A BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának élménykutatással (GTK) foglalkozó oktatói és a Gépészmérnöki Kar (GPK) ipari termék- és formatervező BSc képzés hallgatói, valamint az AR Analytics kibővített valóság (eXtended Reality, XR) témában érintett, technológiai startup vállalkozás egy egyedi, divatcégeknek fejlesztett XR szoftvertermék közös fejlesztésében vesznek részt. A közös munkáról a GTK élménykutatással foglalkozó oktatóit, és az AR Analytics munkatársait kérdeztük.

Mivel foglalkozik az AR Analytics?

„Az AR Analytics vállalat XR és mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence, AI) megoldások fejlesztésére szakosodott, átfogó digitális szolgáltatásokat fejleszt. A cég víziója, hogy olyan mélységben ismerje az immerzív terek felhasználói igényit, hogy ezáltal maximalizálni tudja a jövő XR környezeteinek a felhasználói élmény (User eXperience, UX) együttesét.”

– válaszolta kérdésünkre Etentuk Udeme, az AR Analytics vállalat alapítója.

Milyen eszközre történnek ezek a fejlesztések?

Etentuk Udeme azt is elárulta, hogy az AR Analytics csapat a Meta Quest Pro XR szemüveg fejlesztői változatával dolgozik.

„A szemüveg használata közben a felhasználó XR alkalmazásokat indíthat el, ezzel különböző objektumokat úgy érzékelhet, mintha azok a való élet részei lennének. Az XR alkalmazásokkal tehát valódi környezetben, valódi méretben lehet bemutatni különféle használati tárgyakat anélkül, hogy azok valóban ott lennének.”

Hogyan kell elképzelni ezt konkrét példákon keresztül?

„Azt látjuk, hogy nagyon nagy lehetőségek vannak az e-kereskedelem virtuális változatában. Ezért olyan szoftverek fejlesztésén dolgozunk, amelyek az online értékesítést teszik hatékonyabbá. Például praktikus lehet, ha bárki a háza elé vagy a garázsába tehet egy nagy felbontású, részletesen kidolgozott autót. Megvizsgálhatja alulról, felülről, elölről, hátulról, és akár ki is nyithatja az ajtaját, bele is nézhet, hogy a belső teret is szemügyre vegye, anélkül, hogy ténylegesen időt és energiát fektetne abba, hogy elmegy az autószalonba, ami akár egy másik országban is lehet – vagy akár megnézheti, belefér-e az autó csomagtartójába a babakocsi vagy a horgászfelszerelés. Ugyanez megtehető bútorokkal is, ami nagyon hasznos lehet lakberendezési tevékenységek támogatására. Így otthonunk kényelmében próbálhatjuk ki, hogy hogyan passzolna egymással a komód, a szőnyeg, az ágy és a függöny. Miközben természetesen van mód arra, hogy egyetlen gombnyomással váltogasson a felhasználó a színeken, mintákon, a méreten vagy kicserélje a komplett termékeket. Hasonlóképpen működik a funkcionalitás például divatcikkekkel is: ruhákkal, ékszerekkel, kiegészítőkkel, miközben az egyes darabok forgathatók, szabadon egymásra pakolhatók, felpróbálhatók.”

– tette hozzá Kuszkó Judit, a vállalat kommunikációs és stratégiai feladatokért felelős munkatársa.

Ezeken az irányvonalakon dolgozik a vállalat jelenleg?

„Mivel a szoftverek alkalmazása szemüveghez kötött, és azok ára jelenleg igen borsos, ezért alapjában véve B2B termékek fejlesztésére összpontosítunk. El is készült annak az applikációnak a prototípusa, amely divatügynökségek számára teszi lehetővé, hogy immerzív térben választhassák ki azokat a modelleket, akikkel a jövőben dolgozni szeretnék.”

„A fejlesztés legfontosabb innovációja, hogy az immerzív térben való navigációhoz már nem kell vezérlőeszközt használni, hanem a kezünkkel léphetünk interakcióba a felhasználói felület elemeivel. Ezt a kézkövetés, az úgynevezett hand tracking funkció teszi lehetővé, ami a kezek szoftveres követését és leképezését jelenti.”

