Ez a különbség hosszú távon befolyásolja az oktatási lehetőségeket, a munkaerőpiaci esélyeket és a gazdasági fejlődést is. Dr. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetsége (EJMSZ) elnöke szerint a probléma nem új keletű. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy az eszközök puszta biztosítása önmagában nem hoz valódi változást.

„Már húsz évvel ezelőtt szembesültem ezzel a helyzettel. Abban az időben a National Instruments magyarországi gyárát vezettem és korszerű digitális mérőeszközöket adományoztunk iskoláknak. Sok helyen ezek végül az igazgatói vitrinekben kötöttek ki, mert féltek használni őket. Valódi eredményt csak ott értünk el, ahol a pedagógusok képzést kaptak és volt kapacitásuk a tudás átadására”

– mondta Dr. Ábrahám László.

Szerinte hasonló tapasztalatok kísérték a digitális táblák bevezetését is. Bár az eszközök széles körben elérhetővé váltak, a megfelelő képzés hiányában sok esetben nem épültek be a mindennapi oktatásba.

A szakember úgy látja, hogy ma a robotikai eszközök jelenthetnek új lehetőséget a műszaki és digitális kompetenciák fejlesztésében, azonban ezek hatékony alkalmazását gyakran akadályozza a pedagógusok idő- és tudáshiánya.

„A digitális szakadék áthidalásához szemléletváltásra van szükség. Az eszközátadás csak az első lépés. Biztosítani kell a tudásátadást és a gyakorlati alkalmazás feltételeit is. Azaz nem elég, ha adjuk a halat, halászni is meg kell tanítani az érintetteket.”

– hangsúlyozta Dr. Ábrahám László, aki hozzátette, hogy az EJMSZ egyik lehetséges megoldásként olyan programok indítását javasolja, amelyekben digitálisan felkészült középiskolások vállalnak mentor szerepet. Közösségi szolgálat keretében megszerzett tudásukat továbbadhatják fiatalabb társaiknak, erősítve ezzel a gyakorlati tanulást és az együttműködést. Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség szakmai támogatással és koordinációval segítheti az ilyen kezdeményezések megvalósítását.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Nem az eszköz, hanem a tudás hiányzik az iskolákból appeared first on Műszaki Magazin.

Nemzetközi viszonylatban is páratlan fejlesztés valósult meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán. A Kémiai Intézet részeként működő SuperSmartLab a legmodernebb digitális eszközökkel, mesterséges intelligencia alkalmazásokkal és automatizált mérőrendszerekkel szolgálja ezentúl a vegyészképzést.  A régió legkorszerűbb laboratóriumát december 2-án adták át Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter jelenlétében.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiemelt feladatának tartja, hogy a természettudományos képzéseket vonzóvá tegye a fiatalok számára, ezért az egyetem még 2023-ban határozta el, hogy az Európai Unió és a Magyar Kormány támogatásával („Gyakorlatorientált felsőfokú képzés infrastrukturális és készségfejlesztés az ELTE-n”, RRF-2.1.2-21-2022-00023) egy ultramodern kémiai laboratóriumot létesít.

A SuperSmartLab egy olyan okos laboratóriumi környezet, ahol valós idejű, kísérletezésre szabott e-learning rendszer, vezeték nélküli mérőeszközök és integrált adatgyűjtő rendszerek támogatják a munkát. A 60 fő befogadására alkalmas labor mesterséges intelligenciát alkalmazó eszközökkel – például képfelismerő rendszerekkel és laborasszisztens alkalmazásokkal – segíti a hallgatókat a hatékony tanulásban, míg az oktatók tevékenységét a tudásátadás és az értékelés terén teszi könnyebbé. A kísérleti tér a klasszikus kémiai alapok mellett modern készségek elsajátítását is lehetővé teszi – például Big Data-kezelést, gyakorlati Python-tudást és automatizált laborfolyamatok alkalmazását – a közeljövőben pedig a kiterjesztett valóságot és mesterséges intelligenciát kombináló megoldásokkal bővül majd. A laboratórium mellett egy multifunkciós terem is létesült a Richter Gedeon Nyrt., a Lenovo Magyarország, a Servier és további ipari partnerek támogatásával, mely egyszerre szolgálhat közösségi térként és a modern felszerelésének köszönhetően hibrid előadások helyszíneként. A projekttel párhuzamosan a Kémiai Intézet szerves kémiai preparatív oktatólaboratóriuma is megújult.

Az új laboratóriumot december 2-án a sajtó jelenlétében avatta fel Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, Darázs Lénárd, az ELTE rektora, Scheuer Gyula, az ELTE Kancellárja, valamint Kacskovics Imre, az ELTE TTK dékánja.

„A kémiai tudás hagyományosan kiemelkedő az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A világ egyik vezető kémiai oktatólaborjának mostani átadásával pedig a jövő laboratóriumát adjuk át a jelennek. Tudatos döntés, hogy a Magyar Kormány az élő és élettelen természettudományok vonatkozásában kiemelt fejlesztéseket valósít meg Lágymányoson, hiszen Klebelsberg Kuno is ezt a területet szánta a magyar tudomány és magyar tudás egyik helyszínéül. Az ELTE ezzel az új oktatási laboratóriumával nem mást vállalt, mint hogy jelen korunk Hevesy Györgyhöz hasonló tehetségei fognak itt tanulni és kutatni”

– hívta fel a figyelmet Hankó Balázs kulturális miniszter.

„Egy nemzetközi kiválóságra törekvő Tudományegyetem működéséhez több alkotóelem megléte szükséges. A kiváló kutatók, oktatók és hallgatók mellett az oktatási infrastruktúra biztosítása is elengedhetetlen. Egyetemünk nagyon komoly figyelmet fordít arra, hogy a hallgatók készségeit és kompetenciáit leginkább fejlesztő, modern technikai környezetet teremtsen. A SuperSmartLab ennek megfelelően a vegyész- és tanárképzésben fog nélkülözhetetlen szerepet betölteni”

– hangsúlyozta Darázs Lénárd rektor.

„A mostani fejlesztés része annak az átfogó RRF projektnek, amelynek keretében a lágymányosi épületekben energetikai jellegű újítások, laborfelújítások és informatikai fejlesztések is szerepelnek. Célunk, hogy a jövőben az épület egészét fokozatosan megújíthassuk”

– foglalta össze Scheuer Gyula, az ELTE Kancellárja.

„A SuperSmartLab mérföldkő a magyar kémiaoktatás számára. Az új kutatóhely a fiatalokat segíti abban, hogy jobban megértsék és megszeressék a természettudományokat, és ezzel hozzájárulhassanak a nemzetgazdasághoz és az új felfedezésekhez”

– emelte ki Kacskovics Imre, az ELTE Természettudományi Kar dékánja.

