De mit tudnak valójában ezek a rendszerek, és mi az, amit nem képesek kiváltani?  Egyáltalán mitől robot a robot, és nem csak egy automatizált gép? Többek között erről beszélgettek a téma szakértői a Bosch Magyarország Podcast legfrissebb epizódjában.

A beszélgetés vendégei Majdik András László, a HUN-REN SZTAKI Gépi Érzékelés Kutatólaboratóriumának tudományos főmunkatársa, a robot-tájékozódási csoport vezetője, valamint Kis Gábor, a Robert Bosch Elektronika Kft. vállalatirányítási rendszer (ERP) szakértője voltak. A szakemberek egyetértettek abban, hogy rövid távon hajlamosak vagyunk túlbecsülni a robotika fejlődését, hosszabb távon viszont pont, hogy alábecsüljük az életünkre gyakorolt hatását.

Robotika az, amikor a gép képes dönteni

A podcast egyik legfontosabb kérdése az volt, hol húzódik a határ egy automatizált rendszer és egy valódi robot között. Míg egy automata előre meghatározott lépések sorozatát hajtja végre, addig a robot képes a környezetéből érkező információk alapján önálló döntéseket hozni, és nem várt helyzetekre is reagálni. A különbség tehát nem a kinézetében rejlik, hanem a döntési és alkalmazkodási képességben.

Majdik András László arra hívta fel a figyelmet, hogy a modern robotika fejlődését több technológia együttese hajtja. A gépi érzékelés, a mesterséges intelligencia és az utóbbi években különösen nagyot fejlődő megerősítéses tanulás együtt teszik lehetővé, hogy a robotok mozgása, egyensúlya és reakciói egyre természetesebbek legyenek. Akár olyan összetett helyzetekben is, amelyek nincsenek előre beprogramozva.

A HUN-REN szakértője egy négylábú robotot is bemutatott a stúdióban, amely szenzorok segítségével érzékeli a környezetét, stabilan mozog, és jelenleg az autonóm funkcióinak bővítésén dolgoznak. Kiemelte: mielőtt bárki a katonai felhasználáson gondolkodna, a gyártó ezt kifejezetten tiltja, a robotot kizárólag békés, hétköznapi feladatokra szánják.

Ott segít, ahol a munka monoton vagy megterhelő

A podcast fontos megállapítása, hogy a robotika közel sem minden feladatra jelent megoldást. Olyan munkafolyamatban működik a leghatékonyabban, amely jól strukturálható, fizikailag megterhelő vagy az emberek számára túl monoton. Tipikus példa erre az üzemen belüli anyagmozgatás. „Amikor a Robert Bosch Elektronika Kft. telephelyén 2017-ben elindultak az automatizált logisztikai megoldások, kiderült, hogy egy munkatárs akár napi 20 kilométert is gyalogolhat a raktár és a gyártóterület között” – mondta a Bosch vállalatirányítási rendszer (ERP) szakértője. Az automatikusan vezérelt járművek (AGV-k) ma már nemcsak nagy távolságokat tesznek meg, de képesek önállóan tájékozódni és kommunikálni egymással, miközben biztonságosan kerülik ki az akadályokat.

A szakértők kitértek egy másik fejlesztési irány jelentőségére is: az intelligens kicsomagoló- és válogatógépek alkalmazására. Ezek mesterséges intelligencia segítségével ismerik fel a különböző csomagolásokat és alkatrészeket, majd a megfelelő fogófejjel és a szükséges erővel emelik ki azokat.

Közelebb van, mint gondolnánk

A humanoid, kétlábon járó robotok fejlesztése világszerte zajlik. Ahogyan néhány évtized alatt a személyi számítógép mindenki számára elérhetővé vált, úgy válhatnak a robotok is egyre általánosabbá és elterjedtebbé. A beszélgetésben rámutattak arra, hogy ma már szinte mindenkinek egy számítógép lapul a zsebében, és a következő egy-két évtizedben a robotok jelenléte is jelentősen bővülhet az iparban, a szolgáltatásokban, sőt akár a mindennapi életünkben is. A robotok azonban nem lecserélnek, hanem kiegészítenek minket, ugyanis a kreativitást, a felelősségteljes döntéseket és az emberi helyzetfelismerést nem tudják kiváltani.

