TEKINTSE MEG A VIDEÓT, hogy megtudja, hogyan dolgoznak együtt a földrajzilag egymástól távol lévő tervezők és mérnökök a szilárdság, a tartósság, az elektromágneses teljesítmény, a hőkezelés és a gyárthatóság javítása érdekében.

Az ipari berendezések gyártói különleges tervezési és fejlesztési kihívásokkal szembesülnek az építőipari berendezések vagy más, nagyméretű termékek gyártása során. Az elektromechanikus rendszerek egyre összetettebbé válnak, és a nagy, sokfelületes gépek miatt lassabbá válhat a 3D CAD-fejlesztés. Sőt, a fizikai prototípusok gyártása gyakran lassú és drága.

A MODSIM (3D-s modellezés és gyártás) termékfejlesztői megközelítés segítségével javíthat a szilárdság, a tartósság, a hőérzet, az elektromágneses hatékonyság és a gyárthatóság szempontjain. A valós életben várható viselkedés digitális modellezésére és előrejelzésére használt dizájn- és szimulációs szoftverek alkalmazása segíthet csökkenteni a prototípusigényt, valamint növelni a termékminőség minden aspektusát.

TEKINTSE MEG A VIDEÓT, hogy megtudja, hogyan használta egy földrajzilag szétszórt csapat a MODSIM megközelítést a tartósság fokozására, a borulásbiztonság növelésére, a fülke és az ülések kényelmének javítására, valamint egy intelligens géprendszer integrálására egy kotrógép tervezésénél.

KÉRJEN BEMUTATÓT, hogy megtudja, a SOLIDWORKS® és a 3DEXPERIENCE® Works Simulation hogyan gyorsíthatják fel a tervezést és javíthatják a minőséget.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Modellezés és szimuláció – Közös munka egy jobb gép építéséhez appeared first on Műszaki Magazin.

Az építőiparban egyre nagyobb a bizonytalanság, a gyorsan változó árak, az információ- és munkaerőhiány miatt valódi kihívás a határidők és a költségvetés betartása. A siker kulcsa a pontos, és egyben rugalmas tervezés, ezért Európa szerte egyre nagyobb kereslet mutatkozik az Épületinformációs Modellezés (BIM) iránt. A Wavin friss kutatása szerint itthon minden harmadik tervező használ BIM Revit intelligens tervezőszoftvert, a szakemberek 7 százaléka pedig kizárólag ezzel a programmal dolgozik. A megkérdezetett magyar tervezők 30 százaléka úgy látja, hogy a jövő az épületinformációs modellezésé, hiszen segít a tervhibák korai felismerésében, az érintettek közötti kommunikációban, és a pontos tervezésnek köszönhetően a felesleges anyagvásárlás is elkerülhető.

Az Épületinformációs Modellezés, azaz a BIM valójában egy intelligens tervezési folyamat, melynek segítségével olyan adatbázis születik, mely az adott épület tervezésével kapcsolatos valamennyi információt tartalmazza, illetve rugalmasan kezeli. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy szoftver, például a Revit, 3D-s modelleket alkot, melyek részletekbe menően megjelenítik a megépítendő épület egészét. Így a tervezéshez szükséges idő lényegesen lerövidül, a valósággal teljes egészében egyező terveknek köszönhetően pedig a kivitelező – és persze a megrendelő is – pontosan tudja, milyen és mennyi építőanyagra lesz szükség. A gyorsan változó árak és készletek miatt a rövid tervezési idő és a pontos anyaglista jelentős megtakarítást jelent. A BIM ráadásul nem csak a költségoptimalizációban és a gyorsabb tervezésben segít, hanem leegyszerűsíti a kommunikációt a tervezési folyamatban résztvevők között is.

