Amerikai keretrendszerben, az MIT REAP programban a regionális innovációs ökoszisztéma fejlesztésén dolgozik a Műegyetem a Scale-up Hungary csapat tagjaként.

A világ egyik legjobb egyeteme, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) Regional Enterpreneurship Acceleration Programja (MIT REAP) egy olyan globális kezdeményezés, amelynek célja a projektben részt vevő országok, illetve régiók növekedésének felgyorsítása az innovációvezérelt vállalkozói tevékenység támogatásán keresztül.  A program során az adott ország (vagy régió) csapatához tartozó résztvevők az MIT szakembereivel közösen egy reális és rövid/középtávon megvalósítható, részletes javaslatcsomagot és ütemtervet állítanak össze az állam kormányzata számára. E javaslat kivitelezésével érdemi javulás érhető el a vállalkozásindítási nyitottság, valamint a kis és közepes méretű vállalkozások termelékenysége és innovációja területén. A program 10 éves történetében Magyarország az első, és idáig egyetlen közép-kelet-európai résztvevő. A Scale-up Hungary elnevezésű magyar csapat tagja a BME is. A Scale-up Hungary eredményeinek felhasználásával készült el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2023 júniusában közzétett Növekedési jelentése. Az egyetemet Nemeslaki András, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (BME GTK) Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, illetve Szalay Zsolt, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (BME GTK) Gépjárműtechnológia Tanszék tanszékvezető egyetemi docense képviseli a programban. Velük beszélgettünk a projekt eddigi eredményeiről.

Amerikai keretrendszerben, az MIT REAP programban a regionális innovációs ökoszisztéma fejlesztésén dolgozik a Műegyetem a Scale-up Hungary csapat tagjaként.

Nemeslaki András: Műszaki témákban már hosszú évek óta együttműködik a BME és az MIT. Az üzleti karon nagyon régóta dédelgettük a gondolatot, hogy mi is kapcsolatba lépünk velük, és a műszaki területhez hasonló együttműködésbe kezdünk. Az események 2018-tól, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon bekövetkezett változások után gyorsultak fel, amikor egy rövid látogatást tettünk az MIT-n. Az ottani nemzetközi iroda munkatársai meséltek nekünk a REAP-ról. Úgy láttuk, a regionális vállalkozói ökoszisztéma fejlesztése érdekes és hasznos terület, ám a program részvételi díja sajnos meghaladta a lehetőségeinket. Szerencsére a következő évben elindult egy nagyon fontos együttműködés a Műegyetem és az MNB között. Amikor kooperációs lehetőségeket és témákat kerestünk, kézenfekvő volt az MIT programjának felvetése is. A jegybank vezetői már az első pillanattól fogva fontosnak és támogatásra méltónak ítélték a kezdeményezést, amely jól illeszkedett az MNB magyar innovációs ökoszisztéma fejlesztését célzó elképzeléseihez. A Műegyetem részvételének anyagi támogatásán túl az MIT-s program öt érdekelt felet igénylő csapatának megszervezésében is vezető szerepet játszottak a bank munkatársai.

Miért volt fontos az MNB számára az MIT-s keretrendszer alkalmazása?

Nemeslaki András: Az MIT keretrendszer lényege az, hogy négy szemeszter alatt az ökoszisztéma gyengeségeinek és erősségeinek feltárásával kezdve, a stratégiaalkotáson keresztül kidolgozott akcióterv kialakításáig, majd annak a fenntartásig jutunk el. A magyar gazdaság 2010-es években tapasztalt növekedésének alapja a gazdaság elsősorban extenzív (mennyiségi) tényezőkön alapuló növekedése volt, ám ennek forrásai mára elapadtak. Ahhoz, hogy Magyarország a 2020-as években is folytassa gazdasági felzárkózását, és ki tudjon törni a közepes fejlettség csapdájából, szükségszerűen át kell állnia az intenzív növekedési modellre, amelynek alapja a termelékenység és a versenyképesség növelése, valamint az energiahatékonyság javítása. Az intenzív növekedési fordulat alapvető eleme az innováción és a folyamatos megújuláson alapuló vállalati szektor, ami a piacképes tudás, ismeret létrehozása révén biztosítja a hazai értékteremtőképesség növekedését. A magyar innovációs aktivitás mind ráfordítás, mind eredmény szempontjából jelentősen elmarad az EU-s átlagtól. A kisebb vállalkozások körében különösen alacsony az intellektuális eszközök felhalmozásának szintje (ún. okos beruházás), amit a szabadalmak, a védjegyek és a formatervezési minták alacsony száma is mutat. Ám Magyarország innovációs hatékonysága nemzetközi összehasonlításban komoly növekedési tartalékot mutat: értékünk aktuálisan az EU-s átlaghoz képest 57 százalék, míg a TOP5 EU-s országhoz viszonyítva 37 százalék. Az MIT tézise, miszerint a regionális gazdasági növekedés alapjai az innovációvezérelt vállalkozások ezért fontos az MNB-nek és az egész országnak.

