A Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) hivatalosan is a CEE AutoHUB kezdeményezés tagjává vált. Az egyetértési megállapodás aláírásával Magyarország Közép- és Kelet-Európa négy másik országa, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Románia mellé csatlakozott a regionális együttműködésben.

A CEE AutoHUB országainak közös erőfeszítése az autóipar versenyképességének megerősítése, valamint az egységes és erős érdekképviselet biztosítása a régióban. A kezdeményezést először Csehország, Lengyelország, Románia és a Szlovákia alapította, de szinte az első napokban Magyarország is csatlakozott a MAGE révén.

Hasonlóan a négy másik országhoz, Magyarországon is az ipar és a gazdaság egyik fontos alappillére a járműgyártás. Az elmúltidőszakban körülbelül 450 ezer járművet gyártottak éves szinten hazánkban, az iparág mintegy 150 ezer munkahelyet adott. A BMW és a BYD gyárainak felfutásával ez a volumen nőni fog.

Az AutoHUB öt országa felel az EU teljes járműgyártásának közel egyharmadáért, több mint 4 millió autóval évente, ami nagyjából a német kibocsátásnak felel meg – ám ez bővülni fog hazánkban a BMW és a BYD, Szlovákiában a Volvo gyárának megnyitásával. Ebben az öt országban ráadásul több mint 1,2 millió közvetlen munkahelyet ad az autóipar, de további 1,5–2 millió munkahely kapcsolódik a szélesebb értéklánchoz.

A kezdeményezést az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) indította el a régió autóipari együttműködésének erősítésére, szoros koordinációban az adott országok járműipari érdekképviseleti szerveivel. Több mint 50 járműgyár található az öt országban.

Erősebb érdekképviselet

A CEE AutoHUB közleménye szerint Magyarország csatlakozása jelentős lépés egy erősebb regionális partnerség és az európai szinten jobban összehangolt közép-kelet-európai érdekképviselet felé.

Krisztián Róbert, a MAGE elnöke a csatlakozással kapcsolatban elmondta:

„A CEE AutoHUB építő jellegű kezdeményezés a régiónk számára. Egy olyan időszakban, amikor az autóipar mélyreható szabályozási és technológiai változásokon megy keresztül, elengedhetetlen a közép- és kelet-európai szövetségek közötti erősebb koordináció és a strukturált párbeszéd. Az AutoHUB olyan platformot biztosít, amely lehetővé teszi az álláspontok összehangolását, a nemzeti tapasztalatok megosztását, valamint annak biztosítását, hogy a régió nézőpontjai világosan és következetesen jelenjenek meg az európai vitákban”

– fogalmazott Krisztián Róbert.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Összefogott Közép-Kelet-Európa járműipara appeared first on Műszaki Magazin.

A legtöbb közép- és kelet-európai (KKE) gazdaságban gyorsabb volt a COVID utáni fellendülés, mint a nyugati uniós tagországokban – különösen Lengyelország, Magyarország, Románia és a balti államok teljesítettek jól. A globális inflációs nyomás, a magasabb kamatlábak, az ellátási láncok problémái, valamint a lehetséges kínai recesszió azonban a világ más részeiből érkező tőkeáramlásnak való kitettség okán 2022 második felében hatással lehet a közép- és kelet-európai gazdaságokra – derül ki a Colliers legújabb, CEE Investment Scene H1 2022 című jelentéséből.

“A 2022 első félévére vonatkozó, kb. 5,3 milliárd euróval a kelet-közép-európai volumen 8,5%-kal nőtt éves szinten. Az első negyedévben meglehetősen erős aktivitást regisztráltak, a második negyedévben pedig ismét lassulás volt tapasztalható. Nagy volumenű volt az “M&A tranzakciós” tevékenység állományvásárlás vagy -átruházás révén, de a számokban ezek nem jelennek meg. A Colliers becslése szerint az év végi volumenek 2022-ben 9,0 és 10,0 milliárd euró között várhatók”

– mondta Kevin Turpin, a Colliers közép- és kelet-európai regionális tőkepiaci igazgatója.

A közép- és kelet-európai régió befektetési volumenének növekedési ütemei

Lengyelország 56%-os részesedést ért el a 2022. első félévi volumenből, amelyet Csehország és Magyarország követ 16, illetve 12%-kal, sorrendben. A befektetők továbbra is óvatosak, tekintettel a geopolitikai és gazdasági hangulatra, a megnövekedett finanszírozási költségekre és a várható árképzési változásokra, amelyek várhatóan 2022 második felében realizálódnak majd.

A közép- és kelet-európai régió változásai, szektorok szerint

2022 első felében az irodai szektor dominált, Lengyelországban pedig különösen erős aktivitást regisztráltak. Ezt követte a kiskereskedelem, a Tesco és az EPP portfóliók teljes eladásának, vagy részvényeladásának köszönhetően. A logisztikai- és a lakóingatlanok iránt továbbra is nagy a kereslet, de visszafogja azt a rendelkezésre álló kínálat szűkössége.

