Az új üzem évente mintegy 300 ezer jármű gyártására lesz képes, és meghatározó szerepet kap a Mercedes-Benz következő generációs modelljeinek előállításában.

A Mercedes-Benz új gyárának átadása mérföldkő a magyar járműipar számára. A kecskeméti telephely bővítésével a vállalat csaknem megduplázza termelési kapacitását, miközben a gyár a konszern egyik legfontosabb európai gyártóbázisává válik.

Az új üzemben ugyanazon a gyártósoron készülhetnek belső égésű motorral szerelt, hibrid és tisztán elektromos modellek, ami nagyfokú rugalmasságot biztosít a termelésben. A telephelyen az akkumulátorok összeszerelése is helyben történik, csökkentve a logisztikai igényeket és növelve a gyártás hatékonyságát.

A vállalat 2022-ben jelentette be, hogy több mint egymilliárd eurót fordít a kecskeméti üzem bővítésére és átalakítására, aminek a célja, hogy a gyár felkészüljön a Mercedes következő generációs elektromos és hibrid modelljeinek gyártására. A beruházás keretében új karosszériaüzem, új összeszerelő üzem és akkumulátor-beszerelő részleg épült, miközben a meglévő gyártóterületeket is korszerűsítették. Az új beruházással a kecskeméti telephely mérete nagyjából megduplázódik, 220 hektárról több mint 400 hektárra, az üzem elméleti éves gyártókapacitása megközelítheti a 400 ezer járművet.

A beruházás részeként a Mercedes-Benz a legkorszerűbb digitalizált gyártási és automatizálási megoldásokat alkalmazza. Az új üzem feladata lesz a vállalat új generációs, MMA-platformra épülő modelljeinek gyártása is, amelyek meghatározó szerepet töltenek be a márka elektrifikációs stratégiájában.

A fejlesztés tovább erősíti Magyarország szerepét az európai autóiparban, miközben új lehetőségeket teremt a hazai beszállítói hálózat számára. Az átadott gyár nem csupán kapacitásbővítés, hanem egy olyan stratégiai beruházás, amely hosszú távon meghatározza a Mercedes-Benz magyarországi jelenlétét és a kecskeméti telephely szerepét a vállalat globális gyártási hálózatában.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyarország legnagyobb autógyára készült el appeared first on Műszaki Magazin.

A kezdeményezés az Európai Űrügynökség (ESA) és a Nemzetgazdasági Minisztérium által 2025-ben meghirdetett ARTES (Advanced Research in Telecommunications Systems) Call in Hungary elnevezésű, 4S és 5G/6G technológiákat érintő nemzeti felhívás keretében, az ESA Magyar Nemzeti Delegációjának támogatásával valósul meg, és szorosan illeszkedik a földi és űralapú kommunikációs hálózatok integrációját célzó globális iparági törekvésekhez. A projekt megvalósítása teljes egészében magyar ipari és akadémiai szereplők együttműködésében történik.

A konzorcium vezetője a C3S Kft., amely a 8U méretű CubeSat rendszertervezéséért, fejlesztéséért és integrációjáért, valamint a küldetéstervezési és műholdüzemeltetési feladatok ellátásáért felel. A hazai partnerek között szerepel a Molaris Kft. és az Óbudai Egyetem, valamint egy vezető magyar multinacionális telekommunikációs vállalat bevonása is folyamatban van.

A küldetés középpontjában az 5G szabványokban meghatározott Non-Terrestrial Networks (NTN) technológia áll. Az 5G-ben definiált NTN kommunikáció világújdonságot képvisel: lehetővé teszi, hogy a földi publikus mobilhálózatok előfizetői az űrszegmensben elhelyezett bázisállomásokon keresztül is kapcsolatba léphessenek egymással. Ez a megközelítés a földi hálózatokat egészíti ki ott, ahol azok lefedettsége korlátozott vagy gazdaságosan nem kiépíthető, így különösen jelentős lehet lakatlan vagy nehezen elérhető térségekben, természeti katasztrófák idején, valamint a jövő autonóm rendszereinek és globális IoT-alkalmazásainak támogatásában.

A RAVEN egy 8U méretű CubeSat platformon valósítja meg e technológia demonstrációját. A műhold lehetőséget biztosít a földi és nem földi hálózatok integrációjának vizsgálatára, valamint a 3GPP-alapú megoldások valós űrkörnyezetben történő tesztelésére. A küldetés során kiemelt szerepet kap az adatátvitel precíz időzítése, a nagy távolságból eredő jelterjedési késleltetések elemzése, valamint a hálózati szinkronizációt és stabil kapcsolatfelépítést biztosító algoritmusok fejlesztése és validálása.

A műszaki megvalósítás egyik kulcseleme az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának 5G kutatócsoportja által fejlesztett, SDR (Software Defined Radio) alapú kommunikációs payload. A misszió során az űrszegmensből sugárzott 5G NTN jelek felhasználásával részletes rádiós csatornajellemző-mérések történnek, amelyek tudományos és mérnöki alapot biztosítanak a jövőbeli 5G/6G NTN rendszerek és küldetések tervezéséhez.

A kétéves, ESA-támogatású projekt szakmai munkáját az Óbudai Egyetem részéről Dr. habil. Wührl Tibor vezeti, a kutatásokban pedig Dr. Gyányi Sándor és Dr. Varga Péter János vezető kutatóként vesznek részt.

A projekt 2026-ban indul, a műhold pályára állítása 2028-ban várható, amelyet követően megkezdődnek a valós űrkörnyezetben zajló 5G/6G NTN demonstrációs kísérletek.

„A RAVEN lehetőséget teremt arra, hogy Magyarország aktív formálója legyen a műholdas 5G technológiák fejlődésének. A projekt eredményei nemzetközi szinten is hozzájárulhatnak az NTN-megoldások szabványosításához és iparági bevezetéséhez.”

– Horváth Gyula, C3S Kft.

A fejlesztés erősíti Magyarország pozícióját a globális űrkommunikációs és távközlési ökoszisztémában, és demonstrálja, hogy a hazai mérnöki és kutatás-fejlesztési kompetenciák versenyképesek a nemzetközi innovációs térben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyarország az űrben is 5G-re kapcsol appeared first on Műszaki Magazin.

Az országigazgatói feladatokat Dr. Keszte Róbert látja el. Korábban a Continental Automotive Hungary Kft. ügyvezető igazgatója és a budapesti gyár vezetője volt, 2021-től pedig mindezek mellett a Continental csoport magyarországi országigazgatójaként tevékenykedett. Gépészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, ahol doktori fokozatot is szerzett, majd közgazdászként diplomázott a Budapesti Corvinus Egyetemen. A szakember az új vállalati struktúrában az AUMOVIO Architecture and Networking Solutions üzleti területének globális termelésért felelős vezetője, emellett a magyarországi AUMOVIO vállalatok országigazgatójaként dolgozik.

