Rekord évet zárt 2025-ben a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Zrt.: a vállalat egyetlen év alatt több mint 130 új transzformátor- és forgógéprendelést nyert el közel 200 millió euró értékben, és több tucatnyi berendezést szállított le a világ számos országába. A közel 150 éves Ganz Electric nagy teljesítményű transzformátorai és forgógépei Németországtól Dánián és az Egyesült Királyságon át egészen a Fülöp-szigetekig kerültek be kritikus energetikai infrastruktúrákba, miközben a hazai piacon is csúcsteljesítményű berendezéseket szállítottak le és helyeztek üzembe sikeresen.

A villamosenergia‑hálózat biztonságát és folyamatos működését olyan kulcsberendezések garantálják, mint a transzformátorok és a forgógépek, ezek nélkül nincs megbízható villamosenergia-ellátás. A Ganz Villamossági Művekben 1885-ben készült el a világ első transzformátora, amelyet az eltelt 140 évben a Ganz Electric folyamatosan a modern kor igényeihez fejlesztett. A vállalat mára ennek a kritikus infrastruktúra megteremtésének nemzetközileg meghatározó szereplőjévé vált: berendezései és mérnöki tudása generációk óta biztosítják, hogy a villamosenergia megbízható módon álljon rendelkezésre mind a lakosság, mind az ipar számára.

Transzformátor üzletág – hazai és nemzetközi eredmények

A Ganz Electric Transzformátor üzletága 2025-ben minden eddiginél eredményesebb évet zárt: a kiemelkedő növekedéssel zárt a vállalat exporttevékenysége; több tucat transzformátort tesztelt és szállított ki világszerte. A hazai piacon is tovább erősödött a cég stratégiai együttműködése a MAVIR‑ral, amelynek keretében idén több nagy teljesítményű berendezés készült el. Ezek közül kiemelkedik a látványos vasúti szállítással Gödre juttatott 250 MVA‑es egység, ami ismét bizonyította, hogy a Ganz olyan komplex logisztikai és műszaki kihívásokat is képes megoldani, amelyekre a piacon csak kevesen vállalkoznak.

A nemzetközi piacokon a vállalat tovább növelte jelenlétét 2025-ben: az exportmegrendelések aránya 50-ről 70 százalékra nőtt. A kimagasló eredményt a Ganz Electric annak köszönhetően érte el, hogy több mint 100 transzformátorrendelést rögzített exportpiacokról, illetve több németországi rendszerüzemeltetővel is keretszerződést kötött – köztük egy 27 darabos megrendelésre –, ami megerősíti a vállalat pozícióját Európa egyik legversenyképesebb villamosenergia-piacán.

A vállalat mérnöki kompetenciáját igazolja a romániai Vidraru-gáthoz készülő hét darab egyfázisú, 45 MVA‑es transzformátor, amelyek tesztelése egy ritkán alkalmazott és rendkívül összetett technológiai eljárást igényelt. A Statkraft walesi projektjéhez szállított 150 MVA-es egységek pedig egyedülálló uszályos logisztikával jutottak el a célállomásra, demonstrálva a vállalat nemzetközi projektkivitelezési képességeit.

Egyedi megoldások a világ minden tájára

A Ganz Forgógép üzletága 2025-ben közel 30 saját gyártású forgógépet tesztelt sikeresen, és több olyan projektet valósított meg, amely mérnöki szempontból is kiemelkedő. A Fülöp-szigetekre tavaly leszállított generátorok a Ganz Electric történetének első délkelet-ázsiai gyártású egységei, amelyek a Buhid vízerőmű kapacitásbővítését támogatják majd.

Az év egyik legösszetettebb mérnöki feladata egy nagyfeszültségű villamos berendezéseket gyártó, energiapiaci óriásvállalat megrendelésére készült tápgenerátor-egység volt. A rendszer tervezése hónapokig tartó szimulációt és olyan egyedi megoldásokat követelt meg, amelyeket a piacon csak nagyon kevés gyártó képes megvalósítani.

Minden korábbinál nagyobb gyárbővítés indul

A Ganz Electric 2025 nyarán az eddigi legnagyobb gyárfejlesztését jelentette be. A vállalat hosszú távú fejlődését megalapozó Ganz 2030 program nemcsak a gyártási kapacitások bővítését célozza, hanem egy olyan modern, versenyképes működési modell kialakítását is, amely stabil alapot teremt a következő évek növekedéséhez. A Ganz 2025-ben és 2026-ban megrendelései további bővülésére számít, amelyet a gyártókapacitás növelése mellett a munkaerő-állomány folyamatos erősítése is támogat.

„A 2025-ös év egyértelműen megmutatta, hogy a Ganz Electric képes olyan mérnöki és gyártási feladatokat is vállalni, amelyekre más szereplők – akár nagyobb nemzetközi vállalatok – nem tudnak vagy nem mernek ajánlatot tenni. A Ganz 2030 stratégia célja, hogy ezt a különleges tudást tovább erősítsük, és a magyar ipari innovációt a nemzetközi élvonalba emeljük. A mostani eredmények azt bizonyítják, hogy jó úton haladunk”

– hangsúlyozta Gál Gergely, vezérigazgató.

Kiemelkedő sikerek a szerviz üzletágban

A Ganz számára a szervizszolgálatatás stratégiai jelentőségű. A gépek és berendezések rendszeres szervizelése ugyanis nemcsak az üzembiztonság és a hosszú távú megbízhatóság alapfeltétele, hanem a fenntartható működés egyik legfontosabb pillére is. A megfelelő karbantartás jelentősen meghosszabbítja az eszközök élettartamát, csökkenti az anyag- és energiafelhasználást, valamint minimalizálja az új berendezések gyártásából és szállításából fakadó környezeti terhelést.

A szerviz üzletág több mint 100 hazai és nemzetközi megrendelést teljesített 2025-ben, köztük olyan különleges projekteket, mint a pakisztáni Lahore alállomás megszakítóhajtásának javítása vagy az indonéziai PT Lembah hidroenergetikai alállomás felújítása egy aktív vulkán közepén. A Dunamenti Erőmű transzformátorának rekordidő alatt végrehajtott teljes felújítása, valamint az E.ON számára végzett helyszíni kiemeléses munkák ugyancsak tovább erősítik a Ganz pozícióját a komplex, nagy szakértelmet igénylő szervizfeladatok piacán.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyar mérnöki teljesítmény a világ élvonalában: rekord évet zárt a Ganz Electric appeared first on Műszaki Magazin.

A ma még kevesek által értett, szűk terület gazdasági súlya gyorsabban nő, mint a legtöbb szektoré. A globális befektetések már most milliárdokat mozgatnak, miközben a kvantumhoz értő szakemberek iránti kereslet messze meghaladja a kínálatot. 2030-ig több százezer kvantumhoz köthető munkahely jöhet létre.

A következő évtizedekben a kvantumalapú mérőeszközök, szenzorok, számítógépek és a kvantumelektronikai rendszerek nemcsak a globális iparágakat, hanem a magyar gazdaság versenyképességét is érdemben formálhatják. Bár a modern információtechnológia számos eszköze már ma is a kvantummechanika elvein alapul, a következő ugrás nem ezek finomhangolásáról, hanem új alkalmazási paradigmák tömeges megjelenéséről szól, például a hatékonyabb titkosítás, képfeldolgozás, gépi tanulás, áramkörök- és pénzügyi tervezés, illetve térképészet és radarok területén. A 2025-ös fizikai Nobel-díj kitüntetettjei – John Clarke, Michel H. Devoret és John M. Martinis – is a kvantummechanikai hatásokat demonstráló szupravezető áramkörökben végzett kísérleteikért részesültek az elismerésben. A McKinsey Quantum Technology Monitor 2025-ös elemzése szerint a kvantumtechnológiai piac – beleértve a kvantumszámítást, kvantumkommunikációt és kvantumérzékelést – 2035-re megközelítheti a 97 milliárd dolláros éves globális bevételt, miközben a kvantumszámítás piaca 4 milliárdról akár 72 milliárd dollárra nőhet. Európában a piac ugyan kisebb, de gyorsan növekszik: a becslések szerint évi 24–35 százalékos összetett növekedési ütemmel (CAGR) bővülhet 2030-ig, elsősorban ipari, egészségügyi, telekommunikációs és pénzügyi alkalmazások révén. A befektetői aktivitás már most ezt a pályát árazza: 2024-ben világszerte közel 2 milliárd dollár áramlott kvantum-startupokba, elsősorban Észak-Amerikában.

