A vonatkozó jogszabályok értelmében július 1-jétől az energiakereskedők, a villamosenergia-elosztói társaságok és a rendszerüzemeltetők a nem lakossági felhasználók számláit kizárólag elektronikus formában bocsáthatják ki, függetlenül attól, hogy azok egyetemes szolgáltatás keretében, vagy a versenypiacról vételezve szerzik be az energiát.

A jogszabályoknak megfelelő elektronikus számla kibocsátásához a társaságoknak a nem lakossági felhasználók elektronikus elérhetőségére, e-mail-címére van szükségük, ahová az elektronikus számláikat a jövőben elküldhetik.

A társaságok honlapjukon, ügyfélszolgálataikon és egyéb csatornákon keresztül folyamatosan tájékoztatják felhasználóikat a változásról, és a számlázáshoz szükséges elektronikus elérhetőség megadásának szükségességéről.

A MEKH felhívja az érintett nem lakossági felhasználók figyelmét, hogy a számlázás folyamatossága, valamint az energiaellátásuk biztosítása érdekében feltétlenül tájékoztassák szolgáltatóikat az elektronikus számlázásra használni kívánt elektronikus elérhetőségükről, e-mail-címükről.

Forrás: MEKH

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Július 1-jétől fontos változás az energia számlázásban appeared first on Műszaki Magazin.

A vonatkozó kormányrendelet értelmében 2024. január elsejétől egyes, 2022. november 1-től zárolt körzetekben ismét lehetőség nyílik a HMKE hálózati betáplálására. A MEKH ennek ellenőrzésére külön honlapot indított azon kisfeszültségű hálózatra csatlakozó felhasználók számára, akik HMKE-t szeretnének létesíteni, vagy a meglévőt bővítenék a hálózati csatlakozási pontjukon.

A felület segítségével az érdeklődők egyszerűen és gyorsan lekérdezhetik, hogy az adott csatlakozási ponton telepítendő vagy bővítendő HMKE esetében a jövő évtől lesz-e lehetőség a betáplálásra. A felhasználónak mindössze a mérési pont azonosítóját (POD azonosító) szükséges megadnia ahhoz, hogy ellenőrizze, körzete 2024. január elsejétől zárolás alá esik vagy sem.

A honlap adatbázisa a területileg illetékes elosztói engedélyesek adatszolgáltatására épül, ezért a lekérdezhető információk tájékoztató jellegűek.  A tényleges betáplálási lehetőségről, a csatlakozás pontos műszaki-gazdasági paramétereiről, annak menetéről kizárólag a területileg illetékes elosztói engedélyes szolgálhat információkkal a hozzá benyújtott teljes körű igénybejelentés feldolgozása után kiadott Műszaki Gazdasági Tájékoztatóban (MGT).

A MEKH által működtetett, háztartási méretű kiserőművek betáplálási lehetőségét ellenőrző honlap napeleminfo.mekh.hu oldalon érhető el.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Elindult a háztartási méretű kiserőművek betáplálási lehetőségét ellenőrző oldal appeared first on Műszaki Magazin.

A MEKH korábban már többször rendelkezett a kötelező átvételi és a pályázat nélküli zöld prémium támogatási jogosultsággal rendelkező erőműegységek megvalósítási határidejének meghosszabbításáról.

A COVID-19 járvány miatt kialakult világgazdasági helyzetet ugyanakkor az ukrán-orosz háború tovább súlyosbította: a fegyveres konfliktus miatt az ellátási láncok normális, kiszámítható működése nem állt helyre, sok esetben még rosszabbra is fordult, ami újabb határidőmódosítást tett indokolttá.

A MEKH rendelete alapján a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti kötelező átvételben részesülő erőműegységek támogatási jogosultsághoz kapcsolódó megvalósítási határideje a 2021. július 1. és 2021. december 31. között lejáró határidők esetén 2023. június 30-ig; míg a 2022. január 1. és 2023. január 1. között lejáró határidők esetén 2023. december 31-ig hosszabbodik meg.

A 299/2017. (X. 17.) Korm. rendelet szerinti kötelező átvételben vagy pályázat nélküli zöld prémium támogatásban részesülő erőműegységekre vonatkozó, támogatási jogosultsághoz kapcsolódó, 2021. július 1. és 2022. január 31. között lejáró megvalósítási határidők 2023. június 30-ig hosszabbodnak meg.