A közép- és kelet-európai régió változásai, a befektetők eredete szerint

Az első félévben a közép-kelet-európai, belföldi tőke volt a legaktívabb, az összvolumenből 40%-os részesedéssel. Különösen a cseh és a magyar tőke volt továbbra is meghatározó, a teljes regionális volumen 20, illetve 11%-ával, sorrendben. Ezt követte az észak-amerikai (25%) és az európai tőke (21%). A dél-afrikai tőke is aktívabb volt az elmúlt hónapokban, míg az ázsiai tőke, jellemzően a kínai és a dél-koreai, idén eddig meglehetősen csendes volt.

“A befektetők jelenleg összetett piaccal szembesülnek, tekintettel az ukrajnai háború viszonylagos földrajzi közelségére és annak tágabb értelemben vett, az üzemanyagokra, az energiahordozókra és az ellátási láncok további zavaraira gyakorolt hatásaira, valamint a nem túl pozitív makrogazdasági és geopolitikai tendenciák kialakulására. Mindezek mellett, ezek nem kizáró kihívások a közép- és kelet-európai régió, vagy annak egyes országai számára – a lehetőségeket ennek megfelelően kell mérlegelni”

– tette hozzá Kevin.

The post A befektetők továbbra is vonzó célpontként tekintenek a közép- és kelet-európai befektetési piacra appeared first on Műszaki Magazin.

Az új Közösségi Irodában az Intézet 4 innovációs szervezete (Knowledge and Innovation Community, röviden KIC) az eddigieknél is szorosabban dolgozhat majd együtt, így az egészségügyre, a klímavédelemre, a városi mobilitásra és a nyersanyagtudományokra szakosodott csapatok között még erősebbé vállhat a tudásmegosztásra építő innovációs együttműködés. Mindez tovább fokozhatja a szervezet akcelerációs képességét, melyen keresztül még több kis- és középvállalat számára biztosíthatnak támogatást, és elősegíthetik új vállalkozások alapítását is Közép-Kelet Európa-szerte.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT) az Európai Unió azzal a céllal hozta létre, hogy az üzleti szféra, az oktatás és a kutatás közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésével tovább erősítsék Európa innovációs képességét, és segítsék a legfejlettebb megoldások kifejlesztését napjaink sürgető globális kihívásaival szemben. Az elmúlt időszakban a szervezet Európa legnagyobb innovációs hálózatává nőtte ki magát, és fontos szerepet töltött be a magyarországi innovációs ökoszisztéma erősítésében is. Az EIT több mint 40 millió eurónyi forrást irányított már Magyarországra, valamint több mint 100 ígéretes hazai start-upot támogatott már. Az EIT Közösség által segített vállalkozások 2,4 millió euró befektetést hoztak már Magyarországra.

“Az EIT Közösségi Iroda Magyarországon kiváló példája a szervezet egyedülálló, innovációt támogató modelljének. Az új irodában négy szakmai közösség együttműködve segítheti majd az új utakat kereső innovátorokat, hogy ötleteik és vállalkozásaik – legyenek is bármely fejlődési és fejlettségi szakaszban – támogatásra találjanak. Ez az együttműködés, az új közösségi iroda erősebbé tehet minden innovációs szereplőt, melynek elsősorban diákok és innovatív vállalkozások lesznek a legnagyobb haszonélvezői. Bizakodóan várom, hogy ennek eredményeképpen még több közép- és kelet-európai újító kezdeményezés induljon el és teljesedjen ki a közeljövőben”

– mondta el az Európai Innovációs és Technológiai Intézet igazgatója, Martin Kern.

A magyarországi EIT Közösségi Iroda (EIT Community Hub) a budapesti Infoparkban kezdi meg működését, 50 magasan képzett innovációs szakemberrel, a szervezet négy innovációs közösségéből:

1. az EIT Health Európa legnagyobb, egészségügyi fejlesztéseket, újításokat támogató hálózata;
2. az EIT Climate-KIC innovatív megoldásokat keresve küzd a klímaváltozás ellen;
3. az EIT Raw Materials azon dolgozik, hogy a nyersanyagszektort Európa egyik legfontosabb erősségévé tegye;
4. az EIT Urban Mobility az intelligens, környezetbarát és integrált közlekedés irányába mutató megoldásokat kutatja.

Az EIT Közösségi Irodát az EIT Health csapata koordinálja, melynek Budapesten működik a Közép-, Kelet- és Dél-Európát is magába foglaló, InnoStars elnevezésű régiós központja is. Az InnoStars többek között olyan, a szervezet számára kulcsfontosságú feladatokat lát el, mint a népszerű és elismert EIT Jumpstarter és az InnoStars Awards start-up versenyek szervezése és koordinálása.

