Friss, átfogó kutatást készített a hazai kis- és középvállalatok helyzetéről és problémáiról a vezetési tanácsadással foglalkozó Helix Consulting. Mivel itthon ez a kör teszi ki az összes vállalkozás 99%-át és felel a foglalkoztatás 65%-áért, hogyléte minden szempontból kiemelten fontos. Jól jellemzi a szektor működését, hogy az említett, csaknem kétharmados foglalkoztatási arányhoz képest a hozzáadott értéknek csak mindössze 41%-a termelődik a kkv-knál, a digitalizáltság mértéke a nem kikényszerített területeken pedig még csökkent is az utóbbi években.

A cégek gondjait négy dimenzió mentén határozták meg a szakértők, hangsúlyozva, hogy ezeket rendszerszinten kezelve lehet tartós javulást elérni. Az egyik a pénzügyek és finanszírozás, ahol a bérek aránytalanul jobban emelkednek a termelékenységhez képest, illetve nőttek az adó- és adminisztrációs terhek is. A második kategória maga a működési hatékonyság, ahol a termelékenység és a folyamatok terén gyakoriak a hiányosságok. A harmadik az emberi erőforrások kérdésköre, ahol a munkaerőhiány, a magas fluktuáció és a vezetői attitűd okoznak gyakran problémákat. Végül a negyedik terület az adatok és a digitalizáció gondolatköre, ahol a riportingrendszerek, a AI-használat és az adatalapú döntéshozatal képességében vannak jelentős elmaradások ‒ ismertette a jelentés tanulságait Kovács-Vojsánszki Dóra, a felmérést végző Helix Consulting vezető tanácsadója.

A teljes jelentés által feltárt összefüggések elemzése után a kép csak aggasztóbb lesz, de már néhány kiragadott adat is nagyon beszédes. A 10-49 főt foglalkoztató kisvállalkozások hozzáadott értéke arányában magasabb, mint az 50-249 főt foglalkoztató középvállalatoké. Természetesen átlagokról van szó, de a lényeg, hogy a vállalati növekedést például gyakran alig tudja lekövetni a cégkultúra és működés, a jóval nagyobb céget kisvállalati eszközökkel vezetni pedig a hatékonyság romlásával jár, mert adott esetben ugyanannak az egy vagy néhány embernek kellene 50 folyamatot kézben tartania, akik már 10-zel is éppen, hogy boldogultak.

Részben ide kapcsolódik a generációváltás kérdése is. Rendszerváltáskori alapítók ezrei szeretnék átadni az irányítást ezekben az években, de vagy nincs kinek, vagy a cég folyamatai, struktúrája nem alkalmas erre. Az átalakításhoz felismerés, szándék és idő kell, de gyakran mindhárom hiányzik.

Súlyos tényező az utóbbi években a pénzügyi nyomás is ‒ mutatott rá a szakember. A hullámzó infláció, az emelkedő bérszint, energia-, alvállalkozói- és anyagköltségek, hitelkamatok, valamint a beszállítói díjakban megjelenő különadók, hatósági díjak és logisztikai költségek mind azt a profitot rombolják, amiből esély lenne finanszírozni például a digitális átállást vagy a folyamatok átalakítását. A helyzeten az újrakezdődni látszó körbetartozások csak rontanak.

Végül komoly kihívásokat támaszt a felemás digitalizáció és a kontrolling részben ebből fakadó hiánya. A kikényszerített területeken, pl. a NAV-hoz bekötött számlázóprogramoknál töretlen a növekedés, ami a statisztikákban el tudja fedni, hogy a Digiméter jelentése szerint például 2022-ben még a cégek 74%-a elemezte a működése során keletkező adatokat, 2023-ban már csak 69% vallotta ugyanezt.

A kutatás elsősorban a kihívásokra koncentrált, de természetesen akadnak jó példák is ‒ tette hozzá Kovács-Vojsánszki Dóra. Az elmúlt évek tanácsadási tapasztalata négy meghatározó képességet, illetve tulajdonságot azonosított a kkv-szektor sikerének zálogaként. Az első az adatvezérelt döntéshozatal, aminek nyilván meg kell teremteni a strukturális és technikai feltételeit. A második a professzionális folyamatok felépítése az alapító egyszemélyi irányítása helyett. Harmadik helyen a humánerőforrás megfelelő kezelése áll, vagyis, hogy a cég legyen képes kezelni a generációs különbségeket és megtartani a tehetségeket. Végül a legkönnyebb, hogy a cég legyen nyitott az új technológiákra, ne féljen az automatizációtól és a mesterséges intelligenciától. A termelésben ez már elterjedt, de a vállalatvezetésben és az adminisztrációban itthon még gyerekcipőben jár.