Amennyiben a fentiek alapján meghosszabbított, a támogatási jogosultsághoz kapcsolódó megvalósítási határidőn belül az erőműegység megvalósítása megtörténik, úgy az adott támogatási jogosultsághoz tartozó kiserőművi összevont engedélyben megállapított kivitelezési határidő is teljesítettnek minősül.

A MEKH rendelet által a megvalósítási és kivitelezési határidő automatikusan, a jogszabály erejénél fogva kerül meghosszabbításra, vagyis a MEKH részére egyedi kérelmek benyújtására nincs szükség.

További részletek a vonatkozó MEKH rendeletben olvashatók.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Újabb határidő hosszabbítást kaptak a megújuló energiát termelő erőművek appeared first on Műszaki Magazin.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az elmúlt év legfontosabb hulladékgazdálkodással kapcsolatos adatait gyűjtötte össze.

Magyarországon 2021-ben 27 hulladékgazdálkodási közszolgáltató mellett 78 közszolgáltatói alvállalkozó végzett hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet, emellett további 80 létesítmény-üzemeltető működött közre a tevékenység ellátásában.

A 2021-ben hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött összes települési hulladék mennyisége 3 270 586 tonna volt, melynek meghatározó hányadát (2 414 738 tonna) továbbra is vegyes hulladékként gyűjtötték be. Az egy főre eső települési hulladék mennyisége 336,11 kg volt. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék 32 százaléka került hasznosításra, míg az ártalmatlanításra szállított hulladék aránya továbbra is jelentős mértékű (60%) volt 2021-ben. A fennmaradó 8 százalék a hulladék jellegéből adódóan keletkező technológiai veszteségből, illetve az ideiglenes tárolásra került mennyiségekből tevődik össze.

A tavalyi évben begyűjtött hulladék 74 százaléka vegyes, 10 százaléka bio- és zöld, 7 százaléka csomagolási, 5 százaléka lom, 1 százaléka üveg hulladék volt, 3 százaléka pedig az egyéb kategóriába tartozott.

A 2020-ban keletkezett közszolgáltatási eredetű hulladék mennyisége nagyságrendileg megegyezett a megelőző évben kimutatott értékekkel, míg 2021-ben enyhe emelkedés tapasztalható. Összességében elmondható, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék mennyisége – a 2018-ig tartó emelkedő tendenciával ellentétben – 2019 óta csak minimális növekedést mutat, a mennyiség lényegében stagnál.

Magyarország a kormány Klíma- és Természetvédelmi Akciótervével és az európai uniós irányelvek célkitűzéseivel összhangban 2021-ben módosította hulladéktörvényét, ami új alapokra helyezte a hazai hulladékgazdálkodási tevékenységet, jelentősen hozzájárulva a természeti környezet megóvásához.

Az új jogszabály a hulladékot – a körforgásos gazdaságra való átállás jegyében – nyersanyagként kezeli: a gyártókat arra ösztönzi, hogy már a gyártásánál visszaszorítsák a hulladékok keletkezését, illetve ahol lehetséges, ott minél nagyobb arányban használják azt alapanyagként.

A szabályozás ösztönzi az italcsomagolások újrahasznosítását is, és 2024-től kötelezően visszaválthatóvá teszi az üvegeket, a műanyag palackokat és a fém italos dobozokat. A visszaváltási rendszer tervezett bevezetése fontos előrelépést jelenthet a hulladék lerakótól való eltérítése és a körforgásos gazdaság megvalósíthatósága tekintetében.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A begyűjtött hulladék jelentős részét a vegyes hulladék adja appeared first on Műszaki Magazin.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szeptember 19-ei adatai szerint a hazai földgáztárolók töltöttsége átlépte az összkapacitás 70%-át. A fogyasztásarányos töltöttséget tekintve Magyarország a harmadik legjobb helyen áll európai összehasonlításban.

Szeptember 19-én a hazai földgáztárolók töltöttsége 70,11%-os volt, a betárolt mennyiség 4,44 milliárd köbmétert tett ki.