„A digitális épületinformációs modell – többek között – az épület tervezőinek, kivitelezőinek hatékonyabb együttműködését is lehetővé teszi. Ennek egyik eredménye a kényszerű újratervezések, visszabontások számának jelentős csökkenése. A BIM a tervezéstől a költségvetés készítésén és a megvalósításon keresztül az üzemeltetésig, tehát az épület teljes életciklusában, a tervezéstől a lebontásig kínál megoldást”

– mondta el Farkas Péter, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont igazgatója.

Nyugat-Európában egyre népszerűbb az épületinformációs modellezés, ezért a gyártók igyekeznek kiszolgálni a kapcsolódó igényeket, és olyan BIM csomagokat hoznak létre, melyek segítségével a cikkszámokkal és pontos dimenziókkal ellátott termékeik a tervekben közvetlenül megjeleníthetők. A Magyarországon gyártási kapacitásokkal is rendelkező, épületgépészeti és közmű termékeket kínáló Wavin például számos termékcsoportja számára dolgozott ki itthon is elérhető Revit csomagokat, valamint egyéb számos funkciót is kifejlesztett a gyorsabb és pontosabb tervezés érdekében. A Revithez felhasználható Pluginje többek közt színkódolással teszi átláthatóbbá a csőrendszerek tervezését, automatikusan hoz létre előgyártási rajzokat, és pontos terméklistát készít a valóban elérhető termékek felhasználásával.

A Wavin adatai szerint a BIM Magyarországon még gyerekcipőben jár. A vállalat friss felmérése azt mutatja, hogy a magyar szakemberek 30 százaléka használja a Revit szoftvert – olykor csak a legnehezebben tervezhető épületrészek esetében – de csak 7 százaléka tervez kizárólag ennek segítségével. Elsősorban a fiatalabb szakemberek és a nagyobb tervezőirodák nyitottak a legújabb, hatékonyságot növelő trendre: egyrészt a szoftver által nyújtott előnyök miatt, másrészt azért, mert sok projekt esetében már előírás, hogy a tervek „Revitben” készüljenek. A válaszadók elsősorban ipari létesítmények, illetve egészségügyi épületek, illetve közintézmények tervezésekor hagyatkoznak a szoftver pontos számításaira, de sokan dolgoznak családi-, illetve tömbházak tervein is Revittel. A legtöbben ivóvíz-, illetve lefolyórendszerek, a fűtés-hűtés, illetve a légtechnika tervezéséhez használják a szoftvert, és a szakemberek jelentős része az esővíz elvezetést és a tűzivíz rendszert is a Revit segítségével tervezi meg.

A Wavin kutatása szerint minden harmadik magyar tervező egyetért abban, hogy a jövő a BIM szoftvereké, és meggyőződésük, hogy ezek az intelligens megoldások idővel megkerülhetetlenek lesznek a tervezés során.

A Wavin YouTube csatornáján, számos video, valamint hasznos tipp és trükk is elérhető a BIM iránt érdeklődő, illetve a Revit szoftvert használó szakemberek munkájának megkönnyítésére.

The post Bizonytalanság az építőiparban – az épületinformációs modellezésé a jövő appeared first on Műszaki Magazin.

A Liferay Hungary tudásmegosztó, különböző iparágak digitalizációs trendjeit bemutató beszélgetés sorozatának legújabb adásában a gyártóipari terület pandémia alatti és az ezt követő időszak digitalizációs kihívásait ismerteti a Siemens Zrt. Digital Industries üzletág példáján keresztül.

Bevált a hibrid munkavégzés

A videóból kiderül, hogy Siemens-t még gyakran a háztartási gépekkel, mobiltelefonokkal azonosítják, pedig ma már inkább high-tech cég, amely elsősorban vállalatok számára készít eszközöket, szoftvereket és megoldásokat többek között az Ipar 4.0, a decentralizált energiarendszerek, valamint az okos épületek területén.

„A gyártó iparág számára 2020-ban a legnagyobb kihívást a pandémia és ennek hatásai jelentették: a járvány miatti védekező intézkedéseket ugyanis be kellett építeni a mindennapi rutinba, ideértve az ügyfélkapcsolatok területét is”

– mondta el Móczó Vilmos, a Siemens Zrt. Digital Industries operatív vezetője.

