A modern gyártástechnológia egyre nagyobb mértékben támaszkodik kollaboratív robotokra (kobotokra), amelyek képesek emberi munkatársakkal együttműködni biztonságosan és hatékonyan. Az ilyen rendszerek fejlesztése során kulcsfontosságú, hogy a robotok végeffektora, azaz a robot „keze”, megfeleljen a szigorú biztonsági és funkcionális követelményeknek. A “Kollaboratív Végeffektor” projekt célja egy olyan eszköz megalkotása volt, amely megfelel az ISO/TS 15066 (2016) szabvány előírásainak, miközben maximalizálja a hatékonyságot a gyártási folyamatok során.

Miért fontosak a kollaboratív végeffektorok?

A kobotok sikerének kulcsa az ember-robot interakcióban rejlik. Azonban ahhoz, hogy ezek a robotok biztonságosan működhessenek közvetlen emberi jelenlétben, érzékelniük kell a környezetüket, reagálniuk kell a hirtelen eseményekre, és minimalizálniuk kell az esetleges sérülési kockázatokat. A végeffektorok fejlesztése ezen kihívások kulcsfontosságú része, hiszen ez az eszköz valósítja meg a fizikai kapcsolatot a robot és a kezelendő tárgy vagy maga az ember között.

A projekt és annak élenjáró megoldásai

A “Kollaboratív Végeffektor” fejlesztésének fő célja egy olyan moduláris eszköz létrehozása, amely könnyen integrálható a különböző ipari alkalmazásokba, miközben biztosítja az optimális teljesítményt és biztonságot. A projekt keretében a következő kulcstechnológiák kerültek kidolgozásra:

• Erőérzékelő rendszerek: Az integrált erőérzékelők segítik a robotokat abban, hogy pontosan szabályozzák az alkalmazott erőt, elkerülve az emberi munkatársak vagy a kezelendő tárgy sérülését.
• Puha és rugalmas anyagok: A végeffektorok burkolatához és munkafelületeihez használt anyagok csökkentik az ütközések káros hatásait.
• Gyors moduláris csatlakozók: Ezek lehetővé teszik a végeffektor gyors cseréjét és testreszabását a különböző alkalmazási forgatókönyvekhez.

Az ISO/TS 15066 szabvány szerepe

Az ISO/TS 15066 (2016) az ipari kollaboratív robotok biztonsági szabványait határozza meg. Ez a dokumentum pontosan leírja azokat a paramétereket, amelyek mentén egy robot biztonságosan együttműködhet emberekkel, beleértve az ütés és nyomás értékeit is, amelyeket az emberi test még károsodás nélkül kibír.

A projekt során a fejlesztési csapatunk gondosan figyelembe vette ezeket az előírásokat, biztosítva, hogy az új végeffektor minden tekintetben megfeleljen a szabvány elvárásainak.

1.  kép zárt állapot

A projekt során elvégzett szakmai feladatok eredményei

1 Irodalomkutatás

A projekt előkészítési szakaszában a szükséges szabványok beszerzése és tanulmányozása történt meg. Az elvégzendő feladatok szempontjából az alábbi szabványok bizonyultak relevánsnak:

ISO/TS 15066:2016 – Kollaboratív robotok biztonsági követelményei

MSZ EN ISO 10218-1:2016 – Ipari robotok biztonsági követelményei (1. rész)

MSZ EN ISO 10218-2:2016 – Robotrendszerek és összehangolásuk (2. rész)

MSZ EN ISO 13849-1:2016 – Gépek biztonsága, vezérlőrendszerek tervezési alapelvei

ISO/TR 20218:2018 – End-effektorok biztonságos kialakítása

ISO/TR 20218:2017 – Kézi terhelésű állomások biztonságos tervezése

A szabványok alapján a projekt specifikus követelményeit és tervezési irányelveit azonosítottuk.

2 Tervezési alapok és prototípus tervezés

A tervezési szakaszban az end-effektor biomechanikai hatásait, valamint a burkolat kialakításának követelményeit vizsgáltuk. A burkolat célja az ütközési erők minimalizálása és a biomechanikai előírások betartása volt. A tervezés során a következő szempontokat vettük figyelembe:

Erőhatások és biomechanikai követelmények: A burkolatnak el kell oszlatnia az ütközési erőket, minimalizálva a sérülés kockázatát.

Geometriai optimalizálás: A hexagonális és gömbfelületű burkolatok alkalmazásával a felületi nyomás csökkenthető.

Mozgatás és vezérlés: Az aktuátorok számának minimalizálásával egyszerűsítették a vezérlést, amely csökkentette a költségeket és növelte a megbízhatóságot.

Az első prototípus egy UR3 e-series robotra készült, amely kis mérete és alacsony tömegközéppontja miatt optimális választás volt.

3 Prototípus tervezés

A prototípus tervezése során a fő cél a “rough design” elkészítése volt, amely lehetővé tette az alkatrészek méretének és tömegének előzetes meghatározását. Az alkatrészek 3D nyomtatással készültek, amely gyors iterációkat és költséghatékony hibakezelést tett lehetővé. A tervezés során az alábbi megállapításokat tettük:

A burkolat és a kinematikai lánc összeszerelhetősége érdekében két elemből álló burkolatot terveztünk.

Az aktuátor és a burkolat közötti kapcsolat optimalizálása csökkentette a mozgó alkatrészek számát.

Az elsődleges tervezési cél az egyszerű gyárthatóság és alacsony költségek biztosítása volt.

4 Prototípus gyártáselőkészítés és gyártás

A prototípus gyártását 3D nyomtatással kezdtük meg. A gyártási folyamat során számos technikai kihívást azonosítottunk:

Nyomtatási hibák: Szálanyag beégése, rétegek közötti kohézió hiánya és nagy felületű termékek felhajlása jelentették a leggyakoribb problémákat.

Karbantartási igények: A nyomtatók 50-60 üzemóra után rendszeres karbantartást igényeltek.

A munkahenger kiválasztásánál az SMC eszközt használtuk, amely kis mérete és nagy merevsége miatt ideális volt a feladathoz.

5 Összeszerelés

Az összeszerelési szakaszban a nyomtatott alkatrészek illeszkedési problémáit azonosítottuk és javítottuk. Az első prototípus tapasztalatai alapján a következő módosításokat végeztük el:

A furatok méretét növeltük a könnyebb szerelhetőség érdekében.

Az alkatrészek illesztéseit átterveztük, hogy minimalizáljuk a mechanikai hibákat.

2. kép működés közben

6 Erőmérő kalibrálás

Az erőmérők kalibrálásához speciális szerszámokat fejlesztettünk, amelyek lehetővé tették a pontos beállítást. A mérési adatok alapján meghatároztuk az erőmérők által mért értékek terhelési paramétereit. A kalibrálás során az etalon sablonok szélességi értékeit variáltuk, hogy pontos mérési sorozatot hozzunk létre.

7. Prototípus terv fejlesztése

A prototípus összeszerelése során több problémát azonosítottunk, amelyek a szerelést és programozást nehezítették:

A megfogó hatásvonalai és az erőmérő tengelyei nem estek egybe a robot belső szenzorainak tengelyével. Ez elforgatott TCP (szerszámközéppont) és COG (tömegközéppont) értékekkel való számolást igényelt volna, ami bonyolította volna a programozást.

Túlzsúfolt belső szerelési helyek és az egy hengerrel mozgatott mechanika okozta beállítási problémák.

