A projekt megvalósítása 2023.01.01. – 2026.03.31. között történt. A támogatási időszak alatt a támogatás összege 149.925.600,- Ft, a támogatás mértéke 80,75%, a teljes pályázati projektösszeg 185.661.600,- Ft volt.

A projekt célja és jelentősége:

A kariotipizálás olyan diagnosztikai eljárás, amely lehetővé teszi élőlények kromoszómáinak számbeli vagy strukturális rendellenességeinek azonosítását. A folyamat egyik legnagyobb erőforrásigényű része a mikroszkópos felvételek manuális feldolgozása, amely jelentős szakértői munkaidőt és tapasztalatot igényel. Projektünkkel ezt a manuális képfeldolgozási terhet felhő alapú mesterséges intelligencia (MI) segítségével automatizáltuk, ezzel támogatva a citogenetikai laborok mindennapi működését, valamint a gyorsabb és egységesebb kiértékelést.

Eredmények:

A projekt keretében egy MI-alapú képfeldolgozó rendszer készült el, amely a kariotipizálás során alkalmazott mikroszkópos képek feldolgozását automatizálja. A rendszer a legmodernebb technológiákra épít, többek között:

• Önfelügyelt tanulásra, amely csökkenti a nagy mennyiségű, manuálisan annotált tanítóadat iránti igényt.
• Generatív versengő hálókkal (GAN) előállított képi tanítóanyagokra, amelyek hozzájárulnak a képfeldolgozás pontosságának növeléséhez és a ritkább mintázatok jobb kezeléséhez.

A megoldás felhő alapú környezetben került kialakításra, biztosítva a robusztus működést és a rugalmas hozzáférést. A fejlesztés során a rendszert citogenetikai laborok szakértő felhasználói teszteléssel és validálással támogatták, ami hozzájárult a gyakorlati alkalmazhatóság és megbízhatóság erősítéséhez. A projekt részeként létrejött egy oktató és demonstrációs platform is, amely a kromoszómaképek összehasonlítására épülő feladatokon keresztül segíti az orvostanhallgatók és citogenetikusok szakmai fejlődését, a kariotipizálás alapjainak elsajátítását és gyakorlását.

Az elkészült MI-alapú rendszer közvetlenül alkalmazható a citogenetikai diagnosztikai gyakorlatban és valós értéket teremt mind a laboratóriumi munkafolyamatok támogatásában, mind az oktatás területén. A vállalat távlati célja annak biztosítása, hogy a megoldás hosszú távon is hatékonyan járuljon hozzá a diagnosztikai és képzési folyamatok fejlesztéséhez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mesterséges intelligenciával segített kariotipizálás alapú orvosi diagnosztika appeared first on Műszaki Magazin.

A pályázó cégek nemzetközi szakmai és üzleti hálózatok részévé válnak, ami új együttműködések előtt nyitja meg az utat. A közös projektek során a vállalatoknál olyan működési és projektmenedzsment gyakorlatok alakulnak ki, amelyek hosszabb távon erősítik a versenyképességüket.

Az iFood Élelmiszer Klaszter évnyitó rendezvényén az iparági szereplők a digitalizáció, az Ipar 4.0 és a közvetlen európai uniós források lehetőségeiről osztották meg tapasztalataikat. A program egyik kiemelt eseménye az „EU-s projektek belülről – hogyan lesz az ötletből nyertes pályázat, és ez miért jó egy magyar kkv-nek?” című pódiumbeszélgetés volt, ahol Szabó Berta, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter menedzsere saját és kamarai kollégái gyakorlati tapasztalatait osztotta meg.

Az EU-s pályázatok jellemzően nemzetközi konzorciumokban valósulnak meg, ahol több ország vállalatai, kutatóintézetei és szakmai szervezetei dolgoznak együtt. A vállalkozások így olyan nemzetközi szakmai és üzleti hálózat részévé válhatnak, amelyhez egyébként nehéz lenne hozzáférni, vagy amelyet önállóan nehéz lenne kiépíteni.

A kisebb kkv-k gyakran egy nagyobb integrátor vállalat projektjéhez csatlakozva kapcsolódnak be ezekbe a partnerségekbe. Az ilyen projektek nemcsak a kapcsolatrendszert bővítik és a piaci pozíciót erősítik, hanem a sikeres pályázat megvalósítása során a vállalatok működésére is hatással vannak: strukturáltabb folyamatokat, mérhető célokat és teljesítménymutatókat vezetnek be, és erősítik a projektmenedzsment szemléletet a szervezeten belül.

A nemzetközi projektekben való részvétel felkészülést igényel. Fontos, hogy a vállalat rendelkezzen olyan kollégával, aki idegen nyelven – jellemzően angolul – részt tud venni a partneri és konzorciumi egyeztetésekben és a projektmunkában. Már a pályázat beadási szakasza is jelentős időt és odafigyelést igényel. A kezdeti energiabefektetés azonban megtérül: ha a vállalkozás elkészíti a szükséges cég- és szervezeti bemutatókat, technológiai és folyamatleírásokat, valamint projekt- vagy kutatási koncepcióit, a későbbiekben jóval könnyebben tud újabb pályázatokban részt venni.

Egy-egy nemzetközi kutatás-fejlesztési pályázat megnyerésének esélye általában 10% alatt van. Ennek oka egyrészt a nagy verseny, mivel a hazai források csökkenése miatt egyre több szervezet pályázik nemzetközi programokra. Másrészt csak olyan innovációk kaphatnak támogatást, amelyek valóban kiemelkedőek és jelentős hatással bírnak. Ezért érdemes törekedni arra, hogy minél jobban megfeleljünk a pályázat értékelési szempontrendszerének és az esetleges első sikertelenségek után is próbálkozzunk újra.

Egyes közvetlen EU-s források magasabb támogatási intenzitást biztosítanak, miközben az adminisztráció és az elszámolási folyamat folyamatosan egyszerűsödik, a projektmegvalósítás pedig átlátható szabályok és kiszámítható határidők mentén zajlik.

A tapasztalatok szerint sok szervezet a megjelenő pályázati lehetőségekhez igazítja tevékenységét ahelyett, hogy hosszú távú célok mentén tervezne. Ez rövid távon bevételt hozhat, de kockázatos: ha a pályázati források elapadnak, a vállalkozás könnyen piaci bevétel nélkül maradhat. Ezért a pályázatoknak a vállalkozás stratégiáját kell szolgálniuk – nem a pályázathoz kell projektet keresni, hanem a projekthez érdemes megtalálni a megfelelő pályázati forrást. Legoptimálisabb projekt az, amire azt mondja a cég: „pályázat nélkül is megcsináltam volna”.

