Bár a magyarok 10 éve viszonylag aktívan használják a közösségi médiát és a lakosság csupán 3%-a¹ nem használ efféle platformokat, a világjárvány alatt a magyarok több mint háromötöde (63%) szerint a közösségi média jelentette a létfontosságú kapcsolatot számukra. A Kaspersky megbízásából készült kutatás fényt derít arra, hogy melyek a leggyakrabban használt platformok, mi a közösségi média szerepe és hatása a magyarok életére.

Tagadhatatlanul fontos szerepe van életünkben a közösségi médiának és mindennapi életünk beszélgetéseinek is fontos témái, hogy mit jelent személyes kapcsolatainkra nézve az online barátkozás, ismerkedés, mennyi teret hagyjunk neki és mennyire egészséges a folyamatos görgetése a jól ismert felületeinknek. A hétköznapokban az is gyakran felmerül, hogy mennyit oszthatunk meg biztonságosan magunkról a közösségi médiában. Az elmúlt év bezártságával ezek a kérdések pedig egyre élesebbek lettek, ahogy a platformok használata is egyre növekedett.

Mire és mennyit használják a magyarok a közösségi médiát?

A magyarok, akik az egyes közösségi média platformokat használják, platformonként átlagosan napi 1 órát töltenek, kivéve a Facebookot, ahol az áltagosan eltöltött idő 2 óra. A világjárvány pedig a következőképpen befolyásolta a magyarok közösségi médiahasználatának gyakoriságát: kétötödük (40%) többször használja a közösségi médiát, mint világjárvány előtt.

A Kaspersky kutatása alapján a közösségi médiát elsősorban barátokkal és a családdal való kapcsolattartásra (78%), szórakozásra (63%), az egyén számára érdekes témák követésére (59%), a helyi közösséggel való kapcsolattartásra (39%) használjuk, de gyakori az, hogy munkahelyi okokból (28%) van szükség az ilyen típusú online jelenlétre. A pandémia idején hangsúlyossá vált még egy faktor, ugyanis a magyarok egyharmada (34%) állította, hogy a közösségi média az első számú forrása a világjárványról szóló híreknek.

Melyek a magyarok kedvenc platformjai?

A legkedveltebb csatorna egyértelműen a Facebook, hiszen azok közül, akiknek van fiókjuk majdnem minden (96%) rendszeresen használja. Ezt követi a YouTube (74%), Instagram (41%), Pinterest (28%), Twitter (16%) és WhatsApp (15%). Aktivitás szempontjából a Facebook az a közösségi médiaplatform, amelyeken a magyarok a legaktívabbak, 59%-a a magyar felhasználóknak ugyanis legalább hetente egyszer posztol a Facebookon.

Negatív vagy pozitív hatás?

Bár összességében pozitív érzések kapcsolódnak a közösségi média használatához, az emberek úgy érzik, hogy szórakozhatnak (60%), tájékozódhatnak (54%) a közösségi médiának köszönhetően és kapcsolódni is könnyen tudnak (26%), sok szempontból mégis ambivalensek az érzések.

Az influencer kultúra is forró témája az online életnek, hiszen a rengeteg érv mellé sok ellenérv is társul. Az ambivalencia az influencerek által megosztott tartalmaknál élesedik ki: az influencereket követők 57%-a állítja azt, hogy tanul az általa követett influencerektől, ezzel együtt azonban a válaszadók közel kétharmadaa (64%) mondja azt is, hogy nem tud kapcsolódni a tartalmaikhoz. Abban a kérdésben, hogy milyen hatással van a közösségi média a társadalmunkra igencsak megoszlanak a vélemények: tízből hárman (29%) úgy gondolják, hogy negatív hatása van, míg 21% szerint pozitív hatással van.

