A 2010-2022-es időszakot elemző beszámoló szerint az összesített megújulóenergia-részarány 2020-ra elérte a 13,9%-ot, amivel hazánk meghaladta a vonatkozó uniós irányelv* alapján kötelezően teljesítendő 13%-os értéket. Az összesített megújulóenergia-részarány 2022-re tovább emelkedett: a hazai teljes bruttó végső energiafogyasztás 15,2%-át tette ki a megújuló energiaforrásokból előállított energia.

A villamosenergia-szektor megújulóenergia-részaránya 2022-ben tovább nőtt – a 2021. évi 13,7%-ról 15,3%-ra -, amit továbbra is a napelemes kapacitások felfutása indukált. 2010 és 2022 között 2 MW-ról 4235 MW-ra emelkedett a napelemek beépített teljesítőképessége, illetve 2021-ben és 2022-ben is közel 40%-kal nőtt a napelemes kapacitás.

A fűtés-hűtési ágazatban 2022-ben egyértelműen emelkedett a megújuló részarány: a 2021. évi 17,9%-ról 20,3%-ra. A biogázból, illetve szilárd biomasszából elszámolható energia fűtési célú felhasználása némileg csökkent, azonban a többi megújuló technológia esetében nőtt a felhasználás.

A közlekedési ágazatban a 2021. évi jelentős – az új megújuló irányelv által bevezetett módszertani változások miatti – megújuló részarány-csökkenés után ismét növekedés következett be 2022-ben,  6,2%-ről 7,8%-ra.

A megújulóenergia-felhasználás energiahordozók szerinti megoszlása 2022-ben (PJ, %)

A teljes megújulóenergia-felhasználás energiahordozók szerinti összetételét vizsgálva elmondható, hogy a szilárd biomassza 2022-ben továbbra is domináns szerepet töltött be (61,4%), ezen belül is főként a lakossági szilárd biomassza (tűzifa) felhasználás képviselte a legnagyobb hányadot a teljes megújulóenergia-felhasználáson belül (44,5%). Emellett viszont fontos kiemelni, hogy a napenergia alapú megújulóenergia-felhasználás részaránya a 2010. évi 0,2%-ról 14,7%-ra nőtt a teljes megújulóenergia-felhasználáson belül.

A magyarországi megújulóenergia-felhasználás 2010-2022. évi alakulásáról szóló beszámoló elérhető a MEKH honlapján.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 15% fölé emelkedett a hazai megújulóenergia-részarány appeared first on Műszaki Magazin.

A MEKH korábban már többször rendelkezett a kötelező átvételi és a pályázat nélküli zöld prémium támogatási jogosultsággal rendelkező erőműegységek megvalósítási határidejének meghosszabbításáról.

A COVID-19 járvány miatt kialakult világgazdasági helyzetet ugyanakkor az ukrán-orosz háború tovább súlyosbította: a fegyveres konfliktus miatt az ellátási láncok normális, kiszámítható működése nem állt helyre, sok esetben még rosszabbra is fordult, ami újabb határidőmódosítást tett indokolttá.

A MEKH rendelete alapján a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti kötelező átvételben részesülő erőműegységek támogatási jogosultsághoz kapcsolódó megvalósítási határideje a 2021. július 1. és 2021. december 31. között lejáró határidők esetén 2023. június 30-ig; míg a 2022. január 1. és 2023. január 1. között lejáró határidők esetén 2023. december 31-ig hosszabbodik meg.

A 299/2017. (X. 17.) Korm. rendelet szerinti kötelező átvételben vagy pályázat nélküli zöld prémium támogatásban részesülő erőműegységekre vonatkozó, támogatási jogosultsághoz kapcsolódó, 2021. július 1. és 2022. január 31. között lejáró megvalósítási határidők 2023. június 30-ig hosszabbodnak meg.

Amennyiben a fentiek alapján meghosszabbított, a támogatási jogosultsághoz kapcsolódó megvalósítási határidőn belül az erőműegység megvalósítása megtörténik, úgy az adott támogatási jogosultsághoz tartozó kiserőművi összevont engedélyben megállapított kivitelezési határidő is teljesítettnek minősül.

A MEKH rendelet által a megvalósítási és kivitelezési határidő automatikusan, a jogszabály erejénél fogva kerül meghosszabbításra, vagyis a MEKH részére egyedi kérelmek benyújtására nincs szükség.

További részletek a vonatkozó MEKH rendeletben olvashatók.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Újabb határidő hosszabbítást kaptak a megújuló energiát termelő erőművek appeared first on Műszaki Magazin.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szeptember 19-ei adatai szerint a hazai földgáztárolók töltöttsége átlépte az összkapacitás 70%-át. A fogyasztásarányos töltöttséget tekintve Magyarország a harmadik legjobb helyen áll európai összehasonlításban.

Szeptember 19-én a hazai földgáztárolók töltöttsége 70,11%-os volt, a betárolt mennyiség 4,44 milliárd köbmétert tett ki.

A betárolt 4,44 milliárd köbméternyi földgáz az éves lakossági fogyasztást meghaladja (112,26%-a). A fogyasztásarányos töltöttséget tekintve Magyarország 40,55%-kal a tranzit célú betárolást is végző két ország, Ausztria (72,91%) és Szlovákia (53,59%) után a harmadik legjobb helyen áll európai összehasonlításban.

