A kontinensen már 29,3 millió lakossági hőszivattyú működik, miközben az értékesítések 2025-ben ismét növekedésnek indultak. Ennek köszönhetően ma már több tízmillió európai háztartás fűti és hűti otthonát úgy, hogy jóval kevésbé van kitéve a fosszilis energiahordozók világpiaci ármozgásainak.

Az EHPA adatai szerint 2025-ben 21 európai országban összesen 2,9 millió hőszivattyút értékesítettek, ami 13 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ez egyértelműen jelzi, hogy a lakosság és a telepítő szakemberek bizalma ismét erősödik a technológia iránt. A legdinamikusabb növekedés ráadásul Európa leghidegebb éghajlatú országaiban figyelhető meg. Norvégiában ezer háztartásra már 650 hőszivattyú jut, Finnországban pedig több mint 540, ami a legmagasabb arány egész Európában. Ezek az eredmények egyértelműen cáfolják azt a régóta élő tévhitet, miszerint a hőszivattyúk hideg időjárás mellett kevésbé hatékonyak.

Enrique Vilamitjana, a Panasonic Heating & Cooling Solutions Europe ügyvezető igazgatója, valamint az EHPA igazgatótanácsának tagja elmondta:

„Ezek az adatok jól mutatják, hogy a hőszivattyúk mára túlléptek az ígéretek szintjén: bizonyított technológiává váltak. Közel 30 millió európai otthon fűtése és hűtése működik már úgy, hogy kevésbé függ a fosszilis energiahordozók árának ingadozásától, és ez a szám tavaly tovább emelkedett. Az EHPA igazgatótanácsának tagjaként nap mint nap követem a szakpolitikai egyeztetéseket, ugyanakkor az igazi eredmények ezekben az otthonokban láthatók. Most az a feladatunk, hogy a következő 30 millió háztartás számára is egyszerűvé tegyük ezt a választást.”

A piac élénkülése országról országra is jól érzékelhető. Németországban 2025-ben 50 százalékkal nőtt a hőszivattyúk értékesítése, és történetük során először az újonnan eladott fűtési rendszerek felét már ezek tették ki. Dániában 36 százalékos bővülést mértek. Franciaország továbbra is Európa legnagyobb hőszivattyúpiaca: tavaly 528 ezer készüléket értékesítettek, az országban pedig már megközelítőleg hétmillió berendezés működik. A második helyen Olaszország áll, ahol 423 ezer új hőszivattyút adtak el. Az EHPA becslése szerint a kontinensen működő hőszivattyúk 2025-ben összesen mintegy 9,7 milliárd euró energiabehozatali költség megtakarításához járultak hozzá, amelynek előnyeit végső soron a háztartások és a vállalkozások élvezik.

A piac további bővülését az európai szabályozási környezet is támogathatja. Az Európai Bizottság jelenleg az Elektrifikációs Cselekvési Terv előkészítésén dolgozik, amelynek célja az elektrifikáció felgyorsítása, valamint a villamos energia és a földgáz árkülönbségének kezelése. Emellett a tagállamokat arra ösztönzik, hogy csökkentsék a hőszivattyúkra és a villamos energiára vonatkozó adókat, illetve áfakulcsokat. A Panasonic ennek megfelelően továbbra is folyamatosan fejleszti európai hálózatát, hogy a telepítők és a lakossági felhasználók számára egyaránt egyszerűbbé tegye az energiahatékony, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású fűtési és hűtési megoldásokra való átállást.

foto: Jordi Play, 09.03.2018, Barcelona, Panasonic

Új lendületet adhatna a piacnak a kombinált támogatási rendszer

A magyarországi hőszivattyúpiac az ingatlanpiac visszafogott teljesítménye ellenére is stabilan teljesít, és az idei évben várhatóan az előző évhez hasonló eredményeket ér el. Az energiaválság, valamint a tartósan magas rezsiköltségek hatására egyre több háztartás választ korszerű hőszivattyús fűtési rendszert, amelynek elterjedését a kedvezményes H tarifa és a folyamatosan bővülő napelemes kapacitás is támogatja.

„Egyre gyakrabban merül fel egy olyan támogatási konstrukció bevezetésének igénye, amely a napelemet, az energiatárolást és a hőszivattyút egyetlen, integrált rendszerként kezeli. Jelenleg Magyarországon még nem érhető el ilyen célzott támogatás, pedig óriási lehetőség rejlik benne. Hazánk az elmúlt években a napelemes villamosenergia-termelés területén a világ élvonalába került, Chile és Görögország mögött a harmadik helyen áll. Erre a kiemelkedő adottságra építve egy olyan program, amely a meglévő napelemes rendszerek akkumulátorral és hőszivattyúval történő kiegészítését, illetve új, integrált rendszerek telepítését ösztönözné, országos szinten is jelentős energiamegtakarítást eredményezhetne”

– mondta Bánhalmi Zoltán, a Panasonic Heating & Cooling Solutions magyarországi kereskedelmi képviselője.

A szakember szerint egy ilyen rendszerrel a napelemes berendezések által megtermelt villamos energia döntő része helyben hasznosulhatna, elsősorban a hőszivattyús fűtés és hűtés energiaigényének fedezésére. „Tovább növelhetné az érdeklődést, ha a H tarifás mérőn elszámolt fogyasztás szembeállítható lenne a napelemes rendszer által az A1 mérőn visszatáplált villamos energiával. Az ilyen megoldások hosszú távon érdemben hozzájárulhatnának Magyarország fosszilisenergia-függőségének csökkentéséhez” – tette hozzá.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Újra növekedési pályán Európa hőszivattyúpiaca appeared first on Műszaki Magazin.

2025-ben éves szinten a GKI Gazdaságkutató Zrt. adatai szerint is mintegy 350-550 ezer közötti munkaerőigény jelenhetett meg a magyar munkaügyi és állásközvetítő rendszerekben, melyeknek csak mintegy 60%-át sikerült több-kevesebb nehézség árán betölteni. 150-250 ezer állás tehát részben vagy teljesen üres maradt, melyek közül legalább 65 ezer munkakör számíthat tartósan betöltetlennek ‒ mutatott rá a hazai helyzetre Horváth Tamás, a Menton Jobs Kft. tulajdonos-ügyvezetője.

A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó cég szakértője hozzátette, hogy ezekkel az igényekkel a hazai, mintegy 4,6 milliós foglalkoztatást kell szembe állítani, ami arányait tekintve európai összehasonlításban is kiemelkedően magas. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a magyar lakosságban évek óta nincsenek gyorsan, hónapok alatt mobilizálható munkaerőtartalékok. Aki akar dolgozni és alkalmas rá, az jellemzően már elhelyezkedett. Vannak régiók, ahol a munkalehetőségek száma és a lakosság mobilitása is alacsony, illetve vannak, akiket képzéssel, hosszú idő alatt talán vissza vagy be lehet vezetni a munkaerőpiacra, de ez hosszú távú érdemi programokat, jelentős állami szerepvállalást kívánna, és itt sem százezrekről van szó.

A hazai iparnak ehhez képest azonnal, többezres nagyságrendben lenne szüksége egyebek mellett képzett hegesztőkre, kamionsofőrökre, CNC-megmunkálókra, gyári operátorokra, logisztikai dolgozókra, technikusokra és karbantartókra, de a lista nem teljes, hatalmas az igény például az agráriumban is.

Horváth Tamás rámutatott, hogy bár minden narratíva és összehasonlítás kérdése, Magyarország egy jóléti európai állam, a kontinensre jellemző problémákkal. Ilyen az öregedő korfa, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők emelkedő aránya, illetve a globális összevetésben magas életszínvonal. Tudomásul kell vennünk, hogy bizonyos, egyébként jól fizetett szakmák egyre kevésbé vonzóak a hazai munkaerő, különösen a fiatalok számára.

Ezeket az állásokat leginkább külföldi munkaerővel lehet reálisan betölteni, ahogy az egyébként minden, itthon „bezzegországként” emlegetett európai államban is történik. 2025-ben már több mint 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozott Magyarországon, főleg a logisztika, az építőipar és a gyártás területén. Nagyon fontos azonban tudatosítani, hogy itt nem a korábban emlegetett migránsokról, pláne nem betelepülőkről van szó. A két csoportban legfeljebb annyi a közös, hogy külföldiek, de még a származási országaik között sincs átfedés. Ezek a munkavállalók, bárhonnan érkezzenek is, elképesztően szigorú feltételekkel, folyamatos helyszíni, hatósági kontroll mellett, legfeljebb néhány évre, a magyarokkal azonos pénzt keresni lépnek be az országba, hogy elvégezzék mindazon feladatokat, amelyekre a munkaadók nem találtak magyar munkaerőt. Nem is kell gazdasági vagy munkaerőpiaci rálátással rendelkezni ahhoz, hogy belássuk: nélkülük teljes iparágak állnának le, vagy veszítenék el növekedési potenciáljukat.

