Magyarországon az elmúlt években ugrásszerűen nőtt azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek kutatás-fejlesztés és innováció területén dolgoznak és érnek el egyre szembetűnőbb eredményeket. A vállalkozásoknak – főleg az elmúlt években – jobban oda kellett figyelniük arra, hogy takarékoskodjanak, és bár gyakran a túléléshez van rá szükségük, sokan mégsem vesznek igénybe olyan adókedvezményeket, amelyek évek óta rendelkezésükre állnak.

Az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2012. február 1-je óta látja el a K+F tevékenységek minősítését. A kutatómunkát teszi még hatékonyabbá, ha a vállalkozások a projektekre akár már a munka megkezdése előtt minősítést kérnek, ezzel ugyanis nem csak adókedvezményhez juthatnak, de pályázati forrást is könnyebben szerezhetnek.

Több tízmillió forint is lehet

Az SZTNH által minősített K+F projektek után igényelt adókedvezmény akár több millió forintot is jelenthet. A társasági adóról szóló törvény értelmében a kutatás-fejlesztési projekteknél az adózó igénybe vehet adóalap kedvezményt és adókedvezményt is. Az adóalap kedvezménynél a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési projektek közvetlen költségével csökkenthető a társasági adó alapja. Ha pedig egy vállalat K+F szerződés alapján kutatóintézettel közösen végzett tevékenységet, akkor 50 millió forintig a költségek háromszorosa is figyelembe vehető. Adókedvezmény esetében fejlesztési adókedvezményt vehetnek igénybe azok a társaságok, amelyek minimum 100 millió forint jelenértékű kutatás-fejlesztési célt szolgáló beruházást hajtanak végre – ezt akár több évre lebontva is érvényesíthetik.

Levonható közvetlen költségek

A helyi adókról szóló törvény alapján helyi iparűzési adó (HIPA) kedvezmény, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény alapján pedig innovációs-járulék-kedvezmény is érvényesíthető. A K+F minden közvetlen költsége (bér, anyag, igénybe vett szolgáltatások, rezsi stb.) levonható a helyi iparűzési adó alapjából és a közvetlen költségek 10 százalékával csökkenthető maga az adó is (ha az adott önkormányzat erre lehetőséget ad), mivel az innovációs járuléknak is a HIPA alap az alapja, így abból is érvényesíthető a kedvezmény. Kisvállalati adó (KIVA) esetén a K+F tevékenységben részt vevő dolgozó számára kifizetett bér alapján adóalap-csökkentés érvényesíthető, a K+F bérköltség teljes összegére 5 százalék KIVA adómegtakarítás esik, de ebben az adózási formában nem kell szocho-t, és Tao-t fizetni.

Érdemes PhD-hallgatót foglalkoztatni

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény értelmében K+F projektek esetében az adózó igénybe vehet szociális hozzájárulási adókedvezményt is. Kutatók foglalkoztatása esetén a szociális hozzájárulási adó 50 százalékát, PhD-hallgató vagy tudományos fokozattal rendelkező kutató foglalkoztatása esetében pedig 100 százalékát engedik el.

Megfelezhető a társasági adó

Ebbe a körbe tartozik a jogdíjbevétel is (ez lehet például szabadalom, használatiminta-oltalom, kiegészítő oltalmi tanúsítvány, szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási, felhasználási engedélye), bár ehhez nem szükséges K+F tevékenységet folytatni.

A jogdíjbevételek esetében nem 9, hanem 4,5 százalék a társasági adó (iparűzési adó pedig nincs, mert a helyi adókról szóló törvény a jogdíjakat nem tekinti árbevételnek).

Egyeztessünk a könyvelővel!

Az adókedvezmények igénylési módja egyszerű, de érdemes minden cégnek a könyvelőjével is időben felvennie a kapcsolatot. A szociális hozzájárulási adót például havonta kell megállapítani és megfizetni, ehhez pedig jó, ha tudjuk, munkavállalóink közül ki vesz részt az adott fejlesztési tevékenységben. A társasági adó és a helyi iparűzési adó megfizetésének határideje tárgyévet követő május 31., így ezekben az adónemekben nem kell annyira előrelátónak lennünk, de így is érdemes mindig időben egyeztetni a könyvelőnkkel.

