosan jelennek meg új módszerek, termékek és eljárások. Az ilyen innovációkat a megfelelő jogvédelemmel szükséges felvértezni, mely a megfelelő megkülönböztető jegyekkel a márkaimázs kialakításához is hozzájárulhat. Az SZTNH-nál ebben szeretnénk segítséget nyújtani a magyar építőpari vállalkozásoknak” 

– fogalmazott Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.

A védjegyoltalomnak számos előnye van, hiszen megkülönbözteti a terméket a versenytársak termékeitől. Az innovációkba fektetett források nem térülhetnek meg, ha valaki lemásolja a terméket, eljárást, megjelölést, hiszen azt a bevételt az innovátortól veszik el. A szellemi tulajdon védelme lehetőséget nyújt arra, hogy az egyedi termékeket, szolgáltatásokat és innovációkat engedély nélkül használók szemben fel lehessen lépni. Az építőiparban egy épület tervrajzát szerzői jog védi, az egyedi eljárásokra, innovációkra vagy egy újfajta anyag, építészeti megoldás, berendezés kifejlesztésére szabadalmi bejelentés tehető, míg a márka logója védjegyoltalmat élvezhet. Mindezek mellett a formatervezésiminta-oltalommal a dizájnt óvhatjuk, használatiminta-oltalommal pedig az építőiparban használatos eszközök, berendezések, szerkezetek védhetők. A kampány során színes infografikák és diagramok közérthető módon mutatják be az oltalomszerzés lépéseit és tájékoztatnak az iparág legfontosabb oltalmi formáiról. Emellett a hivatal akár ingyenes szellemivagyon-diagnózist (IP Scan), egyéb tájékoztatást (például az elérhető támogatásokról, pályázatokról) is nyújt az érdeklődő, építőipari cégeknek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az építőipari kkv-knak nyújt segítséget az SZTNH IP Hősök kampánya appeared first on Műszaki Magazin.

Az 53 országot vizsgáló tanulmány kiemeli, hazánk erős szellemi tulajdonjogi rendszerrel bír, illetve adókedvezményekkel segíti a kutatás-fejlesztést és a szellemitulajdon-védelmet.

Az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája (U.S. Chamber of Commerce) által évente publikált nemzetközi szellemitulajdon-védelmi index (IP Index) azt méri, hogy az egyes országok mennyire motiváló és hatékony rendszert alakítottak ki a kreativitás ösztönzésére. Az IP Index kilencedik kiadása 53 globális gazdaság szellemitulajdon-jogi keretrendszerét vizsgálta 50 egyedi mutató alapján. Magyarország az 53 országot rangsoroló lista első harmadában helyezkedik el, 78,23 százalékos értékeléssel, megelőzve ezzel a régiós átlagot. A 2021. évi jelentésben a vizsgált országok közül 32 pozitív javulást ért el pontszámaiban, Kína és India például a szellemitulajdon-alapú innováció és kreativitást támogató környezet terén is komoly előrelépést tett (Kína pontszáma több mint 18 százalékkal nőtt, míg India pontszáma több mint 13 százalékkal javult).

„Magyarország a tavalyi évhez hasonlóan az előkelő 15. helyet foglalja el a rangsorban, ugyanakkor 2020-hoz képest 2,4 százalékponttal javítottunk is a teljesítményünkön. Az IP Index kiemeli, hogy előremutató az Európai Uniós üzleti titkokról szóló irányelv magyar jogba való átültetése. Szintén pozitívumként értékelték a kutatás-fejlesztést és szellemitulajdon-védelmet segítő adókedvezményeket, illetve az erős és kifinomult szellemi tulajdonjogi rendszerünket. Utóbbira éppen az idén 125 éves hivatalunk a biztosíték”

– értékelt Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke.

„Az SZTNH kiemelt feladataként kezeli a vállalkozások, egyetemek tudatosabbá válását a szellemitulajdon-védelem területén. Ezzel ugyanis nem csupán azt érik el, hogy saját ötleteik hasznosításában monopolhelyzetet élvezhessenek, hanem egyben a magyar gazdaságot is ütésállóbbá, sikeresebbé tehetik.”  

– Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke

Az SZTNH egyébként az edukációt is fontosnak tartja: a Miskolci Egyetem után a hivatal a nyár folyamán együttműködési megállapodást köt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel (MOME) annak érdekében, hogy a hallgatók, illetve az oktatók minél szélesebb körben megismerkedhessenek a szellemitulajdon-védelem fontosságával. Ez abban is segítheti a fiatalokat, mivel tanulmányaik során vagy később vállalkozásaikban különböző termékek és szolgáltatások létrehozásában is részt vehetnek, így alapvető érdekük, hogy felismerjék a formatervezésiminta-oltalom vagy a védjegy nyújtotta előnyöket.

A tavalyi eredmények is azt mutatják, hogy a magyar gazdaság szereplői elindultak a helyes ösvényen: a világjárvány ellenére a nemzeti úton benyújtott bejelentések száma 2020-ban szinte mindegyik oltalmi forma esetében növekedett az előző évihez képest, és ez a trend idén is folytatódott. 2021 első negyedévében az újonnan benyújtott szabadalmi bejelentések száma közel 14 százalékkal növekedett, a védjegybejelentések számában pedig közel 32 százalékos növekedés figyelhető meg az előző év azonos időszakához képest.

www.sztnh.hu

The post Magyarország fejlődési pályán mozog a szellemitulajdon-védelemben appeared first on Műszaki Magazin.