Az AI-ügynökök különböző vállalati rendszerekből származó, gyakran széttagolt adatokat kapcsolnak össze, és ezekből összefüggéseket tárnak fel, így valós idejű, megalapozott döntéstámogatást biztosítanak. A PLM (Product Lifecycle Management) rendszerek és az AI-ügynökök integrációja alapvetően alakítja át az ipari termékéletciklus kezelését. A hagyományos PLM-megoldások elsősorban az adatok tárolására és rendszerezésére koncentráltak, míg az új generációs rendszerek már képesek az információk aktív értelmezésére is.

Az intelligens PLM-megközelítés nemcsak egyes folyamatokat optimalizál, hanem a teljes termékéletciklust átfogja a tervezéstől a gyártáson át egészen az üzemeltetésig és a karbantartásig. A mesterséges intelligencia segítségével gyorsabban azonosíthatók a lehetséges problémák, hatékonyabban tervezhetők a módosítások, és rövidebb idő alatt értékelhetők azok hatásai. Ez jelentősen hozzájárul a fejlesztési idők csökkentéséhez, a termékminőség javításához és a vállalatok versenyképességének növeléséhez.

Ugyanakkor a technológia hatékony alkalmazásának alapfeltétele a megfelelő minőségű és integrált adatbázis. Az egységes adatkezelés és a rendszerek közötti együttműködés kulcsfontosságú, hiszen az AI csak megbízható adatokra építve tud valódi értéket teremteni. A bevezetést emellett különböző kihívások is kísérik, például az integrációs komplexitás, a költségek, valamint az adatbiztonság és a szervezeti alkalmazkodás kérdései. Ennek ellenére egyértelmű tendencia, hogy a jövő ipari vállalatai egyre inkább intelligens, adatvezérelt PLM-rendszerekre építik működésüket.

2026/3-4 – Megnyitás

Bővebben a műszaki világ aktualitásairól március-áprilisi lapszámunkban olvashat!

Nyomtatott magazinunk lapozható változatban, digitális formátumban is elérhető ITT

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Olvassa online is a Műszaki Magazin legfrissebb lapszámát! appeared first on Műszaki Magazin.

A GrindingHub a köszörüléstechnológia egyik legjelentősebb nemzetközi szakmai platformja, amely a modern gyártástechnológia kulcsterületére, a precíziós megmunkálásra fókuszál. A rendezvény nem csupán egy hagyományos kiállítás, hanem olyan komplex tudásközpont, ahol a gyártók, fejlesztők és felhasználók egyaránt megismerhetik a legújabb technológiai megoldásokat és ipari trendeket. A bemutatott innovációk lefedik a teljes értékláncot, a köszörűgépektől és szerszámoktól kezdve az automatizált rendszereken át egészen a mérés- és minőségbiztosítási technológiákig.

A stuttgarti szakkiállítás kiemelt figyelmet fordít a digitalizáció és az Ipar 4.0 megoldások térnyerésére, amelyek alapjaiban alakítják át a köszörülési folyamatokat. A modern berendezések egyre fejlettebb szenzorikával és adatgyűjtési képességekkel rendelkeznek, így lehetővé válik a gyártási folyamatok valós idejű monitorozása és optimalizálása, valamint a prediktív karbantartás alkalmazása. Ezzel párhuzamosan az automatizálás és a robotizáció szerepe is folyamatosan növekszik, különösen a nagy sorozatú gyártásban, ahol a hatékonyság és a reprodukálhatóság kulcsfontosságú.

A fenntarthatóság szintén meghatározó szemponttá vált, így a fejlesztések egyre inkább az energiahatékonyság növelésére, valamint a hűtő-kenő anyagok felhasználásának csökkentésére irányulnak. Emellett az új, nehezen megmunkálható anyagok – például nagy szilárdságú ötvözetek, kerámiák és kompozitok – megjelenése új kihívásokat jelent, amelyek speciális köszörülési technológiákat igényelnek.

A rendezvény egyik legnagyobb értéke a tudásmegosztásban rejlik, hiszen a kiállítást szakmai előadások, workshopok és élő bemutatók egészítik ki, amelyek során a résztvevők gyakorlati példákon keresztül ismerhetik meg az új megoldásokat. Ez különösen fontos a kis- és középvállalkozások számára, amelyek így gyorsabban tudnak alkalmazkodni a folyamatosan változó ipari környezethez.

A GrindingHub nemzetközi szinten is jelentős szerepet tölt be, mivel számos országból vonzza a kiállítókat és látogatókat, ezáltal elősegíti a technológiai együttműködéseket és a beszállítói kapcsolatok erősítését. Összességében elmondható, hogy a GrindingHub a köszörüléstechnológia egyik meghatározó fóruma, amely aktívan hozzájárul a gyártóipar fejlődéséhez, és iránymutatást ad a jövő precíziós megmunkálási megoldásaihoz.

• Időpont: 2026. május 5–8. (kedd–péntek)
• Helyszín: Messe Stuttgart, Németország
• https://www.grindinghub.de/en/?utm_source=chatgpt.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post GrindingHub – A köszörüléstechnológia jövőjének központja appeared first on Műszaki Magazin.

A Deloitte Tech Trends 2026 kutatása szerint az AI alapjaiban alakítja át a vállalatok működését, jóval túlmutatva az egyszerű rendszerfrissítéseken.

A mesterséges intelligencia gyors fejlődése komoly kihívás elé állítja a hagyományos IT-struktúrák üzemeltetőit. A Deloitte friss, Tech Trends 2026 felmérésében a megkérdezett technológiai vezetők 78 százaléka arra számít, hogy öt éven belül AI-ügynökök jelennek meg az architektúratervezési folyamatokban, ami sürgetővé teszi az IT-működés átalakítását.

A változás arra ösztönzi a vállalatokat, hogy újragondolják a technológiai csapatok felépítését, működését és irányítását. Csak így válhatnak képessé arra, hogy az AI-megoldásokat valóban széleskörűen tudják alkalmazni.

Nem csupán új eszközök bevezetéséről van szó. A cél egy hatékonyabb, gyorsabb és AI-jal támogatott működés.

„Azt, hogy a vállalatok elkötelezettek a változás mellett, a beruházások növekvő volumene is jelzi. A szervezetek 64 százaléka tervezi növelni az AI-ra fordított kiadásait a következő két évben. A technológiai költségvetésen belül az AI-ra jutó arány átlagosan 8 százalékról 13 százalékra emelkedhet. Ez jól mutatja, hogy az AI a kísérleti szakaszból stratégiai prioritássá válik”

– mondta Kiss Dániel, a Deloitte Technológiai Stratégia és Transzformáció csapatának közép-európai vezetője.

Az AI alkalmazása nemcsak a technológiát, hanem a munkaerőt is átalakítja, a fókusz azonban a képességek bővítésén és a specializáción van, nem pedig a munkahelyek megszüntetésén. A technológiai vezetők közel 70 százaléka tervezi csapatai bővítését a generatív AI megjelenése miatt.

Új szerepkörök jelennek meg, például az ember–AI együttműködési tervezők vagy az AI-architektek. Ezek a pozíciók jól mutatják, hogy egyre nagyobb az igény az AI-megoldások tervezéséhez, irányításához és skálázásához szükséges speciális szakértelemre.

„Az AI lehetővé teszi az úgynevezett autonóm csapatok kialakulását – olyan csapatokét, ahol nem szükséges minden területen mély szakértelem. Az AI képes áthidalni a tudásbeli hiányosságokat, és kiterjeszteni a csapatok képességeit. A jelenlegi AI-technológiák már most is jelentős lehetőségeket kínálnak, ezért a szoftverfejlesztőknek és vezetőknek nincs okuk halogatni az alkalmazásukat”

– tette hozzá Kiss Dániel.

Hogyan építhető fel a jövő technológiai szervezete?