Szalay Zsolt: Naponta olvashatunk a hírekben arról, hogy az országban elfogyott a bevonható munkaerő. A Scale-up Hungary csapatának stratégiai célja a gazdasági növekedés és a termelékenység fellendítése a magyar innovációvezérelt vállalkozások (Hungarian Innovation Driven Enterprises, HIDE) létszámának növelésével, ami egybecseng az MNB törekvéseivel.

Szalay Zsolt, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (BME GTK) Gépjárműtechnológia Tanszék tanszékvezető egyetemi docense

Mit mutatnak a kutatási eredmények, hogy állunk innovációvezérelt vállalkozások tekintetében?

Nemeslaki András: Az MNB vezetésével elvégeztünk egy, a világon egyedülálló kutatást. 400 ezer vállalkozást elemeztek az MNB szakértői hat adatbázis összekapcsolásával. A szabadalmi adatbázissal, a cégregiszterrel, a NAV adataival, megvizsgáltuk, mely cégek kaptak K+F adókedvezményt, mindezeket pedig összehasonlítottuk az innovációs pályázatok nyerteseinek listájával, majd egy meghatározott algoritmus szerint azonosítottuk az innovációban élenjáró vállalkozásokat. Megjegyzem, az Amerikai Egyesült Államokban a velünk együtt induló régiók képviselői ezt a felmérést kérdőíves alapon végezték el. A magyarországi big data elemzés eredménye arra is választ adott, hogy az ilyen vállalkozások növekvő számmal vannak jelen a hazai gazdaságban. A kutatás 1100 innovációvezérelt hazai vállalkozást azonosított, ami a magyarországi cégeknek a 0,3 százaléka, de ezek a cégek adták a teljes bruttó export 13 százalékát, illetve a hazai éves GDP-növekmény 22,8 százalékát 2009 és 2019 között!

400 ezerből sok vagy kevés 1100 innovátor vállalkozás?

Szalay Zsolt: Az MIT szerint az innovációvezérelt cégeket onnan lehet felismerni, hogy a fejlődési görbéjük negatív tartományból indul, majd ezt exponenciális növekedés követi. A hazai tapasztalat azonban egészen más. Nincs mínuszos indulás, az ok pedig nem más, mint a kockázati tőkebefektetés hiánya. A vállalkozások csakis saját tőkével tudnak elindulni, emiatt lassabban fejlődnek. Arról nem is beszélve, hogy ha lenne hatékony kockázati tőkebefektetés, nem 1100-an lennének, hanem sokkal többen. A csapat beazonosította, hogy mi az, ami ma talán a legjobban hiányzik egy sikeres vállalkozáshoz Magyarországon: a bizalom. Nem vagyunk együttműködőek, mert nem bízunk egymásban. Ráadásul a köznyelvben még mindig pejoratív értelmű a ’vállalkozó’, a ’vállalkozás’ kifejezés.

Mi a BME feladata, hogyan sikerült koordinálni a csapat munkáját?

Szalay Zsolt: Mint azt említettük, a Scale-up Hungary csapat stratégiai célja a gazdasági növekedés és a termelékenység fellendítése a magyar innovációvezérelt vállalkozások létszámának növelésével. A REAP-ban minden szemeszternek megvannak a feladatai. Elsőként olyan célokat kell kitűznünk maguk elé, amelyeket a program végére kötelező elérnünk (ún. Must Win Battle). Összesen négy ilyen célt fogalmaztunk meg.

Az első a hazai innovációvezérelt kis- és középvállalkozások beazonosítása – nekünk ebben volt jelentős szerepünk. A második cél – amin még persze sokat kell dolgoznunk – a BME Spin-off. Örömmel jelentem, hogy nemrégiben két hasznosító vállalkozást is sikerült bejegyeznünk. Az innováció létrejöttében a verseny domináns tényező, és a sikeres vállalkozók magas kockázatvállalási hajlandósággal rendelkeznek. Ezért már itt, az egyetemen formálnunk kell a fiatal tehetségek gondolkodásmódját. A nyugati egyetemeken már a PhD-tól kezdve fontos, hogy a kutatási témákat az ipar validálja. A kutatási szabadság lényege, hogy az eredmény iparilag hasznosítható legyen. Amíg nálunk majdhogynem szégyen, ha egy egyetemi kutató vállalkozni kezd, addig nyugaton ez a követendő példa. A szemléletformálásban mind az MIT elismertsége, mind a programban tanultak segítenek. Az MNB-vel, illetve a Kulturális és Innovációs Minisztériummal együttműködve interjúkat készítettünk kis és közepes hazai cégekkel. A beszélgetésekből kiderült, hogy az egyszerű és rugalmas finanszírozás hiánya a hazai innováció egyik legnagyobb akadálya, eddig hazánkban még nem honosodtak meg olyan innovatív befektetési eszközök, mint például a tőkévé konvertálható kölcsönök (ún. Convertible note) vagy a SAFE (Simple Agreement for Future Equity) megállapodások. Ezek elérhetővé tétele volt a harmadik célkitűzésünk, amelyet a KIM koordinációjában az MNB, a Design Terminál és a piaci szereplők aktív közreműködésével már sikerült elérni. A Parlament ugyanis idén nyáron elfogadott egy törvénymódosítást, ami alapján a szabályozás ősztől változik, és a hazai innovatív vállalkozások számára már elérhető lesz a tőkévé konvertálható kölcsön is, mint alternatív finanszírozási eszköz, ami gyors és rugalmas finanszírozási keretet biztosíthat. Emellett az MNB vezetésével szeretnénk létrehozni a Scale-up Platformot, ahol erősíthető és növelhető az innovációvezérelt ökoszisztéma mind az öt érdekeltje közötti együttműködés, valamint fokozhatóak a köztük lévő szinergiák.