A kvantummérnökök iránti kereslet már most meghaladja a kínálatot. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában szakemberhiány tapasztalható, miközben a Deloitte és a McKinsey előrejelzései szerint 2030-ig több százezer kvantumhoz köthető munkahely jöhet létre. Rövidebb távon a kvantumkompetenciák beépülhetnek a meglévő iparágakba, hosszabb távon pedig a pénzügy, a telekommunikáció és az anyagtudomány számára is nyithatnak új alkalmazási horizontot, de az AI-algoritmusok optimalizálása is elképzelhetetlenné válik mély kvantummechanikai ismeretek nélkül. “Ezeket a tendenciákat figyelembe véve kijelenthetjük, hogy a kvantummérnöki pálya a leghosszabb távú perspektívát kínálja a mérnöki szakmák közül. Aki most belevág, olyan tudás birtokába kerül, amit nem mindenki tud könnyen elsajátítani, és amely a következő évtizedekben is biztosítja a versenyképességet.” – emeli ki Csaba György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának professzora, a hazánkban egyedülállónak számító kvantummérnök mesterszak szakfelelőse. Korábban a Notre Dame Egyetemen dolgozott kutatóprofesszorként, kutatásainak fókuszában a számítások végzésének fizikája, a magnetoelektronika és a spin alapú eszközök működése áll, amelyeket nemzetközi együttműködésben, többek között a Müncheni Műszaki Egyetemmel és a Notre Dame Egyetemmel közösen végez.

A PPKE ITK kvantummérnök képzés fókuszában a kvantumszenzorok fejlesztésének elméleti alapját képező kvantummetrika áll, amely forradalmian új mérési eljárásokhoz vezethet. A kvantumszenzorokon alapuló mikroszkópok elősegítik az áramköri hibák, szakadások kezelését, de az autó- (pl. hatótáv növelés) és hajóiparban (pl. nem zavarható GPS), illetve bányászati, katonai használat területén (pl. ásványi anyagok, talajvízszint, tájékozódás) is kiemelkedően hatékony új megoldások. Ilyen eszközökre már most is van igény, és a nemzetközi, ipari érdeklődés exponenciálisan nő. “A képzés kiemelt figyelmet fordít a fizikai szimulációkban alkalmazott kvantumalgoritmusokra is, illetve arra, hogy a kvantumfizika hogyan járul hozzá új programozási és mesterséges intelligencia-paradigmák kialakításához. A hagyományos mérnöki szakoknál magasabb szintű matematikai, fizikai és számításelméleti tudást igényel.” – emeli ki Papp Ádám a szak kutató-oktatója.  A cél elsősorban ipari kutatás-fejlesztésben dolgozó szakemberek képzése, akik értik és képesek alkalmazni a kvantumtechnológiák elméleti és gyakorlati aspektusait, beleértve kvantumalgoritmusokat, kvantumérzékelők elméletét, nanotechnológiát és integrált fotonikai rendszereket. A képzés jelentős része projektalapú, így a hallgatók egyéni érdeklődésük szerint haladhatnak elméleti, szoftveres vagy kísérleti irányba. A kvantumszámítógépek ma már felhőn keresztül is elérhetők, így a hallgatók itthonról is dolgozhatnak rajtuk, miközben az ösztöndíjak és kutatási együttműködések révén nyugat-európai laborokban szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot. A vállalati partnerek között pedig olyan globális szereplők is megjelennek, mint az IBM vagy a BMW.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kvantummérnökök lehetnek a jövő legkeresettebb szakemberei appeared first on Műszaki Magazin.

A jövő mérnökeinek, informatikusainak, kutatóinak viszont már nem elegendő tárgyi tudással rendelkezniük. Olyan készségekre lesz szükségük, amelyekkel együtt tudnak működni az MI-vel, hogy azt irányíthassák. Az összes oktatási anyagot ennek szellemében kell átdolgozni. Új, a MI-re felkészítő NAT-ot kell hazánkban megalkotni az általános és középiskolák számára, de nem maradhat érintetlenül a felsőoktatás sem – hívja fel a figyelmet Dr. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) elnöke.

A mérnök szakember emlékeztett rá, hogy az emberiség számos fejlődési perióduson esett át. A mezőgazdaság gépesítése előtt kilenc ember dolgozott azért, hogy tízet élelmezzenek. Ma egyetlen mezőgazdasági dolgozó több mint húsz ember ellátását biztosítja. Nem azért, mert az emberek eltűntek a szektorból, hanem mert újfajta munkakörök jöttek létre, miközben a megmaradó feladatok is teljesen átalakultak. Ugyanez történt az ipari forradalom idején is. A géprombolást a félelem szülte, mert a munkások attól tartottak, hogy elvesztik a munkájukat. A fejlődést viszont a rombolás sem tudta megállítani. Elterjedtek a gépek, jelentősen csökkent a fizikai dolgozók száma, de akik maradtak, azoknak már mással kellett foglalkozniuk. Többek közt üzemeltetéssel, irányítással, karbantartással, valamint rengeteg új állás született a gépek létrehozása érdekében is.

Most a mesterséges intelligencia kopogtat, amit sokan szintén „Job Killer-ként” állítanak be.

A mesterséges Intelligencia várhatóan valóban hatalmas változást okoz majd, hiszen a páratlan gyorsaságával és szinte korlátlan adatkezelési képességével messze lekörözi az emberi tudást. Gyorsan tud elemezni, információkat feldolgozni, kimutatást készíteni, szöveget írni, esetenként programozni és még sok mást is, amire megtanítják. Két dolgot viszont nem tud: nincs valódi kreativitása és erkölcsi érzéke. Ha felkészítik rá, képes lesz képeket létrehozni, de csak a vele ismertetett adatbázisra támaszkodva. Új művészi irányt sosem fog alkotni.

„Lényegében ez a helyzet a mérnöki és informatikai területeken is. A számítási és értékelési munkát, a programozást elvégzi. Sőt sokkal gyorsabban, mint az ember, de hogy mit vizsgáljon és mit programozzon, azt a mérnök és az informatikai szakember mondja meg neki.”

– emeli ki Dr. Ábrahám László.

Hozzátette, a számítógépek megszületésekor akadt olyan prognózis, hogy az USA teljes (akkori) számítástechnikai igényét 60 – 70 komputer el fogja látni. Miután a számítógépek teljesítménye közben nagyságrendekkel növekedett, az új igények, illetve lehetőségek is exponenciálisan sokszorozódtak, ez a korai előrejelzés messze nem vált igazzá. A szakember emiatt is biztos abban, hogy nem szűnnek meg a STEM munkakörök, sőt a számuk még növekedhet is.

„Az teljesen valós forgatókönyv, hogy alapjaiban át fognak alakulni a munkakörök és ezekre teljesen másképpen kell a mérnököket, informatikusokat képezni. A tárgyi tudás sulykolása helyett a diákok kreativitására, problémamegoldó képességére, a csapatmunkára és a kritikus gondolkodásra kell a fókuszt helyezni. Ezen tulajdonságokkal a MI nem rendelkezik és talán nagyon sokáig nem is fog. Éppen ezért a jelenlegi oktatási rendszerünket drasztikusan át kell formálni.”

– hívja fel a figyelmet az EJMSZ elnöke.

Úgy látja, hogy a mai, főleg a tárgyi tudást megkövetelő metódust el kell felejteni és a kompetenciákat fejlesztő módszereket kell meghonosítani. Ez hatalmas fordulat, koncepció váltás és nem is lesz egyszerű megvalósítani, de nincs más út, ha nem akarunk lemaradni. Az összes oktatási anyagot ennek szellemében kell átdolgozni. Új, a MI-re felkészítő NAT-ot kell megalkotni az általános és középiskolák számára, de nem maradhat érintetlenül a felsőoktatás sem. Ebben erősíteni kell a kritikus gondolkodásra történő ösztönzést és a csapatban való működést, a közös munkát. Ehhez korszerű pedagógiai eszközöket is be kell vetni, de azért akad már a világban néhány pozitív példa, amelyeket okosan lehet adaptálni.