„Magyarország az újító ötletekkel előrukkoló tehetségek és az ígéretes, korai fázisú startupok igazi aranybányája. Folyamatosan fedezünk fel olyan feltörekvő csillagokat, melyeknek a nemzetközi terjeszkedésre is jó esélyük van. Fejlődésük korai szakaszában a legtöbb start-up minden iparágban hasonló típusú kihívásokkal szembesül. Nehéz meghatározni például az árazási stratégiát, fenntartható üzleti modellt kialakítani, kiegyensúlyozott csapatot létrehozni, kapcsolatokat építeni. Mi azért vagyunk, hogy mindebben segítsünk nekik. A négy innovációs közösség együttműködésével könnyebben tudunk reagálni a startupok igényeire, így a segítségünkkel felléphetnek arra a szintre, ahol már komolyan felkelthetik a befektetők figyelmét, és sikeresen piacra léphetnek. A budapesti az első EIT Közösségi Iroda Közép-Kelet Európában, ez a régió stratégiai fontosságát is jól mutatja”

– hangsúlyozta Fürjes Balázs Zoltán, az EIT Health InnoStars ügyvezetője.

A magyarországi EIT Közösségi Iroda 40 partnerrel dolgozik majd együtt, többek között olyan vezető vállalatokkal, magyarországi egyetemekkel és kutatóközpontokkal, mint a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a MOL, a GE Healthcare, az Ericsson vagy a Nokia.

The post Közép-kelet-európai innovátorok támogatása appeared first on Műszaki Magazin.

A nemzetközi üzleti kapcsolatok építését megcélzó éves fórum idén az ipar 4.0 térhódításával párhuzamosan az új technológiák és robotok szerepét veszi górcső alá, különös tekintettel az elektromos autók forradalmát lebonyolító autóiparra. A rendezvényen több tucat hazai és nemzetközi vállalat veti össze tapasztalatait, eredményeit és prognózisait.

Az autóipar bevétel szerint nem csupán a világ legfontosabb gazdasági ágazatai közé tartozik, hanem vezető szerepet tölt be a minőségi elvárások, a termékválaszték és az ellátásilánc-folyamatok komplexitása terén is, mely napjainkban hatalmas változások elé néz. Az autógyártók különféle járműtípusok széles skáláját kínálják egyre nagyobb konfigurációs lehetőségekkel, valamint egy prémium autómárka átlagos felső osztályú autómodellje sokkal több, mint ezer lehetséges különféle változatot is elér. Milyen átalakulások előtt áll az autóipar logisztika és ellátási lánc tekintetében, ha 2018-ban az elektromos és hibrid autók aránya elérte Európában az új regisztrációk több mint 30 százalékát?

A TRANSLOG Connect Kongresszuson az alábbi kérdésekre kaphatunk választ nemzetközi szakértők tolmácsolásában:

• Hogyan alakítja át a digitalizálás, az intelligens robotok és az elektromos autók gyártása az autóipari ellátási láncot? – Prof. Dr. Sebastian Kummer, a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem Logisztikai Intézetének vezetője
• A mobilitás korának ellátásilánc-kihívásai, avagy holisztikus megközelítések és kockázatkezelés 4.0 – Petra Becker, a Continental Autóipari üzletágának globális ellátási láncáért és kockázatkezelésért felelős alelnöke
• Hogyan strukturálja át a mesterséges intelligencia, a Big Data és a virtuális valóság a BMW logisztikai eszköztárát és folyamatait? – Dr. Dirk Dreher, a BMW Group globális logisztikai tervezésért alelnöke
• Intelligens raktár automatizálás a Daimlernél – Többféle iparágra is adaptálható automatizálási megoldások gyakorlati példákon keresztül. Mik az első lépések a hatékonyság növelése érdekében? – Stefan Putzlocher, a Daimler globális raktározás és létesítménygazdálkodásért felelős igazgatója
• Megalapozott döntéshozatal és technológia: Hogyan használhatunk fel 2 petabájtnyi teherforgalmi adatot – a mesterséges intelligencia, a Big Data és a gépi tanulás segítségével – prediktív elemzésre ügyfeleink és beszállítóink részére? – Arkadiusz Glinka, a C.H. Robinson európai szállítmányozásért felelős igazgatója
• Továbbfejlesztett ellátási láncok: Miként használható az IoT az emberek és folyamatok intelligens összekapcsolására a készletoptimalizálás érdekében? – Stefan Reidy, a svájci székhelyű Arviem alapítója és vezetője, a valós idejű nyomkövetési megoldások szakértője
• Digitális átalakulás a vezetésben és vállalatirányításban. Hogyan kellene a mai ellátási lánc vezetőinek megközelíteni a változást, mely nemcsak pénzügyi beruházásokat, kiváló IT-infrastruktúrát, hanem a kultúra megváltoztatását is megköveteli? – Jim de Jager, a Liberty Global Közép- Kelet Európa logisztikai igazgatója

További érdekesség, hogy a kongresszus keretein belül idén első alkalommal indul az Innovation Networking Platfrom, mely kezdő vállalkozásoknak biztosít bemutatkozási lehetőséget. A cégek képviselői 10 perces előadás keretében mutathatják be a logisztikát, ellátási láncot támogató koncepcióikat, termékeiket és megoldásaikat a régió közel 500 szakembere és döntéshozója számára.

www.translogconnect.eu

The post TRANSLOG Connect Kongresszus 2019 appeared first on Műszaki Magazin.