Nemeslaki András: Nagyon jó a csapatkohézió, kiváló szakemberekkel dolgozunk együtt. Többek között a jegybank monetáris politikáért felelős alelnökével, Virág Barnabással, aki az MNB-s csapatot vezeti, illetve Szabó Istvánnal, aki éveken keresztül az NKFIH elnökhelyettese volt. Kiemelkedően érdekes Peták Istvánnal együtt dolgozni, akinek az Oncompassal elért sikereiről von der Leyen EU-s biztos is elismerően nyilatkozott. Csupa nagyon elfoglalt ember, akikkel a szűk időbeli keresztmetszet ellenére havonta egyeztetünk a célok szem előtt tartása és a szisztematikusan előrehaladás érdekében.

Mi a BME haszna?

Nemeslaki András: Számunkra ez a program alapvetően a BME versenyképességének növeléséről szól. Az MNB Növekedési jelentésének előszavát az MIT Sloan School vezető professzora, Scott Stern írta, akivel a program során jó személyes kapcsolatot építettünk ki. A professzor felismerte, hogy a világon az elsők között vagyunk, akik a teljes vállalati populációból, hat adatbázisból és big data elemzéssel azonosítottuk az innovációvezérelt vállalkozásokat, ez pedig közgazdaságtudományi szempontból is komoly hozzáadott értéket képvisel. Felkerültünk a térképükre; a QS rangsorban első helyezett MIT kutatói, oktatói tudják, mi zajlik nálunk. A REAP eredményeiből egyébként az MIT is profitál: a tapasztalatainkkal tovább tudják fejleszteni a keretrendszerüket. . Ez egy klasszikus win-win szituáció, mi kapunk és adunk is ebben a projektben.

Szalay Zsolt: Már az nagyon hasznos, hogy benne vagyunk egy ilyen csapatban! Az innovációvezérelt vállalkozások felkutatása során a legjobb magyar innovációorientált cégekkel kerültünk kapcsolatba. Ez mindkét félnek jó, hiszen a nálunk végzett mérnökök értéket képviselnek a vállalatok számára, a cégek visszajelzései pedig nekünk jelentenek olyan értékes információkat, amelyeket felhasználhatunk az oktatásban, emellett lehetőségek nyílnak a kutatásokban való közös részvételre is. Így eleget tudunk tenni annak a kormányzat által is megfogalmazott szándéknak, hogy ne csak a multinacionális cégeknek, hanem az innovációra nyitott magyar vállalkozásoknak is képezzünk mérnököket.

Nemeslaki András: A BME erőssége a műszaki, természettudományos képzés. Ha a doktoranduszok kutatási témáinak fókuszába tudjuk helyzeni az üzleti, ipari hasznosítás igényét, az eredményeikre épülő cégalapítást, akkor javítunk az ökoszisztémán, versenyképesebbé tesszük az egyetemet és az országot is. Legyen ez modell a fiatal egyetemi kutatóknak arra, hogy a jó témaválasztásból születő tudományos eredményeikből üzletileg is értelmezhető, iparban hasznosítható dolgot alkothatnak. A BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karnak pedig az a feladata, hogy erősítse és elterjessze a gazdálkodási, pénzügyi szemléletet a mérnökhallgatók között. A projekt tapasztalatait, ismereteit az MBA képzésben és az alapszakokon is hasznosítani tudjuk. Nagyon örömünkre egyre többen érdeklődnek a saját vállalkozás indításának lehetőségeiről, a fiatalokat pedig foglalkoztatja a kis- és középvállalkozásoknál való elhelyezkedés gondolata is. A hallgatók számára világossá tudjuk tenni, hogy a kis- és középvállalatoknál is érdekes kihívásokon dolgozhatnak. Ezek a cégek szinte kivétel nélkül magyar tulajdonban vannak, így termelékenység javulásából származó profit itthon marad.

