A kvantumtechnológia mindennapi életünk számos meghatározó területét alapjaiban átalakítja: Az új, kvantumos elven működő berendezések minőségi változást okoznak a kommunikációban, a számítástudományban és a metrológiában.

Ezek között kiemelkedően fontosak az atomi alapú kvantumtechnológiai fejlesztések, amelyek az utóbbi években az optikai atomórák és a hidegatom-interferométerek kiemelkedő eredményei mellett a kvantumszámítógép megvalósításában is eredményesek. Az egyedi atomok precíz, kontrollált manipulálása azonban rendkívüli tudományos és műszaki kihívást jelent, amely csak speciálisan kialakított, laboratóriumi környezetben valósítható meg.

A projekt célja ezen atomi alapú kvantumtechnológiákhoz kapcsolódó módszerek megvalósítása és továbbfejlesztése a HUN-REN Wigner FK Kvantumoptika Laboratóriumában, továbbá fotonok és atomok kölcsönhatásán alapuló új kvantumtechnológiai alkalmazások tudományos kutatása.

A fejlesztés az NKFIH támogatásával, a 2025-3.1.1-ED-2025-00011 projekt keretében valósul meg.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kvantumtechnológiához kapcsolódó kutatások a Wignerben appeared first on Műszaki Magazin.

A magnetometria, vagyis a mágneses mezők nagyságának és irányának mérése a természetben és a modern világban is sokfelé felbukkan: szükséges a vándormadarak és a méhek tájékozódásához, ahogy a nukleáris tengeralattjárók és az űrrepülőgépek számára is nélkülözhetetlen. Ennek megfelelően a mágneses mező érzékelésére szolgáló eszközök fejlesztése és a pontos mérést lehetővé tevő új fizikai elvek vizsgálata fontos kutatási irány.

Ugyanakkor az alkalmazások változatossága sokféle igényt támasztott, ezért különböző célokra optimalizált, egyéb szempontokból kompromisszumos megoldások születtek a mágneses tér mérésére.

© HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Hidegatom-csapdarendszer.

A HUN-REN Wigner kutatói által fejlesztett V-MAG (Vector light enhanced atomic magnetometry) egy új típusú magnetométer, amely a térben formázott fény és atomok közötti kölcsönhatáson alapul. A V-MAG általános, minden elvárásnak egyszerre megfelelő „legjobb” megoldást kínál a mágneses tér mérésének kihívásaira.

„Nem csupán egy kiválasztott követelménynek felel meg, hanem egyszerre univerzális, minden igénynek megfelelő, széles körben alkalmazható mérőeszköz. Az új típusú magnetométer sikeres kifejlesztése után a későbbi kereskedelmi forgalmazása is elképzelhető” – mondta Clark Thomas, a nemzetközi együttműködésben a hazai projekt vezető kutatója.

A projekt arra a felfedezésre épül, hogy a vortex vektoros fénysugár (a terjedés irányára merőleges síkmetszetben a fény polarizációja örvényszerű mintázatot mutat) nemcsak az atomok kvantumállapotainak befolyásolására használható. A konzorcium egyik partnere kimutatta, hogy a mágneses mező térbeli, háromdimenziós elrendezése egyszerűen kikövetkeztethető egy egyetlen irányban terjedő, vortexet tartalmazó nyaláb elnyelési profiljából. Ez a 2021 végén publikált munka alapozza meg a V-MAG koncepcióját.

Az alkalmazhatóság szempontjából súlyos korlátozást jelent az, hogy a javasolt mérési eljárás megvalósításához bonyolult vákuumrendszer szükséges.  A mérési eljárás elvének demonstrálását célzó, ultranagy-vákuum rendszerben, hideg atomokkal végzett kísérletek mellett a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont a konzorciumban egy új javaslat kidolgozására is törekszik, amely lehetővé teszi a mágneses mező mérését ultranagy vákuum nélkül.

Üvegcellába zárt, szobahőmérsékletű atomos gőzökben tervezik a lézerfény-nyaláb polarizációs profiljának módosulásából meghatározni a mágneses tér vektorának jellemzőit.

„Így a háromdimenziós mágneses mező teljes körű, laborkörnyezeten kívül is alkalmazható mérésének lehetőségét fogják megvizsgálni” – tette hozzá a HUN-REN Wigner kutatója.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kvantumtechnológia a mágneses mező mérésében: új eszközt fejlesztenek magyar kutatók appeared first on Műszaki Magazin.

Segítségével minőségi ugrást érhetünk el a kommunikációban, a számítás- és információs technológiákban, sőt a méréstechnikában és az orvosi diagnosztikában is.

Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium Workshop 2025: egyedülálló tudományos találkozó a Bosch támogatásával

A hazai kutatóintézetekben és az egyetemeken jelenleg mintegy húsz, fizikusokból, mérnökökből, matematikusokból és informatikusokból álló, nemzetközileg jegyzett kutatócsoport dolgozik kvantuminformatikai témákon. A Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium küldetése, hogy összefogja a szakmai erőforrásokat, valamint megfelelő hátteret adjon olyan átgondolt és összehangolt fejlesztéseknek, amelyek tovább erősítik Magyarország szerepét és jelentőségét a kvantuminformatika elméleti és alkalmazott területein.

A Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium Workshop 2025 tudományos találkozó célja, hogy áttekintést adjon a legfrissebb kvantuminformatikai trendekről, hazai fejlesztésekről és eredményekről. A szakmai konferenciának a Bosch Budapest Innovációs Kampusz adott otthont.

