A repülésbiztonság növelése érdekében a HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumában (SCL) a Számítógépes Optikai Érzékelés és Feldolgozás Kutatólaboratóriummal (COSP) együttműködve ezen a hiányosságon dolgoznak: céljuk, hogy a repülőgépek kamerák és intelligens képfeldolgozó algoritmusok segítségével érzékeljék környezetüket, és képesek legyenek reagálni is rá.

A HUN-REN SZTAKI kutatói olyan képalapú technológiákat fejlesztenek, amelyek lehetővé teszik, hogy a légi járművek ne csak navigáljanak, hanem észleljék és értelmezzék is környezetüket, sőt külső beavatkozás nélkül reagáljanak a változó helyzetekre – sokszor olyan esetekben, amikor a hagyományos szenzorok már nem nyújtanak megoldást.

„A saját helyzetünk és mozgásunk ismerete csak a történet egyik fele – magyarázza Bauer Péter, az SCL kutatója. – Környezetérzékelés nélkül még a legpontosabban navigáló repülőgép is vak lehet a közvetlen veszélyekkel szemben.”

A nagy utasszállító repülőgépek esetében ezt részben ellensúlyozza a légiforgalmi irányítás és a fedélzeti ütközéselkerülő rendszerek, amelyek segítségével a repülőgépek megosztják egymással pozíciójukat, magasságukat és sebességüket. Az alacsonyabb légtérben azonban – különösen ott, ahol kisebb repülőgépek és drónok repülnek – ezek a rendszerek gyakran hiányoznak, vagy használatuk nem kötelező. A drónok például egyre gyakrabban találkozhatnak más drónokkal vagy könnyű repülőgépekkel, amelyek nem láthatók a légiforgalmi irányítás számára, és fedélzeti jeladóval sem rendelkeznek. Ilyen környezetben a biztonság nagyrészt a megfelelő környezetérzékelésen múlik.

A HUN-REN SZTAKI egyik úttörő fejlesztése éppen erre a problémára kínál megoldást.

„Egy drónra szerelt kamera segítségével teljesen autonóm módon észlelni tudjuk a másik légi járművet, meg tudjuk állapítani, hogy veszélyt jelent-e, és időben végre tudjuk hajtani az elkerülő manővert”

– mondja Bauer Péter.

A projekt különlegessége, hogy minden döntést maga a jármű hozott meg: nem vett részt benne emberi kezelő, és a számításokat sem egy felhőben működő nagy teljesítményű számítógép végezte.

„A kis drónok mérete, tömege és energiaigénye erősen korlátozott, ezért minden olyan megoldás, amely helyben képes működni, rendkívül fontos”

– teszi hozzá a kutató.

A gépi látás a repülés más területein is hasznos lehet. A SZTAKI kutatói több projektben is vizsgálták, miként lehet a kamerákat tartalék szenzorként használni abban az esetben, ha a hagyományos rendszerek meghibásodnak vagy megbízhatatlanná válnak.

Az Európai Unió által finanszírozott, az ONERA francia kutatóközpont vezetésével megvalósult VISION kutatási programban az SCL és a COSP feladata az volt, hogy kameraképek alapján határozza meg a repülőgép futópályához viszonyított helyzetét leszállás közben. A műszeres leszállító rendszerek rádiójelekkel vezetik a repülőgépeket a futópályákhoz, és egyre gyakoribbak az ezt kiegészítő GPS-alapú megoldások is. Mindkét módszer azonban érzékeny lehet külső zavarokra: interferencia, váratlan objektumok vagy akár szándékos jelzavarás is befolyásolhatja működésüket. Ilyenkor a képalapú navigáció tartalékként és ellenőrzési mechanizmusként működhet.

„A GPS-jelek megzavarásával a repülőgép eltéríthető a tervezett útvonalról, miközben az autopilóta azt hiheti, hogy minden rendben van – mondja Bauer Péter. – A képfeldolgozás ebben az esetben valóságellenőrzést végez: a kamera képét összeveti azzal, aminek a környezetben lennie kellene, így a rendszer észlelheti az eltéréseket.”

Nemrég a HUN-REN SZTAKI kutatói egy másik problémára is innovatív megoldást találtak. Az úgynevezett tanúsított drónokra vonatkozó európai előírások szerint a jármű irányítórendszerének akkor is biztonságosan kell működnie, ha az egyik szenzor meghibásodik. A hagyományos megoldás több szenzor és GPS-vevő alkalmazása, gyakran hármas redundanciával: ha a három szenzor közül az egyik hibás adatot ad, a másik kettő egyező mérését tekintik helyesnek.

„De mi történik akkor, ha csak két szenzor marad, és azok eltérő adatokat szolgáltatnak? Honnan tudja a rendszer, melyik hibás?”

– veti fel Bauer Péter.

„A mi megközelítésünk egyszerű és praktikus: a drónokon általában amúgy is van kamera, ezért ilyenkor ezt használjuk harmadik szenzorként. Így a rendszer képes feloldani az ellentmondást, és biztonságosan tovább működni.”

A megoldás annyira újszerű, hogy várhatóan hamarosan szabadalmi oltalmat is kap.

A környezet pontos érzékelése mindig kulcsfontosságú volt a repülésben. A képfeldolgozás és a gépi látás terén elért legújabb eredmények azonban már azt is lehetővé teszik, hogy a gyorsan terjedő kis légi járművek – drónok és könnyű repülőgépek – is érzékeljék környezetüket, és önállóan reagáljanak a váratlan helyzetekre.

„Ami öt évvel ezelőtt még megvalósíthatatlannak tűnt, ma már elérhető – mondja Bauer Péter. – A fedélzeti eszközök kisebbek, könnyebbek és energiatakarékosabbak lettek, miközben a kameratechnológia is rengeteget fejlődött. Ezek a változások olyan kutatásokat tesznek lehetővé, amelyek alapvetően növelik a repülés biztonságát.”

Forrás: HUN-REN SZTAKI

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Amikor a repülőgép látni is kezd appeared first on Műszaki Magazin.

A találmánynak köszönhetően nem csupán a háztartásokban lett jobban eltartható az élelmiszer, hanem idővel elterjedtek a globális hűtési láncok, amelyek soha nem látott lehetőségeket nyitottak az élelmiszerlogisztikában és -kereskedelemben. Dachser Tudástár sorozatunk aktuális részében megvizsgáljuk, miért fontos a hűtési lánc fenntartása, manapság milyen alapvető elvárások vannak ezzel szemben, és hogyan alkalmazza a Dachser Food Logistics a 21. század megoldásait a témában – legyen szó folyamatosan nyomon követhető és irányítható hőmérséklettől vagy a gyorsaságot lehetővé tevő globális hálózatról.

Az élelmiszer kényes termék. Ha nem megfelelően vagy túl hosszú ideig tárolják, gyorsan beindul a mikrobiológiai romlás – elveszti korábbi ízét, állagát, tápértékét, legrosszabb esetben pedig az egészségre károssá válik. A múltban számos módszert alkalmaztak ennek megelőzésére: füstölték, sózták, szárították a termékeket, télire elvermelték a zöldségeket, de valódi megoldást mégis csupán Linde találmánya hozott. A hűtést, majd később a mélyhűtést gyorsan alkalmazni kezdték a szállítók is, hiszen a segítségével messzebbre lehetett eljuttatni az élelmiszert, mint valaha.

