Teljes munkakörök formálódnak át valós időben, miközben új feladatok és kompetenciák jelennek meg. Ebben a gyorsan változó környezetben a vállalatok sikerének egyik legfontosabb feltétele, hogy mennyire tudják támogatni munkavállalóikat a technológiával való hatékony együttműködésben.

Az International Workplace Group (IWG) friss kutatása is megerősíti, hogy a mesterséges intelligencia korszakában felértékelődnek az emberi készségek. A Regus és Spaces márkáiról ismert vállalat felmérése szerint a HR-vezetők döntő többsége (90 %) úgy véli, hogy az emberi képességek háttérbe szorítása visszafoghatja az innovációt, az empátia, az ítélőképesség, a kreativitás és a vezetői kompetenciák pedig egyre inkább az üzleti teljesítmény meghatározó tényezőivé válnak.

A mesterséges intelligencia térnyerése új alapokra helyezi a munkavégzést

A mesterséges intelligencia mára a szervezetek mindennapi működésének szerves részévé vált. A felmérés szerint a hibrid csapatok 73 százaléka már használ olyan MI-alapú eszközöket, mint a OpenAI által fejlesztett ChatGPT, miközben a szervezetek 82 százaléka kínál mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzéseket munkavállalói számára.

A HR-vezetők ugyanakkor úgy látják, hogy a felkészülés ütemét tovább kell gyorsítani. Kevesebb mint felük (45 százalék) nyilatkozott úgy, hogy szervezetük hatékonyan kezeli a készségbeli hiányosságokat, ami arra utal, hogy számos vállalat továbbra is lemaradásban van az MI-ben rejlő lehetőségek hatékony kiaknázásában.

Az emberek és az MI: az új teljesítménymodell

A szűkülő munkaerőpiac – különösen a junior szintű pozíciók számának csökkenése – arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy újragondolják, mely tényezők határozzák meg leginkább a teljesítményt. A Randstad és az Institute of Student Employers (ISE) kutatása szerint világszerte 29 százalékkal csökkent a pályakezdő állások száma 2024 január és 2025 vége között. Ennek következtében a jelöltek közötti differenciálás szempontjai is egyre nagyobb jelentőséget kapnak.

A Z generáció természetes előnnyel rendelkezik a digitális és technológiai készségek terén, azonban ez önmagában ma már nem elegendő. A valódi versenyelőnyt egyre inkább az jelenti, ha valaki képes a mesterséges intelligencia eszközeit napi szinten hatékonyan alkalmazni, ezáltal növelni a produktivitást, és új szemléletmóddal közelíteni a feladatokhoz. A kutatás szerint a fiatalabb munkavállalók közel kétharmada már aktívan támogatja idősebb kollégáit az MI használatában.

Mindezek eredményeként egy új működési modell körvonalazódik: a rutinszerű és technikai jellegű feladatokat egyre nagyobb arányban veszi át a mesterséges intelligencia, miközben a valódi hatást, a vezetői teljesítményt és a hosszú távú értékteremtést továbbra is az emberi képességek határozzák meg.

A HR-vezetők szerint jól kirajzolódnak azok a területek, ahol az emberi tényező továbbra is nélkülözhetetlen marad. A válaszadók 65 százaléka szerint az empátia, 64 százaléka szerint a komplex döntéshozatal, míg 53 százaléka szerint a vezetői készségek nem helyettesíthetők egyértelműen a mesterséges intelligenciával.

Ugyanakkor az ember és a mesterséges intelligencia közötti szerephatárok továbbra is folyamatosan változnak. A megkérdezettek mindössze 40 százaléka gondolja úgy, hogy a kreativitás hosszú távon is kizárólag emberi terület marad. Ez jól mutatja, hogy a szervezetek egyre inkább újraértelmezik az emberi és a gépi intelligencia képességei közötti határokat.

Az emberi készségek időtálló értéke azonban nem helyettesíthető

Az automatizáció térnyerésével egyidőben az emberi készségek válnak a hosszú távú versenyelőny egyik legfontosabb forrásává. Bár a HR-vezetők 40 százaléka szerint az MI- és technológiai készségek hiánya hátrányt jelenthet az álláskeresők számára, a többség ma már más szempontokat helyez előtérbe: kétharmaduk (66 százalékuk) szerint a kiválasztási folyamat során elsősorban a pályázók emberi készségei számítanak – megelőzve a munkatapasztalatot, a technikai tudást és az iskolai végzettséget.