Gyakorlati tanácsok vállalkozásoknak

Az EU-s pályázatok iránt érdeklődő vállalkozások számára több lépés segítheti a sikeres részvételt:

• Végezzék el először a „házi feladatot”: erősítsék meg szervezetüket, építsenek vállalati kultúrát, és határozzák meg piaci igényekre épülő stratégiájukat. Ehhez keressenek pályázati forrást – ne fordítva.
• Azonosítsák és védjék a vállalkozás kulcsértékeit, akár szellemi tulajdonvédelmi eszközökkel.
• Kapcsolódjanak be a támogató szervezetek hálózatába – például az NKFIH, a Nemzeti Innovációs Ügynökség, az Enterprise Europe Network vagy a helyi kamarák programjaiba –, és térképezzék fel a számukra releváns pályázati lehetőségeket, kérjenek ezen szervezetektől segítséget (általában díjtalan). A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara munkatársai várják a megkereséseket a een@pbkik.hu e-mail címen.
• Regisztráljanak nemzetközi partnerkereső platformokra, és kezdjenek aktívan projektpartnereket keresni. Pl. Funding & Tenders, EDF Partner Tool.
• A pályázati folyamatban kevésbé tapasztalt vállalkozások számára a pályázatíró szakértők bevonása is komoly előnyt jelenthet.

Végezetül érdemes megemlíteni, hogy az EU-s projektek világába jó belépési pontot jelenthetnek az úgynevezett cascade funding lehetőségek. Ezek kisebb léptékű, gyorsabban elérhető – gyakran voucher jellegű – támogatások, amelyekkel a vállalkozások első tapasztalatokat szerezhetnek nemzetközi pilot projektekben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hogyan lesz az ötletből nyertes EU-s pályázat? appeared first on Műszaki Magazin.

Tehetséges fiatalok jövőt formáló ötleteit várja Magyarország két vezető innovatív nagyvállalata: idén harmadik alkalommal hirdetik meg a BoschxRichter Ipari Innovációs Díjat a hazai egyetemisták, főiskolások számára. A pályázattal arra ösztönzik a diákokat, hogy új szemlélettel, kreatív, építő ötleteikkel formálják a gyógyítás és a közlekedés jövőjét.

A verseny a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. egyedülálló együttműködésének fontos pillére. A 2024-ben indított díj célja, hogy innovatív gondolkodásmódra, a mindannyiunk jövőjét érintő kihívások azonosítására és egyedi, friss koncepciók kidolgozására inspirálja a diákokat.

Fenntartható megoldások a Z-generációtól

A BoschxRichter Ipari Innovációs Díjat az elmúlt két évben olyan előremutató megoldások kapták, melyek egy-egy fontos probléma feltárásával a jövő egészségügyét és mobilitását tehetik hatékonyabbá. A nyertes pályamunkák többek között a demencia kezelését, a pontosabb gyógyszeradagolást, a mellékhatások egyszerűbb feltérképezését, és egy gyakori nőgyógyászati betegség korai otthoni felismerését tűzték célul. A fenntartható mobilitás területén pedig a kidobásra ítélt termékek újrahasznosítása, az önvezető technológia kiterjesztése, a hatékonyabb és zöldebb nagyvárosi tömegközlekedés, vagy a veszteséghő árammá alakítása került fókuszba a díjnyertes pályázatokban.

Jelentős díjazás és szakmai mentorálás a legjobb megoldásokért

A 2026. évi BoschxRichter Ipari Innovációs Díjra a felsőoktatásban tanuló diákok február 16. és május 14. éjfél között jelentkezhetnek egyéni és csoport kategóriákban. Egy, a jövőt jelentősen befolyásoló kihívást, és annak gyakorlatban is megvalósítható megoldását kell kidolgozni az egészségügy vagy a mobilitás területén. A pályázatokat írásban kell benyújtani a www.boschxrichter.hu weboldalon.

A díjazott egyéni indulók 1 millió forint, a maximum három fős csapatok pedig tagonként 500 ezer forint pénzjutalmat kapnak. A nyerteseket a szervezők szakmai mentorálással és nagyvállalati know-how-val is segítik. A díjazottaknak emellett lehetőségük van arra, hogy pályaművüket a BoschxRichter Innovátorok Napján a szakmai közönség előtt mutassák be 2026 szeptemberében. A pályázat további részletei a www.boschxrichter.hu oldalon olvashatók.

A nyertes pályaművekről 2026-ban is rangos zsűri dönt, olyan elismert szereplők részvételével, mint Polgár Judit olimpiai bajnok, nemzetközi sakknagymester, Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. Csoportszintű PR, CSR és kormányzati kapcsolatok főosztályvezetője, Dr. Lendvai Balázs, a Richter Gedeon Nyrt. Farmakológiai és gyógyszerbiztonsági kutatási főosztályvezetője, a Semmelweis Egyetem Richter Tanszékének vezetője, Bodó Teodóra, a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója Magyarországon és az Adria régióban, valamint Pótsa Mátyás, a magyarországi Bosch csoport innovációs ökoszisztéma vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A jövő nem vár: innovátorok új generációját keresi a Bosch és a Richter appeared first on Műszaki Magazin.

A bCAlytics rendszer felhasználóbarát módon, egyszerűen integrálható meglévő automatizálási környezetekbe, így hatékony döntéstámogatást biztosít a gyártás minden szintjén. A jelenleg piacon elérhető ipari adatgyűjtő rendszerek gyakran nehezen konfigurálhatók és magas költségűek, emellett sok esetben nem támogatják a különböző gyártmányú ipari vezérlő (PLC) vagy robot párhuzamos használatát. A támogatás felhasználásával lehetőség nyílik egy rugalmas, széleskörű kompatibilitással bíró és költséghatékony megoldás fejlesztésére

A fejlesztés egyik legfontosabb újdonsága a generatív mesterséges intelligencián alapuló interaktív felület, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók természetes nyelven kérdezzenek rá a termelési adatokra, és a rendszer emberi nyelven értelmezhető választ adjon. Ez a megoldás új szintre emeli az adatértelmezést, és megkönnyíti az ipari döntéshozatalt.

A fejlesztés tehát, nemcsak a baseClass Automation Kft. és meglévő ügyfelei számára kínál megoldást, hanem szélesebb körben, magyarországi és nemzetközi automatizálási cégek számára is releváns, versenyképes alternatívát nyújt.