Soktényezős ellentmondás, hogy szakemberek régóta a magas hozzáadott értékű szolgáltatásokban, a jellemzően felsőfokon képzett munkaerőben vizionálják az ország adottságaihoz illeszkedő jövőképet. Ehhez képest a hazai iparszerkezetnek, az elmúlt több mint 30 évben létrejött és betelepült iparágak zömének alap- és középfokú végzettségű, szorgos kezek százezreire lenne a legnagyobb szüksége. Ugyanitt hozzátehetjük azt is, hogy a külföldi cégek közben az említett magas hozzáadott értékű, vezetői feladatköröket is gyakran külföldi, leginkább az adott vállalat anyaországából érkezett emberekkel töltik fel ‒ zárta szavait egy újabb anomáliával Horváth Tamás.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Százezrek hiányoznak a munkaerőpiacról appeared first on Műszaki Magazin.

A hazai megújuló- és energiapiac 2025-ben sem volt eseménytelen, és a trendek alapján 2026-ban sem várható nyugalom: a hazai PPA szegmens élvonalbeli szereplője, a Green Cloud, a tavalyihoz hasonlóan idén is meghatározott 3 olyan tényezőt, amelyek döntően befolyásolják a vállalatok energiaellátását és annak piacát. A trendek mellett a cég összesítette a TOP3 félreértést is a zöld átállással kapcsolatban.

1. Energiatároló-boom: lehetőség, de nem kockázatmentes megoldás

A Green Cloud szakértői úgy látják, hogy az akkumulátorok megjelenésével egy új fejezet kezdődik a magyar villamosenergia-rendszerben, ugyanakkor a jelenlegi piaci (és szabályozói) várakozásokat gyakran a túlzott optimizmus jellemzi.

„Az energiatárolók kapcsán sokszor csak elméleti maximumokról és tökéletes piaci működésről olvasunk, és szinte 100%-ban hurráoptimizmus előzi meg a tárolók megjelenését. A valóság azonban ennél összetettebb, és az energiatárolók hazai villamosenergia-rendszerbe történő illesztése akár meglepetéseket is okozhat”

– szögezi le Pokol László, a Green Cloud vezérigazgatója.

„Egy piaci szereplőnek a megtermelt zöldáramot el kell adnia egy változó környezetben, lehetőleg egy előre menetrendezett módon. Közben viszont az akkumulátort is tölteni kell, hogy amikor majd nem tud a rendszer áramot termelni, akkor is legyen a tárolóból. De mi történik, ha ez a kettő cél nem összehangolható, azaz amikor el kellene adni az áramot, akkor az akkumulátort kell tölteni, amikor töltésre lenne szükség, akkor pedig kereskedés zajlik?”

– demonstrálja a korántsem egyértelmű helyzetet a cég vezetője.

Egy hibrid erőmű esetében (amelyek elterjedésének lökést adhatnak az új szélerőművi kapacitások) a termelés, a kereskedés és az akkumulátor töltése nem mindig hangolható össze optimálisan. A bevételi oldalt számos további tényező – például a kapacitáslekötési díjak, az adózás vagy az üzemeltetés módja – is befolyásolja. Az energiatárolók megtérülése ezért erősen függ a piaci környezettől és a választott üzemeltetési modelltől. Mindezek mellett, ha a termelő még PPA szerződéssel is rendelkezik, akkor az végképp komoly tervezést és szakértelmet kíván meg.

2. Naperőművek egyensúlykeresése: tárolás nélkül nincs megtérülés

Az elmúlt évek piaci kannibalizációja miatt az energiatárolás mára a naperőművi beruházások egyik kulcselemévé vált: ezek hiányában nem lesz megtérülő a beruházás. Magyarország továbbra is az egyik legnagyobb árkilengésekkel rendelkező piac Európában, ugyanakkor a Green Cloud szakértői szerint az ezekhez kapcsolódó bevételi potenciál gyakran elméleti, tökéletes piaci előrelátást feltételező számításokon alapul. A szakértők úgy látják, hogy a tavalyi ingadozás után a nagyobb volatilitás idén stabilan a mindennapi működés része lesz. A háttérben rendszerszintű tényezők állnak: rugalmatlan gáz- és nukleáris erőműveket kombinálnak megújuló energiával.

Az ábrák az európai villamosenergia-piacok elméleti árkülönbségeit és az ezekre épülő energiatárolási bevételi potenciált mutatják. A számítások tökéletes piaci előrelátást, hibamentes kereskedést és ideális eszközhasználatot feltételeznek. A tényleges piaci eredmények azonban a kereskedési stratégiától, az energiatároló műszaki paramétereitől, az üzemeltetés módjától, valamint a piaci és szabályozási környezettől jelentősen eltérhetnek.

A 15 perces elszámolás bevezetése elméletileg ideális esetben akár 10-15%-kal is javíthatja az energiatárolók bevételi lehetőségeit. A tényleges megtérülés ugyanakkor nagymértékben függ az alkalmazott kereskedési stratégiától és attól, hogy az adott eszközt mely piaci szereplő üzemelteti. Mindez azt is jelenti, hogy állami- és pályázati támogatás nélkül, piaci alapon épülő megújuló naperőművek önmagukban nem lesznek versenyképesek és nem kapnak a bankoktól finanszírozást sem. Az energiatárolók ugyanis fontos elemei annak a jövőt jelentő hibrid energiatermelő- és ellátó rendszernek, amely képes rugalmasan reagálni a kereslet- és kínálat változására, hozzájárulva ezzel az ellátásbiztonság fenntartásához és a volatilitás csökkentéséhez is.

3. Zöld átállást mindenkinek

A Green Cloud tapasztalatai szerint a zöld átállással kapcsolatban továbbra is jelentős félreértések vannak a piacon:

• A TOP1:  a fenntartható zöld energiaellátás csak a „nagyok” kiváltsága, mert drága.
• A TOP2: a zöldenergiának nincs metszete az ellátásbiztonsággal.
• A TOP3:  az energiatárolók „simán” integrálhatók a rendszerbe”.

– összegzi a tapasztalatokat Pokol László vezérigazgató.

A valóságban a zöld átállás ma már versenyképes áron és jól tervezhető módon megvalósítható, ráadásul hazai fizikai megújuló energia és teljes  ellátásbiztonság garantálása mellett.

“Az energiatárolók esetében sem maga az eszköz a döntő, hanem az, hogy milyen üzleti modell és üzemeltetési szemlélet áll mögötte”

– emeli ki Pokol László. Önmagában a (pályázati) pénz és az infrastruktúra örvendetes, de kevés: jó tervezés, adat alapú működés, gyors reakció és rugalmasság, valamint partnerség mind-mind elengedhetetlen ahhoz, hogy az energiatárolók jelentette előnyök többletértéket jelentsenek a hazai piacnak és hálózatnak, valamint a fogyasztóknak is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Zöldenergia piaci trendek – 2026 appeared first on Műszaki Magazin.

A magyarországi munkaerőpiac jelentős átalakuláson megy keresztül, különösen a kékgalléros munkakörök esetében. Az elmúlt években a munkavállalók mobilitása csökkenő tendenciát mutatott, azonban ez a trend idén megfordulni látszik „A közelmúltban megnyíló új ipari beruházások komoly munkaerő-vándorlást indítanak el az érintett régiókba. A jelenlegi munkaerő-állomány mobilizálása válasz lehet a növekvő igények kielégítésére, ehhez azonban minőségi munkásszállók biztosítására is szükség van a piacon. A szállásoltatás továbbra is jelentős szerepet tölt be a munkaerőhiány enyhítésében, különösen a vidéki és ipari térségekben” – tájékoztat Kiss Éva, a Wellby House Kft. közvetítő cég értékesítési vezetője.

Az elmúlt időszak gazdasági változásai következtében számos munkásszállás bezárt vagy profilt váltott, míg mások alacsony kihasználtsággal működtek. A cégek költségcsökkentési törekvéseik miatt leginkább a helyi munkaerőre támaszkodtak, és visszafogták a szállásoltatási kiadásokat.  A vállalatok azonban egyre inkább újra felismerik: a szállásoltatással könnyebben tudnak megfelelő munkaerőt alkalmazni, így hatékonyabban tudnak reagálni a piaci igényekre. A munkásszállók továbbá a külföldi munkavállalók integrációjában is fontos szerepet játszanak. A gyárakkal és munkaerőkölcsönzőkkel együttműködve elősegítik, hogy az újonnan érkezők gyorsan és zökkenőmentesen beilleszkedjenek, megismerjék a helyi szokásokat, helyesen használják a technikai eszközöket.

„Első szálláshelyünket Tatabányán nyitottuk meg tavasszal, így bár új szereplők vagyunk, a piacot már régóta figyelemmel kísérjük. Jelenleg főként az elektronikai, építőipari, műanyagipari, járműipari és villamosenergia-szektorból érkeznek hozzánk lakók. Tapasztalataink szerint most a nyugati országrészben a legélénkebb a kereslet, Tatabányán már most teljes kapacitással működik egyik szállásunk. Más városokban is gyorsan nő épületeink kihasználtsága, az érdeklődés pedig folyamatosan erősödik. Nagyvállalatok, kisebb cégek és munkaerőkölcsönzők is szállásoltatnak nálunk munkavállalókat”

– emeli ki a szakértő.

