A szélenergia-ipar gyors növekedésével párhuzamosan világszerte növekszik az élettartamuk végére érő rotorlapátok mennyisége. Ezek az elemek túlnyomórészt üvegszálerősítésű műanyagból (GFRP) készülnek, amely nagy szilárdságú, ugyanakkor összetett szerkezete miatt nehezen újrahasznosítható. A hagyományos hulladékkezelési megoldások – például a lerakás vagy az energetikai hasznosítás – egyre kevésbé elfogadhatók, így az ipar új, hatékonyabb technológiák felé fordul.

Ipari méretek

Egy ilyen megközelítés a mechanikai aprításon és azt követő osztályozáson alapuló feldolgozási lánc. A folyamat első lépésében a rotorlapátokat speciális berendezésekkel darabolják fel, amely során a kompozit szerkezet feltárul, és az egyes alkotóelemek részben elválnak egymástól. Az aprított anyagot ezt követően egy többfokozatú szortírozó rendszerbe vezetik, ahol különböző fizikai tulajdonságaik alapján frakciókra bontják.

A technológia egyik kulcseleme, hogy képes elkülöníteni a hosszabb és rövidebb üvegszálakat. A hosszú szálak nagyobb hozzáadott értéket képviselnek, mivel bizonyos kompozit alkalmazásokban újra felhasználhatók, míg a rövidebb szálak és finomabb frakciók elsősorban töltőanyagként vagy építőipari alapanyagként hasznosíthatók. Az így keletkező anyagáramok tehát differenciált módon, több iparágban is hasznosíthatók.

A mechanikai feldolgozás előnye, hogy ipari méretekben is jól alkalmazható, viszonylag robusztus technológia, és költséghatékony alternatívát jelent a komplexebb, például kémiai bontáson alapuló eljárásokkal szemben. Emellett képes heterogén összetételű hulladékok kezelésére is, ami a rotorlapátok esetében különösen fontos.

Korlátok az újrahasznosításban

Ugyanakkor a módszer nem mentes a korlátoktól. Az aprítás során az üvegszálak sérülhetnek, ami csökkenti azok mechanikai tulajdonságait és így az újrafelhasználás értékét. A kompozit anyagok teljes, tiszta szétválasztása továbbra is kihívást jelent, ezért a visszanyert anyagok gyakran alacsonyabb minőségű alkalmazásokban kerülnek felhasználásra. Ennek ellenére a technológia jelentős előrelépést jelent a rotorlapátok körforgásos gazdaságba való integrálása felé.

A mechanikai aprítás és osztályozás kombinációja egy gyakorlatban is alkalmazható megoldást kínál a GFRP alapú rotorlapátok újrahasznosítására. A módszer hozzájárul ahhoz, hogy a szélenergia ne csak a működése során, hanem életciklusának végén is fenntarthatóbbá váljon. A mechanikai aprításon és osztályozáson alapuló technológia reális és iparilag alkalmazható megoldást kínál a szélturbina-rotorlapátok újrahasznosítására. Bár a folyamat jelenleg elsősorban másodlagos felhasználást („downcycling”) tesz lehetővé, jelentős előnye a skálázhatóság, a költséghatékonyság és a heterogén kompozit hulladékok kezelhetősége. A módszer kulcsszerepet játszhat abban, hogy a szélenergia-ipar a teljes életciklusát tekintve is fenntarthatóbbá váljon, és közelebb kerüljön a körforgásos gazdaság megvalósításához.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Üvegszálerősítésű műanyagok újrahasznosítása appeared first on Műszaki Magazin.

Míg a PET-palackok és egyszer használatos zacskók esetében már látható előrehaladás, a legtöbb, összetett anyagból készülő műanyag újrahasznosítása továbbra is megoldatlan. Vannak azonban megoldások a műanyag környezetterhelésének csökkentésére, amelyek már a gyártás során figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat. A BorsodChem gödöllői Innovációs Központja olyan új alapanyagokat és technológiákat fejleszt, amelyekkel csökkenthető a termékek CO₂-lábnyoma, mérsékelhető az anyag és energia-felhasználás, valamint azok választ adhatnak a klímaváltozás és a piac új igényeire.

Bizonyos műanyag-csomagolások – így például a PET-palackok és az egyszerhasználatos zacskók – esetében már jelentős lépések történnek annak érdekében, hogy minél inkább visszaszoruljon a használatuk, illetve növekedjen az újrahasznosításuk mértéke. Ez azonban korántsem jelent megoldást az összes műanyag tekintetében, ugyanis a legtöbb használati tárgyunk többféle anyag keverékéből áll össze, ráadásul sem uniós, sem iparági szinten nincs egyelőre olyan újrahasznosítási eljárás, amely egységesen használt és támogatott lenne. A műanyaggyártásnak ezért nagy felelőssége van abban, hogy megtalálja azokat az új alapanyagokat és technológiákat, amelyekkel csökkenthető bolygónk környezeti terhelése. Európa egyik piacvezető műanyag-alapanyag és szervetlen vegyianyag gyártójának, a BorsodChemnek a gödöllői Innovációs Központjában ezt a szemléletet követve olyan fejlesztési irányvonalakon dolgoznak, amelyek már most lehetőséget kínálnak arra, hogy csökkentsék az előállított termékek CO₂-lábnyomát, illetve segítsék az alkalmazkodást az éghajlatváltozáshoz.

Kevesebb anyag- és energia felhasználással ugyanolyan terméktulajdonságok

Az egyik legsokoldalúbban felhasználható, kitűnő hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkező műanyagot, a poliuretánt (PU) az ágymatracoktól és cipőtalptól az elektronikai eszközök burkolatán át a különböző szigetelésekig, tömítőanyagokig és ragasztókig rendkívül széles körben alkalmazzák. A zöld átállás és a klímaadaptáció olyan új igényeket és követelményeket támasztanak, amelyek ráirányítják a figyelmet arra, hogy a gyártóknak tudatosan az innovatív és fenntartható megoldások alkalmazására kell törekedniük.

„Olyan új technológiákra van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy kevesebb alapanyag felhasználásával biztosítsuk ugyanazokat, vagy akár még előnyösebb termékjellemzőket. A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy például az autóülésekben használt PU-habhoz olyan poliuretánt fejlesztünk, amely kisebb sűrűség mellett biztosítja az elvárt stabilitást, kényelmet és tartósságot”

– magyarázta Kruppa László vezérigazgató.

A műanyagok új generációja

A nem megújuló erőforrások – főként a kőolaj – felhasználásának kiváltását szolgálja a biológiai, bio-cirkuláris, illetve cirkuláris anyagok egyre nagyobb arányú alkalmazása a műanyagiparban. Ide tartoznak a mezőgazdasági termékekből, használt sütőolajból, erdészeti maradékból vagy például a műanyag-hulladékból előállított alapanyagok – kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy ezek fenntartható forrásból származzanak. Az ilyen új generációs műanyagok – például a bioalapú izocianátok és a bioalapú termoplasztikus poliuretán – előállításának sokkal kisebb a CO₂-lábnyoma, az előállítási költségek azonban egyelőre még akadályát jelentik a széleskörű elterjedésüknek.

Klímaváltozás generálta új igények

A klímaváltozás már a végfelhasználók oldaláról is új igényeket generál. Olaszország délebbi részein ugyanis a tartósan magas hőmérséklet miatt a matracgyártók már nem tudják eladni a hagyományos memóriahabos ágybetéteteket, ezért számukra olyan új alapanyagot kellett fejleszteni, amely hasonló – de hőmérséklettől független – tulajdonságokkal bír, mint az eredeti memóriahab. Az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet emelkedés az épületek szigetelésére is hatással van – míg korábban inkább a hideg ellen volt szükség erre, addig jelenleg már egyre inkább a házfalak túlzott felmelegedését gátló burkolat iránti igény növekszik. A PU a belsőégésű motoros autókban is a két leggyakrabban alkalmazott műanyag egyike. Az autóipar átalakulása, az elektromosautók terjedése ugyanakkor szintén a szigetelőtechnológiák fokozott alkalmazását hozza magával. Az akkucellák ezekben ugyanis fokozott hőszigetelést igényelnek. Egy-egy ilyen új autómodellben így akár már 7-8 kilogrammal több poliuretán hab is lehet a robbanómotoros társaikhoz képest, ami részben a speciális hang- és hőszigetelés, valamint a nagy teljesítményű akkumulátorok működtetése miatt szükséges.

„Műanyagok nélkül a megszokott kényelmünk és biztonságunk elérhetetlen lenne, de a klímaváltozás okán elengedhetetlen, hogy a fenntarthatósági szempontokat már a termékek tervezésénél is érvényesítsük. Ezzel tudjuk biztosítani, hogy az adott műanyag tárgy az életciklusa végén megfelelő mértékben újrahasznosítható legyen.”

– hangsúlyozta Kruppa László vezérigazgató.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új utakon a műanyaggyártás – a fenntarthatóság diktálja a tempót appeared first on Műszaki Magazin.

