“A jelenlegi gazdasági helyzet egyik legnagyobb kihívása a felmerülő problémákra adott válaszreakciók hatásának kiszámíthatatlansága. Ez a fajta bizonytalanság pedig rányomja a bélyegét a vállalatvezetők döntéseire, illetve az árak alakulására is. Az árakat befolyásoló tényezők mögött megbújó folyamatok megismerése segíthet a megfelelő döntési stratégia dolgozásában” – hívja fel a figyelmet Borzák Péter az INSPYRE ügyvezetője.

Árakat növelő tényezők

Az egyik ilyen tényező, a távoli munkavégzési formának köszönhetően, az amerikai technológiai cégek nagyszámban való megjelenése a kelet-európai piacon, amellyel tovább emelték az egyébként is feszes informatikai munkaerőpiac béreit, illetve beszerzési árait. Ennek következtében pedig a hazai cégeknek már nemcsak a hazánkban jelenlévő multinacionális cégekkel kell versenyeznie a szakképzett, tehetséges munkaerőért, hanem egyik pillanatról a másikra a Szilícium-völggyel is. Mindez pedig a forint gyengülésével párosulva önmagában is hatalmas árnövekedést indukál.

A munkaerőpiacnál maradva Európa legnagyobb IT nearshore piacai az orosz, belorusz és ukrán piacok voltak, amelyek a háború közvetlen hatásai miatt, illetve a bevezetett szankcióknak köszönhetően, gyakorlatilag megszűntek, ezzel pedig szintén felhajtották az árakat. Természetesen az infláció árgerjesztő hatását sem hagyhatjuk figyelmen kívül, amely ezen a területen magasabb bérigényként jelentkezik. A közelmúlt hazai gazdaságot érintő intézkedései közül a kata, mint egyszerűsített adózási forma, korlátozása szintén árnövelő tényezőként hat, hiszen nagyon sok IT szakember szabadúszóként dolgozott, így a más vállalkozási formára való áttéréssel járó magasabb adóteher növelni fogja a beszerzési árakat.

Az IT piacot ért hatások teljes körű megismerése érdekében a fentiekben részletezett tényezők mellett érdemes megvizsgálni az árcsökkenést okozó komponensek mögött rejlő eseményeket, folyamatokat is.

Árcsökkentő tényezők

A jelenleg is zajló világgazdasági események alapján már nem az a kérdés, hogy a lesz-e recesszió vagy válság, hanem az, hogy mikor és az mekkora mértékű lesz. Egy ilyen időszakban pedig a cégek visszafogják a nem termelő beruházásokat, amely pedig csökkenő keresletet, és ezáltal csökkenő árakat eredményez. Magyarországon az állami megrendelések számottevő súlyából kifolyólag a jelenlegi költségvetési szigor is hűti a piacot.  Árcsökkenést eredményeznek továbbá a hatalmas technológiai cégek, mint a például a Netflix, Google, Facebook, esetében már az amerikai piacon elkezdődő fűnyírószerű elbocsátási hullámok, amelyek az eddigi tapasztalatok alapján 3-5 hónappal később éreztetik hatásukat a hazai IT piacon.

“Összeségében jelenleg ezek a hatások ismertek, ezekről lehet tudni, és egyedül csak a bizonytalanság biztos. Az viszont egyértelműen látszik, hogy egyáltalán nincs könnyű dolga annak, aki mostanság próbál egy több éves informatikai projektre bármilyen költségvetést tervezni. Ez pedig nagyban megnehezíti megrendelői oldalon a költségek tervezését, szolgáltatói oldalon pedig a vállalkozások hosszútávú stabil működésének biztosítását.”

– emeli ki Borzák Péter.

The post Vihar az IT piacon appeared first on Műszaki Magazin.

A másnapi árak a hónap első két hetében még a 150-250 €/MWh sávban mozogtak, majd az orosz gázszállítások csökkentését követően az ár 367 €/MWh-ra is felment – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) júniusi villamosenergia-piaci jelentésében.   

Az öt legnagyobb piac (német, francia, angol, olasz, spanyol) aggregált villamosenergia-fogyasztása júniusban 1,8%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Legnagyobb mértékben (-4,2%) a német fogyasztás csökkent.