A jó hír, hogy éppen a mesterséges intelligencia tud sokat segíteni az új oktatási rendszerben, mert a diákok képességeihez illeszkedve képes „adagolni” az élményalapú tananyagot, illetve szelektíven megoldani a számonkérést is.  Az egyént figyelve aktualizálja az oktatási programot és ezzel sokkal hatékonyabb lesz a tanítás, mint a mai, az átlag diákra kidolgozott oktatási keretrendszerben. STEM tanársegéd néven épp egy ilyen, pedagógusok munkáját segítő alkalmazás kidolgozásába fogtak az EJMSZ tagvállalatai, amely munkában egyre több támogató partnerrel gondolkodnak együtt a mesterséges intelligencia eredményes és hatékony felhasználási lehetőségein a pályaorientáció és oktatás területén.

Most kell meghoznunk a nagy döntést

Ahogy a finnek példát mutattak az oktatási rendszerük modernizálásában, úgy most nekünk is meg kell tennünk a saját nagy lépésünket. Az MI-korszak nem vár és az ország is csak akkor maradhat versenyképes, ha összefogással és bátor koncepcióváltással új alapokra helyezzük az oktatást. A tét a gyermekeink jövője egy olyan világban, ahol az ember és az MI együtt alakítja a fejlődést – zárta gondolatait Dr. Ábrahám László.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az MI-re felkészítő NAT létrehozására van szükség appeared first on Műszaki Magazin.

A legnagyobb technológiai vállalatok — a Microsoft, az Amazon, az Oracle, az Intel, a Qualcomm, vagy éppen a Google — ma már saját AI-chipeket terveznek, hogy függetlenedjenek az Nvidiától, és optimalizálják modelljeiket energiafogyasztás, késleltetés és hűtés szempontjából. Az Nvidia legújabb H-sorozatú gyorsítói 500–1000 W közötti fogyasztása jól mutatja, hogy a számítási teljesítmény további növelése fizikai korlátokba ütközik. Ezért minden szereplő — az okostelefongyártókon, diagnosztikán, genomikán és adattudományon át a robotikáig és az ipari IoT-ig — új, hatékonyabb architektúrákat keres, amelyek képesek fenntartható módon kiszolgálni a mesterséges intelligencia igényeit.

A Very-Large-Scale Integration (VLSI) AI-chipek tervezése mellett mára a Field Programmable Gate Array (FPGA) alapú megoldások is kulcsszerepet játszanak az digitális hardvertervezés területén. Sokoldalú és nagymértékben testreszabható integrált eszközök, amelyek ideálisak a nagy teljesítményt, alacsony késleltetést és valós idejű feldolgozást igénylő alkalmazások széles köréhez, a repüléstől a biztonságtechnológián át a pénzügyekig és a távközlésig átalakítja a digitális rendszerek tervezésének és építésének módját.

Ezek a technológiai trendek alapjaiban változtatják meg a mérnöki kompetencia igényeket. A mai mérnökinformatikusnak nem elég kiváló szoftverfejlesztőnek lennie; értenie kell a számítási architektúrákhoz, az adatmozgatás fizikai korlátaihoz, a hűtési és energiahatékonysági kérdésekhez, valamint az alkalmazott technológiák hardverigényéhez is. Számos nemzetközi egyetem és kutatóintézet mellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kara (PPKE ITK) is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy hallgatóik szoftver- és hardverfejlesztésben egyaránt képzettek legyenek, a tervezéstől a megvalósulásig végig tudjanak kísérni egy-egy projektet.

„A hallgatók már az első félévben bekapcsolódhatnak a kar kutatási műhelyeibe és laborjaiba. Valós áramköröket és chipeket terveznek, amelyek a legnagyobb ipari fejlesztések logikáját követik. Ezek valós időben tesztelhetők, módosíthatók, így napok alatt létrehozhatók olyan architektúrák, amelyekhez ipari környezetben akár évek szükségesek.” – emeli ki Dr. Nagy Zoltán, a PPKE ITK egyetemi docense, a Mérnökinformatikus képzés szakfelelőse.

A mesterséges intelligencia fejlődésének egyik leglátványosabb, de egyben legmélyebb hatású iránya a „talk to your data” paradigma: az a képesség, hogy a felhasználók természetes nyelven kommunikáljanak az adatbázisokkal, elemzőrendszerekkel vagy épp gépi tanulási modellekkel. Ez a trend radikálisan átalakítja az ember–gép interakciót: az adat többé nem csak lekérdezhető, hanem értelmezhető és kontextusban kezelhető a mesterséges intelligencia révén. A mérnökinformatikusok számára ez több szempontból is meghatározó. Egyrészt a hagyományos adatbázis- és szoftverfejlesztési tudás kiegészül a nyelvi modellek integrálásának ismeretével, vagyis azzal, hogyan lehet egy adatforrást generatív AI-rétegen keresztül elérhetővé tenni. Másrészt új típusú adatarchitektúrák és biztonsági kihívások is megjelennek: a természetes nyelvi lekérdezésekhez szükséges kontextusépítés, adat-előkészítés (data curation), valamint a prompt-vezérelt folyamatok optimalizálásának mérnöki feladata.

„Kiemelt hangsúlyt helyezünk arra, hogy a hallgatóinkat megtanítsuk hatékonyan együttműködni az AI-jal. A természetes nyelvi lekérdezésekkel adatokat elemezni, kódot generálni, modelleket finomítani. A „talk to your data” szemlélet ma már nem jövőkép, hanem valós kutatási téma, amelyből szakdolgozatok és ipari együttműködések is születnek.” – teszi hozzá Lukács Gergely, a PPKE ITK egyetemi docense, a Mérnökinformatikus képzés oktatója.

A szak kutatási fókuszában a multimodális adattudomány áll: kép-, hang- és szenzoradatok feldolgozása, gépi látás, biológiai adatok elemzése, valamint az ezekhez kapcsolódó AI-alapú döntéstámogató rendszerek fejlesztése. Ezekhez a kompetenciákhoz a Pázmány ITK több évtizedes tudományos háttere biztosít alapot, mint például a Roska Tamás-féle bionikai és gépi látáskutatások, de a karon működik a Mesterséges Intelligencia Alkalmazásai szakirányú továbbképzés is, hiszen fontosnak tartják, hogy olyanok is megismerhessék az MI lényeges területeit, akik nem mérnöki háttérrel érkeznek vagy más területről jönnek. Az egykori hallgatók mára olyan cégeknél dolgoznak, mint a Google, a Lidl Data Competence Center, a Bosch, a Morgan Stanley és a Hi-Fly Labs projektjei, valamint a Krausz Ferenc féle Center for Molecular Fingerprinting kutatási programjai.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A mérnöki gondolkodás új paradigmája az AI-korszakban appeared first on Műszaki Magazin.

Az ötnapos, idén augusztus 25. és 29. között rendezett eseményen az építőipari mérnökhallgatók olyan tapasztalatokra és tudásra tehetnek szert, amelyek egyrészt túlmutatnak a szokásos egyetemi tanulmányokon, másrészt abban a pillanatban elengedhetetlenek lesznek számukra, amint kikerülnek a munkaerőpiacra.

Az egyetemek korunk gyors fejlődését nem tudják önállóan lekövetni, ezért az ipari szereplők és a diákok is rákényszerülnek arra, hogy az egyetemi kereteken kívül is bővítsék tudásukat, így szerezzék meg a szükséges, gyakorlati tudást. A program e mellett segít megválaszolni a résztvevő diákok meghatározó kérdéseit: „milyen lesz az én jövőm, és hol lesz a helyem?”

A program első reggelén a jelentkezők, mintha egy kulcslyukon át látnák a szakmát: nincs teljes rálátásuk az építőiparra, nem ismerik egy projekt teljes folyamatát, a piaci szereplőket, a digitális átállás, vagy a körforgásos építés fogalmával többségük nem is találkozott: rendszerben gondolkodásuk korlátozott. A képzésen kitágul a perspektíva, a program felkészült előadói a piac egészére kínálnak kitekintést.

A beruházásokban résztvevő szakmáknak, az építőipar szereplőinek és egy-egy projekt folyamatának megismerése révén könnyebben találhatnak rá a saját karakterüknek, érdeklődésüknek, személyiségüknek megfelelő területre. Az előadásokon elhangzó, szerteágazó ismeretek alapján képet kapnak arról is, milyen képességekre, tudásra van szükségük az általuk megcélzott szakmai terület műveléséhez

A tudomány és a technika fejlődése, a mesterséges intelligencia alkalmazásának gyors terjedése nyomán a jövő mérnök- és építészképzése is át kell, hogy alakuljon. Az egy-egy személynek már befoghatatlan mennyiségű ismeret miatt az egyetemi oktatók még saját szakterületükön sem tudnak minden tudást átadni a hallgatóknak. A diákoknak az egyetemen meg kell tanulni, hogy tudnak információt szerezni, feldolgozni, elemezni, következtetéseket levonni.

