A koronavírus-járvány különösen ráirányította a figyelmet a higiénia és a tisztaság fontosságára – az ipari üzemekben és a kézműves műhelyekben egyaránt. Az pedig már a járvány előtt is fontos követelmény volt, hogy a vállalatok az eldobható megoldások helyett törekedjenek az újrafelhasználható anyagok és eszközök alkalmazására. A két feltétel egyidejű teljesítése hosszú életű termékeket, az energia hatékony felhasználását, optimális vízhasználatot, környezetbarát mosószerek bevetését és rövid, helyi forrásokon alakuló beszerzési utakat jelent. Ezek az elvek már több mint száz éve meghatározónak számítanak a MEWA német textilszolgáltató működésében.

A MEWA ipari törlőkendő-szolgáltatásának részét képezik a SaCon biztonsági tárolóedények is. A törlőkendőket ezekben a külön erre a célra kifejlesztett és gyártott konténerekben szállítják.
(Fotó: MEWA)

Az újrafelhasználható ipari törlőkendők időt és pénzt takarítanak meg – és jobb fényben tüntetik fel az őket használó vállalatokat

A MEWA higiéniai szempontból kifogástalan ipari törlőkendőivel járul hozzá ahhoz, hogy az ipari üzemek és a kisebb műhelyek folyamatosan tudjanak működni, a gépek ne álljanak le, a berendezések tiszta és karbantartott állapotban maradjanak. Mind a kis-, mind a nagyvállalatok számára idő- és pénzmegtakarítást jelent az újrafelhasználható ipari törlőkendők használata, amely megfelel a folyamatosan emelkedő szintű gyártástechnológiai követelményeknek és a környezetvédelmi központú vállalatirányítás kihívásainak egyaránt – miközben javítja a cégek image-ét is.

„Ágazatunk első vállalataként a MEWA már 1997-ben megszerezte az ISO 14001 norma szerinti környezetvédelmi minősítést. Az Európai Textilszolgáltatók Szövetsége (ETSA) tagjaként pedig ennél is többet tudunk tenni annak érdekében, hogy környezeti szempontból kedvező irányba tereljük a globalizációt. Ennek a folyamatnak a nyersanyag-takarékosság és a környezet terhelésének abszolút minimálisra csökkentése áll a középpontjában”

– mondta Horváth László, a MEWA magyarországi ügyvezetője.

A MEWA teljes körű szolgáltatás keretében biztosított törlőkendőivel tiszta marad az üzem és a műhely, miközben óvjuk a környezetet. (Fotó: MEWA)

A MEWA ipari törlőkendő-szolgáltatása bérleti konstrukcióban vehető igénybe

A MEWA ipari törlőkendő-szolgáltatása, amely nagy mértékben hozzájárul a hulladékok mennyiségének csökkentéséhez, bérleti konstrukcióban vehető igénybe. A kendőkkel szinte minden letakarítható, amit egy ipari üzemben találunk. Vannak durva szennyeződések – például olajok, zsírok, festékek, oldószerek – eltávolításhoz használható törlőkendők, de olyanok is, amelyek érzékeny, finom felületek tisztogatására alkalmasak.

A különböző felhasználási lehetőségekre kidolgozott törlőkendők nagy választéka lehetővé teszi, hogy a rendszert az ágazatok széles körében alkalmazzák, az ipartól a gépjármű-javító szervizeken át a kézműves és kisipari műhelyekig.

A MEWA a törlőkendőkhöz biztosítja a tárolásukra és szállításukra használható biztonsági edényt is. Ezekben helytakarékosan, a biztonsági és egyéb jogszabályoknak megfelelően lehet tárolni a tisztítókendőket. A törlőkendőket a MEWA gépkocsivezetői ezekben a SaCon névre keresztelt gurítható konténerekben szállítják közvetlenül a felhasználás helyére, s egyúttal elviszik a használt kendőkkel teli edényt is. Az összegyűjtött törlőkendőket a MEWA üzemeiben mossák ki, innen kerülnek majd újra az üzemekbe.

„A MEWA ügyfelei méltán bízhatnak teljes körű szolgáltatásunkban, amelynek igénybe vételével mindig rendelkezésükre áll a megfelelő mennyiségű tiszta törlőkendő. Így jóval kevesebb hulladék keletkezik, és értékes természeti erőforrásokat óvnak meg. További – nem elhanyagolható – szempont lehet a döntés során a MEWA rendszerének vonzó ára az eldobható tisztítóanyagokkal szemben”

– emelte ki Horváth László.