A labor nemcsak az egyetemistákat szolgálja: az ELTE TTK Kémiai Intézet középiskolásoknak szóló szakkörökkel és táborokkal várja a kémia iránt érdeklődő fiatalokat.  A hosszútávú cél egy olyan közösség megteremtése, amely összeköti a középiskolásokat, tanárokat, egyetemi hallgatókat, gyógyszer- és vegyipari cégeket, startupokat és az akadémiai kutatást. A laborfejlesztés során meghatározó szerepet játszott Tarczay György, a Kémiai Intézet igazgatóhelyettese, aki szakmai iránymutatásával és koordinációjával irányította a projektet, valamint Szalai István, a Kémiai Intézet igazgatója, aki vezetőként a teljes folyamatot támogatta.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A kémiaoktatás új korszaka az ELTE-n appeared first on Műszaki Magazin.

Farkas Gergő, a budaörsi ZEISS Quality Excellence Center vezetője

1. Kinek ajánlottak a méréstechnikai képzések?

A méréstechnikai és AUKOM képzések elsősorban méréstechnikusoknak, metrológusoknak, minőségbiztosítási szakembereknek és mérnököknek ajánlottak, akik koordináta-méréstechnikával, rajzi tűrések értelmezésével vagy mérési folyamatokkal dolgoznak. Kezdők és haladók számára is vannak elérhető oktatások, így akár alapozó tudás megszerzésére, akár a meglévő ismeretek elmélyítésére is alkalmasak. Különösen hasznosak gyártásban, autóiparban, precíziós iparágakban dolgozók, illetve ZEISS szoftvereket (pl. CALYPSO) használók számára.

2. Milyen előképzettség szükséges a képzésekhez?

Sokan kérdezik, hogy kell-e műszaki végzettség vagy mérési tapasztalat a részvételhez. A válasz: nem minden esetben – az alapszintű képzések kezdőknek is megfelelőek.

3. Melyik képzést válasszam?

A legtöbb érdeklődő bizonytalan abban, hogy melyik képzés illik a szakmai célkitűzéseihez. A szakértők iránymutatása illetve egy új rendszer, a ZEISS oktatási csomagok segítségével az érdeklődők pontos iránymutatást kapnak a képzések ajánlott sorrendjére, a képzettségi szintekhez igazodva – legyen szó kezdő, haladó vagy expert felhasználóról. A rugalmas felépítés lehetővé teszi az egyéni részvételt a naptári képzéseken, míg nagyobb csoportok esetén a vállalat telephelyén is megtarthatók a tanfolyamok. Ez megkönnyíti új munkatársak betanítását és a meglévő dolgozók továbbképzését is. A képzések vállalati szinten is előnyt jelentenek: tervezhető fejlődési utak, egységes tudásszint és a ZEISS által minősített, magasan képzett oktatói csapat támogatja a hatékony tudásátadást.

4. Mit tartalmaz egy képzés tematikája?

A tanfolyamok felépítése képzéstípustól függően eltérő, de minden esetben ötvözik az elméleti alapokat a gyakorlati alkalmazással. A résztvevők valódi mérési feladatokon keresztül sajátíthatják el a ZEISS eszközök és szoftverek hatékony használatát.

5. Mennyi ideig tart egy képzés?

A képzések időtartama 1 és 5 nap között változik, attól függően, hogy milyen kurzusról van szó. Egy oktatási nap kb. 6-7 órás elfoglaltságot jelent. A pontos időbeosztást és napirendet minden jelentkező előre megkapja.

6. Milyen eszközökkel dolgoznak a képzés során?

A képzések a budaörsi ZEISS Quality Excellence Center-ben zajlanak, ahol korszerű, ipari környezetben gyakorolhatnak a résztvevők. Minden tanfolyam az adott képzéshez leginkább megfelelő mérőgépeken és szoftverkörnyezetben zajlik. Vállalati ügyfeleink számára testreszabott képzéseket is kínálunk, akár helyszíni, akár online formában. Ezek során a résztvevők saját alkatrészeiken, konkrét problémáikon keresztül tanulhatnak.

7. Kapnak-e a résztvevők tanúsítványt?

Igen, minden sikeresen elvégzett képzés után hivatalos ZEISS tanúsítványt állítunk ki, amely igazolja a megszerzett tudást.

8. Milyen szoftververzióval történik az oktatás?

A tanfolyamokat mindig a legfrissebb elérhető szoftververzióval tartjuk, így a résztvevők naprakész tudással távoznak.

9. Hol és hogyan zajlik a képzés?

Képzéseink többsége személyesen történik a ZEISS Quality Excellence Centerben, de egyes tanfolyamok online formában is elérhetők. A választott képzés típusától függően tudunk rugalmas megoldásokat kínálni.

10. Milyen gyakorlati előnyt nyújt a képzés?

A ZEISS méréstechnikai képzések gyakorlati tudást adnak valós ipari példákon keresztül, segítenek magabiztosabban használni a mérőgépeket és szoftvereket, csökkentik a mérési hibákat, és növelik a munkafolyamatok hatékonyságát. A résztvevők naprakész ismereteket szereznek a legújabb ZEISS technológiákról, a képzés végén hivatalos tanúsítványt kapnak, és korszerű, professzionális környezetben, tapasztalt oktatóktól tanulhatnak. Akár kezdőként, akár haladóként érdemes csatlakozni, hiszen a megszerzett tudás azonnal alkalmazható a gyakorlatban.

11. Mennyibe kerül a képzés, és mit tartalmaz az ár?

A részvételi díj tartalmazza az oktatást, az oktatási anyagokat, a tanúsítványt, valamint a helyszíni képzéseknél frissítőt és az étkezést is. Az aktuális árakról és elérhető képzésekről weboldalunkon talál bővebb információt.

12. Melyik AUKOM szintet érdemes elvégeznem, és milyen előképzettség szükséges hozzá?

Ez a kérdés gyakori, mert az AUKOM képzések modulárisak (AUKOM 1, 2, GD&T, 3) és sokan bizonytalanok abban, hogy melyik szint felel meg a tudásuknak vagy munkakörüknek. A válasz attól függ, hogy a résztvevő milyen tapasztalattal rendelkezik méréstechnikában, illetve milyen feladatokat lát el a gyakorlatban.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A leggyakoribb kérdések méréstechnikai oktatásokkal kapcsolatban appeared first on Műszaki Magazin.

A fejlesztett virtuális segítők képesek percek alatt elvégezni olyan szakmai feladatokat, amelyek korábban heteket vettek igénybe az intézményben, ezzel magasabb szintre emelve az egyetem digitális innovációit.

A felsőoktatás jövője már nemcsak az ismeretek átadásáról szól, hanem a tanulás és a készségek hatékony, korszerű és személyre szabott támogatásáról is. Az egyetem által minden vezető, oktató, kutató, és egyéb munkatárs számára elérhetővé tett mesterséges intelligencia-asszisztensek áttörést jelentenek a mindennapokban: képesek megérteni az egyetemi szakmai igényeket és stratégai célokat, mindezeket segítve felgyorsítják a munkát, miközben új szemléletmód kialakítására ösztönöznek – hangsúlyozta Prof. Dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora. Hozzátette: a fejlesztés célja, hogy a mesterséges intelligencia ne csupán technológiai érdekesség legyen, hanem kézzelfogható, napi szintű segítség az egyetem minden polgára számára. Ehhez átfogó egyetemi útmutatás készült a mesterséges intelligencia használatáról mind hallgatók, oktatók, kutatók és munkatársak számára is. 2025 őszétől belső képzéseket és fórumokat szervez az egyetem a legjobb gyakorlatok megismerése érdekében.