Negatív élményei azonban sokaknak vannak, a magyarok több mint fele vissza tud emlékezni olyan esetre, amikor a közösségi média felületein olvasott tartalom negatív hatással volt a mentális egészségükre és jóllétükre, a magyarok ötöde (21%) pedig az elmúlt hat hónapból is tud ilyen példát hozni. Azok, akik ezt a hatást saját magukon nem érzékelik, arról számoltak be, hogy ismerik saját határaikat és úgy érzik tudatos használattal kontrol alatt tudják tartani a közösségi média használatát (70%) és tudják azt is, hogy nem minden valós, amit ezeken a felületeken olvasnak (54%), valamint nem követnek olyan csatornákat, amelyeken a negatív tartalom dominál (54%).

The post Mit jelent a magyarok számára a közösségi média? appeared first on Műszaki Magazin.

A karrierváltás válaszadók által említett két legfőbb mozgatórugója az adott körülmények között teljesen természetes és érthető is: az egyik a magasabb fizetésre való törekvés (49%), a másik pedig a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúly kialakítása (41%).

A munkaerőpiaci bizonytalanságok ellenére az embereknek most is megvannak a maguk ambíciói. Bár szinte minden második válaszadó a jelenlegi pozíciójában szeretne maradni (48%), sok munkavállaló bátran újrakonfigurálja a munkanapját, hogy az jobban illeszkedjen a magánéletébe. A lezárások és a távmunka közepette arra is több idejük jutott, hogy elgondolkozzanak további karrierjükről, továbbképezzék magukat, vagy valami újat tanuljanak.

Bármelyik irányt is választották, a legnagyobb motivációs erő egy új munkakör kipróbálására a jobb fizetés volt (49%). A második leggyakoribb ok a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly megteremtése volt, ez a válaszadók 41%-át motiválta. A világjárvány rávilágított, hogy milyen jó is több időt tölteni otthon a családdal, valamint a minket érdeklő dolgokkal és hobbikkal foglalkozni. A munkavállalók feltehetően azt szeretnék, ha ez a lehetőség továbbra is nyitva maradna.

A fizetés és a személyes kényelem után a válaszadók által említett harmadik leggyakoribb ok az érdemi és tartalmasabb munkakör keresése volt (35%). Lehetséges, hogy a 2020-as év eseményei miatt az emberek újragondolták jelenlegi munkájukat, felismerték az idő értékét és azt, hogy mire szeretnék azt fordítani.

„A vágyaik és lehetőségeik újragondolásával az emberek új munkavégzési környezetet fognak kialakítani. Akár munkahelyet váltanak, akár maradnak a jelenlegi munkakörükben, mindenképpen arra fognak törekedni, hogy megőrizzék a távmunka és a kényelmesebb körülmények nyújtotta előnyöket. De ennek eléréséhez a munkavállalóknak megfelelő hozzáállást kell tanúsítaniuk, meg kell tanulniuk rugalmasnak lenni és okosabban dolgozni. És természetesen nekik kell kialakítaniuk a munkakörnyezetüket, és felelősséget kell vállalniuk annak megbízhatóságáért és biztonságosságáért. Végül is, ez akár még versenyelőnyt is jelenthet a munkáltatók szemében”

– fejtette ki Szergej Martsynkyan, a Kaspersky B2B Termékmarketing részlegének vezetője.

Aki szeretné felfedezni, hogy milyen lesz a munkavégzés a jövőben, és hogy illeszkednek majd bele ebbe az emberek, annak a Kaspersky azt javasolja, hogy játsszon a cég új kaland-videójátékával, amelynek a címe: „Own Your Future”. A játék egy munkanapon viszi végig a játékosokat, és közben bemutatja azokat a szokásokat és döntéseket, amelyek segítségével a munkavállalók a kezükbe vehetik a saját jövőjüket.

The post A munkavállalók egyharmada munkahelyváltást fontolgat egy éven belül appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalat az éves Kaspersky Security Bulletin sorozatának keretében most is közzétett olyan cikkeket és elemzéseket, amelyek konkrét iparágakra vonatkozó előrejelzéseket tartalmaznak a következő évre szólóan.

