A projekt 2,596 milliárd forint támogatásban részesül – ismertették a projektet bemutató sajtótájékoztatón. Josinobu Abe, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, a projekt zárásával az esztergomi gyár 2020-ra várhatóan okosgyárként meghatározó szereplője lesz az európai és a magyar autógyártásnak. A Suzuki 2015-2020 között húsz új modellt mutat be világszerte – tette hozzá.

A 2016-ban indult, négyéves projektről Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta: a cél jó minőségű, versenyképes, magas szintű szolgáltatásokat nyújtó, kis környezetterhelésű, biztonságos járművek kifejlesztése, amelyeknél a felhasznált anyagokat 95 százalékig újrahasznosítják. A projekt hozzájárul a gyártási folyamatok hatékonyságának fokozásához is. A fejlesztések több irányban zajlanak. Az esztergomi gyárban dolgozó több száz hegesztőrobotot hálózatba kapcsolják, amellyel többek között az eddig kézzel zajló ellenőrzés is digitalizálható lesz, illetve a virtuális optimalizálás segítségével a hegeszti pontok száma is csökkenthető majd a jövőben, ami gyorsítja a gyártási folyamatot. A logisztikai rendszert digitális alkatrészkövetéssel és anyagáramlási szimulációk segítségével optimalizálják, míg egy új lézerhegesztési eljárás kifejlesztésén is dolgoznak.

A konzorciumban a Suzuki mellett részt vesz a PEMŰ Műanyagipari Zrt., a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. A Magyar Suzuki Zrt. 2017-ben több mint 175 ezer gépkocsit gyártott. A márka az új autók magyarországi piacán tavaly 13,4 százalékos részesedéssel rendelkezett és 15 161 autót adott el.

(MTI)

The post Okosgyár lesz az esztergomi Suzuki appeared first on Műszaki Magazin.

Az alapfizetés sem maradt le a dobogóról, de a relatív fontosságot tekintve a top öt elem között a javadalmazáshoz kapcsolódó tényező csupán a harmadik. A PwC Magyarország közel 13 000 közép- és felsőoktatási intézményben tanuló, 16-26 év közötti diák és fiatal pályakezdő munkahely-választási preferenciáit tárta fel 2016 novembere és 2017 márciusa között.

„Azzal a céllal indítottuk el a kutatást, hogy megismerjük és a munkáltatók számára elérhetővé tegyük azokat a tényezőket, amelyek alapján a diákok, illetve hallgatók munkahelyet választanak. A megkérdezettek 63%-a felsőoktatásban tanul, közel 20%-uk dolgozik, 18% pedig középfokú oktatásban részesül. Ők a jövő munkavállalói, az ő preferenciáik megismerése alapvető fontosságú ahhoz, hogy a szervezetek reagálni tudjanak a ma már szinte minden iparágat érintő munkaerő-hiányra, mely a vállalatvezetők 92%-a szerint a növekedés legnagyobb gátja[1]” – mondja Bencze Róbert, a PwC Magyarország HR-tanácsadási üzletágának igazgatója.

A relatív fontosságot tekintve a megkérdezettek 36 tényezőből a rugalmas munkavégzést; a munkatársakat, akikkel naponta dolgoznak és az alapfizetést sorolták az első három helyre. A negyedik elem, a sabbatical, vagyis a hosszabb ideig tartó alkotói szabadság lett, közvetlenül az érdekes és kihívást jelentő munka előtt. Amit nem tartanak különösebben fontosnak a fiatalok, amikor munkahelyet választanak, az a brand. Ahogy a vízió és stratégia sem meghatározó, helyette az őszinte kommunikációt várják el.

A válaszadók 75%-a számol Budapesttel mint munkavégzési hellyel. A preferált iparágak közül a legtöbben a pénzügyi terület iránt érdeklődnek, a válaszadók 34%-a jelezte, hogy szívesen helyezkedne el ilyen profilú cégnél.

„A kérdőívben arra is kíváncsiak voltunk, hogy a fiatalokat mi ösztönzi a külföldi munkavállalásra, illetve melyek azok a tényezők, amelyek Magyarországon tartanák őket. A válaszokból kirajzolódik, hogy mindkettő mellett ugyanazok az érveik: az anyagi kompenzáció és a karrierfejlődés” – hangsúlyozza Bencze Róbert.

A megkérdezettek nyitottak a lakóhely-változtatásra Magyarországon belül, főként abban az esetben, ha a leendő munkaadójuk a családjuk elhelyezkedését is támogatja. A külföldre távozás mellett erős érv, hogy a fiatalok úgy vélik, a fizetésen túl a szakmai fejlődésre is nagyobb esélyük van az országhatáron kívül.

„A kutatás eredményeit elemezve, átfogó képet kaptunk arról, hogy számos demográfiai jellemző és egyéb preferenciák mentén melyek az aktuálisan vonzó munkahelyi tényezők és gyakorlatok a még oktatásban részesülők, illetve a pályakezdők számára. Ennek ismeretében a vállalatok is feltérképezhetik, hogy a szervezetükön belül vannak-e olyan juttatási elemek, munkaszervezési módszerek, melyek népszerűek lehetnek a jövő munkavállalói számára. Amennyiben hiányosságokat találnak, akkor pedig hozzá tudnak látni az átalakítási folyamathoz, hogy például a tanulmányaikat csak néhány év múlva befejező diákokat igényeik ismeretében tudják megszólítani” – mondja Bencze Róbert.

Az autóipar évek óta kiemelt terület Magyarországon. A kérdőív kitöltői is jelentős számban jelölték meg ezt az iparágat – szabadszavas válaszban pedig azt is kifejthették, hogy melyik vállalat iránt érdeklődnek leginkább. A PwC Magyarország a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ) a beszállítók és gyártók között is díjat osztott ki a diákok és hallgatók preferenciáinak összegzését követően.

A legkedveltebb magyarországi autóipari gyártó vállalatok:

1.: Audi Hungaria Zrt.

2.: Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.

3.: Magyar Suzuki Zrt.

A legkedveltebb magyarországi autóipari beszállító vállalatok:

1.: Bosch csoport

2.: TAKATA Safety Systems Hungary Kft.

3.: Continental Automotive Hungary Kft.

fotó: audi.hu

www.pwc.com

The post Ezt kérik a jövő munkavállalói appeared first on Műszaki Magazin.