– említette Rigó Benjamin az AR Analytics digitális terméktervezője.

Miben vesznek részt a BME munkatársai?

„A GTK Ergonómia és Pszichológia Tanszékének az élménykutatással foglalkozó oktatói segítik a divatügynökségeknek szóló XR applikáció felhasználó-központú fejlesztését egy a termékfejlesztéshez illeszkedő tesztelési módszertan implementálásával. A kialakított kutatási design segítségével a termék jövőbeli felhasználóinak a véleményét figyelembe véve tudja a cég továbbfejleszteni a szoftver felhasználói felületét.”

– mondta Dr. Kapusy Katalin Zita (projektvezető), a GTK Ergonómia és Pszichológia Tanszék (EPT) adjunktusa.

Hogyan zajlik a tesztelés?

„A felhasználó-központú tesztelés használhatósági vizsgálat formájában történik. Itt az a nagyon izgalmas, hogy annak is egy úgynevezett Rapid Iterative Testing and Evaluation (RITE) típusát alkalmazzuk. A RITE egy olyan módszer, amely a problémák kizárólagos azonosítása helyett a megoldások gyors megtalálására és azonnali megvalósítására összpontosít. Jelen projekt esetén úgy valósul meg, hogy minden tesztelés után, azonnal kiértékeljük a látottakat, majd az eredmények függvényében a fejlesztők javítják a szoftver felhasználói felületét, hogy a következő tesztelési körben már a módosított változat álljon a rendelkezésünkre a vizsgálatokhoz. Így a felhasználó-központú változtatások iteratív módon kerülnek beépítésre.”

– válaszolta kérdésünkre Szabó Bálint (GTK EPT), az Egyetem Szoftverergonómia tárgyának oktatója.

Vannak-e hallgatók a projektben és mi a szerepük?

„A hallgatók teljes egészében támogatják a munkánkat és tapasztalatokat szereznek a tesztelés folyamatáról. A Termék-felhasználó interakció tárgy keretein belül segítenek a használhatósági vizsgálati protokoll összeállításában, a kísérletek lefolytatásában, az eredmények kiértékelésében, sőt, még fejlesztési ötleteket is írnak a RITE módszertannak megfelelően. Az ipari termék- és formatervező BSc hallgatók félévközi beadandót is készítenek a témából, amely részét képezi majd a végleges kutatási jelentésnek.”

– nyilatkozta Dr. Tóvölgyi Sarolta (BME EPT), a GPK hallgatók egyik témavezetője a Termék-felhasználói interakció tárgy oktatása kapcsán.

Milyen eredmények várhatók a kutatástól?

“A cél egy felhasználóbarát XR applikáció kialakítása az immerzív térben, amelyhez minden tesztelési körben közelebb jutunk. Az ilyen típusú termékek egyértelműen a jövő irányát képezik, így olyan irányba kívánjuk alakítani azt, hogy az útmutatást nyújtson a jövő informatikai vállalatai és döntéshozói számára. Ezen kívül a témából nemzetközi, tudományos publikációt is írunk természetesen.”

– mondta Dr. Pataki-Bittó Fruzsina (egyetemi adjunktus, élménykutató (GTK EPT) ).

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A jövő kibővített valóság élményét kutatják a Műegyetemen appeared first on Műszaki Magazin.

Az új szabályozás az Európai Unió zöld átállást és a körforgásos gazdaság megteremtését célzó intézkedéscsomagjának része. Az EPR-rendszer ennek megfelelően a körforgásos gazdaság célkitűzéseiben szerepet játszó termékeket érinti, így – többek között – csomagolásokat, egyes, egyszerhasználatos műanyagtermékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat, sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket, valamint fabútorokat. A „körforgásos termékeknek” ez a köre jóval bővebb, mint a jelenleg környezetvédelmi termékdíj köteles termékeké, a kiterjesztett felelősséget viselő gyártó pedig nem csak a belföldi előállító, de az importőr is lehet – emel ki két fontos körülményt Kardos Dóra, a BDO Magyarország adótanácsadás üzletágának szenior adómenedzsere.