Decemberben véget ér a négy szemeszteres MIT REAP program, hogyan tovább?

Szalay Zsolt: A Műegyetem kiváló potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy az MIT modell sok elemét átvéve a BME környezetében alakítsunk ki egy olyan innovációs ökoszisztémát, ahol több egyetem, több ipari partner, nagyvállalatok, spin-offok és a kockázati tőke is együtt tud működni. Az eddigi eredményekről beszámoltunk a július 17-i Vezetői Értekezleten, ahol pozitív visszajelzést, bátorítást kaptunk az intézmény részéről arra, hogy a program minél több elemét építsünk be a Műegyetem mindennapjaiba.

Nemeslaki András: A következő nagy feladatunk, hogy feltűrjük az ingujjunkat, és nekilássunk az innovációs ökoszisztéma fellendítésének. Az egyetemen egyébként már léteznek ezzel foglalkozó szervezeti egységek és kezdeményezések. Ezek összefogása, stratégiai kontextusba helyezése lehet az egyik hasznos feladatunk a jövőben. Az MIT REAP egy nagyon jó külső referenciapont, amihez igazodhatunk, hiszen akadémiai közegben az MIT neve egyet jelent a magas minőséggel. A régióra vonatkoztatva a Scale-up Hungary egy olyan csapat, ami a magyar gazdaság egészére hatással van most, kapcsolatrendszerének és a betöltött pozícióikat tekintve még hosszú éveken keresztül hatásuk lesz a vállalatok, vállalkozások az akadémiai szféra és legfőképpen a befektetői körök együttműködésének fejlesztésében.

A 2 évig tartó programba több országot/régiót is kiválasztanak.

A program ún. 9. cohortjának résztvevői a következő régiók/országok:

• Hungary
• Des Moines, Iowa, USA
• Dominican Republic
• Kansas City, Missouri, USA
• Omaha, Nebraska, USA
• Piauì, Brazil
• St. Louis, Missouri, USA
• Western Australia

Egy ország/régió csapata összesen 8-12 főből áll, akik az alábbi öt terület mindegyikét képviselik, Magyarország esetében az alábbi szereplőkkel:

• állam/kormányzat/jegybank: MNB, Virág Barnabás, Balatoni András, Fáykiss Péter és Szoboszlai Mihály; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH): dr. Szabó István
• egyetem: BME, dr. Nemeslaki András és dr.Szalay Zsolt
• nagyvállalat: 4IG Nyrt. és 77 Elektronika Kft., dr. Sárhegyi István és Bayer Gábor
• sikeres startup: Oncopass Medicine Hungary Kft., dr. Peták István
• kockázatitőke-társaság: Design Terminal, Jónás László

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post BME – MIT együttműködés appeared first on Műszaki Magazin.

Számos egyetemista már tanulmányai alatt részt vesz nagyvállalati projektekben vagy belevág saját ötletének megvalósításába. Ma már az sem ritka, hogy a végzősök saját innovációval és egy vállalkozással a “zsebükben” szereznek diplomát.

A felsőoktatás szerepe az utóbbi évtizedekben látványosan megváltozott. Az oktatás és kutatás mellé egy harmadik misszió, a külvilággal való szorosabb kapcsolatok kiépítése is felzárkózott. A harmadik misszió ernyőfogalom, többek között ide sorolható a kutatási eredmények piaci hasznosítása, azaz a technológia és tudástranszfer, a társadalmi és   vállalati együttműködések kiszélesítése, és nem utolsósorban a startup vállalkozások támogatása. A hazai intézmények is követik ezt a trendet, egyetemi inkubátorok és vállalkozásfejlesztési programok ösztönzik a hallgatók innovatív ötleteinek megvalósítását. Ez ma az egyik legígéretesebb perspektíva a hallgatók számára, ezért azok az egyetemek vonzzák igazán a tehetségeket, amelyek kiépítik startup infrastruktúrájukat és ehhez illeszkedő szolgáltatásokat is kínálnak.

Egy több mint 150 egyetemi inkubátor és csaknem 900 vállalat részvételével készült tanulmány szerint a felsőoktatási intézményekben létrehozott és gondozott vállalkozások több munkahelyet és több eladást produkálnak, mint az egyetemeken kívül fejlesztett új üzleti kezdeményezések. A globális trendnek köszönhetően számos egyetem igyekszik fokozni vállalkozói és innovációs képességeit, figyelemre méltó programok léteznek például az MIT-n (delta v), a Stanford-on (Y Combinator), az UC Berkeley-n (SkyDeck), a Harvardon (Innovation Lab) és a Georgia Tech-ben (CREATE-X). A UBI Global, az egyetemi üzleti inkubátorok nemzetközi szervezete is rangsorolja a felsőoktatási vállalkozásfejlesztési központokat. A 2019-2020-as rangsorban a világ 20 vezető egyetemi inkubátorából kilenc európai. A diplomás vállalkozók üzleti ötleteinek inkubálásával az egyetemek nem csupán a gazdasági növekedést ösztönzik, hanem egyre több fiatalnak segítenek kezdeményezéseik megvalósításában és hozzájárulnak mindannyiunkat érintő globális problémák megoldásához.