Projekt címe: bCAlytics adatgyűjtő, feldolgozó és döntéstámogató rendszer kifejlesztése ipari célgépekhez

Támogatási program: Széchenyi Terv Plusz – DIMOP_PLUSZ-1.1.2/A-24

Pályázati azonosító: DIMOP_PLUSZ-1.1.2/A-24-2025-00288

Támogatás összege: 34 399 328 Ft
Kedvezményezett: baseClass Automation Ipari Automatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság

Megvalósítás helyszíne: 2049 Diósd, Ipar utca 20.
Projekt várható befejezése: 2026.11.30.

További információ kérhető:

Dr. Reskó Barna

Elérhetőség (+36204959894, barna.resko@baseclass-automation.com, Honlap elérhetőség: https://www.baseclass-automation.com/)

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post bCAlytics adatgyűjtő, feldolgozó és döntéstámogató rendszer kifejlesztése ipari célgépekhez appeared first on Műszaki Magazin.

A pályázatok beadási határideje 2026. február 27. 14.00 óra.

A korábbi évektől eltérően 2026-ban Lendület-pályázatot azok a tehetséges fiatal kutatók nyújthatnak be, akik 40 év alattiak, PhD-fokozatukat 2016. január 1. és 2022. december 31. között szerezték meg, már sikerrel pályáztak rangos hazai vagy nemzetközi pályázatokra, és csoportvezetőként még nem részesültek Lendület-támogatásban.

Azok a fiatal kutatók is beadhatják pályázatukat, akik az Európai Kutatási Tanács (ERC) valamelyik kiválósági pályázatára 2023. január 1-jét követően beadott pályázatukkal eljutottak az értékelés második fordulójáig, de nem részesültek támogatásban, és ugyancsak megfelelnek a korhatárt és a PhD-fokozatot érintő feltételnek. A gyermekek után továbbra is igényelhető korkedvezmény.

A megpályázható támogatás maximális összege átlagosan évi 60 millió forint.

A benyújtandó pályázati anyag formai követelményeinél újdonság, hogy a pályázat kutatási tervének két részből kell állnia: az 1. rész a kutatási projekt rövid bemutatása, a 2. rész a tervezett kutatási projekt teljes futamidejére vonatkozó részletes leírás, továbbá a pályázói nyilatkozat kibővült a mesterséges intelligencia használatára vonatkozó résszel. Fontos, hogy a megadott formai követelményeket és terjedelmi korlátokat be nem tartó pályázatot érdemi vizsgálat nélkül elutasítják.

A Nemzeti Kutatási Kiválósági Program EXCELLENCE vagy HIGHLIGHT támogatását 2025-ben elnyerő kutatók 2026-ban nem részesülhetnek Lendület-támogatásban.

Egyéb megkötések: egy kutató egyszerre csak egy támogatott Lendület-kutatócsoportnak lehet résztvevője vagy vezetője; a Lendület-támogatás futamideje alatt életvitelszerűen Magyarországon kell tartózkodnia; a pályázat benyújtásakor rendelkeznie kell MTMT-azonosítóval és az MTMT-ben naprakész adatokkal.

A Lendület-támogatás csak egyszer nyerhető el.

Forrás: Magyar Tudományos Akadémia, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az MTA 2026-ra meghirdeti Lendület Program pályázatát appeared first on Műszaki Magazin.

A modern gyártástechnológia egyre nagyobb mértékben támaszkodik kollaboratív robotokra (kobotokra), amelyek képesek emberi munkatársakkal együttműködni biztonságosan és hatékonyan. Az ilyen rendszerek fejlesztése során kulcsfontosságú, hogy a robotok végeffektora, azaz a robot „keze”, megfeleljen a szigorú biztonsági és funkcionális követelményeknek. A “Kollaboratív Végeffektor” projekt célja egy olyan eszköz megalkotása volt, amely megfelel az ISO/TS 15066 (2016) szabvány előírásainak, miközben maximalizálja a hatékonyságot a gyártási folyamatok során.

Miért fontosak a kollaboratív végeffektorok?

A kobotok sikerének kulcsa az ember-robot interakcióban rejlik. Azonban ahhoz, hogy ezek a robotok biztonságosan működhessenek közvetlen emberi jelenlétben, érzékelniük kell a környezetüket, reagálniuk kell a hirtelen eseményekre, és minimalizálniuk kell az esetleges sérülési kockázatokat. A végeffektorok fejlesztése ezen kihívások kulcsfontosságú része, hiszen ez az eszköz valósítja meg a fizikai kapcsolatot a robot és a kezelendő tárgy vagy maga az ember között.

A projekt és annak élenjáró megoldásai

A “Kollaboratív Végeffektor” fejlesztésének fő célja egy olyan moduláris eszköz létrehozása, amely könnyen integrálható a különböző ipari alkalmazásokba, miközben biztosítja az optimális teljesítményt és biztonságot. A projekt keretében a következő kulcstechnológiák kerültek kidolgozásra:

• Erőérzékelő rendszerek: Az integrált erőérzékelők segítik a robotokat abban, hogy pontosan szabályozzák az alkalmazott erőt, elkerülve az emberi munkatársak vagy a kezelendő tárgy sérülését.
• Puha és rugalmas anyagok: A végeffektorok burkolatához és munkafelületeihez használt anyagok csökkentik az ütközések káros hatásait.
• Gyors moduláris csatlakozók: Ezek lehetővé teszik a végeffektor gyors cseréjét és testreszabását a különböző alkalmazási forgatókönyvekhez.

Az ISO/TS 15066 szabvány szerepe

Az ISO/TS 15066 (2016) az ipari kollaboratív robotok biztonsági szabványait határozza meg. Ez a dokumentum pontosan leírja azokat a paramétereket, amelyek mentén egy robot biztonságosan együttműködhet emberekkel, beleértve az ütés és nyomás értékeit is, amelyeket az emberi test még károsodás nélkül kibír.

A projekt során a fejlesztési csapatunk gondosan figyelembe vette ezeket az előírásokat, biztosítva, hogy az új végeffektor minden tekintetben megfeleljen a szabvány elvárásainak.

1.  kép zárt állapot

A projekt során elvégzett szakmai feladatok eredményei

1 Irodalomkutatás

A projekt előkészítési szakaszában a szükséges szabványok beszerzése és tanulmányozása történt meg. Az elvégzendő feladatok szempontjából az alábbi szabványok bizonyultak relevánsnak:

ISO/TS 15066:2016 – Kollaboratív robotok biztonsági követelményei

MSZ EN ISO 10218-1:2016 – Ipari robotok biztonsági követelményei (1. rész)

MSZ EN ISO 10218-2:2016 – Robotrendszerek és összehangolásuk (2. rész)

MSZ EN ISO 13849-1:2016 – Gépek biztonsága, vezérlőrendszerek tervezési alapelvei

ISO/TR 20218:2018 – End-effektorok biztonságos kialakítása

ISO/TR 20218:2017 – Kézi terhelésű állomások biztonságos tervezése

A szabványok alapján a projekt specifikus követelményeit és tervezési irányelveit azonosítottuk.