A bizalom köre

A hűtési láncok kialakulásához egy bizalmi kérdés vezetett: az élelmiszerek végső felhasználóinak bíznia kell abban, hogy a kiskereskedő megfelelő minőségű árut ad el neki; a kiskereskedőnek abban, hogy a szállító ennek biztosítására kellő odafigyeléssel kezelte az adott terméket; a szállítónak abban, hogy a raktár ugyanígy járt el, és így tovább. Az 1950-es évekre ez a kör globálissá bővült, ehhez kapcsolódóan pedig létrejöttek a hűtési láncok: olyan komplex logisztikai rendszerek, ahol minden egyes szakasz – a termelés, feldolgozás, csomagolás, raktározás, szállítás, bolti tárolás – szigorúan ellenőrzött, minőségi szabványok által meghatározott hőmérsékleten zajlik, ezzel garantálva, hogy a termék fogyasztásra alkalmas állapotban marad. A logisztikai gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az élelmiszert a raktér hűtésére alkalmas járműveken szállítják és hűtött raktárakban tárolják. Sőt a dokkolókapuk után a raktárban sokszor zsiliprendszer is található, amely szintén az élelmiszerek megóvására, illetve a hőmérséklet fenntartására szolgál. Fontos, hogy a hűtési lánc egyetlen percre, egyetlen méterre sem szakadhat meg.

Az egyes élelmiszerek optimális hőmérséklete – amelyen a mikroorganizmusok szaporodása kellő mértékben lelassul – eltérő lehet: a húsoknál például 0-4 fok között, a halaknál 0-2 fok, a leveles zöldségeknél 2-5 fok között ideális. Az előírások ehhez igazodva a hűtött áruknál 2-7 fok közötti hőmérsékletet, fagyasztott élelmiszerek esetében -18 fokot szabnak meg, amelyet a termék teljes útja során, folyamatosan biztosítani kell.

Digitalizált biztonság

A 21. század, mint szinte mindent, a hűtési láncokat is digitalizálta és automatizálta. Az élelmiszerbiztonságot szolgáló HACCP-rendszer alkalmazása, a szigetelt, légfüggönyökkel és gyorskapukkal ellátott élelmiszerraktárak, a nemzetközi egyezmények szerint minősített hűtőjárművek, a hűtött, gyors átrakodást biztosító dokkolók, a hőmérséklet, időpont és helyszín folyamatos dokumentálása, a telematika használata mostanra alapvető követelmény lett. A Dachser speciálisan az élelmiszeripar igényeire létrehozott Food Logistics üzletága ezen túlmenően kihasználja a jelenleg rendelkezésre álló legjobb technológiát is: olyan aktív követéssel látnak el például minden hűtőkamiont, ami gyűjti, továbbítja és elemzi a járművek adatait, beleértve a hűtőtérben található három szenzor értékeit is. Így minden információ online, valós időben követhető, ellenőrizhető.

A hűtési lánc igazán akkor hatékony, ha gyors szállítással és zökkenőmentes raktározási folyamatokkal párosul. A Dachser sűrű, globális hálózata földön, vízen, levegőben az élelmiszerek lehető leggyorsabb továbbítását teszi lehetővé. A vállalat emellett tagja a 34 európai országban működő, a hőmérsékletszabályozott gyűjtőszállítmányozásra specializálódott cégeket tömörítő European Food Network szervezetnek, amely több mint 200 telephelyével garantálja a folyamatos frissen tartást. A technológia és gyorsaság párosának köszönhetően bátran választhatunk a boltok polcairól – legyen az csomagolt saláta januárban vagy friss hús augusztusban, amit megkívánunk.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hűtési láncok a 21. században appeared first on Műszaki Magazin.

A 3D technológiák – ideértve a 3D szkennelést, modellezést és digitális vizsgálatokat – nem csupán technológiai újítások, hanem olyan gyakorlati eszközök, amelyek kézzelfogható előnyöket biztosítanak azoknak a gyártóknak, beszállítóknak és szolgáltatóknak, akik a versenyképességüket szeretnék megerősíteni a globális piacon.

A digitalizáció bevezetése mögött az a nélkülözhetetlen törekvés áll, hogy gyorsabb, pontosabb és rugalmasságot biztosító folyamatokat alakítsanak ki a teljes értéklánc mentén, miközben a minőségi követelmények folyamatosan szigorodnak és az ügyfél-elvárások növekednek.

A 3D digitalizáció alapvető előnye, hogy lehetővé teszi a fizikai alkatrészek és járművek érintésmentes és rendkívül pontos adatgyűjtését. Ez az adat szolgálja a későbbi tervezési, gyártási és ellenőrzési lépések alapját, így csökkentve a manuális hibák számát és felgyorsítva a munkafolyamatokat. A hagyományos, papíralapú vagy kézi mérésekkel szemben a digitális módszerek nemcsak gyorsabbak, de megbízhatóbbak is, ami kulcsfontosságú a minőségbiztosítási folyamatokban. Ez a tényező különösen fontossá válik egy olyan iparágban, ahol a pontosság és a megbízhatóság elvárása kiemelkedő.

A digitalizáció nem egy elszigetelt technikai elemként jelenik meg, hanem szervesen illeszkedik az autóipar szélesebb digitális átalakulásába. Ez a változás magában foglalja a tervezéstől kezdve a gyártási folyamatokon át az értékesítésig és a szolgáltatásokig minden szintet. A digitalizált adatok lehetővé teszik a hatékonyabb együttműködést a különböző részlegek között, gyorsabb döntéshozatalt tesznek lehetővé, és hozzájárulnak a termékek piacra jutási idejének csökkentéséhez. A 3D modellek így nem csupán vizuális reprezentációk, hanem stratégiai eszközök, amelyek támogatják a teljes termék életciklusát.

Az autóipari szereplők számára a 3D technológiák beépítése a gyakorlatba gyakran azt jelenti, hogy a fizikai prototípusokat digitális modellekkel helyettesítik. Ez a megközelítés lehetővé teszi a tervek gyors iterálását és a hibák korai felismerését, ami alapvetően csökkenti a termékfejlesztés időigényét és költségeit. A digitalizált munkafolyamatok nem csupán a fejlesztési szakaszban hoznak előnyt, hanem a gyártási rugalmasság növelésében is, ami elengedhetetlen egy olyan piaci környezetben, ahol a piac igényei gyorsan változnak.

A 3D digitalizáció bevezetése nem mentes a kihívásoktól sem: a meglévő rendszerek integrálása, a digitális kompetenciák fejlesztése és a szervezeti kultúra átalakítása mind szükséges lépések egy sikeres digitalizációs stratégia megvalósításához. Azok a vállalatok azonban, amelyek képesek ezeket a változásokat hatékonyan végrehajtani, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert egy egyre digitalizáltabb és adatvezérelt iparági környezetben.

A 3D digitalizáció nem csupán technológiai trend, hanem az autóipar jövőjének meghatározó eleme, amely új szintre emeli a termékfejlesztést, a gyártást és az ügyfélélményt egyaránt.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 3D digitalizáció az autóiparban appeared first on Műszaki Magazin.