A jövő ökoszisztémában épül

A szakértők rámutattak arra is, hogy a technológia rohamos fejlődése miatt ma már egyre inkább ökoszisztémában érdemes gondolkodni. Az ipari szereplők, az akadémiai szféra és a fejlesztő közösségek együttműködése gyorsíthatja fel, hogy a kutatási eredményekből az iparban is alkalmazható megoldások szülessenek.

Kis Gábor kiemelte, a Bosch több hazai felsőoktatási intézménnyel működik együtt, példaként az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet és a Széchenyi István Egyetemet említette. Az együttműködések célja, hogy a kutatás-fejlesztésben elért eredmények minél gyorsabban alkalmazhatók legyenek a gyakorlatban, miközben a hallgatók valós projektekben szerezhetnek tapasztalatot. A HUN-REN szakembere is megerősítette, hogy a jövő robotikájához elengedhetetlen a programozási tudás, a szenzortechnológiák ismerete, a képfeldolgozás, valamint a rendszer- és irányításelméleti alapok elsajátítása.

Bosch Magyarország Podcast: technológiáról közérthetően

A Bosch Magyarország Podcast az innováció és a kutatás-fejlesztés legaktuálisabb témáival, szakértő vendégek segítségével közérthető válaszokat keres a jövő technológiájának legégetőbb kérdéseire. Aki szeretne többet megtudni arról, hogyan válhatnak a humanoid robotok tíz-húsz éven belül a mindennapok megszokott részéve, a válaszokat meghallgathatja, sőt meg is nézheti a Bosch Magyarország YouTube, Spotify, Apple Podcasts és Simplecast podcast-csatornáin!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A robotok nekünk dolgoznak, nem helyettünk appeared first on Műszaki Magazin.

A kilenc epizódból – köztük két különkiadásból – álló sorozat célja, hogy megismertesse az ipari automatizáció legújabb trendjeit, betekintést nyújtson egy robotikai nagyvállalat működésébe, és inspirációt adjon mindazoknak, akik a technológia élvonalában szeretnének maradni.

 A podcast kiemelt témái:

• KUKA belülről – Egy robotikai nagyvállalat mindennapjai
• Ember és gép kéz a kézben – Az együttműködő robotika valósága
• Mérnöki precizitás – Robotika a tervezőasztaltól a gyártósorig
• Digitális agyak – Szoftverek, amelyek életre keltik a gépeket
• A jövő már itt van – TOP5 trend az ipari robotikában
• Automatizáció kisvállalati léptékben – Lehetséges? Igen!
• Robotok mindenhol – Hol találkozhatsz velük az iparban?
• Zöld technológia – Fenntarthatóság és automatizáció
• A robotika jövője – Merre tart a technológia, és mi vár ránk?

A „Múlt.Jelen.Robot.” epizódjai a 2025.augusztus 1-i indulást követően részenként lesznek elérhetők YouTube-on és Spotifyon egyaránt.

A KUKA Magyarország célja, hogy aktív párbeszédet alakítson ki a hazai ipari szereplőkkel, mérnökökkel, fejlesztőkkel és diákokkal, hozzájárulva az innovációs kultúra fejlődéséhez és a technológia értőbb, könnyebb alkalmazásához.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az ipari automatizáció új hangja: elindult a „Múlt.Jelen.Robot.” podcast sorozat appeared first on Műszaki Magazin.

Egyre több az aggasztó jel és mára világossá vált: a szemünk előtt, soha nem látott ütemben zajlik a klímaváltozás és a fajok pusztulása, amit az emberiség életmódja okoz. A háttérben meghúzódó okokat, a vállalatokat és egyéneket egyaránt érintő sürgető tennivalókat veszi sorra a Bosch Magyarország Podcast friss epizódjában Antal Miklós mérnök-fizikus, az MTA–ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoportjának vezetője, humánökológia oktató, valamint Szalóczy Miklós mérnök-menedzser, a Bosch globális energiahatékonysági munkacsoportjának vezetője és Tóth Edit, a magyarországi Bosch csoport digitális média menedzsere.

A dinoszauruszok óta nem halt ki ennyi faj

Először is érdemes tisztáznunk, mi jelenti a legnagyobb veszélyt a jövőnkre. A legsúlyosabb környezeti probléma egyértelműen a fajok pusztulása, hiszen a biodiverzitás a Föld védekezőképességének az alapja – hangzik el a podcastban. A hatodik kihalási hullám zajlik most, amelyhez hasonló legutoljára 65 millió évvel ezelőtt történt, amikor a dinoszauruszok eltűntek a bolygónkról. Ebben szerepe van a mai klímaváltozásnak, melynek legfőbb oka a szén-dioxid-kibocsátás.

