„Az új távvezetékek javítják Magyarország ellátásbiztonságát, csökkentik a magyar-szlovák viszonylatban fennálló strukturális szűkületet, és elősegítik a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia észak-déli irányú áramlását a közép-kelet-európai régió területén”

– hangsúlyozta Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a hivatal által engedélyezett új beruházásokkal kapcsolatban.

A MEKH engedélyt adott a Gönyű-Bős-Nagygyőröd és a Sajóivánka-Rimaszombat határkeresztező távvezetékek kereskedelmi üzemének elindítására, így a sikeres próbaüzem lezárulta után az új távvezetékek április 5-én kereskedelmi üzembe léptek.

A Gönyű-Nagygyőröd és a Gönyű-Bős, valamint Sajóivánka és Rimaszombat között megépült, egyenként 400 kilovoltos összeköttetéssel a leghosszabb határszakaszunkon és a legforgalmasabb, észak-déli villamosenergia-áramlási irányban bővült a határkeresztező kapacitás.

Az új magyar-szlovák összeköttetésekkel kapcsolatban Horváth Péter János, a MEKH elnöke elmondta, a fejlesztéseknek köszönhetően javul a hazai villamosenergia-rendszer ellátásbiztonsága, és nő a villamosenergia-kereskedelem szempontjából legnagyobb mértékben leterhelt határmetszék kapacitása.

A MEKH elnöke hangsúlyozta, hogy az új távvezetékek azon túl, hogy javítják az ellátásbiztonságot és csökkentik a magyar-szlovák metszéken fennálló strukturális szűkületet, elősegítik a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia észak-déli irányú áramlását is a közép-kelet-európai régió területén.

Horváth Péter János elmondta:

“a magyar-szlovák összeköttetés bővítése jelentős lépés mindkét ország számára az energiaellátás biztosítása érdekében, és fontos szerepe van az európai integrált villamosenergia-piac kialakításában. Az új kapcsolatnak köszönhetően kétszeresére nő a két ország közti villamosenergia-szállítás kapacitása”

– tette hozzá.

A MEKH elnöke rámutatott, hogy Magyarország villamosenergia-igényének mintegy 30 százalékát importból fedezi, am jelentős mértékben Szlovákia irányából érkezik. A határkeresztező kapacitások szűkössége növelheti az áram árát, ezért is kiemelten fontosak az új szlovák-magyar határkeresztező távvezetékek.

Horváth Péter János emlékeztetett, hogy:

“2017 januárjában részben a szűkös határkeresztező kapacitások eredményezték azt a rendkívüli helyzetet, amikor a magyar árampiacon időszakosan kialakult árak többszörösen meghaladták a szokásos hazai, sőt a nyugat-európai áramárakat is. A magyar-szlovák határkeresztező kapacitások megduplázásával csökkenthető a hasonló kockázatos helyzetek kialakulása”

– tette hozzá Horváth Péter János.

The post Biztosabb lesz az áramellátás az új magyar-szlovák villamosvezetékekkel appeared first on Műszaki Magazin.

Az általános-és középiskolákban a hangsúly jelenleg leginkább az információátadáson van, míg a készségek, képességek fejlesztése szinte sehol sincs terítéken. A munkaerőpiaci tapasztalatok viszont azt támasztják alá, hogy épp, hogy fordítva kellene összeállítani a tanmenetet. Ahhoz, hogy versenyképes tudással rendelkezzenek a gyerekek, az iskoláknak meg kell őket tanítani tanulni, erősíteni kell bennük a kritikai gondolkodásmódot, illetve elő kell segíteniük a társas és érzelmi jellemzőik fejlődését – hangsúlyozza az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség alelnöke, Ács János.

A szakember szerint az intézményesített oktatás keretei között fejlesztett kompetenciák jellemzően nem azonosak azokkal, amelyek a munkahelyi vagy a hétköznapi életben való eredményességhez kellenek. Ez furcsa helyzetet teremt, és már az indulásnál megnehezíti a jövő generációinak sorsát. Napjaink VUCCA (Volatile, uncertain, complex, chaotic, ambiguos) világában ugyanis az oktatásnak olyan élethelyzetekre, foglalkozásokra és technológiákra kellene felkészítenie a diákokat, amelyek jelenleg még nem is léteznek.  Ráadásul a negyvenes, ötvenes korosztállyal szemben a mai fiataloknak teljesen más a figyelmi kapacitásuk, illetve sokkal hatékonyabban tanulnak audiovizuális anyagokból, mint szöveges leírásokból. Ezekre a kihívásokra nem lehet azzal válaszolni, hogy még több információt zúdítunk a nyakukba. Mivel nem tudjuk, hogy mit nem tudunk, a diákok készségeit, képességeit és gondolkodásmódját kell fejleszteni ahhoz, hogy a jelenleg még ismeretlen kihívásokkal szemben eredményesek legyenek a későbbiekben.