Az igus:bike már megjárta Spanyolországot, Franciaországot, Olaszországot, Svájcot és Ausztriát – európai turnéjának következő szakasza Magyarország. A világ első, sorozatgyártásra kész, 50%-ban újrahasznosított műanyagból készült kerékpárja 110 km-t tett meg Magyarországon, útba ejtve látnivalókat és ipari partnereket egyaránt. Az élénk narancssárga vázzal rendelkező igus:bike küldetése: felhívni a figyelmet arra, hogyan járulhatnak hozzá a kenésmentes, nagy teljesítményű műanyagok a jövő iparának hatékonyabbá és környezetkímélőbbé tételéhez.

Ahhoz, hogy az ipari vállalatok termelékenyebbek és fenntarthatóbbak legyenek, ezernyi apró és nagyobb elemnek kell pontosan illeszkednie egymáshoz. Ilyenek nemcsak a napelemrendszerekhez hasonló „nagy megoldások”, hanem a kisebbek is – például a csúcsteljesítményű műanyagok, amelyeket a fejlett ipar számos területen, így siklócsapágyakban, energialáncokban és lineáris technológiákban használ. Az igus:bike világ körüli turnéja keretében az igus bemutatja, hogyan segítenek ezek a polimerek egyszerre csökkenteni a költségeket és óvni a környezetet. A kölni műanyag-specialistát ipari ügyfelekhez vezeti az út szerte a világon, akik saját tapasztalataikat osztják meg a kenésmentes, nagy teljesítményű műanyagok előnyeiről: ezek csökkentik a karbantartási költségeket, javítják az ökológiai lábnyomot, kis tömegük révén hatékonyabbá teszik az alkalmazásokat, és korrózióállóságuk miatt a megbízhatóságot is növelik. Ezek a történetek más vállalatok számára is inspirációt jelentenek, megsokszorozva a hatást.

Az igus:bike a műanyagok intelligens és felelős használatának szimbóluma

Az igus azért választott világ körüli turnéja járművéül ezt a különleges közlekedési eszközt, hogy kellő figyelmet keltsen: az igus:bike a világ első sorozatgyártásra kész kerékpárja, amely nagyrészt újrahasznosított műanyagból készül, és teljesen mellőzi a kenőanyagokat. „Cégünk 60 éve gyárt ipari alkatrészeket műanyagból, ezért elkötelezettek vagyunk amellett, hogy előmozdítsuk a fenntartható körforgásos gazdaságra való átállást a műanyagiparban. Az igus:bike valódi mérföldkő a fenntartható mobilitás felé vezető úton” – mondja Dieter Bencer, az igus Austria ügyvezető igazgatója.

„Különösen egy olyan országban, mint Ausztria, amely híres természetszeretetéről és erős környezettudatosságáról, óriási lehetőségeket látunk. A világ körüli turné során mind a vállalatokat, mind a végfelhasználókat szeretnénk inspirálni arra, hogy új, fenntartható módokat találjanak a műanyagok felhasználására.”

Az Attersee-től Bécsig – az igus:bike ausztriai turnéja július 8-án indul

2025. július 8-án indult az igus:bike világ körüli turnéjának osztrák szakasza, az Attersee-től Innen a csapat több napon át utazik majd keresztül az országon Bécsig a karbantartásmentes, újrahasznosított műanyagból készült kerékpárral. Az utat lenyűgöző tájak, technológiai különlegességek és izgalmas ügyfél-látogatások tarkítják majd. Útközben megállnak a Regau-ban található Alpine Metal Tech telephelyén, amely egyedi fémmegmunkálási megoldásokra specializálódott, valamint a Ried im Innkreis-ben működő Wintersteiger vállalatnál, amely precíziós gépek nemzetközi gyártója. Itt a csapat kipróbálja az automatizált kerékpármosó állomást is, ahol az igus alkatrészek biztosítják a zökkenőmentes mozgást. További állomások: Anylift Großweikersdorfban, amely teljesen automatizált emelőhátfalakat fejleszt, valamint a bécsi MOTIC Logistic Solutions, ahol elektromos teherszállító kerékpárokat terveznek városi felhasználásra. Mindkét vállalat már most is igus technológiát alkalmaz. Az osztrák turné az igus:bike világ körüli turnéjának része, amely 2024 októbere óta már számos országon átvezette a csapatot.

Sorozatgyártásban már elérhető: az újrahasznosított kerékpár ára 1 200 euró

A világ körüli turné során az igus:bike azt is megmutatja, hogyan lehet alternatívája az autónak. A jármű különösen vonzó, mivel rendkívül könnyen karbantartható, így a rohanós mindennapokban is mindig készen áll a használatra. Az ok egyszerű: a műanyag nem korrodál, szemben a fémmel. A tulajdonosok nyugodtan kint hagyhatják a biciklit az esőben akár éveken át, anélkül hogy rozsdásodna. További előnye, hogy egyáltalán nincs szükség kenőanyagra: sem a műanyag láncon, sem a váltóban, sem a kerékcsapágyakban. Az összes alkatrész szárazon működik, mikroszkopikus méretű szilárd kenőanyagok segítségével, amelyek fokozatosan szabadulnak fel. A kerékpár már nagy sorozatban is gyártásba került RCYL néven, körülbelül 1200 eurós áron megvásárolható az igus:bike weboldalán: https://rcyl.bike/.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A világ első újrahasznosított műanyagból készült kerékpárja appeared first on Műszaki Magazin.

2025. október 8-15. között ismét Düsseldorf válik a nemzetközi műanyag- és gumiipar központjává. A K-Düsseldorf „A műanyagok ereje! Zöld – Intelligens – Felelősségteljes” vezérmotívummal egyértelműen kijelöli az iparági célokat és egyben a műanyagok alapvető szerepét is kihangsúlyozza az innováció és a fejlődés mozgatórugójaként. A mottó ugyanakkor a műanyagok fenntartható, intelligens és felelősségteljes felhasználása iránti elkötelezettséget is jelképezi.

Műanyagból igazi hulladék

„2050-re több műanyag szemét lesz az óceánokban, mint hal”

– nagyot szólt 2016-ban a Világgazdasági Fórum által közzétett jelentés.

A becslések szerint ugyanis az elmúlt 65 évben a legyártott mintegy 8300 millió tonnányi fosszilis alapú polimerből 4900 millió tonnát hulladéklerakókban helyeztek el, elégettek vagy a természetben szórtak szét. A javuló arányok ellenére világszerte a műanyag csomagolások 32%-a még mindig a természetbe kerül. A statisztikák szerint a világ műanyaghulladéka főként három régióból származik: 57 millió tonna Kelet-Ázsiából és a Csendes-óceáni Közösségből, 45 millió tonna Európából és Közép-Ázsiából, 35 millió tonna pedig Észak-Amerikából. Még az EU-ban is csak a műanyagok mintegy 37%-át hasznosítják újra, pedig az alkalmazott eljárástól függően minden egyes tonna műanyaghulladék elégetése 1-4 tonna CO₂ kibocsátást eredményez.

A globális műanyagipar jelenleg évente több, mint 360 millió tonna fosszilis alapú polimert állít elő, zömmel a csomagolástechnika (39,9%), az építőipar (19,8%), az autóipar (9,9%) és az elektronikai ipar (6,2%) részére. A világjárvány és a globális feszültségek azonban arra ébresztették rá az emberiséget, hogy az erőforrások hatékony felhasználása megtakarítást és versenyképességet jelent mind a gyártó cégek, mind a fogyasztók számára. A folyamatok hatékonyságának javítása és az újrahasznosítási stratégiák következetes adaptálása hozzájárul az EU a nyersanyag-importtól való függőségének csökkentéséhez.

Különösen a kihívásokkal teli időszakokban erősíti meg a K-Düsseldorf vezető szerepét, mint a világ legjelentősebb szakkiállítása ezen a területen: a teljes értékláncot a legmagasabb szinten mutatja be, és páratlan mennyiségű innovációt és termékújdonságot vonultat fel egy helyen. Sehol máshol nem látni ennyi élő bemutatót a gépek működéséről. A düsseldorfi K-Messe az úttörő technológiák, intenzív eszmecserék és új partnerségek révén aktívan alakítja a jövőt.

A K-Düsseldorf fő témakörei 2025-ben: a jövő formálása

Az idei fő témák korunk főbb kihívásait tükrözik vissza:

• Körforgásos gazdaság: a körforgásos gazdaság elősegítése az iparág legnagyobb cselekvési területe.
• A digitalizáció lehetőségeinek kiaknázása: A digitális technológiák adaptálása a hatékonyság növelésére és az innováció ösztönzésére.
• Felelősségvállalás az emberekért: A környezeti felelősségvállalásra, a tehetséggondozásra és a társadalmi átalakulásra összpontosítunk.