Ez eddig ismerősen csenghet, de abba már nem feltétlen gondolunk bele, hogy a szén-dioxid akár néhány évtized alatt képes megváltoztatni az éghajlatot, ami radikálisan átalakíthatja az életfeltételeket és a termelési lehetőségeket még a ma élő emberek életében.

Antal Miklós szerint az „enyhébb” eset az, hogy a jövőben még erősebbé válik a már most is érezhető sivatagosodás, a világ bizonyos részei élhetetlenné válnak, ami magával hozza a migrációt és nő a további geopolitikai konfliktusok esélye. De az a forgatókönyv is lehetséges, hogy az Észak-atlanti áramlás gyengülése gyökeresen megváltoztatja Nyugat-Európa klímáját, emiatt Európa egy részén pillanatok alatt hatalmas épületállomány és közlekedési rendszerek válnak használhatatlanná, festi le a nem túl rózsás jövőképet a szakértő.

Szalóczy Miklós mérnök-menedzser, a Bosch globális energiahatékonysági munkacsoportjának vezetője

Körtekonzerv a Föld körül

Vessünk egy pillantást azokra a mindennapi szokásainkra is, amelyek döntő hatással vannak bolygónk sorsára. Nemcsak az számít, mit vásárolunk, hogyan utazunk, mivel fűtünk, mennyi hulladékot termelünk, hanem az is, hogy mit eszünk. Elgondolkodtató például a világot – és a közösségi médiát is – bejáró körtekonzerv esete, melyet Szalóczy Miklós példaként oszt meg a hallgatókkal. Észak-Amerikában kapható ez a termék, melynek alapanyaga Argentínából származik, ám Thaiföldön csomagolják, így kétszer körbeutazza az óceánt, mire a vásárlókhoz eljut. Mindez miért lehetséges? Azért, mert van rá fogyasztói igény, hívja fel a figyelmet a szakember a Bosch Magyarország podcast friss epizódjában.

Bosch: a fenntarthatóság a tervezőasztalon kezdődik

Valóban nagy tehát a baj: a környezet pusztulásának mérsékléséhez, a fenntartható fejlődéshez sürgős lépésekre van szükség. Könnyen belátható, hogy a lakosság mellett a vállalatok, a gyártás, a kereskedelem világában zajló tevékenységek – méretük és intenzitásuk miatt – ugyancsak hozzájárulnak a környezet szennyezéséhez, de egyben lehetőséget adnak a zöldebb jövő megteremtésére is. A Bosch podcast szakértője rámutat az egyik igen fontos és reményt keltő trendre a gazdasági szereplők körében: egyre több vállalat tesz komoly fenntarthatósági vállalásokat, köszönhetően a jogszabályi kötelezettségeknek, a vevők elvárásának vagy éppen önként vállalt szigorú célkitűzéseiknek. „A Boschnál a fenntarthatóság már a tervezőasztalon kezdődik” – mutat rá a hosszú távú gondolkodás fontosságára Szalóczy Miklós. A szakértő szerint hamarosan eljuthatunk oda is, hogy a fenntartható működés a vállalatok sikerességének és versenyképességének alapja lesz.

Antal Miklós mérnök-fizikus, az MTA–ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoportjának vezetője, humánökológia oktató

Önellátó gyárak: a hidrogén kiserőműveké lehet a jövő

A Föld erőforrásainak védelmét és az energiahatékonyságot – számtalan más intézkedés mellett – a Bosch például úgy javítja, hogy 99%-ban zöldenergiát vásárol és a világszerte meglévő több mint 400 telephelye közül 110 telephelyen kiserőművek segítségével saját, megújuló energiát állít elő. Ezek közül az egyik legizgalmasabb megoldás a vállalat egyik németországi gyárában működik Salzglitterben, ahol a gázüzemű hidrogéntermelő rendszert kiegészítették egy 5MW-os napelemrendszerrel, amelynek segítségével a napenergiából zöldhidrogént állítanak elő. Ez jól tárolható, számos módon felhasználható, például üzemanyagcellában elektromos árammá visszaalakítva járművekben, termelési folyamatokban. „Jól látható, hogy az energiatárolás a zöld átállás fontos területe, melyben a hidrogén valószínűleg kulcsfontosságú szereplő lesz” – emeli ki Antal Miklós a podcastban.

