Rábai Mátyás, az OnRobot RnD központjának újonnan kinevezett kutatás-fejlesztési igazgatója szerint nem csak az egyre impresszívebb megtérülési idő, de a munkaerőhiány is az automatizáció felé hajtja a cégeket.

Egy hónapja vezeti az OnRobot RnD központját kutatás-fejlesztési igazgatóként. Mi a fő feladata?

Az OnRobot egy transzformáció előtt áll, a hadverközpontú fejlesztésekből a szoftverfejlesztések irányába indul el. Korábban a fejlesztések egy vízesés modell mentén történtek, ugyanakkor a gyakran változó vevői igények és a piac gyorsasága életre hívta az igényt, hogy átálljuk egy agilisebb modellre, és rugalmasan, iterációkon keresztül, visszajelzések alapján fejlesszünk. Most ennek az átalakításnak a mentén vezetem a budapesti központot.

Az OnRobotnak a dániai Odensében és Aalborgban is van kutatás-fejlesztési központja. Velük mennyire szoros az együttműködés?

Napi szinten tartjuk a kapcsolatot az odensei és aalborgi kollégákkal, van számos olyan projektünk, amelyben vegyes csapatok dolgoznak együtt. Mindhárom központban nagyon fiatal és eltökélt a csapat. A high-tech világ nagyon motiváló, az OnRobotnak pedig olyan nagyratörő víziói vannak, amelyek mindannyiunk számára rendkívül inspirálók.

Melyek ezek a viziók? Mik most a kollaboratív robotika piacán a legfontosabb kihívások?

Kettős kihívással néz most szembe az iparág. Egyrészt a pandémia még inkább felhívta a gyártók figyelmét az automatizációs megoldások szükségességére, amelyek közül a kollaboratív robotika az, amely könnyen telepíthető, rugalmasan alkalmazható és az implementált megoldás összetettségétől függően nem igényel feltétlenül szakképzett programozói hátteret. A piaci igények kiszolgálásához rugalmas gyártási folyamatok szükségesek, egy robotkart pedig könnyen lehet többféle feladatra alkalmazni, nem igényel nagy helyet, sem biztonsági kerítést.. Mindez, és a befektetési költségek gyors megtérülése lehetővé teszi, hogy az olyan kis- és középvállalatok is beszálljanak a robotizálásba, amelyek korábban erre nem láttak lehetőséget. A másik tendencia, hogy a gyártók igyekeznek komplett, integrált megoldásokat nyújtani felhasználóik számára, amelyek egyszerűsítik folyamataikat.

Az OnRobot egyébként nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy az automatizálási küszöb leszállításával megnyíló új piacok 80-85 százalékát saját, integrált megoldásaival szeretné lefedni, tehát mindkét kihívásra igyekszik reagálni. Ebben segítségére van, hogy kiegészítői mindegyik robotkargyártó termékével kompatibilesek, így a vevő számára mindegy, hogy FANUC, ABB, Denso, vagy Universal Robots robotkart vesz, a termék ugyanazt tudja.

Mindezt szoftveres oldalról mivel lehet támogatni?

Olyan adatalapú megoldásokkal, amelyek a gyártással kapcsoltban plusz információt szolgáltatnak és mindenki számára elérhetők. Az OnRobot például november végén dobta piacra WebLytics szoftverét, amely egy monitorozó, gyártási teljesítményt mérő szoftver. Ennek segítségével a gyártók figyelemmel követhetik a termeléssel kapcsolatos hasznos információkat – mint a selejtarány vagy a karbantartási igény – akár otthonról, a kanapén ülve mobiltelefonjukon keresztül. Egyszerűen kezelhető és könnyen integrálható megoldással kell a vevői igényekre reagálni, ez minden gyártó célja.

International Federation of Robotics (IFR) legfrisebb World Robotics 2021 riportja szerint az elmúlt négy évben megduplázódott a kobotok aránya az ipari robotokon belül, és további jelentős bővülést prognosztizál a következő évekre. Ön szerint milyen tendenciák alakítják majd az automatizációt a közeljövőben?

Pont az IFR említett riportja számol be piaci tendenciák átalakulásáról, az energetikai ipar nagyon pörög, világszinten tavaly először meg is előzte az autóipart a kollaboratív robotok alkalmazásában. Az automatizációba való belépési küszöb leszállításával pedig olyan piacok, kis- és középvállalatok is belépnek majd a robotikába, amelyek eddig nem voltak jelen. Technológiai szempontból a piaci kihívások alakítják majd a fejlesztési irányokat, és mivel ez egy rendkívül gyorsan fejlődő high-tech iparág, biztos, hogy az applikációk köre is bővülni fog. Nem mindegy például, hogy egy megfogó milyen paraméterek mentén képes ellátni egy áthelyező (pick and place) feladatot. Éppen ezért gyártóként azt is el kell majd dönteni, hogy mely igényekre érdemes kemény mérnöki munkával megoldást nyújtani, és melyeket érdemes másra hagyni.

Az OnRobotnak market enablerként, új piacok megnyitójaként abban kell majd ügyesnek lennie, hogy az új területek nagy részét le tudja fedni és tudjon a vevők számára optimalizált megoldást nyújtani.

Magyarország jelenleg a 27. a világ országai között robottelepítések tekintetében. Milyennek látja a hazai gyártók érdeklődését az automatizált megoldások iránt?

Nyugat-Európában egy év alá lehet szorítani a kobotok alkalmazásának megtérülését, de már Magyarországon is két-három év alatt megtérülhet egy ilyen megoldás.  Ez az, ami előbb-utóbb a magyar piacon is elengedhetetlenné teszi még szélesebb körben, hogy a vállalatok robotokat alkalmazzanak. És nem csak azért, mert a megtérülés vonzó, hanem mert az automatizáció megoldást nyújt a krónikus munkaerőhiányra.

The post Új piacok nyílnak a robotikában appeared first on Műszaki Magazin.

Így lehetséges az, hogy bár a Covid-19 korlátozások még mindig akadályozzák a világ üzleti fellendülését és a bizonytalanság negatív hatással van a befektetési kedvre, a robotika, azon belül is a kollaboratív robotok (kobotok) alkalmazása folyamatosan bővül immár nem csak a nagyvállalatok, de kis- és középvállalatok körében is. A kobotok egyik nagy felvevőpiaca, az elektronikai ipar iránt folyamatosan növekszik a kereslet, illetve az acél és fémtermékek iránt is bővül az igény, másrészt a robotikai megoldások könnyű telepíthetőségük, egyszerű programozhatóságuk és flexibilis alkalmazhatóságuk miatt egyre több iparágban és változatosabb vállalati körben megoldást jelentenek részfolymatok ellátására. Alkalmazásuk ugyanis különösebb szakértelem nélkül növelheti a termelékenységet és hatékonyabbá teheti a gyártást, elérhető feltételekkel. Erről számol be az International Federation of Robotics (IFR) által frissen megjelent 2021-es riport, de a Markets and Markets Kollaboratív robotpiac – Globális előrejelzés 2027-ig című jelentésének eredményei is ezt támasztják alá: ők a kollaboratív robotpiac jelenlegi, 2021-es 1,2 milliárd dolláros értékét 2027-re 10,5 milliárd dollárra becsülik. Igaz, ebben nagy szerepet játszik, hogy az automtizálásban élen járó autó- és elektronikai ipar kínai szereplői vezetők a kollaboratív robotikai alkalmazások használatában, sőt mi több, önellátók kívánnak lenni a kollaboratív robotok gyártásában is.

De hogyan segítik a rugalmas gyártást a kobotok?

A kobotok olyanok, mint a mobiltelefonok, applikációk nélkül csak pár alaptevékenységre használhatók, azokkal viszont alkalmazhatóságuk határa a csillagos ég. A gripperek és szenzorok segítségével a robotkiegészítő-gyártók funkciók széles körét teszik lehetővé a felhasználók számára, mindezt biztonságosan, az emberekkel egyműködve, könnyen kezelhetően, speciális háttértudás szükségessége nélkül és többnyire gyors megtérüléssel.

Ezen előnyöket használta ki a high mix/low volume (HMLV) acél-és fémalkatrészeket gyártó japán Sanmatsu is, amely több mint 100 000 tételt gyárt havonta, ezek 70 százaléka pedig egy darabos gyártás.

Tetsuro Tanabe, a cég vezetője hamar felismerte az alacsony darabszámú gyártásra mutatkozó igényt, és üzleti modellt épített az akár egy tételes termékek gyártására is. Ahhoz azonban, hogy egy gyártósor akár naponta más formájú, méretű és funkciójú terméket állítson elő, a gyártási beállításokat gyakran kell módosítani, ami időigényes, ezzel termeléskiesést, így végül hatékonyságcsökkenést és bevételkiesést okoz. A megmunkálási folyamatok egyszerűsítése érdekében ezért a Sanmatsu egy profi megmunkálóközpontot vásárolt, amely 5-10 perc között elkészít egy alkatrészt. Ez azt jelenti, hogy bár a megmunkálógép hatékonyan és gyorsan dolgozik, az elkészült termék kivételéhez és az újabb megdolgozandó alkatrész behelyezéséhez és paraméterezéséhez a gépet minden 5-10 percben le kell állítani, hogy egy kolléga ki-be pakolja az alkatrészeket, a köztes időben pedig várjon. Ez humanerőforrás és állásidő-pazarlás – gondolta Mr. Tanabe, ezért úgy döntött, olyan automatizálási megoldásra van szüksége, amellyel az anyagmozgatást folyamatossá és önműködővé tudja tenni.

Végül a kollaboratív robotkarra szerelhető érzékeny és rugalmas RG6 kétujjas dual grippere jelentette a megoldást, amely zökkenőmentesen működik kobottal, biztonságosan dolgozik egy munkatérben az emberekkel, így a kezdeti beruházás során nincsen szükség biztonsági kerítés telepítésére. A 6kg teherbírású, 150 mm lökethosszú dual megfogó különböző méretű és súlyú alkatrészeket képes könnyedén kezelni, és mivel egyszerre tudja a kész alkatrészt eltávolítani, a megmunkálandó munkadarabot pedig behelyezni a gépbe, jelentősen csökkenti a megmunkálóközpont állásidejét, ezzel pedig javít a hatékonyságon. A cég a ki- és behelyezés automatizálásával 10 százalékot csökkentett gyártási költségein, hiszen növelte a produktiviást és csökkentette a túlórák, műszakok számát. Mr. Tanabe szerint a kollaboratív robotok és az együttműködő alkalmazások nagyon hatékonyan segítik a termelést, főleg a HMLV gyártó kis- és középvállalkozások esetében.

