Milyen innovatív megoldásoknak örülnének a magyarok? Hisznek-e az mRNS technológiában vagy a 3D-nyomtatható szervekben? Utaznának-e légitaxival vagy hidrogénvonaton? A közlekedés és a gyógyszeripar jövőjével foglalkozik a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. „Innovációs toplista: ezekben az újításokban hisznek a magyarok” című kutatása, melynek friss eredményeit a BoschxRichter Innovátorok Napja konferencián mutatta be közösen a két hazai nagyvállalat 2025. szeptember 23-án a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon.

Távol és mégis közel – a magyarok több mint fele nyitott az innovációkra, a többiek egyelőre óvatosabbak

Legyen szó közlekedésről, fenntarthatóságról, egészségügyről vagy a városi élet kihívásairól, sokak szerint az innovatív technológiák hozhatják el a kedvező változást. Magyarországon valamivel többen érzik közel magukhoz a technológiai újításokat (51%), mint ahányan távolságtartással fordulnak ezek felé (48%). Az innovációk befogadása életkoronként, iskolázottság, sőt jövedelmi helyzet szerint is nagyon eltérő. A 16–29 évesek között például több mint másfélszer akkora (64%) az új technológiákra fogékonyak aránya, mint a 60 év felettiek körében (39%).

Az energiabiztonságtól a 3D szervnyomtatásig

Bár az innovációs trendek nagyban befolyásolják, mit gondolunk a legújabb technológiákról, ez fordítva is igaz: a közvélemény sokszor szeretné önmaga kijelölni a számára fontos jövőbeli fejlesztési irányokat. Míg a BoschxRichter közös kutatása szerint a válaszadók a következő 10–15 évben a legkomolyabb technológiai áttörésekre a mesterséges intelligencia (59%), a biztonsági és hadiipar (58%), valamint az ipari automatizálás (53%) kapcsán számítanak, a többség a fejlesztéseket más területeken még fontosabbnak tartaná. A kutatásban részt vevő válaszadók több mint háromnegyede azt szeretné, hogy jelentős előrelépés történjen olyan területeken is, mint a fenntartható energiák (81%), a klímavédelem (80%) vagy az egészségügy és a biotechnológia (77%). Ezek a fejlesztések olyan kihívásokra adhatnának válaszokat, mint az energiabiztonság, a hatékony energiatárolás vagy az új típusú energiaforrások kérdése. Szintén pozitív hatással lehetnének az élővilág megőrzésére, a kibocsátott szén-dioxid csökkentésére és a vízhiány kezelésére. Emellett a várt fejlesztések az új hatásmechanizmusú gyógyszerek létrejöttében, a génszerkesztésben vagy akár a 3D nyomtatású mesterséges szervek területén is eredményt hozhatnának.

A mobilitás jövője: az autóipartól remélik a legtöbb innovatív megoldást

A fenntarthatóság és a klímatudatos városok jövője aligha képzelhető el a közlekedés, a személy- és áruszállítás rendszerének újragondolása nélkül. A kutatási eredmények alapján – az iparág jelenlegi bizonytalanságai ellenére is – egyértelműen az autógyártást tekintik a magyarok a leginnovatívabb (48%) mobilitási ágazatnak, egyúttal a leghasznosabbnak (40%) is ezt tartják. Emellett sokan tekintik előremutatónak a városi mikromobilitás (32%) és a közösségi közlekedés (31%) fejlesztését, de a logisztika (32%) és a közlekedési infrastruktúra (30%) területén is hasznosnak és szükségesnek tartják az innovációt.

„A kutatás adatai is megerősítik, hogy a járműipari innovációkra különösen nagy a társadalmi igény. A közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések kulcsfontosságúak a jövő szempontjából, legyen szó autógyártásról, közösségi közlekedésről vagy a holnap okosvárosairól. A Boschnál folyamatosan olyan technológiákon dolgozunk, amelyek jobbá és fentarthatóbbá tehetik a mai és a következő generációk életét”

– fűzte hozzá az eredményekhez Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

10 év múlva: jöhetnek az okosvárosok, reneszánszát élheti a közösségi közlekedés

A válaszadók közel harmada szerint 10–15 éven belül az infrastruktúráink okosabbá válhatnak (32%): megvalósulhat a forgalom valós idejű figyelése és automatikus irányítása, a közlekedési lámpák intelligens optimalizálása, az okosutak és a szabad helyeket „látó” városi parkolási rendszerek is. Minden negyedik válaszadó (23–26%) ennél is tovább megy. Szerintük a következő egy-másfél évtizedben Európa jelentős részben átáll az elektromobilitásra, vagyis a belső égésű motorok kiszorulnak az autók és tömegközlekedési eszközök piacáról. Ezzel párhuzamosan az elektromos mikromobilitási eszközök, e-kerékpárok, e-rollerek általánossá válnak majdnem az összes háztartásban. A közösségi közlekedés pedig újra reneszánszát éli majd: fenntarthatóbbá és kényelmesebbé válik, így többen fogják választani az egyéni autóhasználat helyett.

Még szoknunk kell az újat: hidrogénvonatok igen, légitaxik nem!

Az okosvárosok eljövetelét nemcsak reálisnak látják a magyarok, de szívesen élveznék is az előnyeit (64%), és sokan élnének (61%) olyan „15 perces” városokban, ahol gyalog vagy kerékpárral negyedóra alatt elérhetők a mindennapi szolgáltatások. A hidrogén üzemanyagcellás buszok és vonatok is a nagy kedvencek közé tartoznak: a többség (60%) akár rendszeresen is használná ezeket a jövőben. Akadnak azonban olyan innovatív, szinte már utópisztikus lehetőségek is, amelyek inkább ellenérzéseket váltanak ki a hazai lakosságból: a válaszadók mintegy 40%-a elutasítja például a hangutasítással vagy agyhullámokkal vezethető járműveket, illetve a városi légitaxik gondolatát. Sőt, a világ egyes részein már gyakorlatban működő, sofőr nélküli, önvezető robotaxik használatától Magyarországon minden harmadik válaszadó (35%) elzárkózik.

Innováció a gyógyszeriparban: életminőség, hatékonyság és biztonság

A közlekedés mellett, a közvélemény a gyógyszeripart is kiemelten fontos technológiai területnek tartja. Az itt zajló innovációknak nemcsak összetett kutatás-fejlesztési és gyártási folyamatokon kell átmenniük, de számos társadalmi igénynek is meg kell felelniük. Fő elvárásként a válaszadók több mint fele az emberek életminőségének javítását hangsúlyozza (51%), de sokan emelik ki az innovatív gyógyszerek hatékonyságának (37%) és biztonságának (34%) fontosságát is. Vélhetően komplexitásuk és a speciális know-how miatt, azt csak kevesen várják el a gyógyszeripari innovációktól, hogy minden részletükben és mélységükben érthetőek legyenek számukra: az átláthatóságot csak 14%, a közérthetőséget 12% sorolja a főbb szempontok közé.

Innovációval a gyógyíthatatlan betegségek ellen, a kevesebb mellékhatásért

Az új, innovatív gyógyszerek kifejlesztését elsősorban a ma még gyógyíthatatlan betegségek miatt tartja fontosnak a lakosság döntő többsége (60%). Emellett minden második válaszadó a gyógyszerek mellékhatásainak csökkentését (51%) is célként jelöli meg, de az új betegségek megjelenése és a régiek ellenállóvá válása miatt is (49%) szükségesnek tartják a folyamatos gyógyszeripari innovációt.