Legfontosabb tanulságok:

• A változás gyorsul — és mindent áthat. Az agentikus AI mindent meg fog változtatni az üzleti folyamatoktól a hagyományos szerepkörökig, ami folyamatos alkalmazkodásra kényszeríti a szervezeteket.
• A felkészültség agentikus megkülönböztető tényező. Azok a szervezetek, amelyek proaktívan kezelik a munkaerő átalakulását, versenyelőnyre tesznek szert.
• A tudatosan megtervezett AI-élmények kulcsfontosságúak a sikerhez. Az agentikus AI előnyeinek realizálása a szándékosan kialakított felhasználói élményeken múlik.

Michael Bradshaw, globális alkalmazásokért, adatért és AI-ért felelős szakmai vezető

A mesterséges intelligencia átalakította a modern munkahelyet — nem csupán feladatok automatizálásával, hanem teljes munkafolyamatok újragondolásával és annak kiterjesztésével, hogy az emberek mire képesek. És míg a korábbi technológiák csak hullámokat vetettek, az agentikus AI egy exponenciálisan nagyobb hullámot ígér, olyan rendszereket bevezetve, amelyek képesek gondolkodni, alkalmazkodni és valós időben cselekedni az emberi csapatok mellett.

Most van itt az idő, hogy a szervezetek elkezdjenek felkészülni

Az automatizálásra, a gépi tanulásra és a generatív AI-technológiákra építve az agentikus AI a mesterséges intelligencia legújabb iterációja. Abban haladja meg elődeinek képességeit, hogy autonóm módon képes cselekedni. Az agentikus AI képes gondolkodni, alkalmazkodni és végrehajtani valós időben, ami jelentős következményekkel jár a munka jövőjére nézve.

Már most láthatók az átrendeződés jelei. A vállalatok átalakítják szervezeti ábráikat, hogy az emberek és az AI-ügynökök együtt, egy vegyes munkaerő részeként jelenjenek meg. Technológiai szakemberek teljesen új vezetői pozíciók létrehozását szorgalmazzák, amelyek kizárólag e transzformáció irányítására fókuszálnak. Egyes cégek odáig mentek, hogy teljes mértékben összeolvasztották technológiai és HR-részlegeiket.

A döntéshozók is látják, merre tartunk: az AI-beruházások megugrottak, a Kyndryl Readiness Report szerint a vezetők több mint kétharmada jelentős mértékben fektet be AI-ba. Közel 10 vezetőből 9 arra számít, hogy az AI a következő évben teljes mértékben átalakítja a szerepköröket és felelősségeket a szervezetükben. A McKinsey egy friss jelentése szerint pedig a megkérdezett vezetők több mint fele már megkezdte az AI-ügynökökkel való kísérletezést.

Mégis, miközben a legtöbb szervezet el tud képzelni egy agentikus AI-jövőt, jóval kevesebben mutatják a teljes felkészültség jeleit. A Kyndryl jelentésében megkérdezett vezetők 71%-a szerint munkavállalóik nem képesek sikeresen kihasználni az AI-t a munkájuk során. Még beszédesebb, hogy körülbelül egyharmaduk azt mondta: szervezetük nem is érti, milyen AI-hoz kapcsolódó készségekre lesz szüksége az elkövetkező években.

Ezek az eredmények éles emlékeztetőül szolgálnak arra, hogy önmagában a technológia nem elég. Minden átalakulásban a technológiai siker az embereken és a folyamatokon múólik. Azok a szervezetek, amelyek proaktívan kezelik a változást, és szándékosan vezetik végig rajta munkaerejüket, versenyelőnyhöz jutnak — a legtöbb előnyt realizálják az AI-ból, vonzóbbá válnak a jövő tehetségei számára, és új ügyfeleket nyernek meg. Az előttünk álló munka azonban nem lesz könnyű.

Az agentikus AI újragondolást követel meg a szerepek, munkafolyamatok és készségek terén

Ahogy a szervezetek elkezdik beágyazni az AI-ügynököket működésükbe, újra kell gondolniuk, hogyan zajlik a munka. Azáltal, hogy képes adatokat összegyűjteni az egyes funkciókból és átlépni a töredezett struktúrákat, az agentikus AI drasztikusan leegyszerűsítheti az összetett folyamatokat, és automatizálhatja az end-to-end munkafolyamatokat. Az AI-ügynökök üzleti szintű összehangolása azonban jelentős kihívást jelenthet. A vezetőknek fel kell mérniük a meglévő üzleti folyamatokat, és újra kell tervezniük azokat egy AI-alapú munkaerő számára.

Ahogy a munka jellege változik, úgy változnak majd a szerepek és felelősségek is. Bár a nagy tétű üzleti helyzetekben az ítélőképesség veleszületetten emberi képessége nem helyettesíthető, az agentikus AI a teljes munkaerő-állományban átalakítja a szerepköröket. A vezetőknek be kell zárniuk a készséghiányokat, és újraképzésbe kell fektetniük a tehetségek megtartása és fejlesztése érdekében. Emellett újra kell gondolniuk a karrierutakat és az utánpótlás-tervezést is, ahogy a hagyományos tehetségcsatornák átalakulnak.

Ennek az evolúciónak minden szakaszában az agentikus AI sikere azon múlik, hogy vannak-e emberek, akik hajlandók használni azt. Amikor az agentikus AI-megvalósítások kizárólag technológia-vezéreltek, túl gyakran olyan felületekhez vezetnek, amelyek elbátortalanítják a használatot, és akadályt képeznek az AI-előnyök realizálásában. Az AI-ba vetett bizalom kiépítésének és az elfogadás ösztönzésének új szervezeti követelménye az, hogy proaktívan kezeljék a felhasználói igényeket hatékony, eredményes és tudatosan megtervezett felhasználói élményekkel.

A kultúra és a változásmenedzsment dönt a siker vagy a kudarc között

Azok a vezetők, akik elhanyagolják ezt az átfogó megközelítést a munkaerő-átalakításban, nemcsak az értékteremtést ássák alá, hanem növelik a változási kifáradás kockázatát is. Mivel ennyi változás zajlik ilyen szoros időkeretben, a munkavállalók hamar apatikussá, elkötelezetlenné és félelemmel telivé válhatnak a jövőt illetően. Ez a félelem ellenállást szül a változással szemben — és az átalakulások kudarcához vezet.

Éppen ezért a rugalmasságot, az átláthatóságot és a bizalmat előtérbe helyező vállalati kultúrák kiépítése elengedhetetlen lesz a sikerhez. A Readiness Report szerint azok a szervezetek, amelyek felvállalták a folyamatos átalakulást, lényegesen nagyobb valószínűséggel értek el pozitív megtérülést AI-beruházásaikon. A kultúra ma már versenyelőny.