A felmérésben megkérdezett vezetők szerint a vállalatok többségénél már aktívan zajlik a technológiai működési modellek átalakítása, csak kevés szervezet számolt be arról, hogy nincs jelentős változás.

Az egyik fő fókuszterület az alapinfrastruktúra modernizációja az AI bevezetésének támogatására. A valódi modernizáció azonban túlmutat a technológiai frissítéseken. A cél az üzleti problémák hatékonyabb megoldása, miközben a működés gyorsabbá és rugalmasabbá válik.

A jövőbiztos, AI-vezérelt vállalatok új architektúra-megközelítéseket is alkalmaznak. Sok szervezet már kísérletezik AI-jal támogatott vállalati architektúrával, amely a modularitásra és az átláthatóságra épül.

Ezek az elvek segítik a komplex rendszerek jobb áttekinthetőségét, a teljesítmény optimalizálását és a folyamatos alkalmazkodást az üzleti és technológiai változásokhoz. Az AI korszakában az irányításnak egyensúlyt kell teremtenie a gyorsaság és a kockázatkezelés között. A hatékony irányítási struktúrák egyre inkább a rendszerek architektúrájába és működésébe épülnek be.

„Egyre több szervezetnél látjuk, hogy az irányítás már nem utólagos kontrollként jelenik meg, hanem az AI-alapú architektúrák és folyamatok szerves részévé válik. Így a vállalatok gyorsabban haladhatnak előre, miközben megőrzik az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és a bizalmat”

– tette hozzá Szathmáry András, a Deloitte Technológiai Stratégia és Transzformáció igazgatója.

A CIO szerepének átalakulása

A CIO (Chief Information Officer, informatikai vezető) szerepe is jelentősen átalakul. A technológiai stratégából egyre inkább az AI-megoldások „nagykövetévé” és a vállalati szintű együttműködés koordinátorává válik.

A CIO-k 70 százaléka a generatív AI kapcsán elsődleges feladatának az implementációt vagy az evangelizációt tartja, vagyis a technológia és az üzleti stratégia szorosabb összekapcsolását.

Ez az új szerep a CIO-kat a változás kulcsfontosságú vezetőivé és egyben felelős kapuőreivé teszi az AI-korszakban.

Ahogy az AI tovább formálja a technológiai környezetet, a szervezeteknek folyamatos fejlődési szemléletre van szükségük. Az úgynevezett „always beta” megközelítés – vagyis a folyamatos fejlesztés – a jövő technológiai szervezeteinek egyik alapelve lehet.

A siker kulcsa abban rejlik, hogy a vállalatok képesek összehangolni az emberi kreativitást a gépi intelligenciával. Ez teremtheti meg az innovációt és a versenyelőnyt eddig nem látott sebességgel.

A témáról részletesen a Deloitte Insights tanulmánya ad további részleteket: https://www.deloitte.com/us/en/insights/topics/technology-management/tech-trends/2026/ai-future-it-function.html

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A jövő informatikája új alapokra épül appeared first on Műszaki Magazin.

Ebben a fejlődésben a gyártási szimuláció kulcsszerepet játszik, mivel lehetővé teszi a gyártási folyamatok előzetes elemzését, optimalizálását és a döntések megalapozását. A technológia fejlődésével a hangsúly már nem pusztán a digitális jövő vízióján van, hanem azon, hogy a szimuláció mérhető termelékenységnövekedést biztosítson a vállalatok számára.

Az egyik legfontosabb irány a gyártási folyamatok teljes körű digitális leképezése. A vállalatok egyre inkább arra törekednek, hogy a teljes gyártási rendszert virtuális környezetben modellezzék. Ennek segítségével a gyártósorok, berendezések és logisztikai folyamatok már a fizikai megvalósítás előtt tesztelhetők és optimalizálhatók. A digitális modellek – gyakran digitális iker formájában – lehetővé teszik, hogy a mérnökök különböző forgatókönyveket próbáljanak ki, így a hibák már a tervezési szakaszban felismerhetők, ami csökkenti a költségeket és az üzembe helyezési időt.

A fejlődés másik meghatározó eleme a mesterséges intelligencia integrálása a szimulációs rendszerekbe. Az MI képes nagy mennyiségű gyártási adatot elemezni, mintázatokat felismerni, valamint javaslatokat tenni a folyamatok optimalizálására. A szimuláció így egyre inkább intelligens döntéstámogató eszközzé válik, amely segíti a gyártás tervezését, a kapacitások kihasználását és a potenciális problémák előrejelzését.

Emellett egyre nagyobb szerepet kap a valós idejű adatok felhasználása a szimulációkban. A modern gyártási rendszerekben a gépek, szenzorok, robotok és informatikai rendszerek folyamatosan adatokat szolgáltatnak, amelyek közvetlenül integrálhatók a szimulációs modellekbe. Ez lehetővé teszi, hogy a virtuális modell folyamatosan frissüljön, és a gyártási folyamat aktuális állapotát tükrözze. Az ilyen dinamikus szimulációk segítenek gyorsabban reagálni a változásokra és hatékonyabban irányítani a termelést.

A szimulációs eszközök fejlődésének fontos iránya az is, hogy használatuk egyre egyszerűbbé válik. A modern szoftverekben előre definiált komponenskönyvtárak, vizuális modellezési felületek és felhőalapú számítási kapacitások segítik a felhasználókat. Ennek köszönhetően a szimuláció már nem kizárólag specialisták eszköze, hanem a gyártástervezés mindennapi munkafolyamatának részévé válhat.

Végül egyre nagyobb hangsúlyt kap a rugalmas és ellenálló gyártási rendszerek tervezése. A globális gazdasági és ellátási láncok gyors változásai miatt a vállalatoknak olyan gyártási struktúrákat kell kialakítaniuk, amelyek gyorsan alkalmazkodnak az új igényekhez. A szimuláció segítségével különböző gyártási forgatókönyvek tesztelhetők, a kapacitások újraszervezhetők, és a lehetséges zavarokra is fel lehet készülni.

A gyártási szimuláció egyre fontosabb szerepet tölt be az ipari termelésben. A digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a valós idejű adatok és a felhasználóbarát szimulációs eszközök együtt olyan környezetet teremtenek, amelyben a gyártási rendszerek gyorsabban tervezhetők, hatékonyabban működtethetők és rugalmasabban alakíthatók a jövő kihívásaihoz.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A termelés jövője: a gyártási szimuláció trendjei appeared first on Műszaki Magazin.

Az ipari mesterséges intelligencia (AI) kilépett a kísérleti fázisból, és mára meghatározó erővé vált a gyártásban, az infrastruktúrában és az ellátási láncokban. Ezt az üzenetet hozta el a Siemens a CES 2026 technológiai kiállításra, ahol több fejlesztést mutatott be az ipar működésének támogatására, a tervezéstől az üzemeltetésig.

Bővül a stratégiai partnerség az NVIDIA-val

A Siemens legfontosabb bejelentése az NVIDIA-val való stratégiai együttműködés bővítése volt. A két cég közösen fejleszti az ún. Industrial AI Operating Systemet, amely mesterséges intelligenciával támogatja az ipari folyamatokat. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a gyárak és üzemek digitális ikrei ne csupán szimulálják a működést, hanem valós időben segítsék a döntéshozatalt és az optimalizálást. A tervek szerint a világ első teljesen AI-vezérelt, adaptív gyártóüzeme már 2026-ban elindul a Siemens németországi, erlangeni elektronikai gyárában.