„A lakosság számára az innováció nem elvont fogalom, hanem közvetlen elvárás. Különösen, ha gyógyíthatatlan betegségekről vagy a kezelések mellékhatásairól van szó. A Richter Gedeonnál folyamatosan azon dolgozunk, hogy a legújabb tudományos eredményekre építve olyan terápiás megoldásokat fejlesszünk, amelyek valódi választ adnak ezekre a kihívásokra”

– emelte ki az eredmények kapcsán Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.

Kételyek az mRNS technológiákkal szemben, személyre szabott gyógyszereket vár a közvélemény

Az online és más csatornákon ránk zúduló információtömeg fényében nem meglepő, hogy a megkérdezettek ma már nemcsak az innovációkról, hanem a szakmai módszerekről és technológiákról is határozott véleményt formálnak. Ami a gyógyszeripart illeti, a válaszadók itt is a mesterséges intelligencia térnyerését látják a legerősebb folyamatnak (35%), de a hasznosságáról már kevesebben vannak meggyőződve (23%). A kutatásból az is kirajzolódik, hogy miközben az egyik leggyorsabb fejlődést az mRNS-alapú technológiákban érzékelik az emberek (29%), a közbizalom ezek iránt a legalacsonyabb a magyarok körében, ezeket sorolják legkevesebben (17%) a leghasznosabb újítások közé. A kialakult vélemény vélhetően a koronavírus-járvánnyal és a kötelező oltásokkal kapcsolatos társadalmi viták lenyomata is. Mindezzel szemben, a hazai lakosság a legígéretesebb és leghasznosabb gyógyszeripari trendnek a személyre szabott gyógyszerek fejlesztését (32%), az új hatásmechanizmusú terápiákat (26%) és a génszerkesztésre épülő innovációkat (24%) tekinti.

BoschxRichter Innovátorok Napja – harmadik éve közösen

Az idei már a harmadik alkalom, hogy közös konferenciát rendezett hazánk két meghatározó innovatív nagyvállalata, a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. A rendezvény minden évben a világ és a kutatás-fejlesztés aktuális trendjeit helyezi reflektorfénybe, egyúttal a két alapító, Robert Bosch és Richter Gedeon előtt is tiszteleg. A 2025. évi konferencián bemutatásra került a két vállalat „Innovációs toplista: ezekben az újításokban hisznek a magyarok” című közös kutatása is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Bízunk az okosvárosokban és a személyre szabott gyógyszerekben appeared first on Műszaki Magazin.

Járműveink, városaink és közlekedési rendszereink fenntarthatósága olyan integrált megközelítést kíván, amelyben az ipar, a természet- és társadalomtudományok, valamint a művészetek képviselői egymással összefogva keresik a válaszokat a jövő kihívásaira. Ez a gondolat hívta életre a Kognitív Mobilitás 2024 konferenciát, amelyet október 7–8-án tartották a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon, a magyarországi Bosch csoport szakmai védnöksége mellett.

Az idei Kognitív Mobilitás konferencia fókuszában egyebek mellett olyan futurisztikus mérnöki megoldások álltak, mint az okosvárosok, a mesterséges intelligenciával támogatott forgalomszervezés, a járművek egymással való kommunikációja, vagy a jövő energiaforrásainak kérdése.

Nemzetközi tudásmegosztás Budapesten harmadszor

„A jövő közlekedése már rég nem mérnöki kérdés csupán, hiszen olyan globális kihívásokkal kell szembenéznie a világnak, mint a klímaválság, az energiaforrások szűkössége vagy a városok folyamatos növekedése. A felmerülő új problémákra a megoldásokat csak globális szakmaközi együttműködéssel, innovatív szemlélettel lehetséges megtalálni. Ezért bír jelentőséggel, hogy a nemzetközi kognitív mobilitási szakma képviselői immár harmadik alkalommal találkoztak Magyarországon és osztották meg egymással és az érdeklődőkkel tudásukat”

– nyilatkozta Prof. Dr. Zöldy Máté, a BME-Bosch Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ vezetője, a Kognitív Mobilitás 2024 konferencia szervezője.

„A Boschnál hiszünk az együttműködés erejében. Egy olyan innovációs ökoszisztémát építünk következetesen, ahol az ipar és a felsőoktatás, az üzlet és a tudomány képviselői együtt és felelősen keresik a legjobb megoldásokat nemcsak a ma, hanem a holnap kihívásaira is. Büszke vagyok rá, hogy harmadik éve vagyunk szakmai védnökei és adunk otthont a Kognitív Mobilitás nemzetközi konferenciának a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon”

– hangsúlyozta Kemler András, a Bosch csoport létesítménygazdálkodásért felelős vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

Versengő energiaforrások: a Bosch szerint a technológiai sokszínűségé a jövő

Elektromos, hibrid, üzemanyagcellás, belsőégésű, szintetikus üzemanyaggal, hidrogénnel, akkumulátorral működő gépjárművek – nem csoda, ha kapkodjuk a fejünket. Sokféle, egymással versengő energiaforrás és technológiai megoldás van jelen már ma is járműiparban. De vajon egymást kizáró fejlesztésekről van-e szó, meg lehet-e és egyáltalán meg kell-e mondani, hogy melyik hajtásmód jelenti a jövőt? A holnap hajtástípusait tette mérlegre a Kognitív Mobilitás 2024 konferencián Horváth Csongor, a Bosch Budapesti Fejlesztési Központ vezető szakértője.

„A Boschnál nem gondoljuk, hogy létezne egyetlen mérnöki megoldás, ami önmagában mindenre választ ad, hanem a technológiai diverzitás mellett tesszük le a voksunkat. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az eltérő mobilitási célokra, a különböző járművek számára más-más hajtási módok, eltérő technológiák és különböző energiaforrások garantálhatják a hatékonyságot hosszú távon”

– emelte ki a konferencián Horváth Csongor.

Költségcsökkenés jöhet az elektromos autózásban: Dr. Szászi István kapta a Kognitív Mobilitás 2024 konferencia tudományos díját

A Kognitív Mobilitás 2024 konferencia nemzetközi tudományos testületének javaslatára a legjobb szakmai publikációért járó rangos díjat, az ún. „Best Paper Award”-ot és az ezzel járó oklevelet idén Dr. Szászi István kapta, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban, aki a technológiai innováció, a műszaki és mérnöki kutatómunka terén is kiemelkedő eredményeket ért el az elmúlt évtizedekben.

A mobilitás folyamatos fejlődésben van, napjaink egyik megatrendje az elektrifikáció, amely előtt még számos megoldandó feladat áll, ezek egyike az alkalmazott anyagok költségszintjének csökkentése. Dr. Szászi István díjnyertes munkája a villanymotorok ma még költséges és nyersanyaghiányos megoldásaira kínál alternatívát.

A járművek titkos nyelve: új koncepció a Boschtól

A különböző kamerák, radarok és szenzorok a modern járműveknek ma már a sajátjai, ezekkel érzékelik a környezetüket és támogatják a vezetést, illetve ezekre alapozva végeznek el különböző szintű önvezető feladatokat. De mi történik, ha olyanok a körülmények, hogy ezek a szenzorok nem képesek kellő adatot előállítani a biztonságos vezetéshez? A Kognitív Mobilitás 2024 konferencián a Bosch mérnökei olyan, rádiókommunikáció alapú új koncepciót mutattak be a nemzetközi közönség számára, amellyel az utakon közlekedő járművek egymással is szót értenek és megosztják egymással az adataikat. Ennek köszönhetően járművünk kedvezőtlen körülmények között is stabilan végre tudja hajtani a vezetési műveleteket.

