A bevezetésre kerülő új irányelvek az EU fenntarthatósági stratégiájának részét képezik, és a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalását erősítik. A jövőre életbe lépő változásokat Horváth Fanny, a DLA Piper Hungary Szellemi Alkotások és Technológia csoportjának ügyvédje, valamint Reisz Réka, a Munkajogi csoport ügyvédjelöltje foglalták össze.

Az Európai Unióban évente 35 millió tonna hulladék keletkezik a javítható árucikkek kidobásából adódóan, amely óriási környezeti terheléssel jár. Ennek visszaszorítása érdekében az EU kulcsfontosságúnak tekinti, hogy a termékek nagyobb arányban kerüljenek javításra, meghosszabbítva ezzel azok életciklusát.

A fogyasztók zöld átállásának támogatása

Az új irányelvek egyik fő célja a zöld átállás megvalósításához a fogyasztók tájékoztatásának bővítése. A jövőben az értékesítés során például jól láthatóan elhelyezett, ún. harmonizált címkék nyújtanak majd információt az adott termékekkel kapcsolatos jótállásra vonatkozóan. A kereskedőknek harmonizált értesítést kell használniuk annak érdekében, hogy a fogyasztók megfelelő információt kapjanak a szavatosságra vonatkozóan, amelyeket figyelemfelkeltő módon kell elhelyezniük például az üzletek falain, a plakátokon vagy online értékesítés esetén a webshopban.

Az irányelv magába foglalja tehát a fogyasztók szélesebb körű tájékoztatását a szerződéskötést megelőzően, és kötelezi a kereskedőket arra, hogy a szavatossági kötelezettségekről, a jótállás és az egyes javítási folyamatok időtartamáról, az árujavíthatósági pontszámról, valamint az egyéb javítási információkról pontos és részletes előzetes tájékoztatást adjanak.

Jogunk lesz megjavíttatni a meghibásodott termékeket

A javításhoz való jogról szóló irányelv a gyártóra, importőrre és a forgalmazóra is kötelezettségeket ró a termékek javíthatóságával kapcsolatban, valamint mindhárom szereplő jogosult arra, hogy a javítást alvállalkozójának kiadja. A szabályozás valamennyi fogyasztó által vásárolt árura kiterjed, de kiemelten foglalkozik az ecodesign (környezettudatos tervezési követelmények hatálya alá eső) termékekre – mint például háztartási mosógépek, hűtőkészülékek, porszívók, elektronikus kijelzők és mobiltelefonok – vonatkozó kötelezettségekkel, amelyek esetében a gyártóknak biztosítaniuk kell a javíthatóságot, és tájékoztatniuk kell a fogyasztókat a javítási lehetőségekről. A gyártók kötelessége lesz továbbá a fogyasztók kérésére a termékeket ingyenesen vagy kedvező áron megjavítani, az ezzel kapcsolatos részletekről pedig kellő információt nyújtani részükre.

„A javításhoz való jog megerősítése fontos lépés az Európai Unió fenntarthatósági céljai felé. Az új szabályozás nemcsak a fogyasztói jogokat bővíti, hanem a gyártók számára is világosabb kereteket biztosít, csökkentve ezáltal a jogi bizonytalanságot és elősegítve a felelős vállalati működést”

– emelte ki Horváth Fanny, a DLA Piper Hungary Szellemi Alkotások és Technológia csoportjának ügyvédje.

Európai javítási platform és javítási adatlap

Segítve az új ESG szabályok követhetőségét és működését, a Bizottság egy ún. európai online javítási platformot hoz létre, amelyen elérhetők lesznek az egyes javítóműhelyek, valamint a felújított áruk eladói és a hibás áruk vásárlói is.

Emellett az európai javítási adatlap segítségével a javítóknak lehetősége nyílik arra is, hogy könnyen hozzáférhető, világos és érthető módon tájékoztassák a fogyasztókat a javítási szolgáltatásaikról és díjaikról. A kötelezettség teljesítése érdekében az adatlapot a javítóműhelyek saját döntés függvényében használhatják még a javítási szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződés megkötése előtt.