Az innovatív vállalatok és a fogyasztók összefogásával megmenthető lehet a jövő

Sokan azt gondolják, hogy az egyén szintjén nem érdemes változtatni, mert „az úgysem számít semmit”. Ez azonban tévedés, a fenntarthatóbb életmódhoz újra kell gondolnunk alapvető értékeinket, szokásainkat. Számos módon tehetünk a környezetünkért mi magunk is, és ehhez egyre több innovatív technológia is segítségünkre van: elég, ha csak az egyre hatékonyabb elektromos autózásra, a még sokkal energiahatékonyabb tömegközlekedésre, vagy akár az utazási igények csökkentésére gondolunk.

Bosch Magyarország Podcast: technológiáról közérthetően

A Bosch Magyarország Podcast az innováció és a kutatás-fejlesztés legaktuálisabb témáival, szakértő vendégek segítségével közérthető válaszokat keres a jövő technológiájának legégetőbb kérdéseire. Aki szeretne többet megtudni a fenntarthatóság aktuális kérdéseiről, a válaszokat meghallgathatja, sőt meg is nézheti a Bosch Magyarország Youtube, Spotify, Apple Podcasts, és Simplecast podcast-csatornáin!

Bosch Magyarország Podcast – Balról jobbra: Tóth Edit, a magyarországi Bosch csoport digitális média menedzsere, Antal Miklós mérnök-fizikus, az MTA–ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoportjának vezetője, humánökológia oktató, Szalóczy Miklós mérnök-menedzser, a Bosch globális energiahatékonysági munkacsoportjának vezetője

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Innovációval és közös lépésekkel még megmenthető a jövő appeared first on Műszaki Magazin.

Vajon korának kőkemény vállalkozója, gondoskodó jótevő vagy inkább egy „makacs sváb” volt a világraszóló innovációiról ismert nagyvállalat egykori alapítója? Ki volt ő, és mit hagyott az utókorra? Tabudöntögető időutazásra hív a Bosch Magyarország Podcast legfrissebb epizódja, melyben megelevenedik az autóipar hőskora.

Ha autóipar, akkor Robert Bosch neve megkerülhetetlen a témában. Ő a XIX-XX. század úttörő technológiáinak egyik legmeghatározóbb alakja, neki köszönhető, hogy a Bosch név 140 éve egyet jelent az innovációval. Egy legenda, a mágneses gyújtás, a fényszórók, az irányjelző és az ablaktörlő „atyjának” nyomába erednek a Bosch Magyarország Podcast legfrissebb adásának szakértő vendégei. Az alapító életútjáról, víziójáról, máig ható újító üzleti filozófiájáról és az autóipar történetének legizgalmasabb pillanatairól beszélget Kemler Andrással, a Bosch csoport létesítménygazdálkodásért felelős vezetőjével Magyarországon és az Adria régióban, valamint Dr. Hanula Barnával, a motorfejlesztés nemzetközileg ismert és elismert szakértőjével, a Széchenyi István Egyetem egyetemi docensével Tóth Edit, a magyarországi Bosch csoport digitális média menedzsere.

A szikra, ami mindent elindított

Robert Bosch 1886-ban, mindössze 25 évesen, másodmagával alapította első cégét, egy finommechanikai műhelyt. „Mai szemmel egyszerű feladatokat végeztek akkoriban, csengőket, telefonokat szereltek, és orvosi felszereléseket forgalmaztak” – árulja el a podcastban a „hőskorról” Kemler András. Ebben az időszakban született meg máig forradalminak számító innovációja, a mágneses gyújtás, „az első szikra”, ami gyökeres változáshoz vezetett az autóiparban és a cég életében egyaránt.

Megpróbálni a lehetetlent

 „A mágneses gyújtás nélkülözhetetlen volt a nagy fordulatszámú motorok meghajtásához, ami lehetővé tette az autóipar megszületését”

– fűzi hozzá Kemler András.

Robert Bosch tehát jó érzékkel egy olyan iparágba szállt be, ami éppen akkor volt kialakulóban. A sikerhez jó adag bátorságra is szüksége volt: Bosch az elsőre lehetetlennek tűnő kihívásokat sem utasította vissza, és elkötelezetten hitt abban, hogy találékonysággal, szorgalommal és fegyelemmel mindent meg lehet oldani.