„Nélkülözhetetlenné válik a társas készségek, szociális kompetenciák és az érzelmi intelligencia fejlesztése. Eljött az idő, hogy a tanmenetben nagyobb teret nyerjen a szóbeli logikus érvelésnek, a kritikai gondolkodásmódnak, a mások vezetése és irányítása képességének, a nyilvános szereplésnek, az ötleteik bemutatásának, vagy a másokkal való eredményes együttműködéshez szükséges személyes jellemzőknek az elsajátítása.”

– fogalmaz Ács János.

Az EJMSZ alelnöke úgy véli a változtatás nem kerül szinte semmibe. Több olyan megközelítés, gyakorlat létezik, amivel a fiatalok versenyképes tudása jelentősen erősíthető. A fejlesztést elősegítő beavatkozások pedig több szinten megteremthetők, az egyénitől (a diák maga) kezdve a csoportoson (osztály, tanulópár, tanulócsoport) át a szervezeti szintig.

Példaként említi, hogy egyéni és csoportos szinten a diákok hatékonyabban tanulnak, ha van egy tanulópárjuk. A társas elem a tanulásban, tanításban számos, a 21. században elvárt készséget fejleszt járulékosan. Ezek közé tartozik mások megértése, a szempontváltás, a szóbeli és írásbeli érvelés. Az iskolákban emiatt érdemes a tananyagot tanulópárok, tanulócsoportok létrehozásával feldolgozni –hangsúlyozza Ács János, aki hozzáteszi, hogy a kiscsoportos, projekt-alapú feladatmegoldások során a társas együttműködés jellemzői fejleszthetők. Ezekben a helyzetekben azok a fiatalok, akik rendelkeznek a mások vezetéséhez, irányításához szükséges jellemzőkkel, megmutathatják magukat. A csoportos feladatmegoldás során a szóbeli készségek (vita, érvelés) és az egyéb társas, érzelmi készségek (személyközi érzékenység, empátia, mások szempontrendszerének megértése) is hatékonyan fejlődnek.

A szakember azért is tartja hasznosnak a kiscsoportos tanulást, mert ennek keretei közt a gyerekek gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek a csoportdinamika, az együttműködés, a konfliktusmegoldás, illetve a döntéshozatal folyamatáról. Hasonlóképp fontos szerinte a játékos (gamifikált) eszközök használata, mert ezek a feladatok kritikus megközelítésében és az arra adható megoldások kreatív kidolgozásában nyújthatnak támogatást a tanulóknak. Ennek alapján a fizikát is lehetne úgy tanítani, hogy a diákoknak olyan kihívást jelentő feladatot adunk, amikor azt kell kiszámolniuk, hogy a 10 kg súlyú dinnyét, hogyan lehet ellőni 50 méteres távolságra egy gumiszalaggal. Ennek az iránynak voltak már korai hazai előfutárai, mint a tévében a 60-as, 70-es években természettudományokat tanító Öveges professzor.

A játékosság ugyanakkor bármelyik iskolai szinten könnyen és gyorsan alkalmazható. Olykor ezt egy tanár személye jeleníti meg, vagy egy tehetséges kiscsoport az osztályon belül, amely foglalkozik a többi diák fejlesztésével, esetleg lehet az egy iskolai vetélkedő is. Az eszköz, a platform, a személy valójában másodlagos, a megközelítésen van a hangsúly, ami a száraz ismeretátadást élvezetesebbé, örömtelibbé teszi. Szerencsére a tanulást támogató online és offline eszközök, megoldások napjainkban könnyen elérhetőek és gyorsan, eredményesen használhatóak. Példa rá az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség által fejlesztett tudományos kvízalkalmazás, az EJMSZ Super Engineer is, amelyen keresztül az általános-és középiskolás diákok ízelítőt kaphatnak arról, mennyire sokszínű és izgalmas a műszaki – és természettudományok világa.

The post A versenyképes fiatalok képzéséhez új tanítási módszerek kellenek appeared first on Műszaki Magazin.