A kulcs az adatok kinyerése, gyűjtése, elemzése, és az ezen nyugvó akcióterv. Néha már egy-két gépből kinyert új adattal, ezen alapuló módosításokkal is jelentős megtakarítás érhető el, amivel a hatékonyság és a versenyképesség növelhető – kezdi Simon András, a Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértője.

MM: Hogyan segíti a Siemens a cégek fenntarthatóságát?

Hadd mutassam be egy aktuális példán keresztül: a Heineken globális nettó karboncéljának elérésére kötöttünk hosszútávú megállapodást. Elsőként a virtuális térben, digitális ikertechnológia segítségével leképeztük a sörgyár energiarendszerét, és elemeztük az optimalizációra alkalmas területeket. Kiderült, a sörfőzési folyamatokhoz szükséges fűtési és hűtési rendszerek, –amelyek az energiafelhasználás mintegy 70 százalékát adják– optimalizálásával üzemenként akár 15-20 százalékos energiamegtakarítás és átlagosan 50 százalékos CO2-csökkentés érhető el. Ennek megvalósítása érdekében skálázható, végponttól végpontig tartó megoldásokat, hardvereket és szoftvereket egyaránt fogunk bevezetni a Heineken gyártóüzemeiben. A dekarbonizációs folyamat során először 15 üzemben fogjuk ezeket alkalmazni világszerte.

Persze nem mindegyik fenntarthatósági projekt ilyen, de jól mutatja, hogy miként dolgozunk. Megismerjük az ügyfél igényeit, elemzést végzünk, és kooperációban segítünk megvalósítani a kitűzött célokat.

MM: Számít a cég mérete?

Nem. Sőt, a legtöbb megkeresésünk a kisebb méretű vállalatoktól érkezik, ahol más adottságok közt dolgozhatunk. Ám itt is igyekszünk komplex javaslatcsomagokat letenni, melyek alapja a mérés, ami jellemzően az energiamérést végző szoftverünk, vagy azt megelőzően, mérőműszereink bevezetésével kezdődik.

Ezek segítségével strukturáltan, átláthatóan és a megfelelő munkatársak számára válnak elérhetővé a fogyasztási adatok, melyekhez kapcsolódóan lehet az optimalizációt elvégezni. Néha ez egyszerű, meglepően sokszor az derül ki például, hogy egy-egy gépsor berendezése feleslegesen működik a szünetekben.

De a gyártás összeforr az épületgépészeti területtel is, ahol világítás, fűtés-hűtés, szellőztetés is szükséges a mindennapi üzemeléshez. Itt is egy-egy új, energiahatékony megoldás bevezetése vagy éppen szellőztetőmotor tisztítása csökkentheti a felhasznált energiát. A munkát itt is az egész épületre vonatkozó adatgyűjtéssel, elemzéssel érdemes kezdeni, melyben az EPC-Tool szoftverünk segít.

A megtakarítási lehetőségek gyakoriak többek közt az intralogisztika területén, ahol például a mozgás által keletkezett energiát lehet visszatáplálni, elraktározni, újrafelhasználni. Hazánkban e projekteket jellemzően rendszerintegrátor partnereink segítségével valósítjuk meg.

MM: Mi látszódik az új üzemek fenntarthatósági igényei kapcsán? Itt már eleve magas fenntarthatósági szintet határoznak meg a beruházók.

Hazánkban egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a gyáraknál napelemrendszer, napelempark létesül. A megújuló energiákat is integráló helyi áramhálózat menedzselését biztosítja az ún. mikrogrid-technológiánk. Ezt mi magunk is használjuk, számos Siemens-lokációban, köztük például a bécsi campusunknál ilyen található, és ez szintén hozzájárul a CO2-kibocsátás csökkentéséhez.

Simon András, a Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértője

Ugyanakkor -ahogy a hazai felmérésünk is rámutat- a termékek karbonlábnyomának meghatározása jószerével fehér folt a cégek számára. A SIGREEN alkalmazás használatával a teljes ellátási láncon belül nyomon követhető és kalkulálható a termékek összesített széndioxid lábnyoma. Ez egy megkülönböztető versenyelőny lehet a zölden működést preferáló vásárlóknál! Sőt a vállalati oldalon is mind jobban teret nyer a zöld beszerzés, azaz plusz pontokat jelent, amikor egy szállító bizonyítottan környezetbarátabb szolgáltatást, terméket tud biztosítani.

MM: A technológia fejlesztése hogyan függ össze a fenntarthatósággal?