Ezek megoldására:

Egy extra mozgató hengert terveztünk az ajtó mozgatásához, amely függetlenítette a megfogó Z irányú mozgását az ajtó nyitásától.

Egyszerűsítettük a szerkezetet, csökkentve az alkatrészek számát, és több helyet biztosítottunk a beépítéshez.

A szenzortartó kereten további optimalizálásokat végeztünk.

8 Teljesítmény- és erőhatárolás számításai és módszereinek vizsgálata

A szabványok, különösen az EN TS 15066 műszaki előírás, részletes útmutatót nyújtanak a kollaboratív robotok biztonsági követelményeiről.

A vizsgált módszerek:

Biztonsággal összefüggő leállításfelügyelet

A robot mozgását érzékelők (fényfüggöny, területszkenner) segítségével állítjuk meg, mielőtt az ember a veszélyes zónába lépne.

A védőtávolságot az ISO TS 15066-2016 és az MSZ EN ISO 13855-2010 szabványok alapján számítottuk.

Sebesség- és elkülönítés-ellenőrzés

A robot sebessége dinamikusan változik az ember távolságától függően.

Kézi vezérlés

Az operátor egy vezérlőeszközzel lassú sebességgel irányíthatja a robotot.

Teljesítmény- és erőhatárolás

Az ember-robot érintkezés megengedett, ha az nem okoz fájdalmat. Az EN ISO TS 15066-2016 határértékeket ad meg az ütközési erőkre.

Kvázi statikus ütközések esetén a robot mozgását úgy kell tervezni, hogy a megállási út kisebb legyen, mint az érintett testrész deformációja.

Tranziens ütközések során a robot és az ember közötti mozgási energia elnyelését vizsgáltuk.

9 Mérőelektronika beállítása

A mérőelektronika konfigurációját a Pi Mach II szoftverrel végeztük. Az alapbeállítások (pl. eszköznév, IP-cím) után a digitális output kapcsolási értékeit határoztuk meg. A hiszterézis értékeit az egyes limitekhez igazítottuk, hogy az outputok az elvárt módon működjenek.

10 Robot konfiguráció

Az applikáció megfelelő működéséhez az Universal Robot konfigurációját az alábbiak szerint végeztük el:

Megfogó paraméterei: Tömeg, tömegközéppont, ki- és bemeneti jelek.

Biztonsági beállítások: Mozgási és sebességkorlátok, biztonsági bemeneti jelek.

Modbus kommunikáció: A robot és a külső eszközök közötti jelek rögzítése.

Tesztjeink azt mutatták, hogy az azonnali fékezés elengedhetetlen a gyors reakciók kiváltásához.

11 Megjelenítő és kiértékelő szoftver

Az erőmérő szenzorok adatainak valós idejű rögzítésére és megjelenítésére új szoftvert fejlesztettünk, mivel a korábbi UR Log Viewer nem tudta kezelni az összes szükséges adatot. Az RTDE (Real-Time Data Exchange) interfészen keresztül Python nyelven gyűjtöttük az adatokat, amelyeket valós időben jelenítettünk meg.

A burkolat súlya alapterhelést jelentett a szenzorokon, ezért a programban folyamatosan nulláztuk az értékeket, hogy kompenzáljuk ezt a hatást.

Eredmények és jövőkép

A “Kollaboratív Végeffektor” projekt már most számos érdemi eredményt hozott, beleértve egy prototípus sikeres tesztelését, amely bizonyította a rendszer hatékonyságát és biztonságosságát. A következő lépés az ipari partnerekkel való szorosabb együttműködés, hogy a végeffektor valódi gyártókörnyezetben is bizonyíthasson.

A fejlesztés nemcsak az ipar, hanem a kutatás és az oktatás számára is értékes, hiszen az innovatív technológiák hozzájárulhatnak a kobotok további fejlődéséhez, miközben elősegítik a biztonságos ember-robot együttműködés elterjedését.

Záró gondolatok

A “Kollaboratív Végeffektor” projekt bizonyítja, hogy a jövő ipari technológiáinak kulcsa az innováció, a biztonság és az emberi igényekre való odafigyelés. A robotok és emberek közötti hatékony együttműködés nemcsak a gyártási folyamatokat forradalmasíthatja, hanem az általános munkahelyi környezetet is biztonságosabbá és produktívabbá teheti.

A B&O Kft. a projektet a Széchenyi 2020 program keretében meghirdetett Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék” felhívásának a keretében valósította meg, GINOP-2.1.2-8-1-4-16-2018-00618 azonosító szám alatt.

Szerző: Óvári Attila, tulajdonos, ügyvezető, vezető kutató

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kollaboratív robotok és az új generációs végeffektorok appeared first on Műszaki Magazin.

“Az európai piacon nagy kereslet mutatkozik a kollaboratív robotok iránt, és szeretnénk az alkalmazások széles skálájához megfelelő megoldásokat kínálni. Kobotjainkat úgy terveztük, hogy minden felhasználó megtalálja a számára megfelelőt – legyen szó kisebb vagy nagyobb cégekről –  ezzel hozzásegítve őket egy kiszámíthatóbb gyártási folyamat fenntartásához.”

–  kezdi Shinichi Tanzawa a FANUC Europe elnök-vezérigazgatója.

Mennyire fontosak az együttműködő robotok az Önök számára?

S.T.: CRX kobotjaink a legnépszerűbb robotmodelljeink közé tartoznak, mivel minden típusú gyártó számára megfelelőek, akik bővíteni kívánják képességeiket. A CRX modellek különösen az első robothasználókat vonzzák biztonságuknak, kis súlyuknak és intuitív programozásuknak köszönhetően. A CRX sorozat új vásárlói szegmenseket is nyit a FANUC számára, ugyanakkor belépőként működik azon cégek előtt, akik már rendelkeznek némi tapasztalattal a gyártósoraik automatizálásában, de még nem léptek kapcsolatba értékesítési csapatunkkal. Amikor CRX modelljeinket bemutatjuk a potenciális vásárlóknak, lelkes reakciókkal találkozunk. Ez segít abban, hogy hosszú távú vevői elégedettséget érjünk el, nemcsak a kobotok területén, hanem más alkalmazásokban is, amelyek különböző típusú ipari robotokat érintenek.

Milyen funkciókkal rendelkezik a CRX, amelyeket egyetlen más kobot gyártó sem tud kínálni?

S.T.: Az ipari robotok építésében szerzett 40 éves tapasztalatunknak köszönhetően CRX modelljeink megbízhatóan és pontosan működnek nehéz körülmények között is, így a gyártók számára a lehető legmagasabb gyártási időt biztosítják. Valójában a CRX sorozatunkat úgy terveztük, hogy nyolc évig karbantartásmentesen működjön.

„Középtávon egyértelműen piacvezetővé akarunk válni Európában a kobotok terén, támogatva ügyfeleinket a kobot használatának növelésében az alkalmazások széles körében. A 11 kobot modell kínálatával 4 kg-tól 35 kg-ig terjedő teherbírással úgy gondolom, hogy jó helyzetben vagyunk e cél eléréséhez.”

– Shinichi Tanzawa a FANUC Europe elnök-vezérigazgatója

2019 decemberében megjelent a FANUC kínálatában az első könnyű kobot, a CRX-10iA. Mi a tapasztalatuk eddig ezzel a típussal?