 Az egyetemeken minden adott, ami az ötletek megvalósításához kell

A technológiai innováció a gazdasági növekedés mozgatórugója. A hazai egyetemek növekvő gazdasági szerepvállalása jól illeszthető az innovációt megelőző technológia inkubációhoz, amely során védett környezetben tudják a hallgatók kipróbálni, fejleszteni, tesztelni a technológiájukat. Az egyetemi inkubáció és az innováció közötti kapcsolat erősítését az Európai Unió vállalkozásfejlesztési politikája erőteljesen támogatta és ez a jövőben is így marad. Magyarországon az Innovációs és Technológiai Minisztérium kilenc Science Park (tudományos innovációs park) létrehozását tervezi, melyek egyike a BME részvételével jön létre.

A Műegyetemen mintegy 30 ezer négyzetméter (6 futballpályányi) korszerű laboratóriumi háttér áll rendelkezésre, összesen 67 olyan labort működtet az intézmény, amely piaci kutatás-fejlesztési megrendeléseket tud fogadni. Az infrastruktúra nem sokat ér emberek nélkül, a BME tudásbázis magját a több mint 21 ezer fős oktatói-hallgatói szakmai közösség és az egyetem szerteágazó (állami, vállalati, nonprofit) kapcsolatrendszere jelenti.

Az innovációs ökoszisztéma kialakításában a szakterület-specifikus kutatás-fejlesztési projektek is jelentős szerepet játszanak, például a Nokia és a Vodafone Magyarország, valamint a BME tavaly októberben kötött együttműködése, amely keretében az egyetemen kísérleti 5G hálózat és 5G laboratórium épül. Az ilyen típusú projekteknek köszönhetően az egyetemistáknak már az alapképzéstől kezdve lehetőségük van együttműködni olyan nagyvállalati partnerekkel, mint a Siemens, a Nokia, az MVM, a Richter Gedeon és a Rolls-Royce. Ez azt jelenti, hogy a valós életből vett gyakorlati problémákat megismerve új termékeket, technológiákat és szolgáltatásokat hozhatnak létre úgy, hogy közben jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező ipari szakemberektől tanulhatnak, fontos készségeket sajátíthatnak el.

“A BME-n működő Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) célja, hogy katalizálja az egyetem és a nagyvállalatok közötti együttműködéseket, összekösse a különböző szereplőket. Korábban az volt jellemző, hogy a startupok pitcheltek a nagyobb cégeknél az ötleteikkel, de ma már mindkét irányban működik a folyamat. Szoros az együttműködés az ipari partnerekkel, akik ennek során megfogalmazzák a kutatás-fejlesztési és képzési igényeiket. A BME FIEK-ben dolgozva a feladatunk csupán az, hogy ezeket az igényeket Magyarország legjobb kutatóival, legmagasabban képzett szakembereivel kapcsoljuk össze”

– fogalmazott Lengyel László a FIEK igazgatója.

 Összehozzák az ambiciózus, tehetséges fiatalokat

Az egyetem egy olyan olvasztótégely, amely kapcsolatot épít a különböző hátterű és készségekkel rendelkező fiatalok között. Az egyetemi inkubátor védett környezetet biztosít, ahol kipróbálhatják ötleteiket, hasonló társakkal együtt képezhetik magukat és építhetnek csapatot. Ezekből a találkozásokból születnek a leginnovatívabb ötletek, ezekkel van dolga a BME Z10-nek a Műegyetem startup inkubátorának. A BME Z10 Magyarország egyik első egyetemi startup inkubátora, ahol képzést, figyelmet, szakmai és üzletfejlesztési segítséget kapnak az egyetemi startup alapítók, piacralépésüket az egyetem értékes kapcsolati tőkéje is katalizálja. Az éppen egy éve indult Z10 inkubátorba több mint 150 vállalkozási ötlettel jelentkeztek a hallgatók, 15 startup került be az inkubációs programba és a csapatok eddig mintegy 175 millió forint befektetéshez jutottak. A Z10-ben jelenleg 10, egyetemistákból álló, tőkebefektetést szerzett csapat dolgozik és új akcelerátor programjába február 28-ig várják a jelentkezőket a mentorok. A Z10 közössége nagyon sokszínű, az Aeriu például olyan drónokra optimalizált szoftvert fejleszt, amely megkönnyíti a leltározást a nagy, ipari raktárakban, a Fastrrr mesterséges intelligencián alapuló megoldással segíti a vitorlázókat, a Pharma Monitoring Technologies Kft. csapata pedig innovatív okos szenzorokat fejleszt a gyógyszer- és az élelmiszeripar számára.