„Az AUMOVIO magyarországi tevékenysége a stabilitásra és a szakértelemre épül. Célunk, hogy hazai telephelyeink továbbra is hozzájáruljanak a globális mobilitási megoldások fejlesztéséhez, miközben munkatársaink fejlődését és elkötelezettségét is támogatjuk”

– mondta el Dr. Keszte Róbert. Majd hozzátette:

„A jelenlegi makrogazdasági környezetben minden eddiginél fontosabb számunkra a hatékonyság és a versenyképesség folyamatos növelése. Az autóipar ráadásul rendkívül gyorsan változik, így elengedhetetlen, hogy vállalatunk nyitottan és rugalmasan reagáljon az új kihívásokra. Ehhez olyan felkészült és magasan képzett szakemberekre van szükség, akik képesek a piaci igényekhez igazodva folyamatosan megújulni.“

Stabilitás és tapasztalat az új járműipari vállalat hazai vezetésében

A magyarországi AUMOVIO csoport Országos HR-igazgatói posztját Tomkó Szabolcs tölti be. A szakember korábban több mint egy évtizedes tapasztalatot szerzett a Continental cégcsoportnál: ez idő alatt gyártási és K+F környezetben irányította a HR-folyamatokat és csapatokat.  Globális szinten támogatta 21 elektronikai gyár tehetségmenedzsmentjét és képzési folyamatait egy többéves németországi kiküldetés során, ezt követően pedig a budapesti fejlesztőközpont HR vezetőjeként háromszorosára bővítette a fejlesztőmérnöki létszámot. Tomkó Szabolcs az AUMOVIO HR-területének hazai vezetése mellett jelenleg a budapesti gyár HR-tevékenységét is irányítja, ahol egy mintegy 20 fős szakmai csapat munkáját koordinálja.

„HR-igazgatóként elsődleges célom, hogy olyan munkakörnyezetet teremtsünk, ahol kollégáink hosszú távon motiváltak és elkötelezettek tudnak maradni. Ez a jelenlegi autóipari helyzetben komoly kihívás, de mi sem mutatja jobban a sikert, minthogy a vállalatnál eltöltött átlagos idő majd 10 év. Kiemelt feladatom a tehetségeink felismerése és fejlesztése, hiszen az ő tudásuk biztosítja vállalatunk fenntartható fejlődését. Számos másik vezetőtársam példája mellett a sajátom is mutatja, hogy ebben jól szerepelünk: pályámat gyakornokként kezdtem a vállalatnál, és bár eredetileg logisztikai pozícióra jelentkeztem, a sors és akkori mentorom hatására mégis a HR területén teljesedtem ki. Hiszek abban, hogy az erős csapatszellem és a folyamatos tanulás kultúrája teszi majd igazán versenyképessé az AUMOVIO-t”

– tette hozzá Tomkó Szabolcs.

A két hazai gyár és a két fejlesztőközpont vezetése változatlan marad, biztosítva a kontinuitást és a szakmai kiválóságot: a veszprémi gyárat és fejlesztőközpontot Mészáros András irányítja ügyvezetőként, míg a budapesti gyár élén továbbra is Dapsy Zoltán áll. A budapesti fejlesztőközpont vezetője Dr. Lóránd Balázs. A tapasztalt vezetők szakértelme és cégismerete biztosítja a folytonosságot, garantálva, hogy az AUMOVIO továbbra is világszínvonalú gyártási és kutatás-fejlesztési tevékenységet folytasson.

Magyarország továbbra is az autóipari innováció fontos helyszíne

Az AUMOVIO – korábban a Continentalhoz tartozó – hazai telephelyei a vállalat globális stratégiájával összhangban működnek tovább. A budapesti fejlesztőközpont a vezetéstámogató és automatizált vezetési rendszerek hazai központja, amely mesterséges intelligencia- és alkalmazásfejlesztési kompetenciáira épít.  A veszprémi fejlesztőközpont  szenzorok és járműdinamikai rendszerek fejlesztésére specializálódott, saját tesztpályáján és laborjaiban támogatva a K+F folyamatokat. Veszprémben ezenkívül szenzorokat is gyártanak gépjármű-menetbiztonsági rendszerekhez és akkumulátorokhoz. A budapesti gyárban  elektromos vezérlőegységek, kijelzők és infotainment megoldások készülnek a legmodernebb technológiákkal. A vállalat 2023 végétől Európában először Budapesten kezdte el gyártani új generációs elektronikus fékrendszerét, amely magas számítási kapacitással és rendkívül hatékony kiberbiztonsági rendszerrel működik.

A magyarországi AUMOVIO vállalatok menedzsmentjében a hagyomány és a folyamatos megújulás egyszerre érvényesül: a korábbi vezetők tapasztalata és az új vállalati struktúra lehetővé teszi, hogy a hazai telephelyek kiemelkedő szerepet töltsenek be az autóipari innovációk és a jövő mobilitási technológiáinak fejlesztésében. Az AUMOVIO Magyarországon is korszerű, rugalmas és agilis technológiai és mobilitási szereplőként van jelen, közel 3700 munkatársa kiemelkedő teljesítményének köszönhetően.

www.aumovio.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megújult márka: az AUMOVIO Magyarországon appeared first on Műszaki Magazin.

A járműipari és gyártáshoz kapcsolódó kompetenciákra, valamint a mesterséges intelligencia és az autonóm rendszerek terén szerzett tapasztalatokra építve új, humanoid robotikára fókuszáló kutatócsoport kezdi meg munkáját a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben (SZTAKI). A bejelentésen részt vett Prof. Dr. Palkovics László kormánybiztos, aki szerint Magyarország képes kiszolgálni a robotika globális felfutását.

„Magyarország jelenleg high-tech ipari ország, gazdasága főleg az autógyártásra épül. Ha képesek vagyunk a legkomplexebb ipari terméket, az autót gyártani, akkor a humanoid robotokkal is tudunk foglalkozni”

– hangsúlyozta az eseményen Prof. Dr. Palkovics László, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos.

Az előrejelzések szerint a humanoid robotok piaca robbanásszerű növekedés előtt áll, amelyben hazánk is szerepet kíván vállalni. „Minden jó a SZTAKI-ban kezdődött”

– emelte ki a korábbi autnóm járműves fejlesztésekre és az új kutatócsoportra utalva a kormánybiztos, aki maga is a kutatóintézetben kezdte tudományos karrierjét.

