Elsősorban a mesterséges intelligencia hasznosítási és alkalmazási lehetőségei álltak az idei Siemens Media Award pályázatok középpontjában. A sajtódíj hazai díjátadóját ezúttal március 25-én este rendezték meg, ahol a technológia területén különösen magas színvonalon alkotó újságírók és tartalomkészítők munkáját ismerték el.

A „Célszerű technológia” címmel kiírt pályázatra most is olyan, 2024. február 1. és 2025. február 28. között publikált médiaanyagok nevezését várták, amelyek rámutatnak, hogyan segíti a technológia a fenntarthatóságot, vagy a gazdaság, illetve a társadalom fejlődését. A nemzetközi vállalat éves sajtódíját, hazánk mellett, nyolc további, közép- és kelet-európai ország (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) osztja ki.

Idén 17 nevezőtől összesen 42 pályamű érkezett, amiket ezúttal is független szakmai zsűri értékelt. Ők a többszörösen díjazott Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu tulajdonosa és főszerkesztője, valamint a szintén több újságírói elismeréssel rendelkező Vass Enikő, kommunikációs szakember, illetve Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője. A zsűri tagjai a tartalmak relevanciája, újszerűsége, stílusa és a szerző által a témához való hozzáadott érték alapján is bírálták el a tartalmakat.

Az első helyezettnek járó díjat, tavalyi sikerét ezzel duplázva, idén is Kis Judit nyerte el. A Forbes.hu-n megjelent Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikke a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatta be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.

A másik két Media Award elismerést is hasonló témák hozták a készítőiknek. Fülöp István A precíziós gazdálkodás bizonyos mértékig visszalépés az időben – mit tud ma az agráriumban az MI? című, a HVG360 felületén megjelenő cikke szintén az AI algoritmusok mezőgazdasági funkcióira koncentrált. Gyetván Csaba pedig a saját YouTube-csatornáján közzétett, Az ételmaradékunkból így lesz fűtés, áram és orchidea című videóban a biohulladék újrahasznosítási lehetőségeit és a bioenergia-előállítás folyamatát járta körül.

További két különdíjat is kiosztott a zsűri: Radó Nóra a Qubit+ felületén publikált, Olyan jót beszélgettünk Chandler Binggel, hogy rossz megállónál szálltam le a villamosról című cikke a pár éve még sci-finek számító virtuális karakterekkel való társalgási élményt dolgozta fel. A másik elismerésben pedig a GLAMOUR BOOK – Techkorszak című, 2024. márciusában publikált különszám részesült, amit Juhász Edina, a GLAMOUR szerkesztője, techújságíró vett át.

Az öt díjazott munka egyúttal tovább is jutott a Siemens régiós versenyére, ahol a további nyolc ország sajtódíjának kiválasztottjaival méri össze őket a nemzetközi zsűri. A régió így kiválasztott legjobb öt jelentkezője meghívást kap a Concordia Ball bécsi újságírói rendezvényre, és ahol kihirdetik a győztes pályamunka benyújtóját, akit egy kétfős Salzburgi Ünnepi Játékokra szóló belépővel is megjutalmaznak.

A díjazottakról:

Kis Judit több mint 10 éven keresztül az MTI tudósítójaként dolgozott, ezt követően szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.

Fülöp István az ELTE média szakának elvégzése után közvetlenül, több mint 11 évet töltött a Kreatív Magazinnál előbb újságíróként, majd szerkesztőként és szenior szerkesztőként. Három éve a HVG hetilap gazdasági újságírója.

Gyetván Csaba televíziós host és tartalomkészítő. 2019 óta a Discovery Chanelen futó Made In Gyetván Csabával televíziós ismeretterjesztő sorozat arca, műsorvezetője és producere. 2012 óta Hogyan készül? néven saját blogot és vlogot működtet, YouTube-on közel 100 ezer, Facebookon majdnem 150 ezer feliratkozó követi a tartalmait.