Az Európai Unió gáztárolási rendeletében meghatározott ütemezés alapján Magyarországnak november 1-jéig ötéves átlagfogyasztása 35%-át kell kötelezően betárolnia, ami 3,65 milliárd köbméter. Ezzel szemben Magyarország – a rendeletben előírt ütemezésnél gyorsabb betárolásnak köszönhetően – szeptember 19-ig már az elmúlt 5 éves hazai átlagfogyasztás 42,57%-át helyezte el a földalatti tárolókban.

A szeptember 19-ei adatok szerint a magyar földgáztárolók fogyasztásarányos töltöttsége 75%-kal meghaladja az európai földgáztárolók átlagát, mely 23,19%.

Magyarország földgázellátása továbbra is zavartalan, a tárolók feltöltése a megszokott rendben folytatódik.

The post A magyarországi gáztárolók töltöttsége átlépte a 70 százalékos szintet appeared first on Műszaki Magazin.

A HMKE-k összes beépített kapacitása a 2020. év végi 720 MW-ról 2021 végére 1127 MW-ra növekedett, ami az elmúlt tíz év rekord növekményét (407 MW) jelenti. 2021-ben összesen 46.410 háztartási kiserőművet telepítettek a felhasználók.

A telepített háztartási méretű kiserőművek fajtáját tekintve továbbra is a naperőművek vezetnek, a felhasználók 99,8%-ban napelemes egységeket választottak. A napelemes HMKE-k kapacitása a 2020. év végi 719 MW-ról 2021 végére 1125 MW-ra nőtt.

A jelentős bővülés egyik fő oka, hogy az otthonfelújítási támogatások keretében a napelemek is támogathatók, továbbá az eredeti tervek szerint a támogatás keretében 2021. július 1-je után megvalósuló HMKE-kre már nem vonatkozott volna az éves szaldó-elszámolás lehetősége, így sokan igyekeztek előbbre hozni a telepítést. Az éves szaldó elszámolás végül elérhető maradt a 2021. július 1-je után megvalósuló projektekre is.

2021 végén a Helyreállítási Terv részeként az otthonfelújítási támogatás mellett egy újabb támogatási forma is meghirdetésre került a napelemes HMKE-k telepítésére. Ennek keretében összesen várhatóan 200 milliárd forint kerül majd kiosztásra az átlag alatti jövedelemmel rendelkező háztartások napelemes-, illetve fűtéskorszerűsítési beruházásainak 100%-os támogatására. A támogatás hatása a 2021. évi adatokban még nem jelentkezik, de a 2022. évi növekedésben már tetten érhető lehet.

A lakosság a 2021. év adatai alapján átlagosan 7,45 kW-os rendszereket telepített.  A nem lakossági HMKE termelők száma a 2021. év végén 20 700 volt, 368 MW teljesítménnyel. Ezek átlagos teljesítménye – a várakozásoknak megfelelően – a lakossági rendszerekénél nagyobb, 17,8 kW.

Magyarország Nemzeti Energiastratégiájában megfogalmazott cél, hogy 2030-ra legalább 200 ezer háztartás rendelkezzen átlagosan 4 kW teljesítményű, tetőre szerelt napelemes erőművel. 2021 végén már 113 749 lakossági fogyasztó rendelkezett napelemes erőművel, összesen 757 MW teljesítménnyel. A darabszámot tekintve tehát már több mint a célérték felénél, a teljesítményt tekintve viszont már annak 95%-ánál járunk.

The post 2021 végére 1127 MW-ra nőtt a háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítménye appeared first on Műszaki Magazin.

„Az Erőművek Éjszakája nemcsak a technológiáról, hanem a fenntartható környezetről és a tudatos felhasználóról is szól”

– mondta Horváth Péter János, a MEKH elnöke. Az Erőművek Éjszakája helyszíneire szeptember 20-tól lehet regisztrálni.

 A világjárvány okozta tavalyi kényszerszünet után 2021. október 8-án ismét várja látogatóit a MEKH szervezésében megvalósuló Erőművek Éjszakája – az ország legnagyobb és legnépszerűbb energiaipari rendezvénye. Az első Erőművek Éjszakája 2019-ben csaknem 4000 látogatót vonzott, és a szervezők idén is telt házra készülnek.

Az erőművek és a fűtőművek ezúttal országszerte 36 helyszínen nyílnak meg a látogatók előtt, akiket számos érdekes programmal, közelről is megtekinthető, gigantikus berendezésekkel és szakértő idegenvezetéssel várnak.

Az Erőművek Éjszakájának fő szervezője idén is a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, amelynek célja, hogy az energia- és távhőtermelés kulisszatitkainak bemutatásával felhívja a figyelmet arra, hogy környezetünk védelme érdekében érdemes okosan bánni erőforrásainkkal.

Horváth Péter János, a MEKH elnöke az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón elmondta, hogy a fenntarthatóság, az energiahatékonyság, a tudatos energiafelhasználás és az energiatakarékosság olyan témák, amelyek a hivatal számára is megkerülhetetlenek.

„Az Erőművek Éjszakája nemcsak a technológiáról, hanem a fenntartható környezetről és a tudatos felhasználóról is szól. Ezen a napon betekinthetünk az energetika érdekes világába, és megtudhatjuk, hogy kik, milyen eszközökkel, milyen forrásokból és hogyan állítják elő a mindennapjainkhoz szükséges energiát. Ha megismerjük ezeket a folyamatokat, akkor remélhetőleg az energiafelhasználásuk is sokkal tudatosabbá és takarékosabbá válik, amivel a környezetünk védelméért is sokat tehetünk”

– hangsúlyozta a MEKH elnöke, aki köszönetet mondott azoknak az erőműveknek és fűtőműveknek, amelyek idén is csatlakoztak a programhoz.