“Nagyon izgalmas időszaka ez az automatizálásnak”

– fogalmazott Milton Guerry, az IFR elnöke a jelentésben, amelyben nem csak azt hangsúlyozta, hogy a globális robottelepítések száma 2021-ben várhatóan meghaladja a 2018-ban elért rekordértéket, de azt is elmondta, hogy a pandémiát követően egyértelmű tény, a robotikai megoldások könnyű telepíthetőségük és egyszerű, flexibilis alkalmazhatóságuk miatt további nagy fellendülés előtt állnak.

The post Rugalmas, gyors reagálású gyártás – kobotokkal appeared first on Műszaki Magazin.

Október végén publikálta az IFR éves elemzését a világ robotikai helyzetéről (Word Robotics 2021 report), amelynek legfontosabb megállapítása, hogy 2020-ban, a pandémia világpiacra gyakorolt hatása ellenére is nőtt az iparirobot-értékesítések száma 0,5 százalékkal. A növekedést ugyan elsősorban a kínai, de mindenképpen az ázsiai piac növekedése tette lehetővé, a pandémia mégis összességében pozitív hatással volt az automatizációs megoldások iránti keresletre.

“A Covid-19 új kihívások elé állította a bevált termelési rendszereket és ellátási láncokat, felhívta a figyelmet a rugalmas termelés szükségességére, továbbá a fertőzésveszély elkerülése is új modellek kialakítására sarkallta a gyártó szektort, amely folyamatok kedveztek a robotikai megoldások implementálásának”

– fogalmazott Ralf Völlinger, a Fanuc Europe Corporation robotikai üzletágának vezérigazgatója a jelentésben.

Ázsia hasít

A jelentés szerint 2020-ban 384 ezer ipari robotot telepítettek világszerte, 2021-ben pedig 435 ezer robotot állítanak munkába, amely minden eddigi – még az abszolút rekordnak számító 2018-as – eladásokat is felülmúlja majd, ez 13 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest.

A 2020-as adatok világpiaci eloszlásban azt jelentik, hogy Ázsia jelenleg a legnagyobb piac a robottelepítéseket illetően, utána jön Európa, majd Észak-Amerika, utóbbi kettőnél 8 százalékkal csökkent a telepítések száma 2020-ban. Kína és Japán vezeti a piacot (csak Kína 168 400 robotot telepített 2020-ban az összesen 384 ezerből), a harmadik helyen Észak-Amerika áll, utána jön a Koreai Köztársaság, és ötödik helyen áll az első európai szereplő, Németország a 22 300 telepített robottal.

Magyarországon tavaly 1116 robotot installáltak, ez 21 százalékos növekedés 2019-hez képest, és ezzel Magyarország a 27. legnagyobb piac a robottelepítések tekintetében a világon.

Az elektronikai ipar megelőzte az autóipart

A 2020-as év legnagyobb mozgatórugója az elektronikai ipar volt, amely először előzte meg a robottelepítések számában korábban állandó vezető szerepet betöltő autóipart. Ennek oka, hogy a világjárvány okozta fogyasztói változások, illetve mert az elektronikai alkatrészek minden mérnöki ágban kulcsfontosságúak – beleértve az autóipart és gépgyártást is – rávilágítottak, hogy további termelési kapacitásra van szükség, amely automatizációval fejleszthető.

A második helyen azért még szilárdan áll az autóipar a robotikai megoldásokat felhasználó iparági rangsorban, azt követi a fém- és gépipar, a műanyag és vegyipar, illetve az élelmiszeripar.

2020-ban átlagosan 10 ezer alkalmazottra 126 robot jutott a gyártóiparban összesen, ez Ázsiában 134, míg európában 123, Magyarországon 120 darab robotot jelentett. Magyarországon az összes robottelepítés 55 százaléka az autóiparban volt 2020-ban.

2021-ben rekordnövekedésre számítanak

Az előrejelzett 13 százalékos növekedés oka többek között, hogy már nem csak a nagyvállalatok vágnak bele robotizációs projektekbe, sok kis- és középvállalkozás is elkezdte folyamatainak automatizálását robotikai megoldások implementálásával. Ez különösen igaz a kollaboratív robotokra, amelyek alkalmazások széles körét teszik lehetővé a gyártók számára gyors üzembe helyezés, egyszerű kezelhetőség és programozhatóság mellett, ráadásul a dolgozók fizikia távolságának betartásában is segítenek.

AZ IFR statisztikái szerint 2020-ban az újonnan telepített kobotok száma 6 százalékkal, 22 015 darabra nőtt. Ez az ipari robotok nagyjából 6 százaléka, és jól mutatja a keresletnövekedést, hogy ez az arány 2017-ben még csak közel 3 százalék volt.

Robban a kobotpiac

A kobotok (kollaboratív robotok) alkalmazásában az anyagmozgató megoldások (24 százalék) és az összeszerelés (21százalék) a legnépszerűbbek, mindezt az autóiparban használják a leginkább (35százalék), de a leggyorsabban fejlődő iparág a kobotok alkalmazását illetően az elektronikai ipar, az élelmiszeripar és italgyártás.

A kollaboratív robot-kiegészítők piacának vezetője, az OnRobot szakértője a következőképpen értékeli a trendeket és a hazai helyzetet:

„A legjobban teljesítő ország a Közép-Kelet európai régióban a kiegészítők eladását tekintve Magyarország.”

– mondta Hegyi Krisztina, a cég területi értékesítési menedzsere.

„Úgy látjuk, hogy a gyártó cégek gyorsan tudtak alkalmazkodni a 2020-ban és 2021-ben történt változásokhoz. Nagyon sok kis- és középvállalkozás jutott arra az álláspontra, hogy automatizálás nélkül lemarad a versenytársaktól. Egyre bővül a kiszolgált iparágak köre is. A cégek ugyanakkor észrevették azt is, hogy a Covid járványhoz hasonló helyzetekre úgy tudnak felkészülni, ha a gyártást optimalizálják, és az emberi munkaerő mellett ipari és kollaboratív robotokat is használnak. Ahogyan azt a robotikai szövetség riportjában is látjuk, a robotokkal történő automatizálás gyors mértékben nő az egész világon. Felmerül a kérdés, hogy a robotok programozására, hogyan találunk elegendő, és megfelelő munkaerőt. Az OnRobot elébe megy ennek a kihívásnak, és a robotok programozását, illetve az applikációk optimalizációját szolgáló szoftverek fejlesztésére fektetjük a hangsúlyt a következő pár évben.”

Várakozások szerint az évi 500 000 robottelepítést 2024-re éri el a világpiac. Magyarországon továbbra is az autóipar lesz a legnagyobb katalizátora a robottelepítéseknek, de az élelmiszer- és gyógyszergyártásban is keresletbővülésre számítanak, így itthon várhatóan kétszámjegyű lesz a növekedés a következő 3 évben.

The post Robotikai boom előtt állunk appeared first on Műszaki Magazin.

Méretüknek és rugalmasságuknak köszönhetően ideális megoldásnak bizonyulnak számos folyamat automatizálására, melynek eredménye, hogy a vállalatok – méretüktől függetlenül – növelhetik termelékenységüket, emelhetik a minőséget és gyorsan reagálhatnak a változó ügyféligényekre.

Az együttműködő robotkarok („kobotok”) kiegyenlítették a mezőnyt a kis- és közepes méretű gyártóvállalkozások számára. Hagyományos ipari robotjaik alkalmazásával az automatizálás területén évtizedeken át a nagyvállalatok élvezhettek előnyt. Azonban ezeket a zömök, költséges fenntartású és komplex robotokat azzal a céllal hozták létre, hogy nagy volumenű, változatlan termelési folyamatokat szolgáljanak ki, nem pedig a low-volume/high-mix gyártást, ami a kisebb vállalkozásokra jellemző. Az együttműködő automatizálás egy sokoldalú, költséghatékony és felhasználóbarát technológia, amely szinte bármekkora méretű (és bármilyen szintű műszaki ismeretekkel rendelkező) vállalkozás számára lehetővé teszi, hogy növelje termelékenységét, emelje a termékek minőségét, és lendületesen tudjon válaszolni a változó ügyféligényekre.

Az együttműködő technológiák egyik legfontosabb jellemzője az egyszerű programozhatóság, még olyan üzemeltetők számára is, akik semmilyen robotikai ismerettel nem rendelkeznek. Ez lehetővé teszi azt, hogy a kisebb gyártóvállalatok a kezükbe vegyék az irányítást az automatizálási terveik felett, új alkalmazásokkal kísérletezzenek, majd külön-külön integrálják azokat a felmerülő igények függvényében. Az együttműködő robottechnológiában végbemenő innováció (például az EOAT-technológia) lehetővé teszi, hogy a robotok egyre több ipari feladatot végezzenek el, és ezáltal gyorsabb megtérülést eredményezzenek a gyártók számára. A biztonságos, együttműködő alkalmazások csökkentik az automatizálás költségeit, mivel az alkalmazottak bármiféle biztonsági kerítés, bonyolult programozás, illetve telepítési többletkiadások nélkül dolgozhatnak velük együtt. Az eszközök (vagy más néven végszerszámok) rugalmasak és könnyedén üzembe helyezhetők, ami azt jelenti, hogy az üzemeltetők gyorsan válthatnak a feladatok között, melyhez csak minimális átprogramozás vagy egy szimpla eszközcsere szükséges. Ezek az eszközök lehetővé teszik a robotok számára, hogy az emberi kollégáiknál pontosabban és megbízhatóbban végezzék el a feladatokat, és akár egész nap is dolgozhatnak, ami jelentősen megnövelheti a termelést. Thomas Paralt, az OnRobot üzletfejlesztési igazgatóját egyáltalán nem lepi meg a kollaboratív alkalmazások eladásaiban tapasztalható folyamatos emelkedés. Elmondása szerint a feldolgozóipar egy rendkívül változatos terület, amelyet a különböző típusú szegmensek, különböző méretű vállalatok, és az ellátási- és értékláncok különbségei tagolnak. Jelenleg a világ 10 millió gyártóvállalatának 70%-a KKV, és csak 30% rendelkezik több mint ezer alkalmazottal és folytat globális tevékenységet.