„Ma triviálisnak tűnhet, de amikor még az elektromosságot is alig ismerték, egy elektromos szikrát bevezetni egy motorba, aminek az égésterében több mint 2000 °C van, nem volt egyszerű feladat”

– emeli ki Hanula Barna a beszélgetésben.

Életre tervezve: mindig a trendek előtt

Robert Bosch a kezdetektől sokat utazott, és tapasztalatai fontos inspirációt jelentettek a vállalat működtetésében. Felismerte, hogy nem szabad kizárólag a meglévő sikerekre alapozni, folyamatosan új irányokat keresett, a fejlesztésre mindvégig nagy hangsúlyt fektetett.

„Előremutató, hogy a Boschnál már az 1930-as években volt egy innovációért felelős szakemberekből álló csapat, amely az ipari trendeket figyelte és javaslatokat készített elő arról, hogy milyen területen érdemes befektetni, milyen találmányokat, esetleg cégeket lehetne felvásárolni”

– fogalmaz Kemler András a podcastban.

Robert Bosch hamar felmérte, hogy a vállalat hosszú távú fejlődéséhez a termékkör bővítésére is szükség van: az általa bevezetett diverzifikált portfolió máig a cégcsoport sajátja. A hajvágó gépektől az elektromos kéziszerszámokon át a hűtőkig a Bosch szinte mindennel foglalkozott, amit motor hajt. A technológia adott volt, a vállalat pedig a meglévő know-how segítségével gyorsan tudott reagálni a piaci változásokra.

4.2.7

Új sztenderd a foglalkoztatásban

A podcast szakértő vendégei egyetértenek abban, hogy Robert Bosch a sikerét nagyrészt a „német „erényeknek” köszönhette, ami alatt a precizitást, a fegyelmet, a minőségre való törekvést, a szorgalmat, és a „csakazértis” attitűdöt érthetjük.

„Boscht jellemezhetjük makacs svábként, kőkemény vállalkozóként is, aki mindig kiállt az érdekeiért”

– vet fel egy lehetséges értelmezést Kemler András a műsorban.

Az éremnek, mint mindig, van azonban egy másik oldala: a cégalapító, versenytársaitól eltérően a kezdetektől nagy hangsúlyt fektetett a munkatársak fizetésére, jóllétére, továbbképzésére, és a bizalom megteremtésére. 400 fős, máig működő kórházat és szanatóriumot alapított – méghozzá nem kizárólag Bosch-dolgozóknak – és a nevéhez fűződik a 8 órás munkaidő bevezetése is. Robert Bosch korát megelőzve, máig ható innovatív szemléletet hozott nemcsak az autóiparban, hanem a szervezetfejlesztésben is.

Robert Bosch mélyen hitt abban, hogy az általa képviselt értékek és innovációk minden ember javát szolgálják. A mai napig ebben a szellemiségben viszi tovább alapítványi formában Robert Bosch örökségét a közel másfél évszázad alatt globálissá fejlődött vállalatcsoport.

Bosch Magyarország Podcast: technológiáról közérthetően

A Bosch Magyarország Podcast negyedévente jelentkezik az innováció és a kutatás-fejlesztés legaktuálisabb témáival, szakértő vendégek segítségével közérthető válaszokat keres a jövő technológiájának legégetőbb kérdéseire. Aki szeretne többet megtudni Robert Bosch örökségéről, és lábnyomáról az autóiparban, a válaszokat meghallgathatja, sőt meg is nézheti a Bosch Magyarország Youtube, Spotify, Apple Podcasts, és Simplecast podcast-csatornáin!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Robert Bosch-sztori: egy autóipari legenda nyomában appeared first on Műszaki Magazin.

A sorozat áttekintést nyújt a technológia jelenlegi helyzetéről. Az egyes epizódokban MI-szakértők és a mesterséges intelligenciát a gyakorlatban is használók osztják meg tapasztalataikat, számolnak be a kihívásokról és az eddigi eredményekről.

A Schneider Electric 2021-ben indította el saját MI-kiválósági központját, az „AI Hub”-ot, amely jelenleg több mint 350 MI-szakértőt foglalkoztat. Azzal, hogy a vállalat a szakértelmét és a világszerte elismert külső szakértők tudását podcast formájában elérhetővé teszi, széles közönség ismerheti meg a valós MI-alkalmazásokat, miközben tisztázza a gyakori tévhiteket, és párbeszédet indít a mesterséges intelligencia jövőjéről.