Az egyik legismertebb technológiai platform segítségével a Soproni Egyetem már 2024-ben megkezdte saját, személyre és szakterületre szabott mesterséges intelligencia-asszisztenseinek fejlesztését. Azóta oktatásmódszertani támogatásban, kutatás-fejlesztési projektekben, projektmenedzsmentben, kommunikáció és marketing feladatokban, valamint jogi asszisztenciában is elkészültek vagy tesztelés alatt állnak a rendszerek. A kísérleti időszakban több területen már igazolódott a hatékonyság: oktatásmódszertani, szabályozási, piac és adatelemzési, kommunikációs és marketing feladatokban érezhetően nagy segítséget jelent: ami korábban heteket vett igénybe az most mindössze néhány percbe vagy órába telik.

Az egyetem a képzéseibe is beépíti a mesterséges intelligencia felelős használatával kapcsolatos alapismereteket és készségeket, hogy minden hallgató felkészüljön az AI kínálta lehetőségekre és kihívásokra.

A Soproni Egyetem digitális transzformációs programjának részeként megvalósuló fejlesztések megerősítik az intézmény szerepét a régió és Magyarország meghatározó tudásközpontjaként, egyúttal innovatív digitális eszközök bevezetésével növelik oktatásának és működésének hatékonyságát, valamint hazai és nemzetközi versenyképességét.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az AI felsőoktatásba való integrálása appeared first on Műszaki Magazin.

Újabb fejezetéhez érkezett a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat „Sustainability School” programja, amelynek célja, hogy a társaság értékesítési ökoszisztémájához tartozó partnereknek olyan hasznos tudást nyújtson, amivel vezető szerepet tölthetnek be a fenntarthatósági törekvések támogatásában. Azok a cégek, amelyek nem alkalmazkodnak az éghajlati kockázatokhoz, 2035-re az éves bevételük akár 7 százalékát is elveszíthetik. Ebben a helyzetben egyértelmű, hogy sürgős intézkedésekre van szükség az üzleti szektor szereplői részéről, hogy kezeljék ezt a kihívást.

A „Sustainability School”, amely először 2023-ban vált elérhetővé a Schneider Electric partnerei számára, interaktív kurzusokat kínál, amelyek célja, hogy segítse a szervezeteket fenntarthatósági teljesítményük javításában. A három részből álló program a kulcsfontosságú fenntarthatósági témákról szóló, hozzáférhető, megvalósítható képzések iránti növekvő igényt elégíti ki. A már elérhető 1. és 2. fejezet a fenntarthatóság alapjait és azokat a lépéseket tárgyalja, amelyeket a vállalatok a szén-dioxid-mentesítési stratégia kialakításához és végrehajtásához megtehetnek.

A „Sustainability School” 3. fejezete arra összpontosít, hogy a napi gyakorlatban jól hasznosítható tudást adjon át, bemutassa a vállalkozásoknak, hogyan képesek dekarbonizálni tevékenységüket a villamosítás és a digitalizáció révén és felszabadítani a fenntarthatóságból származó potenciális versenyelőnyöket. A program testreszabott terveket ismertet a kulcsfontosságú ágazatok számára. Így például az energia- és ingatlanszektor kapcsán a program különböző stratégiákat vázol a beépített CO2-kibocsátás korlátozására. A képzési anyagok között az energiafelhasználás és a kibocsátások automatikus mérésére, nyomon követésére és csökkentésére szolgáló eszközök bemutatása mellett a közlekedés villamosítására, az épületmenedzsment-rendszerekre és az elektromos infrastruktúra korszerűsítésére, valamint a megújuló energiaforrások helyben történő felhasználására vonatkozó ismeretek is helyet kaptak. Az információs technológia (IT) kapcsán a képzési anyag bemutatja, hogyan lehet a digitalizációt hasznosítani a fenntarthatósági adatok gyűjtésére, illetve hogyan tudják a szervezetek innovatív technológiai megoldások révén előmozdítani a dekarbonizációs törekvéseiket. Az ipari automatizációval foglalkozók számára pedig többek között a fejlett motorvezérlő platformok, illetve a fenntarthatósági szempontok alapján tervezett rendszer-architektúrák bemutatásával nyújt hasznos segítséget a képzés.

„Büszke vagyok arra, hogy elindíthatjuk a „Sustainability School” következő fejezetét, amely egy nagyon fontos mérföldkő. Elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy partnereinket és ügyfeleinket támogassuk fenntarthatósági törekvéseikben, és ez az új fejezet olyan tudást és eszközt ad nekik, amellyel elérhetik a fenntarthatóságot saját szervezetüknél és ügyfeleiknél”

– mondta el Sorouch Kheradmand, a Schneider Electric „Partner Sustainability” területért felelős vezetője.

„Ahogy a világ egyre inkább a digitalizáció és elektrifikáció felé mozdul el, partneri ökoszisztémánk egyedülállóan jó pozícióban van ahhoz, hogy kezelni tudja napjaink energetikai kihívásait. Minden vállalkozás fontos szerepet játszik az energetikai átmenetben. Célunk, hogy segítsük őket abban, hogy ötvözve a környezeti és gazdasági fenntarthatóságot valódi versenyelőnnyé váljon számukra ez a törekvés és így megállják helyüket a gyorsan változó világban”

– tette hozzá Frederic Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” üzletágért felelős ügyvezető alelnöke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Újabb fejezetéhez ért a Schneider Electric fenntarthatósági képzése appeared first on Műszaki Magazin.

„Büszke vagyok arra, hogy újabb elemmel bővült a duális képzési programunk debreceni gyárunkban. Hiszünk abban, hogy a képzés során fiatal kollégáink a vállalati kultúránk olyan értékeit is elsajátíthatják, mint például a csapatszellem, a szubszidiaritás és az aktív részvétel”

– emelte ki Hans-Peter Kemser, a BMW Manufacturing Hungary Kft. elnök-vezérigazgatója.

A TalentFactory működése egy nagyvállalat szervezeti struktúráját szimulálja a duális képzésben olyan valós környezetben, ahol a tanulók gyakorlati oktatása mellett nélkülözhetetlen elméleti ismereteket is kapnak. A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának előadói segítségével nemrégiben például a pénzügyi tervezésbe is betekintést nyertek a fiatalok.

A TalentFactory ötvözi a gyakorlati tanulást, a csapatmunkát és a kreatív gondolkodást. A BMW Group immár több, mint százéves duális képzési hagyományait folytatva biztosítja, hogy a jövő szakemberei értékes tudással rendelkezzenek, legyen szó robotikáról, 3D nyomtatásról vagy akár a fémmegmunkálás megoldásairól.

