Az autóipari mesterséges intelligencia fejlődése az elmúlt években elsősorban a felhőalapú megoldásokra épült, azonban ezek korlátai egyre nyilvánvalóbbá váltak. A járművek által generált adatmennyiség robbanásszerű növekedése, valamint a valós idejű döntéshozatal iránti igény szükségessé tette, hogy a feldolgozás közelebb kerüljön az adatforráshoz – magába a járműbe. Az edge AI lényege, hogy az algoritmusok nem távoli adatközpontokban, hanem a fedélzeti hardveren futnak, így az úgynevezett „inference”, vagyis a döntéshozatal helyben történik. Ez különösen kritikus olyan alkalmazásoknál, ahol milliszekundumos reakcióidő szükséges, például vezetéstámogató rendszerekben vagy biztonsági funkciók esetében. A felhő és az edge nem egymás versenytársai, hanem egymást kiegészítő architektúrák. Míg a felhő ideális a nagy adatmennyiségek elemzésére, modelltréningre és flottaszintű optimalizálásra, addig az edge AI az alacsony késleltetés, a robusztusság és az adatvédelem területén kínál előnyt.

Az autóiparban az edge AI térnyerésének több hajtóereje is van. Egyrészt a szenzorok – kamerák, radarok, vezérlőegységek – által generált adatok mennyisége exponenciálisan nő. Másrészt az ügyféloldali elvárások is emelkednek: a járműveknek folyamatosan, kapcsolatkimaradások esetén is megbízhatóan kell működniük. Emellett egyre fontosabb szempont a szuverén adatkezelés és a kiberbiztonság, amelyet a lokális feldolgozás hatékonyabban tud biztosítani. A technológiai fejlődés szintén támogatja ezt az átalakulást. A modern járműplatformok számítási kapacitása jelentősen megnőtt, így ma már olyan teljesítmény érhető el fedélzeten, amely néhány éve még csak nagy adatközpontokban volt elérhető. Ez lehetővé teszi komplex neurális hálók futtatását, például automatizált vezetési vagy prediktív karbantartási funkciók esetén.

Az edge AI nemcsak technológiai, hanem piaci szempontból is kulcsfontosságúvá válik. A járművek egyre inkább szoftvervezérelt termékekké (SDV – Software Defined Vehicle) alakulnak, ahol a digitális funkciók és a felhasználói élmény döntő versenytényező. Egyes felmérések szerint a prémium autóvásárlók jelentős része hajlandó márkát váltani a jobb digitális szolgáltatások érdekében.

Az alkalmazási területek folyamatosan bővülnek. A vezetéstámogató rendszereken túl az edge AI megjelenik a járműdiagnosztikában, a vezetőfigyelésben, az utastéri élményben, sőt a szoftverfrissítések optimalizálásában is. Az intelligencia így egyre inkább „beépül” a jármű minden alrendszerébe. Az edge AI az autóipar egyik kulcstechnológiájává válik, amely hidat képez a felhőalapú analitika és a valós idejű járműműködés között. Azok a gyártók, amelyek képesek hatékonyan integrálni ezt a megközelítést, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert a következő évtized mobilitási piacán.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Intelligens járművek appeared first on Műszaki Magazin.

A tendencia nem csupán a járműgyártás technológiai fejlődését jelzi, hanem egyben egy stratégiai ipari áttörést is, amely formálhatja a következő évtized mobilitási infrastruktúráját és versenypozícióit Európában. Kína számára az elektromos járművek csupán az első lépést jelentették az autóipari átalakulásban, és a hangsúly most a intelligens vezetési megoldások gyors implementálásán van. A kínai járműipar már aktívan építi be az autonóm és összekapcsolt rendszereket saját belső piacán, ahol a járművek jelentős része már fejlett vezetéstámogató rendszerekkel kerül forgalomba. A kormányzati iparpolitika ezt a szegmenst stratégiai jelentőségűnek tekinti, és aktívan ösztönzi a kapcsolódó technológiák fejlesztését és nemzetközi terjesztését.

Különösen fontos, hogy a kínai vállalatok ilyen irányú fejlesztéseket már most elkezdik exportálni, és Európa kivételes teszt- és bevezetési tereppé válik számukra. Ez a lépés nem csupán kereskedelmi célokat szolgál, hanem egyben a technológiai hitelesség megszerzését is, amely előfeltétele a globális piaci elfogadottságnak.

Kínai–európai együttműködés

A gyakorlatban már több kínai technológiai startup és autógyártó lépett be európai együttműködésekbe. Például egy pekingi székhelyű autonóm vezetési specialistával való stratégiai partnerség keretében autonóm elektromos kishaszonjárművek európai tesztelése kezdődik, amely 2026-tól fokozatosan több városban valósul meg. Ez jól mutatja, hogy a kínai vállalatok tervei nem csupán elméleti jellegűek, hanem konkrét bevezetési ütemekkel rendelkeznek a nyugat-európai közlekedési környezetben. Ezen együttműködések nem korlátozódnak egyetlen szereplőre. Több kínai startup intenzíven bővíti európai tevékenységét, beleértve a robotaxi szolgáltatásokat és autonom buszokat. Néhány vállalat már engedélyt kapott L4-es autonóm rendszerek tesztelésére városi környezetben, ami azt jelzi, hogy a fejlett megoldások európai bevezetése nem távoli jövőkép, hanem közeli realitás.

Európa, mint validációs piac

Az európai piac sajátos helyzetben van: szigorú szabályozási és biztonsági standardokkal rendelkezik, amelyek magas követelményeket támasztanak a járművek és vezetési rendszerek működésével szemben. Ez vonzó célponttá teszi a fejlett intelligens járműtechnológiák számára, mivel sikeres európai validáció esetén a technológia nemzetközi piaci versenyképessége jelentősen megerősödik. A kínai vállalatok pontosan ezt a lehetőséget értékelik ki, amikor európai partnerségek és tesztprogramok kialakításába kezdenek.

Európa számára ez egyszerre jelent kihívást és lehetőséget. A helyi ipari szereplőknek reagálniuk kell a kínai technológiai aktivitásra, ugyanakkor a partnerségeken keresztül gyorsabban integrálhatók a jövő mobilitási trendjei a kontinens saját mobilitási stratégiájába.

Stratégiai és ipari következmények

A kínai intelligens járművek európai megjelenése mélyrehatóan alakítja át a globális autóipari verseny dinamikáját. Ez az exporthullám nem egyszerűen tömeges járműmozgást jelent egyik kontinensről a másikra, hanem egy átfogó technológiai és ipari versenyfutást az autonóm és összekapcsolt mobilitási megoldások fejlesztésében. Európában a helyi gyártók, szabályozók és városi mobilitási szervezetek most mind egy olyan új ipari kihívással néznek szembe, amely egyszerre ösztönzi a technológiai innovációt és új piaci együttműködéseket.

A kínai intelligens járművek európai megjelenése nem csupán egy új exportciklus kezdete, hanem egy olyan ipari átalakulás is, amely újra definiálja a modern mobilitás lehetőségeit és versenyfeltételeit.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Intelligens járművek érkeznek Európába appeared first on Műszaki Magazin.

A BME Gépjárműtechnológia Tanszék Biztonságtechnológia Kutatócsoportja bemutatót tartott arról az egyedülálló technológiai fejlesztéséről, amely új szintre emeli az automatizált közlekedés biztonságát. A fejlesztés célja, hogy a járművek akkor is időben felismerjék a veszélyes közlekedési helyzeteket – például egy beláthatatlan kereszteződésben érkező járművet –, amikor a hagyományos környezetérzékelő szenzorok, mint a kamerák vagy radarok, nem észlelik azokat. A nemzetközi szinten is egyedülálló technológián alapuló, gépjárművekbe integrálható rendszer várhatóan két éven belül készülhet el.

A fejlesztés bemutatására az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium Szakmai Tanácsadó Bizottságának – az NKFIH kezdeményezésére szervezett – helyszíni látogatásán került sor, amelyen a projekt kutatói átfogó képet adtak az autonóm közlekedés biztonságát érintő legújabb magyar innovációkról.

Az autonóm közlekedés egyik kulcseleme a jármű rádiókommunikációs kapcsolata egyrészt a környezetében közlekedő más járművekkel, másrészt az út mentén elhelyezkedő érzékelő rendszerekkel. A BME innovációjának kulcseleme egy olyan biztonsági funkció, amely gyenge jelminőség mellett is képes időben felismerni a közelgő veszélyt és figyelmeztetni a vezetőt vagy az automatizált rendszert. Ennek köszönhetően a járművek kommunikációs zavar esetén is megbízhatóan működnek, jelentősen csökkentve a kockázatokat.

„Célunk, hogy a járművek minden helyzetben biztonságosan tudjanak reagálni a felmerülő veszélyekre. A rendszerünk olyan extrém környezeti feltételek mellett is képes optimalizálni az autonóm jármű biztonságát, amikor az átmenetileg nem kap megfelelő jelet a környezetéből – magyarázza Dr. Török Árpád, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék tudományos főmunkatársa, a Biztonságtechnológia Kutatócsoport vezetője. – Mindez az önvezetés számára olyan biztonsági szintlépést jelenthet, amely felgyorsíthatja az automatizált közlekedés általános bevezetésének folyamatát, miközben a pozitív tapasztalatok komolyan hozzájárulhatnak a technológiához kapcsolódó közbizalom további erősítéséhez is.”

Virtuális tesztelés a láthatatlan veszélyek ellen

Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium programjának keretében kifejlesztett rendszer tesztkörnyezetként is alkalmazható: lehetővé teszi, hogy egyszerre valós és virtuális környezetben is tesztelje a rádiókommunikáció alapú járműfunkciókat. Az új megoldás gyenge kommunikációs kapcsolatot is képes modellezni, így valós körülményekkel azonos feltételek mellett vizsgálható, hogyan reagál egy jármű kritikus helyzetekben. Az eredmények kiértékelése nyomán pedig új, fejlettebb koncepciók is kialakíthatók. A fejlesztés független, technológiasemleges tesztelési környezetet biztosít a jövő járműkommunikációs rendszereinek hitelesítéséhez. A megoldás nemzetközi szinten is úttörő, hiszen egyszerre szolgálja a kutatás, a fejlesztés és a biztonsági szabványosítás céljait.