Mint látható ‒ zárta a felmérés tanulságait a tanácsadó ‒, a különbséget siker és küszködés között nem a mindenkire érvényes makrokörnyezet, hanem a belső működés teszi. Azok tudnak kiemelkedni a mezőnyből, akik intenzíven és előremutatóan fejlesztik cégüket, és nem ragadnak le a status quonál.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A hazai KKV-szektor “sebei” appeared first on Műszaki Magazin.

A digitális infrastruktúra-fejlesztési lehetőségek nemcsak technológiai eszközök beszerzésére, hanem a vállalkozások belső működési folyamatainak modernizálására is felhasználhatóak. Ez pedig lehetőséget teremt a vállalkozások számára, hogy 2024-ben növeljék hatékonyságukat, bővítsék piaci jelenlétüket, javítsák ügyfélkapcsolataikat és megsokszorozzák a bevételeiket.

“A digitális átalakulás ma már nem választás kérdése, hanem egy szükségszerű lépés, ami növekvő versenyelőnyt is kínál azoknak a vállalkozásoknak, amelyek élnek vele, és behozhatatlan hátrányt azoknak, akik nem. 2024 bármilyen kkv számára sikeres év lehet. Hogyha a kis- és középvállalkozások kihasználják ezeket a pályázati lehetőségeket, és komolyan gondolják az innovatív belső digitális rendszerek bevezetését, akkor mindegy, hogy mi történik a gazdaságban, a vállalkozásuk túl fogja élni” – mondta Sipos Lóránt, a SOMACRM ügyvezetője.

A kkv-k is lehetnek olyan hatékonyak, mint a nagyvállalatok

A CRM rendszerek és az automatizált megoldások nemcsak a nagyvállalatok számára érhetőek el, hanem a kisebb cégek számára is, lehetővé téve, hogy jobban megértsék és kiszolgálják az ügyfeleiket. A CRM segítségével a vállalkozások hatékonyabbá tehetik a marketing- és az értékesítési stratégiát, ami közvetlenül hozzájárul a bevételeik és versenyképességük növekedéséhez. A CRM nemcsak az ügyféladatok kezelésében segít, hanem a teljes ügyfélút elemzésében is, így a vállalkozások jobban megérthetik, hogyan fejleszthetik a termékeiket és szolgáltatásaikat az ügyfelek igényei szerint.

 “Vannak, akik úgy gondolják, hogy a vállalkozásuk túl kicsi egy ilyen rendszerhez, de ezzel csak elszalasztják annak esélyét, hogy sikeresebbé váljanak, növeljék a hatékonyságukat és több bevételre tegyenek szert. Az általunk fejlesztett 7. generációs ügyfélkezelő rendszerekben minden egy helyen van. 2024 januárjában már a nyolcadik generációt vezetjük be, ami még innovatívabb lesz, és az AI csatlakozásra, valamint a döntéstámogató rendszerek kiszolgálására nyújt lehetőséget. A segítségével a kis- és középvállalkozások is hatékonyabban tudják menedzselni a belső folyamataikat, ami minden területen érezhető, legyen szó értékesítésről, projektmenedzsmentről, ügyfélszolgálatról, könyvelésről vagy a bejövő és kimenő levelezésről” – magyarázza a webalapú integrált vállalatirányítási rendszerek szakértője.

Több információ, jobb döntések

A vállalkozások sikerének kulcsa a hatékony és célirányos üzletmenet, amit a hagyományos módszerek, mint az Excel-táblázatok és a kontrollálatlan e-mailezések nem mindig képesek biztosítani. A CRM rendszerek viszont egy gombnyomással feltárják a szükséges adatokat, lehetővé téve a kkv-k számára, hogy gyorsabban és a megfelelő információk birtokában jobb döntéseket hozzanak. Emellett ezek az eszközök jelentősen lerövidítik a napi, heti vagy havi riportok készítésének idejét, és hatékonyabbá teszik az értékesítési folyamatokat is.

