Ezek a járművek rengeteg hasznos adatot gyűjtenek saját műszaki állapotukról és a sofőrök vezetési szokásairól, amelyeket a gyártók például későbbi termékfejlesztésekhez használnak fel, hogy kényelmesebbek, fenntarthatóbbak és biztonságosabbak legyenek az autók, illetve a közlekedés. Az adatok egy része azonban személyes információ is egyben, amivel az autóhasználók sokszor nincsenek is tisztában. Vajon tudjuk, hogy pontosan milyen információkat rögzítenek az okosautók és mi történik aztán ezekkel? Többek között ezeket a kérdéseket járja körül a GDPR bevezetésének második évfordulója kapcsán a flottakezelésben piacvezető LeasePlan, amely legújabb Mobility Monitor felmérésében a kapcsolódó aggodalmakkal is foglalkozik.

Milyen adatokat gyűjtenek az okosautók?

Az összekapcsolt autók elektronikus vezérlőegységei és infotainment rendszerei szinte minden mozzanatot rögzítenek, ami az út során történik. Egyrészt olyan műszaki adatokat gyűjtenek, mint például az üzemanyag- és olajfogyasztás vagy épp a motorteljesítmény, amelyeket a gyártók termékfejlesztéshez használnak fel. Az információk emellett biztonsági és bűnmegelőzési, továbbá értékesítési és biztosítási szempontból is fontosak a gyártók számára. Másrészt a járművek sofőrökhöz köthető, személyes adatokat is folyamatosan rögzítenek, amelyeknek a szolgáltatások, illetve a hirdetések testre szabása szempontjából van jelentőségük. Ilyenek többek között az útvonal, a helyadatok, a sebesség, a vezetési stílus, a zenehallgatási szokások vagy akár a telefonhívások is.

Az autós adatok gyűjtése egyszerre szolgálhatja a gépjárművezetők személyes igényeit, a fejlettebb, környezettudatosabb járművek gyártását, a karbantartási problémák előre jelezhetőségét, a hatékonyabb forgalomirányítást, és jelenthet kontrollvesztést a személyes adatok felett. A University of Amsterdam kutatása szerint ugyanis az okosautó-tulajdonosok sokszor nemcsak azzal nincsenek tisztában, hogy pontosan milyen információkat rögzítenek az ilyen autók, hanem azzal sem, hogy kinek van hozzáférése az adatokhoz és mire használja őket. Az is felmerülhet kérdésként, hogy ezekben az esetekben az adatgyűjtés és -kezelés vajon megfelel-e a GDPR előírásainak. Előfordulhat, hogy a gyártók nem fogalmazzák meg egyértelműen, miről is szereznek információt, amikor beleegyezést kérnek az adatkezeléshez az autóhasználóktól. Emellett további rizikót rejt, hogy az adatok rossz kezekbe is kerülhetnek, hiszen az autók közvetlen internetre kapcsolása megemeli a kibertámadások kockázatát.

Féltjük az adatainkat

Az autósok nem megfelelő tájékozottságát és ebből fakadó bizonytalanságát a LeasePlan éves Mobility Monitor riportjának adatvédelemmel foglalkozó kiadása is alátámasztja. Az Ipsos kutatóintézettel együtt készített, 16 országot lefedő és 4000 járművezető részvételével készült felmérés alapján a válaszadók 53 százaléka aggódik amiatt, hogy ki és milyen információkat gyűjt az autója fedélzeti számítógépéből. Emellett 52 százalékukat aggasztja, hogy személyes adataik azután is elérhetők maradhatnak a gyártók számára, hogy autójukat eladják vagy lízing esetén visszaadják a lízingcégnek. 49 százalékuk pedig attól tart, hogy adataikat harmadik felekkel is megosztják. A kutatás azonban arra is rámutat, hogy a járművezetők jó része anonimitását megőrizve hajlandó lenne megosztani ezeket az adatokat, ha az a jobb vezetési élményt szolgálja. Például a válaszadók 70 százaléka a forgalmi torlódások és az utazási idő csökkenését várná el az adatokat hasznosító fejlesztésektől, szintén 70 százalék az üzemanyag- és karbantartási költségek, illetve 68 százalék a járművek kibocsátásának csökkenésére számítana. További 66 százalék pedig örülne, ha a gyártók az adatokat az autók teljesítményének javítására használnák.