Kiemelt szempont a kiberbiztonság is

Immár nem csupán a külső, hanem a belső kommunikációs rendszerek biztonsága is közvetlenül befolyásolja a közlekedők fizikai biztonságát. Az egyre inkább hálózatba kapcsolt járművekben a különböző irányítóegységek – például a fék-, kormány- és hajtásláncvezérlők – folyamatos adatcserét folytatnak egymással. Ha ezek a belső kommunikációs folyamatok kibertámadás vagy rendszerhiba miatt sérülnek, az a jármű irányíthatóságát, stabilitását és reakcióképességét is veszélyeztetheti. Ennek megelőzése érdekében a BME kutatócsoportja kiemelt figyelmet fordít a járművön belüli hálózatok, kommunikációs protokollok és vezérlőrendszerek kiberbiztonságának vizsgálatára és fejlesztésére is.

„Fontos stratégiai feladatunk, hogy autóipari beszállító partnereink számára élvonalbeli kiberbiztonsági módszereket fejlesszünk. E téren kutatásokat folytatunk a mesterséges intelligencia által támogatott biztonsági fejlesztés, illetve az intelligens tesztelési módszerek terén is. E módszerek alkalmazásával lehetővé válik a potenciális sebezhetőségek korai felismerése és megelőző védelmi stratégiák kidolgozása is. Emellett kiberbiztonsági tesztelési szolgáltatásokkal segítjük a járművek jóváhagyási folyamatait támogató partnereinket, és bekapcsolódunk a hazai vizsgálati protokollok kidolgozásába is, hozzájárulva ahhoz, hogy a magyar járműipar nemzetközileg is versenyképes, biztonságos és naprakész megoldásokat alkalmazhasson”

– tette hozzá Dr. Török Árpád.

Dr. Török Árpádot, a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének tudományos főmunkatársát nemrég beválasztották azon 60 legkiválóbb európai és amerikai mérnök közé, akik részt vehettek az EU-US Frontiers of Engineering nemzetközi szimpóziumon Bordeaux-ban október 20-23 között. Ez a program Európa és az Egyesült Államok innovációs képességeinek fenntartását és továbbfejlesztését célozza. A szimpózium három napon át biztosít lehetőséget az ipar, az akadémiai körök és a kormányzati laboratóriumok kiválasztott, 30-45 éves szakemberei számára, hogy megismerjék és megvitassák a különböző mérnöki területeken zajló úttörő kutatásokat és fejlesztéseket.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyar fejlesztés emelheti új szintre az önvezető járművek biztonságát appeared first on Műszaki Magazin.

A Shenxing Pro egyik változata a világ első olyan LFP akkumulátora, amely 758 kilométeres hatótávolságot és rekordnak számító 12 éves, illetve 1 millió kilométeres élettartamot biztosít. A másik változat pedig Európa vezető szupergyors töltésű LFP akkumulátorává válik azzal, hogy 478 kilométert tesz meg mindössze 10 perces töltéssel.

Az elektromos járművek elterjedése Európában gyors ütemben halad. Az SNE és a MarkLines szerint az elektromos járművek aránya Európában 2025 első felében 23 százalékról 26-ra emelkedett, és az előrejelzések szerint év végére eléri a 29 százalékot. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) arra számít, hogy az elektromos járművek értékesítése Európában idén eléri a 4 millió darabot, szemben a 2024-es 3,2 millióval.

„Felmérések szerint a legfontosabb fogyasztói elvárások az akkumulátorok élettartamához, a hatótávolsághoz, valamint az akkumulátorok biztonságához kapcsolódnak. A CATL a Müncheni Autókiállításon két, olyan, kifejezetten Európára szabott lítium-vasfoszfát (LFP) akkumulátort mutatott be, amelyek ezekre a kihívásokra adnak úttörő választ. A Shenxing Pro két típusa az európaiak sokféle vezetési igényéhez szabott teljesítményt és biztonságot nyújt”

– hangsúlyozza Matt Shen, a CATL Debrecen ügyvezető igazgatója.

A Shenxing Pro Super Long Life & Long Range akkumulátor a világ első olyan LFP akkumulátora, amely 758 kilométeres hatótávolságot produkál, így Debrecentől akár Prágáig is elvisz egyetlen töltéssel. A típus rekordot döntő, 12 éves vagy 1 millió kilométeres élettartamot is biztosít, egyaránt áttörést hozva az akkumulátorok élettartamában és hatótávolságában. Az első 200 000 kilométer után jellemző 9 százalékos teljesítménycsökkenéssel tökéletesen megfelel az európai lízingpiacok igényeinek is.

A Shenxing Pro szupergyors töltésű akkumulátor különlegessége pedig az, hogy 478 kilométert tesz meg mindössze 10 perces töltéssel, ezzel pedig Európa vezető szupergyors töltésű LFP akkumulátorává válik. 830 kW teljesítményével 0-100 km/órára mindössze 2,5 másodperc alatt gyorsul, még 20 százalékos töltöttségi állapotban (SOC) is, így izgalmas teljesítményt és tartós megbízhatóságot biztosít változatos körülmények között. Kivételes teljesítményét extrém hidegben is megőrzi, –20 °C-on 20 perc alatt 410 km hatótávolságot ér el. Akár 10 év vagy 240 000 km garanciával rendelkezik, és újrafogalmazza a szupergyors töltés ellenállóságának szabványait.

„A Shenxing Pro zökkenőmentesen ötvözi a világszínvonalú biztonsági szabványokat a mobilitási igényekkel, így minden utazás során biztonságosabb, hatékonyabb és gondtalanabb élményt nyújt”

– mondta a müncheni rendezvényen Dr. Lingbo Zhu, a CATL nemzetközi üzleti egységének technológiai igazgatója, hozzátéve:

„kompromisszumok nélküli hatótávolságával, töltési képességével és tartósságával a Shenxing Pro jelenti az úttörő megoldást az elektromos mobilitás terén Európában.”

A CATL, amely világelső az elektromos járművek akkumulátorainak gyártásában, valamint nemzetközi piacvezető a megújuló energiaforrások alkalmazásán alapuló technológiai innovációk terén, második európai akkumulátorgyárát építi Debrecenben. A cég az iparág egyik legnagyobb innovátoraként az elmúlt 5 évben mintegy 49 ezer új szabadalmi kérelmet nyújtott be és folyamatosan fejleszti, optimalizálja gyártási technológiáját. Matt Shen szerint a céljuk az, hogy még az idei év végén vagy legkésőbb 2026 elején megkezdjék a termelést Debrecenben. A gyár évi 100 gigawattóra kapacitással fog működni, 9 ezer embernek ad majd munkát, és olyan autógyártókat lát el akkumulátorokkal, mint a BMW, a Stellantis vagy a Volkswagen.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 758 km egyetlen töltéssel a CATL új szuperakkumulátorával appeared first on Műszaki Magazin.

De megvalósulhat-e mindez, miért van egyáltalán szükség az önállóan gondolkodó autókra, és hogyan javíthatnák az összekapcsolt autonóm járművek a közlekedés hatékonyságát? A HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának (SCL) vezetője most elmagyarázza, hogyan kell elképzelnünk mindezt.

Tíz közlekedési balesetből kilenc emberi tényezőre vezethető vissza: lassú reakcióidőnk, szétszórt figyelmünk vagy hirtelen, rossz döntéseink végzetes következményekkel járhatnak. A számítógépek ezzel szemben nem fáradnak el, nem mobiloznak vezetés közben, ráadásul gyorsabban, pontosabban is reagálnak, mint az emberek. Az autonóm járművek így jelentősen javíthatnak a közlekedés biztonságán, ugyanakkor fejlesztésüket más tényezők is indokolják: lerövidíthetik az utazási időt és csökkenthetik az üzemanyag-fogyasztást, ezáltal mérsékelve a környezeti terhelést is.

Ehhez azonban önmagában kevés egy-egy önvezető autó, mert az igazán nagy áttörést az jelenthetné, ha ezek a járművek egymással folyamatos kapcsolatban állva közösen gondolkodnak és cselekednek. Így a hibás emberi döntések helyett pontos információkra épülő, gyors, összehangolt reakciók születhetnek az utakon.

Így gondolkodnak együtt az autonóm járművek

Az önvezető autók kommunikációja kétirányú: egyrészt a különféle szenzorokkal (pl. radarokkal, kamerákkal) észlelik a környezetüket, másrészt folyamatosan információt adnak a környezetüknek, azaz a többi autónak is. A közlekedési információk pedig szintén kétféle módon terjedhetnek: központosított formában, amikor minden jármű egy közös rendszerből kapja meg az adatokat, és elosztott módon, amikor a járművek közvetlenül egymással osztják meg az információt, azaz „a szomszédaikkal beszélgetnek”.

Képzeljünk el például egy olyan helyzetet, amikor az előttünk haladó jármű hirtelen fékez, a miénk pedig erre azonnal reagál. Ha a közelben lévő összes autó megkapná ezt az információt, egyszerre lassíthatnának le, ezzel pedig megelőzhetnék nem csak a balesetek, hanem a dugók kialakulását is, csökkentve ezzel az autók felesleges üzemanyag- vagy energiafelhasználását. Az ilyen és ehhez hasonló forgalmi helyzetek megoldásával az autonóm járművek teljesen átformálhatják a közlekedést – rengeteg hétköznapi bosszúságtól megkímélve a résztvevőket.

„Az autók közötti ilyen jellegű közös gondolkodásra akkor kerülhet sor, ha minél több autonóm jármű, és minél kevesebb kiszámíthatatlan reakciójú emberi sofőr vesz részt a közlekedésben” – magyarázza Gáspár Péter professzor, HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának (SCL) vezetője. „Ez azonban nyilván nem azt jelenti, hogy ha holnap mindenki önvezető autóba ülne át, azonnal torlódások nélkül, gyorsabban közlekedhetnénk.”