Az öt legnagyobb piac termelése 0,7%-kal csökkent, amely leginkább a francia termelés visszaesésének tudható be. A francia havi órás átlagos termelés több mint 19%-kal esett vissza, ezen belül a nukleáris termelés 27%-kal lett alacsonyabb, a földgázalapú pedig több mint a másfélszeresére nőtt az előző év ugyanazon hónapjához képest. A német egységek leállásával kiegészülve az öt országban együttesen 23 százalékkal csökkent a nukleáris termelés. A kieső nukleáris termelést a fosszilis termelés helyettesítette: a szén és gázerőművi termelés egyaránt 19 százalékkal emelkedett.

A hazai bruttó fogyasztás júniusban összességében 3,5%-kal csökkent az előző év ugyanezen hónapjához képest. A fogyasztás ugyanakkor ugrásszerűen megnőtt a hónap utolsó napjaiban, ami a hónap végi extrém meleg időjárásnak tudható be.

A rendelkezésre álló hazai termelőkapacitások nagysága májushoz képest júniusban további 6%-kal csökkent. A szűkösebb kapacitások ellenére ugyanakkor a hazai átlagos órás termelés 1,5%-kal volt magasabb, mint májusban. Érezhetően nőtt a megújulók átlagos órás termelése, ami 17%-kal volt nagyobb, mint az előző hónapban. A naperőművi termelés júniusban 19-én érte el a maximumát, 1765 MW-os értékkel.

A részletes jelentés a MEKH honlapján olvasható.

The post Júniusban az európai irányba történő orosz gázszállítások csökkentése növelte a villamos energia árát appeared first on Műszaki Magazin.

Negyedéves gyorsjelentésével együtt közölte a Siemens, hogy kilép az orosz piacról. A német technológiai vállalat már a háború kirobbanásakor megállított minden új üzletszerzésre vonatkozó tevékenységet és nemzetközi szállítást Oroszországba, a mostani döntéssel pedig minden ipari tevékenységét leállítja.

Roland Busch, a vállalat elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy az ipari tevékenység leállításáról szóló döntést nehéz volt meghozni a munkatársak és a hosszú távú ügyfélkapcsolatok miatt egy olyan ország vonatkozásában, ahol a vállalat 170 éve aktív. A Siemens az Ukrajnában folyó háború kirobbanása óta humanitárius segítséget nyújt annak elszenvedői számára.

A nemzetközi helyzet ellenére jól teljesít a Siemens

A negyedéves gyorsjelentés pénzügyi részéből kiderül, hogy az Oroszország elleni gazdasági szankciók, a Covid-járvány jelentette komplex környezet ellenére is jól teljesít a vállalat. A január 1. és március 31. közötti időszakban 16%-kal nőtt a bevétel, mely meghaladta 17 milliárd eurót. A digitalizációra, az automatizációra és a fenntarthatóságra összpontosító megrendelési állomány 32%-kal bővült, 20,9 milliárd euróra. A profit 1,7 milliárd euróra rúgott. A vállalat egyúttal megerősítette korábbi várakozásait: a 2022-es pénzügyi évre 6-8% közötti árbevételbővülést vár. A Siemens 2021-ben 62,3 milliárd euró árbevételt ért el.

A vállalat jelenleg 309 000 embert foglalkoztat világszerte.

The post Kilép a Siemens az orosz piacról appeared first on Műszaki Magazin.

Fedor elnevezését (oroszosan: Fjodor) a Final Experimental Demonstration Object Research (Végső Kísérleti Szemléltető Tárgykutatás) angol kifejezés rövidítéséből nyerte, alapvetően egy távirányítással őt navigáló ember mozdulatait képezi le egyidejűleg, de korlátozott autonóm cselekvésre is képes. Az android az űrállomás fedélzetén tartózkodó Alekszandr Szkvorcov kozmonauta és a földi irányító központban tartózkodó egyik kezelő mozdulatait másolja le küldetése alatt. Ennek a robottípusnak az űrben használandó változata a Skybot F-850-es elnevezést kapta.

Fedor 184 centiméter magas, felszereltségétől függően 106-160 kilogramm súlyú és 20 kilogramm hasznos teher hordozására alkalmas. Képes járni, emelni, kormányozni, kúszni-mászni és felborulás után önállóan talpra állni. Fedort fokozatosan bővülő mesterséges intelligenciával is ellátják majd.

The post Skybot F-850 robonauta appeared first on Műszaki Magazin.