A változás a toborzási gyakorlatban is egyre jobban megjelenik: a munkáltatók 45 százaléka már tudatosan vizsgálja a karrierváltások és a pályafutás során megjelenő szünetek hátterét annak érdekében, hogy mélyebben megértse a jelöltek tapasztalatait és szakmai fejlődési útját. Ezzel párhuzamosan a hibrid munkavégzés szerepe is felértékelődik az emberi készségek fejlesztésében. A HR-vezetők több mint fele (55 százaléka) úgy véli, hogy a hibrid munkakörnyezet különösen hatékony az empátia, az ítélőképesség és a vezetői kompetenciák erősítésében. Egyre több szervezet tekint a hibrid munkavégzésre olyan támogató közegként, amelyben a legfontosabb emberi tulajdonságok – például a bizalom, a mentorálás, az együttműködés és a döntéshozatal – aktívan fejlődhetnek és tovább erősödhetnek.

Az MI nem kiváltja, hanem felértékeli az emberi készségeket

Miközben a mesterséges intelligencia alapjaiban alakítja át a munka világát, a szervezetek előtt egyértelmű kihívás áll: a siker kulcsa ma már nem kizárólag az új technológiák alkalmazásában rejlik, hanem az emberi készségek tudatos fejlesztésében és az ember–gép együttműködés hatékony erősítésében is.

A jövő azoké a vállalatoké lesz, amelyek nemcsak integrálják az MI-t működésükbe, hanem tudatosan olyan munkakörnyezetet alakítanak ki, ahol az emberi képességek hosszú távon is kibontakozhatnak és valódi értéket teremthetnek.

Mark Dixon, az International Workplace Group vezérigazgatója és alapítója elmondta: 

„Minden jelentős technológiai változás átalakítja a munkavégzést – az internet elterjedésétől és az e-mail megjelenésétől kezdve egészen az okostelefonok térnyeréséig. A mesterséges intelligencia sem kivétel, ugyanakkor a jelenlegi korszakot a változások sebessége és léptéke teszi igazán egyedivé. Egyes munkakörök átalakulnak vagy megszűnnek, miközben teljesen új szerepek jelennek meg. Ahogyan korábban, úgy most is azok a szervezetek maradhatnak versenyképesek, amelyek képesek alkalmazkodni a változásokhoz. A jövő nyertesei azok lesznek, akik hatékonyan tudják ötvözni a mesterséges intelligencia nyújtotta hatékonyságot az olyan sajátosan emberi készségekkel, mint az innováció, a vezetői képességek és a növekedést ösztönző gondolkodás.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az MI korszakában az emberi készségek jelentik a valódi versenyelőnyt appeared first on Műszaki Magazin.

A 2020-as évet meghatározó világjárvány elvonta a figyelmet a sürgető környezetvédelmi kérdésekről és az emelkedő energiaköltségekről. A nagyobb energiahatékonyság és fenntarthatóság szakképzett embereket kíván, akik képesek ezeket a célokat több iparágban is megvalósítani. A pedagógusok már rendelkeznek azokkal az erőforrásokkal, azaz a Festo Didactic által kínált tanulási megoldások egyre bővülő körével, hogy megtanítsák ezeket a készségeket az energia területén is.

Ahogy a digitalizáció forradalmasította az ipart és a gyártást, ugyanúgy meg fogja változtatni az energiatermelés, -elosztás, -tárolás és -felhasználás módját is.

„A fenntarthatóság és az energiahatékonyság nagy kihívást jelent a generációnk és minden iparág számára. Amikor műszaki oktatásról van szó, fontos, hogy tudatosítsuk ezt a fiatal szakemberekben, és képessé tegyük őket a változásra.”

– mondta Dr. Hans Jörg Stotz, a Festo Didactic igazgatótanácsának tagja. A műszaki oktatás területén vezető, erős vállalati felelősségtudattal rendelkező megoldásszolgáltatóként a vállalat egyre nagyobb hangsúlyt fektet az energiával kapcsolatos oktatási témákra.

