Miért halljuk olyan sokat azt a Dél-Dunántúlon, hogy középiskolás diákok és az egyetemi hallgatók más városban vagy külföldön képzelik el a jövőjüket? Magyarország erős befektetések bevonzásában, viszont a fiatalok sokszor nem itthon tervezik a karrierjüket. A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán felvehető Esettanulmányok kurzus bemutatja a hallgatóknak a régió nemzetközi színvonalú innovatív vállalkozásainál kínálkozó lehetőségeket. A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter aktívan támogatja a kurzust előadók biztosításával. A következőkben a legutóbbi kurzus üzemlátogatásait szeretnénk bemutatni.

Silójárművek gyártása testközelből

A Spitzer Silo Pécs Kft. a nemzetközi Spitzer-csoport tagjaként 1992 óta gyárt és javít alumínium silójárműveket, melyek különböző iparágakban, például építőanyagiparban, élelmiszeriparban és vegyiparban használatosak. Ezeknél a nyomástartó edényeknél rendkívül fontos a pontos minőség-ellenőrzés későbbi a balesetmentes és megbízható használat érdekében. A tartályokat a tesztelés során 3 bar nyomás alatt vízzel töltik fel, hogy megvizsgálják a hegesztési varratokat. A kritikus részeken röntgenvizsgálatot is végeznek a késztermékeken.

Az üzemlátogatás során a mérnökhallgatók megismerkedtek a közúti jármű nyomástartóedényeinek biztonságtechnikai kérdéseivel és potenciális veszélyeivel. A hallgatók láthatták a gyártási folyamatokat az alapanyagoktól kezdve a felületkezelésig.

Forgácsolt járműalkatrész gyártás a Matro Kft.-nél

Következő alkalommal a hallgatók ellátogattak a dinamikusan fejlődő Matro Kft.-hez. A vállalkozás több mint 30 éve gyárt forgácsolással előállított alkatrészeket a járműipar, és a gépgyártás részére. Gépipari termékei Európa összes személy- és haszongépjármű gyártójának termékeibe beépülnek. A vállalkozás 2020-ban 3500 m² gyártóterülettel bővült, amely Pécsen a Déli Ipari Parkban található. A mérnökhallgatók az üzemben megismerhették a vonóhorogház anya, a vonóhorogtartó-ház és magasnyomású üzemanyag pumpatengely gyártási folyamatát.

Automata raktárrendszer a Körber Hungária Kft.-nél

A látogatás a Körber pécsi gyárában a legújabb nagyberuházásról, az AutoStore raktárrendszerről szólt. Ez az automata rendszer robotok által mozgatott, egymásra pakolt dobozokban tárolja az egyes tételeket. Elődjénél sokkal hatékonyabban használja ki a rendelkezésre álló teret, gyorsabb a be- és kitárolás és kevesebb a hiba. Érezhetően javult a kikészítések, vagyis a termelési terület munkahelyeihez szállított szerszámok és alapanyagok minősége. A technológiaváltás elkerülhetetlen volt: a Körber Hungáriában évente több mint 60 ezer különféle alkatrészt használnak, amelyekből a gyógyszeripartól a logisztikáig számos iparágnak készítenek világszínvonalú gyártóberendezéseket.

Bepillantás a páncélszekrények világába

A szemeszter legutolsó üzemlátogatásán a hallgatók a Strauss Metal Kft.–nél megismerkedtek a széfek és páncélszekrények szerkezetével, a lemezmegmunkálásban rejlő lehetőségekkel, a cég bemutatótermében pedig megnézték a késztermékeket. A Strauss Metal Kft. több évtizedes tapasztalattal a háta mögött jelenleg több mint 600 féle saját fejlesztésű terméket gyárt CAD-CAM technológiával felszerelt üzemében. Páncélszekrények, pánikszobák építéséhez egyedi és innovatív könnyűszerkezetes kompozit anyagot használnak.