Kiemelt események és kísérőprogramok a K-Düsseldorf vásáron

• „A műanyagok formálják a jövőt” – “Plastics shape the Future” tematikus program
  (6. csarnok): Víziók és technológiai megoldások – tematikus napokkal, panelbeszélgetésekkel, karriernappal és startup pitch-csel.
• Power of Plastics Forum – VDMA Dome: A 10. és 16. csarnok közötti szabadtéri területen a VDMA (a Német Gép- és Berendezésgyártók Szövetsége) vitafórumokat szervez az innovatív körforgásos technológiák, élő bemutatók, workshopok és közvetlen eszmecserék támogatására
• Rubberstreet: 1983 óta a vásár állandó eleme, amely az elasztomeripar bemutatótere. 2025-ben új koncepcióval tér vissza, immár először a Német Gumiipari Szövetség (wdk) szervezésében, a 6. csarnokban.
• Start-up Zóna: A 2022-es sikeres debütálás után 2025-ben kibővítve tér vissza: innovatív új szereplők mutatják be ötleteiket a 7. csarnokban.
• Tudományos Kampusz – Science Campus: Egyetemek és kutatóintézetek mutatják be legújabb eredményeiket kibővített koncepcióval és egy új Kampusz Központtal.
  A Tudományos Kampusz a szinergiák elősegítése érdekében a Start-up Zóna mellett, a 7-es csarnokban kap helyet.
• Young Talents Lounge: Egy új központ fiatal szakemberek számára a Német Műanyagfeldolgozók Szövetsége (GKV) szervezésében a 8-as csarnokban, amely interaktív betekintést nyújt a képzési és akadémiai programokba.
• Women in Plastics: Vadonatúj networking esemény kifejezetten a műanyagiparban dolgozó nők számára. Október 12-én, vasárnap 16:00 órakor kerül sor rá a „Műanyagok formálják a jövőt” különprogram keretében (6. csarnok). A programban előadás, panelbeszélgetés, jó gyakorlatok bemutatása és női networking is szerepel.

Digitális jelenlét és szolgáltatások

A K-Düsseldorf a digitális térben is elérhető:

• A K-Messe online magazinja K-MAG néven a vásárhoz kapcsolódó minden iparágnak szól. A németül és angolul egyaránt elérhető magazin egész évben folyamatosan teszi közzé a műanyagipari történeteket, interjúkat, tényeket és adatokat, valamint a trendeket.
• A K-Messe hírlevele havonta küldi el a K-MAG kiemelt híreit, valamint a vásárral kapcsolatos híreket. A K-monthly hírlevélre a K-Düsseldorf weboldalán vagy
  a K-MAG-on keresztül lehet feliratkozni.
• Mi újság a műanyagok és a gumi világában? A K új LinkedIn hírlevele tömör híreket tartalmaz a vásárról és a nemzetközi K-Global Gate vásárhálózatról.

Magyarországi képviselet

office@bdexpo.hu, www.bdexpo.hu

www.k-online.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post K 2025: Mert ez műanyag! appeared first on Műszaki Magazin.

A BorsodChem, követve a Fenntarthatósági Stratégiájában foglalt Körkörösség fókuszterület Fenntartható, prémium termékportfólió kialakítására irányuló célkitűzését, folytatja a bio alapanyagokból készülő termékei fejlesztését. A saját kutatás-fejlesztési projektnek köszönhetően bővült termékportfóliója a nemrégiben nemzetközi ISCC PLUS tanúsítást is szerzett bio-alapú TPU termoplasztikus poliuretánnal. Ennek köszönhetően megújuló, növényi eredetű alapanyagot is fel tud használni a gyártó üzem a TPU bio-termék változatának előállításához. A zöld fejlesztési irányokat elősegítő technológiai folyamatok alkalmazásával, valamint azzal, hogy az MDI termékük fő alapanyagát, az anilint immár saját üzemükben, helyben állítják elő, a Társaság újabb fontos lépéseket tett a fenntarthatósági törekvései teljesítésére. De a fentiekkel összefüggésben hogyan sikerülhet elérni a két kiemelt célt; 2030-ra 30 százalékkal csökkenteni a CO₂-kibocsátást, valamint 2050-re elérni a nettó nulla üvegházhatású gázkibocsátást?

Európa egyik piacvezető műanyag-alapanyag és szervetlen vegyianyag gyártójának fenntarthatósági törekvései között szerepel többek között az is, hogy a körkörös gazdasági átállás keretében fenntartható – bio-, valamint bio-cirkuláris – alapanyagokból készülő prémium termékkínálatot alakítson ki. Az új generációs paletta úttörői a bioalapú izocianátok és termoplasztikus poliuretán, amit a körkörös értéklánc követelményeinek megfelelve bio-cirkuláris alapanyagokból is, például a háztartásokban keletkező használt, környezetre veszélyes, de újrahasznosítható napraforgó-, pálma- és repceolajból elő tudnak állítani.

Az ISCC Plus tanúsítás megszerzése új utakat nyitott

Jelentős mérföldkő a vállalat életében, hogy a saját fejlesztésű termék piaci bevezetése részeként egy fontos nemzetközi tanúsítványt szerzett meg első ízben 2023-ban, melyet az idei évben sikeresen megújított. Az ISCC (International Sustainability Carbon Certification – Nemzetközi Fenntarthatósági és Szén-dioxid-kibocsátási Tanúsítvány) egy világszerte elismert, átlátható tanúsítási rendszer, mely egyrészt igazolja, hogy a BorsodChem termelési és értékesítési folyamatai megfelelnek az előírásoknak, másrészt lehetővé teszi a Vállalat számára a teljes ellátási lánc mentén a termékei fenntartható anyagtartalmának igazolását.

De miért volt olyan fontos a tanúsítvány megszerzése? Kruppa László, a BorsodChem vezérigazgatója így válaszolt a kérdésre:

„Vevőink részéről igényként jelentkezett, hogy mi is kínáljunk független szervezet által minősített bio-MDI és bio-TDI termékeket. A tanúsításunk sikeresen megtörtént. A rendszerünk 2024 évi felülvizsgálata alkalmával tovább bővítettük a bio-termékeink körét, így a TPU termékcsaládunkra is kiterjesztettük az ISCC PLUS tanúsítványunkat. Ezzel külső fél által megerősítve igazoljuk a termékünk fenntartható anyagtartalmát a vevőink részére. Jelenleg világszerte összesen több mint 100 országban, mintegy 11 ezer vállalat rendelkezik ISCC és ISCC PLUS tanúsítvánnyal. Ehhez a népes táborhoz csatlakozott a BorsodChem is. Ez a tanúsítvány megerősíti, hogy termékeink és folyamataink megfelelnek a legmagasabb nemzetközi fenntarthatósági, minőségi és nyomon követhetőségi szabványoknak. Az ISCC Plus tanúsítvány is a fenntartható gyakorlatok előmozdítása és a működésünk környezeti hatásainak csökkentése iránti elkötelezettségünk bizonyítéka.”

Működési, gyártási és fenntarthatósági szemléletváltás

Az ISCC Plus rendszer igazolja a fenntartható anyagok nyomon követhetőségét a teljes értéklánc mentén. A fenntartható termékek előállításához felhasználható alapanyagok köre háromféle; bio (például elsődleges mezőgazdasági termékekből előállított alapanyagok), bio-cirkuláris (például használt sütőolaj, erdészeti maradékok, azaz hulladék megújuló anyagokból előállított anyagok), cirkuláris (például műanyag-hulladék, azaz nem megújuló termékek hulladékából visszanyert anyagok). A tanúsítás a teljes ellátási láncon végig ívelő, szigorúan szabályozott folyamat, amely megköveteli a fenntarthatósági követelményeknek való megfelelést, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, a takarékos víz- és földhasználatot, valamint a nyersanyagok felelős beszerzését. Fontos szempont, hogy mind a felhasznált fenntartható alapanyagok beszállítóinak, mind a termék további feldolgozóinak, valamint a vevőknek is rendelkezniük kell ISCC tanúsítvánnyal a nyomon követhetőség biztosítása érdekében. Ennek megvalósítása szoros együttműködést kíván meg a teljes értékláncon belül minden szereplőtől.

„A rendszer működtetése során is alapvetően az integrált irányítási rendszerünk szabályozásait kell követni. A működést pedig belső auditokon keresztül szükséges folyamatosan ellenőrizni, ezt a Fenntarthatósági Csoportunk végzi”

– tette hozzá a vezérigazgató, aki a piaci igények kapcsán is megosztotta gondolatait.

„Napjainkban egyre fokozódó elvárás a bio-, bio-cirkuláris és cirkuláris alapanyagok felhasználása a műanyagiparban. Ez csökkenti a keletkező hulladékok mennyiségét és biztosítja, hogy az ipari termelés során is mind nagyobb arányban a mezőgazdasági eredetű melléktermékek felhasználásával kiváltsuk a nem megújuló forrásból (például kőolajból) származó alapanyagokat. A fenntartható termékportfóliónk fejlesztése során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy azok megfeleljenek a legmagasabb fenntarthatósági szabványoknak, felelősségteljes forrásból származó anyagok felhasználásával készüljenek, így minimalizálva a környezeti hatásunkat. Célunk olyan termékek fejlesztése, amelyek nemcsak vásárlóink igényeit elégítik ki, hanem hozzájárulnak egy mindenki számára elérhető fenntarthatóbb jövőhöz is”.