“Egy ma már 700 ezer érdeklődővel és több ezer fős értékesítési hálózattal rendelkező napelemes cég története jól példázza a CRM rendszerek hatékonyságát. Kezdetben egyszerű eszközökkel dolgoztak, de a CRM rendszer bevezetésével hihetetlen fejlődést értek el. Az integrált megoldásokkal és a pontos adatelemzéssel a vállalat gyorsan növelte hatékonyságát és piaci részesedését, így egy egyszemélyes vállalkozásból országosan ismert sikervállalattá vált” – mutat rá a CRM rendszerekben rejlő lehetőségekre Sipos Lóránt. A szakember hozzátette: “A napelemes pályázatok indulásával ismét aktuális, hogy az ágazatban tevékenykedő vállalkozások is mielőbb hatékony ügyfélkezelő rendszert szerezzenek be. Mi itt vagyunk.”

Van még hova fejlődni

A mesterséges intelligencia alkalmazása a CRM rendszerekben új dimenziókat nyit meg a vállalkozások számára. Az AI segítségével a vállalatok még pontosabb ügyfélprofilokat készíthetnek, előre jelezhetik az értékesítési trendeket, és egy lépésben kiszűrhetik, hogy melyek azok a vevők, akikkel azonnal érdemes felvenni a kapcsolatot. A technológia fejlődésével a vállalkozások még hatékonyabban reagálhatnak az ügyféligényekre.

“A mesterséges intelligencia beépítése a CRM rendszerekbe jelentős előnyt jelent majd 2024-ben a kis- és középvállalkozások számára. Az AI segítségével a vállalatok képesek az adatok mélyebb elemzésére, ezáltal növelve a vállalkozás hatékonyságát és versenyképességét” – zárta gondolatait a SOMACRM ügyvezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Így válhatnak versenyképesebbé a magyar vállalkozások 2024-ben appeared first on Műszaki Magazin.

Azok a kis-, és középvállalkozások, amelyek felhőtechnológiát használnak, jellemzően fejlettebb kibervédelemmel rendelkeznek – véli Csendes Balázs, a kibertér felől érkező kockázatok feltárására és leküzdésére szakosodott BlueVoyant értékesítési igazgatója. A magyarázat szerinte részben az, hogy a Microsoft Azure kibervédelmet támogató technológiával rendelkezik és részben az is, hogy az Azure-t használó szervezetek rendszerint tudatosabban készülnek a kibertérből rájuk leselkedő veszélyek kivédésére. A kiberbiztonsági szolgáltatások megrendelői Magyarországon egyelőre elsősorban a középvállalatok. A piac további bővülését bizonyos tévhitek is akadályozzák – főként ezekről kérdeztük a szakembert.

Az amerikai székhelyű BlueVoyantot 2017-ben New York-ban alapították. A mára iparágvezető kibervédelmi vállalat mintegy 30 országban több mint 900 ügyfél számára nyújt kiberbiztonsági megoldásokat, hazánkban két éve van jelen. A magyar műveleti központ (SOC) munkatársai a hét minden napján, a nap 24 órájában kiszolgálják a cég ügyfeleit nem csupán Magyarországon, hanem világszerte. A BlueVoyant havonta mintegy félmillió kiberbiztonsági incidenst kezel, rendkívül rövid, néhány perces reakcióidővel. A vállalat ezért széleskörű tapasztalatokkal rendelkezik a támadások természetéről, és arról is, hogy milyen tényezők befolyásolják a globális kiberbiztonsági piacot.

Csendes Balázs szerint Magyarország jelenleg belesimul a saját régiójába az információbiztonsági szolgáltatások penetrációja tekintetében, ami elmarad a nyugat-európai, de a balti országok szintjétől is. „Úgy látjuk, hogy a kiberbiztonsági szolgáltatások iránti keresletet a felhőtechnológia elterjedtsége is befolyásolhatja” – magyarázza a szakember. Erre példaként említi a Covid19-járvány alatt a felhőmegoldások hirtelen terjedését.

Magyarországon a BlueVoyant ügyfélkörébe tipikusan az 500-3000 főt foglalkoztató közép- és nagyvállalatok tartoznak. Az értékesítési igazgató szerint idehaza jellemzően ez az a cégméret, ahol a kibervédelem igénye tudatossá válik. A kiberbiztonsági piac Magyarországon érezhetően bővül, ugyanakkor bizonyos, széles körben elterjedt tévhitek továbbra is gátjai a gyorsabb növekedésnek. Ezeket a hiedelmeket foglalta össze számunkra Csendes Balázs.

