Az új szabályozás az Európai Unió zöld átállást és a körforgásos gazdaság megteremtését célzó intézkedéscsomagjának része. Az EPR-rendszer ennek megfelelően a körforgásos gazdaság célkitűzéseiben szerepet játszó termékeket érinti, így – többek között – csomagolásokat, egyes, egyszerhasználatos műanyagtermékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat, sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket, valamint fabútorokat. A „körforgásos termékeknek” ez a köre jóval bővebb, mint a jelenleg környezetvédelmi termékdíj köteles termékeké, a kiterjesztett felelősséget viselő gyártó pedig nem csak a belföldi előállító, de az importőr is lehet – emel ki két fontos körülményt Kardos Dóra, a BDO Magyarország adótanácsadás üzletágának szenior adómenedzsere.

Az új szabályozás értelmében EPR-díjat kell fizetnie például minden olyan vállalatnak, amely csomagolószert szerez be és abba terméket csomagol, függetlenül attól, hogy a csomagolószer belföldről vagy külföldről érkezik ‒ holott belföldi csomagolószer beszerzése esetén a termékdíj-fizetési kötelezettség ezekre a társaságokra nem vonatkozik. Bizonyos termékek – például gépjárművek, elektronikus berendezések, akkumulátorok – értékesítőinek mind a környezetvédelmi termékdíjat, mind az EPR-díjat meg kell majd fizetniük. Olyan esetek is előfordulhatnak, amikor a tényleges kötelezett azonosítása további vizsgálatot igényel, kérdéses lehet például, hogy a reklámhordozó papír után a nyomdát (mint a termékdíj esetében) vagy a megrendelőt terheli a kiterjesztett felelősség. A kiterjesztett gyártói felelősség szabályait tehát a gyártóknak és a kereskedőknek éppen úgy ismerniük kell, mint az exportáló, illetve importáló vállalatoknak, valamint azoknak a cégeknek, amelyek jelenleg is a környezetvédelmi termékdíj hatálya alá tartoznak.

Az EPR rendszer több új kötelezettséget támaszt az érintett vállalkozásokkal szemben.

1. Regisztráció. Az érintett vállalkozásoknak április 30-ig kérelmezniük kell a nyilvántartásba vételt az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóságnál (OHH).
2. Díjfizetés. A kiterjesztett gyártói felelősségi díjat az energiaügyi miniszter évente rendeletben fogja meghatározni. A rendeletben megállapított díjat a körforgásos termékek első belföldi tulajdonjog átruházása után kell majd megfizetni.
3. Nyilvántartás, adatszolgáltatás. A forgalomba hozott körforgásos termékekről naprakész nyilvántartást kell vezetni, negyedévente pedig bevallást kell benyújtani az OHH felé.
4. Számlázás. Az új szabályozás a számlázási folyamatokat is érinti, ugyanis az érintett termékek forgalomba hozataláról szóló számlán a továbbiakban fel kell tüntetni, hogy „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”Bizonyos esetekben a számlán egyéb adatoknak is szerepelniük kell.

“Az új szabályozással járó feladatokat és kötelezettségeket számos vállalkozásnak be kell építenie a mindennapi üzletmenetébe, az erre való felkészülésre pedig már csak néhány hónap maradt, így érdemes lehet szakértő segítségét is igénybe venni”

– hívja fel a figyelmet Kardos Dóra.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új terheket és új feladatokat is hoz a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer appeared first on Műszaki Magazin.

Egy friss kormányrendelet értelmében július 1-je után is szerződhetnek szaldós elszámolásra azok a napelem-tulajdonosok, akik otthonfelújítási támogatást vesznek igénybe a rendszer kiépítéséhez. A döntés várhatóan újabb lökést az elmúlt években rekordokat döntögető napelemes piacnak.

Radikális átalakulásra készült július 1-jével a hazai napelemes szektor: megszűnt volna az állami támogatás és a szaldós elszámolás kombinálásának a lehetősége. Akik igénybe akarták venni az otthonfelújítási programot vagy más állami segítséget, azok csak a kedvezőtlenebb megtérülési mutatókat kínáló bruttó elszámolással szerződhettek volna az áramszolgáltatóval.

A Közlönyben publikált rendelet értelmében azonban az otthonteremtési támogatás nem fog kizáró oknak számítani. Vagyis aki megfelel a program feltételeinek, az akár hárommillió forintnyi állami utófinanszírozást igényelhet az otthonára telepített napelemes rendszerhez, emellett pedig a szaldós elszámolást is választhatja. Erre jelen állás szerint másfél évük van a beruházóknak, az otthonfelújítási támogatás ugyanis 2022. december végéig kérhető.

„A szaldós megoldás előnye abban rejlik, hogy a napelemek termelési csúcsain a villamosenergia-hálózatba feltöltött energiát ugyanazon az áron vásárolja meg a szolgáltató, mint amennyibe a termelési hullámvölgyekben a konnektorból vételezett áram kerül. Évente egyszer olvassák le a villanyórát és csak a különbözetet kell kifizetnie a tulajdonosnak – vagy ha többlete van, visszaigényelheti az áramszolgáltatótól. Így egy jól méretezett napelemes rendszerrel nullázni lehet a villanyszámlát. Ezzel szemben bruttó elszámolásnál az áram átvételi ára alacsonyabb, mint az eladási, így a megtakarítás átlagosan 60% körül alakul.”

– magyarázza Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője.

A napelemes rendszert építők körében egyértelműen a szaldós megoldás volt a népszerűbb. Az első negyedévben a szigorítás miatt komoly roham indult a napelemes cégeknél, hogy a júliusi határidőig elkészüljenek a beruházások és időben le tudjanak szerződni az áramszolgáltatókkal. A mostani döntés, ha hasonló rohamot nem is, piaci élénkülést mindenképpen hozhat.

Kujáni Péter tapasztalatai szerint az elmúlt időszakban komoly bizonytalanság volt a napelemes szektorban a cégek és a vevők részéről egyaránt. Mivel a bruttó elszámolás pontos feltételei tisztázatlanok maradtak, ezért sokan kivártak, inkább elhalasztották a beruházást. Más családok pedig a tavaszi roham idején csúsztak le a lehetőségről a napelemes cégek túlterheltsége miatt. Várhatóan ők a következő hónapokban megjelennek majd a piacon. Ez pedig kedvező hatással lesz a hazai megújuló energiatermelés évek óta stabilan növekedő mutatóira.

The post Fordulat a napelempiacon appeared first on Műszaki Magazin.

Az új időpont: 2021. június 15-18.

Magyarország és a régió vezető kiállítás- és konferenciaszervező cége bízik abban, hogy az új időpontban már meg tudja rendezni hazánk legjelentősebb ipari üzleti eseményét és találkozóját, mely idén hibrid formában valósulna meg. A hagyományos, fizikai térben megvalósuló kiállítás mellett idén virtuálisan is csatlakozhatnak kiállítóink az eseményhez, mivel a helyszíni kiállítást virtuális kiegészítéssel bővítjük, szélesítve a látogatói találkozások, az üzletkötések lehetőségét.

A Hungexpo Zrt. természetesen folyamatosan nyomon követi az érvényben lévő korlátozásokat, jogszabályokat, az aktuális változásokról folyamatos tájékoztatást küld a kiállítóknak, a partnereknek és a szakmai látogatóknak.

www.iparnapjai.hu

The post Új időpontban a MACH-TECH és IPAR NAPJAI kiállítások! appeared first on Műszaki Magazin.