Magyarország 75 legmeghatározóbb, száz főnél több műszaki szakembert foglalkoztató gyártó- és termelővállalat felsővezetőinek személyes megkérdezésén alapuló felmérés viszont arra is rámutat velük kapcsolatban, hogy a munkába álló fiatalok felületes műszaki tudása, a proaktivitásuk hiánya és a tapasztalatlanságuk még mindig jelentős plusz terhet, képzési kötelezettséget ró az őket alkalmazó vállalatokra.

Iparágtól függetlenül, ritka ma Magyarországon az olyan cég, amely nem alkalmaz pályakezdő mérnököket. A EJMSZ és Tech People kutatásának elkészítése során megkérdezett vállalatok ¾-e úgy látja, hogy a felsőoktatásból kikerülő új mérnök generáció egyértelmű erőssége a nyitott szemléletmód, a lendület, a technológiák iránti érdeklődés, a modern gondolkodás és az innovatív szemlélet. Mindezekhez társul még pozitívumként a határozottságuk, az önérvényesítési képességük, a tanulási vágyuk, a kreativitásuk és a fokozott teherbírásuk. Valamint azt sem szabad elfelejteni a mai huszonévesek kapcsán, hogy jóval otthonosabban mozognak az informatikában, aminek köszönhetően az IT-tudásuk is biztos alapokon nyugszik, és ez a munkában mindenképpen a javukra írandó.

A serpenyő másik oldalán viszont akadnak jócskán fejlesztendő készségek, képességek. A pályakezdő mérnökök esetében az egyik legnagyobb kihívás, a kutatásba bevont vállalatok felsővezetőinek tapasztalatai szerint, hogy nem elég alaposak a műszaki ismereteik. Kétségtelen, hogy rengeteg elméletet sajátítottak el az egyetemeken, de ez még nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban is megállja a helyét a tudásuk. A válaszadók döntő többsége úgy látja, hogy a tapasztalatok hiánya miatt nincs meg a diplomás fiatalok nagyobb részében a kritikus gondolkodás képessége, emiatt sokszor lefagynak, ha egy elébük kerülő problémára az általuk már ismert technikák, megközelítések alapján kidolgozott megoldásuk nem működik. Ez részben abból fakad, hogy a gyakorlati tapasztalatok híján nem alakult ki bennük az a strukturált gondolkodás, ami mentén a sémáktól elrugaszkodva, a helyzetet egészében átlátva próbálnának megoldásokat keresni a fennálló műszaki kihívásra. Hasonlóképpen hiányzik a legtöbb pályakezdő mérnöknél a csapatban való működés képessége, a transzparens kommunikáció mind szóban, mind írásban, illetve nincs használható technikájuk a konfliktusok feloldására, kezelésére sem.

A kutatásba bevont vállalati szakemberek abban viszont megosztottak voltak, hogy a fiatalok idegennyelvtudása mennyit fejlődött az elmúlt években. Vannak szektorok, ahol inkább erősödést tapasztaltak a cégek, míg sokhelyütt, főleg, ahol a specifikus terminológiákban is jártasnak kell lenni, még mindig elégedetlenek a pályakezdő mérnökök nyelvhasználatának szintjével, minőségével. Az általános tapasztalat az, hogy a szövegértésük általában erős, de a beszéd, az önkifejezés más nyelveken még elég gyenge lábakon áll.

Eltérően ítélik meg az egyetemekről kikerülő diplomások szakmai tudását is a cégeknél. Abban van leginkább egyetértés, hogy az elméleti tudásuk jó, de az ismereteik gyakorlati használhatósága alacsony. Főként azok elavultsága miatt, ezért is szorgalmazzák a vállalatok az egyetemekkel való szorosabb együttműködések kialakítását.

Az EJMSZ szintén úgy látja, hogy hogy az érdekelt felek együttműködése adhat valódi megoldást a jelenlegi helyzetre, valamint a munkába álló fiatalok készségeinek, képességeinek fejlesztése hozhat majd érdemi javulást a munkaadók számára. Ez utóbbihoz szeretne a Szövetség támogatást nyújtani egy olyan – szabadon választható kurzusként felvehető – tantárgy bevezetésével, amely a szervezetben, vagy szűkebb csapatban való eredményes működés mibenlétét ismerteti meg a diákokkal. A kurzus elvégzésével a diákok készségszintűvé fejleszthetik az olyan kompetenciáikat, mint az önismeret és önvizsgálat, az asszertív kommunikáció, az önérvényesítés és a konfliktuskezelés. Az EJMSZ ezzel kíván egy olyan megoldást kínálni, mely – a kutatásban fellelhető információk alapján is – mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal érdekét szolgálja.

Fotó: Bosch

The post Pályakezdő mérnökök a hazai nagyvállalatoknál appeared first on Műszaki Magazin.

Az ismereteik javarészt megvannak arról, hogy mit kellene tenniük ahhoz, hogy piacképes mérnökké váljanak, de a rájuk váró feladatok megoldásához szükséges képességek, készségek még rendszeresen fejlesztésre szorulnak – derül ki az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) és a vezető európai munkaerő-közvetítő vállalat, a Tech People legfrissebb, 2021. májusában készített közös kutatásából, amely Magyarország 75 legmeghatározóbb, száz főnél több műszaki szakembert foglalkoztató gyártó- és termelővállalat felsővezetőinek személyes megkérdezésén alapul. A felmérés rámutat, hogy a műszaki felsőoktatás hatékonyságát, a piacra lépő friss mérnökök munkára való alkalmasságát javítandó a cégeknek és az egyetemeknek a jelenleginél jóval szorosabban kellene együttműködniük, mert a fiatalok a legmodernebb technológiákat, gyártási folyamatokat, illetve a projektmenedzsment szemléletet, az eredményes csapatmunkát és az egyéni döntéshozatal felelősségét kizárólag vállalati környezetben ismerhetik meg igazán.