A Wellby hosszú távon is a munkásszállások szerepének növekedésére számít.

„Azt látjuk, hogy a jövőben egyre nagyobb igény mutatkozik majd olyan prémium munkavállalói lakóparkokra, amelyek magas színvonalú életkörülményeket biztosítanak a kékgalléros és fehérgalléros dolgozók számára egyaránt. A mobilitás és rugalmasság kulcstényezővé válik a munkaerőpiacon, amelyhez minden szereplőnek alkalmazkodni kell”

– összegez Kiss Éva.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A munkásszállók kulcsszerepet játszanak a hazai munkaerőpiac stabilizálásában appeared first on Műszaki Magazin.

Az európai logisztika terén az utóbbi időben több jelentős trend is megfigyelhető. Az e-kereskedelem térnyerése, az ellátási lánc rugalmasságát célzó stratégiák és a városi népesség növekedése miatt a modern logisztikai területek iránti kereslet egyre növekszik, ám a szabályozási akadályok, a környezetvédelmi követelmények és a politikai hatások Európa-szerte akadályokat gördítenek az új fejlesztések elé.

Az európai Modern Logistics Concentration (MLC) index számadatai is ezt bizonyítják: a logisztikai terek arányát a háztartások számához viszonyító mérés szerint Európa 30 ponton áll, összehasonlításképpen, az Egyesült Államokban ugyanez a mutató 75 pontot ér el. Mivel az európai városok sűrűbben lakottak és a hálózatok hatékonyabbak, a közvetlen összehasonlítás félrevezető; a reálisabb referenciaérték inkább 50 lenne – ami még mindig jelentős hiányt mutatna.

„Még ha Európa el is érne egy kiegyensúlyozottabb logisztikai térszintet, a hiány továbbra is jelentős maradna. A jelenlegi építési ütem mellett a különbség felszámolása körülbelül nyolc évet és több mint 150 milliárd eurónyi befektetést igényelne”

– mondta Eva van der Pluijm-Kok, a Prologis Europe Research alelnöke.

A fejlesztések a városi helyszíneken találkoznak a legnagyobb kihívásokkal, amelynek köszönhetően a logisztikai építkezések egyre messzebb kerülnek a városoktól – annak ellenére, hogy a kereslet a városi piacokon a legerősebb. A bérlők következetesen a fenntartható, innovatív épületeket részesítik előnyben, amelyek a főbb útvonalak mentén helyezkednek el. Ez tükröződik a teljesítményben is: a fogyasztókhoz közel eső létesítmények magasabb bérleti díjnövekedést érnek el, a modern épületek pedig mintegy 9%-os bérleti prémiumot élveznek azokon a piacokon, ahol a bérlőknek van választási lehetőségük.

Magyarország: Túlkínálat a másodlagos piacokon

A hazai logisztikai piacon a gyors bővülést követően megugrott az üresedés. A túlkínálat visszafogja a teljesítményt és növeli a kockázatokat, mivel a gyengébb kereslet hosszabb bérbeadási időt von maga után az új fejlesztéseknél. A piac korrekciója során az akadályok kevésbé szabályozási, sokkal inkább piaci jellegűek, így elmondható, hogy a túlkínálat vált a magyar logisztikai kilátások meghatározó tényezőjévé. A stratégiai elhelyezkedésű, magas színvonalú létesítmények kevésbé érintettek, bár a jelenlegi piaci környezetben ezek esetében sem könnyű a helyzet.

„A Prologis kedvező helyzetben van Magyarországon, mivel a budapesti régió stratégiailag kiemelt helyszíneibe fektetett be. Ez a pozíciónk kiváló eredményeket hozott 2025 első felében, hiszen rendelkezésre álló területünk 97%-át bérbe adtuk, így mintegy 10 százalékponttal járunk a piaci átlag felett”

– mondja Hunyadi Zsuzsanna, a Prologis Magyarország bérbeadásért és ügyfélelégedettségért felelős igazgatója.

„Üzleti sikereink kulcsa logisztikai parkjaink stratégiai szempontból kiemelten jó elhelyezkedésében és a szolgáltatásaink minőségében rejlik. Parkjaink Budapest központjához közel és közvetlenül a fő közlekedési infrastruktúrához kapcsolódva helyezkednek el, kiváló hozzáférést biztosítva a városközponthoz, a fontosabb autópályákhoz és a repülőtérhez. Ügyfeleink is rendre megerősítik, hogy a lokáció kiemelten fontos szempont számukra egy-egy bérleti szerződés megkötése vagy megújítása esetén. Parkjaink magas kihasználtsága fontos visszacsatolás: jelzi, hogy jó úton járunk.”

Az épületek minősége is meghatározó tényező, amely hozzájárul a Prologis magyarországi eredményeihez.

„Folyamatosan beruházásokat eszközölünk, hogy ügyfeleink és befektetőink számára a legmagasabb színvonalat biztosítsuk. Minden évben jelentős CAPEX-forrásokat fordítunk épületeink, parkjaink és eszközeink fejlesztésére”

– fogalmaz Gárdonyi Lóránd, a Prologis Magyarország ingatlangazdálkodási és ügyfélélmény igazgatója.

„Eszközgazdálkodási stratégiánk középpontjában a hosszú távú értékmegőrzés és a működési hatékonyság áll. Rendszeresen felülvizsgáljuk ingatlanportfóliónk teljesítményét, hogy az energiahatékonyság, a karbantartási költségek és az ügyfél-elégedettség szempontjából is optimális működést biztosítsunk. Ezek nemcsak a fenntarthatósági céljainkhoz járulnak hozzá, hanem ügyfeleink működési költségeit is csökkentik, miközben növelik az ingatlanjaink hosszú távú piaci értékét.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Európa logisztikai piaca óriási ellátási hiányt szenved appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt 25 évben a szoftverfejlesztői pálya belépő szintje gyakorlatilag átalakult, most pedig az AI térnyerése újabb, soha nem látott kihívást hozott. Egyre több cég a meglévő fejlesztői gárdáját próbálja 10–15%-kal többletmunkára késztetni AI-eszközök segítségével, ahelyett hogy új, junior kollégákat venne fel és képezne ki. A gyors nyereségért cserébe azonban súlyos veszélyekkel nézhet szembe az iparág: a junior fejlesztők eltűnése nem csupán munkaerőpiaci kérdés, hanem a tudás átadását, a kreatív sokszínűséget és az egész szakma jövőjét kockáztatja.

Az AI és a munkahelyek átalakulása

Nemzetközi elemzések szerint az AI és az automatizáció a következő években világszerte több millió IT-pozíciót alakíthat át. A leginkább veszélyeztetett kategóriák közé tartoznak a junior fejlesztői állások, amelyek amúgy is folyamatosan ritkulnak, vagy épp átalakulnak mind magasabb és magasabb belépési küszöböt támasztva az új belépők elé.

Pomázi Norbert, a Virgo lead frontend fejlesztője szerint:

„A jelenleg elérhető AI-eszközöket még messze nem aknázták ki teljes mértékben a fejlesztők, hatalmas potenciál rejlik bennük. Ugyanakkor könnyen hamis bizalmi érzetet kelthetnek: előfordulhat, hogy olyan fejlesztések kerülnek ki, amelyek valójában nem alkalmasak éles környezetben való használatra, a készítőik mégis annak tekintik őket.”

Hasonlóan más technológiákhoz – legyen szó a favágók láncfűrészéről vagy a földmunkások bobcatjéről -, az AI is rendkívül hatékony eszköz lehet, de csak akkor, ha a felhasználó pontosan érti, mikor és milyen helyzetben szabad rá hagyatkozni. „Nem utolsósorban az adatbiztonság kérdése is kiemelten fontos, amit sajnos sokan nem kezelnek kellő súllyal” – teszi hozzá Pomázi Norbert.

Az emberi tényező szerepe

Ha a fejlesztésből eltűnik az emberi tényező, a technológia bár fejlődik, a mögötte álló tudás és kreativitás fokozatosan elsorvad. Az AI által generált kód ráadásul gyakran „fekete doboz” marad: előfordulhat, hogy azt a későbbiekben csak a rendszer érti, ami a karbantartási költségeket és a kockázatokat is jelentősen növelheti.

Pomázi Norbert szerint az AI szerepe az asszisztálás és a támogatás kell legyen, nem pedig az emberi döntéshozatal és szakértelem kiváltása.: „Érdemes kisebb, jól körülhatárolt részmunkákat, rapid prototípusokat vagy unit teszteket rábízni, de struktúrált gondolkodásra, intuícióra, üzleti megértésre nem alkalmas, hiszen nem volt ott a megbeszéléseken, és a tudása mindig időben korlátozott. Segíthet persze a biztonságosan automatizálható folyamatokban, és a teendők hatékonyabb megoldásában de a tervezés, az architekturális döntések, a review és a jóváhagyás az embernél kell maradjon.”