Mindennek a kulcsa a kommunikáció

Gáspár professzor szerint például ahhoz, hogy az utazásra fordított idő csökkenjen, az egész közlekedési rendszert át kell tervezni, ami rendkívül komplex feladat.

A járműkommunikáció ugyanis jóval több annál, mint hogy az autók adatokat cserélnek egymással. Az önvezető járművek nemcsak a körülöttük haladó többi autó mozgását érzékelik, hanem kapcsolatban állnak a közlekedési infrastruktúrával is – például a lámpákkal, gyalogátkelőhelyekkel és jelzőtáblákkal – a gyalogosokkal és kerékpárosokkal, az utasok eszközeivel, például okostelefonokkal, valamint a világhálóval is, amelynek segítségével akár távoli járművekkel is adatot cserélhetnek.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy önvezető autónak nemcsak azt kell azonnal érzékelnie, ha előtte hirtelen fékez egy másik jármű, hanem azt is, ha pirosra vált a lámpa vagy ha egy gyalogos lelép a zebrára. Fel kell ismernie a telefonunkon beállított úti célt, és biztonságosan el is kell minket juttatnia oda. Ehhez azonban folyamatos, valós idejű kommunikációra van szükség – nemcsak a közelben lévő járművekkel, hanem a hálózaton keresztül akár távolabbi autókkal is. Csak így lehet összehangolni a forgalmat, elkerülni a torlódásokat és optimalizálni a közlekedést.

„A közlekedésben minden tizedmásodperc számít, az autonóm járműveknek ezért minden helyzetben azonnal kell reagálniuk. Ennek az elméleti, műszaki szabályozási kereteit már évek óta kialakították. Ahhoz azonban, hogy ezek a gyakorlatban is széles körben alkalmazhatók legyenek, összehangolt nemzetközi döntésekre, szabályozói jóváhagyásokra és az infrastruktúra tényleges kiépítésére van szükség”

– mutatott rá a professzor. 

„Nem beszélve arról, hogy a közlekedés gördülékenysége és biztonsága érdekében mindezek a rendszerek egyszerre, valós időben és zavartalanul kell, hogy működjenek. Kollégáink kutatással, modellezéssel, szimulációval és teszteléssel járulnak hozzá ahhoz, hogy az önvezető autók garantált, stabil teljesítményt nyújtsanak ezeken a területeken”

– tette hozzá.

Bár az önvezető járművek önmagukban már most lenyűgöző technológiai teljesítményre képesek, a valódi áttöréshez nem az egyes autók tudása, hanem a járművek és rendszerek közötti, valós időben zajló, többszereplős együttműködés finomhangolása szükséges – és mint látjuk, ez sokkal bonyolultabb feladat, mint egy-egy autót önálló döntéshozatalra tanítani.

Forrás: HUN-REN SZTAKI

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mi hiányzik ahhoz, hogy kizárólag önvezető járművekkel közlekedjünk? appeared first on Műszaki Magazin.

A hazai zöld rendszámos járművek száma már nyáron átlépte 100 ezret, és a 2024-es év végére a tisztán elektromos járművek száma is 70 ezer fölé nőtt. Ezzel már most kilencszer annyi teljesen elektromos autó fut a magyar utakon, mint négy évvel ezelőtt, 2026-ra pedig várhatóan ez ismét megduplázódik. Ehhez az is hozzájárult, hogy a vállalatok tavaly februártól, október óta pedig könnyített feltételekkel igényelhetnek állami támogatást tisztán elektromos személyautó, kisteherautó vagy kisbusz beszerzéséhez. Ezzel a lehetőséggel 2024-ben mintegy 4600 vállalkozás élt, akik összesen 5400 gépkocsi megvásárlásához pályáztak a támogatásra az Energiaügyi Minisztérium 2025. január 1-jén közölt adatai alapján.

Ez amellett, hogy hozzájárul az ország CO₂-kibocsátásának csökkentéséhez,

„számos vállalat, illetve épület- és irodaház-üzemeltető számára új kihívást is jelent: az e-járművek által használt parkolóházaknak ugyanis speciális tűzbiztonsági megfontolásoknak is eleget kell tenniük. 2024-ben a katasztrófavédelem tűzvédelmi műszaki irányelvei is frissültek”

– hívja fel a figyelmet Seres Zoltán, a Siemens Zrt. tűzvédelmi szakértője.

„Az ezeknek való megfelelés, tehát a magas szintű tűzbiztonság megteremtése érdekében az üzemeltetőknek mielőbb érdemes lépniük, többek közt a még gyorsabb tűzérzékelést és beavatkozást lehetővé tevő tűzvédelmi megoldások alkalmazása felé.”

Mit kell tudni a tűzvédelmi műszaki irányelvekről?

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által publikált tűzvédelmi műszaki irányelvek az országos tűzvédelmi rendeletben (OTSZ) előírt követelmények teljesítésére tartalmaznak gyakorlati megoldásokat. Az irányelvek alkalmazása ugyan önkéntes, de ezeknek az ajánlásoknak a megfogadásával az épületek üzemeltetői, valamint a gyártók, tervezők és más, érintett szereplők biztosak lehetnek benne, hogy megfelelnek a rendeletben előírt biztonsági szintnek. Az irányelvek között útmutatást találhatunk többek között az épületek kiürítésére, a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések tervezésére, illetve telepítésére, a szabadtéri rendezvények védelemre, valamint a robbanások elleni védekezésre vonatkozóan is. Emellett pedig a témaspecifikusan foglalkoznak a Li-ion akkumulátorok gyártásával, tárolásával az akkumulátorgyárak területén, valamint az elektromos személyautók töltésével és tárolásával a gépjárműtárolókban.

1. Megállítani a láncreakciót: tűzterjedés elleni védelem

A 2024-ben közzétett irányelvek az épületszerkezetet, a parkoló elrendezését, valamint a hő- és füstelvezetést tekintve is új ajánlásokat fogalmaznak meg, és kiemelten foglalkoznak az elektromos járművek által használt gépjárműtárolókban való tűzterjedés elleni védelemmel. E téren a korai tűzérzékelés kulcsfontosságú, amelyhez a hagyományos eszközökön túl, már innovatív, még hatékonyabb megoldások is rendelkezésre állnak.

Az egyik ilyen lehetőség a levegőmintavételes füstérzékelő (ASD) technológia. Ez az integrált füstérzékelő rendszer a védendő, akár több mint 6 ezer négyzetméteres beltéri területet fokozott érzékenységgel, folyamatosan monitorozza, úgy, hogy a csőhálózatán elhelyezett lyukakon keresztül levegőmintákat szív be, és ezeket értékeli ki egyetlen központban. Ezt a megoldást egy épületmenedzsment rendszerrel összekötve, füst érzékelése esetén, akár további tűzvédelmi intézkedések is automatikusan életbe léphetnek: lekapcsolható például az érintett e-töltősor áramellátása, vagy azonnal elindítható a HVAC-rendszeren keresztül a füstelvezetés, ezekkel is csökkentve az esélyét a tűz elterjedésének, illetve további károk keletkezésének.

„Ezt a védelmet kiegészíthetik továbbá az olyan pontszerű füstérzékelők, amelyek az intelligens jelkiértékelő algoritmusok alapján alkalmasak a zavaró tényezők, például a por vagy a kipufogógáz kiszűrésére. Azaz valóban csak a „megfelelő típusú” füst esetén jelezzenek, megbízhatóbbá téve így az egész rendszert.”

– magyarázza a szakértő.

Speciális tűzbiztonsági megfontolások e-járművek esetén

Bár többször fordulnak elő a hagyományos járművekhez kapcsolódó tűzesetek, az EV-akkumulátorok tüze kémiai energiát szabadít fel, ami a hőmérséklet gyors emelkedését, ún. „hőmegfutást” okoz. Ez az akkumulátor elektrolitgőzének robbanásszerű égését eredményezi, ami miatt a tűz, különösen a zsúfolt parkolóházakban, könnyen átterjedhet a környező járművekre is. Ezért jellemzően nehezebb és hosszabb ideig tart eloltani az EV-tüzeket, mint a hagyományos autókban keletkezetteket, és tudnak akár strukturális kárt is okozni egy épületben. Egy másik kritikus tűzbiztonsági pont lehet az infrastruktúra (pl. akkumulátoros energiatároló berendezések) és a töltőállomások védelme is, ahol például túlfeszültség, túlmelegedés vagy egy sérült kábel is okozhat tüzet.

2. Észlelni a problémát: vizuális füst- és lángérzékelés

„Azzal is értékes másodpercek takaríthatóak meg a tűzterjedés elleni védekezésben, ha nem csak a füstöt, hanem már a parázsló tüzet is felismeri a tűzvédelmi rendszer. – mutat rá Seres Zoltán. – „Erre képesek már a képváltozásokat egy algoritmus alapján folyamatosan analizáló, videós tűzérzékelő kamerák. Ezek optikai úton, folyamatosan pásztázva és elemezve a környezetet azonosítják akár a legapróbb füst- és lángforrásokat, szintén különbséget téve azok forrása között.”

Ez a megoldás nagy belmagasságú, félig nyitott terek esetén vagy akár kültéren is alkalmazható, mivel a légáramlás nem tudja megzavarni az optikai érzékelőket, és alacsony intenzitású megvilágítás esetén is működik. Azaz ideális kiegészítő védelmet biztosít például kültéri e-töltőknél, ahol a nagyértékű berendezések és a járművek védelmét más módon egyáltalán nem, vagy csak nagyon körülményesen lehetne megoldani.

3. Ha már megtörtént a baj: oltás vízköddel

A korai tűzérzékelést korszerű oltási technológiákkal párosítva az akkumulátoroknál keletkező tüzek is hatékonyan megfékezhetőek. Magasnyomású vízködös – azaz magas nyomáson porlasztott vízzel történő – oltással gyorsan lehűthetőek az akkumulátorcellák, megszakítva ezzel az égési láncreakciót, és megakadályozva a tűz átterjedését.