A Bosch a kvantumtechnológia úttörői között

„Mára egyértelműen látszik, hogy a kvantumtechnológiában hatalmas lehetőségek rejlenek, és az elmúlt évtizedben ezen a területen a Bosch meghatározó szereplővé vált. Örömmel adtunk otthont a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium Workshop 2025 című kiemelt eseménynek, hiszen közös célunk, hogy a kvantumtechnológia elméleti eredményei minél hamarabb az ipari termelés és a mindennapi élet részévé váljanak”

– mondta el a konferencián Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

A Bosch a világ egyik vezető innovatív vállalata a legkorszerűbb szenzorok területén, ezért kiemelt hangsúlyt helyez a jelenlegi technológiáknál is sokkal érzékenyebb és pontosabb kvantumszenzorok fejlesztésére. A Bosch Quantum Sensing által kifejlesztett kvantumszenzorok például a szintetikus gyémántok egyedi tulajdonságait hasznosítják, és áttörést hozhatnak az orvostechnika, a mobilitás és a fogyasztási cikkek területén. A Bosch kvantumszenzorai többek között a mai módszereknél jóval precízebb és gyorsabb módon elektrokardiográfiai (EKG) mérésekre, akkumulátorok pontos töltöttségi szintjének meghatározására, repülőgép-navigációra, sőt ásványkincsek felderítésére is használhatóak lesznek a jövőben.

A Bosch becslése szerint a kvantumszenzorok orvosi és mobilitási alkalmazásainak globális piaca a következő évtized közepére akár évi több milliárd euróra is nőhet. A technológiai vállalat célja a kvantumszenzorok olyan mértékű miniatürizálása, hogy azok integrálhatók legyenek a chipekbe, lehetővé téve a széles körű és költséghatékony alkalmazást. A kvantumszenzorok mellett a Bosch a kvantumszámítógépekben is jelentős potenciált lát, melyek számos különböző technológiai területen, például az anyagtudományban lesznek alkalmazhatók és hozhatnak jelentős újítást a vállalat szerint.

A kvantumszámítógépek, kvantumszenzorok minősítésén és ipari alkalmazásán dolgozik a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont

A Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium Workshop 2025 előadásain a kvantumtechnológia legaktuálisabb kérdései kerültek terítékre. A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont célja egy atomi alapú kvantuminformatikai laboratóriumi háttér kialakítása és a legújabb módszerek elsajátítása, melynek eredményeként új hardvereket lehet kifejleszteni, akár a kvantumszenzorokhoz kapcsolódó fejlesztések területén. A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont emellett jelenleg új módszereket dolgoz ki a kvantumszámítógépek minősítésére, amely fontos lépést jelenthet azok gyakorlati alkalmazása felé. Az intézmény célja olyan kvantumalgoritmusok és hibrid megoldások kifejlesztése, melyek segítségével a kvantumszámítógépek ipari alkalmazásokra is képessé válhatnak.

BME: Magyarország is bekapcsolódhat a páneurópai kvantuminternetbe

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) előadásán szó esett többek között arról, hogy Magyarország olyan hazai kvantumkommunikációs hálózat kiépítésén dolgozik, amely bekapcsolható lesz az Európai Unió által tervezett és 10 éven belül megvalósuló páneurópai kvantuminternetbe. Ennek révén hazánk a nemzetközi élvonalba kerülhet a kvantumkommunikáció területén. A kvantumkommunikációs hálózatok egyrészt biztonságosabbá teszik a jelenleg is alkalmazott titkosítási eljárásokat, másrészt a jövőben alkalmasak lehetnek egymástól távol lévő kvantumszámítógépek összekapcsolására is. A BME-n emellett a szakemberek új, a kvantumszámítógépek működésének alapját jelentő kvantumbit-megoldásokat, valamint kvantumtechnológiára épülő, atomi méretű memóriaegységeket fejlesztenek, amelyek a mesterséges intelligencia számítási igényeinek hardveres megalapozását teszik lehetővé.

Kvantumoptikai labor az ELTE-n

A rendezvényen az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) egy kvantumoptikai laboratórium kiépítéséről számolt be. Ez a labor az egyetemen lehetőséget ad a foton alapú (azaz az információ tárolására és feldolgozására fotonokat használó) kvantumszámítógépek alkotóelemeinek kísérleti fejlesztésére a nemzetközileg elérhető legmagasabb technológiai színvonalon. A workshopon az ELTE szakértői kiemelték, hogy a kvantumszámítógépek megjelenésével a szoftverfejlesztésben is új megoldásokra van szükség. Az intézmény kutatói és szakemberei jelenleg olyan szoftvereszközökön és interfészeken, valamint kvantum-rezisztens protokollok fejlesztésén dolgoznak, melyek támogatják a kvantumalapú rendszerek programozását és az új kiberbiztonsági kihívások kezelését.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A kvantumtechnológia a mindennapjainkba költözik appeared first on Műszaki Magazin.

A kvantumos jelenségek elsősorban az anyag legkisebb építőköveinek viselkedésében jelentkeznek. Ezek a parányi részecskék teljesen máshogy viselkednek, mint ahogy azt a hétköznapi életben megszoktuk. A kvantumos jelenségekre épülő kvantumtechnológia forradalmi változásokat hozhat a környezetünk érzékelésében és az információfeldolgozásban. A Bosch jelenleg a kvantumtechnológián alapuló első termékeinek fejlesztésén dolgozik, melyek az orvosi és a mobilitási területeken lesznek alkalmazhatók.