A fenti üzemlátogatásokat tartó vállalkozásokat is magában foglaló Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter 48 régiós gépipari vállalkozás, szervezet szövetsége, melynek alapító tagja a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara is. A klaszter szakképzésfejlesztési tevékenységének átfogó célja, hogy a gépipari szakember és a mérnökképzés a vállalkozások valós szükségleteinek megfelelően alakuljon és képzettebb gépipari szakemberek kerüljenek a vállalkozásokhoz. A klaszter a tevékenysége során bemutatja a leendő munkavállalóknak, hogy a Dél-Dunántúl vonzó alternatíva karrierre és otthonteremtésre.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter 2011-es alapítása óta számos együttműködés valósult meg a klaszter és az egyetem között, ilyen például az „Esettanulmányok” szabadon választható egyetemi kurzus, melynek célja, hogy a klasztertagok bemutatkozzanak a hallgatóknak, a leendő mérnökök pedig megismerjék a régió munkalehetőségeit és a cégek által alkalmazott legújabb technológiákat. A kurzus keretén belül az előadásokat és üzemlátogatásokat a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter 10 tagvállalatának képviselője tartja, akik megosztják gyakorlati mérnöki tapasztalataikat. A tanulók találkozhatnak és kérdezhetnek a helyi vállalkozások szakembereitől, az üzemekben pedig közelről láthatják az innovatív technológiákat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kurzus a mérnökhallgatóknak a helyi gépész cégek megismerésére appeared first on Műszaki Magazin.

Egyetemisták pályaképéről és jövőbeni karrierterveikről végzett online kérdőíves kutatást a Siemens Zrt. és az UNIside felsőoktatási portál. A felmérésben több mint kétszáz alapképzésben résztvevő informatikai (28%), műszaki (42%) valamint természettudományi (30%) területen tanuló hallgató vett részt. A kitöltők többsége (55%) budapesti oktatási intézményben, több mint negyedük megyeszékhelyen (28%), közel ötödük (17%) pedig más városban tanul.

A kutatás rávilágít, hogy a hallgatók kétharmada (64%) maga döntött arról, hogy hol szeretne továbbtanulni, harmaduk (32%) a szüleik, vagy valamely családtagjuk hatására, és mindössze 3 százalékuk tanáraik ösztönzésére választotta az adott szakirányt. A pályaorientációban a válaszadók többségét (32%) a hivatástudat és a szakmai érdeklődés vezérelte, csak ezt követte a várható fizetés (24%), majd az egyetemi rangsorok (11%).

Pintér Lívia, az UNIside portál társalapítója és ügyvezetője szerint a STEM területeken tanulók tudatosságát jelzik az eredmények. „Saját, korábbi kutatásaink, amelyekben a teljes képzési körben tanulókat vizsgáltuk, általában ennél vegyesebb képet mutatnak a diákokról: sokkal inkább támaszkodnak általában barátaikra, és egyéb kevésbé egzakt információkra a döntéseikben. Itt látszik, hogy a terület mennyire meghatározza a gondolkodási metódusokat” – mondta.

Matematika és informatika: a leginkább és a legkevésbé kedvelt tantárgyak egyaránt

A felmérés a diákok kedvenc és kevésbé kedvelt tantárgyait is rangsorba állítja. A válaszokból kiderül, hogy a matematika és az informatika megosztja a hallgatókat: mindkét terület dobogós helyen végzett a leginkább és a legkevésbé kedvelt tantárgyak listáján is. Az első három kedvenc tantárgycsoport az informatika és programozás (27%), a menedzsment és gazdálkodás (15%), illetve a matematika és statisztika (14%) voltak. A legkevésbé kedvelt tárgyak között szintén a matematika és statisztika szerepel (29%), ezt követi a fizika és mechanika (17%), majd az informatika és programozás (12%).

Összhangban az egyetemi tanulnivalók és a kezdeti elvárások

A kérdőívet kitöltők 59 százaléka úgy látja, hogy az egyetemi témák és tanulnivalók teljes mértékben összhangban vannak kezdeti elvárásaikkal. A saját képességeikhez mérten a válaszadók háromnegyede (77%) gondolja azt, hogy a kezdeti elvárások inkább, vagy teljes mértékben megegyeznek az egyetemen tapasztaltakkal. A hallgatók csaknem fele (42%) úgy érzi, könnyű helytállnia és megfelelnie a felsőoktatási követelményeknek, harmaduknak (34%) azonban már jóval nehezebb jól teljesíteniük, és hozzávetőlegesen negyedük (24%) véleménye szerint az egyetem elvégzése kihívásokkal teli.

A kihívások között egyebek mellett megemlítették a feszített tempót és a leterheltséget, a kevés óraszámot, vagy a félévek és a kreditrendszer aránytalanságait. A kitöltők több mint fele kihívásként tekint a gyakornokoskodásra, de sokuknak plusz terhet jelent a további képzéseken és kutatásokban való részvétel.

Tanulmányok bővítése külföldön

A válaszadók több mint fele (55%) rövidebb vagy hosszabb ideig külföldön bővítené ismereteit. A hallgatók leginkább Németországba, Spanyolországba és Ausztriába vágynak. De szívesen tanulnának Hollandiában, Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban is.