Ennél az oltási technológiánál a hűtési hatás elérése érdekében a rendszer akár négyszázszorosára is képes megnövelni egy vízcsepp felszínét, ezzel is megsokszorozva a víz hűtési és oltási hatékonyságát. Az akkumulátortüzeknél pedig különösen fontos a hűtés így elért folyamatossága, mivel a tűz újragyulladásának kockázata is magas.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Erre is fel kell készülniük az e-járművásárlási támogatást igénylőknek appeared first on Műszaki Magazin.

• A Scania új elektromos járművei  a meghajtásra optimalizált alvázat, új akkumulátorokat és továbbfejlesztett kiegészítő rendszereket kínálnak
• Valamennyi járművet a Scania legkorszerűbb, södertäljei üzemében, zöld Northvolt akkumulátorcellákból gyártott akkucsomagokkal  szerelik fel.
• A Scania széles kínálata teljes körű megoldást nyújt, beleértve a töltést, a finanszírozást, a JKSZ-t , a tanácsadást és a digitális szolgáltatásokat
• A Scania Charging Access az utakon történő kényelmes töltés érdekében már 12 országban elérhető. Zökkenőmentes hozzáférést biztosít a folyamatosan bővülő európai töltőhálózathoz, fix és kiszámítható költségekkel és  minimális adminisztrációval.

A Scania 2022 júniusában bemutatta a regionális közlekedésben használt elektromos tehergépkocsik új generációját. Ezeknek az R és S fülkével és max. 450 kW-os motorokkal felszerelt teherautóknak a gyártása mostantól a márka svédországi södertäljei központjában történik. A Scania továbbfejlesztett városi elektromos járműveket is bemutat, amelyek elektromos meghajtásra optimalizált alvázra épülnek, és új, fenntartható módon gyártott akkumulátorokkal és Scania Charging Access szolgáltatással vannak felszerelve. Ez innovatív és praktikus megoldást kínál minden ügyfél számára, függetlenül a szállítási követelményektől.

„A zéró emissziós tehergépkocsik üzemeltetése már nem csak kevesek kiváltsága”

– mondta Frederik Allard, a Scania vezető alelnöke és e-mobilitásért felelős vezetője, majd hozzátette:

„Kínálatunk az alkalmazások és az ügyfelek igényeinek széles körét lefedi, miközben olyan szolgáltatásokat kínálunk, amelyek megkönnyítik a fosszilis energiaforrásoktól mentes közlekedésre való áttérést.”

A Scania új teherautói számokkal nyűgöznek le: a szerelvény tömege akár 64 tonna  is lehet, hatótávolsága pedig 390 kilométer, és az akár 375 kW-os töltési teljesítmény és a 450 kW-os maximális hajtáslánc-teljesítmény együttesen felülmúlja a hagyományos teherautók teljesítményét.

A Scania vontatók és tehergépkocsik zöld energiával működnek

A Scania a legújabb elektromos járműveket vontatóként és felépítményes alvázként kínálja. R és S fülkék egyaránt kaphatók. A hatótávolság a tömeg, a forgalom, az időjárás és a vezetési stílus függvényében változik, de egy 27 tonnás, hat akkumulátorral felszerelt városi billencs akár 350 km-t is megtehet két töltés között. Egy óra töltés 270 km-es hatótávolságot biztosít, és nincs szükség a legnagyobb teljesítményű, 350 kW-os töltőpontokra az észszerű töltési idő eléréséhez: egy 130 kW-os töltő egy óra alatt 100 km-es hatótávolságot biztosít egy 1,3 kWh/km fogyasztású teherautónál.

„Feleslegesen leragadtunk annál a koncepciónál, hogy mindig 10%-tól 100%-ig tankolunk, mint a dízel esetében. Az akkumulátoros elektromos járművek esetében figyelembe kell venni, hogy a hatótávolsághoz szükséges ideig kell feltölteni. Ha 120 km van az otthoni töltőig, akkor felesleges lenne a szükségesnél nagyobb távolságra tölteni”

– magyarázza Frederik Allard.

Korszerű városi megoldások és új elektromos gépek

A Scania első akkumulátoros elektromos teherautói 2021 óta vannak forgalomban, és megnyitották az utat a fosszilis anyagoktól mentes közlekedés felé, mindenekelőtt a városi forgalomban. A Scania most tovább bővíti kínálatát az elosztó teherautók és a könnyű billencsek terén. A járművek az elektromos hajtásláncra optimalizált alvázat, a Northvolt akkumulátorait és új segédrendszereket kapnak, ami jobb funkcionalitást és kisebb komplexitást biztosítanak.

Ezzel egyidejűleg a Scania új elektromos gépeket mutat be, az EM C1-4-et, öt teljesítményszinten. Az EM C1-4 várhatóan nagyon népszerű lesz, és nem csak a széles választék miatt.

„A kínálat bővítésével lehetővé tesszük, hogy az elektromos járműveket a kívánt felhasználási területre szabják. Az öt különböző teljesítményszint és a négy sebességfokozat révén ezek az autók nagyon rugalmasak. Ennek alapja, hogy az akkumulátorok és kiegészítő szolgáltatások megfelelő konfigurációját ajánljuk az ügyfélnek, hogy a jármű valóban megfeleljen az igényeinek”

– mondja Allard.

A Scania hosszú élettartamú akkumulátorokat mutat be

A Scania a svéd Northvolt gyártótól származó cellákat használ, amelyek akár 1,5 millió kilométeren át képesek hajtani az elektromos teherautókat. A szén-dioxid-kibocsátás körülbelül egyharmada a iparági referenciaértéknek.

A Scania akkumulátorok egyik fő előnyét a töltési tulajdonságaik jelentik. Az akkumulátorok többször is feltölthetők a rendelkezésre álló kapacitásuk 100%-áig anélkül, hogy ez befolyásolná az akkumulátor élettartamát. Ráadásul egyenes töltési görbével rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy akkor is ugyanolyan sebességgel töltődnek, a töltöttségi állapottól függetlenül. Az egyenes töltési görbe kiszámítható töltési időt jelent, és a hosszú akkumulátor-élettartammal együtt alacsony összköltséget biztosít.

A Scania a Northvolt-tal együttműködve egy olyan jelentős innovációnak köszönhetően érte el ezeket a ritka tulajdonságokat, amely biztosítja, hogy az akkumulátorok mindig a megfelelő hőmérsékleten legyenek.

„Úgy gondoljuk, hogy a töltési kérdések nem fognak olyan bonyolultnak tűnni, ha széles körben ismert lesz, valójában hogyan működnek az akkumulátorok” 

– folytatja Allard:

 „Ha megnézzük az üzemeltetésimintákat, azt látjuk, hogy a nagy többségük rendelkezik a szükséges hatótávolsággal, és plusz még egy kis tartalékkal. A városi területeken a billencsek gyakran akár 200 km-t is megtesznek naponta. Amíg a saját telephelyükön történik a töltés, és csatlakoznak a Scania Charging Access rendszerhez, a hatótávolság nem jelenthet nekik problémát.”

„Az elektromos meghajtás iránti érdeklődés mérhetetlen, a potenciális vásárlók mindenütt jelen vannak. Érthető, hogy egyesek óvatosak, és csak néhány járművet rendelnek flottájukhoz. Először tapasztalatot akarnak szerezni, és csak azután döntenek”

– mondja Allard.

A Scania a növekvő portfóliójával és a bővülő infrastruktúrájával arra számít, hogy 2030-ra a márka teljes európai értékesítésének 50%-át az elektromos járművek adják majd.

Egyedi Scania Charging Access szolgáltatás a zökkenőmentes töltéshez

Az év elején a Scania bevezette Scania Charging Access szolgáltatását. Ez az egyedülálló rendszer zökkenőmentes hozzáférést biztosít a töltőhálózathoz 12 európai országban, a töltőpontok pedig aszerint vannak rangsorolva, hogy mennyire alkalmasak egy adott jármű számára. A szolgáltatás attól függetlenül épül fel, hogy ki üzemelteti a töltőpontot a hálózatban, az ügyfél csak egy összevont számlát kap a Scaniától.

A Scania Charging Access program regisztrációs és havidíj nélkül érhető el, az ügyfél csak a szolgáltatás igénybevételekor fizeti a kiszámítható árat. Az egyetlen feltétel, hogy legalább egy Scania márkájú járművel kell rendelkeznie.

„Úttörő szerepet játszunk a nehéz tehergépjárművek konszolidált szolgáltatásában Európában”

– mondta Magnus Höglund, a Scania töltési megoldásokért felelős vezetője, majd hozzátette:

„Küldetésünk az, hogy egyszerűsítsük a villamosítást azáltal, hogy megszüntetjük a hozzá kapcsolódó félelmeket: a hatótávolsággal és az akkumulátorok kapacitásával kapcsolatos aggodalmaktól kezdve az adminisztratív kérdésekig és a teherautók elegendő töltőpontjáig. Manuálisan feltérképezünk és értékelünk minden töltőállomást, függetlenül attól, hogy eredetileg személygépkocsik vagy teherautók számára épült-e, így azonosítani tudjuk azokat a töltőpontokat, amelyek az ügyfeleink számára előnyösek. A töltőhálózat 2024 után bővülni fog, a töltőállomások üzemeltetői, például a Milence, egyre nagyobb lendületet vesznek. A Scania Driver App vagy a My Scania applikációk nagy segítséget jelentenek, mivel lehetővé teszik a megfelelő töltőpontok keresését és szűrését.”

Forrás: Scania Hungária Kft.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az elektromos járművek új generációja új energiát hoz a Scania kínálatába appeared first on Műszaki Magazin.