A betárolt 4,44 milliárd köbméternyi földgáz az éves lakossági fogyasztást meghaladja (112,26%-a). A fogyasztásarányos töltöttséget tekintve Magyarország 40,55%-kal a tranzit célú betárolást is végző két ország, Ausztria (72,91%) és Szlovákia (53,59%) után a harmadik legjobb helyen áll európai összehasonlításban.

Az Európai Unió gáztárolási rendeletében meghatározott ütemezés alapján Magyarországnak november 1-jéig ötéves átlagfogyasztása 35%-át kell kötelezően betárolnia, ami 3,65 milliárd köbméter. Ezzel szemben Magyarország – a rendeletben előírt ütemezésnél gyorsabb betárolásnak köszönhetően – szeptember 19-ig már az elmúlt 5 éves hazai átlagfogyasztás 42,57%-át helyezte el a földalatti tárolókban.

A szeptember 19-ei adatok szerint a magyar földgáztárolók fogyasztásarányos töltöttsége 75%-kal meghaladja az európai földgáztárolók átlagát, mely 23,19%.

Magyarország földgázellátása továbbra is zavartalan, a tárolók feltöltése a megszokott rendben folytatódik.

The post A magyarországi gáztárolók töltöttsége átlépte a 70 százalékos szintet appeared first on Műszaki Magazin.

A hazai másnapi (DAM) árakat alapvetően a gázárak mozgása és a hónap során fellépő hőhullámok határozták meg. Az árak ebben a hónapban is tovább nőttek: a maximális órás ár július 25-én elérte a 735 €/MWh-t.

A hazai júliusi bruttó fogyasztás 5,5%-kal csökkent az előző év hasonló időszakához képest, és a maximális rendszerterhelés is 2%-kal alacsonyabb volt, mint a múlt évi. Az éves visszaesésben az is szerepet játszik, hogy a tavalyi július még az ideinél is melegebb volt.

A hazai átlagos órás termelés mintegy 4%-kal volt magasabb, mint júniusban. Befejeződött a Dunamenti Erőmű karbantartása, így az új kombinált ciklusú erőművek termelése 64%-kal nőtt és az órás átlagos termelés elérte az 547 MW-t. A megújulók átlagos órás termelése az előző hónap szintjén maradt. A naperőművi termelés maximuma ebben a hónapban 3 napon keresztül is (július 13-án, 18-án és 20-án) 1810 MW körül alakult.

2022 júliusában az öt (német, francia, olasz, spanyol, angol) legnagyobb piac aggregált fogyasztása 1%-kal volt magasabb, mint az előző év azonos hónapjában. A legnagyobb növekedés (2.9%) Olaszországban volt tapasztalható. A közép-európai régió fogyasztása ugyanakkor ebben a hónapban is csökkent, a tavaly júliusi adatokhoz képest 4,9 százalékkal.

Júliusban az öt legnagyobb piac össztermelése 0,7%-kal nőtt az előző év ugyanezen hónapjához képest. A termelési mixen belül az öt nagy piacon együttesen a nukleáris termelés 28%-kal csökkent. A kieső nukleáris termelést a fosszilis termelés helyettesítette, ezen belül is a szén alapú termelés 27%-kal, a földgáz alapú pedig 25,6%-kal nőtt. A fosszilis termelés súlya összességében 37,6%-os volt, míg a megújulóké 34,1%-os. A megújulók közül a vízierőművi termelés csökkent kiugróan, az előző év hasonló hónapjához képest 29,4%-kal.

A piacmonitoring jelentés a MEKH honlapján olvasható.

További információ:

www.mekh.hu | www.enhat.mekh.hu

The post Tovább nőtt a villamos energia ára appeared first on Műszaki Magazin.

Horváth Péter János a konferencián tartott előadásában azt kérdést elemezte, hogy a napjainkban kialakult energiaválság ellenére folytatható-e az a dekarbonizációs folyamat, amelynek Magyarország is részese. Mint mondta, a válság előtti időszak alapvetően a fenntarthatóságról szólt, az európai energiapolitika egyre ambiciózusabb klímavédelmi célokat tűzött ki, és az egész energiarendszert a dekarbonizációnak rendelte alá.