ReAQCT: a legátfogóbb hazai kvantumkonferencia a Bosch budapesti kampuszán

A Bosch csoport 10 éve kutatja a kvantumtechnológiában rejlő lehetőségeket. A Robert Bosch Kft. szakmai partnereivel együttműködésben 2024. június 19–20-án a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon első alkalommal rendezte meg „A kvantum-számítástechnika és -technológia legújabb eredményeiről szóló (Recent Advances in Quantum Computing and Technology – ReAQCT)” tudományos konferenciát. A konferencia keretében a kvantumkutatások és -alkalmazások vezető tudósai és a technológiában élen járó ipari szakértők mutatták be legfrissebb eredményeiket. A ReAQCT fókuszában a kvantumalgoritmusok, a kvantumos szoftverek, a kvantumos hibajavítás és a kvantumszenzorok álltak, de terítékre került a mesterséges intelligencia és a kvantumszámítógép kapcsolata is. Az esemény célja a tudományos párbeszéd elősegítésén túl az volt, hogy felhívja a figyelmet a kvantumtechnológia jelentőségére és hozzájáruljon annak fejlődéséhez Magyarországon. A ReAQCT a kvantumtechnológiával foglalkozó új konferenciasorozat első állomása.

A Bosch kvantumtechnológián alapuló termékeket fejleszt

A Bosch a világ egyik vezető vállalata a szenzorok területén, ezért kiemelt hangsúlyt helyez a jelenlegi technológiáknál érzékenyebb kvantumszenzorok kutatására és fejlesztésére, amelyek a mágneses mezőt, a gyorsulást és más fontos fizikai mennyiségeket nagyon pontosan mérik. A Bosch Quantum Sensing startup jelenleg első kísérleti ügyfeleivel együtt a kvantumszenzorok konkrét alkalmazásán dolgozik az orvosi és a mobilitási iparágakban, mely forradalmi előrelépéshez vezethet például a pontosabb orvosi diagnosztika, a navigáció, vagy az akkumulátorok területén is. A Bosch kvantumszenzorai többek között a jelenlegi elektrokardiográfiánál (EKG) pontosabb és gyorsabb mérésre, vagy az akkumulátor pontos töltöttségi szintjének meghatározására is használhatóak lesznek a jövőben. (Ezzel kapcsolatos további információ ezen a linken található.)

A kvantumszenzorok mellett a Bosch a kvantumszámítógépekben is jelentős potenciált lát, melyek számos különböző technológiai területen lesznek alkalmazhatók és hozhatnak áttörést a vállalat szakmai álláspontja szerint. „A kvantumszámítógépek az anyagtudományban is hatalmas előrelépést jelentenek. Segítségükkel olyan különleges anyagokat fejleszthetünk ki, amelyekre a hagyományos számítógépekkel soha nem lenne lehetőségünk” – mondta el Dr. Thomas Strohm, a Bosch Research kvantumtechnológiákért felelős vezető szakértője a ReAQCT konferencián. Hozzátette, a Bosch jelenleg szoros együttműködést folytat az IBM-mel az anyagok kvantumszámítógépekkel történő szimulációjának területén.

Kvantumfejlesztések Magyarországon az ipari és az akadémiai szféra összefogásával

„A kvantumtechnológiai kutatásokban és fejlesztésekben csak az ipari és az akadémiai szféra összefogásával érhetünk el jelentős előrelépést. Ezért örömmel adtunk helyt és vállaltunk részt szervezőként és előadóként a konferencián a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon”

– mondta el Dr. Csilling Ákos, a Bosch tudományos munkatársa, a ReAQCT konferencia szervezőbizottságának elnöke.

A ReAQCT konferencián a hazai felsőoktatási intézmények és tudományos élet meghatározó szereplői: az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK), valamint a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) szakértőinek meghívására a világ vezető kutatói ismertették a kvantumtechnológiához kapcsolódó legfrissebb műszaki és tudományos eredményeiket.

A kvantuminformatika területén alkalmazható kvantumtechnológiai kutatások magas színvonalra emelésével Magyarországon külön intézmény, a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium foglalkozik, amely kulcsszerepet vállalt a ReAQCT szervezésében. A konferencián részt vett a Laboratórium konzorciumvezetője, a Wigner FK is. A központ kutatói a kvantuminformatika, a kvantumoptika, a kvantumszámítás és a kvantumos érzékelés, valamint kvantumkommunikáció területén nemzetközileg elismert elméleti és kísérleti kutatásokat végeznek és több jelentős Európai Uniós pályázatban vesznek részt.

A HUN-REN SZTAKI a kvantumtechnológiák közül elsősorban a kvantumszámítástechnikával foglalkozik intenzíven, mégpedig a lehetséges gyakorlati alkalmazásokra, ezen belül is főként a gyártás automatizálási és autonóm járművek területeire fókuszálva. Az intézet a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) és az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium (ARNL) vezetőjeként számos további területen is vizsgálja a kvantumszámítástechnika alkalmazási lehetőségeit.

Az ELTE Informatikai Karának kutatói nem csak azt vizsgálják, hogy milyen lehetőségeket nyit meg a kvantumszámítás például a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás számára, hanem azt is, hogy a kvantumszámítógépek megjelenésével milyen biztonsági kockázatok jelentkeznek, és azokat hogyan kezelhetjük. A Kar részt vesz a formálódó európai kvantumkommunikációs infrastruktúra kiépítésében is (QCIHungary). Különösen hangsúlyosak a Karon a kvantumszámítógépek programozását támogató szoftvertechnológiai kutatások, melyek új programozási nyelvek és eszközök létrehozását eredményezik.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kiemelkedő szerepet játszik a hazai kvantumtechnológiai oktatásban és kutatásban. Az egyetemen zajló képzéseken magas színvonalú kurzusok keretében nyílik lehetőség a kvantumtechnológia megismerésére. A BME részt vesz a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium munkájában, és számos kvantumtechnológia témájú Horizont Európa kutatási pályázatban is, így pl. a szupravezetőkre vagy félvezetőkre alapuló kvantumszámítógépek kutatás-fejlesztését célzó projektekben.