Az új szabályozás értelmében EPR-díjat kell fizetnie például minden olyan vállalatnak, amely csomagolószert szerez be és abba terméket csomagol, függetlenül attól, hogy a csomagolószer belföldről vagy külföldről érkezik ‒ holott belföldi csomagolószer beszerzése esetén a termékdíj-fizetési kötelezettség ezekre a társaságokra nem vonatkozik. Bizonyos termékek – például gépjárművek, elektronikus berendezések, akkumulátorok – értékesítőinek mind a környezetvédelmi termékdíjat, mind az EPR-díjat meg kell majd fizetniük. Olyan esetek is előfordulhatnak, amikor a tényleges kötelezett azonosítása további vizsgálatot igényel, kérdéses lehet például, hogy a reklámhordozó papír után a nyomdát (mint a termékdíj esetében) vagy a megrendelőt terheli a kiterjesztett felelősség. A kiterjesztett gyártói felelősség szabályait tehát a gyártóknak és a kereskedőknek éppen úgy ismerniük kell, mint az exportáló, illetve importáló vállalatoknak, valamint azoknak a cégeknek, amelyek jelenleg is a környezetvédelmi termékdíj hatálya alá tartoznak.

Az EPR rendszer több új kötelezettséget támaszt az érintett vállalkozásokkal szemben.

1. Regisztráció. Az érintett vállalkozásoknak április 30-ig kérelmezniük kell a nyilvántartásba vételt az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóságnál (OHH).
2. Díjfizetés. A kiterjesztett gyártói felelősségi díjat az energiaügyi miniszter évente rendeletben fogja meghatározni. A rendeletben megállapított díjat a körforgásos termékek első belföldi tulajdonjog átruházása után kell majd megfizetni.
3. Nyilvántartás, adatszolgáltatás. A forgalomba hozott körforgásos termékekről naprakész nyilvántartást kell vezetni, negyedévente pedig bevallást kell benyújtani az OHH felé.
4. Számlázás. Az új szabályozás a számlázási folyamatokat is érinti, ugyanis az érintett termékek forgalomba hozataláról szóló számlán a továbbiakban fel kell tüntetni, hogy „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”Bizonyos esetekben a számlán egyéb adatoknak is szerepelniük kell.

“Az új szabályozással járó feladatokat és kötelezettségeket számos vállalkozásnak be kell építenie a mindennapi üzletmenetébe, az erre való felkészülésre pedig már csak néhány hónap maradt, így érdemes lehet szakértő segítségét is igénybe venni”

– hívja fel a figyelmet Kardos Dóra.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új terheket és új feladatokat is hoz a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer appeared first on Műszaki Magazin.

Az így kínált, előre konfigurált megoldások nemcsak a vállalatok költségeit csökkentik, de a bevezetés és a működtetés teljes folyamatát is egyszerűbbé teszik.

Az informatikai (IT) és az automatizálási, működtetési (OT) rendszereket összekapcsoló alkalmazások területén, nyílt szabványokat alkalmazva működik együtt a jövőben a Schneider Electric, az energiamenedzsment és az ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat, valamint az SAP, az üzleti alkalmazások piacvezető gyártója. A két vállalat azt tervezi, hogy olyan megoldásokon dolgoznak majd együtt, melyek elősegítik az ipari vállalatok fejlesztéseit és digitális átalakulását.

A két cég olyan, egymást kiegészítő ajánlatokat és forgatókönyveket dolgoz majd ki, melyek közös ipari ügyfeleik számára még egyszerűbbé és zökkenőmentessé teszik az integrációt. A Schneider Electric és az SAP terveik szerint a fenntarthatóság és az energiagazdálkodás területén is együttműködnek majd a jövőben.

“A Schneider Electric és az SAP együttműködése jól mutatja, hogy szélesebb körben is támogatjuk az ipar 4.0 ökoszisztémát“

– mondta Peter Maier, az SAP iparágakért és ügyféltanácsadásért felelős elnöke.