Egy korábbi felmérés hasonlóképpen azt találta, hogy azok a szervezetek, amelyek az AI-t üzleti növekedés felszabadítására használták, háromszor nagyobb valószínűséggel vezettek be AI-változásmenedzsment-stratégiát, és alakították át teljes mértékben tehetségmenedzsment-folyamataikat. Ezek az élenjáró szervezetek nagyobb eséllyel rendelkeztek mélyebb rálátással munkavállalóik készségeire, nagyobb magabiztossággal zárták a készséghiányokat, és proaktívabban közelítettek az AI-képzéshez.

Az ilyen lépések megtételével a szervezetek felkészültebbek lesznek az AI-vezérelt munkaerő-evolúció kezelésére. A sikerhez azonban több kell majd a megfelelő eszközöknél és taktikáknál. A szervezeteknek a megfelelő keretrendszerre, a megfelelő partnerekre és a megfelelő szemléletmódra lesz szükségük ahhoz, hogy eligazodjanak ebben a mélyreható változást hozó pillanatban.

Igaz, hogy az agentikus AI óriási lépést jelent egy olyan jövő felé, ahol a hatékonyságnövekedés makroszinten valósul meg. Ez a jövő azonban azon múlik, hogy a mai vezetők képesek-e magukkal vinni munkaerejüket ezen az úton.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A mesterséges intelligencia lesz a kollégánk appeared first on Műszaki Magazin.

Egységesítették és modernizálták a korábban széttagoltan működő, épületenként különálló tűzvédelmi rendszereket a Dunamenti Erőműben.

A fejlesztés első ütemében, 2024-ben, összesen kilenc tűzjelző és hét oltásvezérlő központot telepítettek, amelyeket egy felhőalapú megoldás köt össze. Így az üzemeltetők valós időben tudják követni az egyes központok és tűzjelző készülékek aktuális állapotát. Ellenőrizhető például, mikor történt az egyes eszközök kötelező éves tesztelése, és bármikor lekérdezhetők a digitális eseménynaplók. Emellett beállítható, hogy akár mobilon, asztali böngészőn keresztül, push értesítések vagy SMS, e-mail formájában informáljon az alkalmazás az eseményekről, például egy érzékelő kikapcsolásáról vagy tűzjelzésről.

Ezáltal hatékonyabbá és tervezhetőbbé válik a tűzvédelmi eszközök karbantartása. Másrészt a nap 24 órájában, valós időben felügyelhető adatok nagyobb biztonságot nyújtanak a kritikus infrastruktúra részét képező erőmű számára, probléma esetén pedig precízebb és gyorsabb beavatkozást tesznek lehetővé. A felhőalapú szolgáltatásnak köszönhetően továbbá a rendszerek mindig azonnal megkapják a legújabb szoftver- és firmware-frissítéseket, védve azokat a kibertámadásokkal szemben. A Siemens-megoldások bevezetését a Sinope Security Kft. végezte el.

A következő ütemben további tűzjelző központok telepítésére kerül majd sor a Dunamenti Erőműben, amelyek szintén a most bevezetett, felhőalapú Siemens Building X platform Fire Manager felügyeleti rendszeréhez fognak csatlakozni.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Modern tűzvédelmet kapott az ország legnagyobb gázerőműve appeared first on Műszaki Magazin.

Az A–Z ÜZEM 4.0 elnevezésű létesítmény nem csupán a magyar takarmánygyártás új mérföldköve, hanem a digitalizált ipari automatizálás és a precíziós gyártástechnológia kiemelkedő példája, melynek vezérlését Siemens-technológia biztosítja.

A beruházás nagyságrendileg kettő év előkészítési munkát igényelt, melynek során az Abraziv Kft. mérnökei a Vitafort szakembereivel szoros együttműködésben dolgoztak ki egy olyan rendszert, amely integrálja a takarmány-, premix- és koncentrátum gyártást.

“A cél egy magas fokon automatizált, rugalmas termelési rendszer létrehozása volt, amely képes napi 60–80 különböző receptúra szerint, 2 grammos mérési pontossággal, akár 5–6 perces sarzsidővel terméket előállítani.”

– Gyulai József automatizálási üzletágvezető.

A zöldmezős beruházás eredményeként létrejött, kilencszintes, közel 40 méter magas üzem 6700 m² alapterületen helyezkedik el. Az épület három, egymással integrált gyártóvonalat foglal magába: takarmánykeverék-, premix- és koncentrátum vonalakat. A rendszer felépítése és vezérlése a teljes gyártási láncot lefedi az alapanyag-fogadástól a késztermék kitárolásáig.

Anyagkezelés és technológiai folyamat

Az üzem működésének kiindulópontja az alapanyagok fogadása és tárolása. A szemes alapanyagokat kamionról garatokba töltik, majd szállítóeszközökön szállítószalagokon és rédlereken keresztül jutnak a tisztító egységbe, ahol az anyag szétválasztása és előválogatása történik. A rendszer ezt követően az alapanyagokat tárolótartályba juttatja el. Az üzemben összesen 144 makro- és mikrokomponens-tartály működik, amelyek 1000 m³ feletti össztérfogatot képviselnek.

Az alapanyagok a receptúrák alapján automatikusan bemérésre kerülnek. A mérlegelés során a vezérlés automatikusan meghatározza az adagolás sorrendjét és mennyiségét. A szemes alapanyagokat nagy teljesítményű darálók őrlik meg, majd a darált anyagokat a keverőegységekbe továbbítják.

Az anyagmozgató rendszer

Az A–Z ÜZEM 4.0 egyik leginnovatívabb eleme az ACT konténeres szállítórendszer. Ez egy több szintes, sínpályás hálózaton mozgó, automata konténeres anyagmozgató rendszer, amely biztosítja a keresztszennyeződés-mentes gyártást. A konténerek lift segítségével mozognak az egyes szintek között, és előre programozott útvonalakon szállítják az anyagokat a darálóktól a keverőgépeken át egészen a készárutartályokig.

A rendszerben egyszerre akár 8 konténer mozoghat. Ez a technológia jelenleg Közép-Európában egyedülálló; hasonló rendszer mindössze néhány nyugat-európai üzemben található.

Vezérléstechnika Siemens alapokon

A gyár automatizálását Siemens PLC-vezérlőrendszer irányítja. A központi vezérlést egy S7-517 típusú CPU végzi, amelyhez modulárisan csatlakoznak a Siemens I/O kártyák is, érzékelők és motorvezérlők. A lágyindítók szintén Siemens gyártmányúak, így a teljes vezérlési architektúra egységes, nagy megbízhatóságú rendszert alkot.

A vezérlés hierarchikus struktúrában működik: a központi szerverszámítógép kommunikál az összes alrendszerrel és az üzem operátori munkaállomásaival. Összesen öt állomás segíti a folyamatfigyelést és az operátorok munkáját. Az adatkommunikáció a központi helyiségben elhelyezett szerverről történik, amely valós időben gyűjti és naplózza a technológiai paramétereket. A rendszer redundáns kialakítású: az Abraziv Kft. saját telephelyén ugyanilyen szerverszámítógép áll készenlétben, így bármilyen hardverhiba esetén az üzem leállása nélkül biztosítható a folyamatos termelés. A gyártó távfelügyeleti szerződés keretében 0–24 órás rendszertámogatást nyújt, így a műszaki személyzet valós időben kaphat segítséget.