Az Óbudai Egyetem (OE) is kiemelt hangsúlyt helyez arra, hogy a legújabb technológiák, így a kvantumszámítástechnika-elmélet és gyakorlat is helyet kapjon a mérnökképzésben. Az egyetem hisz abban, hogy ez a dinamikusan fejlődő terület a kutatásokon túl, a gyakorlatban alkalmazható megoldásokat nyújthat az ipar és a gazdaság számára is a közeljövőben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A kvantumtechnológia alapjaiban változtatja meg jövőnket appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalatok világszerte elkezdték mérlegelni a hibrid és a távoli munkavégzés hosszú távú életképességét, foglalkoztak a távoli együttműködés, a produktivitás és a kiberbiztonság kérdéseivel. De vajon mit hoz 2024 a technológiában? A Kingston Technology iparági szakértők segítségével járja körbe, milyen változásokra, trendekre és hatásokra számíthatunk 2024-ben. A szakértők előrejelzései a kiterjesztett valóság (AR), a virtuális valóság (VR), a mesterséges intelligencia (MI), a dolgok internete (IoT), a kiberbűnözés és a hibrid munkavégzés területeit érintik.

Innováció és magával ragadó élmény

A kiterjesztett valóság (AR) és a virtuális valóság (VR) rendkívüli fejlődésen és átalakuláson ment keresztül megjelenése óta. Rob May szerint ez a fejlődés 2024-ben is folytatódik:

„A kiterjesztett és a virtuális valóság fejlesztései forradalmasítják az immerzív digitális élményt. Még valósághűbb, interaktív környezeteket hoznak létre, és zökkenőmentes integrációt tesznek lehetővé a fizikai világ elemeivel, még magasabb szintre emelve ezzel az oktatást, a szórakozást és a távmunkát.”

A mesterséges intelligencia személyre szabási lehetőségeinek köszönhetően az MI és az immerzív technológiák integrációja még inkább magával ragadó élményt fog nyújtani a felhasználók számára.

„Egy felmérés szerint a fogyasztók 58%-át befolyásolja a magával ragadó élmény a vásárlási döntéseikben saját bevallásuk szerint. Így egyre fontosabbá válik az értékesítési folyamatban a digitális élmény személyre szabása. Az MI lehetőségeinek kiaknázása az ügyfélszerzés egyetlen hatékony módja”

– mondja Elena Carstoiu, rámutatva a kereskedelmi alkalmazás lehetőségeire. A személyre szabással szembeni fogyasztói elvárások növekedése azt jelenti, hogy a magával ragadó élmény már nem elegendő az izgalom és az elköteleződés megteremtéséhez. Az élménynek ezen felül személyre szabottnak is kell lennie a felhasználó számára.

Bár a magukkal ragadó élmények elsődleges helyszíne a digitális tér, nem szabad figyelmen kívül hagyni az innovációk fizikai térre gyakorolt hatását sem.

„A CPU-k, a RAM-ok, a GPU-k, az SSD-k, valamint a hálózatok és az adatbuszok egyre gyorsulnak, ami – a grafikai felbontás és a képváltási sebesség növekedése révén – lehetővé teszi az AR/VR alkalmazások felhasználói élményének javítását”

– mutat rá Geoffrey Petit. Az év elején bemutatott és terv szerint 2024 márciusában piacra kerülő Apple Vision Pro csak az első a következő generációs Mixed Reality (MR) headsetek sorában:

„Az Apple headsetjéhez hasonló következő generációs eszközök sokkal mélyebb interakcióra törekszenek a felhasználóval. Elemzik a szemmozgást, a testhőmérséklet, sőt még a bőr elektromos aktivitását is. Ezek az új adatpontok nemcsak személyre szabják a magával ragadó élményt, hanem a látványon és a hangon túlmutató további dimenziók felé is megnyitják az utat”

– teszi hozzá Simon Besteman.

Technológia és hibrid munkamunkavégzés

Bár a világ nagy része visszatért az irodába a Covid-19 világjárvány óta, a hibrid és a távoli munkavégzés még mindig nagyobb arányban fordul elő, mint a járvány előtt. Ez pedig vitákat generál a hibrid munkavégzés előnyeiről és hátrányairól, melyek középpontjában gyakran a technológia áll, amely egyszerre lehet kockázatok és lehetőségek forrása. 2024-ben nagyobb hangsúlyt kaphat a hibrid munkavállalói élmény személyre szabása és javítása, ami hozzájárul a befogadóbb és rugalmasabb munkakörnyezet megteremtéséhez. Frank Jennings szerint

„olyan továbbfejlesztett együttműködési és döntéshozatali eszközök megjelenésére számíthatunk, amelyek valós idejű adatok felhasználásával képesek kezelni egy adott munkavállaló munkaterhelését és erősségeit, miközben mentális jóllétéről is gondoskodnak. (…) Ez hatékonyabbá és elégedettebbé teheti a munkavállalókat.”

Kate Sukhanova még messzebbre tekint a személyre szabás terén:

„Jobban el fog terjedni a munkahelyen a metaverzumos és más avatarok alkalmazása, ami növeli a hatékonyságot.”

Természetesen a mesterséges intelligencia is kulcsszerepet játszik majd a hibrid munkavégzés jövőjében, különösen a feladatok automatizálása terén.

„Az automatizációs és MI-technológiák tovább fejlődnek, automatizálva az ismétlődő feladatokat és fokozva a termelékenységet. Az adatelemzés, a döntéshozatal és a folyamatoptimalizálás terén is hasznosítani fogják őket”

– jósolja Dr. Philippe Vynckier. A vállalkozások már most is igénybe vesznek MI-eszközöket a feladatok automatizálására, bár még mindig viták folynak arról, hogy pontosan milyen típusú munkákat kellene automatizálni, és hogy ez milyen hatással lesz az emberi munkavállalókra, akiknek veszélybe kerülhet az állása.