S.T.: A CRX széles körben elterjedt, különösen az ívhegesztési szegmensben. 2022 eleje óta az újonnan eladott CRX cobotok körülbelül egyharmadát használják ívhegesztési alkalmazásokhoz, főként az egyszerű, kézzel irányított intuitív programozási funkciónak, valamint a FANUC kipróbált és megbízható ArcTool szoftvernek köszönhetően, amely magas szintű integrált hegesztést biztosít. Az ívhegesztésen kívül számos más alkalmazást is látunk CRX sorozatunkban, a kis alkatrészek összeszerelésétől a nagy alkatrészek kezeléséig és raklapozásáig, és még számtalan más terület lehet érintett.

Bővíti a FANUC a robotgyártási kapacitást a CRX-nek köszönhetően?

S.T.: A FANUC folyamatosan növelte robotgyártási kapacitását a jelenlegi havi 11000 egységre, és további bővítést tervezünk, nem korlátozva a CRX modellekre. A vállalaton belüli szabad terület felhasználásával és a hatékonyság növelésével egyértelműek a kilátások arra, hogy gyártási mennyiségünket körülbelül havi 14000 darabra növeljük. Folyamatban van a havi 16500 darabos gyártási kapacitás elérése is, új beruházás nélkül. A globális robotpiac drámai növekedésére vonatkozó iparági elvárásoknak megfelelően azonban úgy ítéljük meg, hogy a következő néhány évben kapacitásaink már nem fogják fedezni a keresletet, emiatt a következő lépésként egy új robotgyár felépítését tervezzük.

www.fanuc.eu

The post A FANUC kobotok stratégiai szerepe appeared first on Műszaki Magazin.

Így lehetséges az, hogy bár a Covid-19 korlátozások még mindig akadályozzák a világ üzleti fellendülését és a bizonytalanság negatív hatással van a befektetési kedvre, a robotika, azon belül is a kollaboratív robotok (kobotok) alkalmazása folyamatosan bővül immár nem csak a nagyvállalatok, de kis- és középvállalatok körében is. A kobotok egyik nagy felvevőpiaca, az elektronikai ipar iránt folyamatosan növekszik a kereslet, illetve az acél és fémtermékek iránt is bővül az igény, másrészt a robotikai megoldások könnyű telepíthetőségük, egyszerű programozhatóságuk és flexibilis alkalmazhatóságuk miatt egyre több iparágban és változatosabb vállalati körben megoldást jelentenek részfolymatok ellátására. Alkalmazásuk ugyanis különösebb szakértelem nélkül növelheti a termelékenységet és hatékonyabbá teheti a gyártást, elérhető feltételekkel. Erről számol be az International Federation of Robotics (IFR) által frissen megjelent 2021-es riport, de a Markets and Markets Kollaboratív robotpiac – Globális előrejelzés 2027-ig című jelentésének eredményei is ezt támasztják alá: ők a kollaboratív robotpiac jelenlegi, 2021-es 1,2 milliárd dolláros értékét 2027-re 10,5 milliárd dollárra becsülik. Igaz, ebben nagy szerepet játszik, hogy az automtizálásban élen járó autó- és elektronikai ipar kínai szereplői vezetők a kollaboratív robotikai alkalmazások használatában, sőt mi több, önellátók kívánnak lenni a kollaboratív robotok gyártásában is.

De hogyan segítik a rugalmas gyártást a kobotok?

A kobotok olyanok, mint a mobiltelefonok, applikációk nélkül csak pár alaptevékenységre használhatók, azokkal viszont alkalmazhatóságuk határa a csillagos ég. A gripperek és szenzorok segítségével a robotkiegészítő-gyártók funkciók széles körét teszik lehetővé a felhasználók számára, mindezt biztonságosan, az emberekkel egyműködve, könnyen kezelhetően, speciális háttértudás szükségessége nélkül és többnyire gyors megtérüléssel.

Ezen előnyöket használta ki a high mix/low volume (HMLV) acél-és fémalkatrészeket gyártó japán Sanmatsu is, amely több mint 100 000 tételt gyárt havonta, ezek 70 százaléka pedig egy darabos gyártás.

Tetsuro Tanabe, a cég vezetője hamar felismerte az alacsony darabszámú gyártásra mutatkozó igényt, és üzleti modellt épített az akár egy tételes termékek gyártására is. Ahhoz azonban, hogy egy gyártósor akár naponta más formájú, méretű és funkciójú terméket állítson elő, a gyártási beállításokat gyakran kell módosítani, ami időigényes, ezzel termeléskiesést, így végül hatékonyságcsökkenést és bevételkiesést okoz. A megmunkálási folyamatok egyszerűsítése érdekében ezért a Sanmatsu egy profi megmunkálóközpontot vásárolt, amely 5-10 perc között elkészít egy alkatrészt. Ez azt jelenti, hogy bár a megmunkálógép hatékonyan és gyorsan dolgozik, az elkészült termék kivételéhez és az újabb megdolgozandó alkatrész behelyezéséhez és paraméterezéséhez a gépet minden 5-10 percben le kell állítani, hogy egy kolléga ki-be pakolja az alkatrészeket, a köztes időben pedig várjon. Ez humanerőforrás és állásidő-pazarlás – gondolta Mr. Tanabe, ezért úgy döntött, olyan automatizálási megoldásra van szüksége, amellyel az anyagmozgatást folyamatossá és önműködővé tudja tenni.

Végül a kollaboratív robotkarra szerelhető érzékeny és rugalmas RG6 kétujjas dual grippere jelentette a megoldást, amely zökkenőmentesen működik kobottal, biztonságosan dolgozik egy munkatérben az emberekkel, így a kezdeti beruházás során nincsen szükség biztonsági kerítés telepítésére. A 6kg teherbírású, 150 mm lökethosszú dual megfogó különböző méretű és súlyú alkatrészeket képes könnyedén kezelni, és mivel egyszerre tudja a kész alkatrészt eltávolítani, a megmunkálandó munkadarabot pedig behelyezni a gépbe, jelentősen csökkenti a megmunkálóközpont állásidejét, ezzel pedig javít a hatékonyságon. A cég a ki- és behelyezés automatizálásával 10 százalékot csökkentett gyártási költségein, hiszen növelte a produktiviást és csökkentette a túlórák, műszakok számát. Mr. Tanabe szerint a kollaboratív robotok és az együttműködő alkalmazások nagyon hatékonyan segítik a termelést, főleg a HMLV gyártó kis- és középvállalkozások esetében.

“Nagyon izgalmas időszaka ez az automatizálásnak”

– fogalmazott Milton Guerry, az IFR elnöke a jelentésben, amelyben nem csak azt hangsúlyozta, hogy a globális robottelepítések száma 2021-ben várhatóan meghaladja a 2018-ban elért rekordértéket, de azt is elmondta, hogy a pandémiát követően egyértelmű tény, a robotikai megoldások könnyű telepíthetőségük és egyszerű, flexibilis alkalmazhatóságuk miatt további nagy fellendülés előtt állnak.

The post Rugalmas, gyors reagálású gyártás – kobotokkal appeared first on Műszaki Magazin.

Jellemzőjük, hogy szűkös termelési területen, emberek közvetlen közelében is képesek a munkavégzésre, a feladatok és új feladatokra történő átcsoportosítás gyors kivitelezése, valamint intuitív programozás és kezelés. Támogatják az ömlesztett áruk kiszedését (pick and place), valamint a raklapozás folyamatait nagy vállalatokban és kis létesítményekben egyaránt.

