Az együttműködés keretében az egyetem hallgatói és a pénzintézet szakértői közösen folytatnak kibervédelmi kutatásokat a pénzügyi visszaélések megelőzése és védelmi megoldások fejlesztése érdekében. A kutatások eredményei később beépülhetnek az OTP informatikai rendszereibe, szolgáltatásaiba.

A labor megnyitó ünnepségén Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora köszöntőjében rámutatott, hogy az ELTE a hazai felsőoktatásban a kiváló kutatóegyetemi hagyományok letéteményese, amely azért tudott több évszázadon át sikeresen bővülni és fejlődni, mert mindig is képes volt a megújulásra és nyitott a társadalmi igények, az innováció iránt. Az ELTE és az OTP együttműködése ennek egy újabb jó példája, nem csak azért, mert általa az ipari igények megjelennek az oktatásban és kutatásban, hanem azért is, mert a KIBERLAB az Informatikai Kar, valamint az Állam- és Jogtudományi Kar részvételének köszönhetően jól hasznosítja az interdiszciplináris együttműködésekben rejlő innovatív potenciált.

„A kiberbiztonság fontosságát nem lehet túlbecsülni. A kiberkockázatok azonosítása és kezelése mára az egyik legfontosabb feladat a szervezetek életében, így ez többé nem kizárólag IT biztonsági kérdés, hanem a szervezetek üzleti stratégiájának szerves részét kell képeznie. Épp ezért tartottuk fontosnak, hogy e területek kutatásába már a legfiatalabb programozókat is bevonjuk, illetve az eredményeket beépítsük fejlesztéseinkbe”

– nyilatkozta Bucsek Gábor, az OTP Bank Informatika és Bankbiztonsági Igazgatóságának ügyvezető igazgatója.

Kozsik Tamás, az ELTE Informatikai Kar dékánja elmondta, hogy az Informatikai Kar ipari partnereivel olyan kölcsönös előnyökön alapuló együttműködéseket valósít meg, amelyek nagy hozzáadott értéket képviselnek mindkét fél számára. Az ELTE-OTP KIBERLAB megalakulása egy jelentős lépés ezen az úton, amennyiben a kibervédelem, pénzügyi biztonsági rendszerek területén szolgáltat innovatív megoldásokat az Informatikai Kar tudásbázisára építve. A komplex, stratégiai együttműködési modell lényege azonban túlmutat a vállalati K+F+I megbízás teljesítésén, hiszen a megoldások fejlesztésében az Informatikai Kar hallgatói is részt vesznek, akik képzésük részeként így egyedülálló vállalati tapasztalatot és gyakorlati képességeket sajátítanak el. Várhatóan diplomamunkák, doktori disszertációk sora születik majd a KIBERLAB témáiban, de az együttműködés nem elhanyagolható hozadékaként az egyetemi kutatók szakmai horizontjának szélesedése, élvonalbeli publikációk megjelenése is prognosztizálható.

A kutatólaborban az idei tanév második félévében 18 hallgató dolgozik, 11 kutatási témakörön.

Ezek közé tartozik az adathalászatot azonosító kibervédelmi módszerek kidolgozása és validálása, valamint a mesterségesintelligencia-alapú, nagy nyelvi modellű (LLM) rendszerek biztonsági szempontjainak a vizsgálata. A vizsgált területek felölelik napjaink legizgalmasabb informatikai kihívásait, mint az adathalászat megakadályozása, a mesterséges intelligencia alkalmazása a kiberbiztonság területén, a nagy nyelvi modellek biztonsági kérdései, a posztkvantum kriptográfia vagy a nyílt forráskódú penteszt eszközök alkalmazásának biztonsági kérdései. A megcélzott eredmények nemcsak az ELTE IK és az OTP bank, hanem az egész magyar társadalom hasznára fognak válni – részletezte a KIBERLAB szakmai feladatait Kovács Attila, a labor szakmai vezetője, az ELTE Informatikai Kar professzora.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kiberbiztonsági labort alapított az ELTE és az OTP appeared first on Műszaki Magazin.

Ez azért fontos, mert a létező mesterséges intelligencia alkalmazások leginkább angolul működnek, a magyar modellt létre kell hozni, hogy az MI megfelelően tudjon magyar nyelvű szöveges és audio adatokkal dolgozni.