Tudásuk állandó bővítését, választott szakterületük új eredményeinek megismerését maguknak kell kézben tartani: folyamatos önképzésre van szükség. A Nyári Egyetem résztvevői ehhez kapnak módszertani ismereteket és valós impulzusokat. Egy-egy előadásban, az azt követő beszélgetések során a tartalom mellett a tapasztalt „ipari szakember”, az előadó emberként is minta és példa. Látják a karrierutat és a szakma iránti lelkesedést, elkötelezettséget.

Az Alapítvány célja és egyben tapasztalata az, hogy a diákok az öt nap alatt egy teljes szemlélet-, mindset-váltáson essenek át, miközben az elérhető legkorszerűbb ismereteket kapják. Látniuk kell a fenntarthatóság és a digitalizáció kihívásait is, ezért a divatos témákon túl a képzés része a Digital Twin (digitális iker) és az AI gyakorlati alkalmazása, de szó esett pld. robotikáról is, illetve részt vettek egy mérnöki munkába kapcsolható robotkutya bemutatóján.

Mivel a szakmai helyzetek sikerében kulcsszerepe van a „soft skilleknek”, így prezentációs és tárgyalástechnikai tréningek is beépültek a képzésbe, valamint gyakorlati szituációkkal készülhettek az állásinterjúkra is, megismerve a munkáltatói oldal aspektusait.

Idén a BME-ről, az Óbudai Egyetemről, Pécsről és Debrecenből érkeztek hallgatók. Az előadások közötti időben, illetve gyakran késő este is a 6 csapat közös projektmunkán is dolgozott. A komplex feladat egy folyami uszályon kialakítandó, négy tagú család számára alkalmas, állandó lakóhelykoncepció elkészítése és bemutatása volt.

A minél fenntarthatóbb anyagokkal, digitális eszközökkel elkészített koncepció eredményeként megszülető lakásnak energia- és közműellátás tekintetében minél inkább önfenntartónak, lehetőleg külső hálózati csatlakozás nélkülinek kellett lennie.

A csapatok feladatát képezte a tervezett épületegyüttes LCA számításának (környezetközpontú életciklus-elemzés) elkészítése is. Ez utóbbi kapcsán ki kell emelni, hogy a projektmunka kezdetén az LCA fogalmát és jelentőségét mindössze 3-4 hallgató ismerte. Ennek ellenére végül AI támogatással valamennyi csapat el tudta készíteni a teljes épület LCA számítását, sőt, a számítások alapján többen még fenntarthatóbb anyagok beépítése mellett döntöttek. Minderről a bíráló bizottság tagjai kifejezetten élményt nyújtó prezentációkat láthattak, melyeken a hallgatók a soft skill képzésen kapott ismereteket felhasználták.

Napjainkban az idősebb mérnökök, építészek közül sokan szkeptikusak a következő szakembergenerációval kapcsolatban. Ehhez képest a Nyári Egyetem vezetői, a csapatokat támogató, tapasztalt mentorok egybehangzóan állapították meg a lelkes projektmunka, az egymást támogató és kiválóan együttműködő csapattagok láttán, hogy nincs ok aggodalomra: a jövő mérnökei és építészei egy-két éven belül a hazai mérnöktársadalom aktív és hasznos szereplői, társaink lesznek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Szemléletváltás öt nap alatt appeared first on Műszaki Magazin.

A mostaninál jóval több képzett mérnök szakembert kellene csatasorba állítani, akik révén nagyobb hozzáadott értékű tevékenységekkel bővülhetne a hazai ipari kibocsátás. A korszerű technológiák, technikák tudásalapú munkahelyet követelnek és ezek elképzelhetetlenek hozzáértő, felkészült és nem utolsósorban jól fizetett műszaki diplomások nélkül, ám tartósan nagy a deficit a hazai felsőfokú mérnökképzésben. A Szövetség becslése szerint ennek negatív következményeként már most több mint 10 ezer mérnök hiányzik a gazdaságból.

„Hazánk nem áll túl jól a hatékonyság és versenyképesség terén. Ennek az a legfőbb oka, hogy viszonylag magas az olyan cégek aránya, amelyek az összeszerelési tevékenységük miatt csak alacsony hozzáadott értéket produkálnak. Hovatovább ezeknek a vállalatoknak a munkavállalói jellemzően bruttó 300 ezer forintos minimálbér környékén keresnek, aminek az adóvonzatai a központi költségvetésen se sokat segítenek. Ha ez így marad a közepesen fejlett országok csapdájában rekedünk. Ebből egyebek közt úgy keveredhetünk ki, ha jelentősen növeljük a műszaki végzettségű diplomások arányát, akikre építve nagyobb hozzáadott értéket képviselő tevékenységek telepíthetőek be az országba.”

– mondta Dr. Ábrahám László, az EJMSZ elnöke.

A szakember szerint a műszaki szakemberek utánpótlása több kihívással is küzd. Bár sok a középiskolás, de kevesen választják közülük a mérnöki szakokat. A szakképző centrumokban már több diák jár, mint gimnáziumba, de ha végeznek a java részük, szakmával a kézben, továbbtanulás helyett munkába áll. Őket az összeszerelő üzemek csábítják is magukhoz. Sajnos a gimnáziumokból kilépő diákok sem a műszaki egyetemeket veszik célba, mert nem ismerik a mérnöki pályákban rejlő lehetőségeket. Az egyetemekre bekerülő fiatalok nagyszámú lemorzsolódása pedig az utolsó csepp a pohárban, ami a hazai mérnökpopuláció bővülése ellen hat.

Az EJMSZ a megoldást egy jól átgondolt, az egész oktatást felölelő programban látja, ahol az egyes impulzusok egymást erősítve orientálják a fiatalokat a műszaki pályák felé. Ennek a folyamatnak az első lépéseként már az óvodában érdemes lenne a robotokról, a különböző technikai megoldásokról vizuális előadásokat, bemutatókat tartani, mert ebben a korban még a gyerekek nyitottsága, befogadóképessége maximális a fiúk és a lányok közt egyaránt. Erre vonatkozó tapasztalatokkal a Szövetség is rendelkezik a STEMOvee programjának köszönhetően.

Második lépcsőben az általános – és középiskolákban szakköri foglalkozások keretében kellene arra ösztönözni a diákokat, hogy a legkülönbözőbb területeken alkossanak. Erre az élményalapúságra nem csak a szakkörökben, hanem a teljes STEM oktatásban szükség lenne, hogy fel lehessen ébreszteni és fenn lehessen tartani mind a fiúkban, mind a leányokban a műszaki pálya iránti érdeklődést.  Különösen fontos lenne ez a lányok esetében, akiknek a tanulmányi eredménye a STEM tárgyakban jobb is, mint a fiúknak az EJMSZ saját felmérései szerint.  Az önbizalmuk viszont sokszor elveszik, ahogy a mérnöki pályához közelednének és a műszaki egyetemeken alig 8-10%-ra csökken az arányuk, eltekintve egy – két olyan területet, mint a vegyészet vagy az építő- és építészmérnöki szak.

„Ha a lányok számát 50% közelébe lehetne tornázni, akkor jelentős javulást érhetnénk el, nem csak a mérnökök mennyiségét, de a minőségét tekintve is, mert ők a tapasztalatok szerint precízebben dolgoznak és a teljes munkafolyamatot végig viszik, míg a férfiak 80-90%-os készültségnél már újabb projekt után néznek”

– Dr. Ábrahám László, az EJMSZ elnöke.

A helyzeten a lányoknak szervezett külön programokkal (céglátogatás, női mérnökökkel való kötetlen. pályaorientációs találkozások, mentorálás) lehetne sikeresen változtatni. A tavalyi évben az EJMSZ Női mérnök leszek programjában közel 400 középiskolás lány vett részt. A körükben végzett attitűdmérés egyértelműen arról tanúskodik, hogy a kapott információknak köszönhetően tudatosabban fordultak a mérnöki pályák felé, vagy szűnt meg a bizonytalanságuk a pályaválasztásukat illetően.