Példák

Vegyünk példának egy céget, amelyik alkatrészgyártással foglalkozik. A tevékenységéhez kapcsolódóan egy új típusú alapanyag-fejlesztést rendel meg egy egyetemtől 10 millió forint értékben, így jogosulttá válik a TAO adóalapját a K+F költségek háromszorosával, tehát 30 millió forinttal csökkenteni. Ebben az esetben, ha 100 millió forint adózás előtti eredményt feltételezünk, akkor a 9 millió forint társasági adó helyett csupán 5,4 millió forintot kell megfizetnie, azaz a kutatás-fejlesztési kedvezményekkel 3 millió 600 ezer forint adókedvezményt ér el.

Egy másik példát véve, ha a helyi iparűzési adót vizsgáljuk, és azt feltételezzük, hogy 10 millió forint értékben kutatás-fejlesztési tevékenységet végzett a cég, az értékesítés nettó árbevétele pedig 200 millió forint (amelyből 100 millió forint jogdíjbevételből származik), akkor ennek a cégnek a 2 százalékos helyi iparűzési adója 4 millió forint lenne, ám a jogdíjbevételeket és a K+F tevékenységet illető adókedvezmény figyelembevételével az iparűzési adója csupán 1,8 millió forint lesz. Vagyis 2 millió 200 ezer forint kedvezményt ér el, míg innovációs járulék tekintetében a 600 ezer forint helyett csupán 270 000 ezer forint innovációs járulékot kell megfizetnie. Összesen tehát 2 millió 530 ezer forint adókedvezményt ér el.

Ha pedig a szocho kedvezményt vizsgáljuk és feltételezünk egy céget, ahol a K+F tevékenységet végző kollégák munkabére 8 millió forint, akkor ebben az esetben a cég ezen bruttó munkabér 13 százalékát fizetné szociális hozzájárulási adóként, azaz 1 millió 40 ezer forintot. Ha azonban igénybe veszik a K+F kedvezményt csupán ezen összeg felét, 520 ezer forintot kell fizetniük.

www.sztnh.hu

Figyelmébe ajánljuk:

A témához kapcsolódva ajánljuk a Levédeted, vagy másé legyen a haszon? cikkünket, melyben a szellemitulajdon-védelem fontosságáról és tapasztalatairól Forintos Róbert, a HWP társelnöke, illetve Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke beszélgetett velünk.

The post Kutatás-fejlesztés: a túlélésben is segíthetnek az adókedvezmények appeared first on Műszaki Magazin.

Az EFT Szerszámok Kft. a közelmúltban egy nagyszabású, két éves kutatás-fejlesztési projektet zárt le az NKFIH támogatásával. A K+F tevékenység célja a jelenkor anyagaihoz és alkalmazásaihoz illeszkedő modern szerszámkialakítások kutatása volt, amelyekkel teljesíteni lehet az egyre növekvő ügyfélelvárásokat mind az üzembiztonság, mint az éltartam terén.

A kutatás 3 szerszámtípusra is kitért: a csigafúrókra, lépcsős fúrókra és marókra. A konkrét szerszámtípusok, megmunkálandó anyagok és megmunkálási körülmények meghatározása piaci szereplők igényei és tapasztalatai alapján történt, így konkrét, gyakorlati szerszámokból és alkalmazásokból kiindulva építhettük fel a fejlesztési folyamatot.

A K+F tevékenység során az EFT Szerszámok Kft. által meghatározott szerszámokra az Óbudai Egyetem Bánki Donát karának szakértő munkatársaival karöltve kerültek megállapításra a lehetséges szerszámvariációk, amelyek végül ­gyártás után szintén az Óbudai Egyetemen kerültek vizsgálatra.