Itt dolgoznánk szívesen a fiatalok

A frissen végzett diplomások elsősorban álláshirdetéseket böngészve, másodsorban minden lehetséges csatornát – beleértve a hirdetéseket, börzéket, saját kapcsolatokat – felhasználva, harmadsorban pedig ismerősi ajánláson keresztül keresnének munkát.

A kitöltők közel fele (49%) külföldi tulajdonú, multinacionális vállalatnál helyezkedne el, de népszerű a hazai nagyvállalatnál (44%), illetve hazai kis- és középvállalkozásnál (39%) történő karrierindítás is. A kitöltők negyede (24%) nyitott lenne önálló vállalkozást indítani. A válaszadók csupán 4 százaléka említette, hogy neki mindegy, bármelyik for-profit vagy non-profit munkaadó megfelelő (több válasz is lehetséges volt).

„Összecseng ezzel a saját tapasztalatunk. Azt látjuk, hogy a mostani pályakezdők a korábbi generációkhoz képest gyorsabb ütemű előrelépési lehetőségeket igényelnek. Az ipar 4.0 korában ehhez elengedhetetlen a folyamatos tanulás és szakmai fejlődésre való nyitottság”- tette hozzá Sápi Judit. A Siemens Zrt. HR-vezetőjének tapasztalatai szerint a munkában a fiatalok számára fontos a pozíciójuk divatos megnevezése is.

Menő foglalkozások

A műszaki területen tanuló diákok körében leginkább a mérnöki és menedzseri-tervezői pályák tűnnek az elhelyezkedés szempontjából a legreálisabb foglalkozásoknak, úgy mint villamosmérnök, gépészmérnök, építészmérnök, tervezőmérnök. Az informatikai terület hallgatói pedig programozói, szoftverfejlesztői állásokra készülnek, de az adat, az AI és a szakmához kapcsolódó üzleti foglalkozások is népszerűnek tűnnek.

A természettudományok hallgatói az orvosi és a gyógyszeripari foglalkozásokat (gyógyszerész, gyógyszerkutató) jelölték meg, mint legvalószínűbb elhelyezkedési területeket. Ugyanakkor itt is látható, hogy a szakmához lazán kapcsolódó (például marketing) foglalkozásban is gondolkoznak.

„A kutatást azért végeztük, hogy jobban feltérképezzük a legújabb ipari technológiákkal foglalkozó fiatalok motivációit, és ennek segítségével is közelítsük a munkahelyi lehetőségeket a vágyott jövőképekkel” – emelték ki a szakemberek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A mérnöki, programozói és orvosi pályát tartják legvonzóbbnak az egyetemisták appeared first on Műszaki Magazin.

Az már a Szövetség tavaly év végén közzétett, országos, reprezentatív, a 11. osztályosok továbbtanulási terveit felmérő (a SOTE PhD hallgatója, Becsei Lilla által, az EJMSZ közreműködésével készített) kutatásból kiderült, hogy a lányok hiába teljesítenek jól a műszaki-és természettudományos tantárgyakban, mégsem a mérnökség jár a fejükben, amikor a jövőjükön gondolkoznak. Magasabb proszociális érzékük miatt sokkal közelebb érzik magukhoz az orvosi, egészségügyi pályákat. Ennek azonban sokszor az az oka, hogy alig, vagy egyáltalán nem tudják, hogy valójában mivel foglalkoznak a mérnökök, mennyire sokszínűek a mérnöki szakmák, illetve – kis kivétellel – élő emberi példa sincs előttük, egy olyan női mérnöké, akinek a karrierje alapján el tudnák képzelni magukat műszaki területen.

Annak érdekében, hogy ezen a helyzeten változtatni lehessen, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elindítja az általános- és középiskolás lányok számára szabott Női mérnök leszek programját, amelynek keretében az EJMSZ tagvállalatainál dolgozó női mérnökök – a céglátogatással egybekötött program keretében — látják vendégül a hozzájuk érkező fiatalokat. Ők kalauzolják körbe az érdeklődő lányokat a munkahelyükön és közben részletesen beavatják őket a napi feladataikba, munkájuk érdekes kulisszatitkaiba, az előttük álló karrierlehetőségekbe. Továbbá ezeken a találkozókon az olyan, sokakat foglalkoztató kérdések elől sem térnek ki, hogy mennyit lehet keresni az ő pozíciójukban, mit kellett elsajátítaniuk ahhoz, hogy sikeresek legyenek a saját területükön. Arra is őszinte válaszokat adnak majd, hogy milyen férfiakkal dolgozni és mi motiválja őket a munkában, valamint hogyan egyeztetik össze munkájukat a magánélettel.