A Szövetség elnöke ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az EJMSZ-éhez hasonló kezdeményezések korántsem elegendőek a markáns változás eléréhez. Mindenképpen nemzeti szintű összefogásra van szükség a cégek, oktatási intézmények és a kormányzat bevonásával, hogy jelentősen növekedjen a mérnökök száma. Hosszútávon pedig az ő révükön is bővüljön a GDP és végső soron hazánk kiemelkedhessen a közepesen fejlett országok csapdájából. A 2025. március 5-én, a BME-n szervezett, Lányok a – STEM – porondon elnevezésű EJMSZ konferencián a műszaki területen meghatározó ipari és oktatási szereplők egyértelműen az összefogás mellett tették le a voksukat.

Forrás: EJMSZ

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 10 ezer mérnököt keresnek appeared first on Műszaki Magazin.

A Formlabs legújabb mSLA technológiás nyomtatóinak biokompatibilis változatai, a Form 4B és Form 4BL, kimagasló sebességgel és precizitással kínálnak megoldásokat ezen a két nagyon eltérő szakmai területen egyaránt. Ha szeretné megismerni ezen nyomtatók kiemelkedő képességeit és a biokompatibilis 3D nyomtatás lehetőségeit, csatlakozzon a FreeDee Kft. és a Formlabs szakértői által szervezett, április 8-i webinárhoz!

Form 4B és 4BL: Az ipar és az egészségügy villámgyors 3D nyomtatói

A Form 4B és 4BL a Formlabs legmodernebb 3D nyomtatói, amelyek az mSLA (maszkolt sztereolitográfia) technológiát használják. Az új High Power Light Processing (HPLP) fényforrás révén ezek a nyomtatók akár tízszer gyorsabbak, mint elődeik. Ennek köszönhetően az ipari és egészségügyi szakemberek gyorsabban és hatékonyabban készíthetik el a szükséges, nagypontosságú alkatrészeket, prototípusokat és orvosi eszközöket.

A Form 4B nyomtatók rendkívül nagy felbontásban képesek a Formlabs széles funkcionális anyagkínálata (üvegszálas kompozit, szilikon, rugalmas, ESD-s, stb.) mellett rugalmas vagy kemény biokompatibilis műgyantákból is dolgozni, akár 25 mikronos rétegvastagsággal. Ez különösen fontos olyan területeken, ahol az apró részletek és a precizitás kulcsszerepet játszanak.

Biokompatibilis műgyanták: Nemcsak az egészségügy számára

A Formlabs olyan biokompatibils műgyantákat gyárt, amelyek megfelelnek az elvárt egészségügyi előírásoknak és ISO minősítéseknek, ezek meglétét a honlapjukon könnyen ellenőrizhetjük. Bár a Formlabs biokompatibilis műgyanta palettája elsősorban az egészségügyi szektor számára készült, számos ipari alkalmazásban is támaszkodnak rájuk:

• Sterilizálható ipari eszközök és alkatrészek gyártása: Az élelmiszeriparban vagy a gyógyszeriparban gyakran van szükség olyan eszközökre, amelyeket egyszerűen tisztíthatók és megfelelnek szigorú szabályozási előírásoknak. Nyomtatással gyárthatók egyedi gyártású biokompatibilis gyógyszeradagolók, szállító eszközök, keverőlapátok vagy más gyártósori komponensek.
• Tisztatéri alkalmazások: A sterilizálható, biokompatibilis anyagok olyan alkatrészekhez, elektronikai eszközök házaihoz is ideálisak, amelyeket orvosi környezetben vagy tisztatéri gyártásban használnak.
• Kémiai ellenállóságot igénylő alkalmazások: A biokompatibilis anyagok közül sok rendkívül ellenálló savakkal, lúgokkal és más agresszív vegyi anyagokkal szemben, így kiválóan használhatók ipari laboratóriumokban és kutatási környezetben is.
• Precíziós alkatrészek közvetlen emberi kontaktushoz: Például bőrbarát, ergonomikus eszközfogantyúk, biotechnológiai fejlesztések, személyre szabott segédeszközök vagy akár egyedi fogantyúk és gépalkatrészek is előállíthatók ezekkel az anyagokkal.

Egyszerű és hatékony munkafolyamat

A Form 4B és Form 4BL nyomtatók nemcsak gyorsak és precízek, hanem könnyen kezelhetők is. Az intuitív PreForm szoftver, az automatizált műgyantakezelés és utómunka állomások révén minimalizálható a manuális munka és a hibázási lehetőség. Az egészségügyi szakemberek és mérnökök így gyorsan és hatékonyan hozhatnak létre kiváló minőségű alkatrészeket.

Csatlakozzon a FreeDee és a Formlabs webinárjához!

Időpont: 2025. április. 8. 15:00

Ingyenes regisztráció: itt

Ha szeretné első kézből megismerni a Formlabs funkcionális és biokompatibilis alapanyagkínálatát, valamitn bepillantás nyerni az additív gyártás izgalmas, egészségügyi alkalmazásaiba, ne hagyja ki a FreeDee Kft. és a Formlabs szakértői által tartott webinárt. Az eseményen bemutatjuk:

• A Form 4B és Form 4BL működését és előnyeit
• A Formlabs biokompatibilis anyagpalettáját és alkalmazási lehetőségeit
• Valós ipari és egészségügyi felhasználási példákat
• Interaktív kérdezz-felelek lehetőséget a szakértőkkel

Érdekli a terület? Regisztráljon mindenképp!

Az előadás felvételét utólag is megosztják minden regisztrálóval.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ugyanaz a 3D nyomtató egy mérnök és egy orvos kezében? appeared first on Műszaki Magazin.

Az már a Szövetség tavaly év végén közzétett, országos, reprezentatív, a 11. osztályosok továbbtanulási terveit felmérő (a SOTE PhD hallgatója, Becsei Lilla által, az EJMSZ közreműködésével készített) kutatásból kiderült, hogy a lányok hiába teljesítenek jól a műszaki-és természettudományos tantárgyakban, mégsem a mérnökség jár a fejükben, amikor a jövőjükön gondolkoznak. Magasabb proszociális érzékük miatt sokkal közelebb érzik magukhoz az orvosi, egészségügyi pályákat. Ennek azonban sokszor az az oka, hogy alig, vagy egyáltalán nem tudják, hogy valójában mivel foglalkoznak a mérnökök, mennyire sokszínűek a mérnöki szakmák, illetve – kis kivétellel – élő emberi példa sincs előttük, egy olyan női mérnöké, akinek a karrierje alapján el tudnák képzelni magukat műszaki területen.

Annak érdekében, hogy ezen a helyzeten változtatni lehessen, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elindítja az általános- és középiskolás lányok számára szabott Női mérnök leszek programját, amelynek keretében az EJMSZ tagvállalatainál dolgozó női mérnökök – a céglátogatással egybekötött program keretében — látják vendégül a hozzájuk érkező fiatalokat. Ők kalauzolják körbe az érdeklődő lányokat a munkahelyükön és közben részletesen beavatják őket a napi feladataikba, munkájuk érdekes kulisszatitkaiba, az előttük álló karrierlehetőségekbe. Továbbá ezeken a találkozókon az olyan, sokakat foglalkoztató kérdések elől sem térnek ki, hogy mennyit lehet keresni az ő pozíciójukban, mit kellett elsajátítaniuk ahhoz, hogy sikeresek legyenek a saját területükön. Arra is őszinte válaszokat adnak majd, hogy milyen férfiakkal dolgozni és mi motiválja őket a munkában, valamint hogyan egyeztetik össze munkájukat a magánélettel.

A teljesen szabadon választható, ingyenesen igénybevehető, de regisztrációhoz kötött „Női mérnök leszek” programra a pályaválasztás előtt álló lányokat természetesen elkísérhetik – a gyengébb nemet képviselő – szüleik, tanáraik is. A Szövetségen belül ezt a kezdeményezést a Balluff-Elektronika Kft., a Diehl Aviation Hungary Kft., az Emerson Automation FCP Kft., az Emerson Process Management Magyarország Kft., az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., az Ericsson Magyarország Kft., a Güntner-Tata Kft., a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft., a MÁV Magyar Államvasútak Zrt., a MÁV-Start Zrt., a MOL Nyrt., az MVM Zrt., az NI Hungary Kft., a Robert Bosch Kft és a Sensirion Hungary Kft. hívta életre és már lehet is hozzájuk jelentkezni a https://ejmsz.hu/noimernokleszek/oldalra kattintva.

Az EJMSZ

Az EJMSZ azért jött létre, hogy közvetlen tapasztalataival segítse és támogassa, még intenzívebbé tegye az oktatási intézmények, a gazdasági szereplők és a mérnökszakma képviselői közötti kapcsolatot; tanácsaival hozzájáruljon egy sikeres és kreatív mérnöknemzedék kimunkálásához.