Radó Nóra egészségügyi és technológiai újságíró, a Qubit.hu külsős munkatársa. Újságírói pályafutása során, többek között, az MTI külpolitikai tudósítójaként és a The Medical Futurist lap szerzőjeként is dolgozott. Jelenleg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tudományos kutatója és a Semmelweis Egyetem doktorandusz hallgatója. Fő kutatási területe, hogy a digitális egészségügy miként alkalmazható sérülékeny csoportoknál, például hajléktalanoknál, hogy jobb ellátáshoz jussanak.

A GLAMOUR magazin 2004-es indulása óta a magyar média meghatározó szereplője, alapítása óta Maróy Krisztina látja el a főszerkesztői feladatokat. 2021-ben jelent meg először a GLAMOUR BOOK, azóta a kiadvány témái között szó volt a fenntarthatóságról és környezetvédelemről, a test különböző aspektusairól, a mentális egészségről és a technológia mindennapi életünkre gyakorolt hatásáról. Ezzel a technológiai, tematikus kiadvánnyal úttörőnek számítanak a kifejezetten a női olvasókat megszólító médiapiacon.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az AI-ban rejlő lehetőségek feldolgozása hozta idén a médiadíjakat appeared first on Műszaki Magazin.

A 17 országban, államonként 1000 ember megkérdezésével végzett felmérés rámutat, hogy az emberek zöme bízik a tudományban, annak képviselőiben és eredményeiben, és ez a bizalom a pandémia hatására csak nőtt. Nagy arányban aggasztja ugyanakkor a válaszadókat, hogy a tudomány hitelét a közösségi és hagyományos médiában terjedő, áltudományos, vagy a tudományra hamisan hivatkozó dezinformációk alááshatják, ami hátráltatja a globális problémák közös megoldását.

Megjelent a 3M globális, a világ 17 országában (pl. Lengyelország, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság), reprezentatív mintákon végzett felmérése a társadalom és a tudomány viszonyáról, ami több meglepő és elgondolkodtató megállapítást tartalmaz. Az eredetileg amerikai, mára multinacionális cégóriás Ipsosszal közös kutatása öt területen kérdezte meg a lakosság véleményét a tudományról és annak feladatairól:

• A STEM (természettudomány, technológia, mérnöki tudomány és matematika angol rövidítéseként) egyenlősége, a különböző kisebbségek hozzáférése ehhez a területhez;
• A szakmai felzárkózás nehézségei;
• Klímaváltozás és fenntarthatóság;
• Az egészségügyi egyenlőség kérdésköre;
• A technológia jövője.

A kutatás mindenki számára elérhető adataiból kiderül, hogy az emberek döntő többsége (90%) lokációtól függetlenül bízik a tudományban és a tudományos eredményekben, de nem mindegy, hogy azt milyen csatornán kommunikálják. Ha maguk a tudósok, mérnökök beszélnek a témáról, azt 85% fogadja el hitelesnek, míg a kollégák, céges honlapok hitelessége tudományos kérdésekben már csak 44-46%. Ezt a politikusok tudománnyal kapcsolatos mondandója, a közösségi médiaposztok ezzel kapcsolatos közlései, illetve a különböző „celebek” jelentősen alulmúlják, ezeket csak 20-26% tartja hitelesnek. Nem közömbös a hírek forrása sem. A hagyományos média tudományos alapú írásainak 75% ad hitelt, a közösségi médiánál ez már csak 44%.

Jelentősen nőtt azok száma, akik személyesen is „kiállnak” a tudomány mellett, megvédik annak értékeit, ha valaki kétségbe vonná azokat. Ez az arány a pandémia előtt csak 20% volt, de mára már 75%. Nemzetiségtől függetlenül a válaszadók 83%-a gondolja úgy, hogy negatív következményekkel jár, ha a társadalom nem bízik a tudományban ‒ mert bizonyos megbízhatatlan, vagy szubjektív források, például a közösségi média aláássa annak hitelét. A lehetséges következmények közül a résztvevők a következő hármat tartották a legvalószínűbbnek: 61% több közegészségügyi válságot, 57% nagyobb társadalmi megosztottságot, 53% az éghajlatváltozás súlyosbodását emelte ki.