Biztonságos hidrogénmobilitási megoldásokon dolgoznak a kutatók

Sokszor hallani, hogy a hidrogén lehet a jövő legzöldebb energiaforrása nemcsak az ipar, hanem a közlekedés számára is. A vízbontásra épülő hidrogéngazdaság egyik kulcsa a hidrogén tárolásával és szállításával kapcsolatos mérnöki kihívások megoldása, különös tekintettel a biztonságra. Prof. Dr. Dhinesh Balasubramanian, az indiai MEPCO egyetem vezető kutatója, akit a világon a téma egyik legnagyobb szaktekintélyeként jegyeznek, a Kognitív Mobilitás 2024 konferencián azokat az intelligens, adatvezérelt módszereket és szimulációs eljárásokat elemezte, amelyek a hidrogénmobilitás biztonságának növeléséhez vezetnek, elősegítve, hogy a hidrogén elfogadott és a gyakorlatban is elterjedt alternatíva legyen a közlekedésben.

A legkörnyezetkímélőbb az a jármű, amelyik fölöslegesen nem közlekedik: az intelligens városok jelenthetik az igazi megoldást

Elegendő-e, ha egyre tisztább működésű járműveket fejlesztünk, vagy tehetünk-e ennél többet a környezet és a klíma megóvásáért? Erre a kérdésre kereste a választ a Kognitív Mobilitás 2024 konferencián plenáris előadásában Prof. Dr. Hanula Barna, a Széchenyi István Egyetem docense. A szakember véleménye szerint a legfontosabb, hogy városainkat úgy tervezzük és működtessük, hogy a lehető legrövidebb útvonalakon, minél kevesebb járművel, minél több utas és áru juthasson el a céljához. Úgy érdemes szervezni a forgalmat, hogy a legkevesebb felesleges járműmozgásra, például parkolóhely-keresésre legyen szükség, és ha már mozog a jármű, akkor lehetőleg ne kelljen újra és újra megállni, elindulni, lassítani, gyorsítani. Ez pazarolja az energiát, növeli a légszennyezést, a dugókat és a balesetveszélyt. Fejlett kognitív mobilitási rendszerekkel a városokat alacsonyabb energiafogyasztás, kisebb környezetterhelés és nagyobb biztonság mellett lehet a jövőben működtetni

– fogalmazott Prof. Dr. Hanula Barna.

Az okosvárosok irányába mutató innovatív technológiák köre folyamatosan bővül, ide tartoznak a már rendelkezésre álló Bosch Smart City megoldások is.

Mobilitás művészi szinten

A Kognitív Mobilitás 2024 konferencián bemutatkoztak a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Interaction Design szakos hallgatói is, akik a jármű és az ember közötti interakciót állították a középpontba. Megközelítésükben a jövő autói érzékelőkkel ellátott guruló számítógépek lesznek, amelyek a bennük rejlő lehetőségeket teljes mértékben az egyénre szabottság felé fogják elmozdítani. A MOME Mobility Design Lab részt vesz autók, drónok, motorok és mikromobilitási eszközök tervezésében, és a jövő fenntartható közlekedési rendszereinek feltérképezésével is foglalkozik, munkájukat innovatív partnerként a Bosch is támogatja a Bosch-BME Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központon keresztül.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Okosvárosok és technológiai sokszínűség appeared first on Műszaki Magazin.

Az ELTE Biológiai Fizika Tanszék munkatársai 2009 óta foglalkoznak csoportos robotikával, rajban repülő drónokkal, ők alkották meg 2014-ben a világ első, legalább tíz egyedből álló önállóan repülő kvadrokopter flottáját. A kutatócsoport munkája most új mérföldkőhöz érkezett, ezúttal száz drón sűrű önvezető forgalmát publikálták a Swarm Intelligence folyóiratban.

De miben is különbözik egymástól a rajban repülés és az önvezető drónforgalom? Rajrepülés esetén az egyedek célja a tökéletesen szinkronizált, összehangolt közös mozgás. Egy forgalmi szituációban azonban a drónoknak egyéni útvonalaik és céljaik lehetnek, és ezek konfliktust okozhatnak. Ez különösen igaz akkor, ha a közlekedés nem kijelölt utakon zajlik, hanem szabad térben, például egy téren tetszőleges irányban áthaladó gyalogosok esetében, vagy drónok mozgása során fenn a szabad égen.

Az ELTE kutatói úgy oldották meg a problémát, hogy egy speciális, előre gondolkodó és minden pillanatban frissülő útvonaltervezőt ötvöztek a hagyományos bioinspirált rajrepülési modellek kölcsönhatásaival. Így az önvezető robotok egyrészt optimálisan kerülik el a legtöbb közlekedési konfliktust, másrészt a mégis fennmaradókat a szomszédaikkal közvetlenül egyeztetve biztonságosan tudják kezelni.

A teljesen önszerveződő, tehát központi irányítás nélküli modell hatékonyságát a kutatók először szimulációban tesztelték. Ennek során akár 5000 drón folyamatos nagy sebességű véletlen forgalmát is be tudták mutatni két dimenzióban, egyforma vagy különböző sebességű és/vagy prioritású egyedekkel, sőt réteges háromdimenziós eseteket is leképeztek – ezek a jövőbeli okosvárosok, illetve decentralizált repülésirányítási elképzelések sűrű drónforgalmi helyzetének hatékony megoldását illusztrálják.

Ezután a modellt az ELTE Biológiai Fizika Tanszéken alapított – a nagyközönség számára a hazai drónshow-kkal is hírnevet szerző – CollMot Kft. száztagú drónrajára programozták, és az önszerveződő drónforgalmat élőben is bemutatták.

A megoldásra építve az automatizált drónrajos munkavégzés új fázisa kezdődhet a csoportos permetezéstől kezdve a drónos áruszállításon át a védelmi ipari alkalmazásokig. Mindezeket a célokat a CollMot Kft. képviseli az ELTE-vel együttműködve, a tudományos eredmények ipari innovációba történő folyamatos átültetésével, amiért 2021-ben a céget is alapító kutatók az ELTE Innovatív Kutatója díját is elnyerték.

További információ

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Biztonságos drónforgalom a jövő okosvárosaiban appeared first on Műszaki Magazin.

A német tapasztalatok alapján kifejlesztett ökobeton továbbra is magas minőséget és tartósságot biztosít, valamint ugyanolyan szilárdsági jellemzőkkel rendelkezik, mint a hagyományos beton. Sőt, vastagabb szerkezetek is biztonsággal készíthetőek belőle, mindezt úgy, hogy lehetővé teszi az alacsonyabb környezeti lábnyom megteremtését.

Az Ecocrete előállítása során jelentősen, akár 60%-kal csökken a CO2 kibocsátás, köszönhetően az erre optimalizált cementeknek, valamint a környezettudatos nyersanyagbeszerzésnek és felhasználásnak.

Fenntarthatósági törekvések a jövőre nézve

A DDC anyavállalatával maximális összhangban határozta meg a fenntarthatósági stratégiájának legfontosabb témaköreit és fő elveit. Az Ecocrete is ennek a folyamatnak a része, hiszen cementet és a betont – építőanyagként – tekintve jelenleg nincs olyan alternatíva, amely hatékony választ adna a nagy mennyiségben felmerülő keresletre.

Éppen ezért tekinthető az Ecocrete a beton következő generációjának!

The post Ecocrete, a beton következő generációja appeared first on Műszaki Magazin.