MEWA Textil-Management filmek:  http://www.mewa.hu/newsroom/minden-video/

The post Óvják a környezetet – de gazdaságosak is appeared first on Műszaki Magazin.

Az autó a Shell Eco-marathon versenyére készült iskolám csapata által, melynek én is tagja vagyok, és a csapatban is az én feladatom az autó elektronikai rendszerének fejlesztése. A verseny célja, hogy az autónk 1kWh elektromos energia felhasználásával a lehető legnagyobb távolság megtételére legyen képes. A versenyen tavaly nyáron is részt vett csapatunk Londonban, ahol 346,8 km/kWh-ás eredményt sikerült elérnünk. Ennek örömén felbuzdulva úgy gondoltam, hogy az autó általam fejlesztett részének továbbfejlesztett változatával ezen versenyen is érdemes lenne megmérettetni magamat. Az eddig elért eredményünkre is büszkék vagyunk, de úgy gondolom, hogy az autó elektronikájának további fejlesztésével még van lehetőségünk a jelenleginél is kisebb energiafelhasználás elérésére.

Az autó meghajtására egy 3 fázisú brushless DC motor szolgál. A motor a gyári adatai alapján az általunk használt 200-500W-os teljesítménytartományban 90-93% körüli hatásfokkal képes üzemelni, azonban utólagos számításaim és méréseim során azt tapasztaltam, hogy menet közben a tényleges hatásfoka ennél lényegesen kisebb volt, valahol olyan 50-60% körüli. Viszont rájöttem, hogy ennek az az oka, hogy az autóban a motor teljesítményének vezérlése a pilóta által, kézzel történik. Ez nem optimális, mert a gyári specifikáció szerinti hatásfok csak akkor érhető el, ha a motor egy adott teljesítmény mellett egy meghatározott fordulatszámon és forgatónyomatékon üzemel. Erre a problémára azt a megoldást találtam ki, hogy egy olyan motorvezérlő elektronikát fejlesztek, amely a pilóta helyett automatikusan szabályozza a motor teljesítményét, annak optimális működési paramétereit figyelembe véve. A pilóta feladata így már csak az lesz, hogy elindítsa és leállítsa a motort, és irányítsa az autót. Számításaim szerint ezzel a rendszerrel már akár 500km megtétele is lehetővé fog válni 1kWh energia felhasználásával.

A rendszer felépítése és működése

A rendszer az alábbi fő részekből áll: a BLDC motor és egy rajta lévő enkóder, egy meghajtópanel, két Arduino DUE, egy tápellátó panel és egy áram- és feszültségmérő panel. A meghajtópanel egy teljesítményfokozat a motor meghajtásához, ez állítja elő a motor meghajtásához szükséges váltakozó áramot. A motor teljesítményfelvételét az akkumulátorok és a meghajtópanel közé beiktatott áram- és feszültségmérő panel segítségével méri a rendszer, így nyomon követhető az autó energiafelhasználása. Az autóban 2db 12V-os, 11Ah-ás LiFePO4 akkumulátor kapott helyet, amelyek sorba vannak kötve, így biztosítják az elektronika tápellátásához szükséges 24V névleges feszültséget. A meghajtópanelen kívül a többi áramkör tápellátásáért egy külön panel felel, amely egy DC-DC konverter 5V-os és 12V-os kimenetekkel.

A motor vezérlésére az egyik Arduino szolgál, ez felelős azért, hogy a motor képes legyen forogni. A motor enkóderének adatát kiolvasva folyamatosan követi a tengely forgásszögét, ami alapján előállítja a fázisok meghajtásához szükséges PWM jeleket a meghajtópanel számára. Ezen felül még a motor teljesítményét is szabályozza: az enkóder pozícióadataiból kiszámolja a fordulatszámát, amiből egy gépi tanulással létrehozott algoritmussal meghatározza, hogy mekkora teljesítményen üzemeljen a motor ahhoz, a lehető legjobb legyen a hatásfoka, és ennek megfelelően módosítja a kimenő PWM jeleket is. A másik Arduino kezeli az összes többi folyamatot: a kijelző és a kezelőszervek, bemenetek kezelését, a motor teljesítményének mérését, illetve az ESP8266 WiFi modullal is kommunikál. Ehhez csatlakoznak a kezelőgombok is, méri az autó sebességét és fogyasztását, és ezeket az adatokat megjeleníti a kijelzőn is.