Hatalmas üzleti lehetőség rejlik az elektromos járművek töltésében az ilyen autók iránt megugrott keresletnek köszönhetően. A globális befektetői érdeklődés egyre nő, az előzetes kalkulációk szerint 2022 végéig 2,3 milliárd dollár áramlott a szektorba – állapítja meg elemzésében a KPMG. Az eredendően az indiai autótöltési piacot vizsgáló, ebből pedig globális következtetéseket is levonó tanulmány szerint a különböző szegmensek számára egyéni és testreszabott töltési megoldásokat kell kínálni. A töltők gyártói testreszabással, formatervezéssel, szoftverintegrációval emelkedhetnek ki a többiek közül. Az üzemeltetők sikeres működéséhez elengedhetetlen a megfelelő helyszín és technológia, a gondosan megtervezett, megbízható hálózat, valamint az értéknövelt szolgáltatások. A sikerhez a fogyasztók igényeinek megértése is fontos – ők pedig jó hozzáférhetőséget, kényelmet és megfizethető árakat várnak el. Mindezekről, és a Magyarországot jobban érintő uniós szabályozói fejleményekről tart szakmai konferenciát 2023. március 23-án a KPMG.

A globális trendekbe jól illeszkedően egyre több – nálunk zöld rendszámmal ellátott – elektromos meghajtású autó fut a hazai utakon. Az elektromos autók értékesítése részben a környezetvédelmi szempontok, részben az üzemanyagárak emelkedése nyomán 2020-ról 2021-re világszerte 116 százalékkal nőtt, elérve a 6.6 milliós darabszámot. 2022-re pedig további dinamikus bővülés volt látható az első három negyedéves adatok alapján. Bár a fosszilis üzemanyagok árának drasztikus emelkedése is szerepet játszott abban, hogy ekkora figyelem övezi az elektromos hajtású járműveket az utóbbi időben, a belsőégésű motorokat sújtó szabályozások, és a klímaváltozás miatti aggodalmak hosszabb távon is fenntarthatják az elektromos járművek iránti növekvő keresletet. Ugyanakkor az elektromos autózás elterjedésével a töltési lehetőségek elérése kulcsfontosságú tényezője lesz a további fejlődésnek – állapítja meg kutatásában a KPMG.

Nem meglepő módon a befektetői érdeklődés a töltési üzlet iránt világszerte megugrott. 2022 végéig közel 2,3 milliárd dollár áramlott ebbe a szektorba. Számos, kifejezetten ezzel foglalkozó cég von be tőkét tőzsdei bevezetés, stratégiai befektető vagy kockázati tőkések útján, magas értékeltség mellett.

Egyéni és testreszabott töltési megoldások

A két- és háromkerekű járművek töltésére a lassabb AC töltés alkalmasabb. A négykerekűek változatos méretű akkumulátorokkal készülnek, többféle töltési szabványt használnak, de a nagy akkuméret és a nagy teljesítményigény miatt a DC gyorstöltők válnak keresetté és népszerűvé.

Ami a töltés helyszínét illeti: a magántulajdonú két- és négykerekűek esetében a költséghatékonyság érdekében az otthoni és a munkahelyi AC töltés dominálhat. A kereskedelmi flottákat várhatóan saját telephelyeiken vagy közterületi hálózatokon, nagyobbrészt szintén AC töltőkkel fogják tölteni éjszakánként. Az egyenáramnak elsősorban a napközbeni rátöltésben lesz szerepe. A négykerekű elektromos járművek elszaporodásával eközben valószínűleg megnő az igény az autópályák melletti egyenáramú gyorstöltési, illetve a célpontnál lévő váltakozó áramú töltési lehetőségekre. A nyilvános töltőket üzemeltető cégek forgalma már most világszerte növekszik.

Hozzáférhetőség, kényelem és megfizethetőség – a töltéssel kapcsolatos fogyasztói elvárások

A KMPG elemzése szerint a vonzó és meggyőző értékajánlat megtervezéséhez nagyon fontos, hogy megismerjük és megértsük a fogyasztók igényeit és elvárásait. A technikai specifikációk eltérhetnek az egyes vásárlói szegmensek között, a töltési helyszínek elérhetősége, a könnyű használat, a megfizethető ár, a többféle fizetési mód, a megbízható hálózat azonban közös szempont. Ezek a feltételek várhatóan döntő szerepet játszanak majd abban, hogy az ügyfelek melyik szolgáltatót és megoldást választják.

„A töltési piac valójában egy ezerarcú, integrált szegmense a közlekedési ágazatnak, ahol együtt vannak jelen az infrastruktúra gyártói, telepítői, kereskedői, a kapcsolódó informatikai környezetet biztosító fejlesztők, és ide érthetők a speciális elszámolási rendszerek szolgáltatói is. Ezen részterületek mindegyikében óriási potenciál van még, hiszen a hiány fennáll, és az igény növekedése garantált. Ráadásul ebben az ágazatban nincs monopolhelyzet, hiszen a villanyautót használóknak már ma is akár egy tucat töltési applikáció van a telefonjukban”

– mutat rá Böröcz Artúr, a KPMG energetikai- és közüzemi tanácsadásért felelős igazgatója.

A töltőberendezések gyártói számára a versenyképes ár mellett biztosított minőség lehet a meghatározó az olyan árérzékeny piacokon, mint például az indiai. Ahhoz, hogy a gyártók kitűnjenek a hasonló termékeket kínáló cégek közül, egyedi megoldásokat, innovatív formatervezést vagy olyan értéknövelő szolgáltatásokat is kínálniuk kell, mint a távfelügyeleti szoftver vagy a megelőző karbantartás. Az elektromobilitási szolgáltatók számára a forgalmas helyeken kialakított sűrű töltőponthálózat lehet a siker kulcsa. A kiskereskedelmi egységekkel, bevásárlóközpontokkal, éttermekkel való együttműködés hozzáférést adhat a stratégiai helyszínekhez. Az ügyfeleik elégedettsége és megtartása szempontjából a töltőhálózat és a már említett értéknövelő szolgáltatások sem mellékesek, a felhasználók szeretik az olyan kényelmes megoldásokat, mint a navigáció, a foglaltságjelzés, az előzetes regisztráció, az automatizált töltésindítás, illetve legújabban a  lojalitásprogramok, keresztértékesítési, és gamifikációs megoldások.

Csatát nyerni a töltési ökoszisztémában

A megcélzott szegmenstől függően a stratégiai együttműködések és szövetségek fontos szerepet kaphatnak a versenyelőny megszerzésében és megtartásában a töltési szolgáltatók között – véli a KPMG. Az otthoni töltés piacán például a lakóközösségekkel való együttműködés adhat lehetőséget a növekedésre. Hasonlóképpen egy járműgyártó vagy autómegosztó flotta preferált szolgáltatója is élvezheti a növekvő kihasználtságot és a lojális ügyfélkört. Meg lehet állapodni az önkormányzatokkal is – Indiában például nyilvános parkolóhelyeken, állomásoknál alakítanak ki töltési pontokat a háromkerekűek számára, ez is segíthet a szolgáltatónak, hogy részesüljön a legdinamikusabban növekvő piaci szegmensből.

Hatalmas lehetőségek előtt

A KPMG összegzése szerint az elektromos járművek iránti fokozódó érdeklődésnek köszönhetően a töltési piac hatalmas lehetőségeket rejt a vállalatok számára. A cégek üzleti céljaiktól, belső kapacitásaiktól és hosszú távú terveiktől függően választhatnak, hogy specializálódnak vagy többféle megoldást is támogatnak. A közeljövőben a piaci résztvevők várhatóan kihívásokra is számíthatnak a kihasználtság, esetleg a megvalósíthatóság terén. Ugyanakkor közép- és hosszútávon a termék- és szolgáltatásvezérelt innováció lehetővé teszi számukra, hogy megkülönböztessék magukat a többiektől – ez lehet a kulcs a piaci előrejutáshoz, és egyben az elektromobilitás elterjedéséhez is.

Mi újság itthon?

A magyar piacon is érzékelhető volt a fejlődés, hiszen 2020-ról 2021-re 120%-kal bővült a nyilvánosan elérhető töltési lehetőségek száma a European Alternative Fuels Observatory szerint (meghaladva ezzel a globális növekedési átlagot).

A hazai elektromobilitás rohamos fejlődésével párhuzamosan az elektromos járművek töltési infrastrukturája is folyamatosan bővül Magyarországon.  Ennek a trendnek kedvez a hazai jogszabályi környezet, amely a 2010-es évek eleje óta dinamikusan követte a technológiai fejlődést, a piaci és a felhasználói igényeket. Ennek a növekedésnek a csúcsa 2020-ban volt megfigyelhető, 120%-kal növekedett a nyilvános töltőberendezések száma. A tavaly előtti kiugró növekedést követően 2022 első három negyedévében 27%-os bővülést tapasztalhattunk. A töltőberendezés típusokat vizsgálva látható, hogy az olcsóbb bekerülési értékkel bíró AC berendezések száma több mint háromszorosa a DC berendezésekének, ugyanakkor utóbbiak bővülése ebben a vizsgált időszakban 4 százalékponttal magasabb volt.

A nyilvános töltőberendezések összesített darabszáma 2022. szeptember 30-án 3 579 volt, mely Csehország mögött (3 915) a második legmagasabb érték a visegrádi országok tekintetében. Jelentős az elmaradás pl. Ausztriához képest (21 566 db), valamint beszédes adat, hogy a hazai szakpolitika által 2025-re kitűzött 8 100 darabos célérték fele sem állt rendelkezésre.

Tóth-Báló Tamás, a KPMG elektromobilitásért felelős menedzsere rávilágít arra, hogy kormányzati, szabályozói beavatkozás nélkül is feltételezhető a töltőinfrastruktúra jelentős növekedése, ugyanakkor a hamarosan jogerőre emelkedő EU-s rendelet, az AFIR (Alternative Fuel Infrastructure Regulation), valamint a Fit for 55 csomag további intézkedései az organikus bővülést jelentősen felgyorsítják. (Például, 2035-tól 100%-kal kell csökkenteni a CO2 kibocsátás szintjét az új járművekben, tehát az újonnan eladott járműveknek CO2-kibocsátásmentes meghajtásúnak kell lenniük.) Az AFIR ráadásul nem csak a személygépjárműveket kiszolgáló infrastruktúrára ír elő kötelezően teljesítendő célokat, hanem pl. nehézgépjárműveket dedikáltan kiszolgáló infrastruktúra létrehozását is célozza.