A folytatódó járványügyi helyzet miatti korlátozó intézkedések világszerte változásokat idéztek elő az oktatási rendszerekben. A változások hajtóerejét jelentő digitalizáció 2021-ben is megőrzi lendületét. A közösségi média, a videószolgáltatások és a videójátékok oktatási folyamatba való integrálása hatékonynak bizonyult, és 2021-ben várhatóan még több ilyen jellegű tartalom készül. Az online tanuló diákok számának növekedésével párhuzamosan azonban az ezzel összefüggő adatvédelmi fenyegetések is növekvő tendenciát mutatnak.

Fontos tehát, hogy mind a tanulók, mind az oktatók nagyobb figyelmet fordítsanak a személyes adataik biztonságára. A megfelelő biztonsági beállítások hiányában a tanulók és a tanárok személyes adatai veszélybe kerülhetnek, sőt, még az is előfordulhat, hogy oktatási platformokon keresztül terjesztett támadások áldozatául esnek. Mindemellett a távoktatás a kiberzaklatás területén is új kockázatokat is teremt.

Az ipari vezérlőrendszereket (ICS) érő támadások fejlődése

A támadók évről évre egyre több célzott fejlett fenyegetést fejlesztenek ki. Egyesek alaposan megvizsgálták az ipari vállalkozások jellemzőit, és hatalmas mennyiségű információhoz szereztek hozzáférést a technológiai hálózataikkal kapcsolatban. Ez a trend várhatóan 2021-ben is folytatódni fog.

Különösen az ICS-rendszerek elleni zsarolóvírusos támadások válnak még célzottabbá, és ennek következtében még kifinomultabbá az APT-taktikák használatával. Ez pedig komoly fenyegetést jelent, hiszen az ipari hálózatok sérülékenyebbé váltak a helyszíni munkavégzéssel és a munkahelyen tartózkodó dolgozók számával kapcsolatos korlátozások következtében, ami a hálózatokhoz távolról hozzáférők számának növekedésével párosul.

Vakcinahekkelés: új lehetőség a COVID-19 kiaknázására

Az orvosi és egészségügyi témák csaliként való használata a jövő évben is folytatódni fog, és meghatározó marad legalább addig, amíg véget nem ér a világjárvány. A támadók egészségügyi kutatások iránti megnövekedett érdeklődésének fő oka a koronavírus elleni vakcina kifejlesztése volt. A koronavírussal kapcsolatos kutatási adatok ellopására irányuló törekvések 2021-ben is folytatódni fognak. Amíg a globális egészségügyi közösség tovább folytatja a koronavírus elleni harcot, bármelyik vállalat, amelyik jelentős sikerekről számol be a vakcinafejlesztés területén, célzott támadások potenciális áldozatává válik.

Az a tény azonban, hogy a kórházak nagyobb figyelmet fordítanak a digitális biztonságra, reményt ad arra, hogy 2021-ben fokozottabb együttműködést láthatunk majd a kiberbiztonsági szakemberek, a szervezetek és az egészségügyi rendszerek között. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagy válságok, mint amilyen például egy világjárvány, arra készteti a szervezeteket, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak az infrastruktúráik védelmére.

Aki többet szeretne megtudni a főbb iparági kiberbiztonsági trendekről, keresse fel a Kaspersky Security Bulletin 2019 weboldalát, ahol elolvashatja az idei évre szóló előrejelzéseket, valamint a Kaspersky Security Bulletin 2020 weboldalát, ahol a 2021-re szóló előrejelzésekről tájékozódhat.

Ezek mellett csatlakozzanak be bátran a Financial Cyberthreats in 2021 című webináriumba, amely a vállalkozások elleni potenciális támadásokat lehetővé tevő legutóbb felfedezett eszközöket ismerteti.

The post 2021-re szóló fenyegetés-előrejelzés appeared first on Műszaki Magazin.