A felmérés egy másik részéből kiderül, hogy a globális válaszadók mindössze 62%-a elégedett azzal, amit az országa a fenntarthatóságért tesz. Fontos, hogy az emberek Ázsiában lényegesen elégedettebbek ilyen téren, mint Amerikában és Európában.

Az oktatási egyenlőség és a tudományos (STEM) állások tekintetében úgy tűnik, még mindig nagy az (e tekintetben) kisebbségnek mondható csoportok hátránya. A területen minden megkérdezett országban megfigyelhető például, hogy a nők, vagy a többségitől eltérő rasszhoz tartozók alulreprezentáltak ezeken a területeken. Szintén érdekes tapasztalat, hogy az országok lakói 68%-ban tisztelik ugyan a STEM területen dolgozókat, de saját maguk nem foglalkoznának ilyesmivel, különböző okokból.

A felmérés további fontos tapasztalata, hogy a klímaváltozással és fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések lényegesen személyesebbé váltak az elmúlt években, ennek megfelelően nőttek a tudománnyal kapcsolatos elvárások is. 88% szerint a tudomány feladata, hogy segítsen csökkenteni a klímaváltozás hatásait, és ugyanennyien gondolják, hogy az embereknek követniük kellene a tudományt a világ fenntarthatóbbá tétele érdekében.

A válaszadók globálisan jelentős problémának érzik az elégtelen és egyenlőtlen egészségügyi ellátást. A tudomány jövőjével foglalkozó fejezet szerint az emberek fele aggodalmát fejezte ki a mesterséges intelligencia terjedésével, felhasználásával és hatásaival kapcsolatban, ugyanakkor a többség szerint a tudomány értékelése javulni fog a következő 5 évben, és a személyes életükre is egyre nagyobb hatással lesz.

Bereznyák György, a 3M magyarországi képviseletének cégvezetője a fenti felmérés kapcsán kifejtette:

„bár Magyarország nem szerepel a mintába beválogatott országok között, nincs okunk feltételezni, hogy a magyarok véleménye, attitűdje lényegesen különbözne például a Lengyelországban kapott válaszoktól. A közösségi média mint információforrás terjedése és a tudományos eredmények ezzel párhuzamos devalválódásának veszélye, vagy épp a kisebbségek alulreprezentáltsága a STEM foglalkozások területén egyaránt globális jelenségek, amik ellen nemcsak a 3M egészének és dolgozóinak, de minden innovatív gyártónak küzdenie kell.”

The post A közösségi média dezinformációi mindannyiunk jövőjét veszélyeztetik appeared first on Műszaki Magazin.

Az újfajta munkavégzéssel kapcsolatban – fontossági sorrendben – leginkább a következő témákról esik szó a világhálón: digitalizáció, szervezeti átalakítás, a munkavállalók speciális kihívásai, (digitális) oktatás, fenntarthatóság, esélyegyenlőség, valamint a közlekedés / szállítmányozás, különösen a járvánnyal kapcsolatos logisztika.

„A szervezeti átalakításokat nézve az első két-három járványhullám során ad hoc és gyors válaszok születtek a kihívásokra. Most tartanak ott a cégek, hogy hosszú távú modelleket alakítsanak ki. Kérdés, hogyan történjen a hibrid munkavégzés, milyen szervezeti forma tudja ezt legjobban támogatni”

– mondta Koltai Vera, az IFUA Horváth principálisa, a kutatás vezetője. Hozzátette, hogy a vezetők szerepe és feladatköre teljesen átalakul, sokkal nagyobb szabadságfoka lesz a munkavállalóknak és ebből kifolyólag máshogy is kell irányítani.