 „A KKV-k nagy része alacsony volumennel és változatos termékportfólióval dolgozik, amelyhez olyan rugalmasságra van szükség, amit az együttműködő alkalmazások képesek nyújtani, ellentétben a hagyományos ipari robotokkal, amelyek jobban megfelelnek a nagy volumenű és kismértékben változó gyártásnak”

–Thomas Paral, az OnRobot üzletfejlesztési igazgatója.

A már meglévő autóipari és elektronikai ipari lehetőségeken túl a vállalat iparágak széles körében tapasztal növekvő keresletet az együttműködő alkalmazások iránt, beleértve az e-kereskedelmet, a kiskereskedelmet és fogyasztási cikkeket, a mezőgazdaságot és élelmiszeripart, valamint az egészségügyet és a gyógyszeripart. Továbbá azt is megfigyelték, hogy az iparágon belül növekszik a digitalizálás és automatizálás felé irányuló befektetések száma a gyártás helyi és globális versenyképességének megőrzésének érdekében.

A versenyképesség fenntartása

Az értéklánc megerősítése kapcsán valamennyi gyártóvállalatnak – legyen az kis-, közepes, vagy nagyvállalat – ugyanazokkal a globális kihívásokkal kell szembenéznie: kiadások, idő és minőség. Amennyiben egy gyártóvállalat versenyképes szeretne maradni saját piacán, meg kell vizsgálniuk értékláncukat, hogy megbizonyosodhassanak arról, nem pazarolnak el értékes erőforrásokat értéktelen feladatokra. Az értéknövelő megoldások keresése a vállalat versenyképességének növelése érdekében egyúttal olyan megoldás keresését is jelenti, amely megfelel az olyan kritériumoknak, mint az alacsony működési költségek, az emelkedett termékminőség, a fokozott termelési rugalmasság, a megnövekedett forgalom és árrés, vagy a rövidebb határidők tartása.

Thomas Paral szerint az együttműködő alkalmazások a fenti felsorolás összes elemét kipipálják. Fokozzák a feladatok ismételhetőségét és csökkentik a teljes folyamat ciklusidejét, ami a termelékenység növekedését és a költségek csökkenését eredményezi.

Szerencsére hazánkban is vannak hazai lehetőségek a robot technológia implementálására, ehhez kapcsolódóan többek közt a kormány is folyamatosan támogatja a kis- és középvállalkozásokat az ipari fejlesztés területén. Ráadásul az EIT Manufacturing, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet szervezete, amely a gyártástechnológiai innovációkat támogatja – és Magyarországon is jelen van – elindítja regionális innovációs programját, a RIS-t (Regional Innovation Scheme). 2021-ben Magyarország és további 17 európai ország vállalatai összesen ötmillió euró pénzügyi támogatásra pályázhatnak.

The post Együttműködő alkalmazások kkv-k számára appeared first on Műszaki Magazin.

Szerencsére számos támogatási lehetőség kínálkozik azok számára, akik nem képesek önállóan finanszírozni a beruházást, ilyen például egy, a régióban elérhető 5 millió euró összértékű pályázat is.

Először is, miért érdemes automatizálni?

 Az együttműködő automatizálás egy sokoldalú, költséghatékony és felhasználóbarát technológia, ami mérettől és technikai szakértelemtől függetlenül lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy növeljék termelékenységüket, emeljék a termékminőséget, valamint gyorsabban reagálhassanak a vásárlói igényekre, miközben pedig – mindezeknek köszönhetően – versenyelőnyre tegyenek szert. A megfelelő kiegészítőkkel, vagy más néven End of Arm Tooling-al (EOAT-tal) felszerelt robotkarok számos feladatot el tudnak végezni, a legújabb gripperek pedig még az emberi ujjakhoz hasonló óvatosságot és pontosságot is képesek hozni, miközben gépektől elvárt ismételhetőséget és termelékenységet nyújtanak. Az új és innovatív megoldásokkal az automatizálásban érintett vállalatok egyre ellenállóbbá tudnak válni a váratlanul felmerülő követelményekkel, sőt még vészhelyzetekkel szemben is, mivel a termelés rugalmasabbá, az értéklánc pedig versenyképesebbé válik, és az alkalmazottak válláról lekerülnek a monoton, ergonómiai szempontból nem megfelelő, sőt akár veszélyes munkák. És ha mindehhez hozzáadjuk még azt is, hogy ezek az előnyök kiváló megtérülési mutatókkal is járnak, akkor inkább már azt a kérdést kell feltennünk: miért ne automatizáljunk?

Mielőtt azonban valaki belevágna az automatizálásba, először is a munkafolyamatokat szükséges megvizsgálnia. Amennyiben a low volume/high mix gyártás, az ismétlődő feladatok, valamint a gyakran változó ügyféligények jellemzik a tevékenységet, illetve növelni kívánja termelékenységét és hatékonyságát, miközben úgy szeretné csökkenteni kiadásait, hogy a gyártott termék minősége továbbra is magas és egységes maradjon, akkor az adott vállalkozás egyértelműen megérett az automatizálásra. Azonban az, hogy valaki készen áll automatizálni, önmagában még nem elegendő. Számos egyéb tényezőt is számításba kell venni, mielőtt megkezdődne a technológia bevezetése. A leggyakrabban felmerülő, első téma a finanszírozás kérdése. Az automatizálást sokan még ma is egy költséges és rendkívül hosszadalmas folyamatnak tartják, azonban ez nem is állhatna távolabb az igazságtól.

Kezdjünk el számolni

 Az automatizálásba való befektetés egy rendkívül sokrétű kérdés, de le lehet szűkíteni a döntéshozatalhoz szükséges legfontosabb tényezőkre. Először is a befektetés teljes összegét szükséges végig gondolni, beleszámolva minden jövőben felmerülő költséget is, például a rendszer kiépítéséhez szükséges kiegészítőket, az integrációval járó díjakat, illetve a későbbi karbantartási kiadásokat. Fontos tényező az, hogy az adott robotot át lehet-e könnyedén helyezni a gyár egy másik pontjára, amennyiben a gyártás azt megköveteli, mivel ezzel megspórolhatóak a gyárterület átalakításával járó hatalmas költségek. Az is fontos kérdés, hogy szükség lesz-e robotikai szakismerettel rendelkező alkalmazottak felvételére, akiknek a robotok programozása lesz a feladata. Emellett számításba kell venni a munkavállalói jólétet is, hiszen a biztonságosabb és ergonomikusabb gyakorlatok csökkenthetik az egészségügyi és egyéb biztosításokkal kapcsolatos kiadásokat is. A sorban következő szempont a növekvő hatékonyság. Amennyiben a kívánt automatizálás a nap 24 órájában képes elvégezni feladatát, akkor jelentősen csökken a termékek átfutási ideje. Végül, de nem utolsósorban egy megbízható és jól működtetett gyártósor szinte teljesen megszünteti a nyersanyagok pazarlását és a hibásan legyártott áruk számát. Érdemes tehát időt áldozni rá és végig gondolni a fenti tényezőket, hogy megbizonyosodjunk az automatizálás adott vállalat számára biztosított rövid- és hosszú távú előnyeiről.

Amennyiben nincs meg a szükséges tőke

Vajon mi a teendő akkor, ha egy gyártó már felismerte, hogy szüksége van automatizálására, és ki is számolta az ezzel járó költségeket, viszont pillanatnyilag nem rendelkezik elegendő tőkével a befektetéshez? Szerencsére számos finanszírozási lehetőség áll rendelkezésre. A fent bemutatott, pontosan meghatározható és kiszámítható rövid- és hosszú távú előnyöknek köszönhetően rendkívül kedvező pozícióból igényelhető például banki hitel, ugyanakkor nincs feltétlenül szükség a robot megvásárlására sem, hiszen számos lízing opció közül választhatnak az érdeklődők, ahogyan egyre elterjedtebbé válik az ún. Raas (Robots-as-a-Service, azaz robot, mint szolgáltatás) üzleti modell. És ez még nem minden. Mivel egyre több állami és egyéb jellegű támogatást tudnak igénybe venni a kis- és közepes méretű vállalkozások, egyre több lehetőség nyílik meg előttük. Egy hazai példa minderre az Európai Innovációs és Technológiai Intézet Magyarországon is jelen lévő gyártástechnológiai innovációkat támogató szervezete, az EIT Manufacturing által a közelmúltban elindított regionális innovációs program, melynek keretében összesen ötmillió euró támogatásra pályázhatnak a magyar, illetve további 17 európai ország vállalkozásai és szervezetei. A pályázat azoknak a vállalkozóknak szól, akik innovatív ötleteiket szeretnék megvalósítani, majd piaci érettségre fejleszteni. A pénzügyi támogatáson túl a sikeres jelentkezők tréning- és mentorprogramokon is részt vehetnek, továbbá az üzletfejlesztéshez hasznos know-how anyagokhoz hozzáférve dolgozhatnak a számukra legmegfelelőbb piacra lépési stratégiák, modellek kialakításán.

The post Itt az idő automatizálni! appeared first on Műszaki Magazin.

Az automatizálás azonban nem az egyetlen trend, amelyik nagy népszerűségnek örvend a gyártóvállalatok és egyéb ipari szektorok körében.

A robotikának kevesebb energiát kell fogyasztania a jövőben ahhoz, hogy fenn tudja tartani növekedését. Az energiafelhasználást érintő irányzatok a robotikai piac elkövetkező éveit is alakítani fogják. Ezek közül mutatjuk most be a három legfontosabbat:

1, Dinamikus energiaellátási módok: a kereskedelmi robotok ritkán dolgoznak végig ugyanazon a teljesítményszinten egy tágabb idősávban, így az energiafelhasználásuk is változtatható kell, hogy legyen.  Jelenleg a robotok jellemzően két energiatakarékos móddal rendelkeznek: készenléti és hibernált állapottal. A gyártók számára viszont hasznosak lehetnek azok a robotok, amelyek többféle energiamegtakarító móddal, vagy kevesebb energiát fogyasztó készenléti állapottal rendelkeznek. Például egy laboratóriumi együttműködő alkalmazás nem ugyanannak az igénybevételnek van kitéve a munkanap különböző periódusai során. Amennyiben lehetőség nyílik váltani a különböző energiatakarékos módok között a nap folyamán, jelentősen csökkenthető az energiafelhasználás.