Késztermék-kezelés és kitárolás

A keverési folyamat után az anyag a három granuláló vonal valamelyikére kerül, ahol gőz hozzáadásával ~80 °C hőmérsékletre melegítve préselik granulátummá. A granuláló gépek után a terméket lehűtik, rostálják, majd készárutartályokba továbbítják. A gyártás során külön keverővonalakat alkalmaznak hatóanyagos és nem hatóanyagos termékekhez, így a keresztszennyeződést teljesen ki tudják küszöbölni.

A késztermékeket mozgókocsis kitároló rendszer kezeli, amely a tartályok alatt sínpályán közlekedik. A pozicionálás vonalkódos kódszalag segítségével történik, így pontosan beállítható, hogy melyik készárutartályból, milyen mennyiséget kell kitárolni. A rendszer képes big-bag, zsákolt és ömlesztett kiszerelés kezelésére, valamint automatikus kamiontöltésre is.

Digitális gyártás

Az A–Z ÜZEM 4.0 digitális termelésirányítási rendszere (VxSCADA + VxMES) valós időben követi a gyártási folyamatokat. A Siemens-vezérlés az Abraziv Kft. szoftverek együttműködésével minden gyártási lépés adatgyűjtése, naplózása és visszakeresése megoldott. A rendszer előrejelző karbantartási funkciókat, hibadiagnosztikát és energiafelhasználási optimalizációt is tartalmaz. A környezettudatosság szintén fontos tervezési szempont volt: a kiporzásmentes, zárt anyagkezelés mellett az energiahatékonyságot hővisszanyerő rendszerek és optimalizált hajtásvezérlés támogatják. Az üzemeltetés így nemcsak gazdaságos, hanem fenntartható is.

Jövőbeli fejlesztések

Az Abraziv Kft. a dabasi projekt tapasztalatait nemzetközi szinten is kamatoztatja. A cég jelenleg Romániában és Moldáviában épít hasonló Siemens-alapú, automatizált üzemeket, ahol a Dabason alkalmazott technológiai koncepció továbbfejlesztett változata kerül bevezetésre.

www.abraziv.hu, www.siemens.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Közép-Európa legmodernebb takarmányüzeme Dabason appeared first on Műszaki Magazin.

A BME és a Magyar Telekom sikeresen tesztelte a Huawei új, szimmetrikus 50Gbps elméleti sebességre képes Triple PON rendszerét. A Triple PON technológia újdonsága abban rejlik, hogy egyetlen optikai szálon, egyetlen PON vonali kártya és egy kombinált optikai modul segítségével képes három generációs PON technológiát (GPON, XGS-PON, 50GPON) párhuzamosan kiszolgálni.

Az 50GPON technológia legnagyobb előnye, hogy szimmetrikusan elméleti 50 Gbps adatátviteli sebességet biztosít, amely ideálissá teszi a jövő digitális alkalmazásaihoz, például 8K felbontású videóstreaminghez, e-sporthoz, VR/AR élményekhez és az otthoni felhőszolgáltatásokhoz. Emellett kiemelkedően alacsony, 1 milliszekundum alatti késleltetéssel, valamint mikroszekundum-szintű késleltetésingadozással működik, ami nélkülözhetetlen az 5G-bázisállomások kiszolgálásához (mobil backhaul), illetve az ipari automatizálási rendszerek és a távgyógyászati alkalmazások számára is.

Jövőálló infrastruktúra

A technológia a megbízható szolgáltatás garantálásához szükséges csomagvesztésmentes adatátvitelt biztosít, amellett jövőálló infrastruktúrát kínál: lehetővé teszi, hogy a meglévő optikai hálózatok minimális módosítással is képesek legyenek kiszolgálni a következő évtized technológiai és digitális igényeit.

„Az 50GPON nemcsak a sávszélesség új szintjét jelenti, hanem válasz lehet a jövő digitális társadalmának kihívásaira is, hiszen az otthoni szórakozástól az ipari automatizálásig minden területen új lehetőségeket nyithat meg. Büszkék vagyunk rá, hogy az országban elsőként tesztelhettük ezt az innovációt, és külön öröm számunkra, hogy ebben együttműködő partnerünk a BME, ahol a hallgatók is közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek a legkorszerűbb optikai hálózati technológiáról” 

– idézi a cég közleménye Nagy Pétert, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettesét.

A teszthez szükséges eszközöket a Huawei Technologies Hungary biztosította, az első végpontot a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának (VIK) Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszékén (TMIT) kötötték be.

„A Villamosmérnöki és Informatikai Kar számára a Magyar Telekom által rendelkezésre bocsátott 50PON technológia igazi mérföldkő az oktatásban, mert a legújabb, világszínvonalú optikai hálózati infrastruktúrát hozza közvetlenül a hallgatók és kutatók közelébe”

– mondta Imre Sándor, a VIK dékánja.

Varga Pál, a VIK TMIT tanszékvezetője azt emelte ki, hogy a technológiát a TMIT laboratóriumaiban működő AR/VR műhely, a felhőből vezérelt, mesterségesintelligencia-támogatású ipari automatizációra szakosodott műhelyek is kiaknázzák az aktuális kutatási feladatok során.

„A BME és a kar ezzel tovább erősíti szerepét a hazai digitális innováció élvonalában”

– tette hozzá.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A legkorszerűbb optikai hálózati technológiát tesztelték a BME-n appeared first on Műszaki Magazin.

Az Európa élvonalába tartozó infrastruktúra a mesterséges intelligencia fejlesztésén túl számos tudományterület kutatómunkáját emelheti új szintre. Az eseményen az SZTE és a Hewlett Packard Enterprise (HPE) stratégiai együttműködési megállapodást írt alá, amely hosszú távon biztosítja az infrastruktúra szakmai és technológiai támogatását.

A modern infrastruktúrát az SZTE abból a megfontolásból állította üzembe, hogy az egyetem megőrizze vezető szerepét a mesterségesintelligencia-kutatás és -alkalmazás hazai élvonalában, és továbbra is meghatározó szereplője legyen a nemzetközi kutatásoknak. Az SZTE-n az tette szükségessé a saját MI számítási kapacitás kiépítését, hogy az elmúlt időszakban egyre nagyobb mennyiségű adattal folynak mesterséges intelligenciát alkalmazó kutatások. Az új infrastruktúra támogatást nyújt többek között Prof. Dr. Berényi Antal neurokibernetikai, Prof. Dr. Rovó László cochleáris implantátum fejlesztési kutatásaihoz, Dr. Röst Gergely járványterjedési matematikai modellezéséhez vagy Prof. Dr. Jelasity Márk MI-kutatásaihoz, amelyek a nagy nyelvi modellek sérülékenységét és belső tudásreprezentációját vizsgálják. Az MI-célú szuperszámítógép szerepet kap majd a genomkutatásban, ahol egy teljes emberi génállomány elemzése napok helyett akár órák alatt elvégezhető lesz, valamint a gyógyszerfejlesztésben, ahol a molekulák viselkedésének szimulációjával segítheti a célzott terápiák gyorsabb kialakítását. Fontos szerepet játszhat még a fizika és az anyagtudomány területén, például az új anyagok szerkezetén végzett szimulációk hatékony futtatása révén.