Az EJMSZ tagvállalatai: Balluff-Elektronika Kft., Continental Automotive Hungary Kft., Diehl Aviation Hungary Kft., Emerson Automation FCP Kft., Emerson Process Management Magyarország Kft., EON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., Ericsson Magyarország Kft., evosoft Hungary Kft., Güntner-Tata Kft., Kontron Hungary Kft., Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft., LEGO Manufacturing Kft., MÁV Magyar Államvasútak Zrt., MÁV-Start Zrt., MOL Nyrt., MVM Zrt., Nemak Győr Kft., NI Hungary Kft., NOKIA Hungary, OPUS TITÁSZ ZRT., Robert Bosch Kft., Sensirion Hungary Kft.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Nőnapon indult a női mérnök program appeared first on Műszaki Magazin.

De azt tudtad, hogy – még a felnőttek számára is – igazán hasznosak is? Egy társasjáték party során különböző készségeket és képességeket gyakorolhatunk, amelyek a mindennapi életben is hasznosak lehetnek, de a jövő mérnökeinek is fontos tudást adhatnak.

Nézzük meg, hogy milyen előnyökkel jár a társasjátékozás!

Fejlesztik a koordinációs készségeket

A társasjátékok kitűnően fejlesztik a koordinációs készségeket. Épp ezért már egészen kicsi, akár néhány éves korban érdemes megismertetni a gyerekekkel a kicsiknek szóló játékokat. Ez a készség hasznos lesz a számolás, az írás, az olvasás és a színek megtanulása, de még a sportolás során is!

Türelemre tanítanak

Egy társasjáték tele van izgalmas pillanatokkal, ugyanakkor sokszor ki kell várnunk a sorunkat. Ez segít türelemre tanítani a gyerekeket, akik így megtudják, hogy a jó dolgokra gyakran várni kell és nem kaphatnak meg mindent azonnal.

Javítják a koncentrációs készséget

A memóriafejlesztő és a logikai társasjátékok figyelemre késztetik a gyerekeket, így a koncentrációs készség javítására is kiválóan használhatók. A jó koncentrációs készség óriási előnyt jelent mind az iskolában, mind a tanulás során és a munkavégzésben úgyszintén.

Segítenek fókuszálni

A megszakítás nélküli játék olykor még a felnőtteknek is kihívást jelenthet. Pedig a tartós fókuszálás képessége rendkívül fontos készség a tanulás és a munka szempontjából is.

Fejlesztik a logikai és matematikai gondolkodást

A társasjátékok során különböző stratégiákat kell alkalmazni, amelyek igénybe veszik az analitikus és a problémamegoldó készségeket.  A matematikai teljesítmény szempontjából két legfontosabb agyterület a prefrontális kéreg és a parietális lebeny. Egyes, a területtel foglalkozó kutatások kimutatták, hogy ezek fejlesztésére kiválóan alkalmasak a társasjátékok.

Együttműködésre tanítanak

Akár az iskolában, akár a munkahelyen óriási előnyt jelent a fejlett együttműködésre való képesség. Épp ezért a kooperatív társasjátékok gyerekek és felnőttek számára egyaránt rendkívül hasznosnak lehetnek.

Segítenek a szellemi fittség megőrzésében

A társasjátékozás nemcsak a gyerekeknek, hanem az idősebbeknek is jót tesz. Egy kutatás szerint, akik rendszeresen játszanak nem digitális játékokat, jobb eredményeket érnek el a memória teszteken 70 éves koruk körül. A társasjátékozás tehát serkenti az agy működését, és megelőzheti az időskori leépülést.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Játék a jövő mérnökeinek – A társasjátékok fejlesztő hatásai appeared first on Műszaki Magazin.

Csak a gyógyszeriparban és az orvosi gyártóiparban több mint 120 000 új munkakör jöhet létre, mivel a világjárvány felgyorsítja a mesterséges intelligencia (MI) irányába történő elmozdulást.

Az Európai Unió innovációs szervezete, az EIT égisze alá tartozó EIT Health összeurópai kezdeményezést indított el, hogy ipari és technológiai nagyvállalatokkal együttműködve új tehetségeket nyerjen meg az egészségügyi ágazatnak, egyúttal felkészítse a szektort a jövő kihívásaira. A földrész vezető egészségügyi innovátorait tömörítő hálózat a WorkInHealth Alapítvány keretei között dolgozik azon, hogy kezelje a következő évtizedben várható munkaerőhiány okozta nehézségeket.

A világjárvány felgyorsította a mesterséges intelligencia (MI) adaptálását, valamint az adatvezérelt és digitális munkahelyek elterjedését. Becslések szerint tíz éven belül több mint 120 000 új munkahely jöhet létre azáltal, hogy a gyógyszer- és az orvostechnikai iparban a munkakörök fele automatizálható lesz. Mindeközben a biotechnológiai gyártásban már ma is nehézséget okoz a biomérnökök, az automatizálási szakemberek vagy a gyártástechnológiában jártas munkatársak megtalálása. Ennek ellenére a gyógyszeriparban és orvosi gyártásban működő vállalatoknak alig egyharmada indít átképzési programokat, és az erre szánt összegek jóval alacsonyabbak, mint a technológiai nagyvállalatok, például az Amazon vagy az AT&T esetében, amelyek alkalmazottanként akár 27 000 eurót is költenek erre.

A WorkInHealth Alapítvány célul tűzi ki, hogy egy MI-re épülő platform alkalmazásával találjon megfelelő szakembereket az üresen álló egészségipari pozíciókba, egész Európában. Ennek érdekében a szervezet kétmillió eurónyi támogatást kíván összegyűjteni a technológiai szektor vállalataitól, amelyből új tehetségeket toborzó kampányokat, illetve a meglévő szakemberek átképzését finanszírozná, hogy így is segítsen Európának belépni a digitális egészségügy korába. A szervezet számít az EIT Health jelenlegi partnerhálózatának tagjaira – amelyek között olyan cégek találhatók, mint a Sanofi vagy az Atos – de az egészségügyi szektoron kívülről is megpróbál szponzorokat bevonni, akár olyan nagyvállalatokat is, mint az Amazon, az Apple és a Microsoft.

Celine Carrera, az EIT Health oktatási igazgatója, egyben a WorkInHealth Alapítvány elnöke elmondta:

„Ha Európa pezsgő és fenntartható egészségügyi iparágnak akar otthont adni, amely képes vezető szerepet betölteni a globális innovációs versenyben, akkor hathatós választ kell adnia a tehetségek toborzásában és képzésében fennálló kihívásokra. Egyértelmű, hogy az iparágnak sürgősen meg kell találnia a módját, hogy képes legyen vonzani és megtartani a tehetségeket, ahogyan a továbbképzés és az átképzés felgyorsítására is. Közös erőfeszítésre lesz szükség ahhoz, hogy rugalmas és izgalmas karrierutakat alakítsunk ki, és megtaláljuk azokat a tehetségeket, akik ezeket választják. Büszkék vagyunk rá, hogy úttörő szerepet tölthetünk be egy hosszú távú kollektív megoldásban.”

A szakképzettség fejlesztése – különösen a digitális készségek és a kutatás-fejlesztés területén – számos nemzeti és EU által támogatott helyreállítási terv központi eleme volt a világjárvány után. A francia kormány előrejelzése szerint 2030-ig 130 000 új munkahely létesül az egészségügyi technológiával foglalkozó start-up és scale-up vállalkozásokban.

A WorkInHealth Alapítvány fő céljai az egészségügyi szektor imázsának és hírnevének javítása, az ágazatban indított karrier vonzóbbá tétele, a benne tevékenykedő szervezetek igényeinek pontos felmérése, valamint képzési programok támogatása tapasztalt szakemberek és frissdiplomások számára egyaránt.

Cedric Volanti, a Thermo Fisher Scientific vírusvektorok fejlesztésével foglalkozó európai részlegének alelnöke elmondta:

„A biotechnológiai gyártás területén rengeteg az üres pozíció, sok tehetség hiányzik a piacról, és ez fennakadásokat okoz az üzletmenetben. Ez egy fontos kihívás, amire mindenképp választ kell találni. Mindent meg kell tennünk, hogy a következő években ne kerüljünk olyan helyzetbe, hogy hiány alakul ki az egészségügyben dolgozó digitális és adatszakemberekből. Eljött a cselekvés ideje!”

Az EIT Health-ről vagy a WorkInHealth Alapítványról további információért látogasson el IDE! 