A szerszámvariációk különböző élgeometriákat, élpreparációkat, bevonatokat, élszámot, spirálszöget alapján jöttek létre, de a megmunkálási paraméterek változtatásával is ki tudtuk terjeszteni a vizsgálat hatáskörét, a K+F során több mint 150 különböző szerszámvariációt alkottunk meg és gyártottunk le.

1. ábra Példa szerszámvariációkra (maró)

A fejlesztés folyamán az adatgyűjtés már a gyártási folyamat során megkezdődött a gyártási idők, esetleges gyártási korlátok, nehézségek azonosításával, költségelemzésével. Az elkészült szerszámokat az Óbudai Egyetem Bánki Donát karán ezután a meghatározott megmunkálandó anyaggal munkára bírták, eközben pedig rögzítésre kerültek a megmunkálási folyamat során fellépő axiális erők és nyomaték, a folyamat végén pedig elemzésre begyűjtésre került a leválasztott forgács (szín, alak). A munkadarabok vizsgálata szintén számos információt kínált, mint a köralak-pontosság vagy a felületi minőség. Természetesen maga a szerszám is mikroszkópos ellenőrzésre került a kopás, élrátét-képződés tekintetében.

Az összegyűjtött adatokat ezután az Óbudai Egyetem szakembereinek vezetésével elemezték és értékelték. A folyamat eredményeképpen egyfelől választ adtak a kiindulásként szolgáló konkrét megmunkálási folyamatnál optimális szerszámkialakításra, de a széleskörű adatokra épülő, különböző szempontok szerint megalkotott főhatásábrák, kimutatások és adatok révén a konkrét megmunkáláson túlmutató know-howra tettünk szert, amely felhasználásával számtalan alkalmazáshoz és megmunkálandó alapanyaghoz tudunk optimális megoldást kínálni ügyfeleinknek.

3. ábra Főhatásábra

A kutatás eredményeképpen a 2021-es évben több ügyfelünknek tudtunk új kialakítású szerszámokat kínálni, továbbá új ügyfeleket, új alkalmazásokat is sikerült megnyernünk, így a kutatás-fejlesztés tudományos hozadékához számszerűsíthető üzleti eredmény is társítható.

The post Új kialakítású forgácsoló szerszámok appeared first on Műszaki Magazin.

Az eljárás megkönnyítése érdekében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egy Fehér Könyvet készített, ami a kutatás-fejlesztést végzőknek és a pályázatok elbírálóinak is útmutatást ad. Az elmúlt években jelentősen nőtt a K+F minősítést kérő vállalkozások száma, ezért is fontos, hogy a cégek olyan támogatást kapjanak, amivel a jövőben már a projekt megkezdése előtt pontosan látják a minősítéshez szükséges elvárásokat.

Magyarországon az elmúlt években ugrásszerűen nőtt azoknak a vállalkozásoknak a száma, akik kutatás-fejlesztés és innováció területén dolgoznak és érnek el egyre szembetűnőbb eredményeket. Az ilyen jellegű kutatómunkát teszi még hatékonyabbá, ha a vállalkozások a projektekre akár már a munka megkezdése előtt minősítést kérnek, ezzel ugyanis nem csak adókedvezményhez juthatnak, de pályázati forrást is könnyebben szerezhetnek. A minősítések megszerzését és a tudatosságnövelést segíti a Szellemi Tulajdon Nemzeti hivatala gondozásában most megjelent “K+F FEHÉR KÖNYV – Módszertani útmutató pályázatok KFI szempontú értékelésének elkészítéséhez” című kötet.

„A kutatás-fejlesztésről szóló minősítés nemcsak a projektről ad hivatalos igazolást, hanem az ezzel a dokumentummal megszerezhető kedvezmények és pályázati források akár több tízmillió forintot is jelenthetnek a vállalkozások számára, emellett az évekkel későbbi ellenőrzések során igazolják, hogy a projekt valóban kutatás-fejlesztés volt. A százalékos arányok alakulása azt mutatja, hogy a szociális hozzájárulás esetében a cégek akár minden tizedik munkavállaló bérét megtakaríthatják. A társasági adónál például 10 millió forintonként 1 milliót vagy 100 millió forintonként 10 millió forintot spórolhatnak meg a fejlesztésekkel foglalkozó cégek”

– emelte ki Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke a K+F minősítés fontossága kapcsán.