2 Tervezési alapok és prototípus tervezés

A tervezési szakaszban az end-effektor biomechanikai hatásait, valamint a burkolat kialakításának követelményeit vizsgáltuk. A burkolat célja az ütközési erők minimalizálása és a biomechanikai előírások betartása volt. A tervezés során a következő szempontokat vettük figyelembe:

Erőhatások és biomechanikai követelmények: A burkolatnak el kell oszlatnia az ütközési erőket, minimalizálva a sérülés kockázatát.

Geometriai optimalizálás: A hexagonális és gömbfelületű burkolatok alkalmazásával a felületi nyomás csökkenthető.

Mozgatás és vezérlés: Az aktuátorok számának minimalizálásával egyszerűsítették a vezérlést, amely csökkentette a költségeket és növelte a megbízhatóságot.

Az első prototípus egy UR3 e-series robotra készült, amely kis mérete és alacsony tömegközéppontja miatt optimális választás volt.

3 Prototípus tervezés

A prototípus tervezése során a fő cél a “rough design” elkészítése volt, amely lehetővé tette az alkatrészek méretének és tömegének előzetes meghatározását. Az alkatrészek 3D nyomtatással készültek, amely gyors iterációkat és költséghatékony hibakezelést tett lehetővé. A tervezés során az alábbi megállapításokat tettük:

A burkolat és a kinematikai lánc összeszerelhetősége érdekében két elemből álló burkolatot terveztünk.

Az aktuátor és a burkolat közötti kapcsolat optimalizálása csökkentette a mozgó alkatrészek számát.

Az elsődleges tervezési cél az egyszerű gyárthatóság és alacsony költségek biztosítása volt.

4 Prototípus gyártáselőkészítés és gyártás

A prototípus gyártását 3D nyomtatással kezdtük meg. A gyártási folyamat során számos technikai kihívást azonosítottunk:

Nyomtatási hibák: Szálanyag beégése, rétegek közötti kohézió hiánya és nagy felületű termékek felhajlása jelentették a leggyakoribb problémákat.

Karbantartási igények: A nyomtatók 50-60 üzemóra után rendszeres karbantartást igényeltek.

A munkahenger kiválasztásánál az SMC eszközt használtuk, amely kis mérete és nagy merevsége miatt ideális volt a feladathoz.

5 Összeszerelés

Az összeszerelési szakaszban a nyomtatott alkatrészek illeszkedési problémáit azonosítottuk és javítottuk. Az első prototípus tapasztalatai alapján a következő módosításokat végeztük el:

A furatok méretét növeltük a könnyebb szerelhetőség érdekében.

Az alkatrészek illesztéseit átterveztük, hogy minimalizáljuk a mechanikai hibákat.

2. kép működés közben

6 Erőmérő kalibrálás

Az erőmérők kalibrálásához speciális szerszámokat fejlesztettünk, amelyek lehetővé tették a pontos beállítást. A mérési adatok alapján meghatároztuk az erőmérők által mért értékek terhelési paramétereit. A kalibrálás során az etalon sablonok szélességi értékeit variáltuk, hogy pontos mérési sorozatot hozzunk létre.

7. Prototípus terv fejlesztése

A prototípus összeszerelése során több problémát azonosítottunk, amelyek a szerelést és programozást nehezítették:

A megfogó hatásvonalai és az erőmérő tengelyei nem estek egybe a robot belső szenzorainak tengelyével. Ez elforgatott TCP (szerszámközéppont) és COG (tömegközéppont) értékekkel való számolást igényelt volna, ami bonyolította volna a programozást.

Túlzsúfolt belső szerelési helyek és az egy hengerrel mozgatott mechanika okozta beállítási problémák.

Ezek megoldására:

Egy extra mozgató hengert terveztünk az ajtó mozgatásához, amely függetlenítette a megfogó Z irányú mozgását az ajtó nyitásától.

Egyszerűsítettük a szerkezetet, csökkentve az alkatrészek számát, és több helyet biztosítottunk a beépítéshez.

A szenzortartó kereten további optimalizálásokat végeztünk.

8 Teljesítmény- és erőhatárolás számításai és módszereinek vizsgálata

A szabványok, különösen az EN TS 15066 műszaki előírás, részletes útmutatót nyújtanak a kollaboratív robotok biztonsági követelményeiről.

A vizsgált módszerek:

Biztonsággal összefüggő leállításfelügyelet

A robot mozgását érzékelők (fényfüggöny, területszkenner) segítségével állítjuk meg, mielőtt az ember a veszélyes zónába lépne.

A védőtávolságot az ISO TS 15066-2016 és az MSZ EN ISO 13855-2010 szabványok alapján számítottuk.

Sebesség- és elkülönítés-ellenőrzés

A robot sebessége dinamikusan változik az ember távolságától függően.

Kézi vezérlés

Az operátor egy vezérlőeszközzel lassú sebességgel irányíthatja a robotot.

Teljesítmény- és erőhatárolás

Az ember-robot érintkezés megengedett, ha az nem okoz fájdalmat. Az EN ISO TS 15066-2016 határértékeket ad meg az ütközési erőkre.

Kvázi statikus ütközések esetén a robot mozgását úgy kell tervezni, hogy a megállási út kisebb legyen, mint az érintett testrész deformációja.

Tranziens ütközések során a robot és az ember közötti mozgási energia elnyelését vizsgáltuk.

9 Mérőelektronika beállítása

A mérőelektronika konfigurációját a Pi Mach II szoftverrel végeztük. Az alapbeállítások (pl. eszköznév, IP-cím) után a digitális output kapcsolási értékeit határoztuk meg. A hiszterézis értékeit az egyes limitekhez igazítottuk, hogy az outputok az elvárt módon működjenek.

10 Robot konfiguráció

Az applikáció megfelelő működéséhez az Universal Robot konfigurációját az alábbiak szerint végeztük el:

Megfogó paraméterei: Tömeg, tömegközéppont, ki- és bemeneti jelek.

Biztonsági beállítások: Mozgási és sebességkorlátok, biztonsági bemeneti jelek.

Modbus kommunikáció: A robot és a külső eszközök közötti jelek rögzítése.

Tesztjeink azt mutatták, hogy az azonnali fékezés elengedhetetlen a gyors reakciók kiváltásához.