A gyakorlatban a Szegedi Tudományegyetemen mostantól az IKIKK Mesterséges Intelligencia Kompetenciaközpontja várja az egyetemi kutatócsoportok jelentkezését, hogy kutatásaik MI-vel kapcsolatos kéréseire megoldást javasoljanak, valamint ezekhez számítási futásidőt rendeljenek. Prof. Dr. Jelasity Márk, a kompetenciaközpont vezetője elmondta, hogy szakértői hátteret szeretnének nyújtani az SZTE-n megszülető mesterséges intelligencia ötletekhez, projektekhez.

A HPE szuperszámítógépének üzemeltetését, az informatikai infrastruktúrába illesztését az SZTE Informatikai és Szolgáltatási Igazgatósága végzi, Fekete Csaba igazgató vezetésével, akinek a beruházás előkészítésében és megvalósításában kiemelt szerepe volt.

Az SZTE új rendszere 6 darab HPE node-ból, vagyis nagy teljesítményű önálló számítási egységből áll. A szerverek összesített magszáma 416 darab, összesített teljesítményük pedig 1,75 petaflops, vagyis másodpercenként 1,75 billiárd lebegőpontos művelet elvégzésére képesek. Mindez több tízezerszerese egy átlagos számítógép teljesítményének, így a szuperszámítógép használatával percek alatt végezhetők el olyan feladatok, amelyek hagyományos eszközökkel napokig vagy hetekig tartanának.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A legmodernebb MI-célú szuperszámítógép-rendszer appeared first on Műszaki Magazin.

Az ökotűzteres cserépkályhák rámutatnak a megoldásra: ezek a készülékek a hagyományos kályhákat a legújabb technológiai fejlesztésekkel kombinálják, hogy fokozzák az energiahatékonyságot és csökkentsék az ökológiai lábnyomot. Ha cserépkályha építésre Budapesten keresünk szakembert, érdemes felvenni a kapcsolatot a Gábor és Gábor cserépkályhásokkal.

Mi is az az ökotűztér?

A legújabb technológiával felszerelt cserépkályhák már nem a belső helyiségből nyerik az égéshez szükséges levegőt. Ehelyett külön erre a célra készült csatornákon keresztül érkezik a levegő a tűztérbe, ami a zárt tér energiahatékonyságának fenntartása szempontjából kulcsfontosságú. 

Az ilyen típusú kályhák tervezésénél fontos, hogy az építkezés, felújítás során már a kezdetekkor figyelembe vegyük a kályha helyét és méreteit, így az egész rendszer összhangba kerülhet a házzal. 

A tűztér modern kialakításának előnyei

Az ökotűztér kialakítása modernebb eljárásokat és anyagokat igényel, amelyek bár drágábbak lehetnek, hosszú távú megtakarításokat és hatékonyabb fűtést eredményeznek. 

Az energiahatékonyság javításával a háztartások ökológiai lábnyoma is csökkenhet, ami hosszú távon előnyös mind bolygónk, mind a pénztárcánk számára.

Mikor keressen szakembert?

A megfelelő ökotűzteres cserépkályha választása és telepítése számos szempontból komplex feladat. A választást számos tényező befolyásolja, mint például a kályha mérete, formája és a különböző gyártók által kínált modellek. Az árak változatosak, így fontos lehet egy személyes konzultáció, amely során a szakértők segíthetnek a megfelelő döntés meghozatalában. 

A Gábor és Gábor cserépkályhások csapata tapasztalata és szakértelme révén nyújt támogatást a tervezési és telepítési folyamatok során. Ez különösen előnyös, hiszen az adott helyszínhez igazított kályha kiválasztásával elkerülhetőek az esetleges kellemetlenségek. 

A modern energiahatékonysági megoldásokkal felvértezett hagyományos stílusú cserépkályhák nem csupán funkcionalitásukban jelenthetnek előnyt, hanem megjelenésükben is. Az ilyen kályhák lehetőséget adnak arra, hogy a belső tér egyedi arculatot kapjon, ahol a technikai innováció és a hagyomány találkozása harmonikusan valósul meg. Gondolja végig lehetőségeit, és döntsön a jövőbarát fűtési megoldások mellett!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az ökotűzteres cserépkályhák új arcai: energiahatékonyság és modern dizájn appeared first on Műszaki Magazin.

A napelemes rögzítőelemekre szakosodott RAULI olyan új, lapos tetőrendszert mutatott be, amely lehetővé teszi a panelek függőleges rögzítését a tetőkön. A megközelítés számos előnnyel jár a tervezés és telepítés szempontjából, különösen azon tetők esetén, amelyek nem képesek nehezebb, ballasztos rendszereket elbírni. A RAULI FLAT erős kialakításának köszönhetően akár 3,5 kilonewton per négyzetméteres szélnyomásnak is ellenáll.

„A RAULI APP kalkulátor külön széllemezek hozzáadását javasolja, ha a körülmények megkövetelik”

– mondta Ville Tiainen, a RAULI vezérigazgatója.

A panelek vízszintesen vagy függőlegesen is felszerelhetők, függőleges telepítés esetén 20 százalékkal több napelemet lehet egy sorban elhelyezni. Az ilyen elrendezés kevesebb alkatrészt igényel, így a vízszintes telepítéshez képest 15-20 százalékkal csökken az egy napelemre jutó költség.

„A projekttervezés a böngészőalapú RAULI APP szoftverrel történik”

– tette hozzá Tiainen.

A szakértő szerint a kalkulátor megmondja az alkatrészek számát, a rendszer súlyát és a termékek szénlábnyomát, emellett gyártási becslést is ad.

A RAULI segítségével a kelet-nyugati irányú telepítés ugyanazokkal az összetevőkkel végezhető el, mint a déli irányú. A RAULI FLAT rendszer szerkezete a panelek alatti vízszintes sínrendszerre épül, amely teleszkóposan működik, így nem kell levágni, és a sínrendszer rögzítéséhez nincs szükség csavarokra vagy anyákra.

A sínek segítségével a függőlegesen telepített napelemek a hó ellen éppen a megfelelő ponton kapnak támasztékot, további megerősítést nem igényelnek. A rendszer szabványos hóterhelhetősége 5 kilonewton, de a rögzítőlemezek távolságának csökkentésével akár 4,75 kilonewton per négyzetméter is elérhető, így a rendszer jól alkalmazható északi körülmények között. Az alkatrészek skandináv acélból készülnek, felületkezelésük tűzihorganyzás, Galfan és ütésálló porfesték.  A RAULI FLAT 30 év anyaggaranciával rendelkezik, akár C3 éghajlati kitettségi osztályig.

A RAULI egy észak-európai rögzítőrendszer-gyártó, amely mögött napelem-telepítőkből és tetőfedő szakemberekből álló csapat áll. A vállalat termékeit a telepítés gyorsaságát szem előtt tartva tervezték a szerelőktől a szerelőknek mentalitást követve. A cég termékei számos olyan innovációval büszkélkedhetnek, amelyek más rendszerekben nem találhatók meg.