A HUN-REN SZTAKI koordinálja az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratóriumot (ARNL) és a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumot (MILAB), amelyek keretében már évek óta zajlanak világszínvonalú kutatások a robotika, az érzékelés és az autonóm irányítás területén.

„A Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratóriumunkban eddig is kiemelten foglalkoztunk kollaboratív robotokkal. Az új kutatócsoport megalakulása logikus lépés, amely a meglévő tudásbázisunkat – és olyan eszközeinket, mint a Unitree humanoid robot vagy a Boston Dynamics robotkutyák – állítja új kihívások elé”

– tette hozzá Prof. Dr. Monostori László, a HUN-REN SZTAKI főigazgatója.

“A humanoid robotika a gépészet, az informatika és az irányításelmélet csúcstalálkozása. A SZTAKI-ban az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium (ARNL) keretében felhalmozott tudás teszi lehetővé, hogy ne csak a robotok mozgását, hanem azok környezetérzékelését és autonóm döntéshozatalát is világszínvonalon kutassuk”

– emelte ki Prof. Dr. Bokor József, a HUN-REN SZTAKI tudományos főigazgatója. Hozzátette: a cél az, hogy ezek az eszközök a jövőben ne csak szigorúan kontrollált ipari környezetben, hanem az emberekkel együttműködve, valós, változó körülmények között is biztonságosan és hatékonyan végezzék feladatukat.

A rendezvényen a résztvevők működés közben is megtekinthették az intézet robotflottáját, demonstrálva, hogy a magyar kutatók felkészültek a jövő technológiáinak fejlesztésére és alkalmazására.

További információ: https://sztaki.hun-ren.hu/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyarország beszáll a humanoid robotika versenyébe appeared first on Műszaki Magazin.

Teltházas érdeklődés mellett vette kezdetét a Hungarian Battery Days 2025 konferencia, amelyet immár ötödik alkalommal rendeztek meg Budapesten, a Magyar Akkumulátor Szövetség és a White Paper Consulting szervezésében. A rendezvényen a hazai és nemzetközi szakmai közösség képviselői, iparági szakértők és döntéshozók gyűltek össze, hogy megvitassák az energiatárolás, az e-mobilitás és a technológiai fejlesztések legaktuálisabb kérdéseit. Az eseményen első alkalommal adták át a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó vállalatok munkáját elismerő Magyar Akkumulátor Kiválósági Díjat, a rendezvény második napján pedig a jászberényi akkumulátorgyárban szervezett üzembejáráson vesznek részt a látogatók.

Ötödik éve gyűlik össze az akkumulátorszakma

November 6–án nyitotta meg kapuit a Hungarian Battery Days konferencia, amely az előző évekhez hasonlóan ismét teltházzal vette kezdetét, az akkumulátoripar legjelentősebb szereplőit vendégül látva. A kétnapos esemény középpontjában az iparági együttműködés, a tudásmegosztás és a jövő technológiai irányainak közös meghatározása áll. A Magyar Akkumulátor Szövetség és a White Paper Consulting célja, hogy a Hungarian Battery Days olyan fórum legyen, ahol a szektor szereplői a kutatástól a gyártásig, a szabályozástól a piaci megoldásokig együtt gondolkodhatnak a fenntartható és versenyképes magyar akkumulátoripar jövőjéről.

A konferenciát Nagy Ádám, iparügyekért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg, aki a kormány akkumulátoripar fejlesztésével kapcsolatos stratégiai célkitűzéseit mutatta be. A nemzetközi befektetési környezet alakulásáról Dr. Szép-Tüske Rita, a HIPA – Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgató-helyettese tartott előadást. Az európai piac jövőjéről és a szabályozási környezet változásairól elismert szakértők, köztük Patrick Clerens, az European Association for the Storage of Energy főtitkára és Fabrice Stassin, a Batteries European Partnership Association elnöke osztották meg tapasztalataikat. A vállalati szektort többek között Shen Feng (CATL Debrecen) és Horváth Péter (Dunamenti Erőmű – MET Csoport) képviselték, akik a hazai és nemzetközi fejlesztések stratégiai jelentőségéről beszéltek.

A szakmai program szerves részét képezték az interaktív kerekasztal-beszélgetések, amelyek az energiatárolás és az elektromobilitás aktuális kérdéseit járták körül. Az “The EV Ecosystem: Infrastructure, Innovation, and Integration” című panel az elektromobilitási ökoszisztéma fejlesztési irányait és a hálózati integráció kihívásait elemezte. A “Battery Energy Storage Systems Market Development in Hungary” című kerekasztal a hazai energiatárolási piac fejlődését és szabályozási környezetét helyezte fókuszba, míg a fenntarthatósági szekcióban az “Empowering Sustainability: Navigating Challenges in Battery Recycling for a Circular Future of the Battery Industry” című panel a körforgásos gazdaság megvalósításának lehetőségeit és a hulladékkezelés legújabb trendjeit tárgyalta.

Első alkalommal adták át a Magyar Akkumulátor Kiválósági Díjat

Az idei esemény egyben az első alkalom volt, hogy a Magyar Akkumulátor Szövetség a hazai akkumulátoripar legkiemelkedőbb teljesítményeit a Magyar Akkumulátor Kiválósági Díjjal ismerte el. A díjat az Infoware Zrt. vehette át, amely az energiatárolás területén végzett úttörő munkájával és a MAB3 akkumulátoros energiatároló projektjével érdemelte ki az elismerést. A Szövetség célja, hogy a díjjal új működési sztenderdet állítson a szektorban, és évről évre méltassa azokat a magyar vállalatokat, amelyek a fenntartható, innovatív és transzparens fejlődést helyezik a középpontba.

„A Hungarian Battery Days célja, hogy összekösse a régió akkumulátoripari szereplőit annak érdekében, hogy közösen dolgozzunk a fenntartható és versenyképes európai akkumulátorszektor építésén. Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország egyre hangsúlyosabb szerepet tölt be ebben a folyamatban, és hogy a konferencia hozzájárul a tudás, az innováció és az iparági együttműködések erősítéséhez. A Magyar Akkumulátor Kiválósági Díjjal szeretnénk hagyományt teremteni, és elismerni azokat a hazai szereplőket, akik szakmai elkötelezettségükkel és jövőbe mutató fejlesztéseikkel példát mutatnak”

– mondta Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője.

A rendezvény második napján az esemény vendégei a Jász-Plasztik Kft. jászberényi üzemét látogatják meg, amely Magyarország legnagyobb múltú, hagyományos ólom-savas akkumulátorokat a legkorszerűbb technológiával gyártó vállalata.