A Siemens technológiáját felhasználva az új berendezések olyan kommunikációval rendelkeznek, amelyek révén magasabb szintű központi irányítás és adatgyűjtés válik megvalósíthatóvá.

Nagy Ferenctől, a Raab-Prog Kft. cégvezetőjétől megtudtuk, hogy az egyik csomagológép a Cafe Frei új termékét, az ízesített őrölt kávé csomagolását végzi, a másik a jelenleg is polcokon található kapszulás kávé automata csomagolására hivatott. Az új gépekkel a Café Frei szécsényi üzemében olyan okosgyár fog megvalósulni, amelyben a teljes kávégyártás folyamata nyomon követhető és szabályozható a kávé őrlésétől a készre csomagolt termékekig.

Milyen szerepet töltenek be az új gépek a Cafe Frei értékláncában?

N.F.: A Café Frei hazánk legnagyobb kávéházlánca. A hazai piac mellett több más országban is jelen vannak. A cég üzletfilozófiája, hogy csúcsminőségű termékeket kínáljon a vásárlóinak verhetetlen áron. A Cafe Frei ár-érték arányban kíván elsőszámú szereplő lenni, valamint kiemelten fontosan tartja a lelkiismeretes kereskedelem mellett megvalósuló kávéüzletet.

A koncepció sikerességét mutatja, hogy termékeik a saját és franchise kávézókon túl számos üzletlánc polcán megtalálhatóak. Azért, hogy a növekvő igényeket ki tudják elégíteni, hatékonyan kell növelniük a termelésüket: a jelenlegi manufakturális termelést fokozatosan felváltja az automata gépek által támogatott termelés. Szécsényben végzik a világ számos pontjára menő kávékapszulák gyártását. Ebben segít a Raab-Prog.

Milyen Siemens megoldások támogatják a gép működését?

N.F.: A fél év alatt megvalósult projektben a megrendelő szakembereivel közösen határoztuk meg a folyamatokat és technológiákat. A gépek vezérlését olyan Siemens megoldások végzik, mint a CPU 1215C vezérlés, KTP700-as kijelző, és G120C frekvenciaváltókat használtunk a motorhajtásokhoz. Cégünk két gépet szállít a Café Frei számára. Az ízesített őrölt kávé csomagoló gép ciklusideje 2 másodperc, tehát 30 db-ot képes percenkét csomagolni. A kapszulás kávé csomagoló gép ciklusideje 6 másodperc, teljes kamerás ellenőrzéssel és selejt eltávolítással, azaz 10 db dobozt csomagol le percenként. Ebből kiszámolható, hogy műszakonként jelentős mennyiségű kapszulát lesz képes feldolgozni a berendezés. De a mennyiség nem akadály, az előbbi technológia révén  magasabb szintű központi irányítás és adatgyűjtés valósítható meg.

Milyen kihívások voltak a gép megépítésében?

N.F.: Az egyik kihívás a gépek mérete volt. Kiemelném a kapszula csomagoló berendezést, mert annak egy aránylag kis hely áll rendelkezésre, így egy kompakt gépet kellett tervezni, ami elfér a megadott helyen és még megfelelően hozzáférhető is. Élelmiszeripari termékek lévén nagy hangsúlyt fektettünk a gépalkatrészek könnyű karbantartására és takarítására.

Mit lehet tudni a Raab-Prog-ról, mi a cég főbb erőssége?

N.F.: A Raab-Prog projektjeibe szinte csak Siemens eszközöket építünk be azok megbízhatósága, elérhetősége miatt. Sok esetben már a vevők is Siemens termékek használatát írják elő. Programozó, gépész és villamos kollégáink is több éves nemzetközi tapasztalattal rendelkeznek Siemens termékek terén, így nem volt kérdés, hogy a Café Frei projektjeibe is a Siemens Zrt. által biztosított eszközöket használunk.

Cégünk a technológiai problémák megoldására specializálódott. Profilunk az automatizálás, manipulátorok, robottechnika, komplett gyártósorok és rendszerintegrálás. Erősségünk a magas szakmai tudás és a rugalmasság. Gyorsan tudunk reagálni ajánlatkérésekre, gyorsan tudunk dönteni és képzett munkatársaink megtalálják a lehető legjobb műszaki megoldásokat a vevői igényekre. Nagy tapasztalatunk van mind kis kézi-/automata állomások, mind akár egész csarnokot betöltő gépsorok kivitelezésében is. Jelentős referenciákkal bírunk az autóipar területén is.

The post Magasabb fokozatba kapcsol a Cafe Frei appeared first on Műszaki Magazin.

A Sandvik Coromant, a fémforgácsolás globális vezető vállalata, a CoroDrill® 860 tömör keményfém fúrók továbbfejlesztett választékát jelentette meg annak érdekében, hogy az ügyfeleknek nagyobb termelékenységet kínáljon az acélfúrás során. A fejlett -PM geometria nagy teljesítményű fúrást biztosít ISO P-acélokban, miközben jelentősen javítja a szerszám élettartamát.

A -PM geometriájú CoroDrill® 860 új minőséget kínál, továbbfejlesztett, többrétegű fizikai gőzfázisú bevonattal (PVD). Az eredmény a fokozott kopásállóság, a jobb szerszáméltartam a termelékenység általános növekedése, és ezáltal az alkatrészenkénti költség csökkenése. A fúró tökéletesen alkalmas a járműiparban, az általános gépészetben, a préselésben és öntésben, valamint az energiaiparban való alkalmazásra.

A szerszám 3 mm (0,12 col) és 16 mm (0,63 col) közötti szabványos, készletről elérhető átmérőben kapható. Egyedi kialakítású szerszámok is rendelkezésre állnak, hogy a fúrót a felhasználók egyedi megmunkálási igényeihez igazítsák. Az egyedi kialakítású fúrási lehetőségekre vonatkozó árajánlatok és rendelések a a Sandvik Coromant webhelyén érhetők el.

A szerszáméltartam további meghosszabbítása és a fenntarthatóbb megmunkálási stratégia támogatása érdekében a CoroDrill® 860-PM beléphet a Sandvik Coromant szerszámfelújítási programjába. Az élettartam végét követően az eszköz beléphet a Sandvik Coromant újrahasznosítási programjába.

James Thorpe, a Sandvik Coromant globális termékmenedzsere elmondta: „Folyamatosan fejlesztjük kínálatunkat, és tisztában vagyunk vele, hogy ügyfeleink két fő igénye a termelékenység növelése és az alkatrészenkénti költség csökkentése. A továbbfejlesztett PVD-bevonattal ellátott, új generációs tömör keményfém fúró bevezetése lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy javítsák a folyamatbiztonságot, a termelékenységet, a minőséget, és csökkentsék a költségeket.”

A -PM geometriájú CoroDrill® 860 világszerte 2022. március 1-jén jelenik meg. A termékkel kapcsolatos további információkért látogasson el a a Sandvik Coromant webhelyére.

The post Az acélfúrás most vált gyorsabbá és hatékonyabbá appeared first on Műszaki Magazin.

A bádogos és acélipari termékek gyártásával és kereskedelmével foglalkozó Baranya megyei magyar, családi kft. közleménye szerint az állvány stabilabb, biztonságosabb és megbízhatóbb lesz a piacon jelenleg elérhető termékeknél. Egy stabil, jól illesztett vasszerkezet létrehozását célozták meg, amely illesztési pontjainak magas száma miatt nagymértékben ellenáll a csavarodásnak és oldalirányú mozgásoknak. Az állványrendszert szenzorokkal látják el, amelyek folyamatosan adatokat szolgáltatnak a felhasználónak az eszköz állapotáról.