Néhány kiragadott példa jól mutatja, hogy mennyi részlete van a környezeti fenntarthatóság szegmensének.

Egy-egy termék karbonlábnyomának 80%-a eldől már a tervezőasztalon. Ha ezt a számot tudják a vállalatok keletkeztetni, meghatározni, a fenntarthatósági munka jelentős része meg is van! Ezt biztosítja a Siemens XCelerator portfoliónkba tartozó szoftvereink egyike.

De a meglévő gépek fejlesztését is támogatjuk. Például, ha egy szerszámgép működését megváltoztatjuk, akkor az kevesebb megmunkálást, kevesebb hűtőfolyadékot vagy akár préslevegőt igényelhet.

Vagy a kemencéknél pontosan meghatározható, hogy melyik panel hány fokos felhevítésével érhető el ugyanazon hatás, ami jellemzően kevesebb energiafelhasználással jár.

Modernizáláskor, új termékkör indulásakor több vállalat dönt a retrofit mellett. Ekkor meglévő berendezéseiket nem lecserélik, hanem felújítják, új vezérlést adnak a „vashoz”. Ennek a beruházásigénye, környezeti terhelése töredéke egy új gép beszerzéséhez képest.

MM: Mi a célja a fenntarthatósági fejlesztéseknek? Mit javasolna a cégeknek?

Környezeti fenntarthatóság terén a vállalatok egyrészt az előírásoknak kívánnak megfelelni, illetve az ennél szigorúbb, -már, ahol kidolgoztak ilyet- saját fenntarthatósági politikájukban meghatározott számoknak. Ezek jellemzően a karbonkibocsátás megszüntetésére, a fosszilis energiaforrások használatának, illetve a kibocsátott hulladék csökkentésére fókuszálnak.

Utóbbi kapcsán nemrég nyílt meg egy, a technológiánkkal működő üzem Ausztriában, ahol mesterséges intelligenciával ellátott robot szortírozza a hulladékot, a mind nagyobb újrafelhasználhatóság érdekében.

„A fenntarthatóság kapcsán úgy tapasztalom, hogy a cégeknél célszerű minél több társterületet bevonni, holisztikusan gondolkozni, és a merésznek tűnő célkitűzéseket kis lépésekben megvalósítani.”

– Simon András, a Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértője.

MM: Mi a Siemens „keresnivalója” a fenntarthatóság terén?

Mi abban segítjük a vállalatokat, hogy a digitalizáció és a fenntarthatóság terén sikereket érjenek el. Megoldásainkkal a korábban említett dekarbonizáción és energiahatékonyságon túl, az erőforráshatékonyság és a körforgásos gazdaság, az emberközpontúság és a társadalmi változások terén fejtünk ki pozitív hatást. A nemzetközi minősítő szervezetek is visszajelzik ezt: teljesítményét tekintve a legfenntarthatóbb vállalatok közé sorolják a Siemenst.

A felhalmozott tudást szívesen megosztjuk, ezt feladatunknak is érezzük.

www.siemens.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Környezeti fenntarthatóság az ipar 4.0 korában appeared first on Műszaki Magazin.

A Budapesten és Veszprémben megvalósuló befektetés keretében közel 70 új munkahelyet hoz létre a vállalat, magasan hozzáadott értékű, kutatási és fejlesztési (K+F) területeken.

A Continental vezetői és Magyarország Kormányának képviselői közösen jelentették be a bővülésről szóló hírt a vállalat budapesti Mesterséges Intelligencia Fejlesztési Központjában, amely eseményen részt vett és beszédet mondott Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, Frank Petznick, a Continental Fejlett Vezetéstámogató Rendszerek (Advanced Driver Assistance Systems) üzletág vezetője, és Dr. Lóránd Balázs, a Continental budapesti Mesterséges Intelligencia Fejlesztési Központjának vezetője.

“Az elmúlt évek sikeres munkájának köszönhetően további felelősségi területeket építünk fel a budapesti központon belül. A fejlesztésnek köszönhetően a jármű állapotának és környezetének modellezésére szolgáló területtel bővülünk, amely a vezetéstámogató rendszerek számára szükség környezet-érzékelésnek egy magasabb absztrakciójú szintjét valósítja meg, és így kiválóan illeszkedik a központ már meglévő kompetenciáihoz”

– mondta el Dr. Lóránd Balázs.

