A Kongresszus első napjain a Nemzetközi Űrállomáson zajló korábbi programok bemutatása, és a kereskedelmi űrhajózásban rejlő lehetőségek voltak terítéken. A program a hét további részében az alacsony Föld körüli pályán túli űrkutatási lehetőségekről, azaz a Hold és az űr felfedezéséről szóló előadásokkal folytatódott, majd utolsó nap a kutatókra leselkedő veszélyekről és a lehetséges űrbéli együttműködésekről szóló szekcióval zárult.

A Kongresszuson résztvevő űrhajósok felavatták az elhunyt asztronauták emlékére ültetett emlékfát és emléktáblát a budapesti Városligetben, előadásokat tartottak Budapesten és több vidéki nagyvárosban az űrkutatás és űrtudomány iránt érdeklődő egyetemi hallgatók és középiskolások előtt, valamint találkoztak az űripar és űrkutatás felé nyitott, hazai szereplőkkel is.

A rendezvény hazánk számára nem csak presztízsértékkel bíró esemény volt, de egyúttal jelentős lépés az űrkutatás hazai népszerűsítése, és az abban egyre jelentősebb szerepet vállaló magyar egyetemek, kutatóintézetek és gazdasági vállalkozások számára is. Ferencz Orsolya, az űrkutatásért felelős miniszteri biztos így értékelte az eseményt:

„A Nemzetközi Űrhajós Szövetség budapesti Kongresszusán be tudtuk mutatni a nagy múlttal rendelkező magyar űrkutatás legnívósabb eredményeit. Egy olyan szektorban vetjük meg aktívan és eredményesen a lábunkat, mely rendkívül kompetitív. Ott vagyunk a Mars- és Holdkutatási programokban, a sötétanyag kutatásban, a dozimetriában, és legkésőbb 2025-ben a HUNOR program keretein belül ott leszünk az űrben is. Az űrszektor legnagyobb értéke a fiatal generáció, akik közül a következő – és bízzunk benne az azt követő – magyar űrhajós is ki fog kerülni. Több száz, ha nem több ezer érdeklődő fül- és szempár kísérte az űrhajósok előadásait országszerte. A Kongresszus legnagyobb eredménye, hogy ezek a diákok megismerkedhetett azokkal az emberekkel, akik sikeresen teljesítették az ember előtt álló egyik legkomolyabb kihívást. Reményeink szerint ezen találkozások elősegítették a magyar fiatalok világűrről alkotott képének formálását oly irányba, hogy az később kiemelkedő eredményekkel kecsegtessen. Mert bármennyire is elcsépelt, az űrben rejlik a jövő, az űr jövője pedig a fiatalokban.”

– mondta el a miniszteri biztos.

The post Budapesten vitatták meg az űrjövőt appeared first on Műszaki Magazin.

A nemzetközi üzleti kapcsolatok építését megcélzó éves fórum idén az ipar 4.0 térhódításával párhuzamosan az új technológiák és robotok szerepét veszi górcső alá, különös tekintettel az elektromos autók forradalmát lebonyolító autóiparra. A rendezvényen több tucat hazai és nemzetközi vállalat veti össze tapasztalatait, eredményeit és prognózisait.

Az autóipar bevétel szerint nem csupán a világ legfontosabb gazdasági ágazatai közé tartozik, hanem vezető szerepet tölt be a minőségi elvárások, a termékválaszték és az ellátásilánc-folyamatok komplexitása terén is, mely napjainkban hatalmas változások elé néz. Az autógyártók különféle járműtípusok széles skáláját kínálják egyre nagyobb konfigurációs lehetőségekkel, valamint egy prémium autómárka átlagos felső osztályú autómodellje sokkal több, mint ezer lehetséges különféle változatot is elér. Milyen átalakulások előtt áll az autóipar logisztika és ellátási lánc tekintetében, ha 2018-ban az elektromos és hibrid autók aránya elérte Európában az új regisztrációk több mint 30 százalékát?

A TRANSLOG Connect Kongresszuson az alábbi kérdésekre kaphatunk választ nemzetközi szakértők tolmácsolásában:

• Hogyan alakítja át a digitalizálás, az intelligens robotok és az elektromos autók gyártása az autóipari ellátási láncot? – Prof. Dr. Sebastian Kummer, a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem Logisztikai Intézetének vezetője
• A mobilitás korának ellátásilánc-kihívásai, avagy holisztikus megközelítések és kockázatkezelés 4.0 – Petra Becker, a Continental Autóipari üzletágának globális ellátási láncáért és kockázatkezelésért felelős alelnöke
• Hogyan strukturálja át a mesterséges intelligencia, a Big Data és a virtuális valóság a BMW logisztikai eszköztárát és folyamatait? – Dr. Dirk Dreher, a BMW Group globális logisztikai tervezésért alelnöke
• Intelligens raktár automatizálás a Daimlernél – Többféle iparágra is adaptálható automatizálási megoldások gyakorlati példákon keresztül. Mik az első lépések a hatékonyság növelése érdekében? – Stefan Putzlocher, a Daimler globális raktározás és létesítménygazdálkodásért felelős igazgatója
• Megalapozott döntéshozatal és technológia: Hogyan használhatunk fel 2 petabájtnyi teherforgalmi adatot – a mesterséges intelligencia, a Big Data és a gépi tanulás segítségével – prediktív elemzésre ügyfeleink és beszállítóink részére? – Arkadiusz Glinka, a C.H. Robinson európai szállítmányozásért felelős igazgatója
• Továbbfejlesztett ellátási láncok: Miként használható az IoT az emberek és folyamatok intelligens összekapcsolására a készletoptimalizálás érdekében? – Stefan Reidy, a svájci székhelyű Arviem alapítója és vezetője, a valós idejű nyomkövetési megoldások szakértője
• Digitális átalakulás a vezetésben és vállalatirányításban. Hogyan kellene a mai ellátási lánc vezetőinek megközelíteni a változást, mely nemcsak pénzügyi beruházásokat, kiváló IT-infrastruktúrát, hanem a kultúra megváltoztatását is megköveteli? – Jim de Jager, a Liberty Global Közép- Kelet Európa logisztikai igazgatója

További érdekesség, hogy a kongresszus keretein belül idén első alkalommal indul az Innovation Networking Platfrom, mely kezdő vállalkozásoknak biztosít bemutatkozási lehetőséget. A cégek képviselői 10 perces előadás keretében mutathatják be a logisztikát, ellátási láncot támogató koncepcióikat, termékeiket és megoldásaikat a régió közel 500 szakembere és döntéshozója számára.

www.translogconnect.eu

The post TRANSLOG Connect Kongresszus 2019 appeared first on Műszaki Magazin.