Magyarország az uniós célokhoz igazodva fogalmazta meg saját dekarbonizációs programját, mely szerint 2030-ig a megújulók terén 21%-os részarányt kell elérnünk a bruttó végső energiafelhasználásban, az energiahatékonyság tekintetében pedig a végső energiafelhasználás nem haladhatja meg a 785 PJ-t. Azt is vállaltuk, hogy 2030-ig az áramtermelés 90%-a széndioxidkibocsátás-mentes lesz, a napelemeknél pedig a ciklus végére 6500 MW beépített teljesítmény elérése a cél – mondta a MEKH elnöke.

Horváth Péter János közölte, hogy a 2020-as megújuló energia célokat teljesítettük, közel 14%-ot értünk el a kitűzött 13%-kal szemben; és folyamatosan növekszik a megújuló energiaforrások részesedése a villamosenergia- és közlekedési szektorban is. A 2021-ben bruttó termelt villamos energia 63,5%-a karbonsemleges forrásból, 44,3%-a nukleáris, 19,3%-a megújuló energiahordozókból származott. A 2030-ra kitűzött 6500 MW-os napelemes kapacitás pedig már 2024-ben teljesülhet.

Mint mondta, az orosz – ukrán háborús konfliktus kapcsán kirobban energiaválság, áthelyezte a hangsúlyokat: a fenntarthatóság helyett az árak kérdése és az ellátásbiztonság került a fókuszba. Kiemelte: a magyar gazdaság erősen földgázfüggő, az energiahordozókra vonatkozó szankciók és az orosz fosszilis energiahordozókról való leválás programja már rövid távon is veszélyeztetheti Magyarország ellátásbiztonságát.

A magas árak és az ellátás bizonytalanságai miatt kialakult energiaválság leküzdésére azonban egy jó lehetőség a dekarbonizációs folyamat folytatása, felgyorsítása. Az ellátásbiztonság szempontjából a dekarbonizációs folyamat a megújulók hálózati integrációja és a rendszeregyensúly fenntartása miatt rövid távon kihívást jelent ugyan, de hosszú távon növeli az ellátásbiztonságot és az energiafüggetlenséget. A zöldenergia beruházások, a hálózatok megerősítése és fejlesztése, az energiahatékonysági intézkedések rövidtávon drágább energiát eredményeznek, ugyanakkor hosszabb távon segítenek egy olaj- vagy földgázválság során kialakuló ársokk elkerülésében – mondta Horváth Péter János.

A dekarbonizációs törekvéseket tehát most, az energiaválság idején sem szabad feladnunk, sőt a szükségszerű folytatás mellett a folyamat gyorsulhat is. Az energiaválság erősíti az ellátásbiztonság iránt igényünket, a dekarbonizáció pedig jó lehetőség az energiafüggetlenség növelésére – jelentette ki a MEKH elnöke.

A teljes előadás visszanézhető lesz az MKT YouTube-csatornáján.

The post A dekarbonizáció megoldás lehet az energiaválságra appeared first on Műszaki Magazin.

A megújuló forrásból termelt bruttó villamos energia mennyisége az előző év azonos hónapjához képest 21%-kal magasabb. – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legújabb, 2022. márciusi adatokat közlő energiastatisztikai riportjában.

Az országos primerenergia-termelés 2022. márciusban 43,69 PJ volt, amely 0,66 PJ-lal magasabb az előző év azonos időszakához képest.

Az elsődleges megújuló energiahordozók termelése 0,84 PJ-lal emelkedett, míg az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése 0,06 PJ-lal, a nukleáris forrásból származó termelés 0,01 PJ-lal és az egyéb nem megújuló forrásokból származó energiatermelés 0,12 PJ-lal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az országos primerenergia-felhasználás 2022. március hónapban 114,77 PJ volt, amely 6,38 PJ-lal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest. A felhasználáson belül a fosszilis energiaforrások felhasználása 5,62 PJ-lal, a megújuló energiaforrásoké 1,14 PJ-lal emelkedett, míg az egyéb nem megújuló forrásoké 0,18 PJ-lal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.