„Az új szabályozás nemcsak a fogyasztók számára nyújt nagyobb biztonságot és tájékozottságot, hanem a vállalkozások számára is lehetőséget teremt arra, hogy fenntartható üzleti modellekre álljanak át. Habár a változások 2026-tól lépnek csak érvénybe Magyarországon, a vállalkozásoknak érdemes időben felkészülniük az új követelményekre, hiszen azok jelentős erőforrásokat kívánnak majd”

– tette hozzá Reisz Réka, a Munkajogi csoport ügyvédjelöltje.

A DLA Piper Hungary jogi blogján, az Advocatuson a fogyasztási cikkek piacán meghatározó ESG szabályozásokról készített összefoglalók ezen a linken érhetőek el.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Több javítás, kevesebb hulladék – Így változnak a fogyasztói jogok az EU-ban appeared first on Műszaki Magazin.

Az SZTNH 2011 óta végez kutatást a 18 és 26 év közötti korosztály szerzői jogi védelem alatt álló digitális tartalmakkal kapcsolatos szokásainak és annak tendenciáinak megismerése céljából. Idén először vizsgálták külön a sporteseményeket érintő tartalomfogyasztást, valamint a fiatal felnőttek MI-hez fűződő viszonyát. A friss eredmények arra is rávilágítanak, hogy a fiatal felnőtteket egyre jobban foglalkoztatja, hogy legális vagy illegális forrásból jutnak-e hozzá az online tartalmakhoz, ugyanakkor a korcsoport fizetési hajlandósága továbbra sem túl magas.

Az idei felmérés elsőként szentelt jelentős figyelmet a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatának kutatására, amely szerint 10-ből 4 fiatal használta már, 3 pedig találkozott vele, de még nem használta. Ennek kapcsán az derült ki, hogy a férfiak, a legfiatalabb korosztály, a budapestiek és az oktatásban résztvevők próbálták ki az átlagnál nagyobb arányban a MI-képességeit. A használat legnépszerűbb célja a (Chat GPT-vel való) „beszélgetés”, de jellemző a dolgozatíratásnál és a munkavégzésnél is. A férfiak ráadásul – azon túl, hogy magasabb körükben a használók aránya – jellemzően sokoldalúbban is használják a MI-t. Bár a kipróbálók 2/3-a úgy gondolja, hogy a MI felvethet szerzői jogi aggályokat is, összességében mégis kevesebben vannak, akik fizetnének az ilyen módon előállított tartalmakért. A megkérdezettek 36 százaléka nem is hallott arról, hogy a MI használatának van szerzői jogi vetülete.

Bár idén már némileg csökkenő tendenciát mutat, a felmérés szerint mégis a zenehallgatás legelterjedtebb platformja már évek óta stabilan a YouTube, jelentősen nőtt ugyanakkor a regisztrációhoz kötött zenei streaming szolgáltatások használata a fiatal korosztály körében. 2020-ban még csak a megkérdezettek 34%-a, idén már 54%-kal a többen használnak ilyet. Ezen belül továbbra is dobogós helyen áll a Spotify, amelynek a célcsoport 46%-a volt regisztrált felhasználója. A streaming alapú zenei szolgáltatásokért a fiatalok több mint fele hajlandó fizetni is. A streaming szolgáltatások elterjedésével és fokozódó népszerűségével párhuzamosan már évek óta visszaszorulóban van a letöltések aránya: míg 2017-ben a fiatalok közel kétharmada döntött a zeneszámok letöltése mellett, ez az arány a 2020-as évre 43 százalékra csökkent, 2024-re pedig már csak minden negyedik fiatal szokott így zenét hallgatni – ez a szokás szinte független attól, hogy egyébként használnak-e Spotify-t.  Érdekesség, hogy az internetes rádió streaming zenehallgatás nem jellemző a fiatal korosztályra, ugyanakkor az olyan nem zenei online tartalmak, mint a podcast fogyasztása a többségre jellemző, azaz tízből hatan hallgatják.

A fizetős streaming platformok használatának előretörése különösen a filmek esetében látványos: több mint duplájára, 34-ről 73%-ra emelkedett használóik aránya 2020-ról 2024-re, az ingyenes streaming használók aránya pedig erőteljes csökkenést mutat. Az is megfigyelhető, hogy a streaming előfizetéssel hozzáférhető tartalmakat a használók fele előre letöltve nézi, az előfizetéseket pedig tipikusan több ember között megosztva használják.