The post Lépéselőnyben az egyetemi innovációs műhelyek appeared first on Műszaki Magazin.

Az atomreaktorokban használt maghasadással (fisszióval) ellentétben a fúzió során nem az atommagok szakadásával, hanem egyesülésével jön létre az energia. Ilyen folyamat zajlik a csillagok belsejében, ahol a fúzió hatására elképesztő, több millió Celsius-fokos hő termelődik. A kutatók úgy vélik, hogy a tetemes hőenergiát elektromossággá lehet alakítani. A szakértők már az 1940-es évek óta próbálnak fúziós reaktorokat létrehozni. Eddig a probléma az volt, hogy nem sikerült elegendő energiát biztosítani az erőművek beüzemeléséhez. Az egyik legígéretesebb eszköz a fúziós reaktorok számára a tokamak. Ez a berendezés erős mágneses terével képes lehet tárolni a fúzió során termelődő forró plazmát. Az MIT szakértői bíznak benne, hogy létrehozhatnak egy kompakt tokamakot, amely képes 100 megawatt hőenergiát előállítani – számol be a ScienceAlert. A SPARC nevű szerkezet által termelt hőt nem alakítanák elektromossággá, hanem 10 másodperces energiaimpulzusok eléréséhez használnák fel.

Ahhoz, hogy megépíthessék a SPARC-ot, a világ legerősebb szupravezető mágneseire lesz szükség. Az MIT szakértői azt tervezik, hogy a projekt első három évét ezen mágnesek fejlesztésével töltik majd. Ehhez egy közelmúltban felfedezett szupravezetőt, a ittrium-bárium-réz-oxidot fogják felhasználni. A mágnesek segítségével a csapat az eddigi fúziós kísérletek során elérteknél négyszer erősebb mágneses teret és tízszer nagyobb hőenergiát hozhat létre. A használt szupravezető ráadásul olcsóbbá, egyszerűbbé és gyorsabbá teheti a reaktor megalkotását, és a tervezett erőmű méretét is csökkentheti. Dennis Whyte, az MIT Plazmatudományos és Fúziós Központjának igazgatója úgy véli, fejlesztésük három éven belül megvalósulhat. A szakértő szerint a fő kérdés az, hogy előállítható-e energia a mágnessel tárolt plazmából. Nem az MIT az egyetlen intézet, amely hasonló eszköz megalkotásán dolgozik. Az International Thermonuclear Experimental Reactor (ITER) nemzetközi projekt során szintén egy tokamakot akarnak létrehozni, mellyel a tervek szerint 2025-ben kezdhetik meg a plazmakísérleteket.

https://24.hu/tudomany/2018/03/12/az-mit-megepiti-a-vilag-legerosebb-szupravezeto-magneseit/

kép: Ken Filar/PSFC

The post MIT fúziós reaktor appeared first on Műszaki Magazin.

Az utóbbi években több előrelépés is született a területen, a legutóbbi nagy sikere Elon Musk OpenAI-jának volt, amikor egy online multiplayer játékban (ami Musk elmondása szerint messze komplexebb, mint a kínai go) sikerült a profi játékosokat megtéveszteni.

Legutóbb Vlagyimir Putyin szólalt meg a témában, amire Musk is reagált. Az orosz elnök lényegében azt vélte látni, hogy a jövőben az lehet az uralkodó hatalom, akinek a legjobb MI van a kezében, Musk pedig ezt némiképp alátámasztotta azzal a sötét víziójával, hogy a harmadik világháborút a mesterséges intelligencia fogja elindítani. Mindezek ellenére, és sokkal mélyebb filozófiai és pszichológiai viták mellett határozottan érdemes a területtel foglalkozni, nem feledve azt, hogy a legfontosabb szempont, hogy ne szabadulhasson el, és ne veszélyeztesse az embereket.

Az IBM MIT együttműködés keretében éppen most nyitottak meg egy közös laboratóriumot, amit arra terveztek, hogy az MI területén érjenek el hatalmas áttöréseket a következő tíz év alatt. A programot az IBM 240 millió dollárral támogatja, tíz éven keresztül, ami az egyik legnagyobb támogatás, amit egyetem egy magánvállalattól valaha kapott.

The post Mesterséges intelligencia labort hozott létre az IBM és az MIT appeared first on Műszaki Magazin.