A Vállalat 2020-ban meghirdetett hosszútávú Fenntarthatósági Stratégiájának egyik kiemelt célja a nettó karbonsemlegesség elérése 2050-re. A szén-dioxid kibocsátásaik csökkentésére tett törekvésüket segíti többek között az is, hogy az izocianát gyártás egyik fő alapanyagát, az anilint a tavaly átadott új, IV-es telepük területén működő saját üzemük állítja elő. Az anilin-import mérséklésével jelentős karbonlábnyom csökkenést ért el a vállalat. Tehát a gyártási folyamatok tudatos és innovatív fejlesztése is a karbonsemlegesség felé vezető út indikátora. Ugyanezt a célt szolgálják a Vállalat már meglévő és újonnan létesülő napelemparkjai által termelt saját zöldenergia révén a megújuló energia felhasználás arányának növelése, de az egyéb, megvalósított energiahatékonysági és -megtakarítási programjaik is. Ezek összességében egyre közelebb viszik a BorsodChem-et a fenntarthatósági célkitűzéseik végső teljesítéséhez, amelynek két meghatározó mérföldköve a 2030-as és a 2050-es év. Előbbi időpontig a Scope 1-es és 2-es típusú CO₂-kibocsátás 30 százalékos csökkentését irányozták elő, míg a végső célként viszont azt, hogy 2050-re elérjék a nettó karbonsemlegességet.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Már újrahasznosított növényolajból is gyárt műanyag-alapanyagot a BorsodChem appeared first on Műszaki Magazin.

Bűdy László, a myCEPPI igazgatója osztja meg gondolatait az Európai Műanyag Paktumról.

Valójában az Európai Műanyag Paktum egy célkitűzése teljesült: mert minden műanyag termék újrahasznosítható. De hogy a létrejött regranulátumot mire fogjuk használni, ez egy örök kérdés. Általában a jó szándékú amatőrök – ideértve a felelős kormányokat is – nincsenek tisztában azzal a ténnyel, hogy az újrahasznosítás során a műanyagok keverednek, és ha sikerül is műanyagfajtánként különválogatni őket, korántsem tekinthetők homogén anyaghalmaznak. És ha valamely véletlen folytán homogén anyaghalmazról beszélünk, mi történik az újrahasznosítás során?

A virgin polimer az elsődleges feldolgozás során is komoly hősokknak, nyírásnak van kitéve. Ezt követően is sok hatás éri, napsugárzás, kémiai, fizikai szennyeződés, és nem utolsósorban fizikai igénybevétel. Az újrahasznosítás során további nyírás és hősokk éri. A műanyagokat a feldolgozás, a használat és az újrafeldolgozás során számos hatás éri. Ezek következtében egyes műanyagoknál töredezik a polimer lánc, másoknál térhálósodik, de van olyan is, például a PET, ahol egészen jól működik a sok-ciklusos újrahasznosítás.

A legnagyobb probléma a poliolefineknél van, egyrészt, mert ez a teljes műanyag termelés és felhasználás közel fele ezekhez köthető. Másrészt, mert ebből a legváltozatosabb a kínálat. A polipropilének esetében 77 különféle applikációt különböztetünk meg, míg a polietilének esetében 183-at, és ehhez ráadásul különféle sűrűség kategóriák is tartoznak.

A válogatás sem egyszerű

Már maga a begyűjtés, a válogatás is bonyolult, sokféle hulladék és regranulátum-minőség létrehozása lehetséges. Az újrahasznosítás után a megfelelő felhasználási terület megtalálása sem egyszerű. Nem véletlen, hogy regranulátumokat leginkább a legegyszerűbb mezőgazdasági, építőipari és egyszerű csomagolási termékeknél használunk.

Ezeknél a főlia és fröccs termékeknél lehet ipari mennyiségben regranulátumot előállítani és felhasználni. Azonban a legtöbb alkalmazás esetében csak manufakturális mennyiségben áll rendelkezésre hulladék és regranulátum. A fent leírt változatosság kiszolgálásához nincs elegendő mennyiségben vagy megfelelő minőségben elérhető hulladék. Elég csak arra gondolni, hogy a 8 méter széles BOPP tekercsből sok esetben 4 centiméter széles, cukorka csomagolás lesz.

Hogyan gyűjtsük és dolgozzuk vissza ezeket az anyagokat? 

A mechanikai újrahasznosítás legnagyobb problémája, hogy az újrahasznosítás során csak kivételes esetekben tudunk visszatérni a kiinduló termékhez. Azaz a kiindulási műanyag termékből – például fólia hulladékból – már ugyanazon minőségű terméket nem tudjuk előállítani. A másik nagy probléma, hogy az újrahasznosítás nagyságrendje átlagban is kisebb, mint a műanyaggyártásék, de ha egyes applikációkat nézünk, az eltérés lehet két vagy három nagyságrenddel is kisebb.

Nem véletlen, hogy az egyik legnagyobb globális polimergyártó magas rangú vezetője is megjegyezte, hogy a jelenleg elterjedt mechanikai recyclinggal, maximum a jövőbeli regranulátum-igények 15 százalékát lehet kiszolgálni. Én ettől optimistább vagyok, de tisztán kell látni a műanyag újrahasznosítás fizikai és kémiai korlátait.

Nem véletlenek az elakadások, nem véletlen, hogy nem tudunk, és valószínűleg a közel jövőben sem fogunk tudni elegendő mennyiségben polietilén és polipropilén élelmiszer-csomagolást előállítani recyklátumból, különösen nem használat utáni hulladékból. És nem véletlen a düh sem, amely elönti az ezzel a ténnyel szembesülő laikusokat.

Nem lehetett modellezni az életet

Ellentétben a sajtóban megjelentekkel a műanyag gyártók és feldolgozók nem hazudtak és nem eredendően gonoszok. Mindössze annyi történt és történik most is, hogy nem mondtak kategorikusan nemet a jószándékú amatőrök és politikusok elvárásaira, hagyták felfúvódni az illúzió lufikat. Mentségként ki kell mondjuk, az iparág sem tudta, mire számítson a gyakorlatban, mivel a regranulálás laborban működött, akár tízszer-tizenötször is újra lehetett darálni és regranulálni a műanyagokat. De a labor nem tudta modellezni az életet, a termék használat közbeni degradációt, a használatból eredő szennyeződéseket, és legfőbbképp az azonos műanyagfajtába tartozó, ám mégis más típusú, más katalizátorral, más additív szerkezettel és más folyásindexszel rendelkező hulladékok keveredését.

Az iparági gyakorlatban vannak jól műkő, régóta alkalmazott eljárások, például a fúvás (BM) esetében a parizon-hulladékok visszadolgozása. A gyártásközi hulladék, a post industrial waste keresett alapanyag. De a használat után a műanyagból leginkább szemét lesz, semmint hulladék. És ha ezen szigorú hulladékkezelési szabályozással, szofisztikált szelektálással változtatunk és hasznos, iparilag jól hasznosítható hulladékot állítunk elő nagy mennyiségben, akkor ez megoldást jelentene? Valószínűleg nem, a feldolgozási, újrahasznosítási hősokk, a nyírás, a molekula degradáció, a térhálósodás ugyanúgy jellemezni fogja a műanyag újrahasznosítás folyamatát.

Egyes esetekben az MFR változása miatt, a keletkezett regranulátum felhasználási lehetőségei, a létrejött MFR tartomány kereslete kisebb, mint a kiinduló polimeré. Egyszerű példával élve, ha újra hasznosítanánk Lengyelországban a BOPP termelés 50 százalékát, és létrejönne 80-100 ezer tonna MFR 5-6-os fekete fröccs (IM) anyag, azt mire lehetne felhasználni? Persze MFR-t tudunk növelni és más magasabb folyásindex tartományok felszívnák a granulátumot részben. De semmiképp sem tudnánk visszatenni a kiinduló anyag, a BOPP termelésbe. A poliolefinek esetében ki kell mondanunk, hogy nincs tökéletes loop, a körkörösség egy végtelenített puzzle, ahol a létrejött regranulátum keresi a felhasználási területét. És ez a végtelen puzzle nem teszi lehetővé az iparszerű működést. És itt nem csak a műanyagokról beszélünk, hanem a teljes ipari termelésről. Hiszen minden ipari gyártósor végén egy csomagoló berendezés áll. Ha a csomagolóanyag gyártás manufakturálissá válik, azzá válik a teljes ipari termelés is.

Mit vonhatunk le a paktum bedőléséből?

Valószínűleg ezzel, a kémiai és a fizika kérlelhetetlen tényeivel, a feladat összetettségével szembesültek az Európai Műanyag Paktum alapítói, amikor befejezték 2.5 év után a működésüket. Természetesen voltak eredmények, születtek jó gyakorlatok, azonban a kitűzött célokat még meg sem közelítették. A legfőbb eredménye azonban a halála volt, mert egyértelmű választ adott arra, hogy:

• nem lehet a kémia és természet törvényeit felülírni,
• nem lehet gyorsan, nagy változásokat elérni egy évtizedek alatt kialakult iparágban,
• az ipar, a civil szféra és a politika képes az összefogásra,
• képes eredményeket elérni, de ezek az eredmények lassan születnek.

Azonban ezek a válaszok még mindig nem jutottak el sem a politikusokhoz, sem a civil környezetvédőkhöz. Az új remény a Chemical Recycling és a Mass Balance Approach.