A RAULI termékválasztékában fellelhetők a ferde tetőkre (RAULI BLACK), homlokzati berendezésekre (RAULI WALL) és lapos tetőkre (RAULI FLAT) szánt megoldások. A termékeket Észak-Európában gyártják helyi nyersanyagokból, biztosítva, hogy a rendszer ellenálljon még a helyi, zord körülményeknek is. A RAULI kínálata egész Európában, így Magyarországon is elérhető, a gyártó sikeres nemzetközi terjeszkedésének köszönhetően több díjat is elnyert.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Modern napelemes rögzítés lapos tetőszerkezetekhez appeared first on Műszaki Magazin.

A munkaerő-szállásoltatás nem újkeletű dolog. Évtizedekre nyúlik vissza, Magyarországon a szocializmus korában terjedtek el a munkásszállók. A munkaerőtartalék az országban jelenleg is nagymértékben eltér régiónként, így a munkavállalók mobilizálására napjainkban is kiemelten szükség van. Sőt, külföldi munkaerő is érkezik hazánkba és a más országokból érkező munkavállalókat is el kell szállásolni. Rengeteg tévhit kering a köztudatban a munkásszállók kapcsán, köszönhetően a szocializmusban tapasztaltaknak és a munkásszállóként használt épületállomány elavultságának. Ma azonban egészen mást jelent már egy dolgozói szállás. A vállalatok és a munkaerő-kölcsönző cégek is elkötelezettek a minőségi szállásoltatás mellett, hiszen csak így lehet a munkaerőt bevonzani és megtartani – hangsúlyozza Kiss Éva, a Wellby House Kft. közvetítő cég értékesítési vezetője.

A mai munkásszállók nem egyenlőek a szocialista szállásokkal

A szocializmus korában sok kritika érte a munkásszállókat. A berendezés elavult volt és gyorsan használódott. A falak koszosak voltak, a vakolat sokszor potyogott. Az emberek kis terekben zsúfolódtak össze, sokszor emeleteságyakon aludtak. Nem volt privát szférájuk, de még csak az egy főre jutó légtér sem volt megfelelő. A konyhák kicsik voltak, ha egyáltalán voltak és nem lehetett az élelmiszert sem megfelelően tárolni. A modernizálás pedig általában elmaradt. Az emberek többségének a fejében ma is ez a kép él a munkásszállókról.

„A 21. században a vállalatok felismerték, hogy színvonalas, minőségi munkásszállókra van szükség és a kormány is számos intézkedést tett modern dolgozói szálláshelyek létrehozására. Elvétve ugyan még akadnak régi munkásszállók, melyeket az épület adottságai miatt nem lehet a kor elvárásainak teljes mértékben megfelelve modernizálni, de egyre több minőségi szálláshely várja a munkavállalókat”

– mondta el a Wellby szakértője.

Folyamatosak a fejlesztések, a munkavállaló elégedettsége az első

A jelenlegi munkaerőhiány mellett a vállalatok és a munkaerő-kölcsönző cégek érdeke is, hogy a fluktuáció mind a magyar, mind a külföldi dolgozók körében a lehető legalacsonyabb legyen. A szálláshelyeken éppen ezért a dolgozók alapvető szükségleteire való odafigyelés kiemelt helyen áll.

„A munkáltatóknak és a kölcsönző cégeknek is érdeke, hogy olyan színvonalas, élhető körülmények között szállásoltassa munkavállalóit, ami a dolgozók jóllétét és komfortérzetét is növeli. Ha valóban otthonos körülményeket tudunk nekik teremteni, az növeli a munkában is a hatékonyságukat”

– emeli ki Kiss Éva. Hozzáteszi: a 21. századi munkásszállók valódi közösségi szállások, ahol sok esetben hotel szintű körülmények és kiszolgálás várja a dolgozókat.

A 21. századi munkásszálló olyan, mint egy modern hotel

A mai munkásszállásokon 2-3, de akár 1 ágyas szobákkal is találkozhatunk. Szobánként – de legfeljebb 2-3 szobánként -saját fürdőszobával várják a lakókat a szálláshelyek. Jól felszerelt, gépesített konyha általában minden szinten van, de nem ritka, hogy 2-3 szobánként kialakítanak egyet.  Mosó- és szárítógépekből is szintén több is megtalálható a szállókon az erre a célra létesített mosóhelységekben. Az ingyenes WIFI is már alapfelszereltségnek számít. A szállásokon közösségi terekben, klubhelyiségekbe kapcsolódhatnak ki a dolgozók. A közösségi tereket naponta takarítják, a szobákban az ágyneműket rendszeresen cserélik. A munkásszállásokon lakók emellett ideiglenes lakcímükként is bejelenthetik a szállót.  Kiss Éva elmondta: a kipihent munkavállalók jelentik a vállalatok működésének a motorját, ezért a feltöltődéshez a munkásszállókon is minden körülményt biztosítani kell.

A munkásszállókon aktív közösségi élet folyik

Sokan úgy képzelik el a munkásszállókat, hogy a dolgozók hazamennek a szállásra, bevonulnak a saját szobájukba és másnap reggelig szinte ki sem jönnek onnan. Ez egy mai modern dolgozói szálláson már egyáltalán nem így van. A szállásadók és a munkáltatók is mindent megtesznek azért, hogy a munkavállaló jól érezze magát és alacsony legyen a fluktuáció. Egy munkásszállás nemcsak alvóhelyként, hanem rekreációs közegként is szolgál, ahol a dolgozók egy kellemesebb környezetben pihenhetik ki a munka fáradalmait.

„A közösségi terek és a sportolási lehetőségek által a lakópark egy olyan élettérré válik, amely egyszerre gondoskodik a pihenésről és a feltöltődésről. A közös sportolás, a közös főzés, meccsnézés, vagy az olyan klubesemények – mint például a karaoke est valódi kikapcsolódást nyújtanak és összekovácsolják a lakókat”

– összegez Kiss Éva.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Tények, amiket tudni kell a mai munkásszállókról appeared first on Műszaki Magazin.

Március 30-án tartotta meg első Innovation Talk nevű digitális rendezvényét a délkelet-európai régióban a Schneider Electric, amelyen a vállalat kulcsfontosságú vezetői vettek részt a térségből. A panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a hatóságok kiemelt szerepet töltenek be a rugalmas villamosenergia-elosztóhálózat kiépítésében a megfelelő szabályozás bevezetésével és ez nem csupán Délkelet-Európára igaz, hanem globális szinten is ez a helyzet.

Az Innovation Talk résztvevői arra is rámutattak, hogy a társadalomnak, az oktatásnak, de mindenekelőtt magának az üzleti szektornak a feladata egy olyan vállalkozói kultúra kialakítása, amely képes új technológiai szintre emelni a termelőcégeket, hogy az Ipar 4.0 koncepció széles körben elterjedhessen a régióban.

„Tény, hogy nagyobb integrációra van szükség az országaink között, mert ez erősebbé és ellenállóbbá tehet bennünket. Az új helyzet az energetikai piacon, amelynek most tanúi vagyunk, számos vállalat számára kihívást jelent. Amikor az elektromos elosztóhálózatokról, az ipar modernizálásáról és a humán tőke otthon tartásáról van szó, a régió országai segíthetik egymást, és az üzleti élet szereplőinek sokat kell tenniük az integráció érdekében. Mindez nagy jelentőséggel bír a már megkezdett energetikai átalakulás szempontjából. Kiterjedt tudáscserére és a közeljövő összes energetikai kihívásának és energetikai témájának világos megértésére van szükség”

– hangsúlyozta Veres Zsolt, a Schneider Electric magyarországi országigazgatója.