A földgáz belföldi felhasználása 41 961 TJ volt, amely 1,5%-kal volt alacsonyabb a megelőző év azonos hónapjánál. 2022. márciusban a hazai összes villamosenergia-felhasználás 4 355 GWh volt, amely 4,5%-os emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó villamosenergia-termelés 3 384 GWh volt, amely 7,6%-kal magasabb a megelőző év azonos időszakához képest. A nukleáris forrásból származó bruttó villamosenergia-termelés közel azonos szinten maradt, az egyéb forrásból származó 1,9%-kal csökkent, a fosszilis alapú 11,3%-kal emelkedett az előző év márciusához képest. A megújuló forrásból termelt bruttó villamos energia mennyisége az előző év azonos hónapjához képest 21%-kal volt magasabb.
A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia 65,6%-át a napenergia, 21,7%-át a biomassza forrás, 6%-át pedig a szélenergia biztosította. A megújuló energiaforrásból származó villamos energia mennyisége a napenergia és a vízenergia esetében növekedett, míg a többi megújuló energiaforrás csökkent a megelőző év azonos időszakához képest. A napelemek által termelt villamos energia mennyisége 53%-kal nőtt.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal havi rendszerességgel publikál adatokat a hazai szén- és kőolajtermékekről, valamint a villamos energia- és földgázellátásról. Az energiatermelésre, készletekre, ellátásra vonatkozó havi adatok és a primer mérleg a tárgyhónapot követő 65-ödik napon érhetők el.  A MEKH a hivatalos statisztikai adatokat az Eurostathoz igazodva az előre meghatározott és kihirdetett tájékoztatási terv és publikációs naptár alapján teszi közzé honlapján.

Az energiastatisztikai adatok és az ahhoz kapcsolódó riport elérhetők a hivatal honlapján itt és itt.

Az adatok megértését infografika is segíti, amelyek a hivatal honlapján elérhetőek.

The post Márciusban tovább nőtt a megújulókból származó energiatermelés appeared first on Műszaki Magazin.

Az év második hónapjában a bruttó villamosenergia-fogyasztás az előző év februárjához képest kis mértékben, fél százalékkal csökkent, az időjárási és munkanaphatásokat figyelembe véve, azonban 1,5%-os volt az emelkedés. A hazai termelés 3,9%-kal volt alacsonyabb a tavaly februári termeléshez képest. Karbantartás miatt a nukleáris egységek termelése negyedével csökkent, a lignitblokkok termelése 7%-kal, a gázalapú egységek termelése 20%-kal, az átviteli hálózatra csatlakozó megújulók, valamint az alkooperációk termelése 18%-kal emelkedett. A nukleáris egységek a magyar termelés 39%-át biztosították, a naperőművek 4%-ot.

Február utolsó hetében minden tényező ára jelentős változékonyságot mutatott. A kínálat tartós szűkösségére vonatkozó várakozások hatására nemcsak a földgáz, hanem a kőolaj és a szén ára is emelkedett, miközben a recessziós várakozások mérsékelték a szén-dioxid kvóta árát. Mindezek következményeként a jövő évi villamosenergia-termék ára 6%-kal emelkedett a német tőzsdén, a magyar éves termék ára pedig követte a német termékét. A magyar tőzsdén 160 €/MWh feletti árszinten is volt kötés.

Az orosz-ukrán háború kitörése rendkívüli változékonyságot eredményezett a földgáz árában, amit a villamosenergia ára is követett. Mivel a hazai villamosenergia piacon a gáztüzelésű erőművek az ármeghatározók, ezért a hazai villamosenergia árak követték a gázpiac változásait.

Miután kiderült, hogy a földgázszállításokat nem érintik a nemzetközi szankciók, és az orosz szállítások még emelkedtek is a januári alacsony szinthez képest, ezért a piaci árak némileg konszolidálódtak.

The post MEKH: Ötödével emelkedett a gáztüzelésű erőművek villamosenergia-termelése februárban appeared first on Műszaki Magazin.

A HMKE-k összes beépített kapacitása a 2020. év végi 720 MW-ról 2021 végére 1127 MW-ra növekedett, ami az elmúlt tíz év rekord növekményét (407 MW) jelenti. 2021-ben összesen 46.410 háztartási kiserőművet telepítettek a felhasználók.

A telepített háztartási méretű kiserőművek fajtáját tekintve továbbra is a naperőművek vezetnek, a felhasználók 99,8%-ban napelemes egységeket választottak. A napelemes HMKE-k kapacitása a 2020. év végi 719 MW-ról 2021 végére 1125 MW-ra nőtt.