Ki rendelkezik az adatok felett?

Okosautókat kínáló iparági szereplőként a LeasePlan is jelentősen érintett az adatgyűjtés témakörében. Felelős vállalatként fontos számára az átláthatóság és az innovatív mobilitási megoldások támogatása, amelyet a gyakorlatban is alkalmaz. A cég álláspontja szerint az autók által rögzített adatok nagyszerű lehetőséget kínálnak a biztonságosabb és fenntarthatóbb közlekedésre, ám elengedhetetlen, hogy ezeknek az információknak a megszerzése a járművezetők tudtával és hozzájárulásával történjen. A flottakezelő szerint azt is biztosítani kell az autóhasználók és -tulajdonosok számára, hogy dönthessenek arról, megosztanak-e érzékeny információkat magukról vagy törölhessék a róluk gyűjtött adatokat.  Az autóipari szereplők álláspontja azonban nem egységes ezzel kapcsolatban.

„Az összes autóipari szereplő – gyártók, beszállítók, lízingtársaságok, szolgáltatók – felelőssége óriási abban, hogy megalapozott döntéshozatalt tegyenek lehetővé a járművezetők számára azzal kapcsolatban, kivel és milyen adatokat osztanak meg. Ennek érdekében könnyebbé kell tenni az autós adatok típusának és az adatgyűjtés céljának a megértését. Ezenfelül az egyre okosabb autók adatai nem kerülhetnek olyan fekete dobozokba, amelyek felett kizárólag a gyártók rendelkeznek. Véleményünk szerint az adatoknak inkább egy köztes helyre, egy „semleges szerverre” kellene kerülniük, amelyeket nem a gyártók, hanem egy független fél működtet és finanszíroz, így elkerülhető, hogy bármelyik vállalat adatmonopóliummá válhasson. Egy felügyelt, de semleges szerverrel anonim módon összesíthetők az adatok, így azok az adatvédelem biztosítása mellett használhatók fel a vezetési élmény javítására”

– mondta Tex Gunning, a LeasePlan CEO-ja.

The post Mit tudnak rólunk az okosautók? appeared first on Műszaki Magazin.

Közúti forgalomban tesztelt önvezető kamionokat a Volvo Trucks és a Waberer’s International Nyrt., a járművek ötven kilométert tettek meg az M1-es autópályán.

A három kamion az úgynevezett platooning technológia segítségével haladt a sztrádán. Ennek lényege, hogy csak az első járműben ül vezető, a többi kamion a vezeték nélküli kapcsolatnak köszönhetően követi a konvoj első tagját.

Biztonsági okokból az M1-esen haladó valamennyi jármű vezetőfülkéjében ült sofőr – írta az MTI. A járművek Lébénynél hajtottak fel a sztrádára, majd Rábapatonánál, az M85-ös gyorsforgalmi úton fordultak vissza.

Dér Péter, a Volvo Trucks kereskedelmi igazgatója szerint a platooning technológiával biztonságosabb, környezetkímélőbb és gazdaságosabb lehet az árufuvarozás.

A beépített technológiának köszönhetően a járművek reakcióideje gyorsabb, mint az emberé, így könnyebben elkerülhetők a balesetek, kevesebb üzemanyagot használnak fel a konvojban haladás miatt, ezáltal kevesebb károsanyagot bocsátanak ki. Előnye még, hogy csak egy sofőr utazik a konvojjal.

A technológiát még tesztelik, és mindennapos használata előtt rendezni kell a különböző országok közlekedési és egyéb szabályait is. Reálisan négy-öt év múlva üzemeken belül, logisztikai centrumokban már alkalmazható lesz a technológia, de a közúti fuvarozásban egyelőre még nem látja az alkalmazás bevezetésének lehetőségét.

Az önvezető járművek kifejlesztésén egymástól függetlenül több cég is dolgozik. A Nissan 2014 közepén úgy tervezte, hogy a cég által fejlesztett és 2014 eleje óta tesztüzemben működő önvezető Nissan Leaf-et 2018-ban kereskedelmi forgalomba hozza, amennyiben ennek jogi feltételeit meg lehet teremteni. A Daimler ugyanebben az évben 2025-re becsülte az önvezető kamionok piaci bevezetését, amivel jelentősen csökkenteni lehetne a hivatásos sofőrök fáradtságából eredő elalvásos balesetek számát.

