A RackaLit Kft. új energiatároló projektje Baracskán – amely a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv részeként valósul meg – a fenntartható energiagazdálkodás egyik fontos lépése. A beruházás célja, hogy a napenergia-termelés pillanatában fel nem használt energiát a fosszilis forrásokat kiváltva, később használják fel, amivel csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás. Az energiatároló rendszer támogatja, hogy a napenergiát minél hatékonyabban lehessen felhasználni, emellett hozzájárul a tisztább energiatermeléshez, ezzel is segítve a zöld átállást és a környezeti terhelés csökkentését.

A pályázat tartalmának bemutatása

A RackaLit Kft. beruházásában Baracskán tervezett, 4 MWac névleges teljesítményt meghaladó energiatároló projekt a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének F energia – zöld átállás nevű komponensében foglalt „Hálózati energiatárolók telepítése energiapiaci szereplőknél” elnevezésű beruházás elemeit hajtja végre.

A tároló egy 4,98 MWac névleges teljesítményű naperőmű mellé kerül telepítésre. A projekt keretében a villamosenergia-tároló mellett annak hálózati csatlakozását lehetővé tévő eszközök is telepítésre kerülnek, illetve kiépül egy középfeszültségű (KÖF) állomás, amely transzformátora 800V-ról 22kV-ra alakítja a villamos energia feszültségszintjét.

A projekt elsődleges célja, hogy a beruházás eredményeként lehetővé váljon, hogy az adott pillanatban elfogyasztásra nem kerülő naperőművi termelést ne kelljen korlátozni, hanem az egy későbbi időszakban fosszilis forrásból származó termelést válthasson ki. Ez a lépés a fenntarthatóság, az energiahatékonyság és a megbízható energiatermelés szempontjából egyaránt meghatározó.

Az energiatárolás környezeti hasznossága

Az energiatárolás kulcsszerepet játszik a megújuló energiaforrások minél teljesebb körű integrálásában és a klímasemlegességi célok elérésében.

• Megújuló energia hasznosítása: Az energiatárolók lehetővé teszik, hogy a naperőművek által termelt, azonnal fel nem használt villamos energiát eltároljuk, majd a későbbiekben – például esti vagy borult időszakokban – tápláljuk be a hálózatba. Ezáltal csökkenthető a fosszilis tüzelőanyagokból előállított energia mennyisége, miközben a megújuló termelés hatékonysága növekszik.
• Hálózati stabilitás növelése: A naperőművi termelés időjárásfüggő és ingadozó. Az energiatárolók segítenek kiegyenlíteni ezeket a kilengéseket, biztosítva, hogy a hálózat mindig a szükséges feszültség- és frekvenciaszinten működjön. Ezáltal megelőzhetőek a hálózati zavarok és az ellátási problémák.
• CO₂-kibocsátás csökkentése: Az energiatárolók hozzájárulnak a fosszilis energiaforrások kiváltásához, és így jelentős mértékben csökkentik a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátását. Egy megfelelően méretezett rendszer évente több ezer tonna CO₂-kibocsátást képes megtakarítani.
• Energiahatékonyság növelése: Az energiatárolás csökkenti az energiaveszteséget, mivel a megtermelt, de azonnal el nem fogyasztott energia sem vész el, hanem később hasznosul. Ez a folyamat javítja a termelés és fogyasztás összhangját, valamint költséghatékonyabbá teszi az energiagazdálkodást.
• Energiabiztonság fokozása: Az energiatárolók révén az ellátás kiszámíthatóbb és rugalmasabb, különösen olyan időszakokban, amikor a megújuló termelés átmenetileg csökken. Emellett a decentralizált energiatárolás hozzájárul a helyi energiafüggetlenséghez és az ellátási biztonság növeléséhez.

Az ilyen típusú beruházások tehát nem csupán gazdasági vagy technológiai fejlesztést jelentenek, hanem hosszú távon a környezeti fenntarthatóság, az energiarendszer stabilitása és a közösségi jólét szempontjából is kulcsszerepet töltenek be.

Környezettudatos megvalósítás

A beruházó RackaLit Kft. nem csupán a projekt eredményeként létrejövő energiatároló révén kíván környezetvédelmi lépéseket tenni. A projekt végrehajtása során kiemelt figyelmet fordít a környezeti károkozás elkerülésére, a hulladékgazdálkodási előírások betartására, valamint a kivitelezés teljes életciklusa során a fenntartható megoldások alkalmazására.