“Vállalataink egyetértenek az együttműködés, az innováció és a nyílt szabványok jelentőségében, így az integrált információs és üzemeltetési technológiai megoldások könnyen alkalmazhatók lesznek majd közös ügyfeleink számára.“

A két társaság azt tervezi, hogy olyan megoldásokat alakítanak ki, amelyeket előre konfigurálnak és tesztelnek, illetve amelyek a végponttól végpontig tartó, teljes folyamatokat lefedik. Így akár a kritikus üzleti folyamatok esetében is csökkenthetik a megvalósítási és működtetési költségeket egyaránt. A tervek szerint az első ilyen megoldások az alábbiak lesznek:

• Egyszerűsített üzemi OT/IT integráció, amely közös szabványokon, bevezetésen és az eszközök digitális iker megoldással támogatott életciklus-menedzsmentjén alapul.
• Végponttól végpontig tartó, zártkörű, intelligens eszköz- és helyszíni szolgáltatás menedzsment a virtuális és kiterjesztett valóság technológiák alkalmazásával.

Az egyik ilyen kiterjesztett valóság-megoldást már be is mutatták november elején Nürnbergben, az SPS 2022 elnevezésű konferencián. Az EcoStruxure Augmented Operator Advisor a kiterjesztett valóságot használja ahhoz, hogy kezelői az aktuális adatokat és virtuális objektumokat egy szekrényre, gépre vagy üzemre helyezzék rá. A megoldás integrálódik az SAP intelligens eszközkezelésével, amely képes ezen eszközök teljes életciklusát összehangolni, beleértve az üzemeltetést és a tervezést, valamint a karbantartás ütemezését és végrehajtását. A Schneider Electric a franciaországi Carrosban található saját gyártóüzemében is ezt a technológiát használja.

“Számos ügyfelünk keresi a könnyebb utakat a fejlett technológia integrálására miközben digitalizálják saját folyamataikat”

– mondta Bruno Zerbib, a Schneider Electric Platform és technológiai igazgatója.

“Az SAP-val együtt elkötelezettek vagyunk amellett, hogy innovatív digitális megoldásokkal válaszoljunk a piaci kihívásokra, hogy ezzel is segítsük az ügyfeleket az Ipar 4.0 előnyeinek kiaknázásában. Például a végponttól végpontig tartó OT/IT-kapcsolat biztosítása lehetővé teszi az adatvezérelt döntéshozatalt és a jobb teljesítménystratégiákat. Az SAP alkalmazásokban automatikusan működő karbantartási vagy szervizmegrendeléseket kiváltó megoldások pedig megszüntethetik a karbantartási stratégia és annak megvalósítása közötti eltéréseket, így az eszközök optimális karbantartása mindig biztosított lesz. Ráadásul a kiterjesztett valóság a megfelelő időben és a megfelelő helyen adhatja meg a felhasználóknak a szükséges információkat, így csökkenthetik a kiváltó okok elemzésének idejét és növelhetik a beavatkozás pontosságát.”

The post Az integrációs folyamatok egyszerűsítésével és kiterjesztett valósággal segíti az ipari digitalizációt két világcég appeared first on Műszaki Magazin.

A CareAR^® Instruct debütálása

A CareAR^® Instruct egyedülállóan alkot és konszolidál mindenféle, kontextussal szállított oktatási tartalmat, ezzel lehetővé téve az önmegoldó és önkiszolgáló élményt. Az új és meglévő 2D-s és 3D-s tartalmakat, beleértve a PDF-fájlokat, a tudásbáziscikkeket és a videókat, vizuálisan megjeleníti egy személyre szabott, AR-alapú, önvezérelt oktatási munkamenetben. A mesterséges intelligencia által támogatott vizuális állapotfelismerés az Instruct kínálat része, amely biztosítja, hogy minden lépés megfelelően és következetesen kerüljön végrehajtásra, lehetővé téve a rendkívül pontos eredményeket.

„A piaci potenciál hatalmas, és a visszajelzések elképesztőek. Függetlenül attól, hogy kicsomagolásra, alkatrészcserére vagy a szükséges lépések sorozatának követésére használják a telepítési vagy karbantartási műveletek során, a CareAR Instruct mind az ügyfeleket, mind a szakképzett műszaki szakembereket gazdagabb képességekkel ruházza fel ezen feladatok elvégzésére”

– mondta Chetan Gandhi, a CareAR Chief Product Officer-e.