A változatos helyszíneken a látogatók betekintést nyerhetnek a hagyományos energiatermelés folyamataiba, választhatnak akár atom, biomassza, hulladék, lignit, szolár vagy éppen víz alapú technológiát alkalmazó erőművet is, illetve megnézhetik a városi távfűtőművek működését, amelyek idén is szép számmal csatlakoztak a programhoz.

„A magyar távhőszolgáltatók kiemelt célja, hogy minél többen megismerjék és megszeressék a távhőszolgáltatást”

– mondta dr. Orbán Péter, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MATÁSZSZ) főtitkára. Az idei évtől a Távhőszolgáltatás Napja és az Erőművek Éjszakája szorosan kapcsolódik egymáshoz, így amellett, hogy az érdeklődők megismerhetik a fűtőműveket, részesei lehetnek azoknak a közösségi élmény alapú programoknak is, amelyekkel a távhőszolgáltatók az ország számos pontján várják majd a látogatókat.

„A távhőszolgáltatást közösen vesszük igénybe, szolgáltatóként közösségeket tudunk kiszolgálni, és szeretnénk, ha október 8-án közös élményekkel is gazdagodnánk egy városi futás, egy rajzverseny vagy egy játékos vetélkedő által”

– tette hozzá dr. Orbán Péter.

A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Az egyes helyszínekre szeptember 20-tól lehet regisztrálni a www.eromuvekejszakaja.hu oldalon. Érdemes követni a MEKH Facebook-oldalát is, ahol a szervezők nyereményjátékot is indítottak, melynek fődíja egy elektromos roller.

2021-ben Gyetván Csaba, műsorkészítő is csatlakozott a program népszerűsítéséhez, aki nagykövetként állt a rendezvénysorozat mellé. Csaba, aki 2020-ban elsőként kapta meg a Green Brands Hungary Az Év Zöld Személyisége díját, már több erőműbe is ellátogatott, hogy az Erőművek Éjszakája hangulatát átadja az érdeklődőknek. A látogatásokról filmek készültek, melyek szintén MEKH Facebook-oldalán láthatók.

The post MEKH: Erőművek éjszakája 2021 – Az energia és ami mögötte van appeared first on Műszaki Magazin.

Hazánkban nyilvános elektromos töltőberendezést a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által kiadott engedély birtokában lehet üzemeltetni. A hivatal nyilvántartásai és az engedélyesek adatszolgáltatása alapján 2021 első negyedévének végén 1471 darab nyilvános, engedélyköteles tevékenység keretében üzemeltetett töltőberendezés üzemelt Magyarországon. (A beszámoló nem tartalmazza a nem nyilvános, nem engedélyköteles töltőberendezések adatait, így az országban található töltőberendezések száma magasabb.)

Az előző év azonos időszakához képest (930 db) ez 158%-os, míg a megelőző időszakhoz képest (1395 db) 5,4%-os bővülést jelent.

2020-ban minden megyében bővülés figyelhető meg, a legnagyobb (44%) Somogy megyében, ami egy új szereplő megjelenésének, valamint egy, a megyében már aktív engedélyes további terjeszkedésének köszönhető.

A tisztán elektromos gépjárművek (5E kategória) száma az előző negyedév végéhez képest 11%-kal nőtt, míg a zöld rendszámmal ellátott gépkocsik 10%-os növekedést értek el.

A nyilvános töltőberendezések darabszámának egyértelmű bővülésével szemben ugyanakkor mind az egyenáramú (DC), mind a váltóáramú (AC) töltések száma, mind a töltésre fordított energia jelentős csökkenést mutat országos szinten. Az AC töltési energia a megelőző időszakhoz képest 16%-kal, a DC töltési energia pedig 18,6%-kal esett vissza. Ezen töltési energiához tartozó darabszámok is csökkenést mutatnak: az AC töltések esetében a darabszámok mindösszesen 5,6%-kal, míg a DC töltések számai 25,3%-kal mérséklődtek.

A szolgáltatók Budapesten értékesítik a legtöbb villamos energiát a váltóáramú (AC) berendezéseken, ezt követi Pest, majd Fejér megye. Amennyiben a töltési energia adatokat régiók szerint vizsgáljuk, hasonló eredményre jutunk, azaz a Közép-Magyarország régió a leghangsúlyosabb 62,5%-os részarányával, ezt követi a Közép-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl régió, míg 4,7%-os részaránnyal az Észak-Magyarország régió található a sor végén.

The post MEKH: Egy év alatt 60%-kal nőtt az e-töltők száma appeared first on Műszaki Magazin.

Dr. Tóth Tamás kiemelte, a hidrogéntechnológia a jövőben nagymértékben átalakíthatja az energiaszektort, ahhoz azonban, hogy ez az innovatív ágazat fejlődni tudjon, elengedhetetlen a hosszú távon is fenntartható szabályozás megteremtése.

Mint mondta, a MEKH szakmai támogatóként kíván részt venni a területtel kapcsolatos K+F projektekben, mivel fontosnak tartja a hidrogéntechnológia meghonosítását célzó innovációk felkarolását.