Mit tudunk ezekről? A kémiai újrahasznosítás létezik, azonban két nagyságrenddel van elmaradva a közeljövő igényeitől és nagyon keveset tudunk a szén-dioxid-lábnyomáról. A tömegelszámolás módszere pedig – nevezhetjük block chain-nek – egyszerűbb, ha könyvelési és allokációs trükkök, megoldások hosszú soraként azonosítjuk; sok folyamattal és nagy papírfelhasználással. Félő, hogy létrejön egy megoldás, ami elfedi a lényeget, a valódi szén-dioxid-kibocsátást. Félő, hogy újra becsapjuk magunkat és a szélesebb közvéleményt, megnyugtatva mindenkit, hogy igenis van „tökéletes műanyag loop”, miközben az eredeti céloktól egyre messzebb kerülünk. Félő, hogy a jószándék újra felülírja a józan észt és a természettudományt.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az Európai Műanyag Paktum appeared first on Műszaki Magazin.

A Schneider Electric és a GR3N összefogása révén új megoldás segíti a műanyag hatékony újrahasznosítását, és ezzel a körforgásos gazdaságba történő beillesztését.

A világ legfenntarthatóbb vállalatának választott, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető Schneider Electric összefogott a PET (polietilén-tereftalát) vegyi újrahasznosításával foglalkozó GR3N-nel, hogy létrehozzák az első nyílt automatizálási rendszert a fejlett műanyag-újrahasznosítás érdekében. A probléma nagyságát jól mutatja, hogy becslések szerint jelenleg a globális műanyaghulladék mintegy 50 százaléka hulladéklerakókban végzi, és mindössze 9 százalékát hasznosítják újra megfelelő módon.

Az előrejelzések szerint a műanyag iránti világszintű kereslet 2060-ra várhatóan a mostani háromszorosára bővül majd, az óceánokban lévő műanyag mennyisége pedig meghaladja majd a halakét. A kereslet kielégítése és a környezetszennyezés megfékezése érdekében, illetve azért, hogy 2050-re elérhessük a nettó zéró kibocsátást, forradalmi változásokra van szükség a műanyag kezelése kapcsán.

A GR3N kifejlesztette a MADE (Microwave Assisted DEpolymerization – Mikrohullámmal Támogatott DEpolimerizáció) megoldást, amely kémiai építőelemeire bontja a PET-et, amelyekből újrakombinálva új, a csomagoláshoz és a textíliákhoz használható, kiváló minőségű PET-pelletet lehet előállítani. A lúgos hidrolízisen alapuló, és a jelenlegi eljárásokhoz képest nagyobb mennyiségű szennyeződés kezelésére alkalmas technológia használatával a nehezen újrahasznosítható műanyaghulladékok is bekerülhetnek a körforgásos gazdaságba.

A GR3N 2024 márciusában sikeresen demonstrálta a MADE és a Schneider Electric nyílt automatizálási technológiája, az EcoStruxure Automation Expert együttes erejét egy olaszországi telephelyén. A teszt helyszínéül szolgáló üzemben már az összes olyan technológiát felhasználták, amelyeket végül a Spanyolországban tervezett első, ipari méretű, várhatóan évente több mint 40 000 tonnányi PET-hulladék feldolgozására alkalmas létesítményben alkalmaznak majd.

A GR3N saját újrahasznosítási folyamatának moduláris jellege lehetővé teszi, hogy a MADE legyen az első műanyag-újrahasznosító üzem, amely az IEC 61499 szabványon alapuló, a Universal Automation által kezelt egységes automatizálási megoldást használja. A szoftveresen definiált automatizálási rendszer szétválasztja a hardvert a szoftvertől, gyártótól függetlenül lehetővé téve az eszközök és berendezések szabad összekapcsolását az architektúra rétegei között. Ez az üzem ipari műveleteinek digitális gerinceként működik, és lehetőséget teremt megalapozottabb döntések meghozatalára. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a MADE egyben az automatizálási rendszerek új generációjának technológiai demonstrációja is legyen, amelyeknél az OT és az IT összefonódása lehetővé teszi a fejlett funkciók kihasználását az üzemirányítás és az adatelemzés számára.

„A szoftveresen definiált automatizálás és a hardverfüggetlenség révén képesek voltunk hatékonyan csökkenteni a kockázatot és kitolni a technológiánk határait. Gyorsan átkonfigurálhatjuk a rendszereinket, amikor lehetőséget látunk a hatékonyság növelésére, miközben a rendszer hardver-független jellegének köszönhetően elkerültük az ellátási lánc problémáit. Erre van szükség ahhoz, hogy a fejlett műanyag-újrahasznosítás nagyobb léptékben megvalósulhasson”

– mondta el Fabio Silvestri, a GR3N marketing- és üzletfejlesztési vezetője.

Az EcoStruxure Automation Expert moduláris, agnosztikus jellegének köszönhetően a GR3N képes volt kiválasztani az optimális technológiát a bemutató üzem számára, és könnyen átültetni azt új helyszínekre.

„Évente az emberiség mintegy 460 millió tonna műanyagot állít elő, amelynek körülbelül 70 százaléka a hulladéklerakókba kerül vagy rosszul kezelik. A teljes termékcikluson átívelő integráció, a mérnöki folyamatok optimalizálását és szabványosítását szolgáló modularitás, valamint a szoftveres automatizálási megoldások biztosítják a skálázhatóságot, lehetővé teszik, hogy túllépjünk a silószerűen működő rendszereken és megnyitják az utat a fejlett analitikához. A GR3N-nel közös projektünk mindezen elveket demonstrálja, javítva megoldásuk rugalmasságát, skálázhatóságát és hatékonyságát, és lehetővé téve számukra, hogy széleskörűen elterjedjen a technológiájuk”

– jelezte Christophe de Maistre, a Schneider Electric „Energy & Chemicals, Industrial Automation” üzletágáért felelős elnöke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Schneider Electric – GR3N összefogás a műanyag újrahasznosításában appeared first on Műszaki Magazin.

Napjainkban hazai kis- és középvállalataink közel 10 ezer hidraulikus és elektromos fröccsöntő gépet üzemeltetnek, melyek közül minden második robottal van felszerelve. Ezekben a gyárakban már mintegy 300 ezer tonna fröccsterméket állítanak elő a jármű-, az elektromos- és a gépipar alkatrészigényeinek kielégítésére, az orvostechnikai ipar számára, továbbá sport- és szabadidős tevékenységek céljaira.

A könyv széles körű elméleti és gyakorlati ismereteket tartalmaz az alapanyag, a gép + szerszám + perifériák, a fröccsöntés korszerű technológiái, valamint a mindennapi gyártástechnológia és a termékgyártás témakörökben. A napi üzemi munka megkönnyítése érdekében külön fejezet tárgyalja a fröccsöntésnél előforduló legfontosabb hibák okait és kiküszöbölésük lehetséges módozatait. Az olvasó megismerkedhet továbbá az additív gyártás legújabb módszereivel és betekintést nyerhet a szerszám- és terméktervezés számítógépes modellezésébe. Végül bepillanthat a fröccsöntés jövőjébe is.

A könyvet a fröccsöntő üzemekben dolgozó gépbeállítóknak, műszakvezetőknek, fröccstechnológusoknak, üzemvezetőknek, a közép- és felsőfokú szakoktatásban tanuló diákoknak és hallgatóknak, valamint a továbbképzésben részt vevő szakembereknek ajánljuk.

Dr. Macskási Levente, Dr. Czél György, Érseki Csaba, Falk György és Dr. Molnár László tollából 2024 október 1-jén lát napvilágot a szakkönyv, mely összesen 12 fejezetet tartalmaz. A szerzők munkájukat Dunai Antal emlékének szentelik, aki három évtizeden keresztül szolgálta a magyar műanyagipart.  A hiánypótló kiadvány 550 oldalon tárgyalja a szakterülethez kapcsolódó legfontosabb ismereteket. Az alábbiakban a szerzők által jegyzett új könyvrészletek célkitűzéseit és tartalmát fogalmazzák meg.

Dr. Macskási Levente aranydiplomás vegyészmérnök, a kémiai tudomány kandidátusa

A „Fröccsöntés anyagtudománya” a polimerek (termoplasztok, hagyományos és termoplasztikus elasztomerek valamint duroplasztok) molekulaszerkezete (molekulatömeg és –eloszlás, lineáris, elágazó és térhálós) és makroszkopikus (szilárdságtani, mechanikai, hőtani és reológiai) tulajdonságai közötti kapcsolatokat mutatja be. Különös figyelmet fordít az amorf és részlegesen kristályos termoplasztok fröccsöntésénél tapasztalható jelentős feldolgozási- és alkalmazástechnikai különbségekre. Értelmezi a méretpontos fröccstermékek gyártásának alapvető problémáját, a zsugorodás és a vetemedés anyagszerkezeti okait és befolyásoló tényezőit. Összefüggéseket mutat be a feldolgozási hőmérséklet, a fröccsöntő gépben eltöltött tartózkodási idő és a polimerek hőstabilitása, valamint a fröccstárgy tömege, a tartózkodási idő, a csigaátmérő valamint a minimális és maximális ciklusidő között.