A jelentős bővülés egyik fő oka, hogy az otthonfelújítási támogatások keretében a napelemek is támogathatók, továbbá az eredeti tervek szerint a támogatás keretében 2021. július 1-je után megvalósuló HMKE-kre már nem vonatkozott volna az éves szaldó-elszámolás lehetősége, így sokan igyekeztek előbbre hozni a telepítést. Az éves szaldó elszámolás végül elérhető maradt a 2021. július 1-je után megvalósuló projektekre is.

2021 végén a Helyreállítási Terv részeként az otthonfelújítási támogatás mellett egy újabb támogatási forma is meghirdetésre került a napelemes HMKE-k telepítésére. Ennek keretében összesen várhatóan 200 milliárd forint kerül majd kiosztásra az átlag alatti jövedelemmel rendelkező háztartások napelemes-, illetve fűtéskorszerűsítési beruházásainak 100%-os támogatására. A támogatás hatása a 2021. évi adatokban még nem jelentkezik, de a 2022. évi növekedésben már tetten érhető lehet.

A lakosság a 2021. év adatai alapján átlagosan 7,45 kW-os rendszereket telepített.  A nem lakossági HMKE termelők száma a 2021. év végén 20 700 volt, 368 MW teljesítménnyel. Ezek átlagos teljesítménye – a várakozásoknak megfelelően – a lakossági rendszerekénél nagyobb, 17,8 kW.

Magyarország Nemzeti Energiastratégiájában megfogalmazott cél, hogy 2030-ra legalább 200 ezer háztartás rendelkezzen átlagosan 4 kW teljesítményű, tetőre szerelt napelemes erőművel. 2021 végén már 113 749 lakossági fogyasztó rendelkezett napelemes erőművel, összesen 757 MW teljesítménnyel. A darabszámot tekintve tehát már több mint a célérték felénél, a teljesítményt tekintve viszont már annak 95%-ánál járunk.

The post 2021 végére 1127 MW-ra nőtt a háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítménye appeared first on Műszaki Magazin.

Hazánkban nyilvános elektromos töltőberendezést a MEKH által kiadott engedély birtokában lehet üzemeltetni. A hivatal nyilvántartásai és az engedélyesek adatszolgáltatása alapján 2021 végén 1 880 nyilvános, engedélyköteles tevékenység keretében üzemeltetett töltőberendezés volt Magyarországon. Ezek a töltőállomások interaktív térkép formájában is megtekinthetők a MEKH oldalán.

A hivatal beszámolója azt mutatja, hogy a töltőberendezések számának növekedése töretlen, a negyedév során két megye kivételével (Somogy és Tolna) mindenhol bővülés figyelhető meg. A legnagyobb növekedés az előző időszakhoz képest Vas, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben volt (25,9 százalék, valamint 8,3-8,3 százalék). Nógrád, Csongrád-Csanád és Baranya megyében új töltőberendezést nem helyeztek üzembe. A darabszámok tekintetében továbbra is Budapest vezet 673 berendezéssel, majd ezt követi Pest megye 233 töltővel. Nógrád és Tolna megyében található a legkevesebb töltő, 14 és 15 darab, majd ezt követi Baranya 27 darabbal.

A tisztán elektromos gépjárművek (5E kategória) száma az előző negyedévhez képest 21 százalékkal nőtt, míg a zöld rendszámmal ellátott gépkocsik 14 százalékos növekedést értek el a tárgynegyedévben.

A berendezések és az elektromos gépjárművek darabszámának bővülésével az egyenáramú (DC) és a váltóáramú (AC) töltések száma, valamint a töltésre fordított energia mennyisége is jelentős növekedést mutat. 2021-ben összesen 10 907 MWh áramot töltöttek autóikba a felhasználók nyilvános elektromos töltőállomásokon AC és DC töltést is beleszámítva. Ez 56,6 százalékkal több, mint a 2020 során felhasznál mennyiség.

A tavalyi év utolsó negyedévben az előző negyedévhez képest 23 százalékkal nőtt a felhasznált villamos energia mennyisége, az utolsó 3 hónapban 3 769 MWh-nyi villamos energiát töltöttek az autósok nyilvános kutakon. Az AC töltési energia a megelőző időszakhoz képest 45,8 százalékkal nőtt 1 808 MWh-ra, ezzel újabb országos csúcsot eredményezve. A töltési darabszámok is jelentősen nőttek, mind az AC (245 888), mind a DC (136 480) töltés esetében új csúcsot mutatnak. A töltések számossága egy év alatt összesen 43,4 százalékkal nőtt.