11 Megjelenítő és kiértékelő szoftver

Az erőmérő szenzorok adatainak valós idejű rögzítésére és megjelenítésére új szoftvert fejlesztettünk, mivel a korábbi UR Log Viewer nem tudta kezelni az összes szükséges adatot. Az RTDE (Real-Time Data Exchange) interfészen keresztül Python nyelven gyűjtöttük az adatokat, amelyeket valós időben jelenítettünk meg.

A burkolat súlya alapterhelést jelentett a szenzorokon, ezért a programban folyamatosan nulláztuk az értékeket, hogy kompenzáljuk ezt a hatást.

Eredmények és jövőkép

A “Kollaboratív Végeffektor” projekt már most számos érdemi eredményt hozott, beleértve egy prototípus sikeres tesztelését, amely bizonyította a rendszer hatékonyságát és biztonságosságát. A következő lépés az ipari partnerekkel való szorosabb együttműködés, hogy a végeffektor valódi gyártókörnyezetben is bizonyíthasson.

A fejlesztés nemcsak az ipar, hanem a kutatás és az oktatás számára is értékes, hiszen az innovatív technológiák hozzájárulhatnak a kobotok további fejlődéséhez, miközben elősegítik a biztonságos ember-robot együttműködés elterjedését.

Záró gondolatok

A “Kollaboratív Végeffektor” projekt bizonyítja, hogy a jövő ipari technológiáinak kulcsa az innováció, a biztonság és az emberi igényekre való odafigyelés. A robotok és emberek közötti hatékony együttműködés nemcsak a gyártási folyamatokat forradalmasíthatja, hanem az általános munkahelyi környezetet is biztonságosabbá és produktívabbá teheti.

A B&O Kft. a projektet a Széchenyi 2020 program keretében meghirdetett Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék” felhívásának a keretében valósította meg, GINOP-2.1.2-8-1-4-16-2018-00618 azonosító szám alatt.

Szerző: Óvári Attila, tulajdonos, ügyvezető, vezető kutató

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kollaboratív robotok és az új generációs végeffektorok appeared first on Műszaki Magazin.

Az üzem a vállalat egyik legnagyobb, egyedi megrendelésre termelő létesítménye Európában, és a cég legújabb, SF6-mentes középfeszültségű kapcsolóberendezése, az RM AirSeT fő európai gyártóközpontja.

November 6-án, a Green Future Conference-en adták át a HuGBC idei Zéró Karbon Díj pályázat nyerteseinek az elismeréseket. A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat Dunavecsén felépült okosgyára új építés kategóriában nyert díjat.

A Zéró Karbon Díj célja, hogy elismerje a zéró karbonkibocsátás iránti elkötelezettséget, és inspirációt nyújtson mindannyiunk számára. A szervezők idén öt kategóriában – szemléletformálás, épületüzemeltetés, új építés, felújítás, diplomadíj – várták a pályázatokat.

A Schneider Electric május végén adta át ünnepélyesen a 28 ezer négyzetméteres új gyárát Dunavecsén. A DSPS a társaság egyik legnagyobb, egyedi megrendelésre termelő létesítménye Európában, és a cég legújabb, SF6-mentes középfeszültségű kapcsolóberendezése, az RM AirSeT fő európai gyártóközpontja.

Az üzem megvalósítása során a gyártási hatékonyságot növelő intelligens megoldások alkalmazása mellett kiemelt figyelmet fordítottak a fenntarthatóságra. Az építési hulladékot és a különböző csomagolóanyagokat szelektíven gyűjtötték és szállították el az építkezésről. Az üzemben a hűtés-fűtésről geotermikus rendszer gondoskodik. A gyárban összesen 28 000 m2-nyi tetőn telepítettek napelemet, mintegy 1180 MWh/éves teljesítménnyel. Öntözésre és a mosdókhoz pedig az összegyűjtött esővizet használják.

Azokhoz a kijáratokhoz, ahol teherforgalom van, ún. légzsilipeket telepítettek, a kamiondokkoló állomásokat energiahatékony módon alakították ki úgy, hogy elkerüljék a hőveszteséget. A festési folyamathoz használt porszóró előkezelőből származó hulladékhőt a terület fűtéséhez hasznosítják újra, a felfűtött levegőt pedig az előgyártásokban.

Az öltözőkben, mosdókban, tárgyalókban, irodákban jelenlétérzékelő megoldások szabályozzák a légkezelő rendszert és a LED világítást. Az elektromos járművek számára pedig 30 e-autó és 25 e-bike töltőállomást is telepítettek.

A fenntarthatóság növelése, valamint az energiahatékonyság javítása mellett fontos szempont volt a tervezés során az épület hatékony működtetése. A Schneider Electric korszerű online felügyeleti rendszere, valamint kommunikációs hálózathoz kapcsolódó eszközei támogatják a meghibásodások megelőzését, illetve a szükséges beavatkozások időben történő elvégzését.

„Termékeink fejlesztése és gyártása, valamint létesítményeink üzemeltetése során is kiemelt figyelmet fordítunk a fenntarthatóságra, sőt, arra buzdítjuk beszállítóinkat is, hogy tegyenek erőfeszítéseket a dekarbonizáció érdekében. A fenntarthatósági programunk eredményeiről pár napja közzétett jelentésünk is jól érzékelteti, hogy mekkora utat jártunk be már eddig is, és milyen hatásunk van. Szeptember végéig összesen 628 millió tonna szén-dioxid kibocsátásának elkerülésében segítettük ügyfeleinket, az ezer legnagyobb beszállítónknál pedig 36 százalékos CO2-kibocsátás csökkenést értünk el a Zero Carbon Project kezdeményezésünk elindulása óta. Jövőformáló vállalatként nem csak fejlesztjük, hanem alkalmazzuk is a legújabb, a fenntarthatóságot támogató eszközöket és megoldásokat, és ez fokozottan igaz a DSPS-re. Nagyon örülünk a HuGBC díjának, ami azt mutatja, hogy egyre többen ismerik el törekvéseinket”

– mondta el Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Díjazták a Schneider Electric új okosgyárát a HuGBC Zéró Karbon pályázatán appeared first on Műszaki Magazin.

A cél a vállalkozások innovációs képességeinek javítása, illetve minél exportképesebb termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozásának ösztönzése.

Magyarország hatékonyabb működéséhez szükség van arra, hogy a hazai vállalkozások innovációs képessége erősödjön. A Mario Draghi volt olasz miniszterelnök által közelmúltban kiadott jelentés rávilágított, hogy Európa versenyképességi kátyúban van: az 50 legkiválóbb technológiai vállalatból csupán 4 van az Európai Unióban, ráadásul míg 1995-ben az Amerikai Egyesült Államok munkatermelékenységének 95 százalékát teljesítették az európai országok, mostanra ez az érték 80 százalékra esett vissza.