2, Okos energia-monitoring: a robotikai rendszerek IoT érzékelőiknek köszönhetően valós idejű adatokkal látják el a munkáltatókat az energiafogyasztásukról. A különböző érzékelők egymással való működése kulcsfontosságú ezen a területen. Amikor egy üzemben IoT eszközök összeköttetésre kerülnek, lehetőség nyílik egyes rendszerek számára, hogy több energiát vegyenek fel a termelés növelésének érdekében, amennyiben egy másik részlegen alacsonyabb a pillanatnyi fogyasztás. Így az energiahatékonyság és a termelékenység egyaránt optimalizálható. Az anyagmozgatás például egy olyan együttműködő alkalmazás, amelyik nagy előnyt tud kovácsolni ebből a funkcióból, mivel a folyamat különböző szakaszain különféle robotikai alkalmazások dolgoznak.

3, Újszerű mechanikai folyamatok: a robotok mozgásában és más tárgyakkal való érintkezésében létrejött fejlődés következtében a gyártók ugyanazt a termelékenységet alacsonyabb energiafelhasználással kapják meg. 2017-ben a Nike olyan robotokat telepített, amelyek statikus elektromosság segítségével fognak meg tárgyakat. Ez a fejlesztés amellett, hogy növelte a pontosságot, csökkentette a gép mozgó alkatrészeinek számát, amelynek így kevesebb energiára lett szüksége. Egy ilyen megoldás leginkább azon vállalatok számára előnyösek, amelyek low mix/high volume gyártással dolgoznak, és csak korlátozott számú end-of-arm tooling-ra (EOAT-ra) van szükségük. Az ezen a területen végbemenő fejlesztések minden valószínűség szerint a hagyományos mechanikai folyamatoktól való teljes eltérést fognak eredményezni.

A robotika csökkenti a selejtes és rossz minőségű áru mértékét

Az ipari robotok megnövekedett következetességet és jobb minőséget kínálnak a gyártóvállalatok számára, amikor ismétlődő feladatokra kerül a sor. Viselkedésük kiszámítható, mozdulataik pedig pontosak. Megfelelő programozás mellett a hibaszázalék csökkentése egy olyan eredmény, aminek teljesítéséhez a robotok kiválóan alkalmasak. Ez azt jelenti, hogy magas minőségű termékeket képesek gyártani az emberi munkaerőhöz képest kevesebb eltéréssel és nagyobb konzisztenciával. A robotok csökkentik a hibák számát, így kevesebb selejt kerül gyártásra. Úgy is mondhatnánk, hogy a robotok egyszerre dolgoznak alkalmazottként és minőség-ellenőrző rendszerként. Mivel munkájuk nem jár váratlan és esetleges tényezőkkel, valamint az emberi hiba kikerül az egyenletből, a robotok tökéletesen kiszámítható termékminőséget képesek nyújtani újra és újra.

Noha sokan kizárólag a robotoknak tulajdonítanák a felsorolt optimalizálással kapcsolatos előnyöket, anélkül, hogy megemlítenék az End-Of-Arm Toolingot, azaz a robotra szerelt végszerszámokat, valójában az EOAT sokkal nagyobb szerepet játszik az automatizálási folyamatban, mint amekkora elismerést kap. Például az együttműködő robotokban rejlő teljes potenciált sokkal egyszerűbben ki lehet aknázni erő/nyomaték érzékelőkkel. Ezek az érzékelők a szükséges erő és nyomaték pontos beállítását teszik lehetővé, így maximális mértékben szabályozhatjuk a robot mozdulatait, amivel akár még a legkomplexebb folyamatok automatizálására is lehetőség nyílik.

A robotok a megújuló energiát hasznosító berendezések gyártásában is segítenek

A robotokat és az automatizálást számos iparágban alkalmazzák, beleértve az autóipart, a mezőgazdaságot, a gyártóipart, és az élelmiszeripart, de a megújuló energia szektora sem maradhat ki a sorból. A megújuló energiával foglalkozó vállalatok munkafolyamatai egyre komplexebb műszaki kihívásokat állítanak fel, ami szükségessé teszi a robotok alkalmazását az időmegtakarítás, az emelkedett termelékenység és az optimalizált teljesítmény érdekében.

Egyes megújuló energiát alkalmazó termékek kialakításának komplexitása olyan gépi szintű pontosságot követel meg, amire emberek egyszerűen nem képesek. A napenergia, szélenergia és a hidroelektromos energia a megújuló energia három legfőbb területe, ahol robotok már sikeresen telepítésre kerültek.

• Napenergia: a napenergiát hasznosító megoldások szektora robotok és automatizálás segítségével hoz meg intelligens és azonnali gyártási döntéseket, amivel csökken a munkaerő költsége, és nő a termelékenység. Az ilyen rendszerek létrehozása folyamán a robotikai automatizálás többek közt a szilícium öntvények, szilícium modulok, napelemek és szilícium ostyák gyártása során kerül alkalmazásra.
• Szélenergia: a robotika és az automatizálás nagy hatással van a szélturbina-gyártás legfontosabb szakaszaira. A robotikának köszönhetően a turbinalapátok festéséhez, csiszolásához és polírozásához szükséges idő drasztikusan, napokról órákra csökkent. A robotok és az automatizálás alkalmazása a szélerőművek szektorában elengedhetetlen, amennyiben a gyártásnak állandó minőségét kell nyújtania.
• Hidroelektromos energia: a szélturbinákhoz hasonlóan, a hidroelektromos turbinák alkatrészeinek gyártásához is használnak robotokat. A hidroelektromos turbinák egyes alkotóelemei túl nagyok ahhoz, hogy manuálisan hegesszék őket. Csakis különböző mozgástengelyekkel rendelkező rugalmas robotok képesek arra, hogy sikeresen hegesszék ezeket az elemeket.

The post A modern robotok energiahatékonyak appeared first on Műszaki Magazin.

Az együttműködő robotok telepítése elsőre akár még félelmetesnek is tűnhet, főleg, ha a potenciális felhasználó nem ismeri ezt a területet, azonban ez nem is állhatna távolabb az igazságtól.

Kinek való az automatizálás?

Előfordulhat, hogy maga a gyártó sincs teljesen tisztában azzal, hogy a gyárban mely folyamatok automatizálhatók, és hogyan is lehet elindítani a folyamatot. Tegyük fel, hogy a gyártás kis tételben, ám változó paraméterekkel történik, és nagyobb termelékenységre, maximális hatékonyságra, valamint a költségek megtakarítására van szükség. A gyártott termékeknek pedig garantáltan magas és következetes minőséggel kell rendelkezniük. Amennyiben a fentiek ismerősen hangzanak, nagy valószínűséggel Önnek is megérheti együttműködő automatizálásra váltani.

Az értéklánc fejlesztése

A legújabb könnyűsúlyú és rendkívül rugalmas együttműködő robotoknak, azaz kobotoknak köszönhetően a gyártók minden eddiginél egyszerűbben és alacsonyabb költségek mellett teremthetnek értéket és növelhetik termelékenységüket. Az okos és alkalmazkodni képes robotkarok, valamint end-effektorok (végszerszámok) telepítésével az automatizálás megteremtése csak a töredékét követeli meg annak az időnek, amire hagyományos ipari robotok esetén lenne szükség. Az együttműködő alkalmazásokat könnyedén a felhasználó igényeire lehet szabni, anélkül, hogy változtatást kellene eszközölni a teljes rendszeren. Az end-effektorok piacán megfigyelhető innováció azt eredményezi, hogy robotokkal már olyan feladatok széles köre is könnyedén megoldható, amelyre korábban nem lett volna lehetőség, így a befektetés teljes mértékben megtérül. Ha a robotkart az emberi karhoz hasonlítjuk, a robotra szerelt end-effektor az emberi kéz tulajdonságaival kell, hogy rendelkezzen. Hiszen az rendben van, hogy egy kar képes mozogni, de a kettő együtt tud tökéletes megoldást nyújtani. Mindez igaz a robotkarokra és a végszerszámokra is. A megfelelő end-effektor kiválasztásra az éppen aktuális feladattól függ, mivel különböző eszközökkel különböző alkalmazásokat lehet folytatni.

A gyártóvállalatok gyakran a munkaerőhiányhoz, vagy a szakképzettség hiányához hasonló kihívásokkal találják szembe magukat, főleg akkor, amikor éjszakai műszakokról van szó. Az együttműködő automatizálással azonban többé nem jelent problémát a szakképzett munkaerő megtalálása, mivel az együttműködő robotok fejlett kialakítása lehetővé teszi, hogy a munkát bármikor, akár este is el lehessen végezni, amivel a gyártás még rugalmasabbá válik. Az együttműködő robotikával foglalkozó vállalatok egyszerűen és gyorsan telepíthető megoldást kínálnak, rövid tanulási görbével – ami mindenképpen kevesebb időt vesz igénybe, mint az új munkatársak betanítása.

Az automatizálás az alkalmazottakra is pozitív hatással van, mivel a munkavállalók felszabadulnak az ismétlődő feladatok alól, és ezáltal több idejük marad arra, hogy a gyártók számára nagyobb értéket teremtő feladatokra koncentrálhassanak.

A sikeres automatizálás kulcsa

A sikeres, együttműködésen alapuló automatizálás megvalósítása a meglévő folyamatok teljeskörű átvizsgálásával kezdődik, majd azoknak a gyártási folyamatoknak a meghatározásával folytatódik, amelyek esetében szükség lehet automatizálására. Az együttműködő alkalmazások ideálisak a fárasztó és ismétlődő feladatok elvégzésére, ami egyben jobb és következetesebb termékminőséget is jelent. Ezek a feladatok azok, amelyek a legegyszerűbbnek, leginkább monotonnak és ergonómiai szempontból problémásnak számítanak. Azt is érdemes végiggondolni, milyen emberi érzékeket igényel a folyamat, amit automatizálni szeretnénk: látás, érintés, két kéz, vagy csak egy kéz, illetve milyen mértékben szükséges kommunikálni például más gyártógépekkel.