A digitalizáció központi téma

A beszélgetések nagy része két cél összehangolására összpontosít. Egyrészt első helyre teszik az alkalmazottak egészségét, jóllétét, ami rugalmasságot kíván meg abban, hogy bármikor lehessen távolról dolgozni. Másrészt szükség van az irodai, a távoli és a hibrid munkavégzés világos szabályozására. Ezzel összefüggésben vita tárgya a heti 4 napos és a napi 6 órás munkavégzés is.

Az előnyök felülmúlják a hátrányokat

A hibrid munkavégzésről jórészt semleges hangvételű diskurzus folyik. 89 százalékban kiegyensúlyozottan értékelik az előnyöket és a hátrányokat, vagy egyáltalán nem minősítenek. A megszólalások 8 százaléka pozitív, 3 százaléka negatív jellemzőket emel ki. Ha csak az első közléseket (cikkek, bejegyzések) nézzük, akkor 17 százalékban kedvezően nyilatkoznak a távmunkáról, és csak 2 százalékban utasítják el azt.

Társadalmi szempontból a hibrid munkavégzés legfőbb előnyét az egészség megőrzése mellett a következőkben látják a megszólalók: rugalmasabb munkavégzés, ami főképp a nők, és köztük is a dolgozó anyák számára jó, a munka és a magánélet jobb egyensúlya, magasabb termelékenység, alacsonyabb költségek, lehetőség arra, hogy a vállalatok tőlük távolabb élő tehetségeket is alkalmazzanak, s a cég vonzóbb lehet a fiatalabb munkavállalók számára is. A hátrányok, illetve kockázatok között ezek szerepelnek leginkább: elszigetelődés, kisebb motiváció, a figyelem könnyebben elterelődik, a munka és a magánélet közötti határ elmosódik, s technikai kihívásokkal kell szembenézni, főleg az idősebb munkavállalóknak.

A technikai témájú megszólalások a leggyakrabban a robotizáció körül forognak. Ezután a Big Data, a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia a leggyakoribb vitatémák.

Vezet a Twitter

A munka világához kapcsolódó összes poszt 88 százaléka a Twitteren látott napvilágot. Ezek mögött következnek a hírportálok, a blogok és a különböző fórumok. A magát szakmai közösségként definiáló LinkedIn az ötödik helyre szorult, annak ellenére, hogy egyre inkább tartalomszolgáltatói szerepet is játszik.

Az új munkavégzésről szóló posztok és kommentek kétharmadát férfiak írták, vagyis a nők jóval kisebb arányban fejtik ki a véleményüket. Ez az arány nagyon közel áll a Twitter felhasználók közötti nemi arányokhoz.

„A szervezeti stratégia kialakításánál fontos tekintetbe venni, hogy az új munkavégzésről folytatott vitákban a férfiak túlsúlyban vannak. Ezért a vállalatoknak külön gondot kell fordítani arra, hogy a nők szempontjait is szisztematikusan beépítsék a szervezeti stratégiájukba”

– mondta az IFUA Horváth kutatásának vezetője.

A nemi szerepeket érintő munkahelyi kihívások egyébként szintén élénk vitákat váltottak ki a közösségi médiában. Nincs azonban egyetértés arról, hogy vajon hosszú távon a nőknek jobb-e vagy inkább rosszabb a hibrid munkavégzés súlyának növekedése.

The post Nőtt az igény zöld munkahelyekre appeared first on Műszaki Magazin.

Bár a magyarok 10 éve viszonylag aktívan használják a közösségi médiát és a lakosság csupán 3%-a¹ nem használ efféle platformokat, a világjárvány alatt a magyarok több mint háromötöde (63%) szerint a közösségi média jelentette a létfontosságú kapcsolatot számukra. A Kaspersky megbízásából készült kutatás fényt derít arra, hogy melyek a leggyakrabban használt platformok, mi a közösségi média szerepe és hatása a magyarok életére.