A piaci igények által generált növekedés eredményeként a Continental versenyképessége és a régióban meghatározó fejlesztői szerepe egyaránt erősödik, továbbá hozzájárul hazánk magasabb hozzáadott érték alapú teljesítményének növeléséhez. A Continental magyarországi kutatási és fejlesztési tevékenysége folyamatosan növekszik, jelenleg már több mint ezer fő a vállalatnál K+F feladatokkal foglalkozók létszáma.

A most bejelentett állami támogatás (EKD2), és a korábbi állami támogatások (EKD1, VNT2, R&D munkavállalók válság alatti támogatása) mind hozzájárulnak ahhoz, hogy olyan gazdasági feltételrendszer jöjjön létre Magyarországon, amely kedvező körülményeket biztosít a magas hozzáadott értékű munkahelyek fenntartására és bővítésére a kutatás és fejlesztés területén. Az új, stratégiai fontosságú területtel a budapesti iroda szorosabb kapcsolatot épít ki a Continental automatizált vezetést fejlesztő, nemzetközi értékláncának szereplőivel, felelősséget vállalva a járművek érzékelését és az azok irányítását megvalósító komponensek összekapcsolásáért.

„Jelenleg az egész autóiparban változások mennek végbe, az egyik legfontosabb sikertényező pedig a sebesség, ezért a mesterséges intelligenciának köszönhetően ügyfeleinknek sokkal hamarabb tudunk szenzorokat és rendszerszintű megoldásokat szállítani a vezető támogatásához és az automatizált vezetési funkciókhoz. A budapesti fejlesztési központunk pedig fontos szerepet játszik ennek megvalósításában”

– tette hozzá Frank Petznick.

Mesterséges intelligencia alapú szoftverfejlesztés Budapestről

A budapesti központ legfontosabb kompetenciája megalakulása óta a neurális háló alapú szoftver megoldások létrehozása. Ennek lényege, hogy a környezet egyes objektumainak felismerését mesterséges intelligencia alapú megoldások végzik el. A mesterséges intelligencia kellően széleskörű tanító adatok alapján képes valós időben nagy pontossággal észlelni a gépjármű körüli objektumokat, közlekedési táblákat, sávokat, és ezáltal segíti elő a környezet minél magasabb színvonalú feltérképezését, amely a balesetmentes közlekedés alapját jelenti. Ezek azok a technológiai megoldások, amelyek elvezetnek minket az önvezető autók létrehozásához.

A Continental budapesti Mesterséges Intelligencia Fejlesztési Központja saját kompetenciái szélesítése mellett aktív szereplő a mesterséges intelligencia ökoszisztéma kialakításában, mint a Mesterséges Intelligencia Koalíció tagja, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem stratégiai partnere.

Világszínvonalú fejlesztési központ és kreatív alkotói légkör

A sikeres kutatás-fejlesztési tevékenységekhez megfelelő körülményekre, munkaeszközökre van szükség, amelyek elérhetőek a budapesti mérnökök számára is. Például a 2019 végén átadott frankfurti szuperszámítógép (GPU klaszter) az autóipar egyik legnagyobb számítási kapacitást nyújtó megoldása, amely lehetőséget ad neurális háló alapú fejlesztések sebességének gyorsítására, mennyiségének növelésére. Budapestről ez a megoldás minden mérnökünk számára elérhető, a napi munkában rendelkezésre áll. A technológiai adottságok mellett fontosnak tartjuk tehetségeink számára a rugalmas munkakörülmények biztosítását, és a támogató vezetési kultúra fejlesztését.

„Budapesti fejlesztési központunkban az ország legtehetségesebb mérnökei dolgoznak azon, hogy a vezetéstámogató rendszerek új generációjának megoldásai segítségével minél kevesebb baleset legyen az utakon, és minél közelebb jussunk víziónkhoz, a balesetmentes közlekedés megvalósításához. Az elmúlt három évben folyamatosan bővítettük fejlesztési központunkat, mára így létrejött a tudásnak és a tapasztalatnak az a kritikus mennyisége, amely lehetővé teszi, hogy Budapestről világszínvonalú, áttörést jelentő fejlesztéseket, mesterséges intelligencia alapú megoldásokat szállítsunk a Continental okos szenzorai és rendszerei számára, amelyek később tömegesen kerülnek be a legnagyobb gyártók gépjárműveibe. Olyan szervezetet építünk fel, amely maximálisan biztosítja a kreatív alkotáshoz szükséges légkört. Emellett széles palettát alkalmazva ismerjük el a kollégáink eredményeit, magas hozzáadott értékű munkájukat.”

– hangsúlyozza Dr. Lóránd Balázs.

The post Teljes környezeti modellezés az önvezetés felé appeared first on Műszaki Magazin.