A robbanásszerűen emelkedő közlekedési célú villamosenergia-igény kielégítése ugyanakkor jelentős kihívás elé állítja a hálózatüzemeltetőket, elosztókat. Nem nehéz belátni, hogy három darab 800 kW-os teljesítményű berendezés energiaigényének kielégítése pl. egy kamionparkolóban jelentős műszaki kihívás – teszi hozzá Tóth-Báló Tamás.

Összességében tehát Magyarországon is ígéretes az elektromos töltők piacának alakulása, ugyanakkor az igazán látványos fejlődés csak ezután kezdődik.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post E-járművek töltése: óriási ugrás előtt a piac a KPMG szerint appeared first on Műszaki Magazin.

A megoldás egyik kulcsa az elektromos járművek akkumulátoraiban tárolt energia és az épületek villamosenergia-igényének összekapcsolása lehet. Erre már jó ideje létezik megfelelő technológia, mégis kevéssé elterjedt a módszer. A megoldásban rejlő lehetőségekbe Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország marketingvezetője nyújt betekintést.

Ismert tény, hogy a tulajdonosok nincsenek tisztában elektromos járművük kulcsfontosságú szerepével, de még ha hallottak is erről a koncepcióról, gyakran nem áll rendelkezésre a megvalósításához szükséges infrastruktúra. Ez azért hiányosság, mert az energia az optimális kétirányú áramoltatás révén oda és akkor juthatna el, ahol és amikor a legnagyobb szükség van rá. Ez egy jól kiaknázható lehetőség, hiszen a világ útjain hetente több ezer elektromos jármű váltja fel a belső égésű motorral hajtott modelleket. A BNEF kutatóintézet előrejelzése szerint a tisztán elektromos és hibridjárművek világszintű értékesítése 2025-re eléri a 20,6 millió darabot (összehasonlításképp: 2021-ben összesen 6,6 millió elektromos járművet adtak el a világon). Ezzel összhangban jól megfigyelhető, hogy az elektromos járművek európai eladási adatai is exponenciálisan növekszik.

Hogyan enyhíthető az áramkimaradásoktól való félelem?

A jelenlegi energiagazdálkodásunk alapvetően az egyirányú áramlásra épül, azaz a villamos energia a nagy – többnyire gáz-, szén- vagy nukleáris – erőművekből az elosztóhálózatba áramlik. A kereskedelmi mennyiségben rendelkezésre álló megújuló energiaforrások, mint például a szél- és napenergia elterjedése bár megváltoztatja a jelenlegi állapotot, ez azonban közel sem elegendő ahhoz, hogy a közeljövőben kiváltsák a hagyományos energiaforrásokat. Az élet megannyi területén szükséges a villamos energia, ezért az európai kormányok áramkimaradásoktól való félelme egyre jobban fokozódik. Ha a villamosenergiát termelő vállalatok nem tudnának elegendő gázt beszerezni, akkor annak gazdasági és politikai következményei rendkívül nehezen kezelhetők. A kormányok pedig nem szívesen mérlegelnék azt, hogy ki viselje az áramkimaradások miatti terheket: az ipari, kereskedelmi vagy épp a lakossági energiafelhasználók. Ezzel együtt számos ország vezetése már most vizsgálja annak lehetőségét, hogy a későbbiekben szabályozza a villamos energia fogyasztását, ami többek között az áramellátás tervezett korlátozásával, azaz esetenként áramkimaradással járna. E feszültség enyhítésére jelentenének biztos megoldást a rendelkezésre álló energia hatékonyabb felhasználását ösztönző megoldások. Az elektromos járművek és más rendszerek, például a szünetmentes tápegységek akkumulátoraiban rejlő energiatárolási kapacitás felhasználásával ráadásul nemcsak az energiahiány, hanem a szén-dioxid-kibocsátás is csökkenthető.

Az ágazati összekapcsolás lényege

Az elektromos járműveket és az épületeket összekötő energetikai rendszerek – azaz az ágazati összekapcsolás – koncepciójának egyaránt része az épületekben helyben termelt – például az épületbe beépített napelemekből vagy hőszivattyúkból származó – megújuló energia felhasználása és értékesítése is. Ez az energia helyben vagy az adott épülethez kapcsolt elektromosjármű-töltőkön keresztül könnyen felhasználhatóvá válik, illetve a hálózatba is betáplálható. Így a kereslet és a kínálat kiegyenlítése érdekében eladható a villamosenergia-hálózat fenntartójának. Egy, az energiaáramlást optimalizáló szoftver segítségével a három felhasználási mód pedig könnyen kombinálható is. Az ágazati összekapcsolás fogalma jól ismert a villamosenergia iparágban, de az energiafogyasztók nagy része erről mit sem tud, mivel ebben az esetben aktív villamosenergia-gazdálkodásról van szó. Ez pedig a másik oka lehet annak, hogy az ágazati összekapcsoláson alapuló megközelítések lassan terjednek, hiszen a hétköznapi villamosenergia-fogyasztók ennek csak a passzív, fogyasztói szerepét ismerik.

Energiatárolás

A decentralizált energiamodell – amely a szén-dioxid-mentesítés szempontjából alapvető fontosságúvá válik – kétirányú energiaáramlások sokaságát foglalja magában. A vállalkozások, háztartások és magánszemélyek a jövőben egyszerre vesznek majd részt energiafogyasztóként és energiatermelőként az energiagazdálkodásban, és így válnak prosumerekké. Ez a rendszer rendkívül rugalmas, ezáltal az energia lehető leghatékonyabb felhasználását biztosítja. Az energiaáramlások szinkronizálásával a villamos energia akkor és ott áll rendelkezésre, ahol és amikor arra a legnagyobb szükség van. A decentralizáció zökkenőmentes működéséhez azonban további energiatárolási kapacitás szükséges. Ilyen kapacitást jelenthetnek akár az épületekben elhelyezett akkumulátorok, vagy éppen az épületekhez töltőkön keresztül csatlakozó elektromos járművek akkumulátorai. A hálózatnak ugyanis extra tárolókapacitásra lesz szüksége a szél- és naperőművekből származó, valamint a prosumerek egyre nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló – és egyre nagyobb változékonyságú – villamos energia kezeléséhez.

Digitalizáció

Az összetett energiaáramlások kezelésére megfelelő megoldást a digitalizáció jelenti. A digitális technológia ugyanis lehetővé teszi, hogy még a legkisebb energiafogyasztók is részt vegyenek az energiapiacokon, már amennyiben a vonatkozó jogszabályok és előírások azt lehetővé teszik. Digitalizálódik a villamos energia termelése, tárolása, felhasználása, kezelése és az, ahogyan fizetünk majd érte. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztónak nagyobb szerep jut majd, de egyben több kockázatot is szükséges vállalnia. Az energetikai átállás sikere nagyban múlik azon, hogy a kormányok hogyan teszik vonzóvá a rugalmassági technológiákba történő befektetések megtérülését, és milyen mértékben támogatják a fogyasztókat a lehetséges kockázatok kezelésében. A kormányzati politika azzal is segíthet Európának enyhíteni a közvetlen energiaellátási válságot, hogy olyan energiaellátási és fogyasztási modellek bevezetését kezdeményezi, amelyek alkalmasak a hosszabb távú szén-dioxid-mentesítésre is.

Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország marketingvezetője

Elektromos járművek

Az elektromos járművek esetén jelenleg a legnagyobb szerep az akkumulátorokra hárulna. A viszonylag hosszabb ideig adott helyen parkoló járművek esetében például érdemes megfontolni, hogy a rendelkezésre álló energia a közeli épületek rendelkezésére bocsátható azonnali felhasználásra. A járművek pedig később, szükség esetén feltölthetők, és az üzembentartók, mint prosumerek díjat számíthatnának fel ezért a szolgáltatásért. Ez egyrészt az épületek keresleti csúcsainak kiegyenlítése révén egyenletesebbé tehetné a hálózati energia iránti keresletet. Másrészt pedig segíthet az épülettulajdonosoknak elektromosjármű-töltők, megújuló energiaforrások és energiatárolók telepítése melletti erős üzleti érvek kidolgozásában. Mindezt azért, hogy prosumerként energiát adhassanak el az elektromos autók üzembentartóinak és a hálózatnak – esetleg mindkettőnek –, illetve energiát vásárolhassanak tőlük. A rendszer, amelyben megvalósul a kétirányú energiaáramlás egyértelmű megoldás, hiszen az összes rendelkezésre álló energia felhasználható, és a megújuló energiaforrások aránya is maximális. Tekintettel Európa jelenlegi nehézségeire és a szén-dioxid-mentesítésre irányuló törekvéseire, a digitalizáció és a decentralizáció reális, bár komplex megoldást jelenthet, amelyre érdemes törekedni. A kormányoknak mindenképpen célszerű lenne megfontolniuk ezt a lehetőséget.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ez lehet az egyik megoldás az energiaválság kezelésére! appeared first on Műszaki Magazin.

Az idei tárlatokon a múzeum gyűjteményének olyan különleges darabjait is meg lehetett nézni, mint egy 1926-os Ford T-modell vagy a „Szellem” becenevű gőzmozdony. A múzeum leendő helyszíne már most a legnépszerűbb családi programok és kiállítási helyszínek közé emelkedett.

A Közlekedési Múzeum leendő otthonában, az Északi Járműjavító Dízelcsarnokában először tavaly nyáron láthatta a nagyközönség a Volt egyszer egy Északi… a történet folytatódik elnevezésű időszaki kiállítást, amely a helyszín történetét és olyan legendás mozdonyokat mutatott be, mint például a Szellem becenévre hallgató 242-es, amely a gőzmozdonyok sebességrekordját tartja Magyarországon.