The post 120 ezer új egészségügyi mérnökre és technikusra lesz szükség Európában appeared first on Műszaki Magazin.

Több sikeres földi tesztet követően 2021. december 21-én először szállt fel egyedülálló hibrid meghajtású kísérleti repülőgép, amelyet a világon elsőként egy integrált párhuzamos hibrid hajtásrendszer emelt a magasba. A tesztrepülések bebizonyították: a hibrid-elektromos hajtásrendszerrel felszerelt kisrepülőgép hatékonyabb, energiatakarékosabb, akár 20 százalékkal kevesebb üzemanyagot fogyaszthat, mint egy hagyományos belső égésű motorral meghajtott, azonos méretű repülőgép. Ez jelentős károsanyagkibocsátás-csökkenést eredményez.

A Tecnam módosított P2010-es típusú repülőgép elektromos hajtásrendszerének, az elektromos motornak, az inverternek, az akkumulátornak és az irányító rendszernek a tervezéséért, gyártásáért és integrációjáért a magyar Rolls-Royce csapat volt a felelős.

A repülőgépbe épített fejlett technológia lehetővé teszi az üzemanyag-fogyasztás és a károsanyagkibocsátás-csökkentését, valamint a repülés elemzését, mivel a rendszer optimális működése érdekében a repülés során valós idejű, átfogó adatokat gyűjt. A hajtásrendszer megalkotása egyúttal a Rolls-Royce globális fenntarthatósági célkitűzéseit is jól tükrözi, hogy a vállalat hozzájáruljon, hogy 2050-re karbonsemleges legyen a repülés és a teljes légiipar.

A H3PS (“High power”, vagyis nagy teljesítményű, “Hybrid powertrain”, vagyis hibrid hajtásláncú és “High-scalability aircraft”, vagyis nagy skálázhatóságú hajtásrendszer) a Rolls-Royce Magyarország csapatának egyik olyan jelentős projektje, amelyben sikeresen hajtottak végre repülési tesztet. A kiemelkedő eredménnyel zárult H3PS program egyben a Tecnammal való hosszú távú együttműködést is erősíti, mivel a két vállalat egyesítette erőit, hogy egy teljesen elektromos meghajtású ingázó repülőgépet állítson forgalomba.

„A H3PS repülőgép sikeres első repülése a magyar Rolls-Royce csapat úttörő eredménye a hibrid-elektromos repülés fejlesztése terén. A program bebizonyította, hogy képesek vagyunk egy teljesen integrált rendszert megtervezni, legyártani és beszerelni, valamint újabb repülési tapasztalatokat szereztünk hibrid-elektromos repülés terén. Az itt megszerzett tudást a magyar Rolls-Royce a jövőben nemzetközi projektekben használja majd, amelyek célja nagyobb teljesítményű hibrid hajtásrendszerek megalkotása, amik akár egy 19 férőhelyes ingázó repülőgépet is meg tudnak hajtani”

– mondta Koltai Zoltán, a Rolls-Royce Electrical Globális gyártásért felelős vezetője.

„A H3PS-nek köszönhetően tovább növeltük kompetenciáinkat a tisztán elektromos és hibrid-elektromos meghajtású energiaátalakító- és hajtásrendszerek fejlesztésében a légiközlekedés számára. Magyar kollégáink a nemzetközi csapat részeként dolgoznak a légiközlekedés forradalmasításán, így például egy eVTOL (electrical Vertical Take-Off and Landing) légi jármű teljesen elektromos hajtásrendszerének fejlesztésén. A Rolls-Royce elkötelezett a fenntartható karbonsemleges repülés megvalósítása mellett”

– mondta Dr. Balázs Gergely György, a Rolls-Royce Magyarország ügyvezető igazgatója.

„A kísérleti repülő sikeres légi tesztje a csapat úttörő eredménye a hibrid-elektromos repülés fejlesztése terén. Az együttműködés a Tecnam-mal és a Rotax-szal rendkívül hasznos volt, a közös munka tovább növelte képességeinket a fejlett légi közlekedés piacán a tisztán elektromos és hibrid-elektromos energiaátalakító- és hajtásrendszerek kifejlesztésében. A Rolls-Royce elkötelezett abban, hogy olyan technológiai megoldásokba fektessen, ami lehetővé teszi a fenntartható repülést”

– mondta Rob Watson, a Rolls-Royce Electrical elnöke.

A H3PS repülőgép-projektről

A Rolls-Royce Magyarország a Tecnam és a Rotax vállalatokkal közösen fejlesztette ki a párhuzamos hibrid-elektromos hajtáslánc prototípusát. A vállalatok 2018-ban kezdték el közös munkájukat a “H3PS” programban, az európai Horizon 2020 alap keretében. A H3PS program lényege, hogy egy négyüléses Tecnam P2010 repülőgépet párhuzamos hibrid-elektromos hajtáslánccal szerelnek fel, amely az első ilyen jellegű, általános repülésre kifejlesztett hajtáslánc, és amely segít csökkenteni az üzemanyag-fogyasztást, sőt megnöveli a repülőgép hatótávolságát. A program fejlett technológiát hozott létre egy kisebb teljesítményosztály számára, miközben a nagyobb repülőgépek részére is skálázható.

A Rolls-Royce Magyarország a párhuzamos hibrid-elektromos meghajtás elektromos részéért felelt, és kifejlesztett egy 30 kW-os villamos gépet (amely motor és generátor egyben), elektromos vezérlő-, energiaelosztó- és teljes akkumulátorrendszert. A 30 kW-os elektromos gép a belső égésű motor indítómotorjaként működik. Felszállás és emelkedés közben az akkumulátorok energiáját felhasználva motorként extra nyomatékot biztosít a belső égésű motor számára. Amikor a repülőgép eléri a repülési magasságot, generátorként működik, és újratölti az akkumulátorokat.

Mivel az elektromos motor hozzájárul a repülőgép meghajtásához, a belső égésű motor mérete csökkenthető. A Tecnam P2010 esetében a 180 lóerős belső égésű alapmotor helyett egy kisebb, mindössze 141 lóerős belső égésű motort integráltak a mérnökök hibrid rendszerrel optimalizálva – ez pedig az üzemanyag-fogyasztás jelentős csökkenését eredményezi, így alacsonyabb üzemeltetési költség érhető el. A kisebb üzemanyag fogyasztás a hatótávolság kiterjesztését eredményezheti.

A projekt célja volt többek között, hogy a hibrid hajtásrendszer beépítési súlya megegyezzen a belső égésű motoros verzióval, így megőrizve a repülőgép terhelhetőségét.

The post Magyar Rolls-Royce mérnökök hajtásrendszer fejlesztése appeared first on Műszaki Magazin.

Ebben a szakemberek rámutatnak arra is, hogy az idei egyetemi, főleg vidéki campusokon megtartott állásbörzéken az volt a legjellemzőbb, hogy 80 – 90 százalékban határinkon túlról érkező fiatalok érdeklődtek a meghirdetett hazai mérnöki állások, gyakornoki lehetőségek iránt. A külföldi diákok elsősorban határozott időre szóló megbízatásokat kerestek, amelyek révén releváns szakmai tapasztalatokat és gyakorlati ismereteket szerezhettek meg.

„A mérnöki tudás és diploma sokat ér a piacon. Évek óta nagy a kereslet a fiatal pályakezdők iránt is, köszönhetően az országban megvalósuló újabb és újabb beruházásoknak, amelyek hozzáértő műszaki szakembereket igényelnek. A hazai felsőoktatás viszont továbbra sem tudja megfelelő számban garantálni a szakma következő generációját, aminek egyrészt az az oka, hogy egyre kevesebben jelentkeznek műszaki képzésekre, másrészt a lemorzsolódások miatt sokan el sem jutnak a diplomáig.”

– foglalta össze a műszaki felsőoktatás sanyarú helyzetét Dr. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) elnöke.