A MEKH elnökhelyettese elmondta, hogy a jövőben további pilot projektek indulnak a zöld hidrogén előállítás, a szállítóvezetéki betáplálás, a szállító-, elosztórendszerek és felhasználói belső hálózatok és berendezések hidrogén kompatibilitásának tesztelése érdekében. A hivatal az itt szerzett tapasztalatok felhasználásával olyan szabályozói tesztkörnyezetre kíván javaslatot tenni, melynek keretében azonosíthatók a szabályozási akadályok, és adott esetben a szabályozás alóli kivételeket állapíthatunk meg az innováció ösztönzése céljából – tette hozzá.

Az elnökhelyettes felhívta a figyelmet az újonnan kiépítendő, tiszta hidrogén hálózatok fejlesztésének fontossága mellett az olyan kisebb infrastruktúra-átalakításokra is, amelyek az átmeneti időben lehetővé teszik a termelt hidrogén földgázhoz történő keverését, szállítását és elosztását. Annak érdekében azonban, hogy a földgázhálózatot a hidrogén szállítására alkalmassá tegyük, ki kell dolgozni a keverési, betáplálási szabványokat, valamit rendezni kell a betáplálás gazdasági, jogi és tarifális kérdéseit is – tette hozzá dr. Tóth Tamás.

A fenntartható fejlődés és a körkörös gazdaság kialakításához elengedhetetlen az energiaszektor egészének optimalizálása. A villamosenergia- és a földgázszektor integrációjának egyik fontos eszköze lehet a hidrogéntechnológia, amely megteremtheti a villamosenergia- és a gázpiac közti átjárhatóságot. A hivatal elkötelezett abban, hogy az energiafajták közötti átmenetet biztosító szabályozással segítse elő a folyamatot.

The post MEKH: A hidrogén felhasználásának fontos szerepe lesz az időjárásfüggő megújuló technológiák integrálásában appeared first on Műszaki Magazin.

Ezért az elöregedő infrastruktúrával járó kockázatok – a hálózatok lehetséges meghibásodása és gyenge környezetvédelmi teljesítménye – világszerte komoly gondot jelentenek a vízközműveket üzemeltető vállalatoknak.

A közműcégeken egyre nő a nyomás, hogy csökkentsék a teljes tulajdonlási költségeiket és a magas szivárgási arányt. A szivárgások és vízminőségi problémák korai észlelésére alkalmas valós idejű észlelési- és monitorozási technológiák gyors fejlődése hatékony eszközt nyújt e kihívások kezeléséhez.  Az intelligens monitorozási technológiákat hajtások és motorok kombinálásával a víziközmű-üzemeltetők megelőző eszközgazdálkodás-optimalizálási megoldást használhatnak, és a reaktív monitorozásról áttérhetnek a valós idejű rendszerfelügyeltre.

Állapotalapú monitorozás

A világszerte üzemelő villanymotorok közel egyharmadát – főként az energiafelhasználás csökkentése céljából – változtatható sebességű hajtások (VSD-ok) működtetik.  Azonban a víz- és szennyvízközmű-alkalmazások esetében egyéb szempontok is a hajtások használata mellett szólnak. Ezek közül kiemelkedik a folyamatvezérlés fontossága (az állandó víznyomás fenntartása, és ezáltal a nagy nyomás miatti szivárgások csökkentése), a nyomásingadozás megelőzése vagy az ivóvíz-kitermelés optimális kihasználása. A hajtások a szivattyú üzemének optimalizálása és az energiamegtakarítás érdekében a szennyvízkezelési alkalmazásokban biztosítják a szivattyú tisztítását, míg ivóvíz-szivattyúzási alkalmazásokban több kaszkádkapcsolt szivattyút képesek egyszerre vezérelni.

E vízközmű-automatizálási termékekkel együtt alkalmazott állapotalapú monitorozási szolgáltatásokkal a felhőn át valós idejű adatok nyerhetők a távoli vízközművek berendezéseiről.  Az új módszer lelkét a vezeték nélküli okos érzékelők új generációja adja, amely olcsó, könnyen telepíthető digitális megoldást biztosít.

Az okos érzékelők forradalmasították a motorok karbantartási logisztikáját, mivel segítségükkel az üzemeltetők a távmonitorozással már idejekorán észlelhetik a kezdődő problémákat. Napjainkra már a működési hiba fellépése előtt költséghatékonyan megtervezhetők a karbantartási lépések. Az új megközelítésnek köszönhetően csökken az állásidő, kiiktathatók a váratlan üzemi leállások, és csökkenthető a pótalkatrészek raktárkészlete.

A valós idejű, adaptív viselkedést támogató, beépített intelligenciájú technológia segítséget nyújt a szélsőséges időjárási viszonyok okozta problémák kezelésében is, például amikor a túlzott mennyiségű csapadék vízminőségi és környezeti megfelelőségi problémákat okoz.

A digitális megoldás további előnye, hogy segítségével a szakemberek elemezhetik az érzékelőktől gyűjtött adatokat, majd azok alapján helyesbítő, határozott intézkedéseket dolgozhatnak ki a berendezések élettartamának meghosszabbítása érdekében.  Elemezhető és kidolgozható az a legjobb megoldás, amellyel javítható a víz- és a szennyvízközművi berendezések üzemeltetése, legyen szó egyetlen szivattyúállomásról, vagy akár teljes ivóvíz- és szennyvízkezelő telepekről.