De talán még ennél is fontosabb kérdés, hogy vajon tényleg velünk marad-e hosszabb távon a hibrid munkavégzés. Simon Besteman szerint korai lenne még megmondani, de a hibrid munkavégzés hosszú távú életképessége a technológia fejlődésétől és elterjedésétől függ:

„A munkaadók és a munkavállalók ellenállását egyaránt technikai megoldásokkal kell majd kezelni. A technológia minősége fogja meghatározni a hibrid munkavégzés jövőjét.”

Mike Gillespie optimistább a hibrid munkavégzéssel kapcsolatban, de egyetért azzal, hogy a szervezetek hibrid munkavégzéshez való hozzáállása a megfelelő technológia használatától függ:

„Újra kell értékelni ragaszkodásunkat azokhoz a régi munkamódszerekhez, amelyeknél a felhasználók csak VPN-kapcsolaton keresztül férhetnek hozzá a rendszerekhez, szolgáltatásokhoz és információkhoz.”  

Memória és tárolók

A feltörekvő technológiák, köztük az AR, a VR és a dolgok internete (IoT) jövője a memória és az adattárolás terén megvalósuló innovációktól függ. Ahogy a mesterséges intelligenciát egyre szélesebb körben alkalmazzák a legkülönbözőbb iparágakban és alkalmazásokban, a memóriaigény megkerülhetetlen kihívássá válik mindazon szervezeteknél, ahol a lehető legtöbbet szeretnék kihozni ebből az ígéretes technológiából.

„A gépi tanulási és MI-alkalmazások jelentős mennyiségű adat feldolgozásával jutnak hozzá a számukra szükséges információkhoz. (…) A tárolóinfrastruktúra kulcsfontosságú a GPU-k folyamatos adatellátásának biztosításához és a zökkenőmentes használat fenntartásához”

– fejti ki Elena Carstoiu. Így a mesterséges intelligencia lehetőségeinek kiaknázásához feltétlenül szükséges a memóriamegoldások fejlesztése.

Ezzel párhuzamosan a globális adatmennyiség növekedése nem lassult – sőt, évről évre tovább nő: az előrejelzések szerint 2024-ben megközelíti a 147 zettabájtot. A memória- és tárolómegoldások kulcsfontosságú szerepet játszanak az adatok tárolása, felhasználása és megosztása terén, hangsúlyozza Ian Moyse:

„Az adattömeg exponenciális bővülésével és a gyorsabb feldolgozáshoz szükséges motorok iránti igény növekedésével az adatfeldolgozási és -tárolási módszereknek is fejlődniük kell a szükségletek kielégítéséhez.”

Szerencsére a memória- és tárolómegoldások világában is számos újítás és fejlesztés jelenik meg, és ez valószínűleg a következő években sem lesz másként. Geoffrey Petit megjegyzi, hogy

„a DDR5 memóriák és az SSD-k évről-évre gyorsabbak és hatékonyabbak lesznek, javítva a nagy teljesítményű asztali rendszerek, az MI-re optimalizált szerverek és a felhőszerverek általános teljesítményét.”

Végső soron a memória és az adattárolás területén megvalósuló innovációk lehetnek a legizgalmasabb és legjelentősebb új technológiák fejlődésének motorjai.

2024 kihívásai

A vállalatok és a kormányok életét 2023-ban megnehezítő kihívások közül több 2024-ben is megmarad, rávilágítva a hatékony és fenntartható megoldások szükségességére. Az elmúlt években a globális konfliktusok és az éghajlatváltozás nyomán jelentkező ellátásilánc-problémák továbbra is minden iparágra és szektorra hatással vannak – és ez alól a technológia sem kivétel. Rafael Bloom megjegyzi, hogy

„a félvezetők globális ellátási problémái ugyan enyhültek, de nem szűntek meg teljesen.”

Tágabb értelemben véve a globális infláció és a gazdasági instabilitás hatásai 2024-ben is érvényesülni fognak az adatközpontoknál. Az új technológiák és szabályozások miatt még nagyobb nyomás nehezedik majd az adatközpontokra:

„Már most azt látjuk, hogy az MI és a gépi tanulási megoldások iránti kereslet meghaladja a hardvergyártók és az adatközponti infrastruktúra-szolgáltatók képességeit. Nem könnyű megtalálni az egyensúlyt a fenntarthatóbb munkavégzés és a nagyobb intenzitású számítástechnika biztosítása között”

– emeli ki Simon Besteman.

2023-ban kiemelt probléma volt a szervezetek számára a kiberbiztonság, különösen a hibrid és távmunka fennmaradása miatt, és ez minden bizonnyal 2024-ben is folytatódni fog. Elena Carstoiu arra hívja fel a figyelmet, hogy a kiberbűnözés mennyire elharapózott az utóbbi években:

„Felmérések szerint a vállalatok 50%-a esett áldozatul sikeres kibertámadásnak az elmúlt 3 évben. A támadások prognosztizált költsége 2024 végére várhatóan meghaladja majd a 10 ezer milliárd dollárt.”

És bár a technológiai fejlődés – beleértve az MI-t – bizonyára segíthet a kibertámadások megelőzésében és hatásaik enyhítésében, az egyik legnagyobb kiberprobléma, amellyel a vállalatoknak 2024-ben szembe kell nézniük, a szakképzett munkaerőhöz kapcsolódik.

„A biztonság, az átalakulás és az új technológiák kezeléséhez szükséges tehetséges munkatársakból továbbra is kevesebb van a kívántnál, és a kis- és középvállalatok számára nagy kihívást jelent majd a tehetségek megtartása”

– jósolja Ian Moyse.