A podcast számos olyan kérdést vet fel, amelyek megválaszolása elengedhetetlen ahhoz, hogy ezt a technológiát az egész társadalom javára tudják alkalmazni. Többek között olyan témákat járnak körül a szakértők a beszélgetések során, mint azt, hogy miként lehet a legjobban kezelni az MI energiaigényét, hogyan lehet minél több nőt és minél sokszínűbb fejlesztői csoportokat bevonni a mesterséges intelligencia fejlesztésébe vagy hogyan lehet felkészíteni a munkavállalókat az MI intenzív használatára.

Az első epizódban Philippe Rambach, a Schneider Electric mesterséges intelligenciáért felelős vezetője arról beszél, hogy miért van egyáltalán szükségünk MI-re, milyen fontos a fenntartható és takarékos megközelítés a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, és a technológia milyen szerepet játszik a dekarbonizáció, valamint az energiahatékonyság támogatásában. Emellett gyakorlati tapasztalatokat is megoszt arról, hogyan lehet az MI-t fokozatosan bevezetni annak érdekében, hogy a felhasználók elfogadják és olyan üzleti értéket képviseljen, aminek köszönhetően megtérül a befektetés.

A jövőbeli epizódokban többek között az MI alkalmazásáért, valamint az adatmenedzsmentért felelős szakemberek, technológiai vezetők, egyetemek és kutatóközpontok képviselői, illetve különböző ágazatok, a mesterséges intelligenciát a gyakorlatban is használó képviselői lesznek majd a vendégek. Az epizódokban a témák széles skálája jelenik majd meg, szó lesz például arról, hogyan hat az MI az adatközpontokra, a szolgáltatásokra, a gyártásra, a közlekedésre, az élelmiszer-feldolgozásra, vagy éppen a marketingre.

A Schneider Electric „AI at Scale” podcastje több streaming platformon is elérhető, többek között a Spotify és az Apple Podcasts szolgáltatásokon.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mesterséges intelligencia podcastet indított a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.

Nyirő Ferenc a KONTRON Hungary Kft. ipari digitalizáció üzletágának vezetője ízelítőt ad abból, hogy gépgyártóként hogyan növeld a hatékonyságodat, amely a túlélés alapja. Ha 15-20% termékfejlesztési időt megtakarítasz, historikusan követed a változásokat, valós idejű kontroll alatt tartod a gyártásodat, akkor dőlhetsz hátra elégedetten cégvezetőként. Mindig a fejlődés, az alkalmazkodás és az adaptáció hármasa a legfontosabb mozgatórugó – Ferenc szerint ez a kulcsa a sikernek, ezt javasolja neked is.

Hallgass bele, tartsd a lépést, adaptáld a téged támogató eszközöket és mérd az eredményt!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Gépzsír Extra – FEJLŐDÉS – ALKALMAZKODÁS – ADAPTÁCIÓ appeared first on Műszaki Magazin.

Minden idők legponterősebb és legjobb profi jégkorong játékosa vált belőle. Ezt a tanácsot adja Nyirő Ferenc is a mai hazai iparban tevékenykedő vállalatoknak, ugyanis benne van minden.

Ebben az epizódban arról volt szó, milyen átalakulásban van a magyar ipar és hogyan fog ez érinteni téged. Hogyan tud a hazai, sőt az európai ipar hozzáfejlődni ezekhez a változásokhoz? Mit kellene tenned, hogy ne járj úgy, ahogy a katódsugárcsöves televízió alkatrészeinek beszállítói jártak a ledképernyők térnyerésének következtében? Ilyen és hasonló mélyen elgondolkodtató, ha úgy tetszik húsbavágó témákat érintett a beszélgetés, majd a házigazdák a gépgyártást/gépipart/ipari beszállítókat érintő nagy kérdésekre keresték a megoldást – és meg is találták Nyirő Ferenc segítségével, aki a KONTRON Hungary Kft. ipari digitalizáció üzletágának vezetőjeként komoly iránytűt ad a kezedbe, amellyel magad is tarthatod a kormányt.

A teljes beszélgetés meghallgatható itt:

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Gépzsír Podcast – Ne oda menj, ahol a korong van, hanem oda, ahol lesz! appeared first on Műszaki Magazin.