Hiánypótló hazai szakkönyvet mutattak be

A Magyar Akkumulátor Szövetség novemberben egy új, hiánypótló kötettel lepte meg a tudományos és szakmai közönséget. A Dr. Kun Róbert szerkesztésében megjelent Energiatárolási és akkumulátoripari alapismeretek című kiadvány átfogó képet ad az akkumulátor-értéklánc teljes spektrumáról: a villamosenergia-piac működésétől és a telepített energiatárolási megoldásoktól kezdve egészen a lítiumion-akkumulátorok felépítéséig, gyártástechnológiájáig és újrahasznosításáig – ezzel az első hazai tudományos kötet, amely a legkorszerűbb akkumulátorszakmai ismereteket átfogó módon foglalja össze. A szakkönyv hasznos útmutató mérnökök, gazdasági és ipari szakemberek, oktatók és döntéshozók számára, akik naprakész, rendszerszintű tudást keresnek az energiatárolás és az elektromobilitás témájában.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hazánk lehet az európai akkumulátorgyártás katalizátora appeared first on Műszaki Magazin.

Az idei innovációs hét keretében közel 30 eseményen több mint 10 ezer érdeklődő vett részt.

Az innovációs hét ezúttal is platformot teremtett az innovációs ökoszisztéma résztvevőinek (kutatóknak, vállalkozóknak, nagyvállalatok képviselőinek, befektetőknek, döntéshozóknak) arra, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, közösen gondolkodjanak a jövőről, emellett pedig nemzetközi előadóktól hallhassák, milyen aktuális trendek vannak, amelyekre érdemes odafigyelni. A közel 30 eseményen olyan országokból érkeztek előadók hazánkba, mint például az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Svédország, az Egyesült Arab Emírségek, Fehéroroszország, India, Dánia, Szingapúr, Görögország, Olaszország, Csehország, Horvátország, Kína vagy éppen Litvánia.

A Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) koordinálásában megvalósuló Hungarian Innovation Week kiemelt eseménye a CONNEXIONS – CEE Deeptech Summit volt szeptember 11-én: a konferencia a közép- és kelet-európai régió deeptech fejlődését helyezte fókuszba, összehozva az gazdasági élet, az egyetemek és kutatóintézetek, illetve a kormányzat képviselőit.

Szintén az innovációs hét során valósult meg a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a Szingapúri Nemzeti Egyetem közös, egészségügyi kérdésekkel foglalkozó Egészséges Élet Szimpóziuma. A Saab, illetve a Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI) közös eseményén a védelmi innovációk voltak a fókuszban, a CEE Automotive Transition Forum pedig az elektromos járművek, az autonóm vezetés, a mesterséges intelligencia, a szoftveralapú járművek, az okos városok kérdéseit járta körbe.

Több szakmai rendezvény szintén a mesterséges intelligenciával foglalkozott (HVCA Equity Thursday; Built in Budapest; First Monday; Mesterséges intelligencia és vállalkozás kerekasztal-beszélgetés), néhány kiemelten a startupoknak szólt (OUVC Open Office Hours, Lean Canvas and Lean Startup Workshop, Pitch Perfect – How to Craft a Winning Elevator Pitch, Medtech Pulse Budapest, Future Works workshop, All-Star Pitch Battle), de volt szó innovációfinanszírozásról (Az állami támogatástól a kockázati tőkéig konferencia), illetve a műanyag egészségügyi és gazdasági kockázatairól (Science Café előadás) is.

A programsorozathoz idén vidéki események is csatlakoztak: Békéscsabán a Kollabor innovációs közösség nyílt napján bárki megismerkedhetett az általuk szervezett projektekkel; Debrecenben a Start Ups & Downs a mesterséges intelligencia felhasználásáról és adaptációjáról szólt; Veszprémben a Magyarajkúak ötletversenye a fiatalok vállalkozási ötleteinek bemutatásának adott teret; Kecskeméten pedig a Selye János Diáklaborhálózat kiépítése című projekt záró eseményét tartották meg.

A Hungarian Innovation Weeket ezúttal is a BrainBar zárta, ahol az emberiség elkövetkező 25 évéről, a várható lehetőségekről és kihívásokról hallhattak izgalmas előadásokat, beszélgetéseket a kilátogató érdeklődők.

További információ: https://innoweek.hu/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Idén is nagy siker volt a Hungarian Innovation Week appeared first on Műszaki Magazin.

Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke nyilatkozta:

Ez izgalmas mérföldkő a magyar tudományos élet számára: lehetőséget teremt arra, hogy a nemzetközi együttműködés erejét kihasználva közösen válaszoljunk korunk összetett globális kihívásaira.

Az MIT világszinten vezető szerepet tölt be a mesterséges intelligencia, számítástechnika, mérnöki tudományok és technológia területén. Az egyetem ad otthont a világ egyik legnagyobb akadémiai-ipari mesterséges intelligencia (MI) központjának, az MIT Computer Science and Artificial Intelligence Laboratory (MIT CSAIL) intézetnek.

Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója hozzátette:

Az együttműködés egyedülálló hidakat építhet a mesterséges intelligencia, a mérnöki tudományok és az élettudományok között, összekötve az Atlanti-óceán két partját. Mivel a finanszírozás hároméves pályázati ciklusra is rendelkezésre áll, számos gyümölcsöző eredményre számítunk.

Justin Leahey, a CIS Global Seed Funds programjának igazgatóhelyettese kiemelte:

Az MIT–Hungary HUN-REN Seed Fund révén a nemzetközi együttműködések legkorábbi szakaszába fektetünk be. Célunk, hogy olyan kapcsolatokat indítsunk el, amelyek hosszú távú, nagyszabású kutatási partnerségekké fejlődhetnek az MIT és Magyarország között – előmozdítva a tudományt és az innovációt mindkét oldalon.

Az MIT–Hungary HUN-REN Seed Fund a CIS MIT Global Seed Funds program részeként, projektenként legfeljebb 25 000 amerikai dollár támogatást biztosít kétoldalú utazásokra, workshopokra és együttműködési találkozókra. A következő pályázati ciklus 2025. szeptember 16-án nyílik meg (határidő: december 16.), a nyertes projekteknek 20 hónap áll rendelkezésre a megvalósításra.

Az MIT folyamatosan az első helyen szerepel a QS World University Rankings rangsorában, második a Times Higher Education listáján, és harmadik az U.S. News & World Report globális rangsorában, tükrözve vezető szerepét a tudomány, innováció és technológia terén.