Az SZTNH immár kilenc éve látja el a K+F tevékenységek minősítését. Az elmúlt években jelentősen megnőtt az SZTNH-hoz benyújtott K+F minősítés iránti kérelmek aránya. A tavalyi év első negyedévében 70 százalékkal több volt a benyújtott K+F-fel kapcsolatos igények száma 2019-hez képest. 2021 első negyedévében 2019-hez viszonyítva már 2,5-szeres növekedés figyelhető meg.

Az SZTNH K+F minősítéseket végző szervezeti egysége a mindennapi gyakorlat alapján készítette el a pályázóknak szóló Fehér Könyvet, melynek segítségével a pályázók és az elbírálók egyaránt tisztán láthatják a pozitív elbíráláshoz szükséges feltételeket. A hivatal honlapján közzétett Fehér Könyv a kutatás-fejlesztés fázisaira és feltételire vonatkozóan részletes, közérthető formában ad útmutatást és példákkal segíti a pályázókat a projekt tervezésétől egészen a megvalósításig. A könyv segítségével kiküszöbölhetik a minősítés során felmerülő hiányosságokat. Emellett a könyv az elbírálóknak és döntéshozóknak is segít az egységes irányelvek mentén történő projektértékelésben – követve a mérvadó minősítési eljárásnál használt elveket.

Az SZTNH az elmúlt években, már a pandémiát megelőzően is törekedett arra, hogy minél több szolgáltatása digitálisan is elérhető legyen. Áprilistól a K+F minősítés területén is bővült az online benyújtható igénylések száma, így már K+F szakértői véleményt is kérhetnek az ügyfelek a hivatal elektronikus ügyintézési felületén. Az erre a célra létrehozott űrlap használatával az ügyfelek hivatalos azonosítás segítségével, információbiztonság szempontjából is védett csatornán keresztül benyújthatják szakértői vélemény kérelmüket.

Tavaly az ügyfeleket egyre nagyobb arányban tértek át a digitális ügyintézsére. Az adatok már most 23 százalékkal meghaladták a tavalyi elektronikus bejelentési csúcsot. A tavalyi átlaghoz képest az idei első 2 hónap átlaga igen komoly, 41 százalékos növekedést mutat. Míg a 2020-as havi átlag elektronikus bejelentés 990 volt, addig az idei átlag havonta 1400. Összesen 11852 e-bejelentés érkezett a hivatalhoz 2020-ban, 2021 első negyedévében pedig már 4200-at regisztráltak, ami magasabb, mint a tavalyi első három hónapban érkezett elektronikus bejelentések száma.

www.sztnh.hu

The post Fehér könyvvel segíti a K+F projektek sikerét az SZTNH appeared first on Műszaki Magazin.

Néhány év elteltével azonban ötletének köszönhetően már több tíz milliárd szerszám követhető nyomon, ez pedig jelentős mértékű betekintést nyújt termékeink használatába.

Jan, a fagerstai innovációs labor K+F technikusa 2018-ban észrevette, hogy amikor a gyártási folyamat során hibák keletkeztek, lehetetlen volt beazonosítani, hogy azok mely szerszámokat érintették, mivel az egyes szerszámok csak tételszám alapján voltak azonosíthatók.

„Egyetlen tételből lehet akár 10 000 vagy 20 000 darab is, ezért lehetetlen volt kitalálni, hogy melyeket érinthetett egy-egy gyártási hiba, így az egészet újra kellett kezdeni. Ez gazdaságilag nem túl életképes megoldás”

– mondja Jan.

Egyedileg azonosítható

A kihívást az jelentette, hogy kitalálják, hogyan lehetne minden szerszám egyedileg azonosítható, és ekkor ugrott be neki az ötlet – adatmátrixkódok, amelyek hasonlóak a QR-kódokhoz (gyors reagálású kódokhoz).