A programban a duális szakképzési program bármely évfolyamának diákjai részt vehetnek, és a teljes hároméves képzésük alatt folyamatosan bekapcsolódhatnak a munkába. Az eseményen Kökényesi Kristóf, a lézergravírozási területen alkotó diák ismertette a programban szerzett tapasztalatait. Elmondta, hogy a diákok csapatokban dolgoznak folyamatos oktatói mentorálással, valamint mindvégig a technológiák iránymutatásával a BMW prémium sztenderdjeinek megfelelően.

Valós ipari környezet, kézzelfogható sikerélmény

A TalentFactory program egyik legnagyobb előnye, hogy a diákok valós termelési környezetben sajátíthatják el a legújabb technológiák használatát. A résztvevők a teljes gyártási folyamatot átlátják az alapanyagok kiválasztásától kezdve a megmunkáláson és összeszerelésen át egészen a késztermék minőségellenőrzéséig.

A gyakorlati képzési elem kiváló lehetőséget ad a termelési környezet és folyamatok megismerésére, miközben az ipari szabványoknak megfelelő, valós technológiai eljárásokat alkalmazhatnak oktatói támogatással. Különleges sikerélményt jelent a diákok számára, amikor később viszontlátják az általuk létrehozott eszközöket a termelésben, és megtapasztalják, hogy tevőlegesen hozzájárulhatnak a gyár sikeréhez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post „Gyár a gyárban” – Megnyílt a TalentFactory appeared first on Műszaki Magazin.

A 200 órás képzés során a résztvevők többek között megismerik az ESG szemléletet és módszertant, valamint az ESG hatékony beépítésének lehetőségeit a szervezet stratégiai és operatív működésébe. A záróvizsga letétele után az oklevél mellé megkapják azt a mikrotanúsítványt, amely az ESG tanácsadói akkreditáció egyik alapfeltétele.

Az ESG tanácsadókat oktató intézményként akkreditált Gábor Dénes Egyetem most induló képzésére mindazokat várják, akik már jelenleg is ESG-vel foglalkoznak – vagy szeretnének a jövőben ezzel foglalkozni. A képzésre bármilyen alapképzésében (BSc) szerzett szakképzettséggel, oklevéllel lehet jelentkezni.

Napjainkban a társadalom és gazdaság számos kihívás előtt áll: klímaváltozás, társadalmi egyenlőtlenségek okozta problémák feloldása, gazdasági növekedés biztosítása.

A gazdasági élet szereplői felé egyre nagyobb az elvárás, hogy a környezeti fenntarthatóság, a társadalmi felelősségvállalás és a jó vállalatirányítás feltételeinek megfeleljenek, ehhez azonban ESG szakemberekre van szükség, akik rendelkeznek a megfelelő tudással és kompetenciákkal – és nem utolsósorban megfelelnek a törvényi előírásnak.

A Gábor Dénes Egyetem az elmúlt 3 évtizedben mindig az oktatási innováció élvonalába tartozott. Képzéseivel nemcsak követi a megjelenő munkaerőpiaci igényeket, hanem mind szakmai tartalomban, mind pedig módszertanban új trendeket határoz meg.

„Most induló, ESG-fókuszú vállalati szaktanácsadó szakirányú továbbképzésünk nagy előnye, hogy az elektronikus tananyagok segítségével hallgatóink önállóan tanulhatnak. Az egyéni tempóhoz igazodó tanulás rugalmassága miatt a képzés hossza így akár rövidebb is lehet, mint jelenléti képzés esetén” – mondta el Dr. Zimányi Krisztina, a Gábor Dénes Egyetem rektora, majd hozzátette: „Fontos kiemelnünk, hogy a digitális oktatás miatt valóban fenntartható képzést kínálunk, hiszen a jelenléti oktatással szemben itt nincsenek előadás miatti utazások, és nincs papír alapú tankönyv.”

Az önköltséges képzés ára a piacon az egyik legolcsóbb, a rugalmas oktatásnak köszönhetően pedig arra is van esély, hogy a hallgató az ESG tanácsadó részismereti képzés elvégzését igazoló mikrotanúsítványt akár még idén, 2025-ben megkapja.

További információ: GDE ESG-fókuszú vállalati szaktanácsadó

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post „ESG-fókuszú vállalati szaktanácsadó” szakirányú továbbképzés a Gábor Dénes Egyetemen appeared first on Műszaki Magazin.

A 30 milliárd eurós kereskedelmi és gazdasági célú drónpiac mellett a drónok az élet minden szegmensében jelen vannak. Becslések szerint az ágazat fejlődésének évente több mint 10 milliárd euró értékű gazdasági hatása várható a jövőben. Ehhez a növekedéshez egyre több szakemberre van szükség, akik nem csak a fejlesztésben, hanem a drónok célirányos alkalmazásában is részt vesznek. Az Európai Bizottság becslése szerint 2035-re a pilóta nélküli légi járművek ágazata több mint 100 000 embert foglalkoztat majd.

„A Gábor Dénes Egyetem az elmúlt 3 évtizedben mindig az oktatási innováció élvonalába tartozott. Képzéseinkkel nemcsak követjük a megjelenő munkaerőpiaci igényeket, hanem mind szakmai tartalomban, mind pedig módszertanban új trendeket határozunk meg. Ennek hátterét – legyen az dróntechnológia, mesterséges intelligencia vagy fintech – kiváló oktatóink, minőségi képzési anyagaink és piaci partnereink biztosítják” – mondta el Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke.

Mérnökinformatikus dróntechnológia specializáción végzett MSc hallgatók és oktatóik

A Mérnökinformatikus dróntechnológia specializációval mesterképzés során a hallgatók elméleti és gyakorlati felkészítést kapnak a dróntechnológia műszaki alapjairól, a képfeldolgozás elméleti és gyakorlati megoldásairól, valamint ezek mesterséges intelligencia alapú rendszerekbe integrálásáról. A dróntechnológia területének sokszínűségét mi sem igazolja jobban, mint a kilenc végzős hallgató diplomamunka témáinak gazdagsága: Adatbiztonság, Mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségei az objektumfelismerésben, Hulladéklerakó vizsgálata, Bányaipari alkalmazás, Drónok tengeri, óceáni alkalmazása, Repülésirányítás, Képfeldolgozó szoftver fejlesztése, Gépi tanulási módszerek vizsgálata, Drónok idősoros felvételeinek mezőgazdasági alkalmazása.

„Büszkék vagyunk arra, hogy az első kilenc végzős hallgatónk nemcsak magas színvonalú diplomamunkával és jeles érdemjeggyel zárta a képzést, hanem kiemelkedő kutatási és fejlesztési eredményeket is elért. Bízunk benne, hogy példájukat és szakmai sikereiket követve egyre többen választják a jövőben a mérnökinformatikus mesterképzés dróntechnológia specializációját, hiszen óriási munkaerőpiaci kereslet van a jól képzett szakemberek iránt” – mondta Dr. Kozma-Bognár Veronika, a Gábor Dénes Egyetem tudományos rektorhelyettese.