A meghajtópanel lényegében 3db MOSFET félhídból áll, és a hozzá tartozó meghajtóáramkörből. A motor fázisai a félhidak kimenetére csatlakoznak. A félhidak ellenütemben vannak vezérelve 20kHz-es PWM jelekkel az Arduino által. A PWM jelek kitöltési tényezője szinuszosan van modulálva a motor tengelyének forgásszögének megfelelően, fázisonként 120°-kal eltolva. Az alacsony, 1,4mΩ-os csatornaellenállású FET-ek alkalmazásának köszönhetően az egység hatásfoka a teljes üzemi tartományban magas, 98-99% körüli, így hűtőbordát nem igényel még teljes terhelés mellett sem.

A rendszer főbb paraméterei:

• Maximális üzemi teljesítmény: 500W
• Akkumulátorok: 2db 12V 11Ah LiFePO4 akkumulátor
• Teljesítményfokozat névleges tápfeszültsége: 24V
• Meghajtópanel hatásfoka: 98%
• Motor üzemi hatásfoka: 90-93%
• Maximális sebesség: 40km/h
• Számított energiafogyasztás: 500km/kWh

A rendszer fejlesztéséhez, teszteléséhez és a motor paramétereinek beméréséhez egy fékpadot használtam, és egy külön vezérlőszoftvert, ami minimális beavatkozás mellett önmagától elvégezte a motor teljes üzemi tartományának bemérését, annak teljes teljesítmény-, fordulatszám- és terheléstartományán végig haladva, eközben rengeteg mérési adatot gyűjtve. A mérési adatok feldolgozásához szintén egy általam írt szoftvert használtam, amely felállított egy vezérlőalgoritmust. Ennek az algoritmusnak a kész rendszer szoftverébe való beágyazásával lehetővé vált, hogy képes legyen a motor fordulatszáma alapján folyamatosan meghatározni azt az üzemi teljesítményt, amivel a motor a lehető legmagasabb hatásfokon üzemel, és ennek megfelelően szabályozni a motor teljesítményét.

Az autó további fejlesztésén jelenleg is gőzerővel dolgozunk, az egyik ilyen fejlesztési irányunk a telemetria. A versenytapasztalataink alapján úgy gondoltuk, hogy az autó üzemi paramétereinek egyszerűbb és hatékonyabb nyomon követése érdekében célszerű lenne egy telemetriarendszer használata. Ennek megvalósításához szükségünk van egy stabil rádiós kommunikációra az autóval, és egy megfelelő szoftveres háttérre, amely lehetővé teszi az adatok feldolgozását, továbbítását és megjelenítését. A kommunikációhoz egy nagy hatótávolságú WiFi kapcsolatot használunk, mivel ez egy egyszerűen kivitelezhető megoldás, szoftver tekintetében pedig egy webes felületet segítségével valósítjuk meg az autóval való kapcsolattartást és az adatok megjelenítését.

Az autóban egy ESP8266 WiFi modult használunk, mivel az Arduino-val való szoftveres illesztést ezzel egyszerűen meg lehet oldani, ugyanakkor az átlagfelhasználói WiFi-s mobil eszközökhöz képest jóval nagyobb hatótávval rendelkezik. Az éles üzem során a versenypálya mellett egy megfelelően elhelyezett access point-ot fogunk használni, amely egy irányított antennával van felszerelve, az autó WiFi modulja egy kliensként csatlakozik erre. A pálya formája lehetővé teszi az irányított antenna előnyös kihasználását, körülbelül 4-500 méterig megbízható kapcsolatot létesít.

Az autóban lévő ESP8266 modulon egy webszerver fut, amin egy JSON adatsort használva érhetők el a továbbítandó adatok. Ezeknek az adatoknak a megjelenítésére és feldolgozására egy webes felületet készítettünk, amely használható bármilyen eszközön, ami csatlakoztatva van a hálózatra, például egy laptopon vagy telefonon is. Ennek a weblapnak a használatával lehetőségünk van az adatok valós idejű megjelenítése mellett azok eltárolására és későbbi kiértékelésére is.