„Kódjainkhoz tízmilliárd számsorozatot választottunk ki, így minden hozzájuk tartozó szerszámot teljes mértékben nyomon követhetünk egy szoftver segítségével, amelybe begyűjtjük az összes kódot a szerszámokat előállító gépekből”

– magyarázza Jan.

Az eredetileg 1987-ben feltalált adatmátrixkódok kétdimenziós kódok, amelyeket gyakran használnak az ipari folyamatokban szereplő tárgyak nyomon követésére. A kódok lézernyomtatási eljárással kerülnek rá minden egyes Turbo 16 szerszámra, amely a Seco Tools termékválasztékának egyik legnépszerűbb szerszáma. Az egyes szerszámokon elhelyezett adatmátrixkódok lehetővé teszik, hogy az ügyfelek és a Seco Tools nyomon kövessék azokat élettartamuk során.

A kódok emellett kompatibilisek a Seco Assistant alkalmazással, amely rengeteg hasznos információt tartalmaz az ügyfelek számára, és lehetővé teszi a számítások elvégzését, valamint a szerszámok közvetlen leolvasását, hogy az ügyfelek több adatot tudjanak meg róluk.

„Ideális esetben az ügyfelek adatokat szolgáltatnak nekünk arról, hogy hogyan használják fel a szerszámot rendszerükben – hogy milyen gépet használnak, mikor telepítik, illetve mennyi ideig és milyen célra használják. A szerszámon lévő kódok leolvasása után megjelenik az összes adat, ami alapvetően a szerszám élettörténetét szemlélteti”

– mondja Mikael Baudin, a Seco Tools digitalizációs szakértője.

Lézerrel nyomtatott kódok

Jan és munkatársai találtak egy módot arra, hogy lézer használatával kódokat nyomtassanak a szerszámokra.

„Ez képes segítséget nyújtani, ha valamilyen probléma merül fel az eszköz használatával kapcsolatban – ezáltal láthatjuk, hogy mire használták a szerszámot, és ennek alapján megpróbálhatunk megoldást találni a problémára, attól függetlenül, hogy éppen hol tartózkodik az ügyfél”

– mondja Jan Gravningsbråten.

A szerszámokról gyűjtött adatok aztán visszatáplálhatók a K+F folyamatba, ezáltal pedig javíthatjuk a termékek következő generációját.

„Ha a hozzánk visszaküldött termékeken lévő adatmátrixkódok még mindig leolvashatók, akkor használhatjuk őket a szerszámok rendezéséhez, ami jelentősen megkönnyíti az újrahasznosítás folyamatát. Így gyorsan tudjuk csoportosítani a különböző fémösszetevőket, hogy a lehető legnagyobb mértékben újra felhasználhassuk őket, ami nagyon fontos a fenntartható munka szempontjából”

– folytatja Jan.

„Eddig egy termék esetében használtuk fel az ötletet, és ezzel kiküszöböljük a kezdeti problémákat, ideális esetben viszont olyan helyzetekkel szeretnénk találkozni, amikor az ügyfelek a tőlünk vásárolt, hasznosnak ítélt termékeket visszaszolgáltatják nekünk a szerszámok élettartama végén. Ha így tesznek, akkor leolvashatjuk a kódokat, és láthatjuk, hogy mi történt a szerszámokkal élettartamuk során”

– emeli ki Mikael Baudin

Jan Gravningsbråten számára a legnagyobb előnyt a projekttel járó fenntarthatóság jelenti.

„Képzeljék el, ha azt mondhatnánk az ügyfélnek, hogy az adott szerszámot vissza kell küldenie nekünk, amikor már nincs rá szüksége – a jövőben még akár olyan helyzet is előállhat, hogy nem lehet majd csak úgy kidobni a régi szerszámokat, hanem újra kell őket hasznosítani. Ennek sok előnye van, például az, hogy azonnal tudunk segíteni az ügyfeleknek, azonban az újrahasznosítási folyamat automatizálása és a különböző fémek és bevonatok rendszerezése az adatmátrix segítségével hamar és jó irányba változtathatja meg a dolgokat”

– mondja Jan.