A gyártók világszerte fektetnek be az automatizálásba. A 2020 tavaszán Magyarországon végzett élelmiszeripari vállalatokra is kiterjedő „KKV robotizációs barométer” felmérés azt mutatta, hogy a kkv-k többek között azt várják a robotizálástól, hogy lehetővé tegye számukra a termelési költségek csökkentését, javítva ezáltal annak hatékonyságát (72%), továbbá növelje a versenyképességet (71,4%), és a gyártott termékek mennyiségét (68,7%), ami nagyobb jelentőséggel bír a kisvállalkozások számára. Ezeken felül a vállalatok számára fontos az emberi hibák kiküszöbölése (61,3%), az alkalmazottak megtartása (63,9%), valamint a termékek minőségének (56,6%) és a termelés rugalmasságának (54,6%) javítása.

Az élelmiszeripari vállalatok a lehető legnagyobb rugalmasságot követelik meg a termelés automatizálása a gyorsaság és az innováció támogatása érdekében. Az élelmiszer-gyártóknak számos kihívással kell szembenézniük nemcsak a szigorú betartandó követelmények miatt, hanem a szabálytalan alakú, lágy anyagú, sima felületű és érzékeny állagú termékekkel való összetett műveletek okán is. Míg más iparágak huzamosabb ideig képesek használni a szabványos automatizálási technológiát, az élelmiszeriparnak új, együttműködő technológiákra volt szüksége pontos érzékelőkkel és fejlett végberendezésekkel. Ezenkívül a koronavírus okozta válsághelyzet a maximálisan tiszta műveleteket és a társadalmi távolságtartást követelt. Az élelmiszeripari vállalatoknak biztosítaniuk kell az ömlesztett áruk mozgatását és raklapozási folyamatokat különösen az új higiéniai előírásoknak való megfelelés, valamint az alkalmazottak nehéz fizikai feladatok alól való mentesítése érdekében.

E szükségletek kielégítésére az együttműködő robotok a megismételhetőség és a rugalmasság ideális egyensúlyát kínálják a gyártóknak és a beszállítóknak, még az automatizálásra eddig nem alkalmas folyamatokban is. A 24 órás munkavégzés képessége és az ismétlődő 0,03 mm pontosságú mozgástartomány (a Universal Robots esetében) lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a lehető legnagyobb mértékben használják ki termelési kapacitásukat és ezzel egyidejűleg fenntartsák az állandó minőséget. A könnyű kialakítás és a kis méret alkalmassá teszi a kobotokat (együttműködő robotok) a kisebb munkaterületen történő munkavégzésre.

Alkalmazási területek

A kobotok az élelmiszeripari területek szinte teljes mértékű automatizálását teszik lehetővé. Egyik legfőbb tulajdonságuk a rugalmasság, ami garantálja az egyenletesen magas minőséget, pontosságot, valamint az állandó adagolást sok ismétlés után is. Kiemelkedően magas teljesítményt nyújtanak a felszedés és beültetés és raklapozás műveleteiben. Az együttműködő robotok növelik a folyamatok pontosságát és csökkentik a hulladék mennyiségét az automatizált anyagmozgatási folyamatokban, amelyek akár a lights-out módban üzemelő gyártásban is alkalmazhatók (a lights-out elnevezés arra utal, hogy a gyártóüzem emberi beavatkozás nélkül működik, ezért nincs szükség világításra). A könnyű kialakítás és a kicsi alapterület azt jelenti, hogy a robotkarok alkalmasak a szűk helyeken végzett különböző folyamatok végrehajtására és újraszerelésére.

Kobotok alkalmazása különböző piaci területeken

Az Atria Scandinavia Észak-Európa egyik vezető, ínyenc és vegetáriánus készételeket gyártó vállalata. A leállásidőt a lehető legalacsonyabban kellett tartaniuk annak érdekében, hogy versenyképes áron tudjanak friss termékeket biztosítani.  Az Atria Scandinavia két UR5 és egy UR10 kobotot működtet egyszerre és óránként átlagosan 228 egységet készítenek kiszállításra. A gyártósoron dolgozó alkalmazottak meglepődve tapasztalták, hogy milyen egyszerű robotokkal végeztetni a munkát. A kobotok kevesebb mint egy év alatt behozták a rájuk fordított beruházás összegét. A csomagolási részleg anyagfelhasználását 25%-os csökkenés elérésével sikerült optimalizálni az együttműködő robotoknak köszönhetően.

„Egy másik termék gyártásához szükséges átszerelés régebben hat órát vett igénybe. A UR robotok használatával ez mindössze húsz percig tart”

– mondja Johnny Jansson, az Atria Scandinavia műszaki igazgatója

Az erős verseny jellemezte élelmiszerpiacon a Cascina Italia nevű élelmiszeripari vállalat több millió tojást dolgoz fel naponta. A UR5 kobot a gyártósorok végén került elhelyezésre – összesen huszonnégy sor – ahol az emberi operátorok munkáját segíti. A kobot naponta 144 kartont tölt meg mintegy másfél millió darab tojással, amelyeket szállítódobozba is rak mentesítve ezzel az alkalmazottakat a kimerítő feladattól. Miután a robotot közvetlenül a gyártósorra telepítették, a Cascina Italia nemcsak a gyártási alapterületet, hanem a védőkerítés felszerelésének költségeit is megtakarította. Az alkalmazottaknak mindössze fél napot vett igénybe a kobot önálló működtetésének elsajátítása.

A kobotok használatát leíró különféle esettanulmányok jól szemléltetik e megoldások sokoldalúságát. A programozás és a használat egyszerűségének köszönhetően a kobot egy olyan eszköz, amely a technológiára nyitott operátorok kezében segítheti a vállalatokat a gyorsabb fejlődésben és a hatékonyabb piaci versenyben. További információk a kobotok élelmiszeriparban történő felhasználásáról az e-könyvben találhatók:

Universal Robots

The post Az automatizálás lehetőségei az élelmiszeriparban appeared first on Műszaki Magazin.

Miközben az autóiparban régi hagyományai vannak az automatizált folyamatoknak, a kis- és közép vállalatok még csak most ízlelnek bele a robotizált gyártás lehetőségeibe. Akik kollaboratív robot beszerzésen gondolkodnak, és a gyártási folyamatokban először kívánnak robotot használni, számukra ideális választás lehet a FANUC CRX-10iA használata. A CRX-10iA két verzióban érhető el: egy rövidebb karú, 1.2 méteres kinyúlásúban, valamint egy hosszabb karú változatban, ami 1.4 méteres úthosszal rendelkezik. Teherbírásuk 10 kg. Miközben az eddigi CR szériába tartozó kollaboratív robotok a FANUC által gyártott népszerű ipari robotok alapjain nyugszanak, az új FANUC CRX-10iA robot egy teljesen új fejezetet nyit a Japán automatizálás történetében.

A CRX-10iA könnyűsúlyú kollaboratív robot teljesen új szintre emeli az ipari robotok és a gyári dolgozók együttműködését. Összehasonlítva a már meglévő CR széria robotjaival, az új CRX-10iA robot szignifikánsan könnyebb, mégis számos alkalmazáshoz installálható, köztük például az autonóm mobil robotos (AGV) applikációkhoz is. A hozzá tartozó Teach Pendant tablettel is helyettesíthető, ami még könnyebbé teszi a kezelését, illetve az új felület a programozásban kevésbé jártas felhasználóknak is kedvez. Első pillantásra a CRX10iA robot designja meglepő lehet. A vékony kar és törzs mögött azonban a már jól ismert FANUC minőség rejlik – egyszerű funkciókkal, egyszerű telepítéssel és egyszerű programozással ötvözve.