Tévhit 1 – Rendelkezünk biztonsági eszközökkel, tehát védve vagyunk

A biztonság feltételei a kibertérben folyamatosan változnak. Abban az esetben sem feledkezhetünk meg erről, ha egyébként a szokásos tűzfalat és hálózatvédelmi eszközöket működésbe állítottuk. A szervezeteknek a nap 24 órájában, folyamatosan ellenőrizniük kell a hálózataik integritását, amihez a fegyvertárukat is karban kell tartani – vagy rá kell bízniuk ezt a feladatot egy profira. Csak ebben az esetben válnak ugyanis láthatóvá az infrastruktúrán belüli változások, és válik lehetővé az azonnali válasz az esetleges incidensekre. A szervezeteknek nyomon kell követniük az új biztonsági fenyegetések megjelenését is, és ennek megfelelően kell frissíteniük a védekezésben használt eszközeiket.

A felhőtechnológia igénybevételével a biztonság iránti felelősség megoszlik a felhőszolgáltató és a felhasználó között. Ám nem célszerű a védelmet teljes egészében a felhőszolgáltatóra bízni. A szervezeteknek azért is folyamatosan ellenőrzés alatt kell tartaniuk a saját infrastruktúrájukat, mert mindig számolniuk kell azzal, hogy még a legjobban védett rendszereket is meg lehet hekkelni.

A megfelelő kibervédelem fontosságát a jogszabályalkotók is felismerték, a biztonságos kibertér kiépítése érdekében egyre szigorúbb kibervédelmi elvárások és intézkedések születnek. Ilyen például a közelmúltban hatályba lépett módosított kibervédelmi direktíva (NIS2), amely az egész Európai Unión belül szabályozza a kiberbiztonság erősítését célzó törekvéseket. A módosítás jelentős változásokat tartalmaz: új kötelezettségeket ír elő, bővül az érintettek köre és a szervezetek akár több milliós bírságot is kaphatnak mulasztás esetén.

Érdemes tehát valóban komolyan venni a fenyegetéseket, mert a hagyományos védelmi eszközök mára nem jelentenek teljes körű védelmet.

Tévhit 2 – A felhő nem biztonságos

Sokan úgy vélik, biztonságosabb a szerverparkot a telephelyen üzemeltetni, mint felköltöztetni a felhőbe. Pedig ennek éppen az ellenkezője az igaz. Az on-premise rendszerek általában kevésbé védettek, sérülékenyebbek, mint a felhő, hiszen a vállalatoknál általában nincsenek meg sem az infrastrukturális feltételek, sem a szakértelem a megfelelő védelem kiépítéséhez. Támadás viszont ugyanúgy érheti őket, mint a felhős rendszereket. A kiberbűnözők ma már rendkívül szervezetten és cégszerűen működnek, ahol a feladatok gondosan fel vannak osztva. Folyamatosan keresik a sérülékenységeket. Sőt, értékesítik is az általuk kifejlesztett, egyre kifinomultabb módszereket alkalmazó vírusokat és egyéb rosszindulatú szoftvereket, különböző sikerrátákat ígérve. Ezek ellen hatékony védelmet csak a felhőszolgáltatásokba eredendően beépített technológiák (Defender Exploit Guard, Azure Sentinel, stb.), és az információvédelemre szakosodott szolgáltatók tudnak nyújtani. „Fontos megérteni, hogy a felhő nem „egy másik számítógép valahol máshol”, ahogy azt sokan feltételezik, hanem – és erre az Azure tökéletes példát nyújt – egy szolgáltatás. Ilyen standardizált szolgáltatás a biztonság is, amelyet használatarányosan vesz igénybe a felhasználó” – magyarázza a szakember.