„Jobban állunk, mint pár éve, de még messze az ideális állapot a hazai mérnökképzésben. Javult a pályakezdők nyelvtudása, a motiváltságuk, megalapozottabb az elméleti tudásuk, erősödött az informatikai hátterük, viszont a többség még mindig híján van a releváns szakmai tapasztalatoknak, gyakorlati tudásnak, így a problémamegoldó- és kooperációs képességük, a munkához való hozzáállásuk is fejlesztendő, ami sokszor azzal jár, hogy a belépés után 6-9 hónappal mondhatjuk egy-egy pályakezdő mérnökről, hogy tudásuk elérte a piacképes szintet, így a saját szakterületén teljes értékű munkát képes végezni az adott cégnél.”

– emeli ki Berkó Bence a kutatást végző egyik fél, a Tech People szakértője, aki a nehézségek okait részben oda vezeti vissza, hogy az egyetemeken zajló oktatás tárgyi, személyi és költségvetési okokból nem képes lépést tartani a gyártó- és termelővállalatoknál zajló fejlődéssel.

A felmérés rámutat, hogy a műszaki felsőoktatás ma is a lehető legmagasabb szintű elméleti tudással igyekszik felvértezni a hallgatókat, akik azonban a diplomaszerzés után szembesülnek azzal, hogy a meglévő tudásuk sokszor nem konvertálható át gyakorlati jártasságra valódi vállalati környezetben. Emiatt, a kutatásba bevont vállalati mérnökszakemberek egybehangzó állítása szerint egész korán meg kellene ismertetni a fiatalokat azzal, hogy a vállalati környezet ma mit vár el egy mérnöktől, legyen szó informatikai, építőipari, elektronikai, gépgyártó, vagy más gyártó-termelő szektorról. Az Ipar 4.0 korába lépve a naprakész tudással rendelkező, a trendeket követő szakemberekre van és lesz szükség, emiatt Magyarországon is másképpen kell a jövő mérnökeit felkészíteni az előttük álló szakmai kihívásokra – állítják egybehangzóan a megkérdezettek.

A válaszadó szakértők az egyetemek és a vállalatok szorosabb kooperációjában látják a hazai mérnökképzés-színvonal emelésének lehetőségét. Ennek keretében az egyetemek és a vállalatok olyan együttműködésekre léphetnének egymással, amelyek révén jobban felismerhetők és fejleszthetők lennének az oktatók és hallgatók most még hiányos gyakorlati ismeretei. A felsőfokú intézmények részéről ez megkövetelné, hogy tanáraik és diákjaik számára biztosítsák a továbbképzést, az önfejlesztést úgy, hogy a vállalatoknál vagy az egyetemi képzés keretében a vállalatok képviselőinek segítségével ismerhessék meg a legújabb technológiákat, megoldásokat, folyamatokat, és ezekkel frissíthessék lexikális tudásukat. Másrészről a cégeknél a saját, gyakorlati-fókuszú képzéseik és gyakornoki programjaik során hangsúlyosabbá kell tenni a hozzájuk érkező, tanulni vágyó fiatalok körében a szakmai ismeretek megosztása mellett az olyan készségek fejlesztését is, mint a csapatmunkában való részvétel támogatása, a prezentációs készségek fejlesztése, az önálló projektfeladatok biztosítása, vagy a vállalaton belüli proaktív kommunikáció elősegítése. Az EJMSZ pont emiatt – felismerve ezt a szükségletet – is egy olyan, saját tantárgy létrehozásán dolgozik, amely ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztését célozza meg.

A kutatásba bevont megkérdezettek többsége azt is kiemelte, hogy a fiatal mérnökök nyelvtudását – mint az egyik leginkább szükséges készséget – azzal lehetne erősíteni, ha bizonyos szakismereteket átadó interaktív egyetemi órák, vagy foglalkozások idegen nyelven zajlanának, így mindenki rá lenne szorítva arra, hogy ne az anyanyelvén fejezze ki a gondolatait, javaslatait.

A mérnökök rugalmasabb, a piaci igényekre szabott képzését azért is látják egyre sürgetőbbnek és indokoltnak a vállalatokat képviselő válaszadók, mert a következő évek ipari trendjei még inkább azt vetítik előre, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése, a globális digitalizáció, a virtualizáció, a robotika fejlődése és az automatizálás teljesen átformálja a gyártó- és termelővállalatok működését. Ezek a folyamatok már zajlanak, és olyan szakembereket követelnek, akik gyorsan, hatékonyan adaptálják a különböző helyzeteket, kreatív problémamegoldók, valamint képesek folyamatosan megújulni, fejlődni.

Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség és a Tech People közös online, vállalati kutatása 2021. májusában készült.

The post 6-9 hónap alatt lesz piacképes mérnök a pályakezdőkből egy friss kutatás szerint appeared first on Műszaki Magazin.