A fejlesztéshez a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alaptól 321 millió forintos, vissza nem térítendő pályázati támogatást nyert el a cég. A több mint száz embert foglalkoztató társaság az MTI érdeklődésére közölte, hogy termékeinek túlnyomó részét külföldön – például Svájcban, Németországban, Ausztriában, Szlovákiában, Csehországban – értékesíti. A cég 2021-ben 4,28 milliárd, egy évvel korábban 2,6 milliárd forint árbevételt ért el, adózott eredménye 2021-ben 445,3 millió, 2020-ban pedig 222,6 millió forint volt. Közölték, hogy a társaság idei kilátásai a magas energiaárak és az általános anyaghiány miatt nem kedvezőek, de bíznak abban, hogy a tavalyinál nem zárnak rosszabb évet 2022-ben.

Forrás: TisztaJövő

The post Okos állvány építőipari megoldást fejlesztett a Caadex Kft. appeared first on Műszaki Magazin.

A prémium minőségű termékek környezetbarát technológiákkal történő fejlesztése és gyártása mellett az Audi Hungariánál a logisztikai folyamatokban is központi szerepet játszik a fenntarthatóság. A vállalat 2020 óta karbonsemlegesen végzi tevékenységét, emellett számos intézkedéssel tovább csökkenti ökológiai lábnyomát, mint például az alkatrészekhez kapcsolódó csomagolóanyag-felhasználás folyamatos optimalizálásával.

A vállalat folyamatosan dolgozik a felhasznált csomagolóanyag mennyiségének további csökkentésén

A világ legnagyobb motorgyárában az Audi Hungaria munkatársai közel 5 000 különböző alkatrészt 97 százalékban többutas, illetve speciális csomagolóanyagok felhasználásával szállítanak és tárolnak, lehetővé téve ezzel az egyes csomagolóanyagok és tárolók többszöri felhasználását. A vállalat a járműgyártás területén is nagy hangsúlyt fektet a csomagolóanyagok mennyiségének csökkentésére. A bevezetett intézkedéseknek köszönhetően a járműgyártás területén a tavalyi évben közel 100 tonnával kevesebb hullámpapírlemezt és több mint 30 tonnával kevesebb polietilénfóliát használtak fel. Emellett a vállalat a Volkswagen Konszern különböző telephelyeinek gyártott karosszériaelemek, elektromos meghajtások, belsőégésű motorok és motoralkatrészek szállításához is optimált csomagolási eljárásokat alkalmaz, tovább csökkentve ezzel a környezet terhelését. A vállalat folyamatosan dolgozik a felhasznált csomagolóanyag mennyiségének további csökkentésén, a termékek előállításához és szállításához kötődő biztonsági intézkedések maradéktalan betartásával. A vállalat a csomagolóanyagok csökkentésének érdekében szorosan együttműködik a beszállítóival és az Audi Konszern többi telephelyével is. Az Audi Konszern világszintű termelési hálózatához tartozó gyártótelephelyek folyamatosan megosztják a csomagolóanyagok csökkentésére hozott intézkedéseiket egymással és vezetik be saját folyamataikba azokat. A vállalat zöld logisztikai tevékenységében fontos szerepet kapnak továbbá a Győr-Ingolstadt-Brüsszel között karbonsemlegesen közlekedő „zöld vonatok”, a gyárterületen belül a kész motorokat a járműgyárba szállító elektromos vontatók és a logisztikai központból a gyártócsarnokokba alkatrészeket szállító elektromos kamion is.

A logisztikai folyamatokban is központi szerepet játszik a fenntarthatóság

Az Audi Hungaria 2020 óta karbonsemlegesen folytatja tevékenységét. A vállalat az Audi Környezetvédelmi Programja, a „Mission:Zero” jegyében következetesen törekszik a fenntartható termelésre. Középpontban az Audi Hungaria számára fő kihívást jelentő dekarbonizáció, a víz-, valamint az erőforrások hatékony felhasználása és a biodiverzitás állnak. A célkitűzések eléréséhez nagymértékben hozzájárul az alumínium zárt körforgásba kapcsolása, amely során a vállalat jelentős erőforrásokat spórol és tovább csökkenti ökológiai lábnyomát.

The post Audi Hungaria: csomagolj okosan! appeared first on Műszaki Magazin.

Ez az élő laboratórium az egyetemi épületeket működtető technológiai megoldásokból, az ingatlanok infrastruktúrájából és erőműveiből gyűjtött adatokkal fogja segíteni az innovációt, a kutatást és a fejlesztést, valamint az oktatást is. Az energiaigény és -termelés így élő adatokon keresztül lesz vizsgálható a rendszerektől kezdve az egyéni fogyasztókig, illetve a termelőkig a kampuszok egészén, ami egyedülálló lehetőséget teremt az alkalmazott oktatáshoz, és csúcstechnológiás platformmal támogatja a kutatást is.

A Siemens doktoranduszi ösztöndíjakkal is segíteni fogja a világ száz legjobbja között számontartott egyetemen zajló munkát. Az ösztöndíjas PhD hallgatók a Siemens és az egyetem szakembereivel közösen tervezhetik meg kutatási projektjeiket, amelyekben többek között az adatokkal, a technológiával, a városi rendszerekkel és a klímasemlegesség elérésével kapcsolatos kihívásokra keresnek választ.

Idén a Birminghami Egyetem lesz a világon az első felsőoktatási intézmény, amely ilyen méretekben vezet be a dolgok internetére (IoT) épülő technológiai megoldásokat. A nagy energiahatékonysági projekt első szakaszában az egyetem ugyanis 2021 őszétől 23 ezer Enlighted IoT szenzort fog telepíteni ingatlanjaiban.

A Siemens emellett tíz évig egy irodát is működtet majd az egyetemen, amely az energiahatékonysághoz és az IoT szolgáltatásokhoz fűződő technológiák és szakértelem maradéktalan hasznosításában fogja segíteni a felsőoktatási intézményt. A Birminghami Egyetem sem kezdő ezen a területen, 2020-ra kitűzött fenntarthatósági céljait széndioxid-kibocsátásának 20 százalékos csökkentésével érte el.

The post A világ legokosabb kampusza készülhet el a Siemens segítségével appeared first on Műszaki Magazin.

Ennek legújabb példája  a Jungheinrich vállalattal történő együttműködés, melynek keretében hat vezető nélküli szállítójármű helyeztek üzembe a 2.0 literes négyhengeres Otto-motorgyártás területén. Az FTF-ek különféle motoralkatrészeket szállítanak a logisztikai területről egyenesen a gyártósorra. A több mint ezer méter hosszú útjuk során 57 állomáson állnak meg automatikusan, ami különösen hatékony és megbízható anyagszállítást tesz lehetővé.

„Az Audi Hungaria a világ legnagyobb motorgyára és a Volkswagen Konszern számos márkájának  központi motorszállítója. Ez a pozíció mindig a legkorszerűbb technológia alkalmazását követeli meg tőlünk. Ezért dolgozunk hatékonyságunk növelésén és folyamataink optimalizálásán. Vállalatunknál a termelésben alkalmazott „okos” megoldások mellett a logisztika területén is törekszünk a digitális megoldások bevezetésére. Ezen a téren fontos lépés a logisztikai folyamataink automatizálása, amely hozzájárul a hatékonyságunk növeléséhez és versenyképességünk erősítéséhez”

– mondta Robert Buttenhauser, az Audi Hungaria motorgyártásért felelős igazgatósági tagja.