Az idei felmérés elsőként külön figyelmet szentelt a sportműsorokra vonatkozó fogyasztási szokásoknak: a sport relevanciája lényegesen magasabb a férfiak körében, 10-ből 7 férfit érdekel, míg a nők esetében 10-ből 4-et. Az ilyen tartalmak elsődleges fogyasztási módja a hagyományos TV-s közvetítések nézése, ugyanakkor sokan veszik igénybe a TV-csatornák internetes streamjeit is. A sport iránt érdeklődők – más lehetőség hiányában – jellemzően a keresők által felkínált, az interneten közzétett ingyenes stream-ek felé fordulnak. Ez a magatartás a fiatalok hatodára, ezen belül is a férfiak negyedére igaz.

Javult viszont a célcsoport attitűdje abban a tekintetben, hogy figyelnek-e az online elérhető tartalom legális eredetére. Az idei felmérés eredménye szerint már egyre kevesebben közömbösek a téma iránt. A tudásuk ugyanakkor nem javult érdemben. Nem mindenki tudja szabad-e élőben streamelni sporteseményt vagy koncertet, illetve Youtube-ról videót letölteni.

A letöltések kapcsán a fizetési hajlandóság 2024-ben a digitális játékok esetében volt a legmagasabb, 4 év alatt 9 százalékpontot javulva idén 23%-ot ért el. A fizetős-ingyenes letöltési arány a szoftverek terén a legkedvezőbb. A válaszadók közel kétharmada fizetett már életében legális forrásból származó online tartalmakért. 4 év alatt jelentősen, 19 százalékponttal nőtt ennek a csoportnak a mérete.

A leggyakrabban megosztott tartalmak továbbra is a fotók, képek, amelyek 67%-a saját készítésű. A fotókat megosztók aránya 48-ról 64 százalékra növekedett a 4 évvel ezelőtti szinthez képest, más digitális tartalmak esetén a megosztás csökkent vagy stagnál. A megosztás mindenekelőtt a közösségi média oldalakon történik, de jelentősen emelkedett a streaming oldalakon is (például a Youtube-on), illetve a fájlcserélőn (például torrent) keresztül megosztók aránya is.

A felmérés hamisítással kapcsolatos attitűdöket vizsgáló részének eredményei alapján megállapítható, hogy a fiatal felnőttek nagy része egyre többször találkozik hamis termékekkel. Ezen belül is a divattermékek mellé felzárkózóban vannak a hamis játékok, illetve az étrend kiegészítők is, valamint jelentősen emelkedett azok aránya, akik már hamis gyógyszerrel is találkoztak. A hamis termékek általános társadalmi negatív hatásait – 2024-ben – csaknem olyan erősnek érzékelik a fiatalok, mint az ilyen termékek silányabb minőségét. Továbbra is „vezető” percepció, hogy az ilyen termékek akár az egészséget is veszélyeztethetik. A Covid-járvány miatt megugrott online vásárlások miatt különösen fontos, hogy a hamis termékek elsődleges „beszerzési” helyeként továbbra is az online teret – a webáruházak és közösségi oldalak piactereit – jelöli meg a többség, és egyre nagyobb a külföldről, ellenőrizetlen országból, ill. a Távol-Keletről vásárlók aránya.

A teljes kutatás az alábbi linkre kattintva elérhető: https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/sztnh_fiatalok_kutatas_2024_pp.pdf

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A mesterséges intelligencia használata felvethet szerzői jogi aggályokat appeared first on Műszaki Magazin.

Magyarországon az eljáró hatóságok tavaly közel 1,5 millió árucikket foglaltak le.

Vámeljárások

Az IP jogok uniós érvényesítése: 2022-es számok az EU határáról és belső piacáról című tanulmány egyik legfőbb megállapítása, hogy az előző évhez képest jelentősen csökkent a szellemi tulajdoni (IP) jogsértések gyanúja miatt lefoglalt áruk mennyisége (42 millióról nagyjából 24 millióra), valamint az ezekkel kapcsolatban indított eljárások száma (125 ezerről körülbelül 99 ezerre). A legfoglalt árucikkek becsült forgalmi értéke viszont nőtt (847 millió euróról 943 millió euróra).