HR-hatás: miért tűnnek el a juniorok

Az AI elterjedése és a gazdasági nyomás oda vezet, hogy a cégek a meglévő, tapasztalt mérnökeiket próbálják maximális teljesítményre késztetni, ahelyett, hogy utánpótlást nevelnének. Ez azonban veszélyes spirál: ha ma nincs, aki junior szinten belép, néhány év múlva nem lesz, aki a senior pozíciókat betöltse.

„Ha mindent a szeniorokra helyezünk, nő a kiégés kockázata. Utánpótlás nélkül megszűnik a tudásmegosztás, felborul a generációs egyensúly, és az átlagéletkor is folyamatosan nő a szervezeten belül. Ráadásul a kizárólag seniorokra építő struktúra elszálló bérköltségeket is eredményezhet”

 – mondta Spolarics Dóra, hr szakértő.

Emellett fontos szem előtt tartani, hogy a juniorok eltűnésével a szervezetek innovációs képessége is csökkenhet. A friss belépők sokszor új szempontokat, kreatív ötleteket és kérdésfelvetéseket hoznak, amelyek nélkül a cégek könnyen belesüppedhetnek a megszokott megoldásokba. A tudás átadása nem pusztán munkaerő-utánpótlás, hanem a szakmai sokszínűség és az innováció motorja is.

Felelősség és kockázat

Az AI használata a lehetőségek mellett számos etikai és jogi kockázatot is magában rejt, amelyek a felelősség, az adatbiztonság és a szakmai minőség kérdéseit egyaránt érintik. Mi történik például, ha egy AI által írt kódrészlet hibát okoz? Pomázi Norbert szerint:

„A modell készítője általában kizárja magát a felelősségből, a hiba viszont a fejlesztő vagy a cég nyakába szakad. Ráadásul sokszor lehetetlen visszanyomozni, ki mit adott meg egy AI-eszköznek. Ezért kulcsfontosságú a felhasználói edukáció: nem adunk ki érzékeny adatokat publikus AI-rendszereknek, és csak tanúsított, biztonságos megoldásokat fogadunk el.”

Gyakran felmerül az a félelem is, hogy az AI uniformizálja a digitális ökoszisztémát, hiszen mindenki hasonló sablonokra támaszkodik. Ám a valóság összetettebb: a generatív modellek nem determinisztikusak, ugyanarra a bemenetre sem adnak mindig azonos választ. „A veszély abban rejlik, hogy a hibás vagy félrevezető megoldások hamis bizalmat kelthetnek. Ha nincs ott a kontrolláló kéz, vagyis a szakember, aki mérlegel és javít, az AI önmaga hibáit is megerősítheti” – figyelmeztet Pomázi.

Merre tovább?

Az AI kétségtelenül új korszakot nyitott a fejlesztésben. Hatalmas lehetőségeket rejt, de ha rossz szerepben alkalmazzák, veszélybe sodorhatja a tudás átadását, az utánpótlást és a szakmai sokszínűséget. A jövő kulcsa ezért az egyensúly: az AI legyen hatékony asszisztens, de a döntések és a kreatív problémamegoldás továbbra is maradjon az ember kezében.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Veszélyes irányba halad az IT-piac appeared first on Műszaki Magazin.

A „Now Action” mottó jegyében megrendezett Márkanap alkalmából megnyílt a sanghaji szervizközpont, emellett Bangkokban és Thaiföldön megkezdte munkáját az első közvetlenül külföldön működtetett üzlet is. A NING Service célja, hogy az elektromos járművek tulajdonosainak valós megoldásokat kínáljon: folyamatos technológiai fejlesztésekkel, világszínvonalú szervizhálózattal, szakképzett szakemberekkel és az akkumulátor teljes élettartamát lefedő ökoszisztémával, ezzel új fejezetet nyitva az elektromos járművek szolgáltatási piacán.

Egy évtizedes elkötelezettség: szolgáltatás, szakértelem és szabványok egy kézből

„Ahogy a globális energiaátmenet egyre gyorsabb ütemre vált, Kína megújulóenergia-ipara elérkezett a tömeges fejlődés küszöbéhez. Az elektromos járművek piacán a hagyományos szervizhálózatok már nem képesek megfelelni az új kihívásoknak – legyen szó akkumulátorrendszerek, elektromos meghajtások vagy teljesítményelektronikai rendszerek teszteléséről, illetve az akkumulátorok állapotának felméréséről. A NING Service úttörőként mindig a felhasználók igényeit helyezi előtérbe, és technológiai innovációval, valamint kölcsönös előnyökre épülő együttműködéssel segíti a szervizszolgáltatások minőségi fejlődését”

– hangsúlyozta Li Wei, a CATL utóértékesítési üzletágának elnöke.

A NING Service 2015-ben indult a CATL utóértékesítési üzletágának részeként, majd 2024-ben önálló részleggé vált. A CATL világszinten elismert akkumulátortechnológiai tudására építve a NING Service teljes körű szolgáltatást kínál – az akkumulátorok ellenőrzésétől és karbantartásától kezdve egészen az újrahasznosításig. Mindezt saját központokon, hivatalos szervizpartnereken és globális hálózaton keresztül biztosítja, vállalatoknak és magánembereknek egyaránt.

Az elmúlt tíz évben az üzletág 75 országban építette ki szolgáltatásait, mára több mint 1100 szervizpontot működtet és 67 alkatrészraktárt kezel összesen több mint 370 000 négyzetméternyi területen.

A CATL az utóértékesítési üzletága által kidolgozott vagy támogatott 24 iparági szabványra, valamint saját fejlesztésű, személyautókat, haszongépjárműveket, energiatároló rendszereket és hat fő alkalmazási területet lefedő szervizrendszerekre építve a NING Service garantálja, hogy az általános hibákat 8 órán belül, az összetett meghibásodásokat pedig 72 órán belül javítja. A CATL globális szervizhálózata 24 órás válaszidőt biztosít minden ügyfelének, gyors és megbízható szolgáltatást nyújtva világszerte.

Szakmai képzés: új energia, új tudás

Válaszul az egyre növekvő szakemberigényre a NING Service 18 kínai tartományban és nagyvárosban hozott létre javítással és diagnosztikával foglalkozó képzési központokat. Eddig több mint 8600 szakembert képeztek ki, így egy átfogó ökoszisztéma jött létre, amely a toborzástól a képzésen át egészen a pályakezdésig biztosítja az iparág szakmai utánpótlását.

Technológiai áttörés

Bár az akkumulátorcsomagokat érő alsó ütődések ritkák, gyakran komoly károkat okoznak, amelyek eddig teljes cserét tettek szükségessé – ez pedig rendkívül költséges megoldás. A harmadik fél által végzett javítások ráadásul biztonsági kockázatokat is rejtenek. Erre reagálva a NING Service bevezette a CTP akkumulátorjavító szolgáltatást, amely CATL eredeti alkatrészeit használja, szigorúan követi a gyártói szabványokat és hivatalos garanciát biztosít. Ez a megoldás jelentősen olcsóbb, mint a teljes csomagcsere, és szakít az iparágban elterjedt „csak csere, javítás nincs” szemlélettel.

A javításokat szabványosított környezetben végzik: pormentes, állandó hőmérsékletű és páratartalmú műhelyekben a gyártói előírásoknak megfelelően. Ez garantálja a cellaszintű javítások megbízhatóságát, és kizárja a nem megfelelő alkatrészek vagy hibás kezelés okozta másodlagos károkat.

A szolgáltatás biztonságát tovább növeli a saját fejlesztésű, roncsolásmentes vizsgálókészülék, amely 15 perc alatt képes hibát diagnosztizálni több mint 90%-os pontossággal. Az ultrahangos hullámtechnológiának köszönhetően a készülék belső sérüléseket is képes kimutatni anélkül, hogy az akkumulátort szét kellene szerelni, így elkerülhetők a bontásból eredő károsodások. A készülék várhatóan az év végén kerül hivatalosan forgalomba.

Zárt ökoszisztéma: teljes körű akkumulátor-életciklus menedzsment

A NING Service célja, hogy a felhasználóknak az akkumulátor teljes életútját lefedő szolgáltatást nyújtson a gyártástól kezdve, a használaton át egészen az újrahasznosításig. A 45 online és 28 offline vizsgálatot tartalmazó állapotfelmérő rendszer révén megbízható diagnosztikát és karbantartást kínál, segítve a felhasználókat a kockázatok korai felismerésében, az élettartam meghosszabbításában, valamint az átláthatóság és maradványérték növelésében a használt járművek piacán.

A CATL leányvállalata, a Brunp Recycling által működtetett zárt ellátási láncra építve a NING Service létrehozta a „72 órás expressz újrahasznosítási” hálózatot, amely háromszor nagyobb lefedettséget biztosít, mint a piacon elérhető harmadik fél által biztosított platformok. Így hatékony és környezetbarát újrahasznosítási rendszert alakított ki, aktívan hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez.

A jövőben a felhasználók egyszerűen leadhatják elhasználódott akkumulátoraikat a NING Service-en keresztül. Az akkumulátorokat szigorú vizsgálat és osztályozás után állapotuknak megfelelően javítják, újragyártják, másodlagos felhasználásra irányítják vagy nyersanyagként hasznosítják. Ez a modell nemcsak egyszerű és hatékony újrahasznosítási megoldást biztosít, hanem hozzájárul az akkumulátorok élettartamának optimalizálásához és az erőforrások fenntartható felhasználásához.