A logisztikai folyamatok automatizálásának legújabb lépése hat vezető nélküli, modern navigációs technológiával és biztonsági elemekkel felszerelt vezető nélküli szállítórendszeren alapszik. A szállítórendszerek a több mint 1000 méter hosszú útvonalukon 57 megállót érintenek a csarnok különböző területein, melyek közül 50 közvetlenül a gyártósor mellett helyezkedik el. Az AGV-k egy út alkalmával akár 5000 kilogramm tömegű alkatrészt is tudnak szállítani a négyhengeres benzinmotorok gyártásához. A visszafelé vezető úton a csomagolóanyagokat szállítják vissza a logisztikai területre. A szállítórendszerek lézeres navigációval tájékozódnak, melynek támogatására lézersugarakat visszaverő felületeket helyeztek el az AGV-k útvonala mentén található tárgyakon, például polcokon, falakon, oszlopokon. A lézeres navigáció lehetővé teszi a vezető nélküli rendszerek milliméter pontosságú pozícionálását az előre meghatározott állomásokon.

Az Audi Hungaria évek óta ösztönzi a digitális megoldások bevezetését a gyártóterületek mellett a logisztikai folyamataiban is. A motorgyártás különböző területein a vállalat összesen 60 vezető nélküli szállítójárművet használ, például a gyártószalag nélküli elektromos hajtások gyártása során, ahol a vezető nélküli szállítórendszerek önállóan szállítják az elektromos meghajtások alkatrészeit az egyes munkaállomásokra.

The post „Okos logisztika“ vezető nélküli szállítórendszer segítségével appeared first on Műszaki Magazin.

A folyamat annyira felgyorsult, hogy immár a vállalati és a lakossági fogyasztók is az okos áramhálózatok egyre több elemével és szolgáltatásával találkoznak – mondta Balasa Levente, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure divíziójának vezetője, akit az áramellátás jövőjéről, fogyasztás és termelés fenntartható transzformációjáról kérdeztünk.

A globális felmelegedés elleni küzdelem jegyében és az erről szóló Párizsi Egyezménnyel összhangban az Európai Unió 2050-re klímasemlegességet célzott meg, azaz a század közepére olyan gazdasággá fejlődik, amelyben az üvegházhatású gázok nettó kibocsátása nulla lesz. Ez az Európai Zöld Megállapodás stratégiája, amely a szénlábnyom csökkentésével párhuzamosan a gazdaság további bővülését is segíti új lehetőségek feltárásával.

Magyarország ennek megfelelően vállalta, hogy 2030-ra 90 százalékban mentesíti az energiatermelését az üvegházhatású gázok kibocsátásától, a paksi atomerőművet fejleszti, és a naperőművek termelését, amelyek jelenleg 2 gigawattal vannak jelen a rendszerben, 2030-ra 6,2 gigawattra, tíz évre rá pedig 12 gigawattra bővíti.

A megújuló energiaforrások más európai országokban is előtérbe, illetve túlsúlyba kerülnek, Németország például a hagyományos energiahordozókról teljesen átáll megújuló energiaforrásokra, 2022-re leállítja atomerőműveit, 2038-ra pedig szén- és gázerőműveit is kivonja a termelésből. Napenergia alapú energia termelését eközben a mostani, mintegy mintegy 60 gigawattról 385 gigawattra növeli.

Az áramhálózat digitális ikerpárja

Mindez jól mutatja, hogy az átalakuló energiatermelés milyen sokszínűvé és összetetté válik már ebben az évtizedben, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a megújuló energiaforrások használatával egyre több fogyasztó energiatermelőként is meg fog jelenni a rendszerben.

– Magyarországon például már ma is több mint 85 ezer épületre telepítettek napelemeket összesen 770 megawatt teljesítménnyel, ami két kisebb tradícionális erőmű termelésével összemérhető, azaz a hagyományosan egyirányú áramlás decentralizált, sokirányúvá válik – mondta Balasa Levente. – Az energetika legnagyobb kérdése, hogy miként építhető olyan áramhálózat, amellyel ez az összetettség, elosztottság és dinamizmus hatékonyan menedzselhető, az ellátás gazdaságosan, biztonságosan és fenntartható módon biztosítható.

Hasonlóan fontos kérdés az is, hogy a gazdasági igények fejlődésével az áramhálózat milyen gyorsan bővíthető. Magyarországon, ahol jelenleg is több nagy ipari beruházás indul, ez különösen időszerű.

– A beruházók jellemzően másfél-két éves átfutással számolnak a projekt indításáig, az ehhez szükséges energiát biztosító alállomás megtervezése és kivitelezése azonban a szolgáltatóknál három-négy évbe is beletelik – mondta Balasa Levente. – E-house (konténeres) megoldásunkkal ezt a problémát küszöböljük ki, mivel a testre szabott alállomást előre összeszereljük, így a helyszínen gyorsan telepítjük. Az áramszolgáltatóknál a tervezéshez szükséges információk különböző adatbázisokban és szervezeti egységeknél találhatók, ami jelentősen lassítja a folyamatot. Felgyorsításához fejlesztettük ki elektromos digitális iker megoldásunkat, amelyben az áramhálózatot mindezen információk alapján leképezzük. A rendszer digitális ikerpárján a tervezők minden adatot azonnal elérnek, a tervezett bővítést, változtatásokat szimulálhatják, így hónapokat nyerhetnek a projektek előkészítésében, és a hálózat üzemeltetésében, karbantartásában is sokkal nagyobb hatékonyságra tehetnek szert, ellensúlyozva a szakemberhiány okozta nehézségeket is. E-house megoldásaink gyors tervezését és konfigurálását is ez a megoldás támogatja, az alállomás digitális ikerpárján az alállomás védelmi beállításait is előre modellezzük és leteszteljük.

Az alállomások üzemeltetését és karbantartását is a dolgok internetére (IoT-ra) épülő, felhőalapú megoldással támogatja a Siemens, amely az infrastruktúrát monitorozza, a beérkező adatokat elemzi, és az eredményeket mobil eszközökön, helytől függetlenül megosztja az energiaellátás zavartalanságáért felelő szakemberekkel, valamint a hatékony hibamegelőző karbantartás tervezéséhez és kivitelezéséhez szükséges eszköznyilvántartást, dokumentációkat és munkafolyamatokat is ugyanott elérhetővé teszi.

Balasa Levente, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure divíziójának vezetője

Elektromos buszok és autók okos töltése

Az áramhálózat digitális átalakulását előre vivő másik meghatározó trend az e-mobilitás, a közlekedés villamosítása. A Siemens Smart Infrastructure a tömegközlekedés és a lakosság számára, buszokhoz és személygépkocsikhoz is kínál elektromos töltő megoldásokat.

– Éjjelente egy buszpályaudvaron 10-250 elektromos busz is parkolhat, amelyek 100-150 kilowatt teljesítményű berendezésekkel tölthetők – mondta Balasa Levente. – Ha ezt egyszerűen felszoroznánk a járművek számával, akkor a teljesítményigény 20 megawatt körüli szintre szökne fel, amit a szükséges áramellátó rendszer kiépítési költsége is követne. Olyan e-busz töltő megoldást kínálunk ezért a tömegközlekedési vállalatoknak, amely nemcsak a meglévő pályaudvarok villamosítását és a járművek fizikai csatlakoztatását könnyíti meg, hanem a töltő infrastruktúra szoftveres felügyeletével, a buszok szekvenciális töltésével, a terhelés automatikus elosztásával az üzemeltetési költségeket is optimalizálja, miközben az üzem robusztus megbízhatóságáról is gondoskodik.