Az eljárások számát tekintve a leggyakoribb termékalkategóriát a szokásos fogyasztási cikkek (ahogy 2021-ben is, a ruházati termékek és a cipők) alkották, ugyanakkor az előző évinél is nagyobb arányban jelentek meg a luxustermékek, például táskák, pénztárcák, ruházati kiegészítők, ékszerek és órák.  A lefoglalt árucikkek között sok a csomagolóanyag, játék, címke, felirat és matrica is, valamint a mobiltelefon-kiegészítők.

Magyarországon a vámeljárásban regisztrált esetek száma 2021-2022 között 21 százalékkal nőtt (694-ről 837-re), míg a visszatartással érintett árucikkek száma 42 százalékkal csökkent (2021: körülbelül 215 ezer darab, 2022: nagyjából 124 ezer darab).

A hamisított termékek zöme továbbra is Kínából érkezik (főként csomagolóanyagok), Törökországból pedig főleg hamis ruházati cikkek jönnek és Hong Kongból érkező főleg hamis mobil alkatrészek is gyakoriak a lefoglalt, potenciálisan jogsértő termékek között. A hamisítványok továbbra is postán és futárszolgálatokon keresztül, főleg tengeren és közúton érkeznek. A lefoglalt áruk által megsértett szellemitulajdon-jogok típusait tekintve továbbra is az európai uniós, nemzeti és/vagy nemzetközi védjegyek jelentik a leginkább megsértett oltalmi típust.

Belterületi eljárások

Az uniós belső piacon IP jogsértés gyanúja miatt lefoglalt áruk száma 2022-ben 26 százalékkal (53 millióról 67 millióra) emelkedett. Mind a lefoglalt áruk száma (97 százalék), mind értéke (93 százalék) tekintetében hat tagállamhoz köthető a lefoglalások zöme: közülük Olaszország áll az első helyen, míg Magyarország a hatodik (a lefoglalások 2,2 százalékával, az áruk értékét figyelembe véve pedig 3,45 százalékával). Hazánkban az eljáró hatóságok 2021-ben nagyjából 747 ezer hamisított árucikket foglaltak le (közel 30 millió eurónyi összértékben), 2022-re ez a duplájára növekedett (közel 1,5 millió darab árucikk, mintegy 41 millió euró összértékben).

Termékkategóriák szempontjából az áruk száma viszonylatában tavaly a játékok vezettek, ezt a cigaretták, csomagolóanyagok követték. Az áruk értéke tekintetében pedig a játékok és az ékszerek vezették a lefoglalt áruk élmezőnyét. A belső piacon szintén a védjegy volt az IP jogsértésben leginkább érintett iparjogvédelmi kategória.

Összegzés

Összességében 2022-ben nagyjából 86 millió hamisított terméket érintettek a lefoglalások (előző évben ez a szám 87 millió darab volt), ezek 78 százalékát pedig a belső piacon foglalták le. Az eljáró hatóságok által lefoglalt áruk becsült összértéke meghaladta a 2 milliárd eurót – ez 2021-hez képest 3 százalékos növekedést jelent. A 2022-ben feltartóztatott hamisított áruk több mint 96 százaléka tíz tagállamból származott.

Az IP jogok uniós érvényesítése: 2022-es számok az EU határáról és belső piacáról című tanulmány a szellemitulajdon-jogok érvényesítésében eljáró hatóságok belső piacon és határokon zajló munkájának eredményeit mutatja be. A tavalyi évben 27 uniós tagállam vámhatóságainak, valamint 24 EU-s tagállam belső piaci lefoglalásokról készített jelentéseit vették alapul. A teljes jelentés itt érhető el:

www.euipo.europa.eu/en/publications/eu-enforcement-of-iprs-results-at-the-eu-border-and-in-the-eu-internal-market-2022-november-2023

www.sztnh.gov.hu/hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A magyar hatóságok is élen járnak az IP jogsértések megfékezésében appeared first on Műszaki Magazin.