A tárlat idén május végén frissített tartalommal, immár különleges autókat, buszokat és más „gumikerekű” járműveket is bemutatva nyílt meg. A kormány támogatásának köszönhetően története legnagyobb gyűjteményfejlesztési programját hajtja végre az intézmény. Az ennek keretében beszerzett járművek közül többet is kiállítottak, mint például egy 1926-ból származó Ford T-modellt vagy egy nemrég restaurált faros Ikarust. Az új járművek megjelenése segítette a múzeum háttérmunkájának bemutatását is: a gyűjteményezés és a restaurálás műhelytitkaiba is betekintést nyerhettek a látogatók. A kiállítás tartalmát tovább színesítette a Meg nem épült Budapest című időszaki tárlat is, amely a főváros elmúlt száz évének közlekedési vízióit mutatta be.

A Dízelcsarnokban népszerű programok is helyet kaptak: júniusban a Múzeumok Éjszakája keretében várták esti programok az érdeklődőket, júliusban veterán autók érkeztek, augusztusban Ikarus-találkozót tartottak, szeptemberben pedig az Egyszülős Központtal közös fesztivált rendeztek. A kiállítás ideje alatt rendszeresen egyedi múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, különleges interaktív tárlatvezetésekkel és hajtányozással is várták a látogatókat.

A nagy sikerre való tekintettel az eredeti, szeptember 30-i időpont helyett október 2-ig tartott nyitva a tárlat az érdeklődők előtt. A záróhétvégén tematikus családi tárlatvezetések mutatták be a múzeum működését és a gyűjtemény különleges darabjait, emellett a látogatók LEGO vasúti terepasztalokat is kipróbálhattak. Az időszaki tárlatot 2022-ben több mint negyvenezer látogató tekintette meg.

A kiállítás létrehozását támogatták: Market Építő Zrt., Homlok Építő Zrt., Vasútvill Kft., BKV Zrt., Budapest Airport, Ring Mérnöki Iroda Kft., Stadler Trains Magyarország Kft., Thales Rail Signalling Solutions Kft.

The post Több, mint negyvenezren látogatták meg a Közlekedési Múzeum különleges járműveit bemutató időszaki kiállítását appeared first on Műszaki Magazin.

A Világnap alkalmából az ABB Magyarország Kft. a magyarországi elektromobilitás meghatározó piaci szereplőinek részvételével konferenciát szervezett arról, hogy a dinamikusan bővülő hazai e-mobilitás üzletág igényeit a piaci szereplők hogyan tudják kiszolgálni, további fejlődését hatékonyan és proaktívan támogatni, és hogy ismertessék, ki merre tart a fenntartható és karbonsemleges ökológiai lábnyomának elérésében.

A konferencia betekintést nyújtott az elektromos jármű értéklánc jövőbeli fejlesztési terveibe: a töltőinfrastruktúrától és a hálózat bővítésétől kezdve a növekvő elektromos járműpark támogatásán át a tervezésig, az üzemeltetésig és a végfelhasználó felé történő számlázásig, továbbá bemutatta a globális és helyi e-mobilitási piac jelenlegi helyzetét és várható fejlődését.

Az előadások rövid összefoglalója az alábbiakban található:

„Mindenki tisztában van vele, hogy az e-mobilitás egy izgalmas journey; a MOL-ban is így látjuk és ennek megfelelően határozott lépésekkel haladunk ezen az úton. Azonban most egy valódi utazás tapasztalatait is meg kívánom osztani, amely egyszerre kulcsfontosságú a jövőbeli fejlesztéseink tekintetében, másrészről rávilágít arra is, hogy az elektromos töltők -és az e-mobilitás szolgáltatás piaca mennyiben tudja kiszolgálni a hosszabb utazásokat.”

– foglalta össze prezentációját Tóth-Fekete Róbert, a MOL Elektromobilitásért és alternatív üzemanyagokért felelős vezetője.

„Mit jelent egy bérbeadó számára, ha bérlője kér egy autótöltőt? Ez nem csupán egy egyszerű feladat, mert az adott töltőnek kapcsolódnia szükséges egy épület komplex rendszereibe. Az igény egyszerűnek tűnik, de vajon mi mindent takar mindez. Az előadás ezt járta körbe az ingatlanüzemeltető szempontjából rávilágítva a hosszútávú megoldásokra és sarkalatos kérdésekre, valamint felfedve annak lehetőségét is, hogy milyen pozitív hatásai is lehetnek egy töltőparknak egy-egy ingatlanon.”

– Bauer Zoltán, CPI Facility Management Kft. Chief Energetical Engineere prezentációjában járta körül a fenti témaköröket.

Varga Zsombor, Toyota Central Europe Kft. PR igazgatója előadásában elmondta:

„A részben vagy teljesen elektromos meghajtások (öntöltő hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos, hidrogén üzemanyagcellás elektromos) vezető fejlesztőjeként ismert Toyota célul tűzre ki, hogy a világ legnagyobb autógyártójából a világ vezető mobilitási szolgáltatójává váljon. A 2030-ig bemutatásra kerülő 30 Toyota és Lexus modellen túl szó esett a plug-in hibrid elektromos és az akkumulátoros elektromos hajtás közötti tudatos választás fontosságáról, és az akkumulátoros elektromos autók fejlődésének soron következő mérföldköveiről, a szilárdtest akkumulátorokról és a cserélhető akkumulátorokról.”

Balogh Szabolcs, az MVM Mobiliti Kft. ügyvezetője elmondta:

„Az e-mobilitás ünnepe az MVM Csoport számára kiemelten fontos. A cégcsoport részeként működő MVM Mobiliti Kft. Magyarország piacvezető e-mobilitási szolgáltatójaként aktívan közreműködik a környezetbarát közlekedés hazai elterjesztésében, célja, hogy a lehető legmagasabb szintű e-autós élményt biztosítsa otthon, a munkahelyen és útközben is 2011 óta. 2021 februárjában az MVM Mobiliti Kft. közös céget alapított a MÁV-Volán Csoporthoz tartozó VOLÁNBUSZ Zrt.-vel az autóbusz-állomány környezetbarát fejlesztése érdekében. A Mobiliti Volánbusz Kft. aktívan vesz részt Magyarország fenntartható, zöldebb közösségi közlekedésének fejlesztésében és az új elektromos autóbuszok töltési infrastruktúrájának kiépítését valósítja meg: 7 helyszínen, összesen 100 töltőberendezést telepít 2022-ben.”

Az ABB elkötelezett a biztonságos, intelligens és fenntartható villamosítás jövőbeni megteremtésében és célja, hogy partnereivel együttműködve záros határidőn belül elérhető közelségbe kerüljön a zéró emisszió. Az ABB e-autó töltőrendszerének alkalmazása valós példája annak, hogy a közlekedés során ez elektromos energia használata hogyan lehet fenntarthatóan sikeres.

Márgus Norbert az ABB Kft. Digitális és Elektromos Mobilitás üzletág képviselője rövid kitekintést adott az E-Mobilitás globális és lokális piac aktuális helyzetéről és a prognosztizálható fejlődésről, majd bemutatta az ABB E-Mobilitás üzletágát, és az AC és DC töltők típusválasztékát és konkrét megoldási alternatívát az e-jármű tulajdonosok,  épületüzemeltetők, nyilvános e-töltőhálózat üzemeltetők és e-flotta szolgáltatók számára Terra AC és DC töltők statikus és dinamikus terhelésmendzsmentjére.

Az ABB 2010-ben lépett be az e-mobilitás piacára, és azóta több mint 85 országban több mint 680 000 elektromos járműtöltőt, köztük több mint 30 000 egyenáramú villámtöltőt és 650 000 váltóáramút értékesített, beleértve a Chargedot által forgalmazott termékeket is.

The post A bővülő e-mobilitást kiszolgáló infrastruktúra kihívásai appeared first on Műszaki Magazin.

Önvezető járművek szállítják az alkatrészeket, a késztermékeket és a csomagolóanyagokat a Bosch két hatvani épülete között. Digitális, felhőbe integrált rendszer követi a termékek útját, automata jármű-beléptetés, speciális hordozható nyomtatók, valamint drónok is segítik a munkatársakat – a jövő logisztikai központja a Bosch hatvani telephelyén már valóság. A Connected Hubban már elindultak az automatizált járművek is, ezzel pedig teljessé vált az Ipar 4.0 koncepció megvalósítása.

„A 62 ezer négyzetméteres épület, amely a Bosch harmadik legnagyobb raktárközpontja Európában, csomagolási és raktározási szolgáltatásokat nyújt a vállalat magyarországi és regionális gyárai számára. A Connected Hub emellett a Bosch kelet-európai gyárainak köztes raktárbázisaként is funkcionál”

– mondta Kerstin Barth, a Connected Hub vezetője.

A raktárközpont a Bosch hatvani telephelyének részeként szorosan együttműködik a gyárral, amely a vállalatcsoport gépjármű-elektronika részlegének legnagyobb gyártóközpontja a világon. A közös munka különösen a folyamatok és az Ipar 4.0 szabványok fejlesztése terén jelentős, továbbá egyedülálló lehetőséget nyújt az innovatív ipari-technológiai megoldások tesztelésére és bevezetésére.

„A Bosch a dolgok internetének stratégiájában a teljes ellátási lánc digitalizációját és a hálózatba kapcsolt működést tűzte ki célul. A Connected Hub a régióban egyedülálló Ipar 4.0 és logisztikai megoldásaival ennek a víziónak a megvalósult, kimagasló példája. Az Ipar 4.0 megoldások ma már a Bosch mindennapjainak részét képezik, alkalmazásuk jelentősen növeli a vállalat hatékonyságát és segíti a versenyképesség fenntartását”

– hangsúlyozta Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

IoT, hálózatba kapcsoltság és Ipar 4.0

A Bosch Ipar 4.0 koncepciója az úgynevezett digitális iker megvalósítását tűzte ki célul. Ez azt jelenti, hogy az adott telephelyen a teljes külső ellátási lánc digitális mását hozzák létre. A virtuális ikertestvér a dolgok internetén keresztül valós idejű kapcsolatot tart fizikai párjával, így teljesen élő szimulációja a valós folyamatoknak. A Connected Hubban ez a digitális iker a Bosch saját fejlesztésű, felhő-alapú InTrack-megoldására épül, ez az a rendszer, amely a logisztikai folyamatot a termékek megrendelésétől és szállításától kezdve a raktárbázisba érkezésükig nyomon követi. A folyamatok különböző alkalmazásokkal okostelefonon, tableten és számítógépen is könnyedén követhetők. A megoldás nemcsak átláthatóbbá teszi a szállítást, hanem a szükséges fizikai munka mennyiségét is csökkenti, továbbá kíméli a környezetet, hiszen nincsen papíralapú dokumentáció. A megoldás a Bosch saját fejlesztése, amelyet a hatvani Connected Hub tesztelt, és itt alkalmazzák a teljes rendszert elsőként a világon.