Digital Twin Composer: Virtuális tesztelés, valós eredmények

A kiállításon debütált a Digital Twin Composer is, amely 2026 közepétől lesz elérhető a Siemens Xcelerator platformon. Az új szoftver a digitális ikreket, a valós idejű üzemi adatokat és a fejlett szimulációkat kapcsolja össze, lehetővé téve, hogy a vállalatok a fizikai beavatkozások előtt, virtuálisan teszteljék a fejlesztéseket. Ennek kézzelfogható eredményeiről a PepsiCo amerikai üzemei tanúskodnak: a digitális ikrek alkalmazásával 20 százalékkal nőtt az áteresztőképesség, miközben a beruházási költségek 10–15 százalékkal csökkentek.

Meta Ray-Ban okosszemüveg: AI a gyári dolgozók látóterében

A CES 2026-on az is kiderült, hogyan lehet „divatosabb” az ipari AI. A Siemens a Metával való együttműködése révén a Meta Ray-Ban okosszemüvegeket is be kívánja vetni a gyári dolgozók hatékonyságának növelésére. A felhasználók így közvetlenül a látóterükbe vagy a fülükbe kaphatnak információkat. Ez a kéz nélküli, valós idejű útmutatás, biztonsági információk és visszajelzések révén segíti a dolgozókat, hogy hatékonyan és magabiztosan oldják meg a problémákat. Az okosszemüveg már „ért” németül is, ami kulcsfontosságú az európai piacokon, hiszen így még szélesebb körben alkalmazhatóvá válnak a Siemens ipari AI megoldásai.

Nem funkció, hanem technológiai erő

A Siemens emellett kilenc új, mesterséges intelligenciával működő „ipari másodpilótát” is bemutatott. Ezek a megoldások a tervezéstől a gyártáson át az üzemeltetésig támogatják a mérnökök és az operátorok munkáját, csökkentve a hibák számát, gyorsítva a piacra lépést és növelve a gyártási hatékonyságot minden vállalatméret számára.

Roland Busch, a Siemens AG elnök-vezérigazgatója kiemelte: az ipari mesterséges intelligencia ma már nem egy új funkció, hanem olyan technológiai erő, amely a következő évtizedek iparát formálja. A Siemens célja, hogy az AI mérhető üzleti és működési előnyöket hozzon a vállalatok számára világszerte.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A jövő gyárait formálja a Siemens és az NVIDIA együttműködése appeared first on Műszaki Magazin.

A csaknem ötmilliárd forintos beruházás keretében a legmodernebb eszközökkel szerelték fel a létesítményt, műhelyeket, laborokat, tantermeket, irodákat és tesztpályát is kialakítottak.

A Járműlabor fő feladata jól felszerelt, korszerű, komfortos helyszínt biztosítani a Debreceni Egyetem (DE) Műszaki Kar (MK) hallgatóinak elméleti és gyakorlati oktatásához. A Monostudio Kft. tervei alapján készült, 2700 négyzetméter hasznos alapterületű épületben járműlaborok, mechatronika- és robotikaképzésre hivatott labortermek, gépjárműszerelő-műhelyek, illetve kisebb létszámú kurzusok tartására alkalmas tantermek kaptak helyet. Ezen felül egy 1340 négyzetméteres gyakorló aszfalt tesztpályát is kialakítottak. Az épület falai között a jövő mobilitását kutató intenzív munka is zajlik majd.

Az új létesítményben olyan mérnököket kívánnak képezni, akik képesek új, biztonságos és fenntartható járműveket tervezni, fejleszteni, tesztelni és gyártani. Az itt végzett járműmérnökök elhelyezkedhetnek az autóiparban, fejlesztőcégeknél, járműgyártó vállalatoknál vagy akár szervizekben is.

Hankó Balázs innovációs és kulturális miniszter az átadóünnepségen arra emlékeztetett, hogy a Debreceni Egyetem a világ legjobb két százalékába tartozik és a világ 30 ezer felsőoktatási intézménye közül az 563. helyre rangsorolják.

– Egy olyan egyetemen vagyunk, ami az elmúlt négy évben 55 százalékkal növelte a legjobb nemzetközi lapokban megjelent tudományos publikációinak a számát. Egy olyan egyetemen vagyunk, amely 49 százalékkal növelte három év alatt az innovációs bevételeit, elérve így a 3,1 milliárd forintot. Egy olyan egyetemen vagyunk, amely négy év alatt 7079-ről 9202-re emelte az elsőéves felvettek számát – sorolta a miniszter. 

Hankó Balázs úgy fogalmazott: a DE élő szövet, amely összekapcsolja Debrecent, Debrecen térségét, az itt lévő hazai és nemzetközi vállalatokat.

– Ez egy olyan egyetem, amire büszkék vagyunk. Éppen ezért, amikor a kormány az elmúlt évtized során 650 milliárd forintot fordított a felsőoktatásra, helyesen tette, hogy ebből minden 10-ik forintot a Debreceni Egyetem oktatási és kutatási fejlesztéseinek adott, amelynek egyik ékköve a járműiparhoz kapcsolódik – fejtette ki az innovációs és kulturális miniszter.

Hankó Balázs szerint a magyar kormány az elmúlt négy évben a DE finanszírozását 22 milliárd forintról 83 milliárdra emelte, amivel az egyetem és annak fenntartója jól gazdálkodik.

A tárcavezető bejelentette: Magyarország a high-tech gyártás vonatkozásában a világ versenyében a hetedik, a high-tech exportban a kilencedik, a fiatal kutatási tehetségek vonatkozásában pedig a tizedik helyen áll.

Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány (GTIDEA) kuratóriumi elnöke kijelentette: a mai nap különleges. Nem pusztán egy új létesítmény átadására gyűltünk össze, egy laboréra, ahol modern eszközök sorakoznak, és mérési adatok fognak megszületni, hanem egy olyan mérföldkőnél állunk, amely túlmutat az épített falakon. A Járműlabor nemcsak gépek és szenzorok otthona, hanem a tudás, az innováció és az együttműködés új korszakának szimbóluma.

– A világ gyorsan változik, a technológia fejlődése soha nem látott tempót diktál. Ami tegnap még jövő volt, ma már jelen. A mobilitás, az energiafelhasználás, a gyártás mind átalakulóban van. Ebben a világban csak azok tudnak kiemelkedni, akik mernek előre gondolkodni, befektetni a tudásba és építeni azokra az értékekre, amelyek hosszú távon is megtartják és felemelik a közösségeket. Ezért hoztuk létre a Debreceni Egyetem egyedülálló Járműlaboratóriumát, egy olyan kutatási és fejlesztési központot, amely nem csupán követi, hanem formálja is a jövőt. Itt a hallgatók nem csupán tanulni fognak, hanem megérteni, alkotni és hozzátenni a világhoz – fogalmazott Kossa György.

A GTIDEA kuratóriumi elnöke úgy látja: ez a labor egyszerre szolgálja az egyetem küldetését, a régió fejlődését és az ipar valós, gyakorlati igényeit. Nem elvont célokat követünk, hanem kézzelfogható eredményeket várunk: fenntartható technológiák fejlesztését, korszerű járműrendszerek modellezését és olyan szakemberek képzését, akikre a jövő ipara építhet.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora gratulált a magyar kormánynak ahhoz, hogy az ipari nagyberuházásokért folytatott erős nemzetközi versenyben sikerült Debrecenbe hoznia a BMW beruházását.

– Nem volt egyszerű, mivel Magyarország a világpolitikai életben kicsi, de európai tudományos, innovációs szempontból egészen más. Amikor elkezdődött a munka, azt lehetett látni, hogy a helyi vezetés, az országos kormányzat, az egyetem és az iparvállalatok összeálltak, létrejött a Debreceni Járműipari Klaszter. Ebben a strukturált ipari innovációs együttműködési rendszerben vesz részt az összes fontos beszállító. A Debreceni Egyetem társult tagként, a város és a BMW támogató tagként képviselteti magát – fejtette ki Szilvássy Zoltán.

Az intézményvezető hozzátette: szinte heti rendszerességgel tartanak workshopokat a BMW vállalatai és az egyetem illetékesei, ahol újabb és újabb remek ötletek merülnek fel.