Együttműködés és innováció: új üzleti távlatok a megújuló energiaiparban

A „közös értékteremtés” elvét követve a NING Service szoros partnerséget épít ki a vezető iparági szereplőkkel, és új üzleti területek felé nyit – például az elektromos hajózás vagy az alacsony magasságú légiközlekedés irányába.

A CATL utóértékesítési stratégiájának kulcselemeként a NING Service nemcsak kiemelkedő technikai támogatást nyújt az elektromos járművek tulajdonosainak, hanem a körkörös ökoszisztémával új mércét állít az iparág számára. A NING Service zászlóshajó szervizközpontjai már hét jelentős kínai nagyvárosban működnek, köztük Vuhanban és Kantonban. A Bangkokban megnyitott, több mint 2000 négyzetméteres üzlet a CATL globális minőségi standardját tükrözi, és első nemzetközi helyszínként új korszakot nyit a technológiai terjeszkedés és a világszintű szolgáltatási integráció terén.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új mércét állít a CATL az elektromos járművek piacán appeared first on Műszaki Magazin.

Az SK On bejelentette, hogy szándéknyilatkozatot (memorandum of understanding – MoU) írt alá az L&F vállalattal az LFP katódanyagok szállításáról. A megállapodás értelmében a két cég megkezdi az egyeztetéseket a szállítási volumenről és időtartamról, közép és hosszú távú együttműködés kiépítése céljából.

Az SK On közölte, hogy a jelentős akkumulátor-alapanyag gyártó L&F céggel való partnerséget a világméretű LFP akkumulátor iránti növekvő keresletre válaszul hozta létre. A lépés kiemelten szolgálja a vállalat belépését a dinamikusan bővülő ESS-szektorba.

Az energiatároló rendszerek telepítése világszerte gyors ütemben növekszik, amit különösen az olyan mesterséges intelligenciát használó adatközpontok terjedése ösztönöz, amelyek megbízható és rugalmas energiatárolási megoldásokat igényelnek.

Ezzel párhuzamosan az LFP akkumulátorok iránti kereslet is jelentős növekedés előtt áll. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint 2023-ban az LFP technológia az energiatároló rendszerek globális piacának mintegy 80%-át tette ki, köszönhetően költséghatékonyságának és kedvező biztonsági jellemzőinek.

A fenti trendekre reagálva az akkumulátoripar világszerte tovább bővíti az LFP akkumulátorok gyártási kapacitásait. Az SK On terve szerint a meglévő gyártósorainak átalakításával építi ki LFP akkumulátor gyártókapacitását, összhangban a cég lokalizációs stratégiájával.

Az SK On, amely a dél-koreai SK Csoport tagja, jelenleg számos akkumulátorgyárat üzemeltet globálisan, és partnereivel továbbiak építésén dolgozik. Ha ezek a gyártóegységek teljes kapacitással működnek, a vállalat éves termelési kapacitása a tervek szerint meghaladja a 180 GWh-t.

„Ez a szándéknyilatkozat fontos mérföldkövet jelent az SK On LFP akkumulátor értékláncának bővítésében, valamint az energiatároló rendszerek piacára való belépésünkben”

– mondta Youngkee Shin, az SK On beszerzési vezetője.

„Célunk, hogy szilárd alapot teremtsünk a készülő LFP akkumulátorok számára.”

Az SK On aktívan fejleszti az LFP technológiát akkumulátorkémiai diverzifikációs stratégiájának részeként. A vállalat az első LFP akkumulátor prototípusát a 2023-as InterBattery szakkiállításon mutatta be, majd 2024-ben piacra dobta a „Winter Pro Battery” elnevezésű akkumulátort, amelyet kifejezetten a jobb hidegtűrés érdekében fejlesztettek ki, 2025-ben pedig egy hosszú élettartamú LFP akkumulátorral bővíti kínálatát.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Újdonság az energiatároló rendszerek piacán appeared first on Műszaki Magazin.

Az e-kereskedelem robbanása, a fenntarthatósági elvárások növekedése és a mesterséges intelligencia térnyerése újrafogalmazza a csomagolás szerepét – a hullámkartonból jövőálló, környezeti és gazdasági szempontból is kulcsfontosságú alapanyag válik.

A legfrissebb iparági előrejelzések szerint a globális hullámkarton csomagolási piac 2032-re elérheti a 206,3 milliárd dolláros értéket, éves szinten 4,4 százalékos bővüléssel. A növekedést elsősorban az e-kereskedelem dinamikus fejlődése, a fenntarthatóság felértékelődése, valamint a mesterséges intelligencia (AI) térnyerése hajtja – ezek együtt formálják át a csomagolóipart, és pozícionáljak a hullámkartont mint a jövő egyik legmeghatározóbb alapanyagát.

A trendeket jól mutatja, hogy míg 2023-ban a szektor globális értéke 136,6 milliárd dollár volt, ez kilenc éven belül több mint 50 százalékkal nőhet. A növekedés jelentős részét Ázsia generálja, ahol Kína és India együttesen a világ termelésének mintegy 40 százalékát adják. A legdinamikusabb bővülés mégis ott várható, ahol az online vásárlás térnyerése új csomagolási igényeket generál.

Az e-kereskedelem nemcsak új csatornákat, hanem új kihívásokat is hozott a logisztikába: a termékek biztonságos, esztétikus és környezetbarát csomagolása mára elvárás lett. Egy online rendeléshez jellemzően 2–3 darab külön csomagolóegység szükséges, így évente világszerte több mint 100 milliárd hullámkarton doboz kerül forgalomba. Ez nemcsak logisztikai, de környezetvédelmi szempontból is kihívás – épp ezért került előtérbe a papíralapú, teljes mértékben újrahasznosítható hullámkarton. A gyártók ma már olyan technológiákat alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik a nagy volumenű, személyre szabott csomagolások gyors és költséghatékony előállítását, miközben az alapanyagok akár 89 százalékban újrahasznosított rostból származnak.

A technológiai fejlesztések között kiemelt szerepet kap a mesterséges intelligencia. De nem csak a méretezés, hanem a minőségbiztosítás és karbantartás is digitalizálódik: az AI-vezérelt hibafelismerő rendszerek akár 99 százalékos pontossággal szűrik ki a gyártási hibákat, a prediktív karbantartás pedig a nem tervezett leállásokat 50 százalékkal csökkentheti. A McKinsey szerint a generatív mesterséges intelligencia technológiák évi 4,4 billió dollár értéket is teremthetnek világszerte, amelynek egyre nagyobb hányada realizálódik az ipari és gyártási szektorokban – köztük a csomagolóiparban is.

A fogyasztói és vállalati döntések mögött egyre inkább környezeti megfontolások húzódnak. A hullámkarton alapanyaga elsődlegesen cellulóz, amely megújuló forrásból, vagyis fából származik. Ennek köszönhetően természetes környezetbe kerülve akár 60 nap alatt maradéktalanul lebomlik, miközben nem hagy maga után semmilyen toxikus anyagot. Ez a tulajdonság különösen fontos a jelenlegi klíma- és hulladékválság miatt, hiszen hozzájárul a csomagolási hulladékok csökkentéséhez és a talajterhelés minimalizálásához. A cellulózalapú csomagolóanyag így nemcsak újrahasznosítható, hanem komposztálható is – ez egyedülálló előny a műanyagalapú alternatívákkal szemben. A NielsenIQ adatai szerint a vásárlók 73 százaléka hajlandó többet fizetni olyan termékért, amely környezetbarát csomagolásban érkezik. Ez a tendencia jól tükröződik abban is, hogy a fejlettebb európai piacokon – például Németországban vagy Hollandiában – a hullámkarton csomagolások visszagyűjtési aránya már 95 százalék fölé emelkedett.

A hazai szektor is aktívan reagál a globális trendekre. Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője szerint a piac fordulóponthoz érkezett:

„A fenntarthatóság ma már nem csupán egy versenyelőny, hanem alapvető elvárás, amely minden vállalat számára elengedhetetlenné vált. A hullámkarton egy olyan megoldást kínál, amely egyszerre felel meg a környezeti, logisztikai és vásárlói igényeknek is. Emellett a hullámkarton csomagolások alkalmazása maradéktalanul megvalósítja a körforgásos gazdaság modelljét: a gyártás során felhasznált alapanyagok túlnyomó része újrahasznosított papír, a késztermékek pedig újrafeldolgozhatók, sőt, több cikluson át visszaforgathatók a gyártási folyamatba. A körforgásos modell nemcsak a hulladékképződés minimalizálását célozza, hanem a nyersanyagok hatékony felhasználását is elősegíti – a hullámkarton így nemcsak fenntartható, hanem gazdaságilag is racionális választás a jövő csomagolástechnikájában. A piacon tapasztalható trendek és változások azt mutatják, hogy a márkák egyre tudatosabban választanak csomagolóanyagot figyelembe véve nemcsak a költségeket, hanem a környezetre gyakorolt hatást is.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fenntartható növekedés a globális hullámkarton piacon appeared first on Műszaki Magazin.