„A magyar kormány innovációs stratégiája, a Neumann János Program kijelölte, hazánk mely területeken válhat még versenyképesebbé. A gyógyszeripar, az orvos-egészségtudomány, a zöld átállás, az agrárium, illetve a digitalizáció területén Magyarország már most is világszínvonalú termékekkel, technológiákkal és szolgáltatásokkal van jelen, ezt azonban tovább kell erősítenünk. A GINOP Plusz pályázatok egyik célja, hogy minél több KKV tudjon kilépni a nemzetközi piacra, vagyis hogy exportképessé váljanak. A másik törekvés pedig az, hogy a vállalkozásaink minél nagyobb része innováljon”

– emelete ki a pályázatok kapcsán Bódis László, Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója.

A 2024. október 29-től elérhető, 75 milliárd forint keretösszegű KKV-k innovációs képességének támogatása című felhívás keretében termelési, gyártási folyamatinnovációs tevékenységekkel; marketing és/vagy értékesítési innovációs tevékenységekkel; szervezeti innovációs tevékenységekkel (például adminisztratív és menedzsment fejlesztés), valamint logisztikai innovációs tevékenységekkel lehet pályázni. A vissza nem térítendő támogatásra 3-49 közötti dolgozói létszámmal működő KKV-k jelentkezhetnek minimum 20, maximum 50 millió forint értékben.

A 2024. november 13-tól elérhető 106,88 milliárd forint keretösszegű Fókuszterületi innovációs projektek támogatása keretében újdonságtartalommal rendelkező termék, technológia, szolgáltatás fejlesztésével és előállításával lehet pályázni. Vissza nem térítendő támogatás igényelhető kísérleti fejlesztésre, ipari (alkalmazott) kutatásra és kutatás-fejlesztési projektet támogató tevékenységekre is (például hardver és szoftver beszerzése, projektmenedzsment, iparjogvédelmi oltalomszerzés) minimum 300, maximum 800 millió forint értékben. Pályázni olyan, 300 millió forintos árbevétellel rendelkező cégek tudnak, amelyek foglalkoztatotti létszáma legalább 12 fő.

Az érdeklődő cégek október folyamán több vármegyeszékhelyen is tájékozódhatnak a támogatás részleteiről a NIÜ, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Innovációs Szövetség együttműködése révén, a Nemzeti Fejlesztési Központ részvételével megvalósuló eseményeken. Veszprém után Győrben, Miskolcon, Szegeden, Pécsett és Debrecenben a helyi iparkamarák által szervezett eseményeken mutatják be az illetékes szakemberek a GINOP Plusz pályázatokat. További információ: https://niu.hu/hu/events/ginop-plusz-orszagjaro-tajekoztato-esemenyek

Azon vállalkozások, amelyek érdeklődnek a GINOP Plusz pályázatok iránt, további, ingyenesen elérhető segítséget kaphatnak a Nemzeti Innovációs Ügynökségtől. Innovációs folyamataik erősítésében az IMPULSE, külpiacra lépésükben az XPAND program nyújt számukra támogatást.

További információ a GINOP Plusz pályázatokról: palyazat.gov.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 181 milliárd forintra pályázhatnak az innovációra nyitott magyar KKV-k appeared first on Műszaki Magazin.

A Red Bull Basement kezdeményezés a bolygó ifjú koponyáinak ad lehetőséget, hogy kibontakoztassák ötleteiket, ezzel pozitív hatást gyakorolva világunkra. Az egyetemista versenyzők idén a mesterséges intelligenciát is segítségül hívhatják kiemelkedő innovációik megvalósítása érdekében.

Korunk legnagyobb innovátorait többek között az is összeköti, hogy a valódi hatás elérése érdekében céltudatosságuk már egy vállalkozói ambícióval is párosul. Az egyedi ötletekre mindig van kereslet a Red Bull Basement versenyében, a márka pedig lehetőséget biztosít a fiatal gondolkodóknak egy olyan együttműködésre, ahol személyes fejlődési lehetőségek, szakmai workshopok és kapcsolatépítés keretében tökéletesíthetik ideáikat. Könnyen lehet, hogy a következő világmegváltó megoldás épp Magyarországról indul majd útjára.

A korábbi években az egyetemista ötletgazdák már rengeteg bámulatos ötletet mutattak be, amelyek megvalósítását, továbbfejlesztését a Red Bull Basement esemény után is folytatták. Volt, aki elhasznált mosóvizet újrahasznosító mosógépet hozott létre, míg másnak a hanghullámokat sikerült elektromossággá formálnia eszköze segítségével. Az elmúlt években magyar diákok is bemutathatták ötleteiket: 2020-ban Popovics Kinga és Guthy Máté, a termékek vízindexét megjelenítő IWI-projekt ötletgazdái egészen a TOP 10-ig meneteltek a versenyben, három éve pedig Lengyel Kristóf vitte energiafelhasználást optimalizáló alkalmazását a döntőbe.

Kinga Popovics és Máté Guthy, Red Bull Basement Global Workshop, Budapest, Hungary

A nemzetközi versenyre november 5-ig várják a szervezők az inspirációt ébresztő, a világot pozitív irányba terelő innovátorok érkezését, akik egyénileg vagy két fős csapatokban jelentkezhetnek. Újítás ezúttal, hogy a Red Bull Basement idei versenyzői a mesterséges intelligenciát is használhatják a megvalósítás és az üzleti terveik megalkotása érdekében. A jelentkezést követően a szakmai zsűri kiválasztja a legjobb pályázót minden országból, akik egy nemzetközi színtéren, szakértők és mentorok bevonásával fejleszthetik tovább ötletüket. December 2. és 6. között Tokióban, a verseny döntőjén pedig bemutathatják a kidolgozott koncepciót is. A nyertes csapat jutalma egy út a Szilícium-völgybe, ahol személyre szabott mentorálást kapnak és kapcsolatokat építhetnek az iparág vezetőivel.

A Red Bull Basementtel kapcsolatos további információk a hivatalos oldalon találhatók.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Tokióban várják a fiatal, magyar feltalálókat appeared first on Műszaki Magazin.

A Wienerberger Magyarország, a Tondach kerámia tetőcserepek gyártója országos, nyílt és nyilvános formatervezői pályázatot hirdet. A „Megújuló tradíció – Új univerzális kerámiatetőcserép tervezése” című pályázat célja, hogy a jelentkezők megtervezzék a Tondach Univerzális termékcsalád legújabb tetőcserepét, amely széleskörűen felhasználható, egyben sokak számára vonzó lehet. A pályázat szakmai színvonalát emeli, hogy a Wienerberger a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet (MOME) is bevonja, amelynek szakemberei a zsűrizésben is részt vesznek. A pályázat összedíjazása bruttó 1 800 000 forint, melyet a Wienerberger ajánl fel.