Trendek és fejlesztések 2024-ben

A mesterséges intelligencia 2023-ban jelentős fejlődésen ment keresztül, ami hihetetlenül sokoldalúvá tette az alkalmazását. Rob May jelentős előrelépést jósol az MI fejlődésében, különösen a természetes nyelvi feldolgozás, a prediktív analitika és az etikus MI-keretrendszerek terén, ami személyre szabottabbá és hatékonyabbá teszi a szolgáltatásokat az egyes iparágakban, és előmozdítja az MI felelős használatát.

„Az MI körüli szabályozási vita élénkülése várható, és egyre gyakrabban kapunk majd hírt MI-incidensekről és a vállalati működés mesterséges intelligenciával kapcsolatos kockázatairól. Tovább erősödnek a kiberfenyegetések, mind többen számolnak majd be incidensekről, és valószínűleg elkezdik az MI-t támadások eszközeként is felhasználni”

– teszi hozzá Ian Moyse az MI kiberbűnözésben betöltött jövőbeni szerepéről.

Ahogy a hardverek fejlődése a számítástechnika határait feszegeti, sok technológiai szakember foglalkozik szívesen a kvantumszámítástechnikával.

„Remélem, hogy a vállalatok elkülönítenek valamekkora keretet költségvetésükben a kvantumtechnológiai beruházásokra. Erre érdemes odafigyelni”

– mutat rá Simon Besteman. Philippe Vynckier hozzáteszi:

„a kvantumszámítástechnika hagyományos számítógépekét messze meghaladó képességei forradalmasíthatják az adatfeldolgozást.”

2024-ben a kvantumszámítástechnika ugyanolyan izgalomba hozhatja a világot, mint ahogy azt a mesterséges intelligencia tette az elmúlt évben.

A hibrid munkavégzés továbbra is népszerű téma lesz a 2020-21-es távmunka-boom hatásait még mindig érző szervezetek körében. Rafael Bloom megjegyzi, hogy

„a Covid miatt olyan gyorsan haladtunk, hogy néha a hogyanok és a miértek megválaszolása nélkül végeztünk el fejlesztéseket. Így ismeretlen kockázatok csúsztak be a rendszerbe.”

Miközben az új technológiák és eszközök hatékonyan támogatják a hibrid csapatokat, a szervezetek olyan új buktatókat és kockázatokat is felfedezhetnek, amelyekkel foglalkozniuk kell.

Elena Carstoiu szerint 2024-ben már lehetetlen lesz figyelmen kívül hagyni a munkaerőhiány problémáját:

„A Gartner felmérésében a vezérigazgatók 26%-a a tehetséges munkatársak hiányát jelölte meg a szervezetüket leginkább fenyegető kockázatként. A tehetségek vonzása és megtartása, valamint a munkaerő produktivitásának növelése kulcsfontosságú feladat.”

És bár a különböző MI-technológiák a feladatok automatizálásával enyhíthetik a munkaerőhiány hatását, a vállalatoknak mindent meg kell tenniük az olyan felkészült munkatársak megszerzéséért, akik képesek lesznek kezelni a kiberbűnözést, a duzzadó adattömeget és minden más 2024-ben felmerülő jövőbeni kihívást.

„A Kingston Technology megbízható tanácsadóként mindig előre tekint a technológia új kihívásaira és lehetőségeire – a mesterséges intelligencia innovációitól kezdve az új kiberbűnözési kockázatokig. Bár tisztában vagyunk azzal, hogy a szervezeteknek 2024-ben régi és új problémákkal egyaránt szembe kell nézniük, bízunk abban, hogy szakértelmünkkel és megoldásainkkal eredményesen segíthetünk ügyfeleinknek eligazodni a folyamatosan változó világban”

– tette hozzá Kaszál Norbert, a Kingston Technology Magyarországért és Szlovéniáért felelős üzletfejlesztési menedzsere.

#KingstonIsWithYou

További információért látogasson el a kingston.com oldalra.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 2024-ben a kvantumszámítástechnika lehet az új mesterséges intelligencia appeared first on Műszaki Magazin.

Vadonatúj félvezetőket modelleznek és kvantumszámítógépek építéséhez szükséges számításokat végeznek európai uniós projektekben a BME TTK ifjú kutatói.

„Négy fiatal kutatónk is lehetőséget kapott arra, hogy nemzetközi kapcsolatokra szert téve komoly kutatómunkát végezzen egy olyan ígéretes szakterületen, amelyet az Európai Unió is kiemelt figyelemmel kísér”

– fogalmazott Pályi András, a BME Természettudományi Kar (BME TTK) Fizikai Intézet Elméleti Fizika Tanszék egyetemi docense, a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium és a tanszéken működő MTA-BME Kvantumdinamika és Korreláció Kutatócsoport (MTA-BME Quantum Dynamics and Correlations Research Group) kutatója.

Az Elméleti Fizika Tanszék két olyan európai uniós Horizon Europe kutatási projektben is részt vesz Pályi András vezetésével, valamint Asbóth János, a tanszék egyetemi docense részvételével, amelyek a félvezető-alapú kvantumtechnológia továbbfejlesztését célozzák.

A BME TTK Elméleti Fizika Tanszék partnerként társult az IGNITE (Integrated GermaNIum quantum Technology) programba, amely célul tűzte ki egy 64-kvantumbites, félvezető-alapú kvantumszámítógép prototípusának elkészítését.

A tanszék részt vesz ONCHIPS (On-chip integration of quantum electronics and photonics) projektben is, amelynek célja, hogy egyedülálló, szilícium-alapú integrált architektúrát biztosítson kvantumtechnológiai alkalmazások számára. Az új szilícium platform integrálja a kvantumelektronika és a fotonika lehetőségeit, amelytől a kvantum-kommunikáció és az elosztott kvantumszámítógépek területén remélnek komoly előrelépést a kutatók.

© Fotó: Geberle B.