Szilvássy Zoltán arról is szólt, hogy a Járműlabornak otthont adó UD Tudományos, Technológiai és Innovációs Park nemcsak az egyetem, hanem Debrecen büszkesége is.

Bács Zoltán, az egyetem kancellárja felidézte: amikor 2018-ban eldőlt, hogy a BMW Debrecent választotta világszínvonalú új gyárának helyszínéül, az is világossá vált, hogy a városnak erre fel kell készülnie. A magyar kormány ezért úgy döntött, hogy Debrecennek mind a szakképzésben, mind a felsőoktatásban autóipari oktatási, kutatási központtá kell válnia. Az egyetemnek ilyen célú fejlesztésekre, felújításokra 29,5 milliárd forintot biztosítottak, a beruházások jelenleg is zajlanak. A mostanra elkészült Járműlabor is ebbe a sorba illeszkedik.

– Az épület formája különleges. Amennyiben felülről, drónról néznénk rá, egy nagy J és L betűt látnánk, ami Járműlabort jelent. Az épület tervezése és műszerekkel való felszerelése a BMW-vel közösen zajlott azért, hogy a szerelőiket például itt lehessen felkészíteni. Itt olyan tevékenység folyik majd, ami ma Magyarországon a felsőoktatásban máshol nincs – jelentette ki Bács Zoltán.

A kancellár a Járműlabornak is otthont adó UD Tudományos, Technológiai és Innovációs Parkkal kapcsolatban kifejtette: a 70 hektáros területre először a Deutsche Telekom és a Thyssenkrupp települt be. Két évvel ezelőtt adták át az Innovációs Központot, tavaly pedig a Pilot Üzemet és a Gyógyszerésztudományi Kar új székházát, gyártóüzemét. Az Oltóanyagyár is itt lesz.

– Nagy köszönet a magyar kormánynak azért, hogy segített az autóipari központtá válásban. Ráadásul közvetlen autópálya-bekötéssel is ellátják a területet. A fejlesztések nem állnak meg a környéken, most is munkagépek dolgoznak. Néhány év múlva itt egy olyan science parkkal fogunk rendelkezni, mint amilyenek Nyugat-Európában és sok helyen láthatók a világban – fogalmazott Bács Zoltán.

Papp László, Debrecen polgármestere úgy vélte: a Járműlabor átadása egy új időszak kezdete, egy olyan fejlődési szakaszé, amely az elmúlt időszakban letett stabil alapokra épül. A magyar innováció és a járműipari kutatás egyik meghatározó központja nyílik meg most.

– A BMW autógyár megnyitásával valósággá vált az a cél, hogy a gyártás mellett egyre több magas hozzáadott értékű kutatás-fejlesztési tevékenység települjön Debrecenbe, olyan fejlesztések, amelyekben a Debreceni Egyetem hallgatói és kutatói is aktívan részt vehetnek. Úgy látjuk, ez a lehető legegészségesebb gazdasági ökoszisztéma, amire hosszú távon is támaszkodhatunk. A BMW jelenléte hívott életre számos jelentős fejlesztést, ennek pedig fontos mérföldköve a Járműlabor – jelentette ki Papp László.

A városvezető szerint a Debreceni Egyetem sikeresen válaszolt a munkaerőpiac kihívásaira. Az egyetem nélkül mindaz, ami Debrecen gazdaságával történt az elmúlt években, nem valósulhatott volna meg. Az egyetem megerősítette műszaki és természettudományos képzési területeit, együttműködési megállapodásokat kötött a nagy technológiai vállalatokkal, így az itt tanuló fiatalok már elméletben és gyakorlatban is megtapasztalhatják, mit jelent a legmodernebb technológiával dolgozni, jövőt építeni. Az intézmény mára az ország egyik legfontosabb tudás- és innovációs központjává vált a műszaki tudományok terén is. Gratulálok ehhez a Debreceni Egyetem vezetésének és mindazoknak, akiknek ebben a döntési folyamatban szerepük volt – tette hozzá Papp László.

A BMW Group Gyár Debrecen elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a cég elkötelezett az innovációk megvalósításában, melyhez itt megfelelő partnereket találtak.

– Hiszünk a partnerség erejében, közös hitünk az oktatás és az innováció. A cél a jövő mobilitásának formálása. Ez a létesítmény új ajtókat nyit meg a fiatal tehetségek előtt – vélekedett Hans-Peter Kemser.

A német cégvezető szerint a BMW számára rendkívül fontos, hogy jól képzett szakemberek, mérnökök dolgozzanak náluk. Hans-Peter Kemser hozzátette: a vállalat és a Debreceni Egyetem tanulhat egymástól, ezért együttműködésre van szükség, aminek jó helyszíne lesz majd a Járműlabor.

Forrás: Debreceni Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Közösen a mobilitás jövőjéért – átadták a Járműlabort a Debreceni Egyetemen appeared first on Műszaki Magazin.

A Mazak idei üzenete a „Experience innovation, empower your future” szlogenben testesült meg, amely világosan jelezte: a jövő gyártása nem csak a legmodernebb szerszámgépekről szól, hanem a folyamatok integrációjáról is. Ennek központi eleme a standon a Solutions Centre volt, ahol a látogatók megismerkedhettek a digitális szolgáltatásokkal, az ipar 4.0 megoldásokkal és az automatizálás új dimenzióival. A kiállításon 20 gép kapott helyet, köztük öt Európában gyártott modell. A paletta az egyszerűbb háromtengelyes esztergáktól kezdve a vertikális megmunkáló központokon át egészen a többfunkciós csúcstechnológiás INTEGREX gépekig terjedt.

Új szint a multifunkciós megmunkálásban

A stand egyik sztárja kétségtelenül az új INTEGREX j-200 NEO volt, amely Európában itt mutatkozott be először. A gépet kifejezetten a változatos, kis darabszámú gyártás kihívásaira tervezték, ahol a rugalmasság és a pontosság a legfontosabb.

A j-200 NEO fejlesztései közé tartozik az új orsótechnológia 18,5 kW teljesítménnyel és 59,7 Nm nyomatékkal, valamint egy 8 colos főorsó 326 Nm nyomatékkal és beépített hűtőkörrel. A szerszámtár alapértelmezetten 36 férőhelyes, de akár 72-re is bővíthető, a B-tengely pedig 0,0001 fokos felbontással indexelhető – ez garantálja a precizitást még a legösszetettebb feladatoknál is.

A gép j-200S NEO változata második orsóval is rendelkezik, amely 15 kW teljesítményt és 167 Nm nyomatékot kínál, így különösen hasznos összetett munkadarabok több operációban történő megmunkálásához. Az INTEGREX j-200 NEO modellek a jövő évtől az angliai gyárunkban fognak készülni.

Automatizálás a középpontban

Az ipar egyik legégetőbb kihívása a munkaerőhiány és a költségek emelkedése, amelyekre Mazak átfogó automatizálási stratégiával válaszol. A standon 12 különböző automatizált megoldás volt látható: robotcellák, többpalettás rendszerek, intelligens eszközkezelés és integrált gyártócella is szerepelt a bemutatón.

A legnagyobb érdeklődést az a demonstráció váltotta ki, ahol egy szerszámgép és egy lézervágó dolgozott összehangoltan. Ez a megoldás egyértelművé tette, hogy az integrált rendszerek nem csupán a termelékenységet növelik, hanem a fenntarthatóságot is szolgálják az energiafelhasználás és a CO₂-kibocsátás csökkentése révén.

Digitális vezérlés új szinten

A digitális vezérlés szintén kulcsszerepet játszott a Mazak bemutatóján. A cég legújabb fejlesztése, a MAZATROL DX-et a párbeszédalapú programozást új szintre emeli. A cél a ciklusidők csökkentése, a beállítások egyszerűsítése és a kezelőbarát működés biztosítása volt. A látogatók saját maguk is kipróbálhatták a rendszert, megtapasztalva, hogy a Quick MAZATROL és a digitális asszisztens funkciók miként könnyítik meg a programozást és a mindennapi üzemeltetést.