A kormányzati szervek, a diplomaták és a telekommunikációs szolgáltatók általában kedvelt célpontjai az APT-knek, ami nem is csoda, hiszen ezek az emberek és intézmények rengeteg szigorúan bizalmas és politikailag érzékeny információval rendelkeznek. Az ipari szervezetek ellen irányuló célzott kémtámadások jóval ritkábbak, de, hasonlóan az iparágak elleni bármely más támadásokhoz, ezek is pusztító hatással lehetnek az üzletmenetre. Ezért aztán amikor a Kaspersky szakemberei felfigyeltek a MontysThree aktivitására, azonnal vizsgálat alá vonták.

Megállapították, hogy a MontysThree egy négy modulból álló malware program telepítésével végzi a kémkedést. Az első – a betöltő – modul olyan RAR SFX fájlok (önkicsomagoló archívumok) segítségével terjed, amelyek az alkalmazottak kontaktlistáihoz, műszaki dokumentációihoz, egészségügyi vizsgálati eredményeihez kapcsolódó neveket tartalmaznak, és ezzel veszik rá az alkalmazottakat a fájlok letöltésére. Ez egyébként egy gyakran alkalmazott célzott adathalászati technika. A betöltő elsődleges feladata azt biztosítani, hogy a malware-t ne észleljék a rendszerben. Ezt a szteganográfia néven ismert technika alkalmazásával éri el.

A szteganográfiát a támadók arra használják, hogy elrejtsék az éppen zajló adatcsere tényét. A MontysThree esetében a fő kártékony payloadot bittérkép-fájlként (digitális képek tárolási formátumaként) álcázzák. A megfelelő parancs megadása esetén a betöltő modul egyedi algoritmus használatával dekódolja a pixelmátrix tartalmát és futtatja a kártékony payloadot.

A fő kártékony payload több különféle saját titkosítási technikát alkalmaz az észlelés kivédésére, nevezetesen egy RSA algoritmussal titkosítja a vezérlőszerverrel folytatott kommunikációt és dekódolja a malware által küldött fő „feladatokat”. Ilyen például egy adott kiterjesztésű dokumentum keresése egy adott vállalati könyvtárban. A MontysThree kimondottan a Microsoft és az Adobe Acrobat dokumentumokat támadja; továbbá képes begyűjteni a képernyőfotókat és „ujjlenyomatot venni” a célpontról (azaz információkat gyűjteni a hálózati beállításokról, a hoszt nevéről, stb.) annak érdekében, hogy kiderüljön: a célpont számot tarthat-e a támadók érdeklődésére.

A begyűjtött információk és a vezérlőszerverrel folytatott egyéb kommunikációk aztán nyilvános felhőalapú szolgáltatóknál, például a Google-ben, a Microsoftnál és a Dropboxban tárolódnak. Ez megnehezíti a kommunikációs forgalom kártékonyként való észlelését, és mivel ezeket a szolgáltatásokat semmilyen antivírus szoftver nem blokkolja, a vezérlőszerver zavartalanul végrehajthatja a parancsokat.

A MontysThree emellett egy egyszerű módszerrel szerzi meg a tartós irányítást a megfertőzött rendszer felett: módosítja a Windows gyorsindítóját. A felhasználók így a tudtukon kívül saját maguk futtatják a malware első modulját minden egyes alkalommal, amikor jogszerű alkalmazásokat, például böngészőket futtatnak a gyorsindító eszköztár használatával.

A Kaspersky más ismert APT-khez képest semmilyen hasonlóságot nem talált a MontysThree kártékony kódjában, de az infrastruktúrájában sem.

„A MontysThree nemcsak azért érdekes, mert ipari holdingokat vesz célba, hanem azért is, mert kifinomult és némileg „amatőr” TTP-ket kombinál. Általánosságban elmondható, hogy a kifinomultság modulról modulra változik, de nem ér fel a legfejlettebb APT-k szintjéhez. Mindenesetre a kitalálói hatékony kriptográfiai szabványokat alkalmaznak, és komoly technikai hozzáértésre utaló módszereket is láthatunk benne – ilyen például az egyedi szteganográfia. De ami talán a legfontosabb: jól látszik, hogy a támadók jelentős energiákat fordítottak a MontysThree eszközkészletének kifejlesztésére, ami arra utal, hogy igencsak elszántak a céljaikat illetően, és hogy ezt nem rövid életű kampánynak szánták” – fejtette ki Denis Legezo, a Kaspersky globális kutató és elemző csapatának szenior biztonsági kutatója.