Előbbi projektben 70.000 euró, míg utóbbi esetében 230.000 euró támogatásban részesül a Műegyetem.

A BME TTK szakemberei mindkét projektben elméleti fizikai kutatásokat végeznek. Ezen belül modellalkotással, elméleti számításokkal és numerikus szimulációkkal segítik a tudományos munka előrehaladását. A feladatok egy részét önálló elméleti tevékenységként végzik a műegyetemi fizikusok, az eredményeket pedig saját publikációkban tervezik közölni. A munka további részében a BME-s kutatók közvetlenül együttműködnek a kísérleti munkát végző konzorciumi partnerekkel.

„Az Európai Unió által is kiemeltként kezelt programokban elsősorban a félvezető-fizika és a kvantum-információelmélet határterületén szeretnénk jelentős előrehaladást elérni. Ehhez pedig újdonságokra nyitott, tanulni és fejlődni akaró ifjú fizikusokra van szükségünk, akik mindkét területet átlátják, és hatékonyan tudják alkalmazni ezek elméleti módszereit. Kutatócsoportunk erősségei éppen ezek a kompetenciák”

– méltatta kutatótársait Pályi András.

Az IGNITE projekt holland, olasz, spanyol, belga, dán, osztrák, német felsőoktatási intézmények és szakmai szervezetek együttműködésében zajlik 2022 júliusa és 2025 júniusa között. Ebben a projektben a tanszéki kutatócsoportot Aritra Sen és Pataki Dávid, a BME TTK Fizika Intézet Elméleti Fizika Tanszék doktoranduszai képviselik.

A projekt indulásakor a konzorciumot vezető holland kutatócsoport megépített és sikeresen üzembe helyezett egy négyqubites kvantumszámítógép-prototípust. A szakmai társulás jelenleg ezen eszköz felskálázásán dolgozik, méghozzá azzal a kijelölt céllal, hogy a kutatások eredményeként elkészülhessen a 64-qubites kvantumszámítógép prototípusa.

„A konzorciumi partnereink a terület egyik fontos szakmai konferenciáján már bemutattak előzetes kísérleti eredményeket 8-, 10- és 16-qubites chipekről. BME-s munkatársainkkal elsősorban a qubitek pontos vezérléséhez és kiolvasásához szükséges módszerek kidolgozásában veszünk részt”

– részletezte a műegyetemi feladatokat Pályi András.

A négyéves ONCHIPS projekt konzorciumában holland, német és francia egyetemek kutatóival végez közös tudományos munkát a Műegyetem 2022 októbere és 2026 szeptembere között. A BME TTK Fizikai Intézet Elméleti Fizika Tanszékét Kolok Baksa és Frank György doktoranduszok képviselik. A projektben egy teljesen új félvezető anyagcsaládot, hatszöges kristályszerkezetű szilícium-germánium ötvözeteket vizsgálnak a kutatók. Az új anyag legfontosabb tulajdonsága, hogy a hagyományos, a félvezetőiparban évtizedek óta használt szilíciumtól és germániumtól eltérően direkt tiltott sávval rendelkezik, és emiatt optoelektronikai alkalmazásokban is használható.

„A műegyetemi fiatal kutatótársakkal azon dolgozunk, hogy előre jelezzük ezen újszerű anyag fizikai tulajdonságait. A projekt kutatási feladatainak megoldásában a félvezető-fizika elmúlt 70 évben kidolgozott módszertanára támaszkodunk. A konzorciumban lehetőségünk van a kísérleti partnerekkel való közvetlen együttműködésre, ennek köszönhetően lendületesen haladunk az új anyagcsalád tulajdonságainak alaposabb feltérképezésében”

– összegezte az aktuális projekttörténésekről Pályi András.

„A kvantumtechnológia bármely területének felderítése pályakezdő és tapasztalt kutatók számára egyaránt izgalmas kihívás. E két projektben doktoranduszaink nemzetközi közösségben kutathatnak, új szakmai kapcsolatokra tehetnek szert, érdekes és aktuális tudományos feladatokban vehetnek részt, nem beszélve arról, hogy világszínvonalú partnerektől tanulhatnak. Bízunk benne, hogy a várt szakmai eredmények mellett a tanszék és a kutatócsoportunk nemzetközi kapcsolati hálója is bővül, ami újabb lehetőségeket nyithat majd meg előttünk”

– zárta a beszélgetést Pályi András.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A kvantumtechnológia izgalmas kihívásai a BME-n appeared first on Műszaki Magazin.

2023. augusztus 30. és szeptember 1. között rendezik a SZTAKI-ban az International Academy of Engineering and Technology (AET) nemzetközi mérnökakadémia éves szimpóziumát. Az AETS2023 (The 5th AET International Symposium of ACSM and Digital Manufacturing) című rendezvény az atomi méretű precíziós gyártásra és a hozzá kapcsolódó mérnöki eljárásokra fókuszál, a résztvevők pedig világszinten meghatározó eredményeket felmutató kutatómérnököktől hallgathatnak előadásokat. A program részeként a látogatók a Bosch budapesti központjának újonnan átadott CU.BE innovatív élményközpontot is meglátogatják.

Előad többek között Paul Shore, Loxham Precision CEO-ja, a brit National Physical Laboratory (NPL) mérnöki divíziójának egykori vezetője, aki a Cranfield University professzoraként vezette azt a csapatot, ami a James Webb űrteleszkóp precíziós gyártási eljárásaival készült tükrein dolgozott. Paul Shore és kollégái tucatnyi komponenshez gyártottak tükröket olyan eljárásokkal, amiket szintén ők dolgoztak ki. Előadásában kitér majd a precíziós eljárások korunkra gyakorolt megannyi hatására és a kvantumtechnológia jövőjére.