A teljesen szabadon választható, ingyenesen igénybevehető, de regisztrációhoz kötött „Női mérnök leszek” programra a pályaválasztás előtt álló lányokat természetesen elkísérhetik – a gyengébb nemet képviselő – szüleik, tanáraik is. A Szövetségen belül ezt a kezdeményezést a Balluff-Elektronika Kft., a Diehl Aviation Hungary Kft., az Emerson Automation FCP Kft., az Emerson Process Management Magyarország Kft., az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., az Ericsson Magyarország Kft., a Güntner-Tata Kft., a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft., a MÁV Magyar Államvasútak Zrt., a MÁV-Start Zrt., a MOL Nyrt., az MVM Zrt., az NI Hungary Kft., a Robert Bosch Kft és a Sensirion Hungary Kft. hívta életre és már lehet is hozzájuk jelentkezni a https://ejmsz.hu/noimernokleszek/oldalra kattintva.

Az EJMSZ

Az EJMSZ azért jött létre, hogy közvetlen tapasztalataival segítse és támogassa, még intenzívebbé tegye az oktatási intézmények, a gazdasági szereplők és a mérnökszakma képviselői közötti kapcsolatot; tanácsaival hozzájáruljon egy sikeres és kreatív mérnöknemzedék kimunkálásához.

Az EJMSZ tagvállalatai: Balluff-Elektronika Kft., Continental Automotive Hungary Kft., Diehl Aviation Hungary Kft., Emerson Automation FCP Kft., Emerson Process Management Magyarország Kft., EON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., Ericsson Magyarország Kft., evosoft Hungary Kft., Güntner-Tata Kft., Kontron Hungary Kft., Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft., LEGO Manufacturing Kft., MÁV Magyar Államvasútak Zrt., MÁV-Start Zrt., MOL Nyrt., MVM Zrt., Nemak Győr Kft., NI Hungary Kft., NOKIA Hungary, OPUS TITÁSZ ZRT., Robert Bosch Kft., Sensirion Hungary Kft.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Nőnapon indult a női mérnök program appeared first on Műszaki Magazin.

2023. február 11-én, szombaton rendezik meg a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara szervezésében a 14. RobonAUT technológiai versenyt, amelyen önállóan működő robotautók állnak rajthoz. Az autóknak emberi beavatkozás nélkül kell végighaladniuk egy gyorsasági és egy akadálypályán, útjuk során több részfeladatot teljesítve. A kis önvezető autók összecsapása 10 órakor kezdődik a BME Q épületének aulájában. (1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 2.)

Az idei verseny újdonsága, hogy az ügyességi pályán kalózrobot is közlekedni fog, amellyel az ütközést el kell kerülni.

A 3 millió Ft összdíjazású RobonAUT 2023 elnevezésű versenyen a 3 fős hallgatói csapatok saját építésű, önműködő robotautóinak emberi beavatkozás nélkül kell végigmenniük egy  gyorsasági és egy akadálypályán.

A pálya elrendezése előre nem, de elemei – pl. konvoj, vasúti átjáró, parkolás – ismertek a résztvevők számára. A nézők az autókra szerelt kamera segítségével a kivetítőn és az interneten is valós időben tudják követni az eseményeket. A megmérettetéssel az egyetem célja a hallgatók gyakorlati ismereteinek bővítése és a kapcsolatteremtés lehetőségének biztosítása a vállalati szektor képviselőivel.

A versenyen való sikeres részvétel komoly mérnöki ismereteket igényel. A feladat teljesítéséhez el kell mélyedni a mikrokontrollerek világában, az irányítástechnika, az elektronikus áramkörök, valamint a programozás rejtelmeiben. A rendkívül látványos, játékos, ugyanakkor nagy szaktudást igénylő versenyen való eredményes szereplés kitűnő ajánlólevél a jövő intelligens autóinak fejlesztéseivel foglalkozó vállalatokhoz történő belépésre.

Az év első intelligens miniautó-versenye kiváló családi program is egyben, hisz alkalmat teremt a műszaki és a természettudományos szakmák népszerűsítésére.  Ha egy ilyen megmérettetésről egy kisiskolás hazamegy, arról fog ábrándozni, milyen robotot építsen magának – hangsúlyozza Tevesz Gábor, a verseny egyik fővédnöke.

Kövesse az elő online közvetítést és szavazzon a kedvenc csapatára!

Élő közvetítés itt

További információ: robonaut.aut.bme.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post RobonAUT verseny: a BME mérnökhallgatói mérik össze tudásukat appeared first on Műszaki Magazin.