A MontysThree malware-ről a Securelist weblapon található bővebb információ. A csoporthoz kapcsolódó behatolásra utaló jelekkel, többek között a fájl hashekkel kapcsolatban a Kaspersky fenyegetéselemző portálján érhető el bővebb információ.

A Kaspersky szakértői a következőket javasolják a szervezeteknek a MontysThree-hez hasonló jellegű támadások elleni védekezéshez: 

• Részesítsék a munkavállalókat kiberbiztonsági alapismereteket bemutató képzésben, hiszen számos célzott támadás indul adathalászattal vagy más pszichológiai manipulációs technikákkal. Hajtsanak végre szimulált adathalász támadást annak kiderítésére, hogy a dolgozók meg tudják-e különböztetni az adathalász e-maileket a normál e-mailektől.
• A biztonsági operációs központok (SOC) csapatainak adjanak hozzáférést a legújabb fenyegetéselemzési adatokhoz. A Kaspersky fenyegetéselemző portálja egyablakos hozzáférést biztosít a vállalat fenyegetéselemzéseinek adataihoz, többek között a Kaspersky által több mint 20 év alatt összegyűjtött kibertámadásos adatokhoz és meglátásokhoz.
• Az incidensek elleni végpontszintű védelemhez, a kivizsgálásukhoz és a megfelelő időben történő orvoslásukhoz használjanak EDR megoldásokat, például a Kaspersky Endpoint Detection and Response szoftvert.
• Az alapvető végpontvédelem mellett alkalmazzanak olyan nagyvállalati szintű biztonsági megoldást is, amelyik már a korai szakaszban észleli a hálózati szintű fejlett fenyegetéseket, például a Kaspersky Anti Targeted Attack Platformot.
• A vállalati végpontok védelme mellett az ipari végpontok védelméről is gondoskodjanak. A Kaspersky Industrial CyberSecurity megoldása célzott védelmet biztosít a végpontok számára, továbbá hálózatmonitorozást is végez az ipari hálózatban zajló gyanús és potenciálisan kártékony tevékenység felfedése érdekében.

The post Ipari kémek akcióban: új eszközkészlettel az ipari holdingok ellen appeared first on Műszaki Magazin.

Megoszlanak a vélemények a technológia szabályozásának szükségességét illetően, ugyanakkor a magyarok egyetértenek abban, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésének hatására a gyerekeiknek már más társadalmi szerepekben kell majd helytállniuk (65%).

Okosotthonok, digitális asszisztensek, ügyfélszolgálatok – a mesterséges intelligencia kilépve a látnoki tudományos-fantasztikus művek világából a mindennapi életünk szerves részévé vált. A technológia terjedésével, a világ digitalizációjával együtt az idő múlásával az erről alkotott vélemények is változni látszanak. A Kaspersky kutatásának eredményei alapján a magyarok esetében a bizalom irányába mozdul a mesterséges intelligencia megítélése, noha továbbra is sok a kérdés. Jól mutatja a pozitív megítélést, hogy a kutatásban megkérdezettek több mint fele (53%) számára az AI-t legjobban jellemző szó az ’izgalmas’. Emellett gyakran írták le a mesterséges intelligenciát a ’hasznos’ (28%) kifejezéssel, ám 22% – főként nők és a fiatalabb generáció tagjai – aggasztónak tartja.

Sokaknak még mindig apokaliptikus események és robotokkal vívott háborúk jutnak elsőként az eszükbe, ha mesterséges intelligenciáról van szó, bár már csak kevesen (20%) félnek attól, hogy ez a valóságban is megtörténhet, és abban is kételkednek (36%), hogy a robotok 2045-ben okosabbak lesznek az embernél.