A megszokott módon a CRX robot az összes FANUC kiegészítővel kompatibilis, így kulcsrakészen, könnyedén integrálható hozzá látórendszer, erőérzékelő és még számos hasznos opció.

Egyszerű funkciók és programozás

A legújabb fejlesztés megőrizte a FANUC hagyományait a megbízhatóságban és a robosztus kialakításban, mindemellett viszont jelentős karcsúsításon esett át, mely nagyban segíti a telepítést és a kezelhetőséget. A robotot a legegyszerűbb használatra tervezték: rendkívül egyszerű telepíthetőségén túl kezelése is egyszerű, így első robot vásárlók is mélyebb előképzettség nélkül képesek beállítani. Programvarázslójával és az új, Teach Pendant Tablettel néhány gombnyomással létrehozható egy program, ezen felül kézivezérlési módjával tovább egyszerűsödik a programok elkészítése. A FANUC emellett létrehozott egy e-Bookot, amely online letölthető iránymutatás a robot kiválasztásához és üzemeltetéséhez.

e-Book

Tudjon meg többet a Kollaboratív Robotokról! Az ember – robot kollaboráció egyre életszerűbbé válik az együttműködést támogató folyamatosan fejlődő képességének köszönhetően. A kollaboratív robotok használata kezdetben bonyolultnak tűnhet, de ennek az eBook-nak a segítségével megismerheti azt a bizonyos 7 lépést, amely ezt a folyamatot jelentősen megkönnyíti:

• Hogyan mérheti fel automatizálási igényét?
• Mely feladatok elvégzésére alkalmasabbak a robotok az emberrel szemben?
• A kobotok mely területen lesznek a legnagyobb hatással az Ön vállalkozására?
• Mely biztonsági intézkedéseket kell figyelembe vennie?
• Hogyan értékelhetjük a beruházás megtérülését?
• Hogyan válasszuk ki a megfelelő kollaboratív robotot?
• Hogyan vezethetik be vállalatát a kobotok az automatizálás világába?
• FANUC e-Book

Töltse le az útmutatót a kobotok sikeres használatához:

one.fanuc.eu/kobot-utmutato

The post Automatizálja vállalatát egyszerű lépésekben appeared first on Műszaki Magazin.

Az új robotok értékesítése továbbra is magas szinten áll, 2019-ben világszerte 373 000 darabot szállítottak ki a gyártókhoz. Ez 12%-kal kevesebb 2018-hoz képest, de még mindig a 3. legnagyobb eladási mennyiség.

“A világ gyáraiban működő ipari robotok állománya a történelem legmagasabb szintjét jelenti” – mondja Milton Guerry, a Nemzetközi Robotikai Szövetség elnöke. „Az intelligens gyártás és automatizálás sikertörténete ma már megvalósulni látszik globális méretekben is, ez világszerte mintegy 85% -os növekedést jelent öt éven belül (2014–2019). Az értékesítés közelmúltbeli, 12% -os lassulása azonban tükrözi azokat a nehéz időket, amelyeket a fő ágazatok: az autóipar, valamint az elektromos és elektronikai ipar él át. “

“Emellett a koronavírus-járvány következményei a globális gazdaságra még nem értékelhetők maradéktalanul” – folytatja Milton Guerry. „2020 hátralévő hónapjait az új normához való alkalmazkodás alakítja. A robotgyártók alkalmazkodnak az új alkalmazások iránti igényekhez és a megoldások fejlesztéséhez. Idén nem valószínű, hogy a nagyszabású megrendelések jelentős ösztönzést adnának. Kína kivétel lehet, mert a koronavírust először Wuhan kínai városában azonosították 2019 decemberében, és az ország már a második negyedévben megkezdte iparának helyreállítását. Más gazdaságok pedig jelenleg a fordulópontjukon vannak, még néhány hónapba telik, amíg az automatizálási projektek és a robotok iránti igény helyreáll. 2022-ig vagy 2023-ig eltarthat a válság előtti szint elérése. ”

Ázsia, Európa és Amerika – áttekintés

Ázsia továbbra is az ipari robotok legerősebb piaca – a régió legnagyobb alkalmazójának, Kínának az üzemi állománya 21%-kal nőtt, és 2019-ben elérte a 783 000 darabot. Japán a második helyen áll, mintegy 355 000 ipari robottal, ami 12%-os növekedés. India új rekordja mintegy 26 300 ipari robot, így öt éven belül India megduplázta az ország gyáraiban működő ipari robotok számát. Kínában az új robotok 71%-ának nagy részét külföldi beszállítóktól szállították. A kínai gyártók továbbra is főleg a hazai piacot szolgálják, ahol egyre nagyobb piaci részesedést szereznek. A külföldi beszállítók egységeik mintegy 29% -át az autóiparnak szállítják, míg a kínai beszállítóknak ez csak körülbelül 12%-a. Ezért a külföldi beszállítókat jobban érinti a kínai autóipar üzleti visszaesése, mint a hazai beszállítókat.

Európa

Európa 2019-ben elérte az 580 000 működő ipari robot számot, ami plusz 7%-ot jelent. Németország továbbra is a fő felhasználó, amelynek működési készlete körülbelül 221 500 egység – ez körülbelül háromszorosa Olaszországnak (74 400 darab), ötszöröse Franciaországnak (42 000 darab) és tízszerese az Egyesült Királyságnak (21 700 darab). A robotértékesítések differenciált képet mutatnak az Európai Unió legnagyobb piacain: Németországban mintegy 20 500 robotot telepítettek. Ez a 2018-as rekordév alatt van (mínusz 23%), de ugyanazon a szinten, mint 2014-2016. Franciaországban (+ 15%), Olaszországban (+ 13%) és Hollandiában (+ 8%) nőtt az értékesítés.

A robotika az Egyesült Királyságban továbbra is alacsony szinten van – az új telepítések 16%-kal lassultak. Az újonnan telepített 2000 egység az Egyesült Királyságban körülbelül tízszer kevesebb, mint a németországi szállítás (20 500 darab), körülbelül ötször kevesebb, mint Olaszországban (11 100 darab), és körülbelül háromszor kevesebb, mint Franciaországban (6700 darab).

Amerika

Az Egyesült Államok a legnagyobb ipari robot-használó Amerikában, elérve az új üzemi készletrekordot, mintegy 293 200 egységet – ami 7%-os növekedést jelent. Mexikó a második helyen áll 40 300 ipari robottal, ami plusz 11%, Kanada következik körülbelül 28 600 egységgel – ami 2%-os növekedést jelent. Az Egyesült Államokban 17%-kal lassultak 2019-ben a 2018-as rekordévhez képest az eladások, bár 33 300 szállított egységgel az eladások továbbra is nagyon magas szinten vannak, ami minden idők második legerősebb eredményét jelenti.

Az Egyesült Államok robotjainak nagy részét Japánból és Európából importálják.