„A CareAR Instruct egy intuitív és hatékony eszköz, amely növeli a felhasználók intelligenciáját azáltal, hogy szükség esetén azonnal elérhetővé teszi a tudást.”

A CraftAR felvásárlása

A CraftAR egy vezető képfelismerő platform, amely AR-rel gazdagított élmények létrehozására, kezelésére és átadására szolgál. A CraftAR rendkívül egyszerű megközelítést tesz lehetővé a képfelismerés és AR-élmények alkalmazásokba ágyazása során, ami magával ragadó AR-élményt nyújt. A CraftAR felvásárlása tovább erősíti a CareAR képességeit a szolgáltatási-, támogatási-és marketingélmények gazdag vizualizációjának biztosításában.

Drone Support

A CareAR most már a drónokat is vizuális AR-rel támogatja, tovább bővítve a támogatott eszközök körét az asztali számítógépektől a drónokig, beleértve a mobiltelefonokat, táblagépeket és okosszemüvegeket. A több résztvevős vizuális AR kollaborációs munkamenet lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy valós időben érzékeljék, mit lát a drón, így megalapozottabb döntéseket hozhatnak. A Drone Support vizuális hozzáférést biztosít a nehezen elérhető helyekhez, például hidakhoz, tornyokhoz és háztetőkhöz. Biztonsági szituációkban az elsősegélynyújtók is hasznát vehetik a dróntámogatásnak. Az AR-rel való vizuális együttműködés és a földrajzi helyadatok feldolgozásának képessége a szervíz és a támogatottság új szintjeit biztosítja. Ezenkívül a CareAR Drone Support élő HD videót, képek és felvételek tartalomrögzítését biztosítja kiterjesztett szolgáltatásként vagy támogatási munkafolyamatként.

Tudjon meg többet itt a CareAR® Instruct-ról.

The post Felvásárlás a kiterjesztett valóság piacon appeared first on Műszaki Magazin.

A távoli segítségnyújtás és az interaktívabb felhasználói élmény iránti megnövekedett igény jól érzékelhető – szakértők szerint a kiterjesztett valóság (AR) globális piaca várhatóan 43,8%-os összetett éves növekedési ütemmel fog bővülni 2021. és 2028. között. Az ABB Electrification is lépést kíván tartani napjaink gyorsan változó világával, ezért szolgáltatási kínálatán belül a legújabb globális megoldások – a „CLOSER” és a „RAISE” – középpontjában az AR-technológia áll. A CLOSER lépésekre lebontott interaktív hibaelhárítási útmutatást ad, míg a RAISE megkönnyíti az ABB termékeinek és megoldásainak távolból irányított javításait, illetve karbantartási célú támogatását. Mindkét platform – amelyek a Google Play áruházból és az Apple Store-ból letölthető alkalmazásként állnak rendelkezésre – a kiterjesztett valóságot (Augmented Reality) használja fel, miközben a rajtuk keresztül adott utasítások valóságos berendezéseken nyújtanak az ügyfeleknek szakszerű, gyors és hatékony segítséget.

Stuart Thompson, az ABB Electrification Service üzletágának vezetője a következőket mondta erről:

„Azzal, hogy hozzáférést biztosítunk ügyfeleinknek a legújabb immerzív technológiához, közvetlen kapcsolatot teremthetünk az ABB szakértői és a felhasználókat érintő problémák között, bárhol tartózkodjanak is ügyfeleink a nagyvilágban. Ezáltal átalakítjuk a velük folytatott interakció formáját, és a nekik nyújtott minőségi támogatáson keresztül lehetővé tesszük számukra az önálló tanulást. Bár a COVID-19-járvány tovább növelte a távoli segítségnyújtás iránti igényt, az új digitális megoldások számottevő előnyei a pandémiától függetlenül is meggyőzőek.”