A szolgáltatók Budapesten értékesítik a legtöbb villamosenergiát AC berendezéseken. Ezt követi Pest, majd Fejér megye. DC töltési energia esetében Pest megyében volt a legnagyobb a villamosenergia-értékesítés, majd a sorban Budapest és Győr-Moson-Sopron megye következik.

A háztartási és egyéb nem nyilvános töltésnél elfogyasztott energiamennyiség nem szerepel a beszámolóban.

Az országos és megyei e-mobilitás adatok megtalálhatóak a MEKH honlapján.

The post 57 százalékkal több áramot töltöttünk autóinkba nyilvános elektromos töltőállomásokon 2021-ben appeared first on Műszaki Magazin.

A bruttó villamosenergia-termelés 3 006 GWh volt, amely 2,2%-kal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legújabb, tavaly decemberi adatokat közlő energiastatisztikai riportjában.

Az országos primerenergia-termelés 2021. decemberben 41,56 PJ volt, amely 1,63 PJ-lal alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest.

Az elsődleges megújuló energiahordozók termelése 1,39 PJ-lal emelkedett, míg az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése 1,3 PJ-lal, a nukleáris termelése 1,69 PJ-lal, az egyéb nem megújuló forrásokból származó energiatermelés 0,03 PJ-lal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Az országos primerenergia-felhasználás 2021. december hónapban 123,02 PJ volt, amely 9,76 PJ-lal magasabb az előző év azonos időszakához képest. A felhasználáson belül a fosszilis energiaforrások felhasználása 9,51 PJ-lal, a megújuló energiaforrásoké 1,22 PJ-lal, míg az egyéb nem megújuló forrásoké 0,08 PJ-lal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.

A földgáz belföldi felhasználása 53,752 PJ volt, amely 13,6%-kal volt magasabb a megelőző év azonos hónapjánál.

2021 decemberében a hazai összes villamosenergia-felhasználás 4404 GWh volt, amely 5,9%-százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó villamosenergia-termelés 3 006 GWh volt, amely 2,2%-kal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest. A nukleáris forrásból származó bruttó villamosenergia-termelés 11,2%-kal, az egyéb forrásból származó 25,4%-kal csökkent, míg a fosszilis alapú – elsősorban a földgáztüzelésű erőművek termelésnövekedése következtében – 15,7%-kal emelkedett az előző év decemberéhez képest.

A megújuló forrásból termelt bruttó villamos energia mennyisége az előző év azonos hónapjához képest 12,5%-kal volt magasabb. A nukleáris forrásból származó bruttó villamosenergia-termelés 11,2%-kal, az egyéb forrásból származó 25,4%-kal csökkent, míg a fosszilis alapú – elsősorban a földgáztüzelésű erőművek termelésnövekedése következtében – 15,7%-kal emelkedett az előző év decemberéhez képest.

A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia legnagyobb részét, 37,7%-át a biomassza forrás biztosította. Ugyanakkor a december hónapban jellemző téli időjárás, a napsütéses órák alacsony száma ellenére a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia 29,8%-a napenergiából származott.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal havi rendszerességgel publikál adatokat a hazai szén- és kőolajtermékekről, valamint a villamos energia- és földgázellátásról. Az energiatermelésre, készletekre, ellátásra vonatkozó havi adatok és a primer mérleg a tárgyhónapot követő 65-ödik napon érhetők el.  A MEKH a hivatalos statisztikai adatokat az Eurostathoz igazodva az előre meghatározott és kihirdetett tájékoztatási terv és publikációs naptár alapján teszi közzé honlapján.

Az energiastatisztikai adatok és az ahhoz kapcsolódó riport elérhetők a hivatal honlapján itt és itt.

Az adatok megértését infografika is segíti, amelyek a hivatal honlapján elérhetőek.

The post Tovább nőtt a megújulók aránya a villamosenergia-termelésben appeared first on Műszaki Magazin.

A megtermelt villamos energia 63,8%-a karbonsemleges forrásból származott, a teljes bruttó termelésben a napenergia aránya 10,6% volt.  Tavaly a belföldi villamosenergia-felhasználás az előző évhez képest 5,3%-kal emelkedett – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2021. évi első előzetes adatiból.