A kutatók hosszú ideje próbálják már megtalálni a megoldást, hogy a jelenleg használatos atomerőműveknél jóval hatékonyabb és nem mellesleg biztonságosabb erőművekből nyerjék ki az energiát. A megoldást a sci-fikből (na meg a tudományos hírekből) ismert fúziós erőművek jelenthetik, ám egyelőre nagy probléma, hogy a reakcióban keletkező energiát hasznosítani tudják. A kutatók szerint azonban már nem vagyunk messze a megoldástól.

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) egyik tudósa, Earl Marmar úgy véli, 2030-ra sikerül úgy megzabolázni az energiát, hogy az abból keletkező elektromos áramot képesek legyünk hasznosítani.

A fúziós reaktorok működésének lényege, hogy a nukleárissal ellentétben nem maghasadás történik, hanem épp fordítva: a hidrogénatom hevítése után a részecskéi összeütköznek, az így keletkező hélium (pontosabban maga a folyamat) pedig óriási energiákat szabadít fel. Ehhez 30 millió Celsius-fokos hőmérsékletre van szükség. A folyamat ugyanakkor hatalmas mennyiségű, tiszta energiát állít elő, amivel jelentős mértékben csökkenhetne a Föld energiaéhsége, nem mellesleg pedig a környezetet sem szennyezi az előállítása.

A fő probléma, hogy egyelőre a tudósok sem tudják, hogyan lehetne stabilizálni a folyamatot, hogy sikerüljön a keletkező energiát hasznosítani. A kutatók most két dologgal próbálkoznak: az egyik, hogy csökkentsék a reaktor belsejének méretét, ezzel hozva létre még több héliumot. A másik, hogy növeljék a reakciót körülvevő mágneses mező erősségét, ami szintén segítene stabilizálni a folyamatot.

Marmar szerint mivel egyelőre nincs konkrét megoldási javaslat, a 2030-as időpont meglehetősen optimistának tűnik. Ugyanakkor a kutatók úgy látja, ez is hozzásegíthet a végcél eléréséhez.

Forrás: hvg.hu

The post 2030-ra kész lehet a fúziós erőmű, ami szinte végtelen mennyiségű energiát állít majd elő appeared first on Műszaki Magazin.

Egyelőre még nem tartunk ott, hogy bármelyik utcasarkon találkozzunk egy kis, csomagszállító robottal, ha pedig mégis akkor azt hosszasan csodáljuk, vagyis még abszolút nem képezik a mindennapi élet részét. De lassan elérünk oda is.

Egy csapat MIT-s tudós tervezett most egy olyan önjáró robotot, ami rengeteg szenzort és fejlett tanuló mechanizmusokat használva közlekedik az emberek között, még a legzsúfoltabb helyeken is. A robot azon kívül, hogy a szenzorok minél pontosabb értelmezést tanulja, egyúttal társadalmi normákat is megjegyez, így akár előre nem látható dolgokra is számíthat, ha már ismeri az emberi mozgás ezen aspektusait.

Ha valaha elérünk oda, amit a legtöbb jövőben játszódó film és regény előrevetít, vagyis hogy a robotok szabadon mászkálnak (vagy gurulnak) majd közöttünk, akkor fontos, hogy ne csak a környezeti elemekre tudjon reagálni, hanem az emberek, szinte kiszámíthatatlan mozgására is. A robotoknak tudniuk kell, hogy ők hol vannak, mi, emberek hol vagyunk, és képesnek kell lennie több alternatív útvonalat is tervezni, hogy gond nélkül el tudjon jutni a céljáig.

Korábbi kísérletek arra, hogy a robotok az emberek között is képesek legyenek mozogni frusztrációba fulladtak. Először a tiszta környezetfelismerő, szenzoros módszerhez nyúltak, ami nem bizonyult megfelelőnek. Ha az emberek teljesen egyenesen – vagy minimum kiszámíthatóan – közlekednek, akkor nem volt semmi baj, de amint bekerült a képbe a valódi, “emberi” tényező, vagyis a teljes kiszámíthatatlanság, a robotok szinte minden esetben azonnal csődöt mondtak.

Az MIT csapata úgynevezett megerősített tanulással dolgozik most a roboton, aminek a lényege, hogy számítógépes szimuláción kell keresztülmennie a robot programjának, amiben a tárgyak különböző sebességgel és mozgás stílussal haladnak. A robotot ezen kívül társadalmi normákra is tanítják, mint például a jobboldali közlekedésre, és az átlagos, 1,2 m/s-os gyalogos sebességre. Ha ezeket rendesen megtanulja a program, akkor egy éles helyzetben sokkal könnyebben ismer majd fel olyan társadalmi mintákat, amiket egy mezei szenzor nem tudna értelmezni.

Az is igaz, hogy ilyennel is kísérleteztek már korábban, azonban ott a robotoknak túl gyakran kellett hirtelen megállniuk, hogy elkerüljék az ütközést, így egy egyszerű távot is hosszú idő alatt tudott csak teljesíteni. Az MIT tíz másodpercenként frissíti a szenzorok megfigyelési adatait és menet közben tervez újra a robot, így annak nem kell állandóan meg-megállnia.