Inspiráció a jövő számára

Az EMO 2025-ön bemutatott Mazak-stand egyértelműen túlmutatott a hagyományos gépbemutató keretein. Az új INTEGREX NEO sorozat, a 12-féle automatizálási megoldás és a legújabb MAZATROL DX vezérlés mind azt üzenték, hogy a gyártás jövője a gépek, az automatizált rendszerek és a digitális megoldások egységes integrációján alapul.

„A Mazak filozófiája egyszerű: partnereinket abban támogatjuk, hogy termelékenyebb, rugalmasabb és versenyképesebb gyártási környezetet alakíthassanak ki.”

–  Richard Smith, a Mazak európai ügyvezető igazgatója.

www.mazak.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Mazak és a gyártás jövőképe appeared first on Műszaki Magazin.

A mesterséges intelligencia (MI) gyors térhódításával új kihívásokkal szembesülnek az adatközpontok üzemeltetői is. Az iparág lassan túllép a rackenkénti 140 kW-os teljesítménysűrűségen és az MI-gyárak korszakának elérkezésével már az 1 MW-os vagy annál is nagyobb teljesítménysűrűségre készül fel. Az új trendekre reagálva a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat 2025 februárjában többségi részesedést szerzett a Motivair-ben, így a társaság ma már teljeskörű folyadék- és léghűtéses portfóliót kínál az adatközponti piac szereplői számára.

A hűtés az adatközpontok energiafogyasztásának akár 40 százalékát is kiteheti. A közvetlen folyadékhűtés akár 3000-szer hatékonyabb és eredményesebb lehet a hő eltávolításában, mint a levegő, mivel a hőt közvetlenül a chipek szintjén fogja el. A folyadékhűtési technológia bevezetése összetett feladat, amely valódi, teljes körű megközelítést igényel, figyelembe véve a technológia beszerzését, telepítését és folyamatos karbantartását.

Equipment, industrial tools and machinery for the production of beer in factory shops

Szuperszámítógépekben bizonyított technológia

Ezeknek a kihívásoknak a megoldására a Schneider Electric és a Motivair a piacon elérhető legátfogóbb adatközponti és folyadékhűtési portfóliót kínálja ügyfeleinek, amely magában foglalja az összes alapvető hűtési infrastruktúrát, mindezt a globális igények kiszolgálására képes ellátási lánccal támogatva. A Schneider Electric Motivair folyadék- és léghűtéses megoldásai között megtalálhatók a megawattos teljesítményű hűtőfolyadék-elosztó egységek (CDU-k) 105 kilowatt és 2,5 megawatt közötti teljesítményt nyújt, így a technológia több évvel megelőzi a piaci igényeket. Ma a Motivair CDU technológiája a világ 10 vezető szuperszámítógépe közül hatnál biztosítja a megfelelő hűtést, és tanúsítvánnyal rendelkezik az NVIDIA legújabb hardvereire is. Szintén a termékcsalád részét képezi a „ChilledDoor® Rear Door Heat Exchanger”, ami akár 75 kW-os rack sűrűséget is képes hűteni, így ideális az energiaigényes GPU-khoz. Rack-független kialakításának köszönhetően sokoldalú megoldást jelent bármilyen HPC környezetben. Ezek a berendezések, valamint a termékportfólió többi megoldása úgy képesek biztosítani a csúcsteljesítményt, hogy közben javítják az energiahatékonyságot és az üzemidőt az adatközpontok üzemeltetői számára.

„Ahogy az adatközpontok hűtése az MI korszakban egyre összetettebbé vált, úgy fejlődött folyamatosan a mi portfóliónk, hogy továbbra is képes legyen kielégíteni a mai és a jövőbeli infrastruktúra igényeit. Ma mi vagyunk az egyetlen folyadékhűtés-szolgáltató, amely bizonyított szakértelemmel rendelkezik a chipek szintjén, mivel megoldásainkat az NVIDIA-val és más vezető GPU-gyártókkal együttműködve fejlesztjük. A Schneider Electric-kel együttműködve olyan páratlan portfóliót hoztunk létre, amely nemcsak lerövidíti a piacra jutás idejét, hanem növeli ügyfeleink ROI-ját is világszerte is”

– mondta el Richard Whitmore, a Motivair by Schneider Electric vezérigazgatója.

„A mesterséges intelligencia a következő technológiai forradalom, és kétségtelenül stratégiai fontosságúvá tette a folyadékhűtést az adatközpontok és az MI-gyárak számára. Több területen szerzett szakértelmünket a Motivair tudásával ötvözve új távlatokat nyitunk a gyorsított számítások előtt páratlan, globálisan elérhető folyadékhűtési portfóliónkkal, valamint azzal, hogy minden általunk szállított megoldást szigorúan tesztelünk és validálunk a kockázatok csökkentése és ügyfeleink nyugalmának biztosítása érdekében”

– mutatott rá Andrew Bradner, a Schneider Electric „Cooling Business” üzletágának alelnöke.

„A folyadékhűtés egy teljesítménynövelő eszközből napjainkra a modern, nagy sűrűségű számítástechnikai környezetek alapvető elemévé vált. Azzal, hogy a Schneider Electric többségi részesedést szerzett a Motivairben, jelentősen megerősítette pozícióját az adatközponti energiaellátás, elektromos és hűtési infrastruktúra, valamint a támogató szolgáltatások területén. Az egyetlen olyan gyártóként, amely képes az összes kritikus infrastruktúra, valamint az adatközponti energiaellátás és hűtés tervezésére és szállítására, a Schneider Electric megközelítése egyszerűsíti a telepítést és csökkenti az MI adatközpontok működési komplexitását”

– tette hozzá Olga Yashkova, az IDC „Enterprise Workloads and Datacenter Infrastructure” kutatási vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A jövő MI-gyárait kiszolgáló folyadékhűtési megoldások appeared first on Műszaki Magazin.

A Klüber Lubrication-nál szilárdan hisszük, hogy a fenntarthatóság és az ipari teljesítmény nem zárják ki egymást: innováció, felelősségvállalás és ipari partnereinkkel való szoros együttműködés révén egymást kiegészítik. – tudjuk meg a cég szakértőitől.

Speciális kenőanyagok a fenntartható jövőért

Speciális kenőanyag portfóliónk szigorú kutatási és fejlesztési folyamatok eredménye, amelyet kifejezetten a jövőorientált iparágak igényeinek terveztünk. Ezek a fejlett megoldások hozzájárulnak a következőkhöz:

• súrlódás és az energiaveszteség csökkentése;
• CO₂-kibocsátás és más szennyező anyagok csökkentése;
• természeti erőforrások megőrzése a hatékony fogyasztás és a hosszabb élettartam révén;
• környezetbarát megoldások, többek között vízbázisú megoldások kínálata;
• hulladékkezelési és újrahasznosítási költségek minimalizálása;
• berendezések élettartamának meghosszabbítása;
• ügyfelek működési költségeinek csökkentése.

Ezekkel az előnyökkel aktívan hozzájárulunk egy fenntarthatóbb ipari jövő építéséhez – a műszaki teljesítmény és a gazdasági életképesség romlása nélkül.

A fenntarthatóság iránti elkötelezettségünk túlmutat saját működésünkön – aktívan együttműködünk ügyfeleinkkel, hogy segítsünk nekik elérni környezetvédelmi céljaikat, legyen szó: az energiahatékonyság javításáról, hulladékcsökkentésről, erőforrás-felhasználás optimalizálásáról vagy berendezéseik élettartamának meghosszabbításáról.