The post Hogyan vágjunk bele az (együttműködő) automatizálásba? appeared first on Műszaki Magazin.

Az egyetemi kutatásból előbb szabadalmaztatott ipari innováció, majd egy sikeres nemzetközi cég terméke lett. A felvásárló dán vállalat, az OnRobot a magyar szaktudásra építve nem csak hogy megőrizte, de folyamatosan fejleszti is a hazai kutató-fejlesztő csapatot.

Ha a robotkart az emberi karhoz hasonlítjuk, az end-effektorokat (robotkar végére szerelhető eszközöket) pedig az emberi kézhez, megértjük, hogy a kettő csak együtt tud tökéletes megoldást nyújtani. Ezen az elven alapul a hazai kutatók által fejlesztett HEX FORCE/ TORQUE szenzor is, amely az ipar különböző szegmenseiben használt kollaboratív robotok működését teszi még hatékonyabbá, precízebbé. Ilyen, és ehhez hasonló végszerszámokat, ún. End-of-Arm Tooling eszközöket fejleszt az OnRobot nemzetközi csapata, beleértve a hazai gárdát is.

A robotika azelőtt soha nem látott mértékben alakítja át az ipari termelés működésének jellegét, az EOAT eszközök területén végbemenő folyamatos innováció pedig új szintre emeli a kollaboratív automatizálási megoldásokat, beleértve a termelés gyorsaságát is.

„Ahogyan a gyártóipari szektor egyre inkább a low volume/high mix termelés felé halad, az egyik alkalmazásról egy másikra való gyors átállás képessége már többet jelent annál, hogy „jó, ha van”, ez mára létfontosságúvá vált.”

– mondta korábban Enrico Krog Iversen, az OnRobot vezérigazgatója.

Az eddigi sikerekben a hazai csapatnak számottevő szerepe volt

A magyar részleg a prototípus tervezésétől egészen a késztermék kivitelezéséig részt vesz a vállalat mindennapjaiban, mely bonyolult hardver (mechanikai és elektronikai) illetve komplex agilis szoftverfejlesztéseket jelent. Fejlesztéseik ebből a szempontból is egyedinek és izgalmasnak számítanak, hiszen a hasonló, hazai fejlesztői csapatok jellemzően részfeladatokban vesznek részt, nem a teljes folyamatot kísérik végig.

Az OnRobotnál dolgozó tehetséges munkatársak egy olyan kreatív közösség tagjai, amely lelkesen gyarapítja és alakítja át az együttműködő robotok gyorsan növekvő piacát. Gépész- és villamosmérnökök, mérnökinformatikusok és robotintegrátorok; 25-en dolgoznak a központban, ahol a leginnovatívabb termékeket fejlesztik. A hazai fejlesztők olyan termékeken dolgoztak, mint például az elmúlt hónapban piacra dobott VGP20 elektromos vákuumos gripper vagy az MG10 mágneses gripper. (Előbbi dinamikus és sokoldalú megoldást nyújt a nagy kihívásokkal járó, nehéz, ormótlan vagy lyukacsos felületű tárgyakkal dolgozó raklapozó műveletekhez, utóbbi pedig a gyártóipari, autó- és repülőipari alkalmazásokhoz kiváló, azonnal használható mágneses megfogó. Mindkét termék látványosan leegyszerűsíti az olyan robotikai alkalmazásokat, ahol gripperekre van szükség.)

A tavalyi évben pedig egy csiszoló és polirozó eszköz fejlesztése és piaci bevezetése volt a legnagyobb siker a budapesti központ számára. A fókusz a szoftverfejlesztéseken és a kollaboratív robotikai applikációkon van.

Szoboszlai Imre, az OnRobot Hungary Kft. kutatásfejlesztési vezetője.

“Számos izgalmas új hardveres és szoftveres termékkel folytatjuk az OnRobot ökoszisztémát és teljes folyamatot felölelő alkalmazások megvalósítását 2021-ben is. Az OnRobot budapesti fejlesztő központjában, egy jövőbe mutató területen, kreatív és összetartó közösség van, ehhez folyamatosan várjuk a robotika és automatizálás iránt érdeklődők csatlakozását. A nemzetközi, dinamikusan fejlődő cégünkben a kezdőtől a tapasztalt szakemberig mindenki számára adott a szakmai fejlődéshez és kiteljesedéshez szükséges kreatív környezet.”

– mondja Szoboszlai Imre, az OnRobot Hungary Kft. kutatásfejlesztési vezetője.

Pozitív jövőkép és célok 2021-re is

Ezen a még mindig nagyon fiatalnak számító (EOAT) piacon az OnRobot 2020-ban több új terméket is bemutatott együttműködő alkalmazások számára, 50%-kal növelte árbevételét és 2021-ben további bővítéseket tervez, ami jól szemlélteti a piac fejlődő jellegét. A koronavírus okozta járványhelyzet sem befolyásolta fejlesztéseiket, a pandémia ellenére azokat az előre meghatározott ütemterv szerint tudták folytatni, mondta Beskid Vilmos, az OnRobot Műszaki vezérigazgatója.

Beskid Vilmos, az OnRobot Műszaki vezérigazgatója.

„Együttműködő robotikai alkalmazásokhoz fejlesztett megoldásaink segítenek a gyártóknak teljes mértékben kihasználni a kollaboratív robotok előnyeit – a feladat jellegétől, robotkar típusától függetlenül. Célunk a lehető leghasznosabb eszközök fejlesztése és gyártása, amelyek a legtöbb hozzáadott értéket teremthetik a felhasználók számára, mindeközben pedig könnyű használatot biztosítanak és maximális felhasználói élményt nyújtanak.”

– mondja Beskid Vilmos.

 A vállalat aktuális, nyitott pozícióit itt lehet megtekinteni.

The post Hazai kézből a világpiacra – Pillantson be a robotikai fejlesztések kulisszái mögé! appeared first on Műszaki Magazin.

A robotika alkalmazásának egyre nagyobb térhódítása figyelhető meg különféle iparágakon belül, az olyan hagyományos területektől kezdve, mint amilyen például a gyártóipar, olyan újabb ágazatokig, mint az egészségügy, az FMCG vagy a kozmetikai szektor.

Ember és robot közötti együttműködés

Az ember és robot közti együttműködés továbbra is kiemelt trendnek számít a robotikában. Az érzékelő- és a képalkotó-technológia fejlődésével a robotok valós időben képesek reagálni a környezetükben fellépő változásokra, ami lehetővé teszi számukra, hogy biztonságosan dolgozhassanak együtt az emberi munkatársakkal azáltal, hogy automatikusan csökkentik az erőkifejtést, vagy megállnak, amikor érzékelik egy ember közelségét. Manapság már számos együttműködő alkalmazás érhető el, ilyen például az összeszerelés, a gépkiszolgálás, a hegesztés, a csavarozás, és még sok más. Ezeket az alkalmazásokat bármekkora méretű vállalkozás telepítheti, aminek köszönhetően a kis tételben történő és változó jellegű gyártási folyamatok automatizálása is életképessé válik gazdaságilag. Ez egy kulcsfontosságú tényezőnek számít a testreszabott termékeket gyártó nagyvállalatok, és a gyártóipari vállalkozások nagy részét világszerte kitevő KKV-k számára egyaránt. Az együttműködő robotikai alkalmazások új megoldásokkal szolgálnak az emberek számára azáltal, hogy megkönnyítik és támogatják munkájukat.

Egyszerű programozás

A robotgyártók továbbra is arra törekednek, hogy a felhasználói felületek minél egyszerűbbek legyenek. Amikor rövid ciklusidővel és változó feladatkörrel rendelkező gyártási folyamatokról beszélünk, a felhasználóbarát programozásnak döntő szerep jut. Ez a megállapítás különösen a mobil robotok és együttműködő alkalmazások esetében érvényes, azonban a hagyományos ipari robotok használata során is megállja a helyét. Egyre megszokottabbá válik a demonstrációs programozás, amely során az üzemeltető végigvezeti a robotot a kívánt mozdulatokon és a felhasználói felületen keresztül adja meg az erő-nyomaték értékeket. Ezek a felületek egyre intuitívabbá válnak, például azáltal, hogy hétköznapi nyelvet lehet velük használni. Ennek egyik eredménye, hogy az alkalmazottaknak nem kell, programozási ismeretekkel rendelkezniük ahhoz, hogy műveleteket hajtsanak végre. A robotgyártók emellett előre programozott alkalmazásokat is kínálhatnak, melyek paramétereit könnyedén a vásárló egyedi igényeire lehet szabni.

Okos gripperek

A szenzorok és képalkotó technológiák fejlődésének köszönhetően az end-effektorok a korábbiaknál sokkal reszponzívabb működésre képesek. Ez azt jelenti, hogy a gripperek felismerik az anyagokat, és a megfelelő erőt alkalmazzák, amikor a munkadarabhoz, vagy a nyersanyaghoz nyúlnak. Az érzékelők és képalkotó technológiák kombinációja azt is lehetővé teszi a végszerszámok számára, hogy felismerjék az emberi jelenlétet, és ennek tükrében változtassák viselkedésüket. Ezáltal képesek különbséget tenni egy munkatárs és egy tárgy között, valamint azt a műveletet hajtják végre, amire éppen szükség van, például változtatni tudják az erőkifejtést, vagy az alkalmazott sebességet, amikor egy munkatárs keze kerül a munkatérbe a várt munkadarab helyett.

Zökkenőmentes integráció / plug and play

A robotgyártók és az end-effektorok beszállítói számára az egyik legfontosabb célkitűzés a robotokkal és gyártási rendszerekkel való átfogó kompatibilitás kiterjesztése. Erre kínál megoldást például a már számos végszerszámban szereplő automatikus felismerő szoftver, amely magától létesít azonnali kapcsolatot az üzemeltetővel. A gépi eszközökbe integrált robotikai megoldások is egyre elterjedtebbé válnak, melyek lehetővé teszik azt, hogy mindössze egyetlen vezérlőegységen keresztül léptessünk életbe programozási változtatásokat. A robotok gyártási rendszerekbe való integrálása napról napra egyszerűbbé válik, annak ellenére, hogy a konkurens szabványok versengése nem feltétlenül gyorsítja az Ipar 4.0, illetve az intelligens gyári telepítés terjedését.