Mivel a Siemens mindig is újító szellemmel dolgozott, ezért nem okozott gondot a távmunkára való hirtelen átállás, és az akár gyártóipari ügyfelek támogatásának biztosítása. A távmunka persze csak azokban a munkakörökben vált lehetővé, ahol nem volt indokolt a közvetlen jelenlét. A vállalat a kedvező tapasztalatok alapján úgy döntött, hogy a munkaszervezésben hosszú távon a hibrid rendszert tartja meg, azaz otthonról és az irodából megosztva dolgoznak. Így szőtte bele magát a „new normal” a mindennapi életükbe.

„A jövőt már nem kell jósolnunk, elég, ha a vállalat kutatás-fejlesztési részlegét figyeljük, ahol láthatjuk, hogy az additív gyártás, az autonóm robotika, a kiberbiztonság, az adatelemzés, a mesterséges intelligencia, a szimulációs modellezés és az energiatárolás azok a fő területek, amelyek a digitalizáció fő irányaivá váltak. Az utógondozástól, a karbantartástól, a gyártósor szervizeléstől, a munkaerő-terhelési szimulációktól és a mesterséges intelligenciától pedig nagy fejlődést várunk. S minél több digitalizációt viszünk az életünkbe, annál nagyobb hangsúlyt szükséges fektetnünk a kiberbiztonságra is. A jövőre nézve a legjobb megoldás, ha innovatívan tervezzük meg az üzletmenetet. Ehhez jó eszköz lehet a digitális eszközpaletta, amelynek segítségével mindenki a maga lehetőségeihez mérten tud haladni, a szimulációs modellezéstől egészen az ügyfélkapcsolatok fejlesztésééig”

– fogalmazza meg Móczó Vilmos.

The post Szimulációs modellezéstől az ügyfélélményig appeared first on Műszaki Magazin.

A Budapesten és Veszprémben megvalósuló befektetés keretében közel 70 új munkahelyet hoz létre a vállalat, magasan hozzáadott értékű, kutatási és fejlesztési (K+F) területeken.

A Continental vezetői és Magyarország Kormányának képviselői közösen jelentették be a bővülésről szóló hírt a vállalat budapesti Mesterséges Intelligencia Fejlesztési Központjában, amely eseményen részt vett és beszédet mondott Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, Frank Petznick, a Continental Fejlett Vezetéstámogató Rendszerek (Advanced Driver Assistance Systems) üzletág vezetője, és Dr. Lóránd Balázs, a Continental budapesti Mesterséges Intelligencia Fejlesztési Központjának vezetője.

“Az elmúlt évek sikeres munkájának köszönhetően további felelősségi területeket építünk fel a budapesti központon belül. A fejlesztésnek köszönhetően a jármű állapotának és környezetének modellezésére szolgáló területtel bővülünk, amely a vezetéstámogató rendszerek számára szükség környezet-érzékelésnek egy magasabb absztrakciójú szintjét valósítja meg, és így kiválóan illeszkedik a központ már meglévő kompetenciáihoz”

– mondta el Dr. Lóránd Balázs.

A piaci igények által generált növekedés eredményeként a Continental versenyképessége és a régióban meghatározó fejlesztői szerepe egyaránt erősödik, továbbá hozzájárul hazánk magasabb hozzáadott érték alapú teljesítményének növeléséhez. A Continental magyarországi kutatási és fejlesztési tevékenysége folyamatosan növekszik, jelenleg már több mint ezer fő a vállalatnál K+F feladatokkal foglalkozók létszáma.