A baracskai beruházás a környezeti szempontokat szem előtt tartva, korszerű és természetbarát technológiák alkalmazásával valósul meg. A napelemek tartószerkezetének rögzítésére szolgáló cölöpözési módszer előnye, hogy nem jár betonozással, így a talajszerkezetet és a környezetet a lehető legkisebb mértékben érinti. Az elektromos infrastruktúra kialakítása szintén környezettudatos megoldásokat követ: a kábelek földbe süllyesztve futnak, nem zavarják a tájat, és nem igényelnek nagyfeszültségű vezetékeket. A projekt központi eleme, az 4 MW-os teljesítményt meghaladó energiatároló a napenergia-hasznosítás hatékonyságát növeli, lehetővé téve, hogy a megtermelt energia később is rendelkezésre álljon. A beruházás így egyszerre szolgálja a tisztább levegőt, a helyi energiafüggetlenséget és a közösség gazdasági érdekeit is: a megújuló energiaforrásra épülő rendszer hozzájárul a fosszilis tüzelőanyagok kiváltásához, a település adóbevételeinek növekedéséhez és a helyi foglalkoztatás erősítéséhez, miközben hosszú távon is a fenntartható fejlődést támogatja.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Energiatároló projekt Baracskán appeared first on Műszaki Magazin.

Egy brit székhelyű energetikai agytröszt szerint 2024 áttörést hozott az Európai Unió energiamixében: története során először a napenergia aránya meghaladta a 11%-ot, ezzel megelőzve a szénalapú villamosenergia-termelést (9,8%). Magyarország kiemelkedik az uniós országok közül, mivel itt a legnagyobb az energiatermelésen belüli napenergia-részarány. Ez a pozíció nagyrészt az említett nemzeti és uniós támogatási mechanizmusoknak köszönhetően vált lehetővé.

A napenergia-ipar növekedése Magyarországon, valamint az olyan országokban, mint Ausztria és Lengyelország, jelentős keresletet teremt a logisztikai szolgáltatások iránt – különösen a fotovoltaikus alkatrészek szállítása és raktározása terén. Az ágazat szereplőiként a mi feladatunk, hogy biztosítsuk ezen termékek pontos és biztonságos eljuttatását a forgalmazókhoz és a szerelőkhöz. Közép- és Kelet-Európa vezető logisztikai szolgáltatójaként tapasztalattal rendelkezünk az ilyen ellátási láncok kezelésében. Támogatást nyújtunk minden típusú napelemes technológia szállításában: tartalék akkumulátorok, napelemek, keretek és tartószerkezetek, valamint biztosítékok, mérőeszközök és csatlakozókábelek esetében is. – mondja Laszló Molnár, Managing Director, Rohlig SUUS Logistics Magyarország.

Laszló Molnár, Managing Director, Rohlig SUUS Logistics Magyarország

Az ágazat számára olyan szolgáltatásokat kínálunk, mint a tengeri kikötőkből történő teljes vasúti/ közúti szállítás, vámkezelési és biztosítási ügyintézés, valamint az alkatrészek tárolása stratégiai elhelyezkedésű logisztikai központjainkban Közép- és Kelet-Európa szerte. Ez a megközelítés lehetővé teszi a növekvő kereslet hatékony kiszolgálását, miközben minimalizálja a késéseket.

A napelemes rendszerek alkatrészeinek kezelése különös figyelmet igényel a biztonság szempontjából. A napelemek például érzékeny alkatrészeket tartalmaznak, amelyek könnyen megsérülhetnek szállítás vagy tárolás közben. Vállalatunknál olyan eljárásokat és szabványokat dolgoztunk ki, amelyek biztosítják a panelek csomagolásának, kezelésének és kicsomagolásának megfelelő módját, hogy minimalizáljuk a károsodás kockázatát. Továbbá ezen termékek tárolása speciális előírások betartását és a körülmények folyamatos monitorozását igényli. Az egyik legnagyobb kihívás ezen a területen a szabályozási környezet bizonytalansága és állandó változása. A változások nyomon követése elengedhetetlen ahhoz, hogy logisztikai folyamatainkat hatékonyan tudjuk az új követelményekhez igazítani.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyarország gyors felemelkedése a napenergia terén appeared first on Műszaki Magazin.

Az energiahatékonysággal kapcsolatos növekvő igények és a szén-dioxid-mentesítésre való törekvések fényében a napelemes megoldások jelentős környezeti, gazdasági és stratégiai előnyöket biztosítanak az ingatlanszektor számára.

A CBRE és a CMS, „Vegyük birtokba a tetőt: útmutató a kelet-közép-európai kereskedelmi épületekben megvalósuló fotovoltaikus projektekhez” (Harnessing Your Rooftop: A Guide to Photovoltaic Projects in Commercial Buildings in CEE) című új jelentése a napelemek tetőtéri építésével kapcsolatos lehetőségeket és kihívásokat elemzi a kelet- és közép-európai régióban. Gyakorlati útmutatást kínál a napelemes projektek fejlesztéséhez, foglalkozik a szabályozási és pénzügyi megfontolásokkal, és kiemeli a kereskedelmi ingatlanokba integrált napenergia-megoldások előnyeit. Az energiahatékonyságra és szén-dioxid-mentesítésre vonatkozó trendek vizsgálata mellett a jelentés országokra lebontott áttekintést is tartalmaz, amely az egyes kelet-közép-európai államokra jellemző energiastruktúrákat, napenergia-kapacitásokat és ösztönzőket elemzi.