Forrás: tisztajovo.hu  newsatlas.com  acl.mit.edu

The post Emberek közötti közlekedésre tanít robotokat az MIT appeared first on Műszaki Magazin.

Mi ez az fúziós technológia, és hogy működik?

A fúziós reaktorok a Napban és más csillagokban folyó energiatermelő reakciót lesnék el emberi felhasználásra. A működési elvük lényege, hogy nagy nyomás alatt hidrogénatomokat hevítenek, hogy a villámgyorsan száguldozó részecskéik egymásba ütközzenek és héliummá olvadjanak össze. Ez a fúzió elképesztő mennyiségű energiát szabadít fel. A cél a felszabaduló energia tárolása és elektromos árammá alakítása, ami óriási előnyökkel jár a hagyományos, maghasadásra épülő nukleáris reaktorokkal szemben: bőségesebb nyersanyagellátás, több energia, kevesebb környezetszennyezés, nagyobb biztonság.

Az ilyen jellegű erőművek megalkotásához két reaktortípussal, a tokamak és a sztellarátor típussal dolgozik a tudomány. A tokamak berendezések fejlesztése sokkal gyorsabban zajlott, elsősorban az egyszerűbb kialakítás miatt. Bár a technikai fejlődés mára eljutott arra a szintre, hogy a sok előnyös tulajdonsággal rendelkező sztellarátorok is megvalósítható alternatívát jelenthetnek, a fúziós erőművek kutatásának fő iránya még ma is a tokamak.

Ez egy fánkformájú berendezés, amelyben százmillió Celsius-fokos plazma állítható elő és tartható össze, ebben ütköznek egymással a deutérium és trícium atommagok (a hidrogén izotópjai), hogy héliummá egyesüljenek egy neutron és hatalmas mennyiségű energia felszabadulása mellett. A fúzió lényege, hogy bár a beindításához hatalmas energia szükséges, egy idő után a plazmában beáll egy olyan állapot, ahol a keletkező és egymással ütköző részecskék megoldják a fúzióhoz szükséges hőmérséklet fenntartását.

A probléma nem is az extrém magas hőmérséklet előidézése, hanem hogy nincs olyan anyag, amely kibírná, ha ilyen forró dolgot tartanak benne. A tokamak mágneses teret előállítva képes a plazmát úgy egybentartani, hogy az ne érjen hozzá a tokamak falához, legalábbis elvileg. A forró anyagot így az erős mágneses mezejében lebegtetve keringeti a reaktor.

Mi hozta meg a mostani áttörést?

A kísérleteket az MIT Alcator C-Mod nevű tokamakjában folytatták, és már tavaly szeptemberben lezárultak, de csak mostanra fejezték be az adatok elemzését. Az Alcator C-Modban használt fűtőanyag korábban csak kétféle iont tartalmazott: hidrogént és deutériumot (a hidrogén egy stabil izotópját). A siker kulcsa az volt, hogy a fűtőanyaghoz egy harmadik iont, hélium-3-at adtak hozzá. Ez a hélium egy stabil izotópja, amelynek kettő helyett csak egy neutronja van. A hélium-3 a keveréknek csak kevesebb mint egy százalékát teszi ki.

A kutatók rádiófrekvenciás melegítéssel hevítik fel a fűtőanyagot. A tokamakon kívüli rádióantennákkal eddig kifejezetten a kisebb számban jelen lévő hidrogén ionok frekvenciáját célozták, hogy a hevítésükkel magas energiaszintet érjenek el. A felhevített hidrogén ionok aztán összeütköznek a jóval sűrűbben jelen lévő deutériummal, így hő és elektromosság keletkezik. Ennek a folyamatnak a hatékonyságát sikerült drasztikusan javítani a hélium-3 hozzáadásával, ezúttal már ennek a frekvenciáját célozva az antennákkal.

A fúziós kísérletek során elért energiát elektronvoltban szokás mérni. Ez az az energia, amelyet akkor nyerünk (vagy vesztünk), ha egy elektron potenciálkülönbsége egy volttal változik. Az új módszerrel egy nagyságrenddel nagyobb energia állítható elő, mert most először sikerült elérni a megaelektronvoltos szintet.

A kutatás olyan ígéretes eredményeket hozott, hogy a nagy-britanniai Oxfordshire-ben, a világ legnagyobb működő tokamakjában is megismételték a kutatók, és sikerült hasonlóan nagy energiaszint-növekedést elérniük.

A kísérlet eredményeit bemutató tanulmány a Nature Physics szaklapban jelent meg.

Forrás: index.hu

The post Áttörés a fúziós energia terén – tízszer nagyobb energia appeared first on Műszaki Magazin.