Felhő alapú robotika és robot, mint szolgáltatás (RaaS)

Az alkalmazott tudományok terén létrejött fejlődésnek köszönhetően a robotikában is új megoldások születnek. Az olyan csúcstechnológiás innovációk, mint a robotok teljesítményével kapcsolatos adatok távoli („felhőben való”) tárolása lehetővé teszi a gyártóvállalatok számára, hogy adatvezérelt szolgáltatásokat kínáljanak vásárlóiknak. Ide tartozik továbbá a jelentős, állásidő okozta költségeket megtakarító prediktív karbantartás, a gépi tanulás, amely az egyszerre több, ugyanazt a feladatot ellátó robot munkájából érkező felhőalapú adatokat vizsgálja annak érdekében, hogy optimalizálni tudja a robotok teljesítményét, illetve a felhő-alapú kapcsolódás, amelynek köszönhetően lízingelt robotok is megjelenhetnek a piacon (robot, mint szolgáltatás). Ez az üzleti modell számos előnnyel szolgál a KKV-k számára, mivel állótőkével nem, csak fix költségekkel jár, automatikusan telepíti a frissítéseket, és nincs szükség az üzemeltetésükhöz szakképzett robotikai technikusokra.

Ön-optimalizálás

A robotok valós időben képesek reagálni és válaszolni a külső körülményekre azzal, hogy aszerint változtatják paramétereiket, amit a helyzet éppen megkíván, mindez pedig csökkentett hibaarányhoz és magasabb termékminőséghez vezet. Emellett a képalkotó rendszerek és az érzékelők azt is lehetővé teszik a robot számára, hogy felismerje, ha egy munkadarab nem a helyes pozícióban kerül elé. A robotok különféle jeleket vesznek és dolgoznak fel munkájuk során, többek közt például a visszajelzés alapján „érzik”, hogy a végszerszámnak növelnie, vagy esetleg csökkentenie kell a nyomást polírozás közben, illetve spektrális elemzéssel bizonyosodnak meg arról, hogy a munkadarab ne rendelkezzen hegesztési hibákkal. A műveletek során begyűjtött információkkal a robotok a legoptimálisabb megoldást tudják kiválasztani munkájuk során. Ha pedig a robot digitális összeköttetésbe kerül a gyártási folyamat többi gépével, az optimalizálás a teljes folyamatra is kiterjedhet. Ezek a fejlesztések jelentős költségcsökkentést kínálnak a gyártóvállalatoknak, főleg azokban a környezetekben, ahol a lehető legmagasabb minőség teljesítése létfontosságú. (World Robotics 2020 Report)

Egy robotikai szakértő szemén keresztül

A robotika robbanásszerű fejlődése ahhoz vezet, hogy újabb és újabb megoldások jelennek meg a piacon. Olyan területeken is találkozhatunk robotok által végzett feladatokkal, ami pár éve még elképzelhetetlennek tűnt volna. Ilyen például az egyik legfiatalabb piac, az EOAT (End-of-Arm-Tooling) ágazat. Ez a folyamatosan fejlődő terület robotokra szerelhető eszközök széles választékát kínálja, a gripperektől az érzékelőkig, melyek számos alkalmazás elvégzését teszik lehetővé, beleértve a raklapozást, a gépkiszolgálást, az anyagmozgatást, és még sok más műveletet. De példaként még számos egyéb területet is említhetnék, a mobil robotoktól kezdve a mesterséges intelligencián alapuló funkciókon keresztül a humanoid robotokig, vagy akár azokat az újkeletű üzleti modelleket, amelyek a robotikai megoldások terjedését hivatottak segíteni, amilyen például a fent említett RaaS modell.

A világjárvány felhívta a figyelmet a robotika szükségességére

Noha a koronavírus-járvány következtében 2020-ban számos szektorban a jövőbeli teljesítményre is hatással lévő visszaesés történt, a robotika gyors ütemben történő technológiai fejlődésének még ez sem tudott gátat szabni. A fent felsorolt robotikai trendek segítséget nyújthatnak a vállalatoknak abban, hogy kilábaljanak a válságból, sőt, versenyelőnyre tegyenek szert, és mindezt úgy, hogy közben csökkentik a működési kockázataikat.

Ha közelről megnézzük, a járvány következményei által felállított és felerősített kihívások, mint például a be nem tervezett leállások, a fertőzésveszély, illetve a gyártási folyamatok gyors alakítása, vagy teljesen megváltoztatása, megmutatták, hogy az automatizálás által alapszolgáltatásként nyújtott rugalmasság, sokoldalúság, megbízhatóság és kiszámíthatóság most még idő- és szükségszerűbb a gyártóvállalatok szempontjából, mint valaha.

Forrás: Onrobot

The post A jövőt alakító robotikai trendek appeared first on Műszaki Magazin.

A robotok (illetve kobotok, amelyek az emberekkel együttműködésben dolgoznak) hatásosabban és költséghatékonyabban képesek kiszolgálni a gépeket, és az innovatív end-of-arm tooling (EOAT), azaz a robotkar végére rögzíthető eszközök segítségével a legtöbb gépkiszolgáló folyamatot automatizálni lehet. Miután a robotkar felveszi az érkező anyagot, elszállítja azt a géphez, ott pedig pontosan adagolja. A robot kapcsolatban áll a géppel, és így tudja, hogy az mikor végzett a megmunkálással, és mikor lehet eltávolítani a végterméket.

Az együttműködő EOAT kiegészítők telepítése gyors és egyszerű, alkalmazásuk pedig nagymértékben testre szabható, mivel a gripperek által kifejtett erő és a befogás mértéke egyaránt állítható. A hatékonyságnak és az alacsony működési költségeknek köszönhetően a vállalatok a befektetés gyors, akár pár hónap alatti megtérülésével számolhatnak. Ez az együttműködő alkalmazási megközelítés a gyártóipar valamennyi szektorán belül egyre népszerűbbé válik. Továbbá, a technológia rendkívül rugalmas és a robotikai üzemeltetőknek csak minimális képzésre van szükségük, amellyel időt és pénzt is megtakaríthatnak. Az együttműködő robotok használatának tervezésekor a legfontosabb tényező a megfelelő EOAT egységek kiválasztása. Ezek lehetővé teszik az automata karok számára, hogy különféle anyagokat mozgassanak, és ellássanak olyan alapvető feladatokat, mint például a tárgyak CNC gépbe való adagolása. A gépkiszolgáláshoz legalkalmasabb eszköz a robotok által használt duális gripper. Ezeket a robotkarok végére könnyedén rögzíthető ipari megfogókat együttműködő alkalmazások számára tervezték, beleértve a gépkiszolgálást, az áthelyező műveleteket, a csomagolást a raklapozást, és az összeszerelést.

Néhány valódi példa az automatizált gépkiszolgálásra

A fentieket figyelembe véve a japán SANMATSU az OnRobot együttműködő alkalmazásaival automatizálta széleskörű, high-mix/low-volume (HMLV) gyártását.

A magas termékváltozattal és alacsony mennyiséggel dolgozó SANMATSU gyártóvállalat hamar észrevette, hogy a társadalom részéről egyre nagyobb az igény a HMLV gyártásra, így egy eredeti üzleti modellt alakított ki, amely a kis tételben történő szerződött gyártásra fókuszál. A vállalat által középpontba helyezett megközelítés teljes mértékben a megrendeléshez igazítja a gyártást, és egyszerre egy tételre összpontosít. Viszont ahhoz, hogy a különböző méretű, alakú és funkciójú áru esetén termékenként haladva lehessen kielégíteni az ügyféligényeket, a gyártási folyamatot nem egyszer át kell alakítani. A termelés egyszerűsítéséhez és a gyártási költségek csökkentéséhez így komoly lépésekre van szükség.

A forgácsoló folyamatok hatékonyabbá tételének érdekében a vállalat két gépi eszközét egy fejlett megmunkáló központra (MK) cserélte. Az MK-nak 5 és 10 perc közti időre van szüksége ahhoz, hogy végezzen egy munkadarabbal. Ez azt jelenti, hogy minden 5-10 percben egy új egység kerül a gépbe, mivel a megmunkált tárgy elhagyja az állomást, helyére pedig egy új kerül. Az MK működése közben egy dolgozónak a közelben kell maradnia, hogy elvegye és behelyezze a munkadarabokat. A SANMATSU vezérigazgatója, Tetsuro Tanabe elmagyarázza, miért döntöttek az automatizálás mellett:

„Innovációra volt szükségünk ahhoz, hogy ki tudjuk használni az MK magas teljesítményét, és eközben csökkenteni is szerettük volna a munkaórákat. Így határoztuk el, hogy automatizált gépkiszolgálást lehetővé tevő együttműködő alkalmazásokkal fogunk dolgozni, amelyek adagolják és eltávolítják a munkadarabokat a megmunkáló központunkban.”

A megoldást az OnRobot együttműködő alkalmazása jelentette, amely során egy RG6 duális gripper zökkenőmentesen dolgozik együtt egy kobottal, ami lehetővé teszi, hogy az emberek biztonságosan dolgozhassanak annak közvetlen közelében, valamint a kezdeti befektetés is alacsony marad, mivel nincs szükség biztonsági kerítés kialakítására. 160 mm-es maximális befogásával és 6 kg-os teherbíró képességével a duális gripper különféle méretű és súlyú tárgyak kezelésére is képes. És mivel két gripperével egyszerre képes a munkadarabok adagolására és eltávolítására, az RG6 nagymértékben növeli a hatékonyságot annak köszönhetően, hogy gyorsabban képes kiszolgálni a megmunkáló központot, aminek így csökken az állásideje. Az OnRobot együttműködő alkalmazásai és a robotkar végére szerelhető gripperei nagyfokú rugalmassággal és alkalmazkodóképességgel látják el a gyárterületeket, így nagymértékben hozzájárulnak a HMLV gyártás sikeréhez. Azzal, hogy a vállalat automatizálta a megmunkáló központot érintő gépkiszolgálását, 10%-al csökkentek a gyártási költségei.