A Gábor Dénes Egyetem gyakorlatorientált képzését a jövő szeptemberben megnyíló Drónlabor még magasabb szintre emeli, valamint az intézmény továbbra is aktív szerepet vállal a tudásmegosztásban: tavaly novemberben már második alkalommal rendezte meg a „Dróntechnológia adatfeldolgozási és adatbiztonsági kihívásai” szakmai konferenciáját, amelynek folytatását idén is tervezi.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Dróntechnológia mesterfokon appeared first on Műszaki Magazin.

Márciustól egy speciális tantárgy keretében indul el az a képzés, amely a generatív mesterséges intelligencia felelős és etikus használatára készíti fel a hallgatókat, és olyan készségekkel ruházza fel őket, amelyek komoly versenyelőnyt biztosítanak számukra a munkaerőpiacon.

Az ELTE GTK 2024 nyarán döntött arról, hogy mesterséges intelligencia témakörét integrálja saját oktatási programjába azért, hogy az alapismeretek mellett a hallgatók az MI-rendszerek gyakorlati alkalmazásban is jártasságot szerezzenek.

Az első lépés az oktatók felkészítése volt, akik ennek köszönhetően nemcsak a képzés során, de később a tantárgyak fejlesztésénél és kutatómunkájukban is eredményesen tudják használni az MI-t. Ehhez a GTK egy kézikönyvet is készített az MI etikus és hatékony alkalmazásának irányelveiről. Ezzel párhuzamosan elkészült az a tananyag is, amellyel az MI-technológiák alapjait és felhasználási módjait tanulhatják meg a hallgatók. Az MI bevezetéséhez jó alapot adott a GTK magas szintű informatikai felkészültsége, ideértve az elektronikus vizsgáztatási rendszert, a videórendszerrel kiegészített oktatástechnikai infrastruktúrát és a tananyagok digitális hozzáférhetőségét.

A középiskolások és egyetemisták már most aktívan, napi szinten használják az olyan generatív MI-alkalmazásokat, mint például a ChatGPT, a tudatos és szakszerű alkalmazás feltételei azonban egyelőre hiányoznak, a diákok eddig nem kapták meg az eszközök helyes használatához elengedhetetlen iránymutatást – mondta el Margitay Tihamér egyetemi tanár, az ELTE GTK dékánja, aki szerint a tantárgy bevezetése nem csak egyetemi tanulmányaik alatt segíti a hallgatókat, hanem a munkaerőpiacon is, hiszen sok munkáltató már most előnyként értékeli az MI-ismereteket, és ez a tendencia várhatóan csak erősödni fog a következő években.

Az ELTE GTK hallgatói a mesterséges intelligenciát szabályozott keretek között szinte bármely tanulmányi feladathoz, például beadandók, kutatási projektek vagy akár szakdolgozatok készítéséhez is használhatják. Az egyetem ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy bár az MI rendkívül sokat tud segíteni például szövegelemzésben, adatok feldolgozásában vagy ötletelésben, használatának megvannak a maga korlátai is, hiszen bizonyos esetekben pontatlan, elfogult vagy akár teljesen megtévesztő eredményeket is generálhat. A tantárgy ezért külön foglalkozik a hatékony promptolás módszertanával, illetve a kapott eredmények kritikus értelmezésével és elemzésével.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Márciusban indul az MI egyetemi oktatása appeared first on Műszaki Magazin.

A Pécsi Tudományegyetem és a Messer hosszútávú, hidrogéntechnológiára vonatkozó együttműködési megállapodást kötött, amelyet Prof. Dr. Miseta Attila János rektor, Decsi István kancellár és Bohner Zsolt, a Messer ügyvezető igazgatója írtak alá. A felek célja, hogy az együttműködést elmélyítsék az oktatásban és kiterjesszék az egyetemen folyó fejlesztési tevékenységekre is.

Az együttműködési szerződés célja a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az iparigáz szakértő Messer közötti hosszútávú partnerség kialakítása, amely támogatja a felek kutatás-fejlesztéshez, technológia-transzferhez és innovációhoz kapcsolódó tevékenységét. A megállapodás elősegíti az innovatív technológiák minél sikeresebb piacra juttatását és közös tudományos publikációk megjelenését. A két szervezet hosszútávú célja, hogy minőségi, széleskörű ismereteket és gyakorlati megközelítést adó képzéssel biztosítsák a jövő hidrogéntechnológiákban jártas szakembereit, valamint ismeretterjesztést végezzenek a lakosság számára, melyek elengedhetetlen feltételei a magyarországi hidrogéngazdaság fejlődésének.

Az oktatás terén már évek óta tartó együttműködés keretében a Messer szakértője rendszeresen tart előadásokat a PTE Műszaki és Informatikai Karán működő Tüzelőanyag-cella és hidrogéntechnológia szakmérnöki képzésben. 2025-től a Messer vállalja a szakmérnöki képzés „Műveletek hidrogén gázzal” nevű tantárgy oktatását is. Ennek részeként a hallgatók látogatást tehetnek a Messer hidrogénüzemébe, ahol gyakorlati tapasztalatokkal mélyíthetik az előadások során megszerzett elméleti tudásukat. A szakmérnöki képzés gyakorlatorientált jellegét jelentős mértékben támogatja a Messerrel közös oktatási munka.

A PTE Hidrogén Központjában, a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium projekt keretében folyó szakmai munkát is támogatja a Messer, különös tekintettel a gáztárolási, gázszállítási és hidrogén töltő megoldásokra. Az együttműködés része a PTE-n folyó demonstrációs célú hidrogén infrastruktúra kiépítését megalapozó gazdasági és műszaki modell kidolgozásának támogatása is, amely előrevetíti a jövőben, gyakorlatban is megvalósuló „zöld” infrastruktúra fejlesztési projekteket.

„Szoros kapcsolatban állunk ipari szereplőkkel, egyetemekkel, kutatóintézetekkel, annak érdekében, hogy a teljes értékláncot felölelő kapcsolati hálóval támogassuk a fejlesztői munkát, építsük a szinergiákat. A helyi kompetenciákat kitűnően egészíti ki a Messer, gázipari oldalról” – mondta Bakk Diána Teodóra, a PTE Hidrogén Központ operatív vezetője.

A Messernek több évtizedes tapasztalata van a hidrogéntechnológiában.

„Zöld hidrogén szakértőként a teljes értékláncot le tudjuk fedni: az elektrolizálók telepítésétől a sűrített hidrogén tárolásán, szállításán át a hidrogén-töltőállomások kulcsrakész átadásáig. Hidrogénstratégiánk fontos eleme ezen túl az ipar szereplőinek edukálása a hidrogénnel kapcsolatban, illetve a hidrogéntechnológiában jártas szakemberek képzése is” – emelte ki Bohner Zsolt, a Messer ügyvezető igazgatója.

A Messer szolgáltatta a hidrogént és a technológiai szakértelmet a 2024 év végén lezárult HUMDA-val közös kísérleti buszprojekt számára is. Ennek keretében egy éven keresztül 2-2 hónapig 6 magyar nagyváros közösségi közlekedésében egy hidrogénnel hajtott busz vett részt. A projekt során a résztvevő városokban megrendezett hidrogén szakmai és pályaorientációs napokon szakértőink szakmai közönség, egyetemi hallgatók és középiskolások előtt is demonstrálták a hidrogén töltőállomások gyakorlati működését.