A fejlesztések és tesztek folyamatosan zajlanak. Bizakodva és nagy lendülettel készülünk az idei versenyre. Itt szeretném megköszönni iskolámnak Kecskeméti SZC Kandó Kálmán Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának, csapatomnak és felkészítő tanáromnak Ladányi Sándornak a kitartó munkáját és támogatását.

Simon Péter, Kecskemét

The post BLDC motorvezérlő elektromos versenyautóba appeared first on Műszaki Magazin.

A versenyzők 2019-ben is bebizonyították, hogy pontos tervezéssel óriási terhelést bírhat ki az egy kilogramm tésztából készült híd. Spagettiből hidat építeni? Játék ez vagy komoly dolog? Nos, a válasz egyértelmű: egy erős és szép híd megépítése, függetlenül attól, hogy milyen alapanyagból készül, komoly mérnöki feladat.

A tésztából épített hidak versenye több évtizedes hagyománnyal rendelkezik, európai és tengerentúli mérnökképző intézményekben rendeznek ilyen versenyeket. Az első nemzetközi versenyt 2005-ben hirdették meg, majd hat év elteltével a RECCS világbajnoksággá nőtte ki magát, a résztvevő országok köre minden évben bővült. Az eddigi tizenkét alkalommal született eredmények alapján elmondható, hogy a RECCS a világ legszínvonalasabb tésztahíd-építő versenye. A rendezvény lehetőséget biztosít a műszaki egyetemek hallgatói számára, hogy világszintű verseny
keretében bizonyítsák tehetségüket, gyarapítsák szakmai tudásukat, és nem utolsó sorban nemzetközi szakmai kapcsolatokat alakítsanak ki. A hosszú évek alatt a versenyen az idei évig összesen 17 ország vett részt, 150 csapattal. A csapatokban közel 350 hallgató 190 tésztaszerkezetet épített, amelyek együttesen több, mint 36 tonna terhelést bírtak el.

A versenyen a hallgatókból álló csapatok 1 kg tésztából épített 1 m fesztávú hidakkal versenyeznek, a szerkezeteket teherbírás, esztétika és innováció szempontok alapján szakmai zsűri rangsorolja. A feladat próbára teszi a hallgatók mérnöki tudását, mivel a tésztaszerkezet megtervezése és megépítése komoly mérnöki feladatot jelent. A sikeres szerepléshez összehangolt csapatmunkára, kitartásra, alapos kapcsolódó mérnöki ismeretekre és erős motivációra van szükség. A nagyszabású nemzetközileg elismert versenyen a házigazda Óbudai Egyetem hat csapatot indított – öt
csapat a RECCS Világbajnokságot elindító Bánki Karról érkezett, mellettük az egyetemet képviselték a Kandó Károly Villamosmérnöki Kar és a Keleti Károly Gazdasági Kar csapatai. Egy összevont csapattal  képviselte magát a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara, továbbá három csapat érkezett Brazíliából, két csapat Lengyelországból, 2 csapat Erdélyből, valamint érkeztek résztvevők Bulgáriából, Törökországból, Németországból, Litvániából és Lettországból. A RECCS Tésztahíd Építő Világbajnokság két – TARTÓ és HÍD – kategóriában zajlott, emellett a zsűri esztétikai és innovációs szempontból is értékelte az építményeket.

A világbajnokság fővédnöki tisztét Tarlós István, Budapest főpolgármestere vállalta, képviseletében Dr. Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében hangsúlyozta a hídépítés és a hidak fontosságát mindennapjainkban, ugyanis csak a budapesti hidakon naponta félmillió közúti gépjármű jár, a közösségi közlekedéssel áthaladó utasok száma pedig meghaladja 530.000 főt.

„Lenyűgöző, ahogy a verseny során az egyszerű, hétköznapi alapanyagból mérnöki bravúrral nagyszerű alkotások jönnek létre”

– mondta a főpolgármester-helyettes, majd prof. Csíkszentmihályi Mihályt idézve a kreativitás fontosságára hívta fel a figyelmet:

„A szükség a találmányok atyja, míg a bőség biztonsága a találmányok diszfunkcionális mostohája – idézte. A problémákkal megküzdés létkérdés, genetikai parancs és egyben a kreativitás atyja. A mérnöki kreativitást evidenciaként kezeljük, de a kíváncsiságot, melynek csírái már gyermekkorban is velünk voltak, fontos, hogy felismerjük és folytonosan tápláljuk, majd az egyetemi falak között megtanuljuk hozzá a koncentrálás művészetét.”