Bár nincs sok észak-amerikai robotgyártó, számos fontos robotrendszer-integrátor létezik. Mexikó Észak-Amerikában a második helyen áll majdnem 4600 egységgel – ami 20%-os lassulást jelent. A kanadai értékesítés 1% -kal haladja meg az új rekordot, a mintegy 3600 szállított egységet. Dél-Amerika első számú robot állománya Brazíliában található, csaknem 15 300 egységgel – plusz 8%. Az értékesítés 17%-kal lassult, mintegy 1800 telepítéssel – még mindig az eddigi legjobb eredmények között – csak a rekordszállítások verték meg 2018-ban.

Kobotok

Az ember és a robot közötti együttműködés egyre növekszik. A kobot eladások 11% -kal növekedtek. Mivel egyre több szállító kínál együttműködő robotokat, és az alkalmazások köre egyre nagyobb lesz, a piaci részesedés elérte a 2019-ben telepített 373 000 ipari robot 4,8% -át. Bár ez a piac gyorsan növekszik, még mindig gyerekcipőben jár.

Világszerte a COVID-19 erőteljesen befolyásolja a 2020-as ipari teljesítményt, ugyanakkor lehetőséget kínál a termelés modernizálására és digitalizálására is a helyreállítás felé vezető úton. Hosszú távon a növekvő robotberendezések előnyei változatlanok: a testreszabott termékek gyors gyártása és versenyképes áron történő szállítása a fő ösztönző. Az automatizálás lehetővé teszi a gyártók számára, hogy fenntartsák a termelést a fejlett gazdaságokban – vagy újratelepítsék azokat- a költséghatékonyság feláldozása nélkül. Az ipari robotok köre folyamatosan bővül: a hagyományos robotcellában elhelyezett robotok alkalmazásán kívül (amelyek képesek az összes hasznos teher gyors és pontos kezelésére), az új együttműködő robotok, már biztonságosan működnek az emberek mellett, teljesen integrálva az egyes munkaállomásokra.

Forrás: IFR Nemzetközi Robotikai Szövetség

The post 2,7 millió robot dolgozik a világ gyáraiban appeared first on Műszaki Magazin.

Amikor a gyártósoron mérlegelik a UR kobotokkal végzett raklapozási megoldásokat, a beruházási megtérülések kiszámítása elengedhetetlen, mivel így megtudhatja, hogy szükséges-e a befektetés vagy sem. Azoknak, akik a Universal Robots együttműködő robotjaival szeretnék a raklapozási feladatokat elvégezni, összegyűjtöttük az összes kulcsfontosságú információt, amelyekre a megtérülés kiszámításhoz szükségük lehet.

Fontos meghatározni, hogy az együttműködő robot működni fog-e az Ön egyedi raklapozási tevékenységeit illetően. Ez bizonyos esetekben bonyolultabbá válik, olyan raklapozási változók miatt, mint például a termék súlya, ciklusideje, a raklap magassága, mintája és a különböző termékek száma a gyártósoron.

A ROI érték kiszámításakor a következő tényezőket kell figyelembe vennünk:

Komponensek árai: A legegyszerűbb formában, kivéve a robotokat, kiváló minőségű alkatrész csomagokat talál (pl. gripperek, raklapozási szoftverek, szenzorok, alap váz) körülbelül 10-12.000 Euróért (11-13.000 dollárért).

A robotok ára szükséglettől függően változik, de a legvalószínűbb, hogy a UR10 CB3 széria UR16e-ig terjedő listaárait fogja megnézni, amelyek elérhetőségük és hasznos terhelhetésük miatt a raklapozásra legalkalmasabb UR kobotok

Mérnöki költségek: A mérnöki költségek első pillantásra bonyolultabbnak tűnhetnek. Három fő kategóriába lehet sorolni ezeket:

• A telepítési költségek projektenként változnak, a meglepetések elkerülése érdekében, a Universal Robots a UR+ hitelesített raklap csomagban, az alkatrészeket és beállításokat tesztelte és jóváhagyta. Egy tapasztalt automatizálási mérnök 1 nap alatt képes kell, hogy legyen a raklapozási felszerelést telepíteni.
• Biztonsági értékelés: Minden komplett ipari rendszernek biztonsági értékelésre van szüksége az alkalmazandó szabványok, tanúsítványok és rendeletek miatt. A legtöbb gyártó vállalat képes ezt belsőleg kezelni, azonban az integrátorok UR-ökoszisztémája ezt a szolgáltatást általában külön vagy egy teljes ajánlat részeként kínálja.
• A programozás és az újra programozás: Minden UR robothoz tartozik raklapozási program, ami csak a raklapozási útmutatóhoz elegendő. Azokban az esetben, ha több mint egy termék van gyártósoronként vagy gyakran frissül új termékekkel a paletta, vagy ha a kért raklapmintázat különleges, esetleg ha a ciklusidő miatt a robotnak több dobozt kell kiválasztania egy mozdulat alkalmával, abban az esetben vannak olyan raklapozási szoftverek,mint például a Rocketfarm Pallyhandles amelyek, ezeket az eseteket automatikusan kezelni tudják.

Képzés:

• Az üzemeltetők képzési költségei korrelálnak a használat egyszerűségével. Általában véve egy kezelőnek képesnek kell lennie arra, hogy normál üzemmódban elindítsa és leállítsa a raklapozási folyamatot. Továbbá arra kell felkészítenie a robotot, hogy egy váratlan leállás után ott folytassa a munkát, ahol abbahagyta.

A termelési terület átszervezése:

• Az együttműködő robotoknak meg van az a nagy előnye, hogy lényegesen kisebb a helyigényük, mint bármely szokásos robotnak. Tapasztalataink szerint egy raklapozási tevékenységet végző UR robot ritkán igényel jelentős változtatásokat a gyártósoron.

A telepítés során felmerülő leállási idő

• A UR raklapozási tevékenységet végző robot telepítése során a leállási idő könnyen elkerülhető némi alapvető tervezéssel, mivel a robot együttműködési jellege miatt a kezelési és telepítési munkák egyszerre elvégezhetők a gyártósor végén.

Műszakok száma:

• Általában az együttműködő raklapozási tevékenységet végző robotok mellé továbbra is szükség van egy kezelőre a raklapok cserélése és a munkafolyamat felügyelése végett, ezáltal az „utolsó kezelő” cseréje sokkal drágább, mint a „második utolsó” helyettesítése, mivel a raklapot körülvevő összes műveletet teljesen automatizálni kell.

A robotok tartóssága:

• A UR ígérete legalább 35 000 óra, ami körülbelül négy év 24/7 órás munkavégzést jelent, hiszen a dedikáltan raklapozásra fejlesztett szoftverek használata sokkal simább robotmozgást tesz lehetővé és kevesebb repedést, valamit hosszabb élettartamot eredményez a robot számára. Egy gondosan kezelt robot élettartama könnyen meghosszabbítható.

A működés költsége:

• Javasolt, hogy egy UR robottal vegye igénybe az éves szervízszolgáltatást, és a vákumgripperek szivacsát időnként cserélje le. Ezt házon belüli személyzettel is meg tudja tenni, de ki is szervezheti egy szolgáltatónak. Az energiaköltség szempontjából egy UR10 kb 0,35 kW energiát fogyaszt egy program futtatása közben. A 35 000 órás élettartam alatt ez a 12,250 kW/h-t tesz ki. Az Egyesült Államokban a kW/h átlagára közel 13 cent, ami körülbelül 1600 dollárt (1430 eurot) eredményez.