A Pécsi Tudományegyetem és a Messer közös törekvése, hogy elősegítse a hidrogén, mint energiatárolási megoldás és üzemanyag elterjedését, ezzel hozzájárulva egy fenntarthatóbb jövő megteremtéséhez, a zöld átállás megvalósításához.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Együttműködési megállapodást kötött a Messer a Pécsi Tudományegyetemmel appeared first on Műszaki Magazin.

Megkezdődött a felkészülési és jelentkezési időszak a 2024/2025-ös ProSuli robotikaversenyre. A mára országos jelentőségű, nemzetközi versenyrészvételt is kínáló eseménysorozatra új iskolák és robotikacsapatok jelentkezését is várják. Az újoncokat és kezdő csapatokat online oktatóanyaggal és konzultációs lehetőséggel segítik a szervezők, illetve nyílt pályázatot indítanak az iskoláknak ingyenesen megszerezhető LEGO robotkészletekre.

A robotika játékos formája és könnyű elsajátíthatósága révén szinte azonnali sikerélményt nyújt mind a diákok, mind a tanárok számára. Számos olyan készséget és képességet fejleszt a diákokban, amit a tanulók hasznosítani tudnak a klasszikus oktatási rend során más tantárgyaknál is, a résztvevő pedagógusoknak pedig motiváló, hogy új, izgalmas eszközökkel képesek lekötni a gyerekek figyelmét. Bár a Yettel digitális oktatási programja, a ProSuli a korábbi években csupán kiegészítő tevékenységként kínálta az iskoláknak a robotikaoktatást, ennek ellenére a ProSuli robotika az elmúlt három évben az egyik legnagyobb szereplőjévé vált a hazai robotikaversenyeknek: a 2024 tavaszán rendezett versenytalálkozón már az ország minden tájáról érkezve 46 csapat (92 diák és 40 kísérőtanár) mérte össze tudását.

ProSuli robotika 2.0, magasabb szintre emelve

A mostani, 2024/2025-ös tanévben a ProSuli tanárképzési és biztonságos internet oktatási tevékenysége mellett kiemelt szerepet kap a robotikaoktatás is: az eddigi egyszeri éves versenykoncepciót egy komplett, egész tanévet átívelő, koordinált felkészülés és egy regionális, majd országos versenysorozat váltja fel.

A versenysorozat egy őszi-téli jelentkezési és felzárkózási időszakkal kezdődik, ahol a ProSuli robotikában jártas iskolák mellett új intézmények, csapatok jelentkezését is várják, illetve ebben az időszakban pályázhatnak az intézmények ingyenes robotkészletre is. A felkészülést ingyenesen elérhető oktató videósorozattal és konzultációs lehetőséggel támogatják a szervezők. Ezt követően egy tavaszi regionális selejtező és elődöntő sorozat veszi kezdetét. Az itt sikeresen szereplő csapatok vehetnek részt a 2025 májusára tervezett ProSuli Robotika Országos Döntőn. Ezen a döntőn a nyertes csapat megkapja ‘az év legjobbja’ címet, illetve jutalma, hogy iskoláját és Magyarországot képviselve részt vehet a rangos Robotex International nemzetközi robotikaversenyen, ahol más országok diákcsapataival nemzetközi porondon is összemérhetik tudásukat.

A robotika további bővítésével a program célja, hogy minél több iskola és diák számára elérhetővé tegye ezt az innovatív, készségfejlesztő lehetőséget, valamint, hogy a diákok játékos formában gazdagodjanak új készségekkel és hasznos technológiai tudással. Az őszi-téli felkészülési időszak egy nyitóeseménnyel indult a Yettel székházban, ahol az érdeklődő pedagógusokkal már megkezdődhetett a felkészülés az idei versenyekre. Az eseményen 46 új és már robotika-tapasztalattal rendelkező iskola közel 60 pedagógusa ismerhette meg a kidolgozott versenykoncepciót és vettek részt kezdő és haladó workshopokon, amelyek csapataikat a versenyben való sikeres részvételben segíthetik.

Pályázat indul az ingyenes robotkészletekért

A ProSuli a felkészüléshez eszközökkel is segíti azokat az intézményeket, amelyek még nem rendelkeznek robotikakészlettel, ezzel lehetőséget biztosít a diákoknak és a tanároknak az önálló felkészülés megkezdésére. Az ingyenesen megszerezhető robotkészletekért az alábbi linken lehet pályázni minden Magyarországon működő közoktatási intézménynek, függetlenül attól, hogy tagja-e a ProSuli programnak.

Az eszközök mellett bármely csapat számára elérhető online alapozó tananyagot is biztosítanak a szervezők, amely a prosuli.webuni.hu felületen érhető el. A nyolc epizódból álló videós tananyag bemutatja a robotika alapjait, és segít megtenni az első lépéseket akár teljesen kezdő versenyzők számára is.

„A robotikaoktatás kulcsfontosságú szerepet játszik a jövő szakembereinek képzésében, de egyáltalán nem csak informatikai szempontból: a projektalapú megközelítés révén a diákok valós problémákkal szembesülnek, melyekre csapatmunkában kell ötletelniük és projektalapú szemlélettel kell megoldást találniuk; ezt kidolgozni, bemutatni és megélni az eredményeket. Ez a fajta gondolkodásmód és tapasztalat különösen értékes a gyerekek számára a tanulmányaik korszerű teljesítésében és hosszabb távon is, amikor kilépnek a munkaerőpiacra.” – mondta Koren Balázs, a ProSuli szakmai vezetője.

Hasznos linkek

Robotkészletre pályázati lehetőség: https://forms.office.com/e/1AVQQFnLCG

Online tananyag a felkészüléshez: https://prosuli.webuni.hu/kepzes/prosuli-robotika-lego-spike-prime-alapok

A ProSuliról: https://prosuli.hu/ 

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robotokkal segíti a hatékonyabb oktatást a Yettel appeared first on Műszaki Magazin.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat, a Schneider Electric Alapítvánnyal együtt, az Enactus nevű szervezet partnereként aktív szerepet vállal az egyetemisták körében meghirdetett verseny eredményes megvalósításában. A megmérettetésen 10 országban (Mexikó, Guatemala, Brazília, Kolumbia, Szenegál, Dél-Afrika, Nigéria, Kenya, Egyiptom és Franciaország) több mint 100 000 egyetemi hallgató vesz részt.

Az egy éven át tartó program keretében a diákokból álló csapatok feladata, hogy az előzetesen megadott szempontok alapján meghatározzanak sürgető társadalmi problémákat, majd üzleti megoldásokat dolgozzanak ki azok kezelésére. A csapatok az energetikai átmenetre összpontosítva fejlesztik és hajtják végre projektjeiket szakértő mentorok támogatásával.

A Schneider Electric elkötelezettsége túlmutat a hagyományos mentoráláson. A vállalat alkalmazottai aktív szerepet játszanak szakértőként és versenybíróként is a programban.