A súrlódás csökkentésével, az erőforrások megtakarításával és az energiahatékonyság javításával támogatjuk a fenntarthatóságot olyan kulcsfontosságú iparágakban, mint a szélenergia, a cementgyártás, a gégyártás és a nehézipar.

Több mint 20 iparágban és piaci szegmensben szerzett mélyreható műszaki ismereteinkkel szakértőink testreszabott tanácsadást és személyre szabott szolgáltatásokat nyújtanak. Gondoskodunk arról, hogy minden általunk kínált megoldás hatékony és fenntartható legyen – a környezet, az üzleti élet és a jövő számára egyaránt.

Speciális kenőanyagok a papíripar számára | Klüber Lubrication // Klüber Lubrication

A holnap lehetőségei

A Klüber Lubricationnál a fenntarthatóság nem csupán cél, hanem irányadó elv, amely meghatározza cselekedeteinket. Büszkék vagyunk arra, hogy ügyfeleinket támogatjuk a zöldebb jövő felé vezető úton, és készen állunk arra, hogy valós, méretezhető megoldásokat nyújtsunk, amelyek az egyes iparágak egyedi kihívásaihoz igazodnak.

Energiahatékonyság az iparban

A magas energiafogyasztás nem csak költséget, hanem kihívást is jelent, amely kihat az eredményre, a megfelelésre és a hírnévre. Az ügyfelek okosabb energiafelhasználást, nagyobb fenntarthatóságot és a környezeti felelősségvállalás iránti elkötelezettséget várnak – mindezt úgy, hogy az energiaárak tovább növekednek. Mindeközben a szigorúbb szabályozások, mint az ISO 50001 felülvizsgálatok az energiahatékonyságot nem csak egy választássá, hanem szükséggé teszik.

Az olyan iparágak, mint az élelmiszer, bányászat és a textilipar az energiaigényes gépeken és folyamatokon alapulnak. A kereslet nagy, de az optimalizálni való lehetőségek is. A Klüber Energy Efficiency segítségével már eddig is számos ügyfél képes volt jelentős költségcsökkentést elérni. A nehéziparágakban az energiamegtakarítás általánosan 2-5%, míg a vegyiparban átlagosan 4%.

Kész átvenni az irányítást az energiahatékonysága felett? Engedje, hogy a szakértőink segítsenek megtenni ezt a lépést mindenre kiterjedő tudásukkal, átfogó tanácsukkal, hitelesített tesztelési eljárásaikkal és vizsgálataikkal.

A Klüber Energy Efficiency előnyei

• működési költségek csökkentése: személyre szabott megoldások az energiahatékonyság növelésére és a teljes tulajdonlási költség (TCO) csökkentésére,
• rövid visszafizetési időszak: a legtöbb projektünk 1 éven belül megtérül,
• CO2 kibocsátások csökkentése: speciális kenőanyagaink szakértelmünkkel párosítva segít csökkenteni a CO₂ kibocsátást, hogy támogassa a fenntarthatósági célokat,
• nemzetközi szabványoknak való megfelelés: minden projekt megfelel a nemzetközileg elismert szabványoknak, mint az IPMVP vagy DIN ISO 50015,
• teljes átláthatóság: a professzionális projektmenedzsment biztosítja, hogy az összes lépés és eljárás áttekinthető legyen,
• jól megalapozott energiamérések: a több mint 15 év tapasztalat és több mint 300 sikeres projekt után a kipróbált és tesztelt eljárásaink valós alkalmazásokon alapulnak számos különféle iparágban,
• karbantartási igény csökkentése: a Klüber termékek kitolják a kenési intervallumokat és kevesebb leállási időt, hosszabb gépélettartamot és kisebb hangkibocsátást eredményeznek,
• szoros együttműködés: szakértőkből álló csapatunk kiértékeli az egyéni potenciálokat és a megtérülési időszakot,
• a CO2-kalkulátor az egyedi berendezésekhez igazítva azonnali áttekintést nyújt arról, hogyan csökkenthető a kenőanyag-felhasználás, a kWh-fogyasztás és a CO2-kibocsátás.

Energiahatékonyság az energiaigényes gépek és folyamatok esetén // Klüber Lubrication

Speciális kenőanyagok a papíripar számára | Klüber Lubrication // Klüber Lubrication

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A fenntartható kenőanyagok térnyerése appeared first on Műszaki Magazin.

Az ötnapos, idén augusztus 25. és 29. között rendezett eseményen az építőipari mérnökhallgatók olyan tapasztalatokra és tudásra tehetnek szert, amelyek egyrészt túlmutatnak a szokásos egyetemi tanulmányokon, másrészt abban a pillanatban elengedhetetlenek lesznek számukra, amint kikerülnek a munkaerőpiacra.

Az egyetemek korunk gyors fejlődését nem tudják önállóan lekövetni, ezért az ipari szereplők és a diákok is rákényszerülnek arra, hogy az egyetemi kereteken kívül is bővítsék tudásukat, így szerezzék meg a szükséges, gyakorlati tudást. A program e mellett segít megválaszolni a résztvevő diákok meghatározó kérdéseit: „milyen lesz az én jövőm, és hol lesz a helyem?”

A program első reggelén a jelentkezők, mintha egy kulcslyukon át látnák a szakmát: nincs teljes rálátásuk az építőiparra, nem ismerik egy projekt teljes folyamatát, a piaci szereplőket, a digitális átállás, vagy a körforgásos építés fogalmával többségük nem is találkozott: rendszerben gondolkodásuk korlátozott. A képzésen kitágul a perspektíva, a program felkészült előadói a piac egészére kínálnak kitekintést.

A beruházásokban résztvevő szakmáknak, az építőipar szereplőinek és egy-egy projekt folyamatának megismerése révén könnyebben találhatnak rá a saját karakterüknek, érdeklődésüknek, személyiségüknek megfelelő területre. Az előadásokon elhangzó, szerteágazó ismeretek alapján képet kapnak arról is, milyen képességekre, tudásra van szükségük az általuk megcélzott szakmai terület műveléséhez

A tudomány és a technika fejlődése, a mesterséges intelligencia alkalmazásának gyors terjedése nyomán a jövő mérnök- és építészképzése is át kell, hogy alakuljon. Az egy-egy személynek már befoghatatlan mennyiségű ismeret miatt az egyetemi oktatók még saját szakterületükön sem tudnak minden tudást átadni a hallgatóknak. A diákoknak az egyetemen meg kell tanulni, hogy tudnak információt szerezni, feldolgozni, elemezni, következtetéseket levonni.

Tudásuk állandó bővítését, választott szakterületük új eredményeinek megismerését maguknak kell kézben tartani: folyamatos önképzésre van szükség. A Nyári Egyetem résztvevői ehhez kapnak módszertani ismereteket és valós impulzusokat. Egy-egy előadásban, az azt követő beszélgetések során a tartalom mellett a tapasztalt „ipari szakember”, az előadó emberként is minta és példa. Látják a karrierutat és a szakma iránti lelkesedést, elkötelezettséget.

Az Alapítvány célja és egyben tapasztalata az, hogy a diákok az öt nap alatt egy teljes szemlélet-, mindset-váltáson essenek át, miközben az elérhető legkorszerűbb ismereteket kapják. Látniuk kell a fenntarthatóság és a digitalizáció kihívásait is, ezért a divatos témákon túl a képzés része a Digital Twin (digitális iker) és az AI gyakorlati alkalmazása, de szó esett pld. robotikáról is, illetve részt vettek egy mérnöki munkába kapcsolható robotkutya bemutatóján.

Mivel a szakmai helyzetek sikerében kulcsszerepe van a „soft skilleknek”, így prezentációs és tárgyalástechnikai tréningek is beépültek a képzésbe, valamint gyakorlati szituációkkal készülhettek az állásinterjúkra is, megismerve a munkáltatói oldal aspektusait.