Alternatív álláshirdetési költség:

• A gyártók körében egyre nagyobb kihívást jelent a személyzet megtartása, olyan ismétlődő feladatokhoz, mint például a raklapozási munkafolyamatok. Önt ez jelenleg nem érinti, de 8-10 éven belül szembesülhet azzal, hogy az elmaradt UR robotba való befektetéssel több álláshirdetési kört is megspórolhat.

Alternatív emberi költség:

• Fizetési szintek, betegszabadságok, biztosítások, ezek fontos, hogy mind a ROI számítás részét képezzék.

Mint láthatja, sok változót figyelembe kell vennie. Ha képes mérnöki feladatokat házon belül elvégezni, akkor az indulás kezdeti költsége akár 10-12 000 EUR lehet komponensbefektetésenként + robot beszerzés vagy lízingköltségek, amelyek valószínűleg alacsonyabbak, mint egy kezelő alkalmazása. A hüvelykujj szabály alapján a UR raklapozási tevékenységet végző kobotok1 megtérülési ideje a teljes költséget tekintve 1-2 év. Ez sok órát, napot, hónapot és évet jelent a UR raklapozási tevékenységet végző kobotok számára, annak érdekében, hogy értéket teremtsenek a vállalat számára. Biztosak vagyunk benne, hogy a UR kobotokkal és a UR+ alkalmazásban található csomagokkal talál igényeinek megfelelő megoldást.

The post Roi – Befektetésarányos megtérülés kobotok esetén appeared first on Műszaki Magazin.

Az OnRobot különböző grippereket, szenzorokat, valamint egyéb kobot (kollaboratív robot) kiegészítőket gyárt, melyek segítenek a gyártóknak teljes mértékben kihasználni az együttműködő robotok előnyeit: a könnyű használatot, a költséghatékonyságot, és az emberi munkaerő melletti biztonságos üzemeltetést. Az End-of-Arm Tooling (EOAT) piac éllovasa a robotokkal való kompatibilitást 2019-ben a következő szintre emelte az OnRobot egyrendszeres megoldással.

Az éves World Robotics Report idén először tért ki a kobotok piacának elemzésére, amely világszerte komoly, 23%-os növekedésről számol be. A kobotok telepítésének jelentős növekedése azt mutatja, hogy nagy a kereslet az End-of-Arm Tooling (EOAT) iránt.

Az OnRobot célja, hogy ezen a növekvő piacon a világ vezető EOAT gyártójává váljon. 2019-ben tovább haladtak a robotalkalmazások telepítésének gyorsabbá és egyszerűbbé tételét magába foglaló küldetésük felé, egy, az összes OnRobot End-of-Arm eszközre érvényes, egységesített mechanikai és elektromos felület létrehozásával, amely drámai módón leegyszerűsíti az automatizációt. Most a gyártók mindössze egyetlen robotikai rendszeren keresztül férnek hozzá az eszközök teljes felhozatalához, a robotokkal való maradéktalan kompatibilitáshoz, és az együttműködő alkalmazások szinte korlátlan lehetőségeihez. Az új egyrendszeres megoldás felgyorsítja az üzembe helyezést, így a gyártók időt és pénzt spórolnak, valamint gyorsan kamatoztatni is tudják az automatizációban rejlő előnyöket.

Az OnRobot megoldásait számos díjjal jutalmazták az elmúlt évek során, a vállalatot többek közt a 2019-es Robotics Awards (arany), a 2019-es Edison Awards (ezüst), és legutóbb a LEAP Awards (arany) díjátadón is elismerték.

A dániai központ ellenére az OnRobot fejlesztéseinek meghatározó része, köztük az egyrendszeres megoldással, jelenleg is Magyarországon, Budapesten történik. A csapat a prototípus tervezésétől egészen a késztermék kivitelezéséig részt vesz a munkában, valamint hardver és szoftverfejlesztéseken is dolgozik.

EOAT tapasztalat első kézből

A budapesti rendezvényen a résztvevők ki is próbálhatták a vállalat innovatív termékeit, testközelből megismerhették az RG2-FT grippert, az duális kialakítású RG2 grippert, és a VG10 vákuumos grippert, amely a vállalat szerint az egyik legnépszerűbb termékük Magyarországon. Ezeket az eszközöket többnyire együttműködő alkalmazásokhoz és áthelyező műveletekhez (Pick&place) használják.

Növekvő forgalmazói hálózat a CEE régióban

Az OnRobot a Közép- és Kelet-európai piacon partnerhálózatán keresztül van jelen. A vállalat 56 forgalmazóval és integrátorral rendelkezik a régióban, többek közt Horvátországban, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Oroszországban és Szlovéniában. Magyarországon az OnRobot robot-kiegészítőket a B&O Engineering, a Vesz-Mont 2000 Kft., a Kovacs Trade Company, a Vajda Művek Kft., a Hepenix Műszaki Szolgáltató Kft., az F And Di Kft.,az  XXL Mechanika Mérnöki Iroda Kft., a KLS-2000 Kft., a Robot-X Hungary Kft., és a Robo-Tech Szerviz Kft. forgalmazza.

The post Egy rendszer, zéró komplexitás appeared first on Műszaki Magazin.

Az éves World Robotics Report idén először tért ki a kobotok piacának elemzésére, és egyből komoly, 23%-os növekedésről számolt be. A Nemzetközi Robotikai Szövetség jelentése arra enged következtetni, hogy a technológia széles körben való elterjedését az intelligens eszközök, mint példádul okos megfogók vagy „plug & play” interfészek, és a demonstrációs programozás (PbD) fogják elhozni.

Az OnRobot vezérigazgatója, Enrico Krog Iversen üdvözli a jelentést, és kiemeli, hogy ezek a trendek szoros összhangban állnak az OnRobot értékajánlatával: „A telepített kobotok számának jelentős növekedése azt mutatja, hogy az új egyrendszeres megoldásunkkal, amely egy egységesített mechanikus és elektronikus interfészt kínál bármilyen OnRobot EOAT és kobotok, valamint könnyű ipari robotok széles választéka között, jó irányt határoztunk meg.”

„Ez az új platform segítséget nyújt a kis- és közepes méretű vállalkozásoknak, hogy optimalizálni tudják gyártási folyamataikat, amely nagyobb rugalmassághoz, magasabb teljesítményhez, valamint emelkedett minőséghez vezet. A kobotok területén érzékelhető hihetetlen növekedésnek még csak a kezdetét láttuk, amely egybevág az ipari robotok egyre nagyobb számban való elterjedésével.” – mondja az OnRobot vezérigazgatója, aki egy tapasztalt befektető, és már nem egyszer vált be az iparág robotikai szükségleteiről tett jóslata.

„Ezen a növekvő piacon az OnRobot előkelő helyet foglal el ahhoz, hogy a világ vezető EOAT gyártójává váljon.” – mondja Iversen. „A célunk az, hogy csak a következő évben 10-ről 50-re növeljük a termékeink számát. Egy robotikai rendszerrel, egy programozási és képzési platformmal, és egy kereskedői kapcsolattal a gyártóvállalatok széleskörű eszközökhöz, teljes robot kompatibilitáshoz, valamint szinte korlátlan lehetőségekhez jutnak az együttműködő alkalmazások által.”

Egyre több robotot telepítenek Európában

Az új jelentés szerint a robotok teljes, éves értékesítési értéke 2018-ban 16,5 milliárd dollár volt – ez új rekord. 422 ezer robotot szállítottak le 2018-ban, ami 6%-os növekedést jelent az azt megelőző évhez képest. A világ öt legnagyobb robotpiaca a növekedés 74%-ért felel. A top 5: Kína, Japán, a Koreai Köztárság, az Egyesült Államok, és egyedüli európai országként Németország.