Az érzékelők alkalmazásával a hagyományos szivattyúkat intelligens, vezeték nélkül csatlakoztatott berendezésekké lehet fejleszteni. Ez a módszer a szivattyú felületén méri a rezgést és a hőmérsékletet, és a mért értékek alapján hasznos ismereteket nyújt a szivattyú állapotáról és teljesítményéről. A mérések köre kiterjed a szivattyú fordulatszámára, a rezgésre, az egytengelyűségtől való eltérésre, a csapágyak állapotára, valamint a kiegyensúlyozatlanságra is. Ezen túlmenően a szivattyúhoz csatlakozó motorokra rögzített okos érzékelők a motorok kimenő teljesítményének csökkenése alapján észlelni tudják a vízhozam esését is.

A digitalizálás kiterjed a változtatható sebességű hajtásokra (VSD) is. A hajtási adatok a távmonitorozási megoldáson át feltölthetők a felhőbe. Ez lehetővé teszti a hajtás, a motor és a szivattyú adatainak együttes elemzését, az elemzett adatok pedig bepillantást nyújtnak a teljes hajtáslánc állapotába és teljesítményébe.

Bár a vízközmű-üzemeltetők mindig figyelemmel kísérik a hálózatukban bekövetkező változásokat, többek között a csővezeték nyomásának és a szállított vízhozamnak az ingadozását (amelyek az esetleges problémák fellépésére, például dugulásokra és szivárgásokra utalnak), néha mégis előfordul, hogy a rendszerrel kapcsolatos problémáról csak akkor szereznek tudomást, amikor egy fogyasztó csőtörést jelent be. A digitalizálás a lehető legkorábbi figyelmeztetést biztosítja az esetleges problémákkal kapcsolatban. Minél korábban vagy gyorsabban tudják megelőzni a közműcégek a kezelt víz elfolyását, annál jelentősebb megtakarításokat érhetnek el, nem is beszélve a fogyasztói bizalom erőteljes megerősödéséről. A kezeletlen szennyvíz környezetbe jutása komoly problémát okozhat. Ilyen esetben a közműcég bírsággal sújtható, a szennyvíz veszélyt jelenthet az emberek és a vagyontárgyak biztonságára, és komoly csorbát szenvedhet a közművállalat imázsa is.

Mennyire nehéz a digitalizálás bevezetése?

A vízközmű-szektor jelentős lépéseket tett a digitális technológiák hasznosítása irányába. Igaz, még bőven van lehetőség a további előrelépésre. Mivel a technológia gyorsan fejlődik, az okos eszközök ára pedig csökken, nagy lépést lehet tenni a digitális átalakítás irányába.

A meglévő hardver teljes leszerelése valószínűleg nem a legjobb megoldás. A közműcégeknek első lépésben világos stratégiai tervvel kell megalapozniuk az új ökoszisztéma kiépítését. Kezdésként a vízhálózatot különálló, diszkrét zónákra lehet osztani, és meghatározni azokat a lépéseket, amelyekkel kezelhetők az egyes zónákban jelentkező egyedi kihívások. A digitális megoldásokat célszerű fokozatosan, kis lépésekben haladva beépíteni a meglévő technológiai rendszerekbe. E tekintetben az érzékelők ideálisan alkalmazhatók már a kezdő fázisban is, mivel azok motorra, szivattyúra, csapágyra vagy fogaskerék-hajtóműre is feltelepíthetőek. Csatlakoztatásuk és használatuk egyszerű, drága, új rendszerek beszerzése nem szükséges.

Előretekintés

Az okosvárost gyakran a „rendszerek rendszereként” írják le, amelyben a dolgok internetét (IoT) és az analitikát kombinálják a hagyományos infrastruktúrával. Ezek a nagyvárosok az IoT és az analitika alkalmazásával biztosítják a kiváló üzemi hatásfokot, javítják a szolgáltatások színvonalát, a fenntarthatóságot és a gazdaság dinamizmusát. A korábban elkülönülő szektorok, mint az energetika, a közlekedés, a katasztrófa-elhárítás és a vízellátás, az új megközelítésben egymással összehangoltan működnek.

A világ számos nagyvárosában hatalmas lépéseket tesznek abba az irányba, hogy digitalizálják az infrastruktúrák több területét, köztük az energetikát és a közlekedést. A nagyvárosok zöme esetében még várat magára az a lépés, hogy a vízellátást is integrálják az okosváros stratégiájukba és az ezekhez kapcsolódó rendszerekbe. Az erőforrások fokozódó hiánya jelentette fenyegetés azonban egyre több nagyvárost kényszeríthet az intelligens vízgazdálkodási rendszerek bevezetésére.

James Chalmers, az ABB Hajtások, Global Water & Waste Water üzletág elnökhelyettesének írása

The post Digitalizálás az ivóvízszektorban appeared first on Műszaki Magazin.

„Az új távvezetékek javítják Magyarország ellátásbiztonságát, csökkentik a magyar-szlovák viszonylatban fennálló strukturális szűkületet, és elősegítik a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia észak-déli irányú áramlását a közép-kelet-európai régió területén”

– hangsúlyozta Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a hivatal által engedélyezett új beruházásokkal kapcsolatban.

A MEKH engedélyt adott a Gönyű-Bős-Nagygyőröd és a Sajóivánka-Rimaszombat határkeresztező távvezetékek kereskedelmi üzemének elindítására, így a sikeres próbaüzem lezárulta után az új távvezetékek április 5-én kereskedelmi üzembe léptek.

A Gönyű-Nagygyőröd és a Gönyű-Bős, valamint Sajóivánka és Rimaszombat között megépült, egyenként 400 kilovoltos összeköttetéssel a leghosszabb határszakaszunkon és a legforgalmasabb, észak-déli villamosenergia-áramlási irányban bővült a határkeresztező kapacitás.