Az Innovation Talk rendezvényen részt vett Dragoljub Damljanovic, az újvidéki Smart Grid fejlesztési központ vezetője, Martin Yordanov, a Schneider Electric plovdivi Smart Factory üzemének vezetője, Jiri Havalek, a vállalat szigetszentmiklósi okos elosztóközpontját vezető csapat tagja és Petr Hermann, a cég délkelet-európai régiójának elnöke. A beszélgetés során a közművek, az ipar és a logisztika szemszögéből tekintették át a jelenlegi energetikai helyzetet. A Schneider Electric az évek során jelentős technológiai kompetenciát összpontosított a régióban, és már nagy tapasztalatokkal rendelkezik a saját és az ügyfélprojektek terén.

„Az új helyzet az energetikai piacon hatással van a hálózatra, az épületekre, az iparra, az adatközpontokra és minden vállalkozásra. Fontos, hogy a cégek felismerjék, hogy a villamosítás, a megújuló energiaforrások és a digitalizáció a hosszú távú ellenállóképesség és a fenntarthatóság fő tényezői. A Schneider már jelentős tapasztalatokkal rendelkezik az intelligens rendszerek hálózati szintű, valamint különböző létesítményekben történő bevezetése terén. Készek vagyunk megosztani tudásunkat, és segíteni a különböző iparágak, az épületek és infrastruktúrák energetikai és digitális átalakulásában”

– mondta el Petr Hermann, a Schneider Electric délkelet-európai régiójának elnöke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A szabályozás a modern elektromos hálózat fejlesztésének kulcsa appeared first on Műszaki Magazin.

Most, hogy végre újra előkerülhettek a sílécek és -bakancsok, ráadásul a COVID miatt bevezetett korlátozások sem akadályozzák többé a téli sportok szerelmeseit, az Alpok 26 ezer kilométernyi pályái is újra megtelnek vendégekkel. Tömegek élvezik ki a friss hó fedte csúcsok lejtőit, miközben kényelmüket és biztonságukat fejlett műszaki megoldások vigyázzák.

A sífelvonók színvonalas újragondolásának egyik példája az osztrák Alpokban, a Salzburg közelében található sonntagskogel-i hegycsúcsnál található. A Snow Space Salzburg síparadicsomban olyan ülőliftet valósítottak meg, mely megtestesíti azt, ahogy egy csúcstechnológiás felvonóról gondolkodunk.

A modern sílift 38 darab fűthető, egyenként nyolcüléses gondolával óránként kb. 3600 embert szállít. A rugalmasan irányítható sílift digitálisan üzemeltetett és ellenőrzött vezérlőrendszerrel van ellátva. Az utazó egységek rendelkeznek magasságmérővel, ami az ülésmagasságot mindig a legalacsonyabb utashoz igazítja, attól függetlenül, hogy a gyerekek és felnőttek milyen sorrendben szállnak be.

A felvonó energiafogyasztását jelentősen csökkenti a Siemens hajtástechnológiája (SINAMICS S120). Az automatizálásról integrált rendszer (TIA Portal) gondoskodik, ami lehetővé teszi, hogy egyetlen eszközzel programozzák fel a teljes vezérlést. A redundáns frekvenciaváltókkal ellátottal rendszer további előnye, hogy még egy részleges üzemzavar esetén is folytatni lehet az üzemeltetést, egészen addig, amíg minden utas biztonságosan elhagyja a felvonót.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Lejárt a rozoga síliftek ideje appeared first on Műszaki Magazin.

A Nemo’s Garden egy különleges startup. Bár 2022-ben már nem egyedi az, hogy szokatlan helyszíneken és körülmények között termesztenek növényeket, a vállalat ötlete mégis újdonságnak számít. Az alapítók víz alatti üvegházakkal kísérleteznek, amelyekben egészséges növényeket nevelnek hasonlóképpen, mint a csehországi okos konténerkertészetben.

A megoldás nemcsak a helyszín tekintetében izgalmas: a cég előszeretettel használ olyan, az iparból ismerős szolgáltatásokat, mint a mesterséges intelligencia, a felhőalapú adatgyűjtés vagy a távoli eléréssel történő beavatkozás. Ezek a mai ipar 4.0-ás üzemekben a gyártószektor szereplői számára ismerősen hangzanak, de a mezőgazdaságban még kevésbé elterjedt megoldások.

A 2021-ben alapított startup egy olasz búvárfelszereléseket gyártó vállalat vezetőjének ötlete volt, aki fiával és egy csapat mérnökkel vágott bele a víz alatti farm megvalósításába. Munkájukkal azt szeretnék bizonyítani, hogy ilyen körülmények között is nevelhetnek gyümölcs- és zöldségpalántákat, illetve gyógynövényeket. A víz alatti üvegházban kihasználják a pozitív környezeti hatásokat: a hőmérséklet stabilitását, a páratartalom állandóságát, a víz szén-dioxid megkötő képességét és oxigénbőségét, valamint azt, hogy a növények itt nincsenek kitéve a kártevőknek.

A csapat most azon dolgozik, hogy olyan megoldást fejlesszen, amivel széles körben is elérhetővé tehetik a víz alatti növénytermesztést. Ahhoz, hogy az idő, az időjárás és a rendelkezésükre álló víz alatti terület ne gátolja őket a kísérletezésben, egy bevált digitalizációs eszközt kerestek, így kerültek kapcsolatba a Siemens-szel és ismerték meg az Xcelerator szolgáltatásokat. A digitális iker technológiát hívták segítségül, így nemcsak megtervezhetik, hanem a modelleken le is tesztelhetik az elképzeléseiket.

Az elkészített modelleket szimulációknak is alávethetik: azt vizsgálják, hogy a különböző üvegház-kialakítások miképp befolyásolják a palánták növekedését és a termések fejlődését. Ezt nemcsak a szimulációkon, hanem a való életben a víz alatt is megfigyelik, erre ipari digitalizációs felügyeleti eszközöket használnak.

A fejlesztők a szabad levegőn nevelt növények fejlődésével vetik össze a víz alattiak növekedését. Több ezer felvétel felhasználásával, valamint az éppen termesztettnövények folyamatos megfigyelésével digitális adatbázist építenek. Ennek célja, hogy mesterséges intelligencia segítségével felismerje az eltéréseket és jelezze azokat. A felhőtechnológiát és az edge computingot a valós idejű felügyelet mellett a jövőben a távoli beavatkozásokhoz is használják majd. Így emberi erőforrást igénylő merülés nélkül is módosíthatók lesznek a farmok egyes működési paraméterei.

Ezzel valódi ipar 4.0 megoldásokat vezetnek be a növénytermesztésbe, nem is akármilyen környezetben.

Videó a víz alatti növénytermesztés lehetőségeiről, technikai sajátosságairól:

The post Növénytermesztés a víz alatt appeared first on Műszaki Magazin.