Tévhit 3 – Különböző igények, különböző kiberbiztonsági szolgáltatások

Más védelmet kíván meg egy biztonságkritikus szektorban tevékenykedő nagyvállalat, mint egy KKV – gondolják sokan azok közül, akik nem ismerik a kibertámadások természetét. Csendes Balázs hangsúlyozza: a kiberbiztonság elvárt szintjét illetően nincs különbség a vállalatok között sem méret, sem iparág szerint, mert mindegyikük ugyanazoknak a támadásoknak van kitéve. Valójában minden vállalkozást az elérhető legkorszerűbb technológiával érdemes védeni a kibertámadásokkal szemben, és ez ma már egyáltalán nem megvalósíthatatlan. Néhány éve még valóban csak a „nagyok” engedhették meg maguknak a magasszintű kiberbiztonságot, ám mára ez bármely vállalkozás, akár a néhány főt foglalkoztató kisvállalkozások számára is megfizethetővé és beszerezhetővé vált. A korszerű technológia így egyenlíti ki a versenyfeltételeket és „demokratizálja” a piacot. „A BlueVoyant gyakorlatilag azért született meg, hogy ugyanazt a biztonságot, amely egy évtizede még a nagyok luxusa volt, elérhetővé tegye a KKV-k számára is. A célunk az, hogy egy kisvállalkozás is ugyanazt a magas szintű szolgáltatást kapja meg, mint az állami szervek vagy nagybankok.”

Tévhit 4 – Drága, úgysem tudom megfizetni

„A nagyvállalatok képesek megfizetni a biztonságot, a KKV-k nem engedhetik meg ezt maguknak” – szól az érvelés. „Sokszor azért sem jutunk el az ügyfélhez, mert már eleve esélytelennek érzi az együttműködést velünk a feltételezett magas ár miatt” – erősíti meg Csendes Balázs. A nagyok is komolyabb kiadásra számítanak, ezért néha úgy döntenek, inkább rábízzák a feladatot a saját munkatársaikra, és kiépítik a kibervédelemhez szükséges fizikai infrastruktúrát maguk – ennek a költsége a valóságban egészen biztosan sokkal magasabb, mint havidíjas szolgáltatásként megrendelni az információvédelmet egy olyan cégtől, amely erre szakosodott. Egy olyan vállalatnál, mint a BlueVoyant, már kiépültek a feltételek és rendelkezésre áll a szaktudás is a feladat elvégzéséhez. „A szolgáltatásaink standardizáltak, ezért tudunk egyszerre több száz ügyfelet kiszolgálni viszonylag alacsony erőforrásigénnyel és költséghatékony módon”

– mondja Csendes Balázs.

Tévhit 5 – Kicsi vagyok, miért épp engem támadnának?

A kiberbűnözők éppenséggel a kicsikre utaznak. Egyfelől azért, mert a feltételezésük az – és néha joggal –, hogy kevésbé védettek, másfelől rajtuk keresztül tudnak betörni a jól kiépített védelemmel rendelkező nagyvállalatokhoz, amelyeknek a kisebbek a beszállítói. Ismert példa, amikor egy olyan tajvani, viszonylag kis vállalatot ért sikeres kibertámadás, amely után annak partnerét, az Apple-t zsarolták meg a bűnözők. A nagyvállalatokat könnyen érhetik támadások nemcsak a leggyakoribbnak tekinthető közvetlen phishing behatolási kísérletek révén, hanem közvetett módon, a saját beszállítóik oldaláról is. Erre hívja fel a figyelmet az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) 2022-es jelentése is, amely megállapítja az elmúlt év legfontosabb kiberbiztonsági trendjeit, köztük a beszállítói lánc fokozott sérülékenységét. A kiberbűnözők ugyanis érzékelhetően nagyobb érdeklődést mutatnak az ellátási lánc iránt: egy-egy sikeres támadással képesek megbénítani a teljes beszállítói láncot, ezzel ellehetetlenítve nem csupán a megtámadott vállalat, hanem az összes többi érintett cég működését is. Szintén az ENISA egy másik beszámolója 2030-ig a top 10 kiberfenyegetés közé sorolja az ellátási lánc kompromittálódását.

A kiberfenyegetés céges és vállalati mérettől független veszély – ráadásul a hiperméretű fenyegetések világában minden szervezetnek szofisztikált és az elérhető legmodernebb védelemre van szüksége. Csendes Balázs szerint a mai védelmi rendszerek egyik legpozitívabb tulajdonsága, hogy a védelem szintje és erőssége ma már minden vállalati méretben rendelkezésre áll és a különböző árazási modellek révén elérhetők is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A legmagasabb szintű kiberbiztonság ma már a kisvállalkozások számára is megfizethető appeared first on Műszaki Magazin.