Az ösztönzők elsősorban a kutatás-fejlesztés (K+F) és az üzleti szolgáltatási szektor (BSS) projektjeit célozzák.

A Közép- és Kelet-Európa (KKE) térségben elérhető beruházási támogatások folyamatosan vonzzák a kutatás-fejlesztési (K+F) és az üzleti szolgáltatási szektor (BSS) projektjeit, a támogatás szintje elérheti a minősített költségek 70%-át is – derül ki a Colliers legfrissebb interaktív jelentéséből:

„Hogyan formálják a kormányzati támogatások az ipari és irodai ingatlanpiacot Közép- és Kelet-Európában”.

Jan Kamoji-Czapinski (Director, Incentives Advisory, Europe Strategic Advisory) szerint:

„A legtöbb ország elsősorban az ipari és K+F projekteket támogatja. Azonban az irodai projektek is részesülhetnek pénzügyi támogatásban, többek között vissza nem térítendő támogatások és adókedvezmények révén. Ez különösen a régiós központokban és egyes fővárosokban, például Tallinnban, Rigában, Vilniusban és Zágrábban érvényesül. Az ösztönzők jelentősek lehetnek, egyes esetekben akár 30 000 eurót is elérhetnek új alkalmazottanként (például Horvátországban). Az irodaház tulajdonosok kihasználhatják ezeket az ösztönzőket, hogy növeljék ingatlanaik bérbeadási vonzerejét, hiszen a bérlők előnyben részesítik azokat a helyszíneket, ahol pénzügyi támogatást kaphatnak.”

„Az ingatlantulajdonosok gyakran figyelmen kívül hagyják az ösztönző lehetőségeket, pedig bizonyos helyeken közvetlenül is részesülhetnek belőlük, például ingatlanadó-kedvezmények révén. A KKE régió legtöbb területén a bérlők az ösztönzőket figyelembe véve választanak helyszínt, mert a különbségek akár ötszörös mértéket is elérhetnek, még az önkormányzati szinten is”

– teszi hozzá Jan.

A bérlők, különösen a nagy gyártóvállalatok és az SSC-k, a támogatások elérhetőségét az egyik kulcsfontosságú tényezőként tartják számon a helyszínválasztás során. Ha két ingatlan költségei, elhelyezkedése és a munkaerő elérhetősége hasonló, akkor az a helyszín élvez előnyt, amely magasabb támogatási szintet kínál.

Az egyes országok támogatási programjai a következők:

• Bulgária: Magas támogatási intenzitás, de főként általános adókedvezményeken alapul.
• Horvátország: Jelentős adó- és készpénzes támogatásokat biztosít, beleértve a munkahelyteremtési és a high-tech berendezésekbe való befektetések támogatását.
• Csehország: Társasági adó alóli mentességeket és további támogatásokat kínál a K+F beruházások számára.
• Észtország: Alacsonyabb támogatási intenzitás, de akár 2 millió eurós támogatás K+F projektek számára.
• Magyarország: Akár 80%-os társaságiadó-mentességet és akár 13 évig tartó készpénzes támogatásokat kínál.
• Lengyelország: Az EU által engedélyezett maximális támogatási szintek elérését teszi lehetővé, és növelte a tiszta energiával kapcsolatos iparágak és K+F projektek támogatásait.
• Románia: Magas támogatási intenzitás, de elsősorban a gyártóipari beruházásokra összpontosít.
• Szerbia: Az EU-s támogatási struktúrákat követi, készpénzes támogatásokat és adómentességeket biztosít.
• Szlovákia: Magas támogatási intenzitás, de korlátozott készpénz alapú támogatás az üzleti szolgáltatási szektor számára.

A befektetési vonzerő, az ipari és logisztikai szektor növekedése, az alacsony irodakínálat és a sokrétű ösztönző rendszer mind hozzájárul ahhoz, hogy Közép- és Kelet-Európa vonzó célterület legyen a befektetők számára.

Grzegorz Sielewicz (Head of Economic & Market Insights, CEE) hozzátette: “A globális minimumadóhoz hasonló szabályozási változások ellenére Közép- és Kelet-Európa továbbra is vonzó célpont a befektetők számára. A 2024-es befektetési volumenek megerősítik a versenyképességét, a GDP-növekedési adatok pedig azt mutatják, hogy a jövőben további gyorsulás várható.”

A KKE-6 régió uralja a szélesebb értelemben vett KKE-13 ipari és logisztikai piacot, a befektetők pedig egyre inkább a fenntarthatóságra és az innovatív megoldásokra fókuszálnak. A régió növekvő versenyképessége, a logisztikai fejlesztések és az ösztönző lehetőségek sokszínűsége egyre inkább KKE irányába vonzza a befektetőket.

A közép- és kelet-európai régió irodapiaca folyamatosan fejlődik a geopolitikai változások és a hibrid munkavégzés térnyerése mellett. Bár a térség még mindig elmarad Nyugat-Európától, erőteljes növekedést mutat, különösen Varsóban, Budapesten és Prágában, ahol az egy főre jutó irodaállomány alacsonyabb. A bérlők egyre inkább előtérbe helyezik a fenntarthatóságot, ami a befektetőket innovációra és a fenntarthatóságot támogató megoldások alkalmazására ösztönzi.

A hibrid munkavégzés egyre nagyobb keresletet generál az okos, rugalmas munkaterek iránt, miközben a régebbi épületek egyre inkább nehézségekbe ütköznek az ESG-irányelveknek való megfelelés során. Az EU Zöld Megállapodása tovább gyorsítja a modernizáció szükségességét. A globális kihívások ellenére a közép- és kelet-európai irodapiac előnyt élvez az egy főre jutó alacsony irodai kínálat, az alacsony üresedési ráta és a magasan képzett munkaerő révén, ami folyamatos növekedést biztosít a régió számára.

A teljes jelentés interaktív térképpel ITT érhető el

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ipari és irodai ingatlanpiac Közép- és Kelet-Európában appeared first on Műszaki Magazin.

12. alkalommal jelenik meg a PwC Women in Work (WiW) jelentése, mely az OECD-országok nemek közötti munkahelyi egyenlőségét vizsgálja. Bár az eredmények pozitív elmozdulásra engednek következtetni, de a jelenlegi gazdasági, demográfiai és politikai folyamatok – stagnáló növekedés, csökkenő termékenységi ráták és a népesség elöregedésének kihívásai –, valamint a mesterséges intelligencia által vezérelt negyedik ipari forradalom átalakító hatásai már kézzelfoghatóak a munkahelyeken. Sőt, a DEI (Diversity, Equality, Inclusion = Sokszínűség, Egyenlőség, Befogadás) -ellenes mozgalom térnyerésének következményei is látszódnak: számos szervezet ugyanis újraértékeli a sokszínűségre vonatkozó kötelezettségvállalásait és ígéreteit, vagy akár vissza is lépnek azoktól.

A nemek közötti szakadék tartós

A PwC Women in Work indexe a nemek közötti egyenlőség terén elért előrehaladást méri a munkahelyen 33 OECD-országban. Az Index öt mutatót tartalmaz, amelyek a nemek közötti egyenlőség különböző aspektusait értékelik a munkaerőpiacon. Bár az elmúlt évtizedben valamennyi ország előrelépést tudott felmutatni, az elemzés rávilágít arra, hogy a munkahelyeken ma is tartós a nemek közötti szakadék. 2011 óta az átlagos indexpontszám az OECD-ben 56,3-ról 2023-ra 69,0-re nőtt, 2022-höz képest a javulás nagy részét a nők részvételi arányának 72,1%-ról 72,7%-ra történő növekedése, valamint a bérszakadék 13,5%-ról 13,1%-ra való csökkenése okozta.

A 2011 és 2023 között megfigyelt historikus előrehaladási ütem alapján hozzávetőlegesen 46 évbe telne a nemek közötti bérszakadék megszüntetése az OECD-országokban.

Hacsak nem gyorsítja fel a folyamatokat az EU Pay Transparency direktívája, mellyel új időszámítás kezdődik az Unióban 2026-tól. A rendelet ugyanis az átlátható bérstruktúra mellett számos egyéb kötelezettséget – kezdve a toborzástól a tehetségmenedzsmenten át a kompenzációs stratégiáig – ír elő a munkáltatóknak jövő évtől azzal a céllal, hogy csökkenjen a nemek közötti bérkülönbség, és a fizetési, valamint munkakör-értékelési rendszerek átláthatóságának növelésével elősegítse a munkahelyi egyenlőséget.

„Az igazságos bérezés és az egyenlő lehetőségek alapját az objektív, transzparens és jól kommunikált HR-folyamatok jelentik. Ennek előnyeit nemcsak a nők és hátrányos helyzetű csoportok, hanem az egész vállalat élvezi, elkötelezettebb és motiváltabb munkaerőt teremtve”

– mutatott rá Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője.