Magyarul “beszélő” mesterséges intelligencia

Csányi Péter, az OTP vezérigazgató-helyettese az Infotéren tartott előadásában először arról beszélt, hogy az OTP milyen szerepet játszik Magyarország technológiai előrelépésében. Szavai szerint a bankok ma már technológiai vállalatként tekintenek magukra és versenytársaikra, egyes területeken sajt fintech cégeket hoztak létre. Az OTP menedzsmentje néhány hete fogadta el a bank digitális stratégiáját, amelyben az alkalmazkodóképesség megteremtésére fókuszálnak.

Nem félünk attól, hogy fel kell vennünk a versenyt technológiai cégekkel

– mondta Csányi Péter.

Az MI a technológiai fejlesztések egyik legkompetitívebb területe, szorosan összefügg az írott és beszélt nyelvvel. A technológiai vállalatok nem dolgoznak „niche” nyelveken, csak leginkább angolul, ezért az OTP célja, hogy betöltse ezt az űrt, és magyar, illetve az OTP régiós országainak nyelvén is létrehozzák a mesterséges intelligencia alkalmazásához szükséges nyelvi modulokat.

A BANK FELVÁLLALJA A HAZAI MI KUTATÁS FEJLŐDÉSÉNEK ÜGYÉT, AZ ITM-MEL KÖZÖSEN JELENTŐS ERŐFORRÁSOKAT FEKTETNEK EGY OLYAN MESTERSÉGES INTELLIGENCIÁRA SZABOTT SZUPERSZÁMÍTÓGÉP MEGALKOTÁSÁRA, MELLYEL EGY ÚGYNEVEZETT GPT3-AS SZINTŰ NYELVI MODELLT HOZNAK LÉTRE.

A szuperszámítógép 37,5 petaflop számítási teljesítményű lesz, 40 terabyte memóriával, ami később akár többszörösére is bővíthető. A szuperszámítógép segítségével olyan adatkereséseket, összegzéseket, elemzéseket lehet megtenni, ami szöveges elemzést igényel. Töredékére csökkenhetnek az átfutási idők, gyorsítani és pontosítani lehet a döntéselőkészítést.

A kapacitást rendelkezésre fogják bocsátani az egyetemek, kutatók, akár vállalatok számára, amelyek növelni kívánják a versenyképességüket. Erről Csányi Péter Palkovics Lászlóval írta alá szándéknyilatkozatot.

Magyar MI startégia

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter „Mesterséges intelligencia és adatpolitika” címmel tartott nyitóelőadást az Infotér Konferencián a bejelentést megelőzően. A miniszter az előadásában elmondta, hogy az információ megosztása a hatalom, nem csupán maga az információ. Az adatok felhasználására startégiát kell építeni, a miniszter a magyar MI stratégiát mutatta be.

A digitális gazdaság a fenntartható növekedésből és a bővülő foglalkoztatásból is kimagasló mértékben részesül Magyarországon. A további fejlődést, a magyar versenyképesség tudásalapú megerősítését megalapozó számos terület épít a digitalizáció eddigi eredményeire, egyebek mellett olyan jövőorientált területeken is, mint az 5G, az adatgazdaság vagy a mesterséges intelligencia.

A mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek kiaknázására a jogi, támogatói környezetet is létre kell hozni. Az adatpolitikának több aspektusa van, ilyen az adatvédelem, a közadatok kérdése, és a magánadatok hasznosítása is.  A közadatok hasznosítása érdekében létrehozták a törvényi hátteret, a nemzeti adatvagyon ügynökséget.

2018-ban létrehozták a MI koalíciót, és Magyarország mesterséges intelligencia a stratégiáját, 2019-ben a mesterséges intelligencia akciótervet. Az MI startégia keretében létrejött a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont NATUK, mely az adatgazdaság beindításáért felel, illetve a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumot (MILAB), mely a K+F tevékenységet fogja össze, az alkalmazások ösztönzésére pedig az MI Innovációs Központot hozták létre. A MILAB-ban az MI mélytanulás, a természetesnyelv-feldolgozás, a gépi érzékelés, az orvosi egészségügyi és biológiai területen, szenzorok, IoT és távközlés területén végeznek K+F tevékenységet, illetve a mesterséges intelligencia biztonsági kérdéseivel, adtavédelemmel is foglalkozik a szervezet.

A MI koalíció egy sandboxot is üzemeltet, ahol a kollektív tudást tárolják, tesztelik az alkalmazásokat.Az adatok feldolgozáshoz eszköz, infrastruktúra is kell, illetve a szabályozási etikai keretet is fejlesztik, itt is haladnak előre a miniszter szavai szerint.

Forrás: Portfolio

The post Nagy bejelentést tett az OTP és az ITM: magyarul beszélő szuperszámítógépet épít Magyarország appeared first on Műszaki Magazin.