A verseny elnöke prof. dr. Rajnai Zoltán, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának dékánja, tiszteletbeli elnöke prof. dr. Réger Mihály, az Óbudai Egyetem rektora, tiszteletbeli díjátadója Földesi Gabriella, az egyetem kancellárja volt. A zsűri elnöki posztját dr. Oldal István, a Magyar Mérnöki Kamara Gépészeti Tagozatának alelnöke töltötte be. A zsűri további tagjai az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar oktatóiból, a támogatók képviselőiből, illetve a szakmai közélet elismert személyiségeiből kerültek ki.

A világbajnokságot ünnepi beszédével Dr. Réger Mihály, az Óbudai Egyetem rektora nyitotta meg, melyben hangsúlyozta az idei év különlegességét, hiszen jubileumi évet ünnepel az intézmény, 140 éve áll az egyetem és annak jogelődjei a gazdaság és tudomány szolgálatában. Elsőként a hidak versenyére került sor, 10 szerkezetet értékelt a zsűri, valamint volt egy törés versenyen
kívül. A 2013-as 570,3 kg-os világrekordot továbbra sem döntötték meg, de nagyon szép eredmény született: az IPYMIDEAST elnevezésű török csapat a 482,5 kg-os terhelést ért el, és ezzel első helyet szerzett. Érdekesség, hogy ez a csapat két éve a tartó kategóriában elhódította a világcsúcsot. Második helyen végzett a RECCS Világbajnokságon újonc csapatnak számító dél-amerikai együttes, a Brazilian  Builders 355,3 kg teherbírású hídjával. A harmadik helyet az erdélyi UTCN nevű csapat szerezte meg 289,6 kg teherbírással.

A világbajnokság második részében, a tartó kategóriában szintén 10 szerkezet versenyzett és itt is volt egy versenyen kívüli küzdőtárs. Az élen a kategória csúcstartója, az IPYMIDEAST csapat végzett, 504,2 kg-ot értek el, amely az idei verseny legnagyobb teherbírású szerkezete lett, bár a saját 2017-es rekordjuktól ezúttal 162,1 kilogrammal elmaradt. Második helyet szerzett a litván Marmašeliai 4.2 nevű csapat, az ő tartójuk 413,8 kg terhelést bírt ki, mielőtt megreccsent volna. Az Óbudai Egyetem Bánki Karának egyik csapata, a Dezsőnek meg kell halnia fantázianevű duó 359,4 kg-os terhelést kibíró tartója harmadik helyen végzett.

Az innovációs különdíjat Egyetemünk Dominó csapatának Domiró elnevezésű hídja nyerte el egyedi felépítésével. A legjobb határon túli magyar csapat különdíját a Gyermelyi Zrt. felajánlásával Bokros Gábor marketing igazgatóhelyettes adta át a kolozsvári UTCN csapatnak. A Magyar Mérnöki Kamara Gépészeti Tagozata a legjobb hazai gépészcsapatnak adott különdíjat, ők a Dezsőnek meg kell halnia nevű Bánkis csapat volt. Az Óbudai Egyetem különdíját az Egri Csillagok nevű Bánkis csapat kapta. Az Óbudai Egyetem Hallgatói Önkormányzatának különdíját az Etil-alakulat megnevezésű Bánkis csapat kapta. A világversenyt számos érdeklődő izgulta végig a helyszínen, de az élő YouTube streamnek, valamint a televíziós élő bejelentkezésnek köszönhetően bárki követhette az eseményt. Idén három kontinens legjobbjai mérték össze tudásukat és felkészültségüket a RECCS-en, A RECCS világbajnoksággal kapcsolatos minden információ, a nevezés és az építés részletes szabályai, az eredmények, az eseményekről készült fotók a www.reccs.hu honlapon olvashatóak.

The post Nem dőlt meg a magyar világcsúcs a RECCS Tésztahíd-építő Világbajnokságon appeared first on Műszaki Magazin.