További információ: MIT Global Seed Funds – CIS

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Globális tudományos együttműködés indul Magyarországon appeared first on Műszaki Magazin.

Az ipar 4.0 megoldásai – az automatizáció, a mesterséges intelligencia, az adatalapú működés – közvetlen hatással vannak a termelékenységre, a költségek csökkentésére és a beruházások megtérülésére.

A SmartMan Fesztivál

A konferencia mellett a SmartMan Fesztivál szeptember 15–26. között közel száz helyszínen mutatja meg, hogyan válik mindez működő valósággá. A gyárlátogatásokon, laborbemutatókon és egyetemi programokon keresztül minden érdeklődő láthatja, miként formálja át a digitalizáció a termelést, és hogyan teremt új együttműködési lehetőségeket az ipari ökoszisztémában.

Vegyen részt a programokon, és tegyen szert versenyelőnyre tudásával! Regisztráljon ingyenesen itt.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post SmartMan 2025: az ipar digitalizációja mint gazdasági szükségszerűség appeared first on Műszaki Magazin.

Néhány perccel ezelőtt legördült az első jármű – egy zsályazöld színű Q3 – a gyártósorról.

Június közepén ünnepelte az Audi az új Audi Q3 világpremierjét. Az Audi Hungaria járműgyára több mint 25 éves tapasztalattal megkezdi a népszerű modell sorozatgyártását. Ez tovább erősíti a vállalat vezető szerepét a magyar autóiparban.

„Az Audi Hungaria vonzó és kedvelt termékekkel és szolgáltatásokkal teremt hozzáadott értéket ügyfeleinek. Az Audi Q3 2018 óta portfóliónk fontos eleme!”

– mondta Michael Breme, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke.

„Az új modell magas termelési volument biztosít a járműgyárnak. Büszke vagyok munkatársainkra, akik elhivatottságukkal és sok éves szakmai tapasztalatukkal kísérték végig az Audi Q3 gyártásának felfutását”

– mondta Les Zoltán, az Audi Hungaria igazgatóságának járműgyártásért felelős tagja.

Az Audi Q3 harmadik generációja új mércét állít fel az A-szegmensben. Az új Q3 a korábbi sikeres modell logikus továbbfejlesztése, és így sokak számára belépési pontot jelent a prémium Audi márkába. Az új Audi Q3-at egy hatékony és részben elektromos belső égésű motor és egy akár 119 kilométeres elektromos hatótávolságú plug-in hibrid is jellemzi: a modell motorjainak egy részét is Győrben gyártják. A piaci bevezetést idén őszre tervezik.

Az Audi Q3 mindig is rendkívül népszerű modell volt az Audi portfóliójában. A négy karikás vállalat ennek megfelelően nagy keresletet vár az új generáció iránt, ami miatt a győri mellett az ingolstadti gyárral közös kooperációs gyártást is tervez. Ehhez a többletvolumenhez is Győrben készülnek majd a karosszériák, azok fényezése és szerelése történik majd Németországban.

Az Audi Q3 már a hatodik győri modell, ami azoknak a gyártósoroknak a helyén készül, ahol valaha az Audi A3 Limousine és Cabriolet, illetve a már legendás Audi TT Coupé és Roadster is. Az új Q3 mellett az Audi Hungaria tavaly ősz óta a CUPRA Terramar modellt is gyártja, Győr így az egyik legrugalmasabb szerelde az Audi konszernben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Elstartolt az új Audi Q3 győri gyártása appeared first on Műszaki Magazin.

A projektben – a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont és a Pannon Egyetem mellett – fontos szerepe volt a BME-nek.

A naperőművek terjedésével egyre fontosabbak lesznek az energiahálózatokban a tárolók, amelyekkel egy adott időszakban megtermelt energia elraktározható későbbre. Ebben is segíthet a japán NGK által gyártott egységekből álló, 3,6 MWh/0,6 MW-os nátrium-kén akkumulátoros tárolórendszer.

Ez az akkumulátortípus különbözik a jóval gyakoribb lítium-ion akkumulátoroktól, többek között abban, hogy működés közben 300 Celsius-fok feletti a belső hőmérséklete, hogy a benne levő nátrium és kén olvadt állapotban legyen. Ideális a napon belüli tárolásra, mert a 12 óra feltöltésből és 12 óra kiütésből álló ciklus alatt a disszipációs hő (ez az, amitől töltésnél felmelegszik a telefonunk akkumulátora) elég a fűtéshez, nem kell hozzá extra energiát elhasználni.

„Ezek a beruházások kiváló példái annak, hogyan lehet a technológiát és az üzleti logikát összehangolni. Nem csak azért, hogy több legyen a szabályozási tartalék, hanem azért is, hogy megértsük: a jövő energiarendszere nem termelni fog többet, hanem okosabban fog bánni azzal, amit már megtermelt” 

– mondta az átadón Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, majd az Energiaügyi minisztérium által finanszírozott Tesseract Energiatároló projektben a BME részéről három csoport vet részt: a GPK Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszéke (EGR), a VIK Villamos Energetika Tanszék (VET) SmartPower Laboratóriuma és a Zéró Karbon Központ (ZKK). A három szervezeti egység kutatói közösen vizsgálták a nátrium-kén (NaS) akkumulátorok energiatárolási rendszerekben betöltött szerepét.

„Az EGR részletesen elemezte a NaS-akkumulátorok működését, különös tekintettel a hőmenedzsmentre, a termikus és elektrokémiai jellemzőkre, valamint a működés közbeni veszteségek csökkentésére. Vizsgálták az akkumulátorok rendszerbe illeszthetőségét különböző energiatárolási struktúrákban, például rövid válaszidejű vagy nagy kapacitású rendszerekben. Emellett összehasonlították a NaS technológiát más akkumulátortípusokkal különféle alkalmazási környezetekben”

– mondta a bme.hu-nak Imre Attila, a BME tanszékvezető egyetemi tanára.

Digitális ikerrel szimuláltak

Ezután a HUN-REN csillebérci telephelyén elhelyezett akkumulátoron végzett mérések alapján validálták a modelleket, majd tesztelték a rendszert. A VET digitális ikert fejlesztett az akkumulátorhoz, amelyet fokozatosan bővített vezérlési stratégiákkal, optimalizálási algoritmusokkal és távoli elérésű kezelőfelülettel. (A digitális iker célja a rendszer működésének szimulálása, vezérlése és prediktív elemzése valós idejű adatfeldolgozással.) A Smart Power Labor elsősorban a paraméterhangolás és a modell pontosságának biztosítására koncentrált – magyarázta Imre Attila.