Dr. Czél György PhD, okleveles bányagépész- és bányavillamossági mérnök, egyetemi tanár (Miskolci Egyetem)

Az „Elektromos fröccsöntő gépek felépítése és működése” fejezet a teljesen elektromos fröccsöntő gépeket mutatja be nagy részletességgel. Kiemelten foglakozik a mechanikai mozgatások megvalósításával. Oktatva ismertet, hiszen a villanymotorok működési elvének ismertetésén túl a szervo szinkronmotorok működtetésének módszere, valamint a csigadugattyú direkt és hibrid hajtással történő mozgatása is szerepel a könyvben. A motortengely szögelfordulásának érzékelése, a hőmérséklet és a záróerő mérése elektromos fröccsöntő gépekben mind a leírás részeit képezik. A fröccsöntő gépek irányításának és automatizálásának informatikai háttere gyakran háttérben marad, nem így a könyv egyes alfejezeteiben, amelyekben még az energiatakarékos okos gyárak felépítésére is kitérünk. A gépek zajszintje, hatásfoka és pontossága ma már elsődleges fontosságú, amit a fejezet szintén bemutat.

Érseki Csaba okleveles gépész üzemmérnök, műanyagipari szakértő

A „Műanyag fröccsöntő szerszámok” fejezet áttekinti a szerszámok kialakításának legfontosabb szempontjait. Összehasonlítja a kis- és nagysorozatú, az egy- és több-bélyeges valamint a hideg és forrócsatornás szerszámokat. Elemzi néhány speciális elem, mint beömlőpersely, központosító karima, vezető elemek, működési sajátosságait, felhívja a figyelmet ezek gyakori hibáira. A fejezet elsősorban hasznos gyakorlati tanácsokat ad: miért előnyös a normáliák használata, melyek a lényeges szempontok a szerszám elemek anyagának megválasztásához, hogyan kerülhetjük el a dieselhatás okozta hibákat, hogyan alakítsuk ki az elosztó csatornákat és a gátakat. Az optimális fröccstechnológia megvalósításához kulcskérdés a szerszámüregek megfelelő hűtése. A hűtést gyakran nem hideg vízzel oldjuk meg, a magasabb hőmérsékletű temperálással az alkatrész minőségét tudjuk optimalizálni. Akkor jó egy fröccsöntő szerszám kialakítása, ha tág lehetőséget biztosít a technológiai állításokra. Fontos feladat a szerszámok tisztítása, karbantartása. A gazdaságosságot is szem előtt kell tartani. A megfelelő ár-érték arány elérése is tervezési feladat.

Falk György okleveles gépészmérnök, stratégiai igazgató (VARINEX Zrt.), ipari professzor (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)

A „3D nyomtatás alkalmazása a fröccsöntésben” fejezet azokkal a nyomtatási technológiákkal foglalkozik, amelyek közvetlenül hatást gyakorolnak a fröccsöntési folyamatra, a termékfejlesztéstől a gyors fröccsöntő szerszámbetétek gyártásán keresztül a formakövető hűtésig. Konkrét példákkal mutatja be az egyes 3D nyomtatási technológiák alkalmazhatóságát, és kitér arra is, hogyan válasszuk ki a számunkra megfelelő nyomtatási módszert. A kiválasztást a különböző anyagok mechanikai tulajdonságait tartalmazó táblázatok segítik. A fejezet egyik legértékesebb része a hőre lágyuló technológiákkal gyártott termékek utókezelésének bemutatása, amelyekkel Ra1 mikrométer felületi érdességet érhetünk el, automatikus módszer segítségével. A fejezet különleges eleme a kis sorozatú termékgyártásra alkalmas fröccsöntő szerszámbetétek bemutatása.

Dr. Molnár László PhD, okleveles gépészmérnök, szoftver értékesítési vezető (eCon Engineering Kft.)

„A számítógépes termék- és gyártásszimuláció” olyan módszert ad a polimerek fröccsöntésében résztvevő szereplők kezébe, mely lehetőséget nyújt a teljes gyártási folyamat virtuális megismerésére, a termék minőségének, a fröccsszerszám tervezésének alapos körüljárására. A termék- és gyártásszimuláció a tervezés, fejlesztés korai szakaszába történő illesztésével mutatja meg valódi hatását és biztosítja a legnagyobb költségmegtakarítást, még akkor, amikor a termékek, szerszámok csak a tervrajzokon léteznek és a konstrukciók még nem rögzítettek. A szimulációs módszer bár nem újkeletű, azonban a tervező- és gyártó cégek életében egyre nagyobb szerepet kaphat. A fejezet ennek érdekében bemutatja a szimulációs munkafolyamat lépéseit és a gyakorlatban előforduló, többször előre nem látható jelenségek tanulságos feltárási lehetőségét.

További információ: macskasi1946@gmail.com, gyorgy.czel@uni-miskolc.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Műanyagok fröccsöntésének elmélete és gyakorlata appeared first on Műszaki Magazin.

A partnerség részeként megkezdődött az első Lummus Advanced Waste Plastic Recycling üzem tervezési szakasza.

Az első üzem, amely a MOL Petrolkémia tiszaújvárosi telephelyén jön létre, évi 40 000 tonna vegyes műanyaghulladék feldolgozási kapacitással rendelkezik majd, az átalakított nagy értékű vegyipari termékeket és alapanyagokat pedig a MOL petrolkémiai üzemében fogják feldolgozni. Az üzem fejlett üvegházhatású gázok (ÜHG) csökkentésére szolgáló tervezési elemeket is tartalmaz majd, többek között egy teljesen elektromos pirolízisreaktort, amelynek eredményeként az egység normál üzemmódban nulla közvetlen scope 1 szintű kibocsátással rendelkezik majd.

„Ez egy újabb mérföldkő a Lummus és a MOL-csoport számára, és jelentős lépés az iparágunk körforgásának növelése felé”

­– mondta Leon de Bruyn, a Lummus Technology elnök-vezérigazgatója.

 „A Lummus innovatív technológiáját és a MOL működési kiválóságát kihasználva tovább erősítjük közös elkötelezettségünket, hogy olyan fenntartható megoldásokat honosítunk meg, melyek választ adnak a műanyaghulladékok újrahasznosítására.”

A műanyagok kémiai újrahasznosítása részét képezi a MOL azon kötelezettségvállalásának, amelynek keretében évente közel 5 millió tonna települési szilárd hulladékot gyűjt be Magyarországon, valamint ennek kezelését és a kapcsolódó beruházásokat is magában foglalja. A MOL elkötelezte magát a körforgásos gazdaság előmozdítása mellett, melynek részeként a közelmúltban befektetett a közép-európai műanyaghulladék-újrahasznosításba. Ennek eredményeként a MOL fenntartható vegyületek széles skáláját kínálja különböző iparágak számára, beleértve az autóipart, az építőipart és a csomagolóipart is.

„A vegyipar is fontos szerepet fog játszani a körforgásos gazdaság beindításában és az okos átmenet felgyorsításában. Ezért a MOL-csoport évek óta kiemelt figyelmet fordít erre a területre, egyre növekvő eredményekkel. A 40 000 tonna kapacitású pirolízisüzem megépítésével nagyon fontos lépést teszünk előre a műanyagok újrahasznosítása terén. A Lummus pirolízis technológiája lehetővé teszi számunkra, hogy a műanyaghulladékot nagy értékű vegyi anyagokká és nyersanyagokká alakítsuk át, új választ adva a hulladékgazdálkodás kihívásaira. Ez az együttműködés bizonyítja ipari versenyképességünket és a fenntartható jövő iránti elkötelezettségünket”

– mondta el Szabó Gabriel, a MOL-csoport Downstream ügyvezető igazgatója.

A most bejelentett projekt része a Lummus és a MOL 2023-ban bejelentett partnerségének, amelynek célja a műanyagok kémiai újrahasznosításának bevezetése és integrálása a MOL magyarországi és szlovákiai létesítményeibe. A Lummus Green Circle üzletága a MOL-csoport rendelkezésére bocsátja fejlett műanyaghulladék-feldolgozó technológiáját, amely képes hatékonyan átalakítani a műanyaghulladékot nagy értékű vegyipari termékekké és egyéb alapanyagokká, ezzel visszaforgatva az anyagot a körforgásos gazdaságba. Ez egy már bizonyított, megbízható és gazdaságilag kifizetődő technológiai megoldás a globális műanyaghulladék-probléma kezelésére, amely további környezetvédelmi előnyöket kínál, így alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást szilárd koksz termelése nélkül. A Lummus az olefingyártás, a katalitikus krakkolás és a maradékfeldolgozási technológiák terén szerzett tapasztalatával és szakértelmével is támogatni fogja a MOL-csoportot a sikeres technológiai integráció érdekében.

A Green Circle üzletág összefogja és bővíti a Lummus Technology azon képességét, hogy új lehetőségeket ragadhasson meg az energetikai átmenet és a körforgásos gazdaság területén. Emellett gazdaságilag és műszakilag is megalapozott megoldásokat nyújt a műanyagot tartalmazó szilárd hulladékok feldolgozása; különböző megújuló bioalapú alapanyagok értéknövelt vegyi anyagokká történő átalakítása, polimerek és üzemanyagok előállítása; a finomítói és petrolkémiai eszközök szén-dioxid-mentessé tétele; valamint a kék hidrogén és bioüzemanyagok termelésének bővítése területén.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A MOL új műanyaghulladék újrahasznosító üzeme appeared first on Műszaki Magazin.

„Örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy munkámmal felkeltettem a legrangosabb hazai tudományos szervezet képviselőinek a figyelmét. A mentoraim, témavezetőim mellett az egyetem falain kívülről is kaptam egy megerősítést arról, hogy jó úton járok és igenis érdemes foglalkozni ezzel a kutatási témával”

– fogalmazott Gere Dániel, a BME Gépészmérnöki Kar (BME GPK) Polimertechnika Tanszék adjunktusa, akit a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjjal tüntetett ki.

A fiatal oktató-kutató a kőolaj alapú polimer (PET) és a biológiailag lebontható polimer (PLA) hulladékok együttes újrahasznosíthatóságát és kompatibilizálási lehetőségeit vizsgálta kutatásaiban. (Pályamunkájának címe: Future trends of plastic bottle recycling: Compatibilization of PET and PLA, Polymer Testing.)

© Fotó : mta.hu / Szigeti Tamás Az MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj 2023-as díjazottjai (balról jobbra): Mizsei Edvárd, Kiss Réka és Gere Dániel.

„Amikor doktori kutatásokba kezdtem, még sokan nem értették, hogy egyáltalán miért fontos ezzel a témával foglalkozni. Az idő viszont engem igazolt, ugyanis egyre több mítosz és tévhit él a köztudatban a műanyagok újrahasznosításával kapcsolatban, amit tudományos eredményekkel lehet megerősíteni vagy megcáfolni”

– vezette fel a vizsgált problémát Gere Dániel.

Elárulta, hogy napjaink környezettudatos gyártói amellett, hogy részben vagy teljesen újrahasznosított alapanyagból gyártják termékeiket, egyre nagyobb mértékben alkalmaznak kőolaj alapú műanyagok helyett vagy mellett biopolimereket is.

„A kőolaj alapú polimerek újrahasznosítása már jól működik, és van lehetőség a biológiailag lebontható polimerek ipari hasznosítására is, ám a lakosság és a szelektív hulladékgyűjtés még nem készült fel a biopolimerek szeparált gyűjtésére. Emiatt az egyes műanyagtípusok az újrahasznosítás során összekeveredhetnek.”

Az ifjú műegyetemi kutató pályaművében a vegyes PET és PLA hulladékok újrahasznosíthatóságát, illetve kompatibilizálási lehetőségeit vizsgálta. Elemzéseiben pásztázó elektronmikroszkóppal (SEM) készült felvételeket vett górcső alá, amelyeken jól látható, hogy a PET és a PLA hulladék anyaga nem elegyedik egymással, hanem a mátrixban eloszlatott szemcsék figyelhetőek meg, és ún. diszpergált fázisszerkezet alakul ki (ezt a szakirodalomban tenger-szigetnek vagy szalámi típusú szerkezetnek is nevezik). Ebben az állapotban a tiszta anyagokhoz képest romlanak a keverék mechanikai tulajdonságai (például csökken a Charpy-féle ütőszilárdság vagy a szakadási nyúlás). Ám Gere Dániel felhívta a figyelmet, hogy megfelelő kompatibilizálószerek használatával a statikus és a dinamikus mechanikai tulajdonságok egyaránt nagymértékben javíthatók.

A BME GPK adjunktusa Kooperatív Doktori Ösztöndíjasként számos gyakorlati vizsgálatban már górcső alá vette a kompatibilizált PET/PLA keverékek ipari alkalmazhatóságát is. Fröccsöntési és fröccsfúvó üzemi próba során elemezte a különböző tömegarányú kompatibilizálatlan és kompatibilizált PET/PLA keverékek gyakorlati felhasználhatóságát. A vizsgálataiban alkalmazott technológiák közöl a fröccsfúvás a kritikusabb és komplexebb eljárás, amely során azt tapasztalta, hogy ha a keverék körülbelül 2-3 százalék PLA-t tartalmaz, akkor sikerrel kivitelezhető a palackfúvás, ám e fölött már túl ridegen viselkedik az előforma. A díjazott fiatal kutató adalékanyagok saját egyvelegével is dolgozott, és 15% PLA tartalmú keverékből is sikerült palackot fújnia.

A bme.hu-nak adott interjúban Gere Dániel elárulta, hogy bár az ipari szereplők is ismerik azt a problémát, amellyel kutatásaiban foglalkozik, a hazai hulladékfeldolgozók számára még nem olyan számottevő a biopolimer (például PLA, PBAT, PBS stb.) hulladékok mennyisége, hogy azzal megérje nagyban, ipari méretekben foglalkozni. Mindezek alátámasztásaként elmondta, hogy a Plastics Europe statisztikai nyilvántartása szerint 2021-ben a teljes műanyagtermelésnek (390,7 millió tonna) mindössze kb. 1,5%-a volt biopolimer. Magyarországról egyelőre nincsenek pontos statisztikai adatok, ám hozzávetőlegesen a feldolgozott műanyag mennyiségének körülbelül 0,5%-a lehet biopolimer. Gere Dániel részt vett 2019-ben a düsseldorfi műanyag- és gumiipari szakkiállításon, ahol több újrahasznosító, illetve válogató gépekkel foglalkozó céggel is szakmai diskurzusba kezdett. A kiállítók is tisztában voltak a Dániel által feszegetett problémával, és azt állították, már létezik külön megoldás a válogatásra. A BME GPK kutatója szerint e módszerek hatékonyságáról akkor fognak meggyőződni, amikor már jóval nagyobb lesz a bioműanyagok részaránya a hulladékban.

Gere Dánielt már középiskolásként a reál tárgyak, főként a fizika és a matematika érdekelték. Mindenképpen mérnöki irányba szeretett volna továbbtanulni, és az sem volt kérdéses, hogy az ország elsőszámú műszaki felsőoktatási intézményét, a Műegyetemet veszi célba. Több képzés vonzotta, ezek közül is olyan szakot keresett, ahol a környezetvédelem iránti érdeklődése teret kaphat. Kezdetben a környezetmérnök és a mechatronikai mérnökképzést fontolgatta, ám végül a Gépészmérnöki Kart és a gépészmérnök szakot választotta.

A diploma megszerzése után Gere Dániel úgy döntött, hogy posztgraduális képzésen folytatja tanulmányait és kutatásokba fog. Már hallgatóként kipróbálhatta magát az iparban, majd Kooperatív Doktori Ösztöndíjasként szerzett még több gyakorlatot. Doktori képzése óta folyamatosan részt vesz különböző műanyagok újrahasznosításával kapcsolatos ipari K+F projektekben a BME GPK Polimertechnika Tanszéken. A tudományos munka mellett oktat is, és ahogy vallja, nem szereti szétválasztani az ipari és az oktatói-kutatói pályát.

„A tudománynak az ipart is kell szolgálnia”

– vélekedik Gere Dániel, aki a projektek során szerzett tapasztalatait, ismereteit a hallgatóinak is igyekszik átadni, amire úgy véli, fogékonyak a fiatalok.

Elárulta, hogy az adalékolatlan és adalékolt bioműanyagok komposztálhatóságának elemzésén túl az elmúlt évben a folyókról lehalászott műanyagok (főleg palackok) és mikroműanyagok újrahasznosíthatóságának vizsgálatába kezdett. A jövőben szeretne részt venni hazai és nemzetközi ipari és pályázati K+F projektekben. 2023-ban elnyerte a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, amelynek kutatási tervén hallgatókkal közösen szeretne dolgozni. Bízik benne, hogy akadémiai, tudományos karrierje lendületet vesz, ő pedig a tudás mellett tapasztalatot is gyűjthet, amivel biztos alapokat szeretne szerezni, és a jövőben majd saját kutatócsoportot alapítani a különböző (bio)polimerek vizsgálatára.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fejlődési potenciál a műanyag hulladékok ipari feldolgozásában appeared first on Műszaki Magazin.

A műanyagszennyezés hatalmas problémáját talán senkinek nem kell bemutatni. A bolygót elárasztja a szemét, azon belül is nagyrészt a műanyag hulladék. Nem tudsz úgy elmenni egy erdőbe, hogy ne találj műanyagpalackot. Az  állatok pusztulnak, az óceánokban meg országnyi műanyag szigetek keringenek. Szóval elég nagy a baj.

Ebbe a környezetbe robbant be a magyar Lajter Péter találmánya, a “DAT1”. Ebből az anyagból készült tárgyak ugyanis felhasználás után

“a szemétbe kerülve néhány hét alatt teljesen lebomlanak. Lebomló anyagokról már olvashattál korábban is, azonban olyanról, amely mikroműanyag hulladék nélkül teszi ezt, na, olyan eddig nem volt.”

A SZAKMAVERZUM.hu kérdésére a Degraway Technologies alapítója elmondta:

 “Az általunk előállított alapanyag azon kívül, hogy teljes mértékben szerves összetevőkből áll, a legkisebb mértékben sem tartalmaz kőolajszármazékot, vagy bármilyen más műanyag vegyületet. A piacon rendkívül sok olyan anyag van, amelyet lebomlónak mondanak, azonban ezekből mindig marad vissza valamilyen nem természetes anyag. A DAT1-ből készült termékek azonban gyorsan és minden maradvány nélkül lebomlanak ”

– mondta Lajter Péter.