Az új magyar-szlovák összeköttetésekkel kapcsolatban Horváth Péter János, a MEKH elnöke elmondta, a fejlesztéseknek köszönhetően javul a hazai villamosenergia-rendszer ellátásbiztonsága, és nő a villamosenergia-kereskedelem szempontjából legnagyobb mértékben leterhelt határmetszék kapacitása.

A MEKH elnöke hangsúlyozta, hogy az új távvezetékek azon túl, hogy javítják az ellátásbiztonságot és csökkentik a magyar-szlovák metszéken fennálló strukturális szűkületet, elősegítik a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia észak-déli irányú áramlását is a közép-kelet-európai régió területén.

Horváth Péter János elmondta:

“a magyar-szlovák összeköttetés bővítése jelentős lépés mindkét ország számára az energiaellátás biztosítása érdekében, és fontos szerepe van az európai integrált villamosenergia-piac kialakításában. Az új kapcsolatnak köszönhetően kétszeresére nő a két ország közti villamosenergia-szállítás kapacitása”

– tette hozzá.

A MEKH elnöke rámutatott, hogy Magyarország villamosenergia-igényének mintegy 30 százalékát importból fedezi, am jelentős mértékben Szlovákia irányából érkezik. A határkeresztező kapacitások szűkössége növelheti az áram árát, ezért is kiemelten fontosak az új szlovák-magyar határkeresztező távvezetékek.

Horváth Péter János emlékeztetett, hogy:

“2017 januárjában részben a szűkös határkeresztező kapacitások eredményezték azt a rendkívüli helyzetet, amikor a magyar árampiacon időszakosan kialakult árak többszörösen meghaladták a szokásos hazai, sőt a nyugat-európai áramárakat is. A magyar-szlovák határkeresztező kapacitások megduplázásával csökkenthető a hasonló kockázatos helyzetek kialakulása”

– tette hozzá Horváth Péter János.

The post Biztosabb lesz az áramellátás az új magyar-szlovák villamosvezetékekkel appeared first on Műszaki Magazin.

A környezettudatos szemlélet és a megújuló erőforrások szerepének növekedésével az energiaszolgáltatás jelentős változáson megy keresztül. A technológia fejlődése lehetővé teszi a decentralizált energiatermelésre és -elosztásra való átállást. A felhasználás helyéhez közeli energia-előállítás költséghatékony és fenntartható alternatívát jelent a nagy erőművekben megtermelt energia szállítására és tetemes veszteségekkel járó átalakítására. Ezzel együtt pedig képessé teszi a vállalatokat és a magánszemélyeket arra, hogy termelőként ők maguk is részt vegyenek ebben a folyamatban. Mindez a közműszolgáltatók szerepének átalakulását eredményezi, akiknek egyre összetettebb rendszereket kell kezelniük, és üzleti modelljeiket is muszáj újra értelmezniük. A Schneider Electric szakértői szerint az új digitális technológiák, köztük az intelligens érzékelők, mérőeszközök és hálózatok nagy mértékben segíthetnek a szolgáltatóknak az üzemeltetés optimalizálásában és a fogyasztói igények jobb kiszolgálásában.

Do-it-yourself energia

A népesség és a városban élő emberek számának emelkedésével egyre növekszik az energia-, valamint az elektromosáram-fogyasztás. A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency – IEA) beszámolója szerint 2018-ban a világ teljes energiaszükséglete 14,3 milliárd tonna kőolajjal volt egyenértékű, ami 2,3 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. Ennek a keresletnövekedésnek több mint a fele az elektromos áram iránti egyre fokozódó igényből fakad. A kiszolgálásához szükséges energia termelése azonban még mindig jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár. Az energiafogyasztáshoz kapcsolódóan tavaly 33,1 milliárd tonna szén-dioxid keletkezett a tüzelőanyagok elégetésével. A folyamat csak úgy tartható fenn hosszú távon, ha „tisztább” módon állítjuk elő az energiát. Ezzel egyidejűleg pedig a sok esetben leállásokkal küzdő, elöregedő energiahálózatoknak is megbízhatóbban kell működniük, hogy rugalmasan eleget tudjanak tenni a változó elvárásoknak, és ellenállóbbak legyenek az időjárási körülményekkel szemben.

A megoldást a mikrohálózatok jelentik, amelyek több különféle forráson alapuló, a felhasználási helyek közelében létrehozott ellátórendszerek. Elosztott és „több lábon álló” felépítésükből fakadóan hatékonyabban működnek, mint a hagyományos, központosított rendszerek. Üzemzavar esetén például a mikrohálózatok továbbra is képesek energiát szolgáltatni a helyi energiaforrásokból. Ezek az infrastruktúrák ráadásul olyan eszközöket is tartalmaznak, amelyek segítségével a fogyasztók maguk is előállíthatnak, illetve szolgáltathatnak energiát (beleértve a napelemeket vagy az akkumulátoros tárolóegységeket).

Az energiatermelő és -elosztó rendszerek összetettebbé válása jelentős hatással van a közműszolgáltatók helyzetére stratégiai, pénzügyi és strukturális szempontból egyaránt. Ahhoz, hogy a szolgáltatók lépést tarthassanak a fejlődéssel, át kell alakítaniuk működésüket, amihez elengedhetetlen az egymással kommunikáló, digitális eszközök használata. Az összeköttetésben lévő IoT-megoldásokkal intelligens módon felügyelhető a teljes decentralizált rendszer, így lehetővé válik az üzemelés és a terheléselosztás optimalizálása. Az okoseszközök ugyanakkor nemcsak a folyamatok modernizálását segítik elő, hanem egyúttal az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások színvonalát is emelik, ami hosszú távon versenyelőnyt jelent a piacon.