A munkahelyi egyenlőség a GDP-t növeli

Az OECD-országok átlagpontszáma 2011 óta 13 ponttal, 69-re emelkedett, ami a női munkaerő megnövekedett részvételének és a nemek közötti bérszakadék szűkülésének köszönhető.

A PwC elemzése – különös tekintettel a nők részvételi arányának a termelékenység növekedésére gyakorolt hatására –, pozitív korrelációt azonosított a nők munkahelyi részvétele és az országok gazdasági teljesítménye között. Az OECD-országokban 2011 és 2023 között átlagosan 0,19 USD-vel növekedett a munkaóránkénti GDP, ami országonként évente átlagosan 4,5 milliárd dolláros GDP-növekedést jelentett.

Ha a munkahelyi nemek közötti teljes egyenlőség irányába való haladás a következő öt évben is ugyanilyen ütemben folytatódna, akkor 2030-ra a teljes termelékenységnövekedés elérheti az Egyesült Királyság GDP-jében mérve a 54,5 milliárd dollárt (43,5 milliárd GBP), az átlagos OECD-országok esetében a 31,6 milliárd dollárt, míg a G7-eknél átlagosan a 105,5 milliárd dollárt.

Phillippa O’Connor, a PwC UK vezérigazgató-helyettese kihangsúlyozta: „A munkahelyi nemek közötti egyenlőség és a gazdasági növekedés közötti pozitív kapcsolat azt mutatja, hogy a nemek közötti egyenlőségbe való befektetés nem csak a helyes, hanem gazdaságilag is a legjobb dolog. A nagyobb és sokszínűbb munkaerő előnyei közvetlenül a GDP-növekedésben realizálódnak, ahogyan gazdagítják a vállalati sokszínűséget, valamint az általános jövedelmi bázist is.

Listavezetők és sereghajtók

• Izland vezeti a rangsort, három helyet lépett előre 2022-höz képest. Kimagasló teljesítményét a bérszakadék javulása, valamint a női munkanélküliségi ráta és a nők teljes munkaidős foglalkoztatási rátája magyarázza. Az OECD-n belül Izlandon a legmagasabb a nők munkaerőpiaci részvételi aránya (83,7%).
• A második Új-Zéland, harmadik Luxemburg, majd következik Svédország és Szlovénia. Az első öt helyen ugyanazok az országok osztoznak, mint előző évben, csak a sorrend változott.
• Magyarország a 16. helyen szerepel, a régióból Szlovénia mellett megelőzi Lengyelország (11.) és Észtország (14.).
• Skócia második éve az Egyesült Királyság (18.) legjobban teljesítő régiója.
• Chile, Korea és Mexikó végzett az index végén, de mindhárom ország javított általános indexpontszámán: Koreában és Mexikóban a női munkanélküliségi ráta, Chilében a részvételi arány különbségének javulása révén.
• Az Ír Köztársaság minden mutatóban hatalmasat lépett előre, és az OECD-ben a legnagyobb éves javulást érte el: a 2022-es 12. helyről 2023-ra a 6. helyre jött föl, és a bérkülönbség itt 6,7%-ról 3,7%-ra csökkent.

„Magyarország az OECD-országok listájában három éve közel azonos helyen végez (15., illetve 16. helyezés), de ha a részleteket nézzük, akkor láthatjuk, hogy bizonyos mutatók erősödtek, például csökkent a nők és férfiak munkaerőpiaci részvételi arányának különbsége, 9,5%-ról 8,9%-re; bizonyos mutatók viszont sajnos gyengültek: enyhén nőtt a bérszakadék (16,1%-ról 16,3%-ra), valamint a munkanélküliségi ráta is (3,5%-ról 4,2%-re)”

– érvelt Reguly Márta.

A szakember hozzátette:

„A magyar nők munkaerőpiaci helyzetének alakulását a jövőben a Pay Transparency direktíva mellett a nemrég bejelentett többgyerekes anyák adómentessége is pozitívan befolyásolhatja hosszú távon, hiszen motiváló erővel bírhat a nők munkavállalására, és támogathatja a szülők közötti nagyobb egyensúly megteremtését is.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Több nő a munkaerőpiacon – javuló GDP appeared first on Műszaki Magazin.

Bár a csúcstechnológiás betoncserépgyár várhatóan csak az év végén kezdi meg a termelést, importált termékek révén már most elérhetővé válnak a Wienerberger betoncserepek a magyar fogyasztók számára is.

A kerámia tetőcserepek között már ma is a Wienerberger csoporthoz tartozó Tondach a legjelentősebb márka hazánkban, és most a cég belép a betoncserepek piacára Magyarországon is. Mindeközben folyamatban van Hejőpapi településen a vállalat céljai szerint a világ legmodernebb beton tetőcserép gyárának építése, ezzel is tovább erősítve Magyarország regionális szerepét az építőanyag-iparban. A létesítmény évente 3 millió négyzetméternyi cserepet állít majd elő, amely több mint 300 futballpályányi tetőfelület lefedésére lenne elegendő. A gyár nagy részben exportra termel majd, hozzájárulva a magyar gazdaság növekedéséhez és az építőipar innovációjához.

Az építkezés az előzetes terveknek megfelelően halad, hamarosan megkezdődik a gépek telepítése is. Míg az első cserepek el nem hagyják a hejőpapi gyártósort, egy előbevezetés keretében a vállalat elérhetővé teszi a legnépszerűbb hullámos modellt a hazai vásárlói számára. A Wienerberger Icon néven debütáló betoncserép egyelőre a vállalatcsoport németországi gyárából érkezik, mely formájában teljesen megegyezik azzal, amit majd később Hejőpapiban fognak gyártani.

„Folyamatosan törekszünk arra, hogy modern és minőségi építőanyagokat kínáljunk ügyfeleink számára, biztosítva ezzel az épületek tartósságát és esztétikai értékét. A Wienerberger betoncserép bevezetésével olyan új vásárlókat tudunk megszólítani, akik eddig nem találtak megfelelő választást a tetőcserép kínálatunkból. Ráadásul a hejőpapi gyár átadása után a Wienerberger lesz az egyetlen piaci szereplő Magyarországon, amely hazai gyártásból tudja ellátni a piacot a kerámia és beton tetőcserepekkel egyaránt”

– mondta Potos János kereskedelemért és marketingért felelős igazgatósági tag.

A betoncserepek tartósságuknak és időjárásállóságuknak köszönhetően már hosszú ideje népszerűek Magyarországon, hiszen hosszú távú védelmet nyújtanak a tetők számára, miközben esztétikus megjelenést biztosítanak. A 28 országban jelenlévő Wienerberger tetőfedő megoldásai itthon a Tondach kerámia tetőcserepekről ismertek, azonban más országokban már sok évtizedes tapasztalattal rendelkezik a betoncserepek gyártása területén is. Termékei fejlesztése során több mint 200 év építőanyag-gyártási tapasztalatával és a legmodernebb technológiák alkalmazásával rendelkezik, ami most Magyarországon is elérhetővé válik.

Az Icon tetőcserepek már a kezdetektől többféle színben és felületkezeléssel érhetők el, a választék később további modellekkel és színekkel fog bővülni.

További információ: https://www.wienerberger.hu/termekek/betoncserep.html

Forrás: Wienerberger Magyarország

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új piacra lép be a Wienerberger appeared first on Műszaki Magazin.

Az előző években a Prologis, a világ vezető ipari ingatlancége által közölt előrejelzések megbízható forrásként szolgáltak a trendekhez: a 2024-re vonatkozó hét előrejelzésből hat valóra vált. Az idei előrejelzésből három kiemelten fontos az európai piac számára.

1. A szállítmány a levegőből érkezik

A légi áruszállítás volumene tovább növekszik, amit az e-kereskedelem fokozott növekedése és a határokon átnyúló ellátási láncok folyamatos zavarai egyaránt elősegítenek. A globális légi áruforgalom mértéke 2024 szeptemberében 9,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tavalyi év egyes hónapjaiban az éves szintű növekedés kétszámjegyű volt, ez 2025 folyamán várhatóan tovább emelkedik. A nemzetközi e-kereskedelem gyors növekedése és a tengeri szállítás nehézségei szükségessé tették az áruk gyors mozgatását a gyártási és fogyasztási helyszínek között, ami fellendítette a légi áruszállítást.

2. Az építőiparban a helyzet változatlan

A globális ingatlanpiacon megkezdett fejlesztések 15%-kal maradtak a történelmi szint alatt, ugyanakkor a hosszú távú piaci alapok továbbra is erősek. Az építőanyagok költségei várhatóan enyhén csökkenni fog Európában, ami a beruházások gazdaságosságának és árrésének javulását eredményezi.

3. Együtt könnyebb: A teherszállítási ágazat konszolidációja felgyorsul

Az összeolvadások és felvásárlások üteme felgyorsul, ez pedig élénkítő hatással lesz a technológiai beruházásokra, valamint a fuvarozási iparág további növekedésére. Az áruszállítási ágazat konszolidálódik, mivel a nagyobb vállalatok jobb helyzetből nézhetnek szembe a közelgő kihívásokkal. Ezzel párhuzamosan a működési hatékonyságot javító technológiai beruházások Európában is folytatódni fognak. Az EU-ban a fenntartható technológiákra kerül majd a fő hangsúly.