„A Nemzetközi Ifjúsági Napon egy olyan partnerséget ünneplünk, amely nemcsak a fiatal vállalkozókat erősíti, hanem előmozdítja a pozitív változásokat a közösségekben is. Ez a program szorosan illeszkedik a Schneider Electric „Youth Impact Through Learning” kezdeményezéséhez, amelynek célja a fiatalok képzése az igazságos energetikai átmenet megvalósulása érdekében. Emellett aktívan támogatja a nemek közötti egyenlőséget azáltal, hogy a fiatal lányokat is bevonja a képzési kezdeményezésekbe, ezzel is segítve a pozitív változásokat”

– mondta el Jeanne Laurence, a Schneider Electric „Youth Education & Entrepreneurship Program” kezdeményezésért felelős vezetője.

A nyár folyamán több ország is megrendezte saját versenyét, amelyen eldőlt, hogy kik lettek a nemzeti bajnokok. Brazíliában több mint 2700 diák vett részt a programban, az első helyezést a „Faculadde Facimp” csapata nyerte el, akik egy helyi gyümölcs hulladékából készítettek „ökológiai” téglákat.

Egyiptomban az „Arab Academy for Science, Technology & Maritime Transport” csapata 35 riválist megelőzve nyert a „Clima” projektjével, amely a légszennyezés problémájával foglalkozik. Vízijácintot használtak fel Egyiptom első, helyi eredetű aktív szénjének előállítására, és kifejlesztettek egy gyárkéményeknél használható kerámiaszálas szűrőt. Mexikóban a „University of TEC Milenio” kizárólag nőkből álló csapata győzött, akik a fenntartható halászatra fókuszáltak, és garnélarák-hulladékot alakítottak át fűszerkészítményekké.

A Schneider Electric munkatársai szerepet vállalnak majd a már bemutatott csapatok és a további országos győztesek mentorálásában, ami az Enactus Világbajnokságig tart majd, melyet 2024. október 1-jén rendeznek Kazahsztánban.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A jövő reménységeit segíti a Schneider Electric és az Enactus összefogása appeared first on Műszaki Magazin.

Charaf Hassan rektori megbízatása 2024. július 1-jén kezdődik és öt évre szól. A köztársasági elnök határozata a rektori megbízásról a Magyar Közlöny június 28-án megjelent kiadásában szerepel.

Charaf Hassan a BME rektori tanácstermében rendezett eseményen július 1-jén délután vette át a rektori láncot Czigány Tibortól, a BME leköszönő rektorától.

A rendezvényen, amelyre a műegyetemi Szenátus tagjai kaptak meghívást, jelen volt Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, valamint Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár is.

Charaf Hassan mérnök-közgazdász, az MTA doktora. Libanonban született, egyetemi tanulmányait a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékén végezte. 1996-ban lett a tanszék munkatársa, 2016-tól a 2019-es dékáni kinevezéséig a vezetője volt. Tudományos, fejlesztői és oktatási tevékenysége 1992-től a szoftverfejlesztéshez kötődik, 2004. és 2015. között a BME Mobil Innovációs Központ fejlesztési igazgatójaként dolgozott.

Czigány Tibor köszöntőjében a rektori lánc jelentőségéről beszélt:

„Ez a jelvény a választott rektor egyetem kormányzására kapott felhatalmazását szimbolizálja.”

Czigány Tibor idézte Wälder Gyula rektort, aki 1939. október 8-án adta át azt utódának, Zimmermann Ágostonnak rektori láncot és annak jelentőségéről így nyilatkozott:

„Ez a lánc szimbólum, amely jelenti a hatalmat, a hatalommal együttjáró jogokat és kötelességeket. Ez a lánc figyelmeztet arra, hogy kifelé képviselni kell az Egyetem szervezeti és szellemi egységét, befelé pedig biztosítani kell a különböző karok lelki összhangját, működésüknek harmóniáját. Ez a lánc figyelmeztetés a hagyományos műegyetemi szellemre.”

Charaf Hassan köszönetet mondott Czigány Tibornak az elmúlt hároméves munkájáért, az egyetem szolgálatáért:

„hisz olyan új helyzetekben is helyt kellett állnia, melyekre korábban nem volt példa.”

Beszédében megköszönte és jelzésértékűnek nevezte, hogy

„Hankó Balázs miniszter úr és Varga-Bajusz Veronika államtitkár asszony első hivatalos útja a Műegyetemre vezetett.” 

Hozzátette:

„Számunkra ez azt jelenti, hogy a fenntartó, illetve ágazatirányító is tudja és érti, hogy a BME a magyar felsőoktatás egyik legkiválóbb intézményeként közügy, amely a hazai gazdaság fejlődésének, az ország versenyképességének, szakember utánpótlásának nemzetközi beágyazottságú bázisa és letéteményese.” 

A rektori lánc a műegyetemi autonómia szimbóluma is, mint mondta:

„Számomra az autonómia a függetlenségünket jelenti. A BME függetlensége nem egy szlogen, hanem a siker kulcsa. Az autonómia azt jelenti, hogy a sorsunkat a kezünkben tartjuk, magunk alakíthatjuk, folyamatos párbeszédben a fenntartóval, szűkebb és tágabb környezetünkkel, azzal a hazai és nemzetközi hálózattal, melyet volt és jelenlegi hallgatóink, a végzettjeinket alkalmazó munkáltatók, tudományos és szakmai szervezetek, testületek jelentenek.”

Beszéde végén Charaf Hassan ajándékot nyújtott át Czigány Tibornak, amellyel

„azt szeretném megköszönni, hogy Rektor úr élete összefonódott a Műegyetemmel.”

Mint mondta:

„Ez a jelképes ajándék nem más, mint egy régi, 1882-es műegyetemi pecsét, amivel az elődök hitelesítették az okleveleket.”

Hankó Balázs is megköszönte Czigány Tibor munkáját és kiemelte:

,,Sok sikert kívánok az új rektornak, Charaf Hassan professzor úrnak, aki most öt évre kapta meg a bizalmat, hogy Magyarország egyik legnevesebb egyetemét vezesse, fejlessze és a kor kihívásainak megfelelő kereteket kialakíthassa. Meglátásom szerint az egyetemekkel foglalkozó szakembereknek manapság az egyik legfontosabb feladata, hogy magas színvonalú, modern és versenyképes tudást biztosítsanak a hallgatóik számára. Meggyőződésem szerint ez a mi közös célunk, amely végső soron egész Magyarország, a magyar nemzet boldogulását és felemelkedését szolgálja.”

Charaf Hassan bemutatta az új rektori vezetést is. Négy olyan közvetlen munkatárs segíti a munkáját, akik sok éve a BME sikeres oktatói és vezetői: Bihari Péter oktatási, Levendovszky János kutatási és innovációs, Nemeslaki András nemzetközi kapcsolatokért felelős és Zaránd Gergely tudományos rektorhelyettesi feladatok ellátására kaptak megbízást.