Idén a BME-ről, az Óbudai Egyetemről, Pécsről és Debrecenből érkeztek hallgatók. Az előadások közötti időben, illetve gyakran késő este is a 6 csapat közös projektmunkán is dolgozott. A komplex feladat egy folyami uszályon kialakítandó, négy tagú család számára alkalmas, állandó lakóhelykoncepció elkészítése és bemutatása volt.

A minél fenntarthatóbb anyagokkal, digitális eszközökkel elkészített koncepció eredményeként megszülető lakásnak energia- és közműellátás tekintetében minél inkább önfenntartónak, lehetőleg külső hálózati csatlakozás nélkülinek kellett lennie.

A csapatok feladatát képezte a tervezett épületegyüttes LCA számításának (környezetközpontú életciklus-elemzés) elkészítése is. Ez utóbbi kapcsán ki kell emelni, hogy a projektmunka kezdetén az LCA fogalmát és jelentőségét mindössze 3-4 hallgató ismerte. Ennek ellenére végül AI támogatással valamennyi csapat el tudta készíteni a teljes épület LCA számítását, sőt, a számítások alapján többen még fenntarthatóbb anyagok beépítése mellett döntöttek. Minderről a bíráló bizottság tagjai kifejezetten élményt nyújtó prezentációkat láthattak, melyeken a hallgatók a soft skill képzésen kapott ismereteket felhasználták.

Napjainkban az idősebb mérnökök, építészek közül sokan szkeptikusak a következő szakembergenerációval kapcsolatban. Ehhez képest a Nyári Egyetem vezetői, a csapatokat támogató, tapasztalt mentorok egybehangzóan állapították meg a lelkes projektmunka, az egymást támogató és kiválóan együttműködő csapattagok láttán, hogy nincs ok aggodalomra: a jövő mérnökei és építészei egy-két éven belül a hazai mérnöktársadalom aktív és hasznos szereplői, társaink lesznek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Szemléletváltás öt nap alatt appeared first on Műszaki Magazin.

Ennek felismerése hívta életre a SmartMan rendezvénysorozatot, amely mára Magyarország legnagyobb ipari digitalizációs eseményévé vált.

A SmartMan megálmodói

A szervező, az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség olyan szakmai közösség, amelyben nagyvállalatok, kis- és középvállalkozások, egyetemek és kutatóhelyek dolgoznak együtt a digitalizáció terjedéséért. A Szövetség megalakulása óta azon dolgozik, hogy a hazai ipari szereplők ne csupán követői, hanem alakítói legyenek a globális technológiai változásoknak.

A SmartMan Fesztivál a jövő mérnökeinek is lehetőséget ad a technológiák testközeli megismerésére.

A SmartMan 2025 két pillérből áll: a szeptember 11-én a Bosch Innovációs Kampuszon zajló konferenciából, ahol vezetői perspektívák és stratégiai iránymutatások segítik a döntéshozókat, valamint a szeptember 15–26. között országszerte zajló fesztiválból, amely közel száz helyszínen mutatja meg a digitalizáció működését.

A rendezvénysorozat célja kettős: hiteles szakmai fórumot teremteni a vezetőknek, és élményt adni minden érdeklődőnek, aki testközelből szeretné megérteni a jövő iparának működését.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, így javasoljuk jelezze a részvételi szándékát.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post SmartMan 2025 – Magyarország legnagyobb ipari digitalizációs eseménye várja a látogatókat appeared first on Műszaki Magazin.

A kezdeményezést a K&H indította, amelyet idén is a Euromoney a „legjobb digitális bank” díjjal ismert el. A pályázat célja, hogy a fiatal szakemberek kiemelkedő szakmai vagy tudományos munkáját támogassa, amely új, innovatív megoldások kialakításához járul hozzá, és inspirációt nyújt társaik számára. Az összesen egymillió forintos díjazással járó pályázatra már most lehet jelentkezni, öt izgalmas témakörben.

A téma fontosságára és jövőformáló mivoltára tekintettel idén is meghirdeti a hazai informatikai alapképzésben részt vevő hallgatók számára a K&H a STEM (Science, Technology, Engineering, Mathematics) pályázatát, hogy a jövő IT szakemberei bemutathassák a jelenkor technológiáinak továbbfejlesztését célzó ötleteiket, ezáltal maguk is részesei lehessenek a gyors ütemben zajló technológiai forradalomnak. „A K&H-nál nagy hangsúlyt fektetünk az innovációra, és egy olyan IT szervezetként működünk a bankon belül, amely a legtöbb fejlesztését házon belül valósítja meg. Ezáltal szakembereink jövőálló tudásra tehetnek szert és folyamatosan fejlődhetnek. Ezt a szemléletmódot szeretnénk meghonosítani a fiatalok oktatásában is, amely a bank társadalmi felelősségvállalásának egyik fő fókuszterülete. A K&H STEM pályázattal lehetőséget teremtünk a fiatal hallgatóknak, hogy megmutassák egyedi ötleteiket, tovább gondoljanak jelenleg működő gyakorlatokat, ezáltal ők is formálhassák a jövő IT trendjeit” – mondta el Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője. A nyertes pályázók összesen 1 millió forint összdíjazásban részesülnek.

„Szerteágazó, izgalmas projektjeinknek köszönhetően olyan innovatív megoldások kerülnek ki IT osztályunk kezei közül, mint Kate, a magyar pénzügyi szektorban továbbra is egyedülálló, hang- és chat alapú pénzügyi digitális asszisztens vagy a K&H digitális SZÉP kártya, amelyet elsőként fejlesztettünk ki a kártyakibocsátók közül és amelyeket már több mint két éve biztosítunk ügyfeleinknek. Ehhez hasonlóan a most meghirdetett pályázatunk is a technológiai tudományok széles területét lefedi, ezért bátorítom a hallgatókat, hogy merjenek elrugaszkodni a megszokott dolgoktól és mutassák be merészebb ötleteiket is”

– emelte ki Ozorai Dénes a pályázat kapcsán.

A pályázatra öt témakörben, jelentkezhetnek a hallgatók: értékteremtő innováció, alkalmazás- vagy folyamatoptimalizálás és automatizáció, az AI technológiák alkalmazása, big data és adatelemzés, illetve a felhőalapú megoldások és IT biztonság. A pályázatokat alapképzés kategóriában lehet benyújtani mától 2025. november 28-ig. Bővebb információ ezen a linken található.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A jövő IT-szakemberei már ma alakíthatják a technológia trendjeit appeared first on Műszaki Magazin.

Merre tart az innováció? Milyen technológiai trendek formálják a következő évtizedeket? Milyen újításokban hisznek a magyarok? Hogyan legyünk munkavállalóként mi magunk is „jövőbiztosak”? Szeptember 23-án, a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon – immár harmadik alkalommal – várja az érdeklődőket a BoschxRichter Innovátorok Napja. A rendezvény a közös jövőnket érintő legsürgetőbb kérdéseket helyezi fókuszba.

Az ingyenes – de előzetes regisztrációhoz kötött – rendezvényen neves szakemberek, többek között Dr. Rab Árpád jövőkutató, Várkonyi Gábor autópiaci szakértő, Biás Csongor, a Startup Hungary ügyvezető igazgatója, Dr. Lőrincz Magor László, a Szegedi Tudományegyetem SZAOK Élettani Intézetének kutatási igazgató-helyettese, Dr. Erőss Loránd, a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinikájának igazgatója, valamint a Bosch és a Richter vezető szakértői és fiatal innovátorok osztják meg gondolataikat a következő évtizedek mindannyiunkat érintő kihívásairól.

Versenyben az idővel: jöhetnek a négykerekű szoftverek és a robotdoktorok?