Digitális megoldások

Az adatmátrixkódok használata hatalmas lehetőség a Seco Tools üzleti tevékenységének átalakítása szempontjából.

„Sok lehetőséget látok az ezen technológián alapuló jövőbeni digitális megoldásokban, a problémák megoldása és a termelékenység növelése terén, mind a Seco Tools, mind az ügyfeleink számára”

– mondja Thomas Norström, K+F vezető.

„Termékeink okosabbak lesznek azáltal, hogy összekapcsoljuk az egyes tételekre vonatkozó, teljes termékéletciklus során keletkező adatokat, ez pedig nagy változást jelent majd – intelligens termékeink képesek lesznek válaszolni az olyan kérdésekre, mint hogy ki vagy, honnan származol, hogyan kell használni téged, és mire használtak eddig.”

Az adatmátrix-technológia felhasználási típusai egy nagyobb, Seco Beyond Hardware nevű kezdeményezés részét képezik majd, Thomas pedig kilép jelenlegi K+F vezetőként betöltött szerepéből, és a Seco Beyond Hardware program vezetője lesz.

„Nagyon izgatott vagyok emiatt, hogy teljes egészében követhetem és támogathatom ezeket az izgalmas megoldásokat, az ötletektől kezdve a belső használatra szánt vagy a végső ügyfeleink számára megvalósított termékekig, nagyon élvezetes lesz”

– mondja.

Ha további információra van szüksége az adatmátrixszal kapcsolatban, vegye fel a kapcsolatot a Seco helyi képviseletével, vagy látogasson el weboldalunkra a www.secotools.com weboldalon.

Forrás: Mepax

The post Az adatmátrixkódok forradalmasítják a termékinformációk áramlását appeared first on Műszaki Magazin.

Az innováció gazdaságélénkítő hatása az alapítás időszakában még sem a hazai közvéleményben, sem az államvezetésben nem volt elismert. Nem kis mértékben Szövetségünk erőfeszítéseinek eredményeképp ma már az „innováció” természetes kifejezéssé, az innovációs tevékenység a gazdasági élet meghatározó tényezőjévé vált. Alapításunk után 14 évvel – egyik fő törekvésünk eredményeképp – 2004-ben innovációs törvényt fogadott el az Országgyűlés, ellenszavazat nélkül, újabb 14 év elteltével megvalósult másik fő célkitűzésünk: létrejött az innovációs folyamatokat koordináló, összehangoló minisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Szövetségünk az innováció területén működő különböző szervezeteket, intézményeket horizontálisan integráló, szakmai és érdekvédelmi szervezetként jött létre, és működik a mai napig, amely Európában egyedülálló. Az alapító intézmények, vállalatok közül hét még jelenleg is működik. A közvetlen és közvetett tagok (csak vállalkozások, ill. intézmények) száma megközelíti a hétszázat. Tevékenységünk, két önálló, de egymással szoros kapcsolatban lévő rendszerben valósul meg:

• szakmai érdekképviselet, érdekérvényesítés,
• innováció tevékenység elismertségét támogató akciók, rendezvények, szolgáltatások.

A Magyar Innovációs Szövetség

• szakmai állásfoglalásai meghatározó módon befolyásolják a döntéseket minden kutatás-fejlesztést, innovációt érintő kérdésben, átlagosan havonta ad ki szakmai véleményt;
• tisztségviselői átlagosan havonta tartanak előadást különböző szakmai rendezvényeken;
• éves közgyűlése az innovációs szféra egyik legnagyobb szakmai eseményének számít;
• alapító társtulajdonosként 22 innovációs szervezet létrehozását segítette;
• képviselőin, megbízottain keresztül mintegy 20 testületben közvetlenül is képviseli tagszervezeteinek érdekeit;
• a hazai sajtóban évente több száz híradás jelenik meg a tevékenységéről, 2006 óta Média Díjat adományoz;
• kéthetente megjelenő Hírlevele az innovációban érdekeltek szélesebb körét informálja.