A Festo Didactic az elektrotechnikában szerzett tapasztalataival siet a világ oktatóinak segítségére. A vállalat a közelmúltban számos olyan képzési megoldást vezetett be, amelyek lehetővé teszik a gyakornokok számára, hogy kulcsfontosságú műszaki területeken fejlesszék a tudásukat és releváns képességeiket. Ezáltal támogatja a fenntarthatóságot – például a szél- és napenergia-termelés, az elektromos hálózat korszerűsítése, és az intelligens hálózat, az épületautomatizálás, a világítás és a HVAC-rendszerek, az energiatárolás, az elektromos autók töltőállomásai, valamint az elektromos hajtások és az ipari vezérlés terén.

A tanulók megismerkedhetnek a szél- és napenergia-termelés alapjaival. Az elméleti tudást a gyakorlatok alapozzák meg. (Fotó: Festo)

A változó munkaköri profilok új készségeket igényelnek

A villamos energia ipari és kereskedelmi felhasználása ösztönzi az energiaipar átalakulását. Az elektrotechnikai tudományok átfogó területén számos új karrierlehetőség jelenik meg – a megfelelő képzéssel rendelkező villamossági dolgozóktól az egyéb műszaki tudományterületeken dolgozó munkavállalókig, akiknek az energetikai témákban magasabb szintű képzettségre van szükségük.

Az elektrotechnikai képzés kiterjesztése

„A munkavállalóknak T-alakú profilokat kell kialakítaniuk. Ez azt jelenti, hogy széles körű általános tudásbázist kell megszerezniük különböző energetikai témákban – különösen a villamos energia területén –, és mélyreható szakértelemmel kell rendelkezniük egy bizonyos területen. A technikai készségek mellett az olyan elméleti képességek is fontosak, mint a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, a kreativitás és az alkalmazkodóképesség. A vezetői képességek elengedhetetlenek a jövő energetikai környezetében történő munkavégzéshez”

– mondta Michel Lessard, a Festo Didactic elektrotechnikai termékterületének vezetője.

Az Elektromosjármű-töltőállomás gyakorlati képzést biztosít a modern töltőállomások tervezéséről, telepítéséről, teszteléséről és hibaelhárításáról. (Fotó: Festo)

A műszaki oktatás kiemelkedő szerepet játszik a munkavállalók felkészítésében az energia területén jelentkező kihívásokra. Az oktatók a Festo Didactic modern és ösztönző tanulási megoldásaira támaszkodva megfelelő készségeket fejleszthetnek ki, és a tanulóknak interaktív képzést és integráló tanulási rendszereket biztosíthatnak. A modern képzési rendszereken végzett gyakorlati kísérletek ötvözik az e-tanulást, a szimulációs eszközöket, valamint a virtuális és kiterjesztett valóságot a különböző tanulási környezetekhez és stílusokhoz való alkalmazkodás érdekében. Lessard megjegyzi:

„Tanulási megoldásaink magas modularitása, naprakész pedagógiai tartalommal párosulva és modern eszközökkel támogatva lehetővé teszi az oktatók számára, hogy különböző képzési igényeket elégítsenek ki ösztönző tanulási környezetekben.”

Oktatási és ipari megoldások

A Festo Didactic egy globális oktatási és képzési szolgáltató ipari gyökerekkel. Ez biztosítja az oktatás és az ipar közötti nagyobb összhangot, valamint az ügyfelek számára a hozzáadott értéket. „A Festo automatizálási részlegével együtt, amely szintén egyre nagyobb hangsúlyt fektet az elektromos automatizálásra, a Festo Didactic ideális helyzetben van az elektrotechnikai oktatás globális szintű népszerűsítéséhez és támogatásához az elektromos jövő megteremtése érdekében” – tette hozzá Dr. Stotz.

Michel Lessard hozzáteszi:

„Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy segítséget nyújtsunk a pedagógusoknak az elektrotechnika használatában az energetikai szakemberek képzéséhez. A közelmúltban úgy terjesztettük ki stratégiai terveinket, hogy a lehető legerősebb hatást gyakorolhassuk a műszaki oktatásra. Készen állunk arra, hogy segítsünk az energiaipar átalakításában és hozzájáruljunk a világ fejlődéséhez.”

http://www.festo-didactic.hu

The post Az elektromosság jövője szakképzett alkalmazottakkal appeared first on Műszaki Magazin.