Az európai robottelepítések is növekedőben vannak, az eladások 14%-al nőttek az elmúlt időszakban. Például Németországban az eladott robotok száma 26%-al nőtt, és majdnem elérte a 27 ezer egységet 2018-ban, ami csakugyan egy új rekordot jelent.

A robotikai piac terjeszkedése a kelet- és közép-euróapai régióban is érzékelhető. Azonban a kontinens országai között fennálló különbségek szembetűnőek, ha a saját régiónkra pillantunk, ahol a rangsort vezető Cseh Köztársaság mindössze 2,7%-os piaci részesedéssel rendelkezik (ezzel az eredménnyel az ország a 15. helyet foglalja el a globális listán).

Az ipari robotok telepítése szempontjából az autóipar és az elektronikai gyártás területei a legfontosabbak, ez a tendencia összhangban van a hazai trendekkel.

The post A kobotok rekordszámú értékesítése jelzi az EOAT iránti igényt is appeared first on Műszaki Magazin.

Csak a gyártóiparból 2020-ra körülbelül kétmillió munkás fog hiányozni, 2030-ra pedig ez a szám már a 7,9 milliót is meghaladhatja. Ez körülbelül 607,1 milliárd dolláros bevételkiesést jelent.

A Gyártóipari Mérnökök Társasága (SME) által készített jelentés szerint az Egyesült Államokban működő gyártóvállalatok 89%-a talál nehezen szakképzett munkásokat, mivel a munkaerő fokozatosan öregszik, a fiatalabb munkavállalók közül pedig egyre kevesebben gondolkodnak a gyártóiparban.

A munkaerőhiány Magyarországon is már évek óta az egyik legnagyobb problémát jelenti. A Központi Statisztikai Hivatal szerint több mint 83 ezer (83 337) állás maradt betöltetlenül Magyarországon 2018 végére, ami országos gazdasági szinten 13,8%-os növekedést jelent a 2017 végén mért adathoz képest. A leginkább érintett területek a gyártóipar, a közigazgatás, és az egészségügy.

A munkaerőhiány és termelékenység lassú növekedése gazdasági szempontból aggodalomra adhat okot, mivel mindez a béreket és a gazdasági növekedést veszélyezteti. A tapasztalatok azt mutatják, hogy Magyarországon számos vállalkozás a munkaerőhiányt jelöli meg, mint a vállalat növekedését akadályozó legfőbb okot.

Szerencsére mindennek van jó oldala is.

A munkaerőhiány és az alacsony termelékenység arra készteti az iparágak szereplőit, hogy gyors fejlődésen menjenek keresztül, és lehetőséget teremt a gyártóvállalatok számára, hogy versenyelőnyt szerezzenek azzal, hogy megfontolják az innovatív megoldásokat, és gyorsan alkalmazkodnak. Ennek köszönhetően a gyártók egyre inkább a robotikai automatizáció felé fordulnak, hogy fejlesszék termelékenységüket és elkerüljék az egyre szigorodó és ritkuló munkaerőpiacból eredő potenciális veszteségeket.

Az automatizáció segíti a vállalkozás működését

Az automatizáció számos előnnyel szolgál a vállalkozások számára. Az automatizáció csökkentheti a vállalatok instabil munkaerőforrásokra való támaszkodását, ami veszélyezteti jövedelmezőségüket és megakadályozza a piaci terjeszkedést, sőt, szélsőséges esetekben még a vállalkozás felszámolásához is vezethet. A Boston Consulting Group (BCG) tanácsadócég becslése szerint körülbelül 10 trillió dollárnyi GDP lesz veszélyben 2030-ra, ahogyan a vállalatok és az országok egyre nehezebben tudják majd betölteni a rendelkezésre álló munkahelyeket.

Az automatizációval azonban a vállalkozások növelni tudják a munkaerő teljesítményét. A meglévő munkások fejleszthetik szakértelmüket, és nagyobb értéket teremtő pozíciókba kerülhetnek, ahelyett, hogy manuális és ismétlődő feladatokkal kelljen foglalkozniuk. Mivel mindez lehetővé teszi az alkalmazottak számára, hogy értékesebb teljesítményt nyújtsanak, javul az üzleti hatékonyság, és nőnek a bérek.

A robotok ma már olyan feladatokat is el tudnak látni, amit korábban csak emberek tudtak elvégezni, mivel fejlett End-Of-Arm eszközökkel (EOAT) lehet ellátni őket; ezeket általában a robotkar végére szerelik. Például az OnRobot RG2-FT Grippere, a világ első intelligens fogója, beépített erő- és nyomatékérzékelőjének köszönhetően képes látni és érezni is a munkadarabokat. Az érintés-érzékeny kétujjas fogószerkezet gyorsan és hatékonyan képes felvenni és csomagolni kisméretű, törékeny termékeket anélkül, hogy összenyomná, vagy eltörné őket.

Egy további intelligens eszköz az OnRobot HEX erő/nyomaték szenzora, amely egy emberi kéz érzékenységét és ügyességét képes visszaadni. Az érzékelővel a bonyolult polírozó, csiszoló, vagy sorjázó feladok is könnyedén kezelhetők, melyeknél a kívánt eredmény elérése érdekében alapvető fontosságú a pontos irányítás és a kifejtett erővel kapcsolatos visszajelzés. Az erő- és nyomaték-beállításokkal rendelkező szenzorok rendkívül hatékonyak az ilyen alkalmazásoknál a bútorok, hajók, és repülőgépek gyártása során.

Az OnRobot RG2 és RG6 Duális Gripperei kihozzák a legtöbbet a gépek használatából. Például amíg az egyik gripper kiveszi az elkészült munkadarabot a CNC gépből, a második felveszi a következő megmunkálandó anyagot, és betölti a gépbe. Így csökken a ciklusidő, javul a hatékonyság, és nő a termelés. Mindössze egy fogószerkezet használata esetén a gépek sokáig állnak tétlenül, ami hatalmas mennyiségű felesleges kiadást jelent a vállalkozás számára.

Mivel a szervezetek körülbelül egyharmada a korlátozott munkaerő miatt nem tud új üzleteket kötni, a csökkenő munkaerő egyértelmű és súlyos veszélyt jelent a gyártóipar számára. Az automatizáció viszont lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy komoly komplikációk veszélye nélkül tudjanak függetlenebbül működni.

Az automatizáció jövője

Tekintettel arra, hogy a munkaerő kapcsán egyre kisebb a kínálat és a megbízhatóság, a robotikai automatizáció életképes megoldásnak bizonyul a vállalkozások számára. Ezen kívül abban is segít mind a vállalatoknak, mind a munkásoknak, hogy maximalizálni tudják termelékenységüket és hatékonyságukat. Mindezt azzal, hogy a robot átveszi az unalmas, piszkos és veszélyes munkákat, aminek köszönhetően az alkalmazottak készségeiket jobban fel tudják használni másutt. Az automatizáció tehát kulcsfontosságú szerepet játszik az emberi munka kiegészítésében, valamint a hatékonyság növelésében, és hosszú távon, munkaerőhiány esetén a feladatok elvégzésében is.

https://onrobot.com/en

The post Automatizáció és élőmunka-erő: együtt többre megyünk appeared first on Műszaki Magazin.