Önvezető járművek és drónok a logisztika szolgálatában

A Connected Hubban található innovatív rendszerek többsége a Bosch saját fejlesztése, mint például a Dock&Yard vagy Cross Dock applikáció. A raktárbázis építészete egyedi, hiszen a Connected Hub közvetlenül, egy hídon keresztül kapcsolódik a szomszédos gyár négy csarnokához. A híd különböző magasságban lévő szintjeit egy spirálút kapcsolja össze a gyárral, amelyen keresztül a teljesen önvezető járművek szállítják a termékeket és a nyersanyagokat.

Az önvezető járművek, az úgynevezett milkrunok, lézeres navigációt használnak, érzékelőkkel mérik a távolságokat és a szögeket, valamint azt is észlelik, ha valaki vagy valami elállja az útjukat. Ilyen esetben azonnal leállnak, és csak az akadály megszűnését követően indulnak újra. A 24 tagból álló milkrun-flottát teljes körű biztonsági rendszerrel szerelték fel, mely többek között figyeli a járművek sebességét is, így a balesetek vagy hibák lehetősége is csökken. A milkrunok naponta mintegy 800 kilométert tesznek meg az épületekben. Az autonóm járműflotta az általa végzett tevékenységek összetettsége és a forgalom volumenét tekintve is egyedülálló a világon. Az intelligens szoftvernek köszönhetően nemcsak egymással, hanem a logisztikai központ egyéb rendszereivel, például a vészjelző rendszerrel is összeköttetésben vannak, és folyamatosan kommunikálnak.

A logisztikai központba érkező, és onnan távozó szállítmányokat RFID-címkékkel (rádiófrekvenciás azonosító) látják el, ami segíti a készletek és az anyagok nyomon követését. A Connected Hubban szkennerek, hordozható nyomtatók és az RFID technológia is támogatja a hatékony logisztikai folyamatokat, a leltározást pedig drónok használatával teszik még egyszerűbbé.

Hatvanban működik a világ harmadik legnagyobb Bosch raktárbázisa

A logisztikai központ elsődleges célja a raktározás, az itt tárolt készletek többsége az autóiparhoz köthető. A Connected Hub emellett a vállalat magyarországi gyárainak ellátásáért is felel. A logisztikai központban átlagosan mintegy 11 ezer terméket tárolnak, és naponta körülbelül kétszáz kamion fordul meg a telephelyen. A Connected Hubban a raktározáshoz kapcsolódóan egy különleges csomagolóanyag-mosót is üzemeltetnek, amely naponta 20-25 ezer különféle csomagolóláda tisztítását végzi. A logisztikai szolgáltatásokat teljes egészében a Bosch működteti.

A hatvani Inpark területén fekvő raktárközpontot a Bosch az állami tulajdonú, de piaci alapokon működő Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt.-től (NIPÜF) bérli. A Connected Hub kialakítása során a vállalat nagy szabadságot kapott a létesítmény tulajdonosától, a logisztikai központot teljesen a Bosch igényeire szabva alakították ki, külön figyelmet fordítva a fenntarthatósági és energiahatékonysági szempontokra is.

Fenntartható raktárközpont

A hatvani logisztikai központ a Bosch mintegy 780 raktárból álló nemzetközi ellátásilánc- hálózatának része. A világon a Bosch 37 ezer munkatársa foglalkozik beszerzéssel és logisztikával, naponta mintegy 240 gyárat látnak el alkatrészekkel és nyersanyagokkal. Fő feladatuk, hogy a Bosch ügyfeleinek kiszolgálása érdekében biztosítsák a folyamatos, fenntartható és rugalmas ellátási láncot az egész értékfolyamat során.

Több raktár egyesítésével a Bosch jelentősen – évi 586 tonnával – járul hozzá a CO₂-kibocsátás csökkentéséhez a hatvani telephelyen, hiszen a korábbi regionális és helyi szállítások száma csökkent.  A környezettudatosság jegyében a targoncaflotta lítiumion alapú akkumulátorokkal működik, ami egyrészt lehetőséget ad a zöld energia használatára. A központosított raktározás eredménye, hogy a Bosch Hatvanban 30 százalékkal csökkentette a visszaváltható csomagolási készletet. Az ipari hulladékkezelés is környezetbarát módon zajlik, szelektíven gyűjtik a fát, a műanyagot és a papírt.

A Bosch a tervek szerint halad előre a klímavédelmi céljainak teljesítésében. 2020 tavaszán a vállalat világszerte több mint 400 telephelye vált klímasemlegessé. Ennek eredményeként a Bosch lett az első olyan globális ipari vállalat, amelynek saját telephelyei – köztük a magyarországiak – nem hagynak szénlábnyomot maguk után. A Bosch arra törekszik, hogy a beszállítóktól az ügyfelekig terjedő teljes értékláncában a 2018-as szinthez képest 2030-ra 15 százalékkal csökkentse a CO₂-kibocsátást. Mindez összesen 67 millió tonna kibocsátáscsökkentést jelent majd.

The post Valósággá vált az Ipar 4.0 a Boschnál Hatvanban appeared first on Műszaki Magazin.

Az őrültség definíciója az, ha ugyanazt a műveletet ismételjük, miközben jobb eredményeket várunk. Ez vonatkozhat a fogaskerekes alkatrészek megmunkálására is, amelyek körül változik a világ, és a költségcsökkentés iránti igény erőteljes. Ebben a cikkben Harish Maniyoor, a szerszám-szakértő a Sandvik Coromant globális járműipari termékmenedzsere elmagyarázza, hogy az erőátviteli alkatrészek megmunkálásának három új módja hogyan segíthet a gyártóknak többet elérni kevesebbel.

A műhelyek változóan magas és alacsony keresleti forgatókönyvekkel szembesültek a COVID-19 járvány során. A körülményektől függetlenül azonban a költségcsökkentés továbbra is prioritás. Vegyük a fogaskerekek megmunkálását. A gyártók nagyobb rugalmasságot akarnak a fogaskerekek megmunkálásában, de ennek elérése a költségek csökkentése mellett nem egyszerű. Hagyományosan a fogaskerekek megmunkálásával járó projektek speciális gépektől és folyamatoktól függenek, különösen a tömeggyártásban. Ez korlátozásokat – és gyakran magasabb költségeket – jelent a gyártási folyamatban.

Az erőátviteli alkatrészek megmunkálásának három új módja van, amelyek lehetővé teszik ezen korlátok átlépését. Emellett ezek az előnyök túlmutatnak a járműiparon olyan területekre, mint: az általános gépészet, a szélenergia, a repülőgépipar, és a robotika területére.

Nagy teljesítményű forgácsolás

A folyamatos forgácsolási folyamat lehetővé teszi, hogy minden megmunkálást el lehessen végezni egyetlen beállítással. Lényegében egyesíti a lefejtőmarást és az alakítást. A termelékenység szempontjából meghatározó a fordulatszám, valamint a szerszám és a fogaskerék tengelye közötti találkozási szög. A nagy teljesítményű forgácsolás több mint 30 éve létezik – szóval miért beszélek erről az erőátviteli alkatrészek megmunkálásának új módjairól szóló cikkben? Mert a megmunkálás világa olyan módon változik, amely számos ágazatot érint – ideértve az elektromos járművek (EV) gyártását is. Hadd magyarázzam meg.

Elektromos járművek

A korábbi bölcsesség az volt, hogy az EV-khez nincs szükség több áttételre vagy sebességváltóra. Ez a nézet azonban megváltozott, a Tesla és a Porsche többáttételes EV-ket vezetnek be. Az elektromos motorok jóval magasabb fordulatszámot érnek el percenként, mint a hagyományos autók – 20 000 fordulat/perc az elektromos motorokban, szemben a 4000–6000 fordulat/perc értékkel a hagyományos, belső égésű motoroknál. Tehát fogaskerekes áttétel szükséges ahhoz, hogy ezeket a fordulatszámokat kezelhető szintre lehessen csökkenteni.

Ezeknek az EV-sebességváltóknak kopásállónak kell lenniük, hogy ellenálljanak a magasabb fordulatszámnak, és emiatt nehezebb megmunkálni őket. Kevésbé nyilvánvaló, hogy ezen alkatrészek gyártásakor a gyártóknak a fémeltávolítási sebességre kell összpontosítaniuk, amely kifejezi a munkadarab megmunkálásának sebességét. Az EV-sebességváltók másik nagy igénye a sebességváltó alacsonyabb zajszintje, mivel nincs motorzaj. Ez azt jelenti, hogy szigorúbb tűrésekkel rendelkező alkatrészeket kell gyártani, és ez nagyobb kihívást jelent a megmunkálással.

A nagy teljesítményű forgácsolás előnyei megmutatkoztak, amikor a svéd Sandvik Coromantot felkérte egy nagy svédországi járműipari ügyfél, hogy szállítson alkatrész-megmunkálási megoldásokat. Az ügyfél járműipari fejlesztőcsapatával együttműködve a projekt bebizonyította, hogy nagy teljesítményű forgácsolás lehetséges két 5-tengelyes géppel a Sandvik Coromant saját CoroMill® 180 váltólapkás nagy teljesítményű maróját használva. A CoroMill 180 nagy teljesítményű fogaskerék- és tengely gyártáshoz készült. Az ügyfél a vártnál jobb ciklusidőt ért el. Az ügyfél követelménye volt az alkatrészenként 14 percen belüli idő, és kevesebb mint 1 perces alkatrészenkénti ciklusidőt ért el.

The post Az erőátviteli alkatrészek megmunkálásának új módjai appeared first on Műszaki Magazin.