A ZKK szakemberei a szabályozási, gazdasági és jogi környezetet vizsgálták. Feltérképezték a magyar és európai szabályozásokat, elemezték a NaS-akkumulátorok rendszerbe állíthatóságának feltételeit és üzleti modelleket dolgoztak ki különböző üzemmódokra. Kiemelt figyelmet fordítottak az új uniós energiaszabályozási csomagokra, valamint ezek hazai implementációjára és a tárolók piaci részvételének lehetőségeire.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Különleges akkumulátortelep fejlesztés itthon appeared first on Műszaki Magazin.

Géczy Áron az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán szerzett alapdiplomát 2013-ban, majd 2016-ban elvégezte a mesterképzést. A Schneider Electric csapatához 2012 szeptemberében csatlakozott, mint műszaki ajánlattevő mérnök, két évvel később pedig már értékesítési csatorna és termékmenedzserként folytatta pályafutását.

2016 és 2019 között „Sales Engineer” pozíciót töltött be, majd ezt követően két évig termékmenedzserként tevékenykedett. 2021-től egészen mostanáig „Senior Offer Manager” pozícióban dolgozott. Géczy Áron 2025. június elsejétől tölti be a Schneider Electric magyarországi marketingigazgatói pozícióját.

„Nagy megtiszteltetés számomra ez a kinevezés és úgy gondolom, nagyon komoly lehetőségeink vannak arra, hogy tovább erősítsük piaci pozíciónkat. A meghatározó globális megatrendek – mint az elektrifikáció, vagyis a villamos áram terjedő használata, a digitalizáció és automatizáció, az energiahatékonyságra való törekvés, valamint a mesterséges intelligencia térhódítása – jelentette kihívások leküzdésére az energiamenedzsment és az ipari automatizáció területén meglévő rendkívül széles termékportfóliónk révén hatékony támogatást tudunk nyújtani ügyfeleinknek. Arra törekszem, hogy ebben az új szerepkörben még jobban segítsem az általunk kínált lehetőségek megismerését mind az ügyfeleink, mind az értékesítési partnereink számára, amivel megalapozhatják az energiahatékony és fenntartható fejlődésüket”

– mondta el Géczy Áron, a Schneider Electric új marketingigazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új marketingigazgató a Schneider Electric-nél appeared first on Műszaki Magazin.

A tudósokból, elismert gazdasági szakemberekből álló bírálóbizottság, élén a kulturális és innovációs miniszterrel, elsősorban a gazdasági eredmények és a társadalmi hasznosság alapján választotta ki a legjobb innovációs teljesítményeket. A Nagydíjat a Cloud Network Technology Kft. kapta, amely nemzetközi szinten is kiemelkedő informatikai tesztelési rendszerrel került a rangos mezőny élére.

Idén 33. alkalommal adták át a Magyar Innovációs Nagydíjat, amelyet minden évben az a Magyarországon bejegyzett társaság kaphat meg, amely a díjátadást megelőző naptári évben kiemelkedő műszaki, gazdasági innovációs teljesítménnyel jelentős üzleti hasznot ért el. A 2024-es évben elért eredmények a díj teljesítményfókuszú szemléletét messzemenően alátámasztják: a pályázati feltételeknek megfelelő pályázati anyagok összesítése alapján az idei díjra benevezett innovációk révén a pályázó vállalkozások összesen több mint 900 milliárd Ft többlet árbevételt értek el, a megtakarítások, a környezeti terhelés csökkentése és egyéb pozitív hatások együttesen pedig további több mint 20 milliárd Ft társadalmi hasznot eredményeztek. A legtöbb pályázat agrár, illetve informatikai szakterületről érkezett, földrajzi tekintetben pedig kevesebb mint a fele érkezett Budapestről. A hazai és a külföldi piac hasonló súllyal szerepelt a pályázatok számát tekintve, míg az árbevétel tekintetében az elért többleteredmény túlnyomó része exportpiacon realizálódott.

Köszöntőjében Dr. Pakucs János, a Magyar Innovációs Nagydíj Szervezőbizottságának elnöke kiemelte: „A idei évben számos nemzetközi színvonalú pályázat érkezett, amelyek méltán érdemelték ki a díjakat. A hazai gazdaság dinamikus fejlődéséhez azonban még több ilyen innovációra van szükség, ezért az idei díjazottjaink is irányt mutathatnak e téren a többi piaci szereplő számára.”

Dr. Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke az idei díjak kapcsán kiemelte: „Az Innovációs Nagydíj az adott évben egy pillanatfelvételt mutat a piac helyzetéről. Idén az informatika térnyerése látszik meghatározónak. A díjazott pályázatok ugyanakkor arra is példát szolgáltatnak, hogy az informatika önmagában nem innováció, de sokat segíthet egy innovatív cél elérésében.”

A 2024. évi Magyar Innovációs Nagydíjban a Cloud Network Technology Kft. részesült a “TestHall AR System” kifejlesztéséért. A Foxconn-csoport tagjaként működő, komáromi székhelyű cég kiterjesztett valóságra (Augmented Reality, AR) épülő megoldása egy egyedi monitorozó rendszer segítségével gyorsítja fel a szerverszekrények (úgynevezett rack-ek) tesztelési folyamatát, így a technikusok a megszokott fizikai eszközük nélkül, egyszerűbben, gyorsabban és éles tesztkörnyezetben végezhetik a tesztfolyamatokat. Ez az innováció világszinten is egyedülálló, így jelentős piaci előnyhöz juttatja a vállalatot, emellett a helyi gyártás ugrásszerű emelkedéséhez is hozzájárult és jelentős árbevétel-növekedést eredményezett. Az Innovációs Nagydíjat Dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke és Dr. Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár adta át.

A Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával kiírt 2024. évi Ipari Innovációs Díjban a C3S Elektronikai Fejlesztő Kft. részesült egy távérzékelő kisműholdplatform kifejlesztéséért, amely értékes adatokat szolgáltat az aszálymonitoringgal foglalkozó megrendelő számára. A 2024 augusztusában útjára indított, WREN 1 nevű készülék Magyarország eddigi legnagyobb hazai fejlesztésű műholdja,  és egyben az első olyan magyar műhold, amelyet kifejezetten távérzékelési célokra optimalizált platformon valósítottak meg.

A szintén a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával kiírt 2024. évi Informatikai Innovációs Díjban az Ericsson Magyarország részesült az 5G mobil szabványosításhoz való hozzájárulásért és fejlesztésért. A szabványba foglalt szabadalmaik elsődleges célja, hogy mobil hálózatok működése során a lehető legjobb kapcsolatot nyújtó cellához csatlakozhassanak a mobil készülékek. A cellák rádiós erőforrásainak mérése, a cellaváltás optimalizálása, a késleltetés ingadozásának elkerülése és a különböző protokollok összehangolása az a négy terület, amelyekkel e téren a legnagyobb eredményeket érték el, és amelyekkel pályázva elnyerték e díjat.