A pályaműveket 2024. július 21-ig várják.

A „Megújuló tradíció – Új univerzális kerámiatetőcserép tervezése” pályázat célja, hogy a jelentkezők megtervezzék a Tondach Univerzális termékcsalád legújabb tetőcserepét, amely széleskörűen felhasználható.

A pályázat célja, hogy a jelentkezők új, univerzális kerámia tetőcserepet tervezzenek, mely illeszkedik a termékportfólióba, valamint széles körben alkalmazható. Emellett fontos, hogy a termék sokak számára vonzó legyen elsősorban azok körében, akik családi házak tervezésében, építésében vagy felújításában érdekeltek. A pályázat összedíjazása bruttó 1 800 000 forint: az első helyezett 1 000 000, a második helyezett 500 000, a harmadik helyezett 300 000 forint jutalomban részesül.

A pályaművek értékelését a szakmai zsűri 2024. július 21-e után kezdi meg és az elbírálás várhatóan július 26-áig megtörténik. A Wienerberger részéről a szakmai zsűri tagjai között van Molnár Gergely, a Tondach termékmenedzsere, Horváth András külső műszaki vevőszolgálat csoportvezető, valamint Nagy Zsolt István marketing vezető, akik Juhász Istvánnal és Féja Dorottyával a MOME formatervező művésztanáraival közösen választják ki a díjazottakat. A zsűri különös figyelmet fordít majd többek között arra, hogy a pályamunka megfelel-e a specifikációknak, tartalmaz-e innovatív, újszerű ötletet, valamint hogy hogyan illeszkedik a kollekció másik két darabjához.

A pályázaton részt vehetnek szakmagyakorló építészek, belsőépítészek, designerek, valamint építész, belsőépítész, design, formatervezés és tárgyalkotás hallgatók is. A pályázati anyagokat elektronikusan, emailben kell benyújtani 2024. július 8. éjfélig a palyamunka@mome.hu címen.

További információ és részletes pályázati kiírás elérhető a Wienerberger honlapján, a főoldalon:

wienerberger.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Közel 2 millió forint összdíjazású pályázatot hirdet a Wienerberger és a MOME appeared first on Műszaki Magazin.

A hazai innovációs stratégiai intézkedéscsomagban, a Neumann János Programban (NJP), a Kormány célul tűzte ki az iparjogvédelmi oltalmak számának jelentős emelését – ma ugyanis 1 milliárd euró GDP-re Magyarországon 1,5 szabadalmi bejelentés jut, míg az EU-átlag 3,5. Ezért is döntött úgy a Kormány az NJP keretében, hogy 2024-től 75%-kal csökkenti a szabadalmi bejelentési és fenntartási díjakat a magánszemélyek, kkv-k, egyetemek és kutatóintézetek részére − ezzel a magyarországi lett a legkedvezőbb díjszabás az említett kör számára egész Európában.

A kutatás-fejlesztési eredmények és az innovatív ötletek úgy hasznosíthatók leghatékonyabban, ha megfelelő jogi védelmet kapnak. Ez a lépés létfontosságú ahhoz, hogy a befektetett erőforrások – idő, pénz, szakértelem – ne csak megtérüljenek, de hosszú távú piaci előnyt és annak megfelelő hasznot hozzanak.

Jó hír, hogy a piaci szereplők Magyarországon is egyre tudatosabbak ezen a téren, mind gyakrabban kérnek oltalmat az általuk fejlesztett termékre vagy technológiára a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH). A szemléletformálás keretében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) hosszú ideje célzott pályázatokkal támogatja, hogy minél szélesebb kör – akár a legkisebb mikrovállalkozás is – éljen ezzel a lehetőséggel. A most meghirdetett pályázati felhívás 500 millió forintnyi keretösszegéből az érintettek 100% vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a szabadalommal, használatiminta-oltalommal, növényfajta-oltalommal, formatervezési mintaoltalommal vagy védjegyoltalommal kapcsolatos hazai és nemzetközi SZTNH-eljárások finanszírozására – ide értve például az iparjogvédelmi tanácsadást, az ügyvivői szolgáltatást, valamint a hatósági díjak költségét is.

„A szellemi tulajdon védelme és hasznosítása az egyik legfontosabb katalizátora a hazai innovációs potenciál kiaknázásának. Tudatosítással, hatékony folyamatokkal, jógyakorlatok megosztásával, illetve hazai és nemzetközi források ajánlásával támogatjuk a piaci szereplőket, egyetemeket, magánszemélyeket a szellemi alkotómunka megfelelő elismerése érdekében. Ez a pályázat egyedülálló módon nyújt lehetőséget a hazai és nemzetközi oltalomszerzés legfontosabb döntési pontjainál felmerülő költségek finanszírozására, így segítve elő végső soron a hazai, európai és nemzetközi iparjogvédelmi oltalom megszerzését”

– hangsúlyozza Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke.

„Minden piaci szereplőnek fontos felismerni, hogy a versenyképesség érdekében a szellemitulajdon-védelem területén is lépést kell tartani a konkurenciával. A Neumann János Program egyik kiemelt célja, hogy Magyarországon a szabadalmak száma az évtized végéig megduplázódjon. Ezt a pályázati támogatások mellett azzal is ösztönözzük, hogy az oltalomszerzés egyre több innovációs pályázatunknál alapvető elvárás lesz”

– teszi hozzá dr. Szabados Zsuzsa, az NKFI Hivatal vállalati innovációs elnökhelyettese.

A most megnyíló két pályázaton vállalkozások, egyetemek és más szervezetek kutatóhelyei és természetes személyek igényelhetnek támogatást szellemi alkotásaik védelméhez. A hasonló céllal meghirdetett korábbi „Iparjog” pályázati konstrukciókban 2015 óta összesen 474 kérelem részesült több mint 730 millió forint támogatásban.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új pályázatok segítik a hazai innovációk szellemitulajdon-védelmét appeared first on Műszaki Magazin.

A versenyen eséllyel indult bármely, korszerű hazai forgalmazású termék, eljárás, műszaki szolgáltatás, amely beleillett a kiállítás tematikájába. A pályázatokat ebben az évben is neves szakértők bírálták el, akik szaktudása és objektivitása biztosítja, hogy valóban a legjobb termékek kapják meg a díjakat.