Bihari Péter 1995-ben végzett gépészmérnökként a BME-n, PhD-fokozatot 2007-ben szerzett. Több éven át tanszékvezető-helyettesként és tanszékvezetőként dolgozott a Gépészmérnöki Kar (GPK) Energetikai Rendszerek és Gépek Tanszékén, 2012-től a GPK oktatási dékánhelyettese is volt. 2019-től az egyetem oktatási igazgatója, rektorhelyettesi posztját 2021 óta tölti be.

Levendovszky János a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékének egyetemi tanára. Több szemesztert töltött különböző külföldi egyetemek vendégprofesszoraként, kutatójaként többek között Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Litvániában, az Egyesült Államokban, Japánban és Dél-Koreában. 2009-től vezeti a BME Informatikai Tudományok doktori iskoláját. Több éven át volt a Villamosmérnöki és Informatikai Kar tudományos és nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettese. Az előző és az eggyel korábbi rektori ciklusban a tudományos és innovációs rektorhelyettes feladatkörét töltötte be.

Nemeslaki András a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszékének egyetemi tanára, tanszékvezetője. Szakterülete az információmenedzsment, a vállalkozások digitális transzformációja, valamint vállalalati innováció ösztönzésének kutatása. A BME és a Magyar Nemzeti Bank együttműködési programjának vezetője.  Korábban a CEU Business School oktatója, majd a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának nemzetközi dékánhelyettese, ezután a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos és nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettese és a nemzetközi, felsőoktatási mobilitási pályázatokért felelős Tempus Közalapítvány elnöke volt.

Zaránd Gergely elméleti fizikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, 2015-től a BME Fizikai Intézetének igazgatója. Tanulmányait az ELTE-n illetve a párizsi École Polytechnique-en végezte. Diplomáját 1992-ben az ELTE-n, doktori fokozatát három évvel később a BME-n szerezte. Posztdoktorként, többek között, a Harvard Egyetem és az Argonne National Laboratory kutatója, később a Karlsruhe Institut für Technologie és a Freie Universität Berlinvendégprofesszora. A BME Természettudományi Karán a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium kutatásvezetője. 2011-ben elsőként alapított a BME-n Lendület kutatócsoportot a mikroelektronika fejlődése szempontjából kiemelkedő fontosságú parányi áramkörök vizsgálata témájában.

A BME 28 tagú Szenátusa 2024. június 10-én hallgatta meg a rektori tisztségre pályázók programismertető előadását – amelyet a megelőző hónap során az Egyetem polgárai számos fórumon megismerhettek –, majd titkos szavazással döntött arról, hogy kinek a rektorjelöltségét támogatja. A szavazatok több mint kétharmadát Charaf Hassan kapta. A másik pályázó Kiss Rita akadémikus, egyetemi tanár, a BME Gépészmérnöki Kar Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszékének vezetője volt. Czigány Tibor hároméves megbízatása lejártával nem indult újra a tisztségért. A 2021-2024-es rektori ciklusban dolgozó vezetés eredményeit rektori beszámolóban ismertette Czigány Tibor.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kinevezték a BME új rektorát appeared first on Műszaki Magazin.

A SpaceBuzz-HU VR Űrkabin segítségével a Nemzetközi Űrállomás körül tett sétán úgy pillanthatják meg a Földet, ahogyan az űrben az űrhajósok. A virtuális űrutazás része a SpaceBuzz oktatási programnak, amely a tanulóknak saját átélt élményeken keresztül mutatja meg, milyen törékeny is a bolygónk, mennyire fontos rá vigyáznunk. Egyúttal abban is segít, hogy a mérnöki és természettudományok iránt felkeltse a gyerekek érdeklődését.

100 százalékban magyar fejlesztéssel és gyártással épült meg a SpaceBuzz-HU VR Űrkabin, ami virtuális űrutazást biztosít a hazai és határon túli magyar iskolák tanulói számára. A VR űrkabinban a speciális magyar tartalomnak köszönhetőn a gyerekek egy közel 4 perces űrsétát tehetnek a Nemzetközi Űrállomás körül, illetve részt vehetnek egy 15 perces VR űrutazáson. Mindez az iskolák számára ingyenes SpaceBuzz oktatási program keretében valósul meg, amelynek célja, hogy felkeltse a gyerekek érdeklődését a klíma- és környezetvédelem problémái és feladatai iránt, segítse a jövő generáció felelős magatartását, és erősítse a fiatalok kíváncsiságát a természettudományok, a technológia, a mérnöki tudomány és a matematika (STEM) iránt.

„A műszaki, az informatikai és a természettudományok magas szintű ismerete nemcsak az űrkutatáshoz és űrtechnológiához elengedhetetlen, hanem bármilyen kutatás-fejlesztési tevékenység alapját is jelenti. Ahhoz, hogy ezekben a szakterületekben a fiatalok is örömmel és kíváncsisággal elmélyedjenek, érdemes új, izgalmas technológiai eszközöket bevonni”

– hangsúlyozta Dr. Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa a SpaceBuzz-HU VR Űrkabin bemutatóján, amelyet már Kapu Tibor, a HUNOR Magyar Űrhajós Program kiválasztott kutatóűrhajósa is letesztelt.

„A SpaceBuzz oktatási program lényege, hogy élményalapú, vagyis a gyerekek nem csupán kívülről nézik, hanem át is élhetik az űrutazást és azt az ún. Overview hatást, amikor a bolygónkat a világűrből láthatjuk. A virtuális űrséta, illetve az   űrutazás során rádöbbenhetnek arra, hogy milyen törékeny és védtelen a Föld, sokkal jobban kell vigyázni rá. Ezzel együtt fokozódik az érdeklődésük a természet- és műszaki tudományok iránt, és az együttműködési, kreatív és kommunikációs képességeik is erősödnek”

– számolt be az eddigi tapasztalatokról Zentai István, a SpaceBuzz Hungary Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Az oktatási program keretén belüli VR élményt korábban a holland SpaceBuzz rakéta tette lehetővé, azonban ez csak korlátozottan volt elérhető a hazai iskolák számára. Az alapítvány ezért egy teljesen magyar fejlesztésű és gyártású rakétarészt épített. Itt azonban nem állnak meg, a cél ugyanis egy saját hazai rakéta építése, amelyben egyszerre akár 12 résztvevő élheti át a VR élményt.

„A jelenkor egyik jelentős kihívása a fenntartható jövő biztosítása – beleértve a klímaváltozást, a környezetvédelmet, az erőforrások felhasználását, az energiaellátást. Meggyőződésünk, hogy mindezek érdekében az egyik legfontosabb feladat a fiatalok oktatása, hiszen belőlük lesznek a jövő mérnökei, kutatói, tudósai, tanárai, jogászai, mezőgazdászai, döntéshozói, gazdasági, pénzügyi és politikai vezetői. Elengedhetetlen ezért, hogy a jövő generációja is tisztában legyen a jelen feladataival, hiszen a megoldások egy része tőlük várható”

– hangsúlyozta ki az alapítvány vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyar fejlesztésű VR űrkabin az iskolában appeared first on Műszaki Magazin.