„2011-ben is azért jöttem a Széchenyi István Egyetemre, mert az intézmény vezetése elhatározta, hogy a gyakorlatközpontú mérnkökképzés útjára lép. Éppen ezért kerestek meg, mint üzleti életben jártas, ipari gyakorlattal rendelkező mérnököt”

– emlékezett a kezdetekre dr. Hanula Barna, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja, aki az azóta eltelt időben folyamatosan tett azért, hogy a szeptemberben bevezetett új módszertant elindíthassa és sikerre vigye.

Dr. Hanula Barna a Bugatti Veyron V16-os, 1001 lóerős motorblokkjával, melynek fejlesztése az ő nevéhez is köthető. Fotó: Májer Csaba József

Miért van szükség új módszertanra – merülhet fel a kérdés. A szakember szerint azért, mert a magyar mérnökök elméleti képzése jónak mondható, alkalmazási kompetenciájukat azonban javarészt az első munkahelyükön kell elsajátítaniuk.

„Egy vállalatnál dolgozó mérnök akkor igazán értékes a cégek számára, ha már alkalmazni is tudja a megszerzett tudását. A mester- és PhD-képzésen pedig az a cél, hogy a mérnök az ismereteit elemezni is tudja, és ezek alapján újat alkotni”

– mutatott rá a trendteremtő nézeteiről is jól ismert motorfejlesztő mérnök.

Mint mondja, a gyakorlatorientált képzést nemcsak hallgatók, hanem az egyetem vezetése és az oktató kollégák is fontosnak tartják.

„Évekbe telt, mire átláttam, mit és hogyan szükséges változtatni a képzésen. Az áttörést és egyben a megoldást egyrészről a németországi Junior Uni gyerekegyetemre való meghívásom idézte elő. Másrészt szemléletformáló volt a Széchenyi István Egyetem és az Audi Hungaria Zrt. által közösen szervezett Audi Development Camp, azaz az egyetem nemzetközi tehetségfejlesztő nyári képzése is”

– részletezte dr. Hanula Barna.

Kiemelte, hogy a fent említett programok filozófiájában benne volt az a szándék, hogy megmutassák, a tanulás eredeti formája a kíváncsiság, a játék és a versengés. Az ifjú tehetségeken látni lehetett, hogy amikor kellő motivációt és téthelyzeteket kapnak, abba se akarják hagyni a munkát.

„Tapasztalatból tudom, a mai fiatalok is érdeklődők és nyitottak, csak érteni kell a nyelvükön. Elképzeléseink alapját adják a tehetségfejlesztő program tapasztalatain alapuló projektek, melyekkel már a tanév első hetében megbízzuk a hallgatókat – felkeltve ezzel érdeklődésüket. Az elméleti tudás hiánya miatt akadályokba fognak ütközni, ezért mivel a versenyszellem is hajtja őket, biztosan meg akarják majd oldani a feladatot, így kérdéseik lesznek. Ha ekkor válaszolunk majd nekik, az elmondottakat nemcsak megértik és elsajátítják, hanem alkalmazni is tudják majd. Emellett a hatékonyság jegyében szeretnénk az egyetemisták gyengeségei helyett az erősségeire fókuszálni. Ennek előfeltétele képességeik feltérképezése, amire időt szeretnék szánni”

– körvonalazta a szakértők bevonásával kidolgozott módszer alapjait a dékán.

Mint mondta, az új módszer részét képezi többek között még az is, hogy hangsúlyt kapnak a Z és alfagenerációk igényeit kielégítő szimulációs gyakorlatok, és fejlesztik a csapatmunkában való helytálláshoz szükséges készségeket. Fontosak lesznek a kommunikációs, személyiségfejlesztő gyakorlatok, amelyek közül néhánnyal az elmúlt években már találkozhattak a széchenyis mérnökjelöltek. Jelentős változásnak számít az is, hogy a projektfeladatra kapott érdemjegy kiválthatja a vizsgát.

Dr. Hanula Barna örömmel jelentette be, hogy a Széchenyi István Egyetem angol nyelvű járműmérnök alapszakán szeptembertől már alkalmazzák az új szemléletet és tantárgyakat, amelyek később az intézmény minden mérnöki képzésében megjelennek. A dékán fontosnak tartotta hozzátenni, hogy a módszer bevezetését az egyetemi modellváltás folyamata, illetve előnyei is elősegítik.

The post Trendet teremt a mérnökképzésben a győri Széchenyi István Egyetem appeared first on Műszaki Magazin.