Ma már nemcsak az a kérdés, mit hoz a jövő, hanem az is, hogy mennyire gyorsan tudunk alkalmazkodni hozzá. A trendérzékeny nagyvállalatok folyamatos technológiai újításokkal kelnek versenyre a változásokkal. A BoschxRichter Innovátorok Napján kiderül, milyen közel járunk a szoftveralapú és hálózatba kapcsolt autózás egyeduralmához, milyen új képességeket igényel mindez a vállalatoktól, és vajon hol tart Európa és Kína ebben a versenyben. A konferencia szakértői utánajárnak annak is, hogyan alakítja át az egészségügyet a távgyógyászat, milyen távlatokat nyit az AI által vezérelt orvoslás, a génterápia vagy a biotechnológia, már a mi életünkben is.

Startupok és vállalatok: mit tanulhatnak egymástól kicsik és nagyok?

Hipergyors alkalmazkodás, kreatív problémamegoldás, állandó fejlődés – a startupok így próbálnak úrrá lenni már ma a holnapon. Van, aki azt vallja, ha az üzleti siker a tét, az innovatív nagyvállalatoknak is startupszemlélettel érdemes működniük. Mit tanulhatnak egymástól kicsik és nagyok? Az Innovátorok Napján megtudhatjuk, hogyan lehet a startup-gondolkodásmód a jövő üzleti sikerének kulcsa, és hogyan segít megújulni, növekedni a legnagyobb bizonytalanságban is.

Jövőálló stratégiák a munkaerőpiacon, avagy mi kell a személyes versenyképességhez?

Gyorsan változó időkben nem várt kihívásokkal szembesül a munkaerőpiac is: folyamatosan új szakmák születnek és nem látni pontosan előre, milyen tudással, képzéssel, skillekkel növelhető igazán a versenyképesség. Az Innovátorok Napjának szakértői tippeket adnak a „jövőbiztos” karrier építéséhez: körüljárják, milyen ismeretek, tapasztalatok, gondolkodásmód szükséges ahhoz, hogy a jövő munkahelyein is minél többen helyt tudjanak állni.

Innovációs toplista: miben hisznek a magyarok? – friss eredmények a Bosch és a Richter közös kutatása alapján

Innováció nélkül aligha képzelhető el a jövő, de vajon mennyire bízik a közvélemény az új technológiákban? Milyen innovatív irányoktól és technológiáktól, milyen újításoktól várják az emberek a jobb jövőt? Milyen megoldásoktól remélnek jelentős változást az életükben? Erről szól a Bosch és a Richter legújabb közös „Innovációs Toplista” kutatása, melynek friss eredményeit szakértők segítségével szintén megismerhetjük az Innovátorok Napján.

A jövő tehetségei: bemutatkoznak a BoschxRichter Ipari Innovációs Díj Z-generációs nyertesei

A rendezvényre jövőbemutató ötleteikkel érkeznek a Z-generáció fiatal innovátorai is: bemutatkoznak a „Láss a jövőbe!” címmel idén meghirdetett BoschxRichter Ipari Innovációs Díj nyertesei. A Bosch és a Richter közös díjának célja, hogy innovatív gondolkodásra és fenntartható megoldások fejlesztésére ösztönözze a felsőoktatásban tanuló diákokat a mobilitás és az egészségügy területén.

Virtuális okosgyártúra, AI-alapú robotok – futurisztikus bemutatókon tárul elénk a jövő

A jövő titkait feszegető kerekasztal-beszélgetések mellett a látogatók futurisztikus helyszíni bemutatókon ízelítőt is kaphatnak a Bosch és a Richter legújabb fejlesztéseiből. Az Innovátorok Napján intelligens robotkarral, miniautókkal találkozhatnak a vendégek a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon. Az eseményen az érdeklődők virtuális gyárlátogatáson vehetnek részt, betekintést nyerhetnek az eBike meghajtások működésébe, valamint az MI-vezérelt okosgyárak kulisszatitkaiba, továbbá AI-alapú, magyar nyelven beszélő robotkutyával is találkozhatnak.

A BoschxRichter Innovátorok Napján a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. (A férőhelyek száma korlátozott!) További információ, részletes program és regisztráció: https://boschxrichter.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Négykerekű szoftverektől a robotdoktorokig: jövőálló trendek a BoschxRichter Innovátorok Napján appeared first on Műszaki Magazin.

Az SK On bejelentette, hogy a tedzsoni kutatóközpontját az „SK On Akkumulátor Kutatóközpont” névről „SK On Jövőtechnológiai Intézetre” nevezte át. Az intézet a közeljövőben újabb stratégiai fejlesztési projekteket indít az akkumulátorok kémiai összetételének és formájának diverzifikálása céljával, beleértve a teljesen szilárdtest-akkumulátorok, a lítium-vasfoszfát (LFP) akkumulátorok és a prizmatikus akkumulátorok innovációját is.

Az új néven működő intézet első vezetőjének Park Kisoo-t nevezték ki, aki eddig a vállalat K+F részleg vezetőjeként tevékenykedett. A szakember elmondta: „A technológiai verseny globálisan egyre élesebb, és a piac minden eddiginél gyorsabban változik.” – majd hozzátette: „Célunk, hogy a K+F stratégiánkra alapozva, technológiai éllovasként mozdítsuk elő az SK On növekedését.”

A jövő technológiáira összpontosító megközelítés részeként az intézet két kiemelt területre, a piaci versenyképességre és a termékbiztonságra fókuszálva gyorsítja fel a fejlesztéseket. A költségek csökkentése érdekében az SK On az úgynevezett „cell-to-pack” (CTP) technológia és a száraz elektródagyártási folyamatok kereskedelmi bevezetésén dolgozik. A biztonság terén pedig a vállalat rövidíti a fejlesztési ciklusokat a félig szilárdtest-akkumulátorok és a hőmegfutás (thermal runaway) megelőzését célzó megoldások esetében.

Az SK On novemberre tervezett összeolvadása az SK Enmove-val lehetővé teszi a két vállalat technológiai képességeinek egyesítését, és tovább gyorsítja az immerziós hűtési megoldások fejlesztését.

Az intézet a tervei szerint még az idei évben teljesíti az LFP és közepes nikkeltartalmú CTP technológiák fejlesztését, továbbá az év végéig elindítja a száraz elektródagyártási folyamatok pilot üzemét. Emellett az SK On célja, hogy jövő év végéig kísérleti soron gyártson prototípusokat félig szilárdtest-akkumulátorokból, amelyek gél típusú polimer-oxid kompozit elektrolitokat tartalmaznak, és biztonságosabbak a hagyományos folyadékalapú akkumulátoroknál. A hőmegfutás megelőzésére az SK On immerziós hűtési technológiát alkalmaz, amely hatékonyan csökkenti az akkumulátorcsomagokon belüli hőmérséklet-emelkedést. Ez a technológia tavaly átesett az elsődleges validáción, jelenleg pedig autógyártó partnerekkel közösen fejlesztik tovább.

Dél-Korea első K+F projektjét az energiatároló akkumulátorrendszerek területén 1985-ben az SK jogelődje, a Yukong indította el az ulszani technikai laborban. 1991-ben pedig a vállalat komoly erőkkel kezdte fejleszteni az elektromos járművek akkumulátorait. Az SK Daedeok Technológiai Intézet 1995-ös megalapítását követően fejlesztette ki a cég azokat a lítiumion-polimer akkumulátorokat, amelyeket Dél-Korea első sorozatgyártású elektromos járművében használtak 2010-től.

2019-ben az intézet elsőként fejlesztette ki a világon az NCM9 akkumulátorokat, amelyek 90 százalékos nikkeltartalmúak. A nikkel arányának növekedésével párhuzamosan az SK On egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a biztonságra, ezért a gyártási folyamatba bevezette a „Z-folding” technológiát.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az SK On felgyorsítja a jövő akkumulátortechnológiáinak fejlesztését appeared first on Műszaki Magazin.