Az anyagból gyakorlatilag bármi készülhet: az ipar, a mezőgazdaság, az egészségügy számos területén alkalmazható. Gyártható belőle a kávékapszuláktól kezdve az élelmiszeripari és kereskedelmi csomagolóanyagokon és az egyszer használatos evőeszközökön túl autóalkatrészig és bútoripari termékekig bezárólag rengeteg minden.

A jelenlegi, egyszer használatos mumus utódja – a talajba kerülve javítja annak szerkezetét.

“Mostanra elmondhatjuk, hogy ipari felhasználásra alkalmassá vált az anyagunk. Megvannak a tanúsítványaink, többek között a német TÜV is minősített, kidolgoztuk a gyártástechnológiát, megterveztük és legyártottunk jó néhány szerszámot. Készülünk az ipari bevezetésre”

– mondta a feltaláló, Lajter Péter.

“Nagyon büszkék vagyunk a termékünkre. Jelenlegi ismereteink szerint sem a magyar, sem a nemzetközi piacon nincs a DAT1 anyag tulajdonságaival megegyező alapanyag. Reméljük, az ipar is kedvezően fogadja, és tehetünk valamit a bolygónk megmentéséért”

– hangsúlyozta Lajter Péter.

Forrás: Szakmaverzum

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Áttörés: magyar találmány szabadíthat meg minket a műanyagtól appeared first on Műszaki Magazin.

Immáron tizenegyedik alkalommal keressük azokat az ipari felhasználási példákat, amelyekben a műanyag csapágyak a működés technikai vagy gazdasági megfontolásai tekintetében, illetve fenntarthatósági szempontok mentén leltek kiemelkedő felhasználásra.

• Hol oldott meg a műanyag csapágy egy régóta fennálló problémát?
• Hol alkalmazott műanyag csapágyat a megvalósítás vagy a tartós fejlesztés érdekében? 

Az arany, ezüst és bronz manus® díjak mellett a zöld manus® díj is átadásra kerül, mellyel a kiemelkedően fenntartható műanyag csapágyas projekteket ismerjük el.

Nyeremények:

• Első díj – Az arany manus díj és pénzjutalom 5000 euró értékben
  Második díj – Az ezüst manus díj és pénzjutalom 2500 euró értékben
  Harmadik díj – A bronz manus díj és pénzjutalom 1000 euró értékben

Különdíj – A zöld manus® díj és 1000 euró pénzjutalom

A jelentkezési határidő 2023. február 10. 

A győzteseket a tudomány, az ipari kiállítások és a szakmai sajtó szakértői képviselőiből álló zsűri választja ki, a díjak átadására a 2023-as Hannoveri Kereskedelmi Vásáron (2023. április 17-21.) kerül sor.

The post Lehet, hogy éppen az Ön alkalmazását keressük … 2023-as manus®díj appeared first on Műszaki Magazin.

Az igus kibővíti iglidur tribológiai siklócsapágyainak választékát speciális terhelésű alkalmazásokhoz. Az iglidur M210 és M260 anyagok újak a kínálatban. Lehetővé teszik a gyors átállást a vastagfalú fém csapágyakról a műanyag csapágyakra, szerkezeti változtatások nélkül. A változtatás előnye, hogy a csapágyazási pontok így már nem igényelnek kenést, és szinte karbantartásmentesek lesznek. Jelentős idő- és költségmegtakarítást jelent ez, különösen zord körülmények között az építőipari, mezőgazdasági és kommunális gépek mindennapos üzemeltetése során.

Az új iglidur M210 és M260 polimer siklócsapágyak falvastagsága akár 5 mm, belső átmérőjük pedig 20, 25, 30, 40, 50 és 60 mm. Különösen alkalmasak a közepes, 20 N/mm-nél nagyobb terheléssel járó forgó alkalmazásokhoz, amelyeknél a vastagfalú fém perselyek cseréje szerkezeti átalakítás nélkül megvalósítható- például olyan mezőgazdasági, építőipari és kommunális gépek esetében, melyek napi szinten kedvezőtlen körülmények között dolgoznak. Az anyagok között van némi eltérés, mely a különböző tengelyekkel együttes használatban látszik igazán. Az M260 például kiemelkedő kopási jellemzőket mutat St37 acéltengelyen.

Kevesebb karbantartás és tisztítás, környezettudatosabb működés

A fémről a polimer csapágyakra való átállás jelentős költség- és időmegtakarítást jelent, különösen a sok csapágyazási ponttal rendelkező gépeknél és járműveknél, mivel már nincs szükség kenésre. Az M210 és M260 tribológiai siklócsapágyak önkenőek. A szilárd kenőanyagok alacsony súrlódást és száraz működést biztosítanak. Ez jelentősen csökkenti a tisztítási ráfordítást. Hiszen kenőanyagok nélkül a szennyeződésnek és a pornak esélye sincs megtapadni. További előny: Mivel nem kerül kenőanyag a környezetbe, ez lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy hozzájáruljanak a környezet védelméhez. Ezenkívül a gépek és rendszerek energiafogyasztása csökken, mivel a műanyag csapágyak könnyebbek, mint a fém csapágyak.

Robusztus és könnyű egyszerre

Az iglidur M210 és M260 siklócsapágyak megfelelő robusztusságának biztosítása érdekében az igus anyagszakértői szálakkal és töltőanyagokkal dolgoznak. Ezek a komponensek megerősítik az anyagokat, így azok akár 40 MPa-ig terjedő nagy felületi nyomásnak és élterhelésnek is ellenállnak még folyamatos terhelés mellett is – akár szélsőséges, -100°C és +140°C közötti hőmérsékleten is. Saját igus laboratóriumunkban végzett tesztek azt bizonyítják, hogy a polimer csapágyakon több ezer ciklus után is csak kismértékű kopás látható a forgó mozgások során közepes terhelés mellett.

„Erre a célra a kültéri homlokrakodó tesztállomást használjuk. A standard teszteken kívül az alkalmazás tesztek is elengedhetetlenek az anyagfejlesztésben,”

– magyarázza Stefan Loockmann-Rittich, az igus iglidur siklócsapágyak üzletági vezetője.

“Minden teszteredmény bekerül az iglidur online konfigurátor alkalmazásokba, melyekkel a megadott specifikációk mellett pontosan kiszámítható az M210 és M260 élettartama.”

The post Fém ki, műanyag be: az igus új tribológiai siklócsapágyakat mutat be közepes terhelési tartományhoz appeared first on Műszaki Magazin.

A cég éves feldolgozási kapacitása 25 ezer tonna, csaknem 200 alkalmazottat foglalkoztat, termelőüzemei Tiszaújvárosban és Rakamazon találhatók, valamint logisztikai központja van Pozsonyban.

A ReMat Magyarországon piacvezető a műanyagok újrahasznosításában, amelyhez kommunális és ipari eredetű műanyaghulladékot használ fel. A vállalat többféle polietilén és polipropilén regranulátumot állít elő és egyedi igények szerinti termékek széles választékát kínálja. A ReMat vezető gyártók automata szelektáló rendszerével, tisztító és regranuláló berendezéseivel rendelkezik, amelyek évente akár 25 ezer tonnát is képesek feldolgozni. Ezzel a felvásárlással a Mol képes lesz egyedi igényeknek megfelelő műanyag és újrahasznosított megoldásokat kifejleszteni, hogy teljesíteni tudja ügyfelei egyre növekvő igényét az újrahasznosított anyagok iránt.

A ReMat árbevétele 2020-ban 3,6 milliárd forint volt, ennek közel 22 százalékát az exportbevételek adták. A vállalat adózott eredménye 2020-ban közel 70 millió forint volt.

A Mol a már végrehajtott beruházások mellett folyamatosan keresi a lehetőségeket annak érdekében, hogy növelje az újrahasznosított anyagok arányát termékportfóliójában. Az első lépést 2019 novemberében tette meg az Aurora Kunststoffe GmbH, egy újrahasznosított műanyag alapú kompaund gyártó cég felvásárlásával Németországban. Az Aurora és a ReMat évi 40 ezer tonna összkapacitásával a Mol fenntartható kompaundok és regranulátumok széles választékát kínálhatja az autóipar és a csomagolóipar számára. A Mol stratégiai partnerséget kötött a német APK vállalattal is, amely úttörő szerepet játszik a műanyag újrahasznosítási technológia fejlesztésében, és amelynek oldószer alapú eljárása képes kiváló minőségű polimereket előállítani komplex műanyaghulladékból. A közelmúltban a Mol stratégiai partnerséget kötött a svájci Meraxis céggel, hogy a jövőben a poliolefin re-kompoundok fejlesztését és gyártását előremozdítsa.  A Mol a vegyi újrahasznosítás területén is tervez beruházásokat, és komoly lépéseket tesz a további hulladékgazdálkodási tevékenységek irányába.

A Mol árfolyama ma 1,6 százalékot esett, idén 14,4 százalékkal került

Forrás: Portfolio

The post A Mol felvásárolta Magyarország piacvezető műanyag újrahasznosító vállalatát appeared first on Műszaki Magazin.