A klímacélok elérésében az okosépületek is fontos szerephez jutnak, egyre több buszpályaudvaron, kórházon, egyetemi kampuszon, iroda- és társasházon fognak megjelenni a helyben energiát előállító napelemek. Az áramhálózathoz csatlakozó vagy attól függetlenül, önellátóan működő mikrogrid környezetek jönnek létre, amelyben a fogyasztók termelők is. Menedzselésüket, a termelés és a fogyasztás nem feltétlenül egybe eső csúcsidőszakainak kezelését, a rendszer gazdaságos, megbízható és biztonságos működtetését a Siemens szintén okos felügyeleti megoldással támogatja.

– Mind több autógyártó áll át a következő években kizárólag elektromos gépkocsik szállítására, így hamarosan a vállalati flották is villamosodnak, az alkalmazottak pedig a munkahelyen, nyilvános állomásokon és otthon is tölteni fogják a járműveket – mondta Balasa Levente. – Olyan megoldást fejlesztettünk ehhez, amellyel a vállalatok egyetlen platformon követhetik, összesíthetik és számolhatják el a költségeket elektromos flottájukban.

www.siemens.hu

The post Energia intelligenciával – Siemens Smart Infrastructure appeared first on Műszaki Magazin.

Az utóbbi években a termelési folyamatok komplexitása folyamatosan nőtt, mivel a modern gépekben és rendszerekben egyre több adatot rögzítenek és kapcsolnak össze. A legfontosabb ezért egy közös kommunikációs standard, hogy egyszerűsödjön a sokféle adat kezelése. Az IO-linkkel megteremthető az áttekinthetőség az érzékelők és működtető egységek szintjétől egészen a felhőig. Ezzel csökkennek a költségek, nő a termelékenység, új lehetőségek nyílnak meg a szolgáltatások és a karbantartás területén, és csökken az üzembe helyezésre fordítandó idő. A Murrelektronik a terület szakértőjeként segít Önnek gyorsan megteremti az adatátvitelhez az infrastruktúrát.

A kompakt, 8 IO-link master-porttal felszerelt MVK Pro és IMPACT67 Pro IP67-es IO-rendszerek a Murrelektronik jól ismert IO-termékkínálatának legújabb tagjai. A terepen való telepítéskor használt L-kódolt M12 csatlakozókkal nagy áramerősség vezetése is megvalósítható. Választhat a PROFINET, Ethernet/IP és EtherCAT ipari Ethernet-protokollok közül.

Az IO-linkkel kombinálva nagyon rugalmasan rögzíthetők a bemenő és a kimenő adatok közvetlenül a gépeken és a rendszerekben. Az IO-link hubokkal és az IO-link analóg átalakítókkal egyszerűen egy standard szenzorkábel segítségével csatlakoztathatja a digitális és analóg jeleket az IO-link master-protra. Ezzel nem csak a vezetékezéssel járó ráfordításokat csökkentheti, de egyszerűbb lesz a használatbavétel, a szerviz és a diagnosztika is.

MVK Pro és Impact67 Pro

Az IP67 védelmi kategóriás terepibusz modulok a decentrális telepítési technika fontos építőelemei és kiváltják a körülményes kábelezést igénylő és ezért drága sorkapocs-dobozokat. Az MVK Pro és az IMPACT67 Pro, a Murrelektronik kompakt IO-link master moduljai 8 multifunkcionális IO-link master porttal, az IO-link eszközök csatlakoztatásának legintelligensebb módját képviselik.

Data Analytics – Energia- és valósidejű adatátvitel

Az új Pro modulok a folyamatadatok (I/O-k) mellett másodlagos bővített diagnosztikai adatokat (feszültség, áramerősség és hőmérséklet értékeket) is továbbítanak az adott portokhoz és a teljes modulhoz. Így felismerhetők a rendellenességek és az adatelemzés segítségével fejleszthető a tulajdonképpeni folyamat. OPC UA-k segítségével ez standardizált módon és teljesen vezérlés nélkül történik.

A vezérléstől függetlenül alkalmazható, az egész világon

Az új MVK Pro és IMPACT67 Pro IO-link master-modulok támogatják a PROFINET, EtherNet/IP és EtherCAT vezető ipari terepibusz protokollokat. Új széles funkcionális spektrumukkal az új master-modulok mindenütt sikeresen alkalmazhatók, ahol maximális teljesítményre és abszolút megbízhatóságra van szükség.

Minden idők legrugalmasabb portja – A/B kategóriás IO-link master-port

A Murrelektronik innovatív A/B IO-link master-portjai igazi jolly jokerek: Legyen szó IO-linkről, DI, DO, DIO portokról vagy ezek mindegyikét tartalmazó kombimodulról – minden pinhez (2 és 4) szabadon hozzárendelhetők a funkciók. A tápfeszültség intelligens átkapcsolásával mindig a megfelelő tápfeszültséget használja: működtető egységek betáplálása a DO-khoz és az érzékelők áramellátása a DI-khez. A nagy energiaigényű IO-link eszközöket közvetlenül a modulról lehet ellátni árammal keresztbetáplálás nélkül – köszönhetően az akár 2 A kiegészítő áramellátásnak minden IO-link porton.

Maximális teljesítmény a legkisebb helyen – M12 Power (L-kódolt)

A masterekhez használt kompakt M12-Power (L-kódolt) kábelek különösen nagy áramterhelést is elbírnak (akár 16 A-t pinenként). Opcionális lehetőségként az áramellátási körök több modulon keresztül bővíthetők, ez leegyszerűsíti a telepítést és csökkenti a kábelutak hosszúságát.

Egyszerű paraméterezés az IODD on Board technológiával

Az IODD on Board tökéletesen alkalmas az IO-Link eszközök bekötésére az installációs rendszerekbe. Az IODD-adatrekordokat közvetlenül az MVK Pro és IMPACT67 Pro kompakt terepibusz modulok PROFINET (GSDML) konfigurációs fájljába integrálják. Így az IO-link eszközök központilag, egyszerűen és gyorsan paraméterezhetők a PLC-ben. Egy IO-linkkel kompatibilis érzékelő vagy működtető egység csatlakoztatásakor a modulok kézi paraméterezés vagy speciális eszközök nélkül közvetlenül ezeket az eszközleíró fájlokat hívják meg. Az előnye: gyors integrálás, rövid üzembe helyezési idő és maximális rugalmasság.

További információ: www.murrelektronik.hu

Webshop: http://shop.murrelektronik.hu

The post Nagy teljesítményű és gazdaságos installációs koncepciók IO-linkkel appeared first on Műszaki Magazin.

De mitől is lesz valójában egy gyár okos? Az Ericsson USA 5G Smart Factory példáján bemutatjuk, milyen eszközökkel lehet növelni a hatékonyságot és egyben csökkenteni a termelés ökológiai lábnyomát.

A Világgazdasági Fórum  azokat az üzemeket ismeri el a „Globális Világítótorony” minősítéssel, amelyek nagy léptékben alkalmazzák a negyedik ipari forradalom vívmányait (automatizáció, hálózatba kapcsolt eszközök, adatalapú megközelítés stb.) A szervezet világszerte immár 55 ilyen gyárat tart számon, a lista legújabb tagja az Ericsson 2020-ban átadott texasi üzeme.