„Az együttműködő robotok és alkalmazások telepítésének igazán nagy hatása lehet, főleg azok a kis- és közepes méretű vállalkozások esetében, amelyek fejlett HMLV gyártással dolgoznak”

– vélekedett a vezérigazgató a technológiáról.

A SANMATSU gripper alkalmazása ebben a videóban tekinthető meg.

The post Miért éri meg robotokra bízni a gépkiszolgálást? appeared first on Műszaki Magazin.

A robotika azelőtt soha nem látott mértékben alakítja át az ipari termelés működésének jellegét, ami eddig nem tapasztalt üzleti lehetőséget teremthet az End-of-Arm Tooling (EOAT) piac számára.

Az iparág éllovasa, az együttműködő alkalmazások számára robot-kiegészítőket gyártó OnRobot a fentiekkel összhangban nagyszabású fejlesztéseket tervez. Miután 2019-ben az OnRobot egyrendszeres megoldással a következő szintre emelte a robot kompatibilitást, a vállalat 2020-ban négyszeresére bővíti termékkínálatát és folytatja magyarországi terjeszkedését.

A robotikai iparág úttörőit évek óta magyar szakembergárda is támogatja: több mint 25 szakember dolgozik a magyar fővárosban az odense-i központú, de globális piacot lefedő, dán OnRobot leginnovatívabb robotikai termékein.

A prototípustól a késztermékig

A dániai központ ellenére az OnRobot fejlesztéseinek meghatározó része Magyarországon, Budapesten történik (a globális teammel együttműködésben). Sőt, a vállalat legnagyobb fejlesztői bázisa a budapesti. A magyar részleg a prototípus tervezésétől egészen a késztermék kivitelezéséig részt vesz a munkában, valamint hardver és szoftverfejlesztéseken is dolgozik. Fejlesztéseik ebből a szempontból is egyedinek és izgalmasnak számítanak, hiszen a hasonló, hazai fejlesztői csapatok jellemzően részfeladatokban vesznek részt, nem a teljes folyamatot kísérik végig.

Csúcstechnológia magyar kézből

Az OnRobotnál dolgozó tehetséges munkatársak egy olyan kreatív közösség tagjai, amely lelkesen gyarapítja és alakítja át az együttműködő robotok gyorsan növekvő piacát. A hazai fejlesztők olyan termékeken dolgoztak, mint például az OnRobot RG2-FT Grippere, a világ első intelligens fogója, beépített erő- és nyomatékérzékelőjének köszönhetően képes látni és érezni is a munkadarabokat.

De a fejlesztő csapat különösen büszke arra a tudásra is, amelyet a szenzorok kapcsán tudhat magáénak. Ilyen például a HEX erő/nyomaték szenzor, amely egy emberi kéz érzékenységét és ügyességét képes visszaadni. Az érzékelővel a bonyolult polírozó, csiszoló, vagy egyéb összeszerelő jellegű feladok is könnyedén kezelhetők, melyeknél a kívánt eredmény elérése érdekében alapvető fontosságú a pontos orientáció és a kifejtett erővel kapcsolatos visszajelzés.

Az idei év egyik új sikerterméke, az OnRobot Eyes is a magyar csapat érdemei közé tartozik. Az új robot-kiegészítővel a vállalkozások 2.5D-s látással is elláthatják robotikai alkalmazásaikat. ideális tárgyak széles körének kiválogatására, a külső alak által meghatározott fém alkatrészekkel történő CNC-gépkiszolgálásra, és sok más olyan felvétel és lerakás típusú alkalmazásra, ahol fontos az orientáció.

A Budapesti központ volt a motorja annak a 2019-es nagyszabású fejlesztésnek is, amellyel megteremtették a vállalat következő termékportfóliójának alapját, valamennyi termékük közös mechanikai és elektromos felületével. Ez lehetővé tette számukra, hogy folyamatosan új termékeket integráljanak a portfóliójukhoz, miközben megőrzik a könnyű használatot és a robotok magas szintű integrációját.

A cél: Magyarország kiemelkedő kutató-fejlesztő munkahelyévé válni

Az OnRobot folyamatosan fejleszti hazai csapatát, céljuk, hogy néhány éven belül tovább bővítsék a dolgozói létszámot és egy kiemelkedően jó, motivált és profi fejlesztői csapatot alakítsanak ki, ahol mérnökök és informatikusok kihívásokkal teli és kézzelfogható, érdekes termékfejlesztéseket végeznek.

A budapesti RnD központért januártól Szoboszlai Imre felel, aki pozitívan értékeli az eddigi időszakot:

„Intenzív, kihívásokkal teli, de izgalmas és gyümölcsöző időszakon vagyunk túl. Csapatunkkal jelentős projekteket vittünk véghez, amelyek során rövid idő alatt tudtunk új, minőségi termékeket piacra dobni, remek ügyfélvisszajelzésekkel. Mivel a cél továbbra is a termékportfólió bővítése, jelenleg is értékes fejlesztéseken dolgozunk, emiatt szükségünk van a bővülésre.”

Beskid Vilmos, a cég jelenlegi CTO-ja, az RnD központ korábbi vezetője úgy véli, ha ilyen ütemben fejlődnek, az OnRobot Magyarország egyik kiemelkedő kutató-fejlesztő munkahelye lehet.

„A budapesti RnD központ kulcsfontosságú termékeket szállít az OnRobot termékportfóliójához, mindeközben pedig folyamatosan fejlesztjük a kollégák kompetenciáit a vállalat kritikus, stratégiai területein.”

– mondta Beskid Vilmos.

The post Csúcstechnológia magyar kézből appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalkozásoknak megalapozott stratégiai elképzeléssel kell rendelkezniük a robotikai automatizálással kapcsolatban, mielőtt abba belevágnának. Meg kell érteniük, hogyan kerül bevezetésre és milyen alkalmazásokat fog érinteni, fel kell vázolniuk a potenciális előnyöket és világosan át kell látniuk az egyedi költségvetési és operatív stratégiákat.

Miután a vállalkozások megválaszolták ezeket a kulcskérdéseket, az automatizálás felé vezető következő lépés még nem a robot kiválasztása lesz, hanem a megfelelő end-effektorok meghatározása, amelyek a robotra szerelve fogják automatizálni az együttműködő alkalmazásokat.

Okos eszközök okos vállalkozásoknak

A hosszú távú kiadások csökkentésétől a hatékonyabb és dinamikusabb gyártási környezet kialakításáig, az automatizált folyamatok képesek segíteni a vállalkozásoknak abban, hogy szembe nézzenek a jelenleg fennálló kihívásokkal, és végső soron versenyelőnnyel szolgálnak a konkurenciával szemben. Ez a KKV-kra és a nagyvállalatokra egyaránt vonatkozik.

Az automatizálás már nem csak a nagy volumenű gyártás esetén jöhet szóba. A kis tételben történő gyártási feladatokkal és korábbi termelési adatokkal rendelkező KKV-k előnyt tudnak kovácsolni a robotika és az EOAT terén elért újításokból, hiszen ezek alacsony költségei kimondottan kézenfekvő megoldássá teszi őket a szorosabb költségvetéssel rendelkező vállalkozások számára is.

Az automatizálás számos potenciális előnnyel jár a KKV-k számára, ideértve a nagyobb pontosságból eredő alacsonyabb egységárat, valamint a kereslet-alapú gyártás könnyed növelésének vagy csökkentésének lehetőségét. A fejlett gyártási képességek segítenek a KKV-knak abban, hogy kiemelkedjenek a mezőnyből, így piacképesebbé válnak az igényesebb gyártási követelményekkel rendelkező új ügyfelek számára is.

A megfelelő eszköz a megfelelő munkához

Érthető, ha egy automatizálásban kevésbé jártas vállalkozás elsőre úgy véli, hogy a robot számít a legfontosabb alkotóelemnek, azonban valójában az End-of-Arm tooling, vagy EOAT, az az eszköz, ami kezelni fogja az anyagot és a termékeket. Továbbá az EOAT gyűjti be azokat az adatokat, ami a robot viselkedését befolyásolja, valamint a tárgyakkal, robotokkal és emberekkel való kommunikáció is rajta keresztül történik.

Hogyan válasszuk ki a tökéletes eszközt?

Számos tényezőt kell számba venni a robot gripperek, szenzorok és eszközcserélők kiválasztása során. Mivel a modern EOAT eszközöket gyakran nem egy kimondott iparág számára tervezik, hanem egy bizonyos feladatkörre, a vállalkozásoknak olyan forrást érdemes keresniük, amely különböző gyártási szükségleteknek megfelelő robot kiegészítők széles választékát tudja biztosítani egy helyen. Ezeknek az eszközöknek a telepítéséhez és áttelepítéshez minimális időre van csak szükség, és több, valamint komplexebb működési funkciókkal rendelkeznek.

„Egy egyedileg tervezett gripper például, amely mindössze egyetlen típusú feladatot lát el egy tömeggyártási környezetben, korlátozott alkalmazhatósággal és potenciállal rendelkezik. Amikor az adott feladat, vagy a gyártás megváltozik – amire különösen gyakran sor kerül a fogyasztási cikkek esetében – a gripper használhatatlanná válik, és ki kell cserélni. Mindez lassítja a folyamatokat és növeli a kiadásokat.”

– magyarázza Vikram Kumar, az EOAT eszközök területén piacvezető OnRobot Közép- és Kelet- európai régiójának general managere.

„Ezért terveztük termékeinket úgy, hogy magas szintű rugalmasságot és szabadságot biztosítsanak a vállalatok számára. Egy rugalmas megfogó, mint például az OnRobot RG2 / RG6 grippere, könnyedén el tud látni többféle feladatot is, valamint különböző méretű és anyagú tárgyak kezelésére is képes. Sőt, az RG2 / RG6 gördülékeny, kicsomagolás utáni azonnali telepíthetősége és intuitív programozásának kombinációja körülbelül 30 százalékkal lerövidíti az üzembe helyezéshez szükséges időt. Az OnRobot Eyes eszközünkkel pedig a vállalkozások 2.5D-s látással is elláthatják robotikai alkalmazásaikat. Hiszünk abban, hogy termékeink új lehetőségeket nyitnak meg az olyan feladatok automatizálása előtt, amire korábban még gondolni sem mertünk volna.”