Az mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozást illetően a válaszadók több mint fele egyetért (56%) azzal, hogy a vállalatoknak a mesterséges intelligencia területén nem kellene korlátozásokat bevezetnie. Érdekes eredménye a kutatásnak, hogy míg a Baby Boomer generáció férfi tagjai támogatják az AI jogi szabályozás nélküli fejlődését, a Z generáció többsége ez ellen van.

Sok munkahely számára már most sem idegen a mesterséges intelligencia használata. A legellentmondásosabb vélemények azon kérdésre adott válasznak kapcsán születtek, hogy vajon az AI technológiák hatására új munkahelyek jönnek-e létre és az ország gazdasága fejlődni fog vagy sem. A Baby Boomer generáció ebben a kérdésben is az egyetértés felé hajlik, a nemek tekintetében azonban erőteljesek a különbségek, ugyanis az eredmények szerint a nők attól félnek, hogy gyermekeik nem tudnak majd elhelyezkedni a munka világában, miután az AI technológia helyettesíti az emberi képességeket, míg a férfiak szerint a kormánynak éppen, hogy több pénzt kellene fektetnie a mesterséges intelligenciába, ezzel növelve a munkahelyi produktivitást. Abban azonban, hogy ez a technológiai fejlődés megváltoztatja-e a társadalmi szerepeket erősen egyetértenek (66%) a magyar válaszadók.

„A gépeket, a robotokat és a szoftvereket – az emberektől eltérően – kereskedelmi célra tervezték és a feladatok elvégzéséhez utasításokra van szükségük. A nemek és bármi, ami ezen technológiákat humanizálja nem több, mint kódrészek. Jelenleg az AI-nak nincsenek motivációi, és a funkciói is programozottak, nem tanultak. Egyszerűen fogalmazva: jelenleg egy hangyának több az intelligenciája, mint az AI-nak, a mesterséges működéshez pedig emberi irányításra van szükség.”

– tette hozzá Eugene Kaspersky, a Kaspersky alapító-vezérigazgatója.

„A mesterséges intelligenciát alkalmazó megoldások részévé váltak a mindennapjainknak, ezáltal egyre reálisabb képet alkotunk róluk. A telefonunkba épített arcfelismerő modulról nem a gyilkos robotok jutnak eszünkbe, és attól se félünk, hogy okosotthonunk álmunkban ránk támad. A mesterséges intelligenciához kötődő pozitív hozzáállás főképp annak köszönhető, hogy edukálódtunk és a gyakorlatban is látjuk, hogy mi mindenre jó ez a technológia.”

– mondta Damsa Andrei, pszichológus.

The post A magyarok egyre inkább bíznak a mesterséges intelligenciában appeared first on Műszaki Magazin.

Az évtizedek óta folyó űrkutatási tevékenységek következtében rengeteg szemét gyűlt fel az űrben, jelenleg több mint 500 000 haszontalan mesterséges tárgy kering a Föld körüli pályán. A növekvő mennyiségű szemét veszélyekkel jár, ugyanis az egyes darabok összeütközhetnek az űrjárművekkel, jelentős mértékben károsíthatják az űrhajókat és az űrhajósok számára is kockázatot jelentenek. Ahhoz, hogy tovább folytathassuk az űr felderítését, az emberiségnek az elkövetkező években csökkentenie kell ezt a szennyezést, és a biztonságos jövő megteremtése iránt elkötelezett Kaspersky már ma megteszi az első lépést a holnap biztonságosabbá tétele érdekében.