A hálózati eszközöket gyártó Ericsson USA 5G Smart Factory dolgozói 25 úttörő technológia alkalmazásával 120 százalékkal nagyobb kibocsátásra képesek, mintha egy hagyományos üzemben dolgoznának – és mindemellett a gyártás ökológiai lábnyoma is sokkal kisebb. Az Ericsson nemcsak saját gyárában alkalmazza ezeket a megoldásokat, hanem ipari ügyfelei számára is értékesíti.

Amellett, hogy az okos megoldások növelik  a produktivitást,  a gazdaság klímabarát újraindításában is főszerepet játszhatnak. Mivel az ipar az üvegházhatású gázok kibocsátásának 32 százalékát adja, globális szinten kézzelfogható megtakarítás érhető el okos megoldásokkal ebben az ágazatban. Az Ericsson számításai szerint a teljes infokommunikációs szektor alig 1,4 százalékáért felelős a globális karbonemissziónak, de a más szektorokra – elsősorban a gyártásra, a mezőgazdaságra és a mobilitásra – gyakorolt hatása révén 15 százalékos kibocsátáscsökkentéshez járulhat hozzá 2030-ig.

Az alábbi infografika részletesen is igyekszik bemutatni a legfontosabb „okosgyár” faktorokat:

The post Mitől lesz egy gyár okos és fenntartható? appeared first on Műszaki Magazin.

Átalakultak a kiberbűnözők módszerei, amit gyorsan kellett követniük az IT-biztonsági szakembereknek is. Ezek hatásai idén is velük maradnak. A Micro Focus szakemberei arra figyelmeztetnek, hogy 2021-ben is ügyelni kell a távmunka során használt eszközökre, és változások várhatók például a zsarolóvírusok terén is.  Az intelligens megoldások szerencsére segítségünkre sietnek mindebben.

Az IT-biztonság gyorsan változó világában fontos követni a fejlődést, hogy mindig egy lépéssel a kiberbűnözők előtt járhassunk. A Micro Focus szakértői összegyűjtötték, milyen trendekre számítanak az idei év során.

Illegális lesz váltságdíjat fizetni?

A kiberbűnözők egyik legfontosabb bevételi forrása lett, hogy a cégek adatait „túszul ejtve” váltságdíjat követelnek, amit korábban több vállalat kifizetett kétségbeesésében, de nem minden esetben kapta vissza az adatait. Elképzelhető, hogy az összeg megfizetése nem is lesz opció a jövőben. Egyes megközelítések szerint akkor lehet megszüntetni az ilyen támadásokat, ha megakadályozzák, hogy az áldozatok kifizessék a váltságdíjat. Egyes jelek arra utalnak, hogy az USA ebbe az irányba mozdul, és törvényeket alkalmaz a bűnügyi és terroristaszervezetek szankcionálására. Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonkezelési Hivatala (OFAC) például néhány hónapja közölte, hogy büntetést vonhat maga után, ha valaki egyes szankcionált csoportoknak fizet ki váltságdíjat. Ezzel tehát az összeget megfizető szervezetek (jellemzően az áldozatok nevében eljáró pénzintézetek, biztosítók, digitális kriminalisztikával és incidensek elhárításával foglalkozó vállalatok) nem csupán bátorítják a bűnözőket a hasonló tevékenységekre a jövőben is, de kockáztatják az OFAC szabályainak megsértését is. Logikus lépésnek tűnik a fizetés szankcionálása, ám azt is fontolóra kell venni, milyen egyéb lehetőségei maradnak az adatok visszanyerésére az áldozatoknak.

Újra porondon az „árnyék IT” a távmunka miatt

A vállalatok számára régóta problémát jelentenek azok az eszközök, amelyek kívül esnek az IT-részleg felügyeletén. Ilyen lehet akár egy vezeték nélküli router, egy fejlesztői szerver vagy éppen egy felhőalapú alkalmazás. Ezeket rendszerint nem tartják megfelelően karban azok az alkalmazottak, akik telepítették őket, ami potenciális biztonsági problémához vezet. Tíz éve még az ellenőrizetlen Wi-Fi hozzáférési pontok jelentették a legnagyobb fenyegetést, aztán néhány évvel később a felhőalapú tárolás és -alkalmazások kockáztatták a cégek biztonságát. Most pedig, a tömeges home office gyors és kényszerű bevezetésével az otthoni eszközök garmadája lett a legújabb támadási felület, ami valószínűleg hosszabb távon is maradni fog az életünkben. A támadók továbbra is a leggyengébb láncszemeket keresik, ezért a cégeknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az ilyen jellegű eszközök ellenőrzésére, az automatizált intézkedésekre és felügyeletre, illetve az általános „biztonsági higiéniára”.

Terjedő többfaktoros azonosítás

Mivel egyre több üzleti folyamat és alkalmazás esetében vesznek igénybe felhőszolgáltatásokat, már az elmúlt években is egyre több helyen alkalmaztak többlépcsős hitelesítést a szervezetek az infrastruktúra védelmének erősítésére. A távmunka terjedése és tartóssá válása pedig újabb löketet adott ennek a trendnek. A vállalatok számára azonban nehézkes lehet a többféle azonosítási módszer együttes kezelése. A feladat szerencsére megkönnyíthető olyan keretrendszerek segítségével, mint például a NetIQ Advanced Authentication.

Kevesebb az adat a hálózati monitorozáshoz

A vállalatok számára természetesen az az A-terv, hogy kizárják a betörések lehetőségeit. Arra is készülni kell azonban, hogy ha mégis feltörnék a rendszert, akkor minél hamarabb észleljék és megállítsák a folyamatot. Ehhez elengedhetetlen a hálózati forgalom és a tevékenységek monitorozása. A felhőalapú szolgáltatások terjedésével viszont egyre gyakrabban titkosított módon zajlik a kommunikáció, ami megnehezíti a hálózati forgalom ellenőrzését. Ezért fontos, hogy az elemzők nagyobb rálátást nyerjenek ezekre az információkra. Az intelligens megoldások valós idejű elemzéssel segítenek rávilágítani akár a bonyolult és rejtett összefüggésekre is.

Az automatizált, okos megoldásoké a jövő

Az elmúlt években meredeken nőtt a kibertámadások száma, miközben IT-biztonsági szakemberekből egyre nagyobb a hiány. Ez várhatóan 2021-ben sem lesz másként. Ezért célszerű kihasználni az intelligens védelmi eszközök előnyeit, hiszen ezek számos hasznos funkcióval képesek megkönnyíteni a szakértők dolgát. Az ArcSight Intelligence például felügyelet nélküli gépi tanulást és viselkedéselemzési módszereket alkalmaz arra, hogy feltérképezze a felhasználók szokásait. Ezek alapján jelezni tudja, ha a megszokottól eltérő tevékenységeket észlel, ami gyanúra adhat okot, legyen szó akár rosszindulatú alkalmazottról, akár egy, a vállalati felhasználó álcájába bújt kiberbűnözőről. Az ArcSight SOAR pedig automatizáltan képes végrehajtani a kibertámadásra adott válaszreakciókat, amivel értékes időt takaríthat meg a vállalat. Ha például a megoldás azt észleli, hogy feltörték egy alkalmazott fiókját, akkor az előzetesen megadott forgatókönyvnek megfelelően automatikusan zárolja azt, új jelszót generál hozzá, és SMS-ben értesíti is az illetőt.

The post A Micro Focus kiberbiztonsági jóslatai 2021-re appeared first on Műszaki Magazin.