Az IDC Energy Insights által megkérdezett európai közüzemi vezetők úgy vélik, hogy 2020-ra a bevételeiknek mintegy 40 százaléka olyan új szolgáltatásokból származik majd, amelyek nem tartoznak bele a hagyományosnak számító üzleti tevékenységi körbe. A legtöbb energiaszolgáltató ezért fejlett digitális technológiákkal kísérletezik annak érdeklében, hogy lépést tarthasson a változásokkal.

Az intelligens az új szexi

A Schneider Electric szakértőinek tapasztalatai szerint a közműszolgáltatók intelligens mérőeszközök és a kapcsolódó analitikai szoftverek segítségével hatékonyan fejleszthetik szolgáltatásaikat, valamint bővíthetik tevékenységi körüket, és új bevételi forrásokra tehetnek szert. Ezekkel a technológiai megoldásokkal valós időben nyomon követhetik, mikor milyen lépésekre van szükség a hálózatok optimális kezeléséhez, karbantartásához és tervezéséhez, illetve a fogyasztókkal is szorosabb kapcsolatot építhetnek ki.

• Az érzékelők, illetve az azokhoz tartozó, fejlett szoftverek és automatizálási eszközök segítségével a szolgáltatók eleget tehetnek a közüzemi fogyasztók egyre növekvő igényének a helyben telepített napelemek és energiatárolók iránt. Az elosztó alállomásokon található kapcsolók, kondenzátorok, transzformátorok és egyéb készülékek gondoskodnak a zökkenőmentes hálózati áramellátásról. Ha ezekkel az eszközökkel összekapcsolják az érzékelőket, az előmozdítja a hálózatok automatizált működését, így minimálisra csökkenthetők az áramkimaradások. A pontosabb feszültség- és teljesítménymérés révén az elosztott (decentralizált) energiaforrások könnyebben integrálhatók a rendszerbe, miközben a feszültségszint valós idejű nyomon követésével stabilizálhatók az ingadozások, akár időszakosan működő áramtermelő egységek használata esetén is.
• Az intelligens mérők segítségével a szolgáltatók az eddiginél sokkal pontosabb képet kaphatnak a fogyasztók szokásairól. Ahelyett, hogy havonta vagy kéthavonta egy alkalommal érkeznének be hozzájuk a mérőórák állásai, akár 15, 30 vagy 60 percenként láthatják a friss adatokat. A technológiának és a részletes információknak köszönhetően a közművek a fogyasztás optimalizálását célzó, illetve a használati idővel arányos elszámolású tarifacsomagokat alakíthatnak ki. Az ügyfelek ezáltal pénzt takarítanak meg, míg hálózat üzemeltetői segítséget kapnak a kereslet kiegyensúlyozásához.
• A digitalizált, intelligens hálózatok megkönnyítik a hálózatüzemeltetők számára a fogyasztók által helyben használt technológiai eszközök integrálását a telepítés korai szakaszában. Ezek közé tartoznak például az elektromos járművek, amelyek lehetőséget biztosítanak a közművek számára az értékesítés növelésére. A zéró károsanyag-kibocsátású autók, teherautók és buszok üzemeltetése azonban kihívásokkal is jár. Digitalizált elosztórendszerrel az üzemeltetők valós időben követhetik nyomon a töltési műveleteket, és olyan tarifacsomagokat kínálhatnak, amelyek ösztönzik a hálózat ideális működésével összehangban álló töltési szokásokat. Ezek a rendszerek azt is lehetővé teszik, hogy a fogyasztók elektromos járműveiben található akkumulátorokat új, decentralizált erőforrásként használják, ami segíti a terhelés kiegyensúlyozását.

The post Intelligens eszközök a túlélés zálogai appeared first on Műszaki Magazin.

Az Intergovernmental Panel on Climate Change  (IPCC) klímaváltozással foglalkozó kormányközi testület legfrissebb jelentése rámutat, hogy a klímaváltozás elleni fellépés keretében példátlan gyorsasággal kell gyökeresen átformálnunk energiarendszereinket. Újfajta megújuló és időszakos energiaforrások csatlakoznak majd az energiarendszerekre, a fogyasztást igényre adott válasz alapon kezelik, illetve új típusú tárolóeszközöket vonultatnak fel és használnak majd.

Mindezt az energiaellátás biztonságának veszélyeztetése nélkül kell megvalósítani. Ez annyit tesz, hogy energiahálózataink védelmi és vezérlő funkcióit alkalmassá kell tennünk a folyamatos változások kezelésére, az eszközök teljes élettartama alatt. Ez mérhetetlen kihívás elé állítja az automatizálási rendszereket, melyeknek még rugalmasabbá kell válniuk, készen a még gyorsabb átkonfigurálhatóságra. Egyre nő a kereslet az automatizálási termékek, illetve az ezeket támogató és kezelő rugalmas felhőszolgáltatások iránt.

Finnországban a klímaváltozás első jelei a szélsőségesen nagy téli viharokban nyilvánultak meg az évtized elején, melyek hosszantartó áramkimaradásokat okoztak az ország jelentős területein. Ezeket a viharokat követően, a finn kormány rendeleti szabályozással biztosította, hogy a közműszolgáltatók nagymértékben javítsanak az energiaellátás biztonságán. A gyakorlatban ez a földkábelhálózat gyors kiépítését és az alállomás-automatizálási rendszerek megújítását jelentette, sok esetben a felszerelt berendezések várható műszaki élettartamának lejáratát jóval megelőzve.