NAGYDÍJ nyertesek:

• FANUC Hungary Kft.: FIELD system Basic Package
• LOSONCZI Innovation Kft.: TOWER PRO mérőgép
• Yamazaki Mazak Central Europe s.r.o. Magyarországi Fióktelepe: Mazak FSW-460V dörzshegesztő gép
• Metal Trading & Consulting Kft.: ECKERT DUAL FLEX 3D Plazma és lángvágó egyben
• Oxyma Systems Kft.: Nagynyomású, ipari, direkt porlasztásos párásítás

KÜLÖNDÍJ nyertes:

Rajapack Kft.: RAJA újrahasznosított légpárnás papírtekercsek (BULP50, BULP100)

ELISMERŐ OKLEVÉL díjban részesül:

• FANUC Hungary Kft.: FANUC ROBODRILL α-D28MiB5adv Plus
• Magyar DigiLean Egyesület
• Taképszolg Zrt.: Gausium Scrubber 50 Pro AI technológiájú takarítórobot
• Werth Magyarország Kft.: WRT fokozatmentesen forgatható/dönthető szenzortartó fej

www.iparnapjai.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post IPAR NAPJAI – Nagydíj pályázat appeared first on Műszaki Magazin.

Az EFT Szerszámok Kft. 2022.02.22-én támogatói döntésben részesült a GINOP_PLUSZ-1.2.3-21-2022-04095 sorszámú projekt keretében, ahol 89 500 000 Forint feltételesen vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével valósítja meg a három komponensből álló projektjét Budaörsön a Széchenyi Terv Plusz program keretében.

A projekt keretében három fő terület mentén kerül sor fejlesztésre, a fejlesztés céljai röviden: eszközbeszerzés, napelemes rendszer telepítése, képzés és tanácsadás megvalósítása.

A projekt gépbeszerzései komponensének keretében egy olyan eszközt szereztek be, mely segítségével tudnak reagálni az elektromos autók kínálatának és piacának növekedésére, mert ez jelentős változásokat hoz az ehhez szükséges alkatrészek tekintetében. A megvásárolt eszköz: köszörűgép.

A napelemes rendszer telepítésével energiakiadásainkat csökkentették, valamint az elektromos autók fejlődése és térnyerése miatt valószínűsíthető, hogy a közeljövőben társaságunk gépjármű flottájában megjelennek az elektromos meghajtású járművek is. Megfelelő kialakítással ezen autók töltése történhet majd a napelemes rendszerről.

A társaság a jövőben nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a munkatársak, elsősorban a középvezetői pozícióban lévők és az értékesítési területen dolgozók továbbképzésére, hogy a korábban feltárt hiányosságokat vagy fontos készségeket a társaság és maguk a munkavállalók érdekében fejleszteni tudjuk. Ezért soft skill képzést valósítottak meg.

Továbbá a tanácsadás keretében vezetői- és menedzsment tanácsadást/fejlesztést vettek igénybe.

További információ kérhető:

Csabai Ferenc ügyvezető
+36 23 500 040
eftcsabai@emuge-franken.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post EFT Szerszámok Kft fejlesztések támogatása appeared first on Műszaki Magazin.

Ahhoz azonban, hogy a céges e-autó-programok igazi sikertörténetek legyenek, a töltési infrastruktúra kérdésével is foglalkozni kell. Már elérhetőek a piacon hatékony, egyszerűen telepíthető megoldások is, amelyek alkalmazására hazai példa is van.

Fontos mérföldkő lehet az elektromos autók magyarországi térhódításában a 2024. február 5-től elérhető pályázat, melynek keretében vállalkozások igényelhetnek támogatást az elektromos meghajtású közúti járművek beszerzésére. A hazai gazdasági társaságok a kiírás szerint tisztán elektromos személygépkocsi, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához kérhetnek vissza nem térítendő állami hozzájárulást. A 30 milliárd forintos keretösszegből egy jármű beszerzéséhez az akkumulátor kapacitásának függvényében 2,8-4 millió forint támogatás nyerhető el. A pályázati felhívásra közel tizenhárom hónapon át, 2025. március 31-ig lehet majd benyújtani a jelentkezéseket.

Az Energiaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a hazai utakon a múlt év végén már több mint 45 ezer tisztán elektromos személygépkocsi közlekedett, az ilyen meghajtású teherautókból közel 3 ezer, motorkerékpárokból körülbelül 500, míg autóbuszokból 206 volt forgalomban. Az új pályázat keretében elnyerhető támogatás jelentősen csökkenti a hagyományos hajtású gépkocsik árelőnyét, vonzóbbá és kifizetődőbbé teszi az e-járművek megvásárlását, ami várhatóan felgyorsítja majd térhódításukat.

Az e-autók terjedése kapcsán azonban kiemelten fontos foglalkozni a töltési infrastruktúra kérdésével is. A Schneider Electric tavalyi felmérése szerint a hazai vállalati döntéshozók 75 százaléka választana e-autót a hagyományos, robbanómotoros járműve helyett, ha a munkavégzés helyén biztosított lenne a megfelelő töltési lehetőség.

A Schneider Electric céljai között szerepel, hogy 2030-ra teljes járműflottáját elektromos meghajtású autókra cseréli le, és a folyamat már elindult Magyarországon is, így itthon is egyre több ilyen járművet használ a cég. Az átállással kapcsolatos igények kiszolgálására a vállalat budapesti központjának otthont adó irodaházban a Schneider Electric eszközeit és rendszereit felhasználva alakítottak ki egy különleges töltési megoldást, amit január végén az okos parkolási és töltési szolgáltatásokat kínáló Parkl Digital Technologies-zal közös eseményen mutattak be.

A hatékony, biztonságos, az ingatlanok meglévő elektromos hálózatainak adottságaihoz alkalmazkodó töltési megoldás agya a Schneider Electric által fejlesztett EV-Charging Expert töltést menedzselő rendszer (LMS), ami folyamatosan figyeli az irodaház betáplálási pontjainak pillanatnyi terhelését, és a lekötött teljesítmény szintjének megfelelő értékig hagyja az autók számára felvenni az energiát. Ennek köszönhetően nem kell tartani a hálózat túlterheltsége miatti áramszünettől, vagy az áramszolgáltatói bírságtól, mégis minden autó az adott pillanatban elérhető legnagyobb teljesítményszinttel tölthet.

A most bemutatott megoldás egyik nagy előnye a hatékony telepítés és könnyű bővíthetőség, amit a szintén a Schneider Electric által fejlesztett és gyártott tokozott áramsínes megoldás tesz lehetővé. Ha új töltési pontokat akarnak a hálózathoz illeszteni, akkor nem szükséges lekapcsolni a teljes rendszert, hanem feszültség alatt ráhelyezhető a plusz leágazódoboz és töltő.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A pályázati források mellett innovatív töltési megoldás is segíti a vállalati e-autó-programokat appeared first on Műszaki Magazin.