Évente szervezzük az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt, melynek keretében több mint 4500 fiatalt mozgósítottunk, akik közül kiválasztottunk 405 kiemelkedően tehetséges magyar diákot.

Másik országos jelentőségű kezdeményezésünk a Magyar Innovációs Nagydíj pályázat. Az eddigi felhívásokra beérkezett 1275 pályaműből 1100 volt megvalósult, sikeres innováció, és ezek közül 218 kapott különböző innovációs díjat. A díjak ünnepélyes átadására 2001 óta az Országházban kerül sor.

Az elmúlt 30 évben az innováció élénkítését támogató további kiemelt rendezvényeink voltak még:

• az Innoforum Hazai Szellemi Termék Börze,
• “Lépés a jövőbe” országos design pályázat,
• Com, Innovációs Technológiai Üzleti Terv Verseny,
• EU Fiatal Tudósok Versenyének 15. döntője
• a tudománynépszerűsítő THE és a „meet the scientist˝ programok.

A Magyar Innovációs Szövetség tisztségviselőit, szakértőit társadalmi munkában végzett kiemelkedő szakmai munkájukért állami kitüntetésekre, ill. díjakra terjesztette fel 2005-től kezdve. Tisztségviselőink összesen 18 alkalommal részesültek magas elismerésben.

Szövetségünk a mai napig alapvető célkitűzésének tekinti az innováció gyorsításának támogatását, az ország innovációs képességének növelését. A Szövetség azzal, hogy három évtizeden át következetesen képviselte az alapítók által megfogalmazott célokat, a hazai közéletben az innovációt érintő kérdésekben megkerülhetetlen tényezővé vált.

• Pakucs János, alapító, jelenleg tiszteletbeli elnök,
• Dr. Szabó Gábor, elnök,
• Antos László, ügyvezető igazgató

The post 30 éves a Magyar Innovációs Szövetség appeared first on Műszaki Magazin.

Az e-mobilitás további innovációjának ösztönzését célzó, 10 millió dollár költségvetésű, 3600 m² alapterületű létesítmény, amely a hollandiai Delfti Műszaki Egyetem (Delft University of Technology) kampuszán épül, meghatározó szerepet játszik az ABB jövőbeni portfóliójának fejlesztésében és az elektromos járművekkel kapcsolatos K+F projektek terén is. 2020-ban a Delfti Műszaki Egyetemet a világ legjobb 15 műszaki és technológiai egyeteme közé sorolták¹.

A jövőre Olaszországban megnyíló globális kiválósági központba és EV-töltőket gyártó üzembe fektetett 30 millió dolláros befektetéssel együtt a delfti létesítmény világosan jelzi az ABB azon szándékát, hogy növelni kívánja a technológiai vezető szerepének megőrzését célzó befektetéseit.

Frank Muehlon, az ABB EV-töltési Infrastruktúra globális üzletágának vezetője így nyilatkozott:

„Az ABB, amelynek szinte lételeme az innováció, élen jár az EV-töltésben, és büszke arra a kulcsfontosságú szerepre, amit a villamos járművek világszintű elfogadásában és térnyerésében játszik. Ezért is akartuk Delftben, az egyetemi kampusz központjában megépíteni az E-Mobility Innovation Lab-et, mivel itt Hollandia legkiválóbb műszaki tehetségei és legígéretesebb startupjai körében működhet az új létesítmény.”

A 120 szakemberrel működő komplexummal az ABB elektromos jármű töltési üzletága visszatér arra a helyre, ahol valaha megszületett ezen ágazat alapkoncepciója. Az Epyont alapító diákok (az e-járművek töltésével foglakozó startup vállalkozást az ABB 2011-ben vásárolta fel) a Delfti Műszaki Egyetem korábbi hallgatói voltak.