Az ellátási láncokra vonatkozó további előrejelzések:

4. A nagy kapacitású terek kerülnek először egyensúlyba:

A kiadó raktárépületek aránya az Egyesült Államokban a legnagyobb alapterületű épületeknél fog a leggyorsabban csökkenni. A növekvő kereslet és a korlátozott új kínálat együttes erővel 100 bázisponttal vagy annál is nagyobb mértékben csökkenti az üresedési rátát az 500 ezer négyzetláb (kb. 46 500 négyzetméter) vagy annál nagyobb épületek esetében. Az üzleti feltételek erősödése a nagy logisztikai felhasználók visszatéréséhez vezethet, és lehetővé teszi a jelentős területbővítéseket.

5. Dél-Amerika lép reflektorfénybe:

A brazil logisztikai ingatlanok bérleti díjának növekedése több mint 500 bázisponttal fogja meghaladni a globális átlagot, mert az üresedési ráta példátlan módon egyszámjegyűre csökken. A korszerűen kialakított logisztikai területek bérlőinek kifinomult elvárásai vannak, Brazília bővülő középosztálya magasabb szolgáltatási színvonalat igényel, amit az e-kereskedelem 2017-es 3%-ról 2024-es 11%-ra emelkedő elterjedtsége is tükröz. Ez évi átlagban 8,4%-os keresletet eredményez a modern logisztikai ingatlanok iránt.

6. A kaliforniai dominóhatás:

Az új jogszabályok arra fognak törekedni, hogy korlátozzák a kínálatot a kulcsfontosságú lokációkon. A kaliforniai AB98 állami törvényjavaslat elfogadását követően arra számítunk, hogy 2025-ben más államokban – várhatóan a nyugati parton, New Yorkban, New Jersey-ben, Pennsylvaniában, Kolorádóban – is hasonló intézkedéseket fognak előterjeszteni. Válaszul a raktártulajdonosok napelemekbe, akkumulátortárolókba, elektromos autó töltőkbe és fenntartható építőanyagokba fektetnek be, hogy megfeleljenek a követelményeknek és jövőbiztossá tegyék az épületeket.

7. Nem lassul a globális kereskedelem

Az amerikai import az új vámok ellenére gyorsabban fog nőni, mint a GDP, és a keleti part nagyobb részesedést fog szerezni a dokkmunkásokat képviselő International Longshoreman Association (ILA) szerződésének ratifikálása után. A szerződéses viták várható rendezése növelni fogja a bizalmat és a működési hatékonyságot, és a keleti part visszahódíthatja a bizonytalanság idején nyugatra tolódott volumeneket.

A globális ellátási láncokra vonatkozó előrejelzések teljes listáját, mélyreható elemzését és a tavalyi előrejelzések összefoglalóját a Prologis globális sajtóoldalán találják.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Globális logisztikai ingatlanpiaci trendek appeared first on Műszaki Magazin.

A mesterséges intelligencia és annak különböző alkalmazásai gyors ütemben alakítják át a munka világát. A promptolás, vagyis a mesterséges intelligencia kérdésekre történő irányított használata, olyan készség, amely hamarosan elengedhetetlen lesz a vállalatok számára. A kérdés, hogy mindez miként érinti a munkaerőpiacot, a toborzást és a HR világát.

A mesterséges intelligencia térnyerése a munkaerőpiacon

Az elmúlt években a mesterséges intelligencia, különösen a ChatGPT és hasonló eszközök, óriási hatást gyakoroltak a foglalkoztatás világára. Azon cégek, amelyek elkezdték alkalmazni ezeket az eszközöket, gyakran szembesültek azzal, hogy nem csupán a munka gyorsabb elvégzését segítik elő, hanem alapjaiban alakítják át a vállalati működést. A promptolás, amely a mesterséges intelligenciával való hatékony kommunikáció alapja, gyorsan válik nélkülözhetetlenné számos területen, beleértve a toborzást és a HR-menedzsmentet.

„Az AI bevezetése eleinte sokszor játéknak tűnhet – sokan könnyedén kezdenek kísérletezni a különböző kérdések megfogalmazásával, amelyek teljesen hétköznapi témákat érintenek. Azonban, ahogyan a cégek mélyebben megértik a mesterséges intelligencia potenciálját, az AI-val való játék komoly üzleti értéket képviselhet. A promptolás tudománya egy olyan eszközzé válik, amely megfelelő használat esetén jelentősen javíthatja a HR-folyamatokat, a toborzást, valamint a képzést is”

– mondta Jáhny Ákos, a Get Work Trend Kft. ügyvezetője.

Mi az a promptolás és miért fontos a toborzásban?

A HR-vezetők számára a mesterséges intelligencia használata új lehetőségeket nyit meg. Például az interjúk során a megfelelő promptok használata révén hatékonyabban lehet felmérni a jelöltek kompetenciáit, illetve gyorsabban lehet válaszokat kapni az adott munkakör követelményeire vonatkozó kérdésekre. A mesterséges intelligencia képes részletes statisztikákat és elemzéseket generálni a toborzási folyamat különböző fázisaiból, ami segítheti a HR-menedzsereket a döntéshozatalban.

Miként használható a mesterséges intelligencia a HR-folyamatokban?

Azonban a mesterséges intelligencia és a promptolás nem csupán a toborzásra korlátozódik Get Work Trend Kft. tapasztalatai szerint: az AI képes jelentősen megkönnyíteni a belső képzések, statisztikai elemzések és munkafolyamatok optimalizálását is. A HR-osztályok ma már arra is használhatják az AIt, hogy jobban megértsék az alkalmazottak igényeit, teljesítményét, és az adatokat elemezve javítsák a munkavállalói élményt.

Az AI statisztikai elemzések révén gyorsan képes összekapcsolni a teljesítményértékeléseket a vállalati célokkal, így előrejelzéseket készíthet arról, hogy egyes munkavállalók hogyan fejlődnek majd a jövőben. Ezenkívül az AI képes előre jelezni az esetleges elégedetlenségeket, ami segíthet a munkaerő-megtartásban is. Ezáltal a HR-folyamatok hatékonyabbá és személyre szabottabbá válhatnak.

Bár egyes vállalatok még csak most kezdik el felfedezni az AI által nyújtott lehetőségeket, sokan már napi szinten alkalmazzák a mesterséges intelligenciát különféle feladatokhoz. Alkalmazása nem feltétlenül igényel különleges technológiai hátteret vagy szakértelmet – a legújabb eszközök egyre felhasználóbarátabbak, és a cégvezetők, HR-vezetők is könnyedén megtanulhatják, hogyan tudják kihozni belőlük a maximumot.

A jövőben a mesterséges intelligencia olyan mértékben be fog épülni a mindennapi vállalati működésbe, hogy az AI-val való munka alapvető készség lesz. Azok a HR-vezetők és cégek, akik már most felismerik ezt az irányt, komoly versenyelőnyt szerezhetnek.

Adatbiztonság az AI-alapú HR folyamatokban

„Ugyanakkor az AI-alapú HR folyamatok egyik kiemelt kihívása az adatbiztonság biztosítása, különösen a személyes és érzékeny információk kezelése során. A toborzás során, a HR folyamatokban kizárólag zárt, vállalati AI rendszerek használhatók biztonságosan, amelyek megfelelő adatvédelmet és a céges szabályoknak megfelelő működést garantálnak”

– emlékeztetett a a Get Work Trend Kft. ügyvezetője.

Ezzel szemben ma a munkahelyi AI használatok több mint 50%-a jelenleg privát, gyakran ingyenes, nem vállalati AI-fiókokon keresztül történik, amely komoly biztonsági kockázatokat hordoz magában. A vállalatoknak ezért kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a biztonságos AI-eszközök alkalmazására, hogy elkerüljék az adatbiztonsággal kapcsolatos problémákat és a személyes adatok illetéktelen hozzáférésének kockázatát.

A jövő HR-vezetőinek új készségei

„Ahogy a mesterséges intelligencia egyre inkább teret nyer, a HR-vezetők és toborzók számára elengedhetetlenné válik az AI-eszközök, különösen a promptolás ismerete. A jövőben nemcsak a szoftverek és rendszerek használatát kell elsajátítaniuk, hanem azokat a finom technikákat is, amelyekkel az AI-t megfelelően lehet irányítani”

– hangsúlyozta Jáhny Ákos. Hozzátette: A mesterséges intelligencia nem veszi el a HR-esek munkáját – ehelyett egy olyan eszközzé válik, amely lehetővé teszi számukra, hogy gyorsabban és hatékonyabban végezzék el a feladataikat. A jövő HRszakemberei azok lesznek, akik megtanulják, hogyan használhatják ki a mesterséges intelligencia nyújtotta előnyöket, és ezáltal egy még hatékonyabb munkaerőpiacot hoznak létre.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A mesterséges intelligencia és a munkaerőpiac appeared first on Műszaki Magazin.