A tényekre, tapasztalatokra támaszkodva a szakember úgy látja, hogy a pályakezdő magyar mérnökök részint azért maradnak távol a kifejezetten őket megcélzó műszaki állásbörzéktől, mert sokan közülük eleve külföldi tapasztalatszerzésben gondolkoznak. Azok pedig, akik magyarországi nagyvállalatoknál szeretnének elhelyezkedni, jellemzően a diplomájuk átvétele után kezdenek bele aktívabban a munkakeresésbe és néznek utána a számukra legoptimálisabb pozícióknak, akár gyakorlati, akár konkrét állás formájában. Velük ellentétben a külföldi hallgatók jobban előre terveznek, és még a végzés előtt szeretnék biztosítani a helyüket valamely magyarországi nagyvállalat mérnöki csapatában, ezért növekszik évről – évre a nem magyar anyanyelvű diákok száma az állásbörzéken. A cégek saját statisztikái szerint pedig a hozzájuk jelentkezők közel felét sikerül is valamilyen pozícióban alkalmazniuk. A fizetések ugyanakkor a mérnöki szegmensben mindenki számára nagyon csábítóak. Jellemzően 1-2 éves munkatapasztalattal már akár félmillió forintot meghaladó bruttó fizetést kaphatnak a fiatalok, akiknek a vállalatok többsége számtalan továbbképzést, valamint kiszámítható, tervezhető karrierutat biztosít a folyamatos fejlődéshez.

The post Egyre több külföldi fiatal jelentkezik a hazai mérnökállásokra appeared first on Műszaki Magazin.

Juracsek Ivett 2019-ben végzett a győri Széchenyi István Egyetemen logisztikai mérnök szakon, csomagolási szakirányon. Tudatosan készült a mérnöki pályára, az egyetemi csomaglabor pedig a tényleges irányt is megmutatta számára. A laboratóriumban megtapasztalt gyakorlati oktatás olyan hatással volt szakmai érdeklődésére, hogy a megszerzett magas szintű tudást azóta már folyamatfejlesztő mérnökként hasznosítja egy egészségügyi segédeszközöket gyártó cég, a Coloplast csomagolói és logisztikai központjában.

Már az általános iskolában is a reáltárgyak érdekelték. Tudásszomját a középiskolában matematikafakultáción csillapította, így érettségi után nem is volt kérdés számára, hogy mérnök szeretne lenni.

„Úgy éreztem, hogy bármilyen irányba indulok el a mérnöki képzésen belül, nem lőhetek mellé a Széchenyi István Egyetemen. Végül a logisztika nyert, aztán a csomagolásfejlesztő szakirány kiválasztásával már körvonalazódott a szakmai jövőképem”

– fogalmazott Juracsek Ivett. Kifejtette, hogy ebben jelentős szerepe volt az egyetem csomaglaborjának, ahol valódi tudást kapott, hiszen gyakorlati szempontból is megismerhette leendő szakmáját.

„Az egyetem utolsó félévében a Coloplast Hungary Kft.-nél dolgoztam gyakornokként a termeléshez tartozó folyamatfejlesztő csapatban, a szakdolgozatomat is itt írtam. Az egyetem végeztével pedig maradtam a cégnél főállásban, ahol folyamatfejlesztő (lean) mérnök vagyok”

– mondta el jelenlegi munkájáról a szakember. Hozzátette, hogy a diploma megszerzése óta több folyamatfejlesztési képzésen is részt vett.

„Naponta foglalkozom kisebb projektekkel, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy hatékonyabb legyen a munka a termelésben, de folyamatosan viszek komplexebb és több időt igénylő fejlesztéseket is. Jelenleg egy új gépes környezet kialakítása és a hozzá tartozó munkafolyamat kidolgozása az egyik legnagyobb projekt, amiben részt veszek. Az eddigi összes rám bízott munkát nagyon izgalmas feladatnak tartottam! Mindből sokat lehetett tanulni és fejlődni.”

Kérdésünkre, hogy mi volt a legpozitívabb, illetve a legnegatívabb impulzus, ami képzése vagy munkája során érte, elmondta:

„Szerencsésnek érzem magam, mert kizárólag inspiráló élmények és vélemények találtak meg mind az egyetemi évek alatt, mind a jelenlegi munkahelyemen.”

Kiemelte, hogy rendkívül befogadó a cég, ahol dolgozik, pályakezdő mérnöknőként számos lehetőséget kapott. A férfi mérnök munkatársak pedig örülnek a női szemléletnek, ami egyensúlyt teremt a projektekben. Juracsek Ivett, a MérNŐK Mesék pályázat idei különdíjasa végezetül hangsúlyozta:

„Én imádom a munkámat! Minden mérnöki karon gondolkozó diáknak ajánlom ezt a pályát!”

The post Egyensúlyt teremt a női szemlélet a mérnöki pályán appeared first on Műszaki Magazin.

A szupererejük a tudásuk, a kíváncsiságuk, a kreativitásuk és a tettrekészségük. Az egyetemisták épp ilyen képességekkel rendelkeznek. Számukra indít Magyarországon egyedülálló Talent Gyakornoki Programot a Knorr-Bremse Budapest, a világ legjelentősebb vasúti fékrendszereket fejlesztő és gyártó vállalata. A szokásos gyakornoki képzéseknél jóval kedvezőbb juttatást kínál a résztvevő hallgatóknak és egy négyféléves rotációs programban kivételes rálátást ad egy sikeres világcég szinte teljes működésére.

Augusztus 31-ig várja a Knorr-Bremse Budapest egyetemisták jelentkezését az első Talent Gyakornoki programjára. Legalább két, mesterképzését kezdő vagy alapképzését éppen befejező, elsősorban mérnök, mérnök-közgazdász, műszaki manager, de akár gazdasági hallgatót terveznek felvenni a programba, amely a juttatás mértékével és azzal emelkedik ki a szokásos gyakornoki programok közül, hogy a résztvevőik egyedülálló rálátást szereznek a vállalat szinte teljes működésére. A program két évig tart, ami alatt a gyakornok félévente más-más termeléshez kapcsolódó terület – például folyamatmérnökség, minőségbiztosítási mérnökség, gyártáslogisztika, beszerzés – munkafolyamatait ismerheti meg. Az első gyakornokok már akár 2021 szeptemberében megkezdhetik a program teljesítését. A jelentkezőkre először egy telefonos beszélgetés vár, majd egy rövid felvételi eljárásban kell részt venniük, immár személyesen.

„Az ideális jelölt, amellett, hogy erős szakmai alapokkal rendelkezik, nagyon motivált, lelkes, a munkáját odaadóan végzi és nyitott az új megismerésére, a tanulásra.”

– mondta Kiss Gábor, a Knorr-Bremse Budapest HR igazgatója.

„Természetesen a program során olyan karrier perspektívát mutatunk, amivel maradásra, hosszabb távú elköteleződésre ösztönözzük a hallgatókat.”

A Knorr-Bremse Budapest jövőálló vállalat. Még a járványhelyzetben sem álltak le a fejlesztések, mi több a cégcsoport vasúti üzletágán belül a budapesti központ teljesített az elmúlt félévben a legjobban. Az elmúlt hónapokban is a termelékenységet és hatékonyságot javító Ipar 4.0-ás projekteket hajtottak végre, a 3D fémnyomtatásra épülő új szabadalmat dolgoztak ki és felkészültek további innovációs projektek elindítására. A gyakornokokat nagy tapasztattal rendelkező mérnökök segítik a szakmai fejlődésben és vonják be őket nemzetközi együttműködést igénylő, izgalmas projektekbe. A Talent gyakornokok szakmai és személyiségfejlesztő tréningeken, konferenciákon is részt vesznek majd itthon és akár külföldön is.

„Nem kell külföldre mennie annak a tehetséges mérnöknek, aki világszínvonalú innovációban szeretne részt venni, és akár nemzetközi karrierre vágyik”

– mondta Kovács Attila a vállalat fejlesztési igazgatója.

„Nálunk mindig új, érdekes kihívásokat találhatnak a szakemberek, mert minden fejlesztési projektünk egyedi.”

A Knorr-Bremse Budapestnél gyártják például a világhírű Japán szuperexpressz, a Shinkanzen fékjeit is. A cég munkatársai közvetlen kapcsolatban állnak a termékek megrendelőivel, a termékfejlesztés pedig velük szoros együttműködésben zajlik. Ahány fék, annyi vasúti jármű és annyi különböző projekt külföldi közreműködőkkel: ez teszi a munkát a Knorr-Bremse Budapestnél különösen változatossá. Ezért nem túlzás azt mondani, hogy a Talent Gyakornoki program résztvevőjétől olyan „szupererő” kívántatik, amely a körülbelül 300 km/órás sebességgel száguldó Shinkanzennek is képes megálljt parancsolni.

A Talent Gyakornoki Programra jelentkezni a Knorr-Bremse Budapest honlapján lehet, ahol a részletes jelentkezési feltételek is megtalálhatók.

The post Szuperhősöket keres a Knorr-Bremse Budapest appeared first on Műszaki Magazin.