Az Agrárminisztérium támogatásával kiírt 2024. évi Agrár Innovációs Díjban az AGRON Analytics Kft. részesült, az „AGRONmaps Pro” egyedi igényekre szabott precíziós gazdálkodási szoftver kifejlesztéséért. E szoftveres megoldás fejlesztésével a hagyományosan bonyolult és nagy szakértelmet igénylő térinformatikát tették elérhetővé egy széles körben használható, közérthető döntéstámogató rendszer formájában, szaktanácsadók és gazdálkodók számára. A szoftver már több mint 40.000 hektáron segíti a gazdákat a tápanyag-kijuttatás optimalizálásában, a környezetterhelés csökkentésében és a digitalizáció előnyeinek kiaknázásában.

Az Energiaügyi Minisztérium támogatásával kiírt 2024. évi Környezetvédelmi Innovációs Díjban az Innomedio Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. részesült az innoTMS fuvarszervezési rendszer kifejlesztéséért.  A belföldi és nemzetközi fuvarozók számára készült megoldás az útvonaltervező funkción messze túlmutatva valós idejű járműpozíciót, sebességadatot, haladási irányt és számos más adatot tesz elérhetővé a fuvarszervezők számára, emellett egy mobilapplikációval a sofőr képes az előre megtervezett útvonalat letölteni, illetve a szállítási dokumentumokat könnyebben tudja kezelni. A rendszer használatával drasztikusan csökken az üresjárati fuvarok száma, ezt a fenntarthatósági szempontot értékeli elsősorban a most odaítélt környezetvédelmi díj.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2024. évi Innovációs Díjában a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. a részesült az akkumulátor-gyártás melléktermék kezelésére kifejlesztett hatékony mikrobiológiai megoldásért. A biológiai alapú ipari szennyvíztisztítási technológia egy speciális baktériumtörzs alkalmazásával bontja le a gyártás során keletkező szennyvíz egyes alkotóelemeit úgy, hogy közben nem keletkeznek az emberi egészségre vagy a környezetre káros melléktermékek. Az innováció környezetbarát és gazdaságos alternatívát kínál az ipari szennyvízkezelésre és lehetőséget teremt más iparágak, például a gyógyszeripar számára is az egyedi szennyezőanyagokra szabott biológiai lebontási megoldások alkalmazásával.

A Magyar Innovációs Szövetség 2024. évi Startup Innovációs Díjában a FraudShield Security Europe Kft. részesült a „FraudShield Anti-phishing prevention” szoftver kifejlesztéséért. E megoldás képes valós időben védeni a pénzintézeteket és vállalatokat az adathalász (phishing) támadásokkal szemben illetve azonnal felismeri és blokkolja a legújabb támadási módszereket, még mielőtt azok kárt okoznának. A szoftver hatékonyan csökkenti az adathalász támadások áldozatává válás esélyét, megóvva a magyar emberek megtakarításait.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Világszínvonalú informatikai fejlesztés kapta a Magyar Innovációs Nagydíjat appeared first on Műszaki Magazin.

Az AVEVA alkalmazásokkal például akár ötödével is mérsékelhetők a beruházási költségek, míg az EcoStruxure Foxboro DCS segítségével akár 40 százalékkal csökkenhet a meghibásodások javítási ideje. A Schneider Electric CONNECT platformja és a cég által kínált Flex előfizetési konstrukciók egyszerű, gyors és könnyen skálázható hozzáférést kínálnak a felhasználók számára a társaság szoftvereihez.

A gyorsan változó energiaköltségek, a minden korábbinál kiélezettebb piaci verseny, az új technológiák, valamint a fenntartható működéssel kapcsolatos elvárások rendkívüli kihívások elé állítják az ipari szereplőket. A Schneider Electric az elmúlt években megvalósított tudatos akvizíciós stratégiája és a folyamatos fejlesztéseinek eredményeként napjainkra a piac egyik legszélesebb ipari automatizálási szoftverportfólióját kínálja ügyfelei számára, amely hatékonyan képes támogatni az ipari vállalatokat az előttük álló kihívások kezelésében.

Kisebb beruházási költségek, nagyobb energiahatékonyság, magasabb termelékenység, tökéletesített működés

Az AVEVA Group, a Schneider Electric önállóan működő leányvállalata olyan integrált ipari szoftverportfóliót kínál, amelynek segítségével bármely cég minden szintjén biztosított lesz a kommunikáció a használt alkalmazások között. A társaság felhő-alapú, vagy teljes egészében helyi eszközökre telepített, illetve akár hibrid (felhő és helyi telepítés) szoftvereivel egy összehangolt, skálázható, a NIS2 irányelvnek és kiberbiztonsági elvárásoknak folyamatosan megfelelő gyártásfelügyeleti rendszer alakítható ki.

Az AVEVA portfóliója a tervezés, a mérnöki feladatok, az üzemeltetés és az optimalizálás területén kínál komoly előnyöket biztosító megoldásokat. A cég rendszereinek alkalmazásával a megfelelő tervezés és mérnöki előkészítés révén a beruházási költségek akár 20 százalékkal is csökkenthetők. Az üzemeltetést támogató megoldások révén az állásidő 15 százalékkal mérsékelhető, az energiahatékonyság 10 százalékkal növelhető. Mindezt valós időben, biztosítva az átláthatóságot.

Kiemelt figyelem az élelmiszer és gyógyszeripari fejlesztéseken

A világ 10 legnagyobb gyógyszergyártója által használt AVEVA PI szoftver és a Foxboro DCS hazai támogatásának a megerősítése mellett további világszínvonalú szoftvereket biztosít a hazai piac szereplőinek a Schneider Electric.

A Schneider Electric 2020-ban vásárolta fel a főként az élelmiszeriparban és italgyártásban érdekelt cégek, valamint vegyipari és gyógyszeripari vállalatok számára folyamatvezérlő és gyártásirányító rendszereket fejlesztő ProLeiT nevű társaságot. Az akvizíció révén a termelési folyamatok optimalizálását támogató, piacvezető szoftverportfólióval erősödött a Schneider Electric kínálata, köztük a Plant iT-vel és a brewmaxx-szal.