„Az ABB Energetika üzletágán belül évente kb. 400 millió dollárt fektetünk be, hogy megőrizzük a technológiai vezető szerepünket, és meghatározóak legyünk a fenntartható mobilitás terén is.  A jelen beruházásunk céljai között szerepelt, hogy az e-mobilitás terén, de különösen a töltés, a tárolás és a digitalizálás területén, kitoljuk a technológiai határokat.  Az új labor lehetővé teszi, hogy erősítsük együttműködésünket az elektromos járművek gyártóival, s ezáltal a szektorban tovább javítsuk a teljesítményeket, illetve támogassuk az ágazat fejlődését is”

– tette hozzá Muehlon.

Az ABB kiemelt figyelmet fordít a járművek, a töltőállomások, a töltőhálózatok és a villamosenergia-hálózat közötti zavartalan kapcsolat biztosítására, valamint az azokat támogató szoftverrendszerekre is. Az E-mobility Innovation Lab-et a legkorszerűbb technológiával szerelték fel, ami biztosítja, hogy az ABB töltői a járművek minden típusával kompatibilisek legyenek. Ezt a célt szolgálják a kiépített szimulátorok is, amelyek esetében a végrehajtandó tesztek 95%-át a járművek digitális ikermásolatával végzik.

A járművek teljesítményének rendkívül forró és rendkívül hideg környezetben való vizsgálatára az ABB speciális, szabályozható klímájú próbatermeket épített, amelyekben az egyes megoldásokat -40° és +100° Celsius-fok közötti tartományban és magas páratartalom mellett vizsgálják. Az átrium méretei lehetővé teszik, hogy a gyártók a tesztelés céljából személyautókkal, buszokkal vagy teherautókkal beállhassanak a meleg és szabályozott klímájú térbe, ami elősegíti a gyorsan növekvő villamos hajtású nehézgépjárművek töltési megoldásainak fejlesztését. Az ABB-nek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalom támogatása melletti elkötelezettségéből adódóan fontos szempont volt, hogy az új épület ne csak a fenntartható mobilitás előrehaladását segítse elő, hanem egyben olyan létesítmény is legyen, amely minimalizálja a környezeti hatásokat.

A megfelelő fűtés és hűtés biztosítása érdekében az ABB komplexumát csatlakoztatni fogják a Delfti Műszaki Egyetem geotermikus fűtő-/hűtőrendszerére.  A tetőre napelemtáblákat telepítenek, amelyeknél a megtermelt egyenáramot szolár inverterek alakítják át váltakozó áramra. A fotovoltaikus rendszer, valamint az ABB korszerű, klímaszabályozást és világításvezérlést biztosító épületfelügyeleti rendszerével a tesztelésre szánt energiát visszatáplálják a villamosenergia-hálózatba.

Ez év novemberében az ABB bejelentette, hogy az üzleti szempontok figyelembevételével megnöveli a K+F tevékenységekre és a digitális innovációra fordítandó források nagyságát. Az e célra felhasználható források bővülése az éves árbevétel közel 5%-át éri majd el. Ez a finanszírozási politika kiemelkedő értéket biztosít majd az ügyfelek számára, és azáltal, hogy a gyors növekedési ütemű piaci szegmensekre összpontosít, jobb minőségű és több árbevételt generál a vállat számára. Az ABB-nél vállalatcsoport-szinten mintegy 7000 fő dolgozik K+F tevékenységben, 60%-uk elsősorban szoftverfejlesztéssel és digitális innovációkkal foglalkozik.

Az ABB 2010-ben jelent meg az e-járművekhez fejlesztett töltési megoldások piacán. Napjainkra már több mint 17 000 villámtöltőt értékesített a világ 80 országában. Az e-mobilitás fejlődése iránti egyértelmű elköteleződését mutatja, hogy az ABB névadó partnerként már négy évad során támogatta az ABB FIA Formula-E világbajnokságot. A 9. szezontól kezdődően az ABB 2022 és 2023 között a bajnokság hivatalos járműtöltési partnere lesz

The post Az ABB új, globális K+F központjával felgyorsítja az e-mobilitás innovációját appeared first on Műszaki Magazin.