A most bejelentett állami támogatás (EKD2), és a korábbi állami támogatások (EKD1, VNT2, R&D munkavállalók válság alatti támogatása) mind hozzájárulnak ahhoz, hogy olyan gazdasági feltételrendszer jöjjön létre Magyarországon, amely kedvező körülményeket biztosít a magas hozzáadott értékű munkahelyek fenntartására és bővítésére a kutatás és fejlesztés területén. Az új, stratégiai fontosságú területtel a budapesti iroda szorosabb kapcsolatot épít ki a Continental automatizált vezetést fejlesztő, nemzetközi értékláncának szereplőivel, felelősséget vállalva a járművek érzékelését és az azok irányítását megvalósító komponensek összekapcsolásáért.

„Jelenleg az egész autóiparban változások mennek végbe, az egyik legfontosabb sikertényező pedig a sebesség, ezért a mesterséges intelligenciának köszönhetően ügyfeleinknek sokkal hamarabb tudunk szenzorokat és rendszerszintű megoldásokat szállítani a vezető támogatásához és az automatizált vezetési funkciókhoz. A budapesti fejlesztési központunk pedig fontos szerepet játszik ennek megvalósításában”

– tette hozzá Frank Petznick.

Mesterséges intelligencia alapú szoftverfejlesztés Budapestről

A budapesti központ legfontosabb kompetenciája megalakulása óta a neurális háló alapú szoftver megoldások létrehozása. Ennek lényege, hogy a környezet egyes objektumainak felismerését mesterséges intelligencia alapú megoldások végzik el. A mesterséges intelligencia kellően széleskörű tanító adatok alapján képes valós időben nagy pontossággal észlelni a gépjármű körüli objektumokat, közlekedési táblákat, sávokat, és ezáltal segíti elő a környezet minél magasabb színvonalú feltérképezését, amely a balesetmentes közlekedés alapját jelenti. Ezek azok a technológiai megoldások, amelyek elvezetnek minket az önvezető autók létrehozásához.

A Continental budapesti Mesterséges Intelligencia Fejlesztési Központja saját kompetenciái szélesítése mellett aktív szereplő a mesterséges intelligencia ökoszisztéma kialakításában, mint a Mesterséges Intelligencia Koalíció tagja, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem stratégiai partnere.

Világszínvonalú fejlesztési központ és kreatív alkotói légkör

A sikeres kutatás-fejlesztési tevékenységekhez megfelelő körülményekre, munkaeszközökre van szükség, amelyek elérhetőek a budapesti mérnökök számára is. Például a 2019 végén átadott frankfurti szuperszámítógép (GPU klaszter) az autóipar egyik legnagyobb számítási kapacitást nyújtó megoldása, amely lehetőséget ad neurális háló alapú fejlesztések sebességének gyorsítására, mennyiségének növelésére. Budapestről ez a megoldás minden mérnökünk számára elérhető, a napi munkában rendelkezésre áll. A technológiai adottságok mellett fontosnak tartjuk tehetségeink számára a rugalmas munkakörülmények biztosítását, és a támogató vezetési kultúra fejlesztését.

„Budapesti fejlesztési központunkban az ország legtehetségesebb mérnökei dolgoznak azon, hogy a vezetéstámogató rendszerek új generációjának megoldásai segítségével minél kevesebb baleset legyen az utakon, és minél közelebb jussunk víziónkhoz, a balesetmentes közlekedés megvalósításához. Az elmúlt három évben folyamatosan bővítettük fejlesztési központunkat, mára így létrejött a tudásnak és a tapasztalatnak az a kritikus mennyisége, amely lehetővé teszi, hogy Budapestről világszínvonalú, áttörést jelentő fejlesztéseket, mesterséges intelligencia alapú megoldásokat szállítsunk a Continental okos szenzorai és rendszerei számára, amelyek később tömegesen kerülnek be a legnagyobb gyártók gépjárműveibe. Olyan szervezetet építünk fel, amely maximálisan biztosítja a kreatív alkotáshoz szükséges légkört. Emellett széles palettát alkalmazva ismerjük el a kollégáink eredményeit, magas hozzáadott értékű munkájukat.”

– hangsúlyozza Dr. Lóránd Balázs.

The post Teljes környezeti modellezés az önvezetés felé appeared first on Műszaki Magazin.