A Kaspersky szoros figyelemmel kíséri az olyan technológiák és megoldások fejlesztését, amelyek segítséget nyújthatnak az űrszemét eltávolításában, így került figyelmébe egy vállalkozás, amely hasonló értékeket vall: a StartRocket egy nagy ambíciókkal bíró startup, amely a saját fejlesztésű, habbal működő szemétgyűjtőjével (Foam Debris Catcher) kívánja csökkenteni az űrszemét mennyiségét. A szemétgyűjtő több kisméretű autonóm műholdból áll, amelyek ragacsos polimerhab segítségével gyűjtik be és távolítják el a Föld körüli pályáról az űrszemetet. Ez úgy történik, hogy a szerkezet csapdába ejti a keringő szemetet, majd lehúzza azt a Föld felé, így a tárgyak elégnek a bolygó atmoszférájában. A StartRocket jelenleg kétlépcsős kísérlet-sorozatot folytat a Földön és az űrben, az első Föld körüli pályás tesztet pedig 2023-ra tervezi.

A Kaspersky a StartRocket támogatásával az űrszemét problémájára kíván rámutatni, emellett a nagy potenciállal rendelkező fiatal technológiai projektekre is szeretné ráirányítani a világ figyelmét. A partneri együttműködés keretében a Kaspersky a projekt előkészítési szakaszában nyújtott támogatást többek között a műszaki dokumentáció kidolgozásához, valamint információs támogatást is biztosított a projekthez, hogy a lehető legtöbb ember megismerhesse annak céljait.

„Előre tekintő vállalatként, amely fél szemmel mindig a jövő technológiáit fürkészi, a Kaspersky már régóta érdeklődik az űrkutatás iránt. Jól tudjuk, hogy bár az univerzum feltérképezése igazán izgalmas, annak komoly ára is van. Többek között ezért is szeretnénk felhívni a figyelmet az űrszennyezésre, és megérteni, hogy miként lehetünk úrrá rajta”

– mondta el Andrew Winton, a Kaspersky marketingért felelős alelnöke.

„A StartRocket által fejlesztett megoldás érdekes példája annak, hogyan változik a technológia, és hogyan használható fel az űrszemét mennyiségének csökkentéséhez. Nagy érdeklődéssel figyeljük a vállalkozás fejlődését és termékfejlesztéseit, és örömmel várjuk, hogy támogathassuk a projektet a következő években”

– tette hozzá az alelnök.

„Az űrszemét jelentette probléma egyre súlyosabbá válik, és jelentős kockázatot jelent az űrkutatás jelenlegi és jövőbeli kezdeményezéseire, valamint technológiai fejlesztéseire nézve. Fontos, hogy a jelen helyzetben a tudományos közösség összefogjon, és együtt megoldást találjon a problémára. A habbal működő szemétgyűjtő (röviden: az FDC) a legolcsóbb és legméretezhetőbb megoldás. Ha a megoldásunkat a legújabbakhoz hasonlítjuk, látható, hogy az FDC sokkal olcsóbb lesz a jelenlegi alternatíváknál. Az alacsony költségeket az összes lehetséges technológia alkalmazásával érjük el: lépésről lépésre történő bevezetés, nagy pontosságú matematikai modellek és egy Föld-bázisú infrastruktúra, amely nyomon követi a szemetet”

– mondta el Alexander Shaenko, a műszaki tudományok doktora, a StartRocket tanácsadója.

A technológiai megoldások és innovációk lelkes támogatójaként a Kaspersky több kezdeményezést is támogat az űrtudomány területén.  A vállalat aktívan támogatja az űrkutatást, ennek jegyében 2019-ben partneri együttműködésre lépett a Gagarin Űrkutató és Űrhajóskiképző Központtal, és speciális kiberbiztonsági képzést biztosít az űrhajósok, valamint a központban dolgozó informatikusok számára. 2016 óta a Kaspersky a Starmus fesztivált is támogatja: az évente megrendezett esemény a tudomány, a művészet és a zene területeit egyesítve hozza össze az ismert tudósokat, kiváló előadókat és legendás űrkutatókat, és inspirálja briliáns elmék következő generációját.

A StartRocket űrszemét-eltakarító projektjével kapcsolatban itt találhatók további információk: https://securingspace.com/.

The post Űrszemét eltakarítása appeared first on Műszaki Magazin.