Az elosztás jövője a felhőszolgáltatásokban rejlik

A Caruna, Finnország legnagyobb villamos elosztórendszerének üzemeltetője, felvette a kesztyűt, és jelenleg egy nagy volumenű beruházási program keretében fejleszti hálózatát, a jövőbeni igényeket kielégítő biztonságra, megbízhatóságra és rugalmasságra helyezve a hangsúlyt.

A Caruna értékes eszköznek tekinti a felhőszolgáltatásokat a jövő áramelosztási ágazatában.

Henri Vierimaa, a Caruna technológiai igazgatója úgy nyilatkozott:

„A felhőszolgáltatások rugalmas felületet kínálnak nagy tömegű adatok kezelésére, és különféle új alkalmazások kifejlesztésére. Az így szerzett előnyök több módon nyilvánulnak meg, például az online mérési és eseményadatok hálózati felhasználás szempontú elemzésében, lehetővé téve a diagnosztikát, állapot felügyeletet, illetve az igény alapú reagálást. Ezen felül, mivel az eszközkonfigurációkat központi helyről tudjuk karbantartani és frissíteni, biztosítható, hogy az információk mindenkor elérhetők és naprakészek legyenek. A Caruna két fő elvárása a felhőszolgáltatások széles körű alkalmazását illetően a kiberbiztonsághoz és a megbízhatósághoz kötődik.”

Felhőszolgáltatás próbaüzem a Carunával

Az ABB Ability felhőszolgáltatása azt kínálja, amit a Caruna keres. A Carunával közösen, az ABB egy olyan koncepciót próbált ki, amelyben a nyugat-finnországi Noormarkuu alállomás védelmi és vezérlőrendszerét egy biztonságos távoli kapcsolaton keresztül az ABB Ability felhőszolgáltatására csatlakoztatták. Az újonnan kifejlesztett felhőszolgáltatás képes rugalmas védelmi és vezérlő termékek teljes körű, szoftveres flottakezelését ellátni. A kipróbált felhőszolgáltatás a védelmi alkalmazások összes konfigurációját és változatát kezeli. Lehetőséget ad biztonsági mentésre, mellyel gyorsan helyreállíthatók a flottaeszközök ott, ahol elérhető biztonságos, távoli kapcsolat az ABB Ability szolgáltatásokon keresztül.

„Az ABB Ability az egységesített, iparágat átfogó, digitális koncepciónk: kapcsolódó és szoftverrel támogatott megoldások és szolgáltatások összessége, melyek segítségével partnereink együtt többet tudhatnak, többet és jobban teljesíthetek”

– mondta el Alessandro Palin, az ABB Distribution Solutions (elosztó hálózati megoldások) üzletágának ügyvezető igazgatója.

A szoftveres flottakezelés fontos tényezője a programverzió frissítésének folyamata. Új termékfunkciók megjelenésekor, ezeknek az új szolgáltatásoknak köszönhetően kiterjedt eszközflotta veheti gyorsan használatba az új szolgáltatásokat. Az eszközökről összegyűjtött események, feljegyzések és egyéb folyamatadatok az ABB Ability felhőben felhasználhatók hálózati diagnosztikához vagy állapotfelügyeletre is.

A Noormarkku próbaüzem során alkalmazott próbaeszköz egy új, közepes feszültségű alállomások védelmére és vezérlésére szolgáló szoftverközpontú koncepció, az ABB Ability intelligens alállomás-vezérlő és védő elektromos rendszere, az SSC600. Ezzel a teljesen új koncepcióval távolról elvégezhetők a szoftverfrissítések, az állandó eszközcserék vagy más, a helyszínen végzett, komoly manuális munkák helyett. Ugyanakkor, egy digitális szoftveralapú védőeszköz önmagában nem elegendő a kellő rugalmasság biztosítására. Szükség van hozzá egy irányítási rendszerre is, amely hatékonyan felügyeli és irányítja az eszközökből álló flottát. Megfelelő irányítási rendszer nélkül a rugalmas terepi eszközök minden előnye kárba vész. Az ilyen jellegű irányítási rendszer megvalósítására a legjobb megoldást az ABB Ability digitális termékkörének felhőszolgáltatás eleme kínálja.

Mindent a fogyasztók érdekében

A Caruna és az ABB innovatív együttműködése sikertörténet. A Caruna szerint, ez az együttműködés a lehető legjobb eredménnyel kecsegtet a fogyasztók szempontjából.

„Az SSC600 érdekes megközelítést hoz a hálózatvezérlésbe és védelembe. A több relé egyesítése egyetlen eszközben csökkenti a hálózat összetettségét, és hatékony módszereket kínál a hálózat védőfunkcióinak vezérlésére. Költségtakarékos és modern megoldás, amely egyben nyitott felületet is teremt a jövőben szükségessé váló, új hálózati funkciók kifejlesztéséhez”

– mondta el Henri Vierimaa.

Az ABB a termékek teljes életciklusa alatt támogatja a Carunát, ahogy többi partnerét is, hogy azok még többet hozhassanak ki eszközeikből.

The post Az ABB Ability™ próbaüzemével intelligensebbé válik a Caruna hálózata appeared first on Műszaki Magazin.