Minden vállalkozás számára azonban döntő fontosságú az, hogy meghatározza automatizációs céljait, és, hogy azokat az eszközöket válassza ki, amelyek elősegítik azok elérését. A megfelelő rugalmas eszközök és modern, intelligens kiegészítők csökkentik az automatizált megoldás üzembe helyezésének költségét, miközben időt takarítanak meg a telepítés és áttelepítés során, aminek köszönhetően a teljes folyamat még együttműködőbbé és inkluzívabbá válik.

További információk: https://onrobot.com/hu

The post Hogyan vágjunk bele a robotikai automatizálásba? appeared first on Műszaki Magazin.

A hagyományos egycélú ipari robotok egyre jobban háttérbe kerülnek a megfizethető, könnyen használható robotokkal és kiegészítőkkel szemben, melyeket alkalmazások széles körében rugalmasan lehet különböző feladatokkal megbízni. Mindez lehetővé teszi a gyártóvállalatok számára, hogy még nagyobb ütemben növelhessék termelékenységüket automatizációs befektetésüknek köszönhetően. Az OnRobot a népszerű 2.5D-s kamera-alapú Eyes képalkotó rendszeréhez kiadott szoftverfrissítésével tovább bizonyítja folytatólagos elkötelezettségét aziránt, hogy ügyfelei egyre több mindent tudjanak elérni.

„Az ipari automatizálás hagyományos megközelítése a terméket helyezi a középpontba, ami költséges és túlkomplikált megoldásokat tud csak nyújtani egyszerű automatizációs problémákra.” – mondja Enrico Krog Iversen, az OnRobot vezérigazgatója. „Az OnRobot egy gyakorlatiasabb, alkalmazás-központú megközelítéssel dolgozik. Ez azt jelenti, hogy vásárlóinkat könnyen használható és specifikus alkalmazási szükségletekre szabott eszközökkel látjuk el. Mindez továbbá azt is jelenti, hogy létező termékeink frissítésével lehetővé tesszük vásárlóink számára, hogy újabb és újabb területeken telepíthessék alkalmazásaikat.”

Az új funkciók között, melyek lehetővé teszik az Eyes számára, hogy minőségellenőrző és mozgó alkalmazásokban vegyen részt, megtalálható a különböző tárgyak egylépéses észlelése, a szín- és alakkeresés, valamint automatikus tájékozódási pont kalibrációs eszközök, melyeket a mobil robotkialakítások ciklusidejének felgyorsításáért hoztak létre.

„Az OnRobot büszke arra, hogy valódi párbeszédet folytat ügyfeleivel, valamint arra, hogy a megfelelő agilitással és gyorsasággal képes reagálni ezekre a párbeszédekre az új kiadásokon és termékfrissítéseken keresztül.” – mondja Iversen. „Vásárlóink megosztották velünk, hogy nagyon kedvelik az Eyes könnyű használhatóságát, viszont örülnének neki, ha új, általános minőség-ellenőrző feladatokra szabott funkciókat is kapnának. Az Eyes frissítése most megadja ezt a funkcionalitást is.”

Az új vizuális ellenőrzőképesség csökkenti a ciklusidőt és gyorsítja a megtérülést

Az Eyes új ellenőrző funkciója lehetővé teszi a rendszer számára, hogy szín- és körvonal-felismerés alapján könnyedén rendszerezzen, ellenőrizzen, vagy válogasson rendezetlen tárgyakat – ami meghaladja a legtöbb konkurens képfelismerő rendszer képességit. Ennek a felismerő-rendszernek nem kell betanítani a munkadarabokat, hiszen az üzemeltető által megadott, színnel és mérettel kapcsolatos információk alapján megtalálja a tárgyakat. Az Eyes ellenőrző funkcióival például CNC gépek által megmunkált tárgyakat lehet vizsgáltatni, vagy éppen fröccsöntött egységek túlzott, vagy elégtelen kitöltését lehet ellenőriztetni. Az eszközök a manuális ellenőrzésekben is segíthetnek: az üzemeltető beállítja a kamerát és az ellenőrző programot, manuálisan egy munkadarabot helyez a látómezőbe, és elvégezteti az ellenőrzést. Ehhez robotra sincs szükség.

A frissítés lehetővé teszi a felhasználók számára többféle tárgy ún. „one-shot” felismerését is, mely során a rendszer mindössze egy kép alapján képes kiválogatni az összes megfelelő munkadarabot. Ez csökkenti a komplexitást a felhasználók számára, eközben pedig javítja a ciklusidőket. A frissítés olyan eszközöket is tartalmaz, amelyekkel egyes munkadarab típusokat lehet kiválasztani, valamint a gripperek paramétereit is meg lehet adni.

Szemeket kapnak a mobil robotok

Az Eyes figyelemre méltó eszköztárába bekerült a „Landmark” tájékozódási pont funkció is, ami lehetővé teszi azt, hogy könnyedén mobil robotokhoz és kocsikkal, tálcákkal, raklapokkal rendelkező kialakításokhoz lehessen telepíteni az Eyes-t. A Landmark funkcióval egyszerűen be lehet programozni mobil robotokat, hogy állomásról állomásra járjanak, mely során a felhasználó által megadott tájékozódási pontok mutatják nekik az utat. Ezeket a tájékozódási pontokat egyes robotműveletek indítására is lehet alkalmazni: például, amikor az Eyes észleli a munkadarabokkal válogatáshoz megpakolt mobil kocsi érkezését a munkaterületre, könnyedén átválthat a felvétellel és lerakással járó programjaira.

„Egyre több gyártóvállalat gondolkozik robotkarok mobil platformokra való telepítésében számos gyári és raktári alkalmazás kapcsán. Az új frissítésünk megadja a lehetőséget vásárlóink számára, hogy az Eyes-on keresztül megadják a látás képességét mobil robotjaiknak, és mindezt anélkül, hogy feláldozzák a könnyű használhatóságot, amely termékeinket igazán vonzó lehetőséggé teszi a különböző méretű gyártóvállalatok számára.”

– foglalta össze Iversen.

The post Frissítés Eyes képfelismerőkhöz appeared first on Műszaki Magazin.

Az új OnRobot Screwdriver perceken belül üzembe helyezhető, illetve funkcióváltást követően átállítható. A beépített intelligens funkciók, többek között a pontos nyomatékbeállítás és beágyazott tengelyvezérlés, leegyszerűsítik a programozást, valamint növelik a termelékenységet és a megtérülést, miközben javítják a minőséget.

Az OnRobot, az együttműködő alkalmazások eszközeinek gyártója, bejelenti intelligens, azonnal használható Screwdriverének kiadását, amellyel a gyártók az összeszerelési folyamatok széles skáláját automatizálhatják gyorsan, egyszerűen és rugalmasan. Ez régen várt könnyítés a gyártók számára, akik szívesen automatizálnák az ismétlődő, nem ergonomikus és gyakran következetlen manuális csavarhúzási folyamatokat, akik számára azonban gondot okoz a tipikus, több darabból összeálló csavarhúzási rendszerek integrálása és programozása.

Az OnRobot Screwdriver programozása rendkívül egyszerű, hiszen csak a megfelelő csavarhosszt és nyomatékot kell megadni a bármely fejlett robot betanító távvezérlőjén megtalálható felhasználói felületen. A pontos nyomatékvezérlővel és a beágyazott tengellyel az OnRobot Screwdriver automatikusan kiszámítja a következetes, pontos csavarhúzáshoz szükséges sebességet és erőt. A Screwdriver képes felismerni a helytelen csavarhosszt, ami által javulhat az általános minőség és csökkenhet a selejtek száma.A Screwdriver egyedi „z-tengelyének“ segítségével a szerszám a csavarokat magába húzza és automatikusan behajtja, amint a robotkar a megfelelő helyzetbe kerül, ezzel csökkentve a robotkar mozgását és egyszerűsítve a programozást. Az akár 35 mm hosszú csavarokat mozgás közben a Screwdriver teljes egészében visszahúzza, amíg a csavarozási művelet biztonságosan el nem kezdhető, tovább növelve a szerszám együttműködési képességeit.

A Screwdriver csavarméretek széles körét kezeli M1,6-től M6-ig, akár 50 mm csavarhosszig. Egyszerű programozásával és könnyen cserélhető fúróhegy rendszerével a Screwdriver gyorsan, perceken belül átváltható másik csavarméretre, -hosszra vagy gyártósorra, ezzel csökkentve az állásidőt és javítva a termelékenységet.

Enrico Krog Iversen, az OnRobot elnök-vezérigazgatója szerint:

„Jelenleg ez az egyik legfejlettebb termékünk. Egy olyan automatizált csavarhúzó szerszámot terveztünk, amely felhasználóink számára leegyszerűsít egy rendkívül bonyolult eljárást, ezáltal költséghatékonyabbá és könnyebbé téve a gyártók számára az előrelépést a jól kihasznált üzemidő, a termelési eredmények, a következetesség és a minőség terén.”

A Screwdriver a következő megbízható és intuitív funkciókat tartalmazza:

• Beágyazott tengely a pontosság és könnyebb programozás érdekében
• Precíz nyomatékszabályozás 0,15 Nm és 5 Nm között
• Kezelt csavarméretek M1,6-től M6-ig, akár 50 mm csavarhosszig
• Elérhető csavaradagolók
• ESD-védelem az elektronikai szerelvényekhez
• Rögzítés az OnRobot Quick Changerrel

A Screwdriver kompatibilis az OnRobot díjnyertes egyrendszeres megoldásával, azaz a legfejlettebb robotkarok és egyéb OnRobot termékek között egyesített mechanikai és elektronikai interfészt biztosító platformmal. Legújabb bővítésének köszönhetően a One System Solution már az ABB Robotics és a Hanwha Precision Machinery robotjaival is integrálható. Ezeknek a robotoknak a felhasználói már kihasználhatják bármely OnRobot-termék egységesített mechanikai és elektronikai interfészét az egyszerűbb integráció és gyorsabb megtérülés érdekében.

The post Plug-and-play intelligens Screwdriver appeared first on Műszaki Magazin.