A Google 2014 decemberében jelentette be, hogy elkészült az önvezető autó prototípusával és 2015-től közúton teszteli azt San Joséban. A cég az autót a prototípus elkészültétől számított öt éven belül tervezi kereskedelmi forgalomba hozni, sorozatgyártásához pedig autóipari partnereket keres.

Az önvezető járművek léte számos jogi kérdést vet fel, ilyen például az, hogy a meghibásodásukból eredő balesetekért ki viseli a felelősséget.

Forrás: Zoom.hu

The post Önvezető kamionok az M1-esen appeared first on Műszaki Magazin.

A Goodyear összefogott a kaliforniai székhelyű Teslooppal, hogy a legtöbbet hozza ki az új okosabroncs termékekből. A Tesloop fél-önvezető Teslákból álló flottájával tört be a helyközi közlekedés piacára az USA keleti partján. Autói folyamatosan úton vannak, így rengeteg hasznos információval szolgálnak a Goodyear mérnökeinek. Az abroncsba épített intelligens szenzorok vizsgálják a gumik állapotát, a kapcsolódó felhő alapú applikáció pedig az adatok alapján többek közt azt is jelzi, hogy mikor és mennyivel kell növelni a gumikban a nyomást, vagy, hogy éppen mikor kell cserélni azokat. Ezzel nemcsak hatékonyabbá, de biztonságosabbá is válik a közlekedés. Az innovációnak köszönhetően maximalizálni lehet az egyre növekvő flotta üzemidejét, és a teljes abroncsmenedzsment is továbbfejleszthető. Így például amíg a Tesloop járműveit töltik, addig az abroncsok tervezett karbantartása és szerelése elvégezhető.

„A fejlesztéseket nem csak nyomon követjük, hanem mi magunk szeretnénk építeni a jövőt” – mondta el Chris Helsel, a Goodyear műszaki vezérigazgatója.
„Az új mobilitási rendszer lassan kiforrni látszik, mi pedig lépést tartunk a közlekedési ágazat technológiai fejlődésével. Olyan abroncsokat fejlesztünk ki, amelyek illeszkednek az intelligens járművek képességeihez.”

A Goodyear 2017 januárja óta dolgozik együtt a Teslooppal, hogy tanulmányozza az önvezető technológiák abroncsokra gyakorolt hatását. A projekt részeként a Goodyear mobil flottamegoldásait a személyautókra is kiterjeszti.

„Ha valaki járműveket működtet az év minden napján, akkor az abroncsokkal kapcsolatos problémák esélyének minimalizálása nagyon fontos, hiszen így tudjuk biztosítani a fogyasztói élményt és hatékonyan működtetni az üzleti modellünket”– mondta el Rahul Sonnad, a Tesloop vezérigazgatója.
„Az adatvezérelt abroncsdiagnosztika olyan lehetőség, amely hozzájárul a Tesloophoz hasonló vállalkozások még hatékonyabb működéséhez, az autóinkat pedig az utakon közlekedő legbiztonságosabb járművekké teszi.”

A Goodyear és a Tesloop közös projektje a tehergépkocsi flották számára bevezetett Goodyear Proactive Solutions sikerére épül, amely fejlett telematikát és prediktív elemzési technológiát alkalmaz. Ez teszi lehetővé a flották üzemeltetői számára, hogy optimalizálják az üzemanyag-felhasználást és képesek legyenek pontosan azonosítani, illetve megoldani az abroncsokkal kapcsolatos problémákat, még mielőtt azok bekövetkeznének.

„A Goodyear újabb szintre lép, amikor flottairányítási szakértelme, intelligens termékei és kiterjedt szervizhálózata ötvözésével komplett megoldásokat nyújt a mobilitás jövője számára” – tette hozzá a Goodyear műszaki vezérigazgatója.

A Goodyear autógyártókkal is együttműködik, hogy adatokat gyűjtsön a járművezérlő rendszerek fejlesztéséhez, és így még biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye a termékeit, és végső soron az autózás élményét is.

forrás: technokrata.hu

The post Okosautóinkhoz okosabroncs appeared first on Műszaki Magazin.