Magyar keynote előadó is lesz a nemzetközi rendezvényen: Stépán Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Széchenyi-díjas professzora, aki idén elnyerte a neves Bolyai-díjat. Előadásában a hardware-in-the-loop tesztkörnyezetek marásban betöltött szerepéről és az ezzel kapcsolatos legfrissebb eredményekről beszél majd, kitérve az elkövetkezendő évek kutatási témáira, a terület újonnan felmerülő problémáira.

Az Academy of Engineering and Technology (AET) egy nemzetközi mérnökakadémia, ami az ipar és az akadémia együttműködését hivatott támogatni és serkenteni. A 2023-as szimpózium főszervezője Fengzhou Fang, a University College Dublin és a Tianjin University precíziós gyártással foglalkozó professzora, az AET elnöke. Az akadémiának két magyar rendes tagja van: Monostori László, a SZTAKI igazgatója, illetve Váncza József, a SZTAKI Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratóriumának vezetője.

Az AETS 2023 főszervezői AET és a SZTAKI. Társszervező a Bosch Rexroth Kft., az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform, valamint az EPIC Centre of Excellence (kiválósági központ).

A szimpózium pontos programja és az előadók teljes névsora a hivatalos weboldalon érhető el.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kvantumtechnológia, nanotechnológia, és a James Webb űrteleszkóp tükrei appeared first on Műszaki Magazin.

A hamburgi kikötői hatóság (Hamburg Port Authority, HPA) fontos lépést tett a probléma megoldása felé azzal, hogy sikeresen szemléltette a fenntarthatóbb áruszállítás gyakorlati megvalósítását. A megoldás a Fujitsu kvantumtechnológia által inspirált megoldásával gyorsítja a logisztikai folyamatokat, csökkentve ezzel a kikötőben a forgalmi dugókat és a CO₂-kibocsátást.

A Fujitsuval együttműködve a HPA bebizonyította, hogy van lehetőség a kikötő környékére jellemző forgalmi dugók enyhítésére. A Fujitsu kvantumtechnológia által inspirált Digital Annealer megoldását és szolgáltatásait valós forgalmi adatokra alkalmazva a HPA lehetőséget teremtett a forgalom teljes kikötői területre kiterjedő optimalizálására – a meglévő forgalomirányítási infrastruktúra felhasználásával.

A jelzőlámpás kereszteződések helyi felügyelete helyett a kvantumtechnológia által inspirált megoldás a teljes hálózatot optimalizálja. Ez jelentősen csökkenti a hajók, teherautók és személygépjárművek állásidejét és gyorsítja az ellátási lánc interakcióit – ebből eredően pedig az üvegházhatású gázok kibocsátását is mérsékli.

A HPA a következő területeken észlelt jelentős javulást a Fujitsu Digital Annealer használatával:

• 15%-os csökkenés a tehereautók és a személykocsik utazási idejében az ellátási láncon belül
• Gyorsabb ingázás a munkavállalók számára
• A teherautók és a személykocsik CO₂-kibocsátásának csökkenése
• A konténerhajók ki- és berakodási idejének rövidülése és ezen keresztül az áruk hatékonyabb áramlása
• Nagyobb kapacitás a tehergépjárművek kezelésére a HPA szűkös alapterületén
• Kevesebb forgalmi dugó a kikötő környékén

A HPA a világon elsőként dolgozott ki új, holisztikus módszert a jelzőlámpákkal vezérelt teljes út-, útkereszteződés- és hídinfrastruktúra optimalizálására. Mindez egy olyan, földrajzilag behatárolt, szűk területen történt, ahol a szállítások csúszása jelentős költséggel jár, és speciális hajózási tényezők érvényesülnek (pl. árapály).

Hermann D. Grünfeld, a HPA forgalomirányítási vezetője elmondta:

„Tekintve, hogy évről-évre folyamatosan nő a szállítási igény, a logisztikai infrastruktúrák tulajdonosainak és üzemeltetőinek – köztük a HPA-nak is – megoldást kell találniuk a véges fizikai alapterület kihívására. Általános probléma ez napjainkban az ellátási láncok területén, ami a következő években csak súlyosbodni fog. Ugyanakkor a klímavészhelyzet kezelésére tett globális erőfeszítések részeként szénlábnyomunk csökkentésére is keressük a lehetőségeket. Az optimalizálás logikus lépés a két kihívás együttes kezelésére. A Fujitsu kvantumtechnológia által inspirált optimalizációs szolgáltatásaival nagyobb kapacitást nyújthatunk partnereinknek az ellátási láncban, és CO₂-kibocsátásukat is mérsékelhetjük.”

A HPA forgalomoptimalizálása a Fujitsu Digital Annealer számításai szerint történik. A forgalomtervezési kutatásokat végző Grazi Műszaki Egyetem átfogó támogatást nyújtott a folyamat minden érintettje számára.

„Az üzleti életet és a társadalmat szolgáló fenntartható megoldások megkeresése és biztosítása a Fujitsu küldetésének központi eleme. A HPA-val együttműködve bemutattuk, hogy a kvantumalgoritmusok szélesebb körben is alkalmazhatók a logisztikai szektorban. A HPA-val elért üzleti és környezeti előnyök bizonyítják, hogy a Fujitsu kvantumtechnológia által inspirált szolgáltatásai már ma is eredményt hoznak – évekkel, sőt akár egy egész évtizeddel a kvantumszámítógépek kereskedelmi forgalomba hozatala előtt. Ezek a fejlesztések már jelenleg is elérhetők a közlekedési szektorban – és nem csupán a hajózási logisztika területén”

– mutatott rá Dr. Réger József, a Fujitsu kelet-közép-európai technológiai vezérigazgató-helyettese.

The post A Fujitsu kvantumtechnológiája a hamburgi kikötőben appeared first on Műszaki Magazin.