Tagadhatatlanul fontos szerepe van életünkben a közösségi médiának és mindennapi életünk beszélgetéseinek is fontos témái, hogy mit jelent személyes kapcsolatainkra nézve az online barátkozás, ismerkedés, mennyi teret hagyjunk neki és mennyire egészséges a folyamatos görgetése a jól ismert felületeinknek. A hétköznapokban az is gyakran felmerül, hogy mennyit oszthatunk meg biztonságosan magunkról a közösségi médiában. Az elmúlt év bezártságával ezek a kérdések pedig egyre élesebbek lettek, ahogy a platformok használata is egyre növekedett.

Mire és mennyit használják a magyarok a közösségi médiát?

A magyarok, akik az egyes közösségi média platformokat használják, platformonként átlagosan napi 1 órát töltenek, kivéve a Facebookot, ahol az áltagosan eltöltött idő 2 óra. A világjárvány pedig a következőképpen befolyásolta a magyarok közösségi médiahasználatának gyakoriságát: kétötödük (40%) többször használja a közösségi médiát, mint világjárvány előtt.

A Kaspersky kutatása alapján a közösségi médiát elsősorban barátokkal és a családdal való kapcsolattartásra (78%), szórakozásra (63%), az egyén számára érdekes témák követésére (59%), a helyi közösséggel való kapcsolattartásra (39%) használjuk, de gyakori az, hogy munkahelyi okokból (28%) van szükség az ilyen típusú online jelenlétre. A pandémia idején hangsúlyossá vált még egy faktor, ugyanis a magyarok egyharmada (34%) állította, hogy a közösségi média az első számú forrása a világjárványról szóló híreknek.

Melyek a magyarok kedvenc platformjai?

A legkedveltebb csatorna egyértelműen a Facebook, hiszen azok közül, akiknek van fiókjuk majdnem minden (96%) rendszeresen használja. Ezt követi a YouTube (74%), Instagram (41%), Pinterest (28%), Twitter (16%) és WhatsApp (15%). Aktivitás szempontjából a Facebook az a közösségi médiaplatform, amelyeken a magyarok a legaktívabbak, 59%-a a magyar felhasználóknak ugyanis legalább hetente egyszer posztol a Facebookon.

Negatív vagy pozitív hatás?

Bár összességében pozitív érzések kapcsolódnak a közösségi média használatához, az emberek úgy érzik, hogy szórakozhatnak (60%), tájékozódhatnak (54%) a közösségi médiának köszönhetően és kapcsolódni is könnyen tudnak (26%), sok szempontból mégis ambivalensek az érzések.

Az influencer kultúra is forró témája az online életnek, hiszen a rengeteg érv mellé sok ellenérv is társul. Az ambivalencia az influencerek által megosztott tartalmaknál élesedik ki: az influencereket követők 57%-a állítja azt, hogy tanul az általa követett influencerektől, ezzel együtt azonban a válaszadók közel kétharmadaa (64%) mondja azt is, hogy nem tud kapcsolódni a tartalmaikhoz. Abban a kérdésben, hogy milyen hatással van a közösségi média a társadalmunkra igencsak megoszlanak a vélemények: tízből hárman (29%) úgy gondolják, hogy negatív hatása van, míg 21% szerint pozitív hatással van.

Negatív élményei azonban sokaknak vannak, a magyarok több mint fele vissza tud emlékezni olyan esetre, amikor a közösségi média felületein olvasott tartalom negatív hatással volt a mentális egészségükre és jóllétükre, a magyarok ötöde (21%) pedig az elmúlt hat hónapból is tud ilyen példát hozni. Azok, akik ezt a hatást saját magukon nem érzékelik, arról számoltak be, hogy ismerik saját határaikat és úgy érzik tudatos használattal kontrol alatt tudják tartani a közösségi média használatát (70%) és tudják azt is, hogy nem minden valós, amit ezeken a felületeken olvasnak (54%), valamint nem követnek olyan csatornákat, amelyeken a negatív tartalom dominál (54%).

The post Mit jelent a magyarok számára a közösségi média? appeared first on Műszaki Magazin.