A MEKH előzetes adatai szerint 2021-ben a bruttó villamosenergia-termelés 35805 GWh volt, ami 2,5%-kal több a 2020-as mennyiséghez képest. A megtermelt villamos energia 63,8%-a karbonsemleges forrásból – 44,7%-a nukleáris, 19,2%-a megújuló energiahordozó – származott.

A megújuló forrásból termelt villamos energia mennyisége az előző évhez képest 24,2%-kal növekedett. A termelésben a megújuló energiaforrások 55,2%-át a napenergia, 25,9%-át a biomassza, 9,5%-át pedig a szélenergia biztosította.

A naperőművek által termelt villamos energia mennyisége 2021-ben 3793 GWh volt, ami 54,3%-os növekedés az előző évhez képest. A teljes bruttó termelésben a napenergia aránya 10,6% volt, ami két százalékponttal meghaladta a szén és széntermékek arányát. A fosszilis energiatermékek a bruttó villamosenergia-termelés 35,1%-át, míg az egyéb források 1%-ot biztosítottak.

A 2021-ben a belföldi villamosenergia-felhasználás (az erőművi önfogyasztást és a hálózati veszteséget nem számolva) az előző évhez képest 5,3%-kal emelkedett, a nettó import aránya az összes felhasználáson belül 26,3%-ot tett ki.

A MEKH 2022-től gyorsabb és bővebb adatközlést vezet be a havi villamosenergia-adatok közzétételében. A felhasználói igényekhez igazodva a havi villamosenergia-termelés (nettó import, bruttó termelés és annak összetétele energiahordozók szerint), valamint újdonságként a villamosenergia-mérleg (bruttó termelés, önfogyasztás, hálózati veszteség, külkereskedelem, belföldi felhasználás) már a tárgyhónapot követő 40. napon hozzáférhetőek lesznek a hivatal honlapján.

A 2021-es előzetes éves villamosenergia-adatok itt érhetők el.

The post Tavaly a megtermelt villamos energia 63,8 százaléka származott karbonsemleges forrásból appeared first on Műszaki Magazin.

A megújuló energiaforrások és az okos technológiák terjedésével a villamosenergia-piacon egyre több kisméretű szereplő jelenik meg decentralizáltan. Ilyenek például a háztartások, a társasházak vagy a kisvállalati szektor, amelyek már nem csak fogyasztóként, hanem egyre gyakrabban termelőként is megjelennek a piacon. Ma már közel 105 ezer lakossági felhasználó üzemeltet kisméretű naperőművet. Ezeknek a termelőknek a tevékenységét célszerűbb nagyobb rendszerekben kezelni, mert nem hatékony a velük való, egyesével történő üzleti kapcsolattartás. Az aggregátorok célja, hogy a kisméretű, önmagukban gyenge szereplők piacra lépését lehetővé tegyék. Ezek termelésének és fogyasztásának összefogása révén az aggregátor egy nagyobb portfóliót hozhat létre, melyen keresztül ezek a résztvevők is eljuthatnak a villamosenergia-tőzsdére, a rendszerszintű szolgáltatások vagy a villamosenergia-piac más részpiacaira.

A MEKH által most jóváhagyott NÜKSZ módosítás eredményeként várhatóan az érintett kiegyenlítő szabályozási piacokon növekedni fog az igénybe vehető kapacitás az átviteli rendszerirányító számára.

A módosítás értelmében az aFRR kiegyenlítő szabályozási szolgáltatások esetében a mérlegkörtől független aggregátor koncepció 2022. január 1-jével, az mFRR kiegyenlítő szabályozási szolgáltatások esetében 2022. március 1-jével valósul meg. A független aggregátor KÁT mérlegkörhöz tartozó erőművet nem vonhat be a tevékenységébe.

Az aggregátorok a Hivatal általi nyilvántartásba vétel és – az említett piacokon – a MAVIR által elvégzett akkreditáció alapján végezhetik tevékenységüket. A hivatal nyilvántartásában szereplő aggregátorok listája elérhető a hivatal honlapján.

A határozat itt olvasható.

The post Már független aggregátorok is tevékenykedhetnek a kiegyenlítő szabályozási piacokon appeared first on Műszaki Magazin.