Az ABB már eddig is több mint 20 országban támogatta ügyfeleit ezzel a technológiával. A CLOSER és a RAISE a javítások minőségének fokozásával és a problémamegoldás gyorsaságával egyszerűbbé teszi a karbantartást, csökkenti az állásidőt, és javítja a berendezések működésének hatékonyságát. A RAISE használata a helyszín tényleges felkereséséhez képest jelentősen – jellemzően 24-72 órával – csökkenti az idő-, és ennek megfelelő mértékben az anyagi ráfordítást. Az üzleti szempontból kulcsfontosságú létesítmények esetében a fizikai támogató tevékenység kiváltása akár 8-24 millió dollár értéket is képviselhet egy-egy olyan esetben, amikor e létesítmények nem tervezett leállása a tét. Ezenkívül a RAISE használatával megközelítőleg 332 tonna éves CO₂-kibocsátás takarítható meg, amennyiben szervizmérnökeink helyszíni kiszállásai harmadára csökkenthetők.

Az iparágon belül vezető szerepet betöltő CLOSER (Collaborative Operations for Electrical Systems) első vonalbeli támogatást kínál az ABB Electrification üzletág megoldásaihoz és termékeihez biztosított üzemeltetési és hibaelhárítási útmutatáson keresztül. A hét minden napján a nap 24 órájában elérhető CLOSER gyorsan és könnyen hozzáférhető interaktív útmutatást ad, melynek során lépésről lépésre végigvezeti a felhasználót a hibaelhárítási eljárás legfontosabb teendőin.

Ha az ügyfélnek további segítségre van szüksége, vagy ha kulcsfontosságú alkatrészeket kell kicserélni, akkor a RAISE (Remote Assistance for Electrical Systems) megoldáson keresztül közvetlenül kapcsolatba léphet az ABB valamelyik műszaki szakértőjével. Új, élő video megosztó szervizmegoldásunk, a RAISE azáltal csökkenti az elektromos berendezések javítására és karbantartására fordított időt, hogy az ABB szakértői a kiterjesztett valóság segítségével távolból adnak utasításokat a helyszíni üzemeltetőknek Androidos vagy iOS-es okostelefonon, táblagépen, illetve okosszemüvegen és más támogatott viselhető eszközön keresztül. A problémamegoldásnak ez a megnövelt sebessége elengedhetetlen az üzemvitelt sok esetben rendkívüli módon zavaró és igencsak költséges leállások előfordulásának minimalizálása szempontjából, különösen akkor, ha kritikus rendszerek, pl. adatközpontok vagy kórházi energiaellátó rendszerek folyamatos működése forog kockán.

Amellett, hogy élő jegyzeteket készít a képernyőn, és használja a mérnök látómezőjében megjelenő digitális felületeket, a RAISE lehetővé teszi képek készítését, hang- és videofelvételek megosztását, továbbá az élő szöveges csevegésen keresztül történő útmutatást is. A távtámogatás a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ügyfél kapcsolatba lép az ABB egyik szakértőjével, aki a távolból gyors és pontos útmutatással segíti őt, legyen szó javításról vagy hibaelhárításról, karbantartási támogatásról, a berendezések működésével kapcsolatos műszaki tájékoztatásról, pótalkatrészek azonosításáról, monitoring-tevékenységről, diagnosztikai célú KPI-elemzésről, vagy a telepítés és az üzembe helyezés támogatásáról.

A hullámkarton papír újrahasznosítását szolgáló technológiák fejlesztésének és az újrahasznosított hullámkarton előállításának európai piacvezetője, a SAICA részéről David Barragan a következőket mondta:

„Akkor vettük fel a kapcsolatot az ABB-vel, amikor zaragozai telephelyünkön váratlanul kioldott az egyik Emax-típusú kisfeszültségű megszakítónk. A RAISE megoldás segítségével biztonságosan sikerült elhárítanunk a problémát, és mivel nem volt szükség helyszíni kiszállásra, az utazási időt is megtakarítottuk. Valóban lenyűgöző ennek az innovatív technológiának a sebessége, elérhetősége és funkcionalitása.”

Ha szeretne többet megtudni a CLOSER-ről, akkor látogasson el IDE, ha pedig a RAISE-ről, akkor a EZT oldalt keresse fel.

The post Új távtámogató technológiákkal kiterjesztett valóság appeared first on Műszaki Magazin.