„Bár úgy tűnik, hogy a zöld kérdés 2024-ben háttérbe szorult a kiábrándító iparági teljesítmény, valamint az európai és tengerentúli politikai felfordulás miatt, a zöld átmenet hosszú távú trendje továbbra is fontos marad az energiaágazatban. Világosan látszik az a tendencia, hogy a kelet-közép-európai régió a fosszilis energiaforrásoktól távolodva megújuló energiaforrásokat próbál bevonni a villamosenergia-mixbe. Ezt nemcsak a fenntarthatósági szempontok, hanem geopolitikai kényszerek is ösztönzik. A kelet-közép-európai országok villamosenergia-termelését vizsgálva azonban egyértelmű, hogy hosszú út áll előttünk, a régióban ugyanis még mindig a fosszilis energiaforrások teszik ki az energiamix jelentős részét. Ez különösen igaz Lengyelországra, ahol a villamos energia közel 80 százaléka szilárd fosszilis tüzelőanyagokból, földgázból és kőolajtermékekből származik – holott az előző években hatalmas erőfeszítéseket tettek ennek elkerülésére. Az atomenergia Szlovákiában és Magyarországon is fontos szerepet játszik, de mindenhol a napenergia-kapacitások bővülnek a legdinamikusabban”

– mondta Borbély Gábor, a CBRE üzletfejlesztési és kutatási igazgatója.

„A napelemes rendszerek telepítése segíthet az ingatlantulajdonosoknak javítani az energiahatékonyságon, csökkenteni a villamos hálózattól való függést, és mérsékelni az emelkedő energiaköltségekkel kapcsolatos kockázatokat. A megújuló energiaforrások – például a tetőtéri napelemek – integrálása értékes vonzerővel bírhat a bérlők számára, akik egyre inkább fenntartható, energiahatékony épületeket keresnek”

– fogalmazott Lukas Hejduk, a CMS közép- és kelet-európai ingatlanszakmai csoportjának vezetője.

Bár a tetőkön elhelyezett napelemekben rejlő lehetőségek egyértelműek, az efféle megoldások kereskedelmi ingatlanokba történő integrálása kihívásokkal jár. A telepítés magas kezdeti költségei, a bonyolult szabályozás, valamint a tetők műszaki alkalmassága ijesztő feladatokat róhat az ingatlantulajdonosok és befektetők számára.

„A napenergia-megoldások elterjedése temérdek lehetőséget teremt a kereskedelmi ingatlanok tulajdonosai számára a napenergia kihasználására, a működési költségek csökkentésére, és a környezeti fenntarthatósághoz való hozzájárulásra. A pénzügyi és szabályozási rendszerekben azonban nem könnyű eligazodni, beleértve az ösztönzők értelmezését, a finanszírozás biztosítását, és a földterület-besorolásra vonatkozó törvények betartatását. A gyakorlatban egy PV projekt fejlesztése csakugyan összetett vállalkozás”

– tette hozzá Lukas Hejduk.

A kihívások ellenére a régióban erőteljesen növekszik a napenergia-termelés, amelyet a zöld átmenet felgyorsítására irányuló uniós és nemzeti irányelvek egyaránt ösztönöznek. Kelet- és Közép-Európában egyre több helyen alkalmaznak napelemes megoldásokat kereskedelmi épületekben. A régióban így nagy mértékben fokozódik a napenergia-termelés.

A napenergia kulcsfontosságú Magyarországon

A megújuló energiaforrások az uniós átlaghoz képest kisebb szerepet játszanak a magyar villamosenergia-mixben. A napenergia azonban a magyar energiamix kulcsfontosságú elemévé vált, és 13 százalékkal járul hozzá a teljes energiatermeléshez. A kormány tervei között szerepel az ország megújuló energia termeléséhez bevethető természetes erőforrásainak kihasználása, ezért a közelmúltban megnövelte a naperőmű-kapacitásra vonatkozó célkitűzéseit. Stratégiai célja, hogy 2030-ra a teljes napelem-kapacitás a 2024 közepén meghatározott 6500 MW-ról 12 000 MW-ra emelkedjen. A nagy naperőműveket szinte biztosan bővíteni fogják, a teljes telepített kapacitás pedig a nemzeti áramszolgáltató, az MVM becslései szerint a következő öt évben akár 6000 MW-ra is növekedhet. Ahhoz azonban, hogy tovább bővülhessen a napenergia-kapacitás, a hálózat korszerűsítése szükséges. Gyakorlatilag már minden jelentősebb ipari parkban zajlanak napelem-kapacitáshoz köthető beruházások.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A napelemek energiájának kihasználásához nyújt útmutatást egy új jelentés appeared first on Műszaki Magazin.