Szoftverközpontú automatizálás

Az EcoStruxure Automation Expert egy szoftverközpontú ipari automatizálási rendszer. Az egységes mérnöki platform eseményvezérelt, decentralizált és nyitott megközelítéssel, holisztikus módon tervezi az automatizálási eszközöket, beleértve a vezérlést és a megjelenítést. Az IEC61499 szabvány alkalmazása és az összes komponens moduláris integrációja egy csomagban lehetővé teszi a következetes, skálázható, hatékony és szakaszos projekttervezést. Az új, frissített változat megnövelt teljesítményével támogatja a nagyobb üzemi architektúrák hatékony működtetését többek között az energia- és vegyipar, a víz- és szennyvízipar, az élelmiszer- és italgyártás, a logisztika, a fémmegmunkálás, valamint az ásványi anyagok feldolgozása és a bányászat területén.

„Jelenleg a Schneider Electric rendelkezik az egyik legszélesebb ipari automatizálási szoftverportfólióval a piacon, és hiszünk benne, hogy az általunk kínált megoldások hatékonyan tudják támogatni az ipari szereplőket céljaik elérésében, legyen szó akár a gyártási hatékonyság javításáról, akár az állásidő csökkentéséről vagy az energiafelhasználás visszafogásáról. A teljes portfólió elérhető most már Magyarországon is, ráadásul az idei évtől dedikált csapat segíti hazánkban is a felhasználókat abban, hogy maximálisan kihasználhassák az alkalmazások kínálta lehetőségeket. A Flex előfizetési konstrukciónk, illetve az együttműködést új szintre emelő, az alkalmazások még szélesebb tárházához hozzáférést biztosító CONNECT platformunk pedig biztosítja a vállalkozások számára a versenyképességük megőrzéséhez és a további fejlődéshez szükséges rugalmasságot és skálázhatóságot”

– mondta el Juhász I. Márton, a Schneider Electric Magyarország ipari automatizációs szoftver megoldásokért felelős üzleti vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyarországon is felpörgeti az ipari automatizációt a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.

A vendéglátóiparban tapasztalható munkaerőhiány, a jelentős fluktuáció és a növekvő bérköltségek egyre nagyobb kihívást jelentenek az éttermek, szállodák, rendvényszervezők számára. Minderre a modern technológia jelentheti a megoldást. A már Magyarországon is elérhető vendéglátóipari robotok jelentős megtakarítást eredményezhetnek a cégeknek, miközben növelik a hatékonyságot és a vendégelégedettséget.

A vendéglátóipar folyamatosan fejlődik, ebben a szegmensben is egyre nagyobb szerepet kap az automatizáció. A sok helyen már nagy népszerűségnek örvendő vendéglátóipari robotok olyan feladatokat látnak el, amelyek a hagyományos emberi munkafolyamatokat segítik, mint a rendelésfelvétel, a helyfoglalás kezelése vagy a kiszolgálás. A jövőben – a technológiai fejlődésével – pedig egyre összetettebb feladatokra is képesek lesznek, ami jelentős előnyökkel jár majd a vendéglátóipari szereplők számára.

„Fontos hangsúlyozni, hogy a robotok nem veszik el az emberek munkáját, hanem segítik, könnyítik a mindennapi tevékenységet, növelik a hatékonyságot, a vendéglátás színvonalát és biztosítani tudják a folyamatos működést még munkaerőhiány esetén is” 

– fogalmazott Poleszák Szabina, a KEENON robotok hivatalos magyarországi forgalmazójának ügyvezetője.

Már robotok tízezreit telepítették, 60 országban

A KEENON Robotics piacvezető a szolgáltatórobotok szegmensében. 2023-ban a cég 44,8 százalékos részesedéssel rendelkezett, világszerte több mint százezer robotot telepített éttermekben, szállodákban és más iparágakban. A kínai vállalat több mint 60 országban és 600 városban van jelen, köztük az Egyesült Államokban, Németországban, Japánban és Dél-Koreában. A cég robotjai dolgoznak a tokiói Sheraton Hotelben, a washingtoni Dulles Airport Hiltonban, de ljubljanai szupermarketekben is. A portfolióban éttermi, szállodai, szállító és takarító robotok egyaránt megtalálhatók.

„A robotok elvégzik a nehezebb fizikai munkákat és a monoton feladatokat, ezzel tehermentesítik az alkalmazottakat, lehetővé téve számukra, hogy a vendéglátás emberi oldalára koncentráljanak” 

– hangsúlyozta a HELLOVAIO Kft. ügyvezetője. Poleszák Szabina beszámolt arról is, hogy egy vendéglátótérben egyszerre 20 robot tud együtt dolgozni, tehát a segítségükkel hatalmas terület lefedhető.

 „Az innovatív, robotizált kiszolgálás fejlett imázst ad egy étteremnek, ezzel kitűnhetnek a versenytársak közül. Emellett a robotok jelenléte szórakoztató, ami növeli a vendégélményt, így a legtöbben nagy valószínűséggel visszatérnek majd egy olyan helyre, ahol modern, futurisztikus kiszolgálásban volt részük.”

Hosszútávon olcsóbb, mint egy pincér

Egy a vendéglátóiparban tevékenykedő robot bár lényegesen költséghatékonyabb, mint egy felszolgáló, de nem helyettesíti az emberi munkaerőt, hanem támogatja azt.

„Egy KEENON robot havi fenntartási költsége csupán a felszolgáló bérköltségének negyede. Ha egy pincér havi kiadása 1 millió forint, akkor egy 10 éves beruházás alapján a robot havi költsége még a 80.000 forintot sem éri el, ami naponta kevesebb, mint 3.000 forintot jelent” 

– magyarázta az ügyvezető.

„Azonban a bérköltség itt nem áll meg – egy felszolgáló alkalmazása számos egyéb költséget is magában foglal, a munkáltatói járulékokat és adókat, a munkaruhát és annak tisztítását, utazási és étkezési hozzájárulást, a betegszabadságot és táppénzt, a szabadság alatti bérköltséget, esetleges túlórákat és bónuszokat.”

A jelenlegi munkaerőpiaci adatok alapján 2025-ben egy átlagos pincér nettó 500.000 forintot keres. Ez a munkáltatónak legkevesebb 850.000 forintjába kerül, figyelembe véve a járulékokat és egyéb közterheket. A havi minimális költség felszolgálónként a munkáltató számára meghaladja az 1 millió forintot. Ezzel szemben egy KEENON robot egyszeri beruházást jelent, amelynek megtérülése akár 1 év alatt realizálódhat.

Egy robot a megrendelés után néhány nap alatt munkába állhat a magyarországi raktárnak köszönhetően.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robotok forradalmasítják a vendéglátást Magyarországon is appeared first on Műszaki Magazin.