Sokan vannak, akik nem látnak bele abba, hogy milyen különbségek vannak a programozók és a fejlesztők felelősségi- és munkakörei között. Ennek az egyik magyarázata, hogy alapvetően mindketten IT-szakembereknek tekinthetők, azonban egy szoftver fejlesztésének szempontjából más-más szinten végzik el munkájukat. A különbség rendkívül markáns, ugyanis egy programozó és egy fejlesztő szerepe már a szoftver elkészítésekor időrendileg is eltér.

Alapvetés, ahogy mondjuk egy focicsapatnál, úgy az IT-cégekben is, hogy mindenkinek megvan a maga szerepe. Ha úgy nézzük, Cristiano Ronaldo egy focista, de vajon akkor is világklasszisként tekintenének rá, ha kapus lenne? Nagy valószínűséggel nem. Ezért is fontos megkülönböztetni a programozókat és a fejlesztőket, hiszen ők is más képességeiket alkalmazzák az egyes termékek fejlesztése során.

Mit csinál egy programozó?

Először vizsgáljuk meg, hogy mivel is foglalkozik egy programozó a szoftverek fejlesztésének folyamata során. Nem különösebben nehéz feladat magából az elnevezésből kikövetkeztetni, hogy ők bizony programoznak. Ez azt jelenti, hogy a kért fejlesztéseket önállóan el tudja végezni, illetve a legtöbb esetben azt is képes átlátni, hogy az adott feladat hogyan illeszkedik a teljes szoftver egészének a fejlesztésébe.

A kódolás mellett persze egy egész csomó más feladatot is el kell látniuk. Ilyen például a hibák feltérképezése és elemzése, azoknak a kijavítása, vagyis összességében a programkód működőképes fenntartása. Ezzel összhangban az elkészült kódot is nekik kell tesztelniük. Gyakran foglalkoznak könyvtárakkal, keretrendszerekkel, hogy a lehető leghatékonyabb és legkevesebb hibával rendelkező kódot készítsék el. Az ehhez szükséges feladatok programozó iskolákban is elsajátíthatók – ilyen képzéseket nyújt többek között a Progmatic Academy is.

Ezeket a feladatokat egy fejlesztő is el tudná látni, viszont a fejlesztő felelősségi köre ennél jóval kiterjedtebb.

Mit csinál egy fejlesztő?

Az első és legfontosabb különbség, hogy a fejlesztő és a programozó között alá-fölérendeltségi viszony van. De ezt nem úgy kell érteni, hogy a fejlesztő a programozó főnöke lenne.

A fejlesztő egy szoftver fejlesztésében hamarabb részt vesz, ugyanis ő jelen van már akkor, amikor a felhasználói igényeket térképezi fel a csapat. Ha ezen túl vannak, a fejlesztő megtervezheti, hogyan és milyen ütemben fogják elkészíteni az igényelt fejlesztéseket, illetve milyen instrukciók mentén kell a programozóknak dolgozniuk.

Az már a cégek méretétől, kialakításától függ, hogy ezt követően, a konkrét programozásból mennyire veszik ki a részüket. Ha kisebb cégről van szó, ott nagy valószínűséggel többet programoznak, mint azok a fejlesztők, akik nagyobb vállalatoknál kamatoztatják képességeiket. A nagyobb cégek fejlesztői jellemzően valamilyen projektmenedzseri felelősségi körrel viszik a projekteket, ők specifikálják azokat a funkciókat, amiket a programozóknak el kell készíteniük.

A közös mindkét fenti esetben, hogy a fejlesztőnek kell a teljes fejlesztési folyamat menetét, valamint a szoftver működését, felépítését is megtervezni. Mindemellett az ügyféllel való kapcsolattartás és a szoftver megfelelő dokumentációjának a biztosítása is az ő feladatuk. Tehát az ő munkájuk nagyon magas fokú odafigyelést igényel, amellett, hogy már maga a programozás is megköveteli az extra igényes munkát.

Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a fejlesztő feladata, hogy meghatározza, az egyes programozók miként oldják meg a felhasználók problémáit.

A projektmenedzseri felelősségi kör miatt olyan soft skillek birtokában vannak, amelyek lehetővé teszik számukra a fejlesztések összefogását és a projektek előremozdítását.

Összegezve

Jól látható, hogy a programozók és a fejlesztők hogyan működnek együtt egy fejlesztés során. A fejlesztőnek el kell érnie, hogy a programozó a fejlesztő ötleteit a szoftvernyelvek segítségével megfogalmazza, hogy utána a gépek végre tudják hajtani a megtervezett megoldásokat.

És akkor mi a különbség a kódoló, illetve a programozó között?

A kódoló egy rendkívül tág fogalom. Tulajdonképpen bárki kódolónak számít, aki képes rá, hogy adott utasításokat figyelembe véve működőképes kódot alkosson. Ezzel szemben a programozó előkészíti és megtervezi a kódot, majd csak ezután vág bele az összetett kód elkészítésébe. Vagyis a programozó képes a tudását alkalmazhatóan felhasználni egy szoftver fejlesztése során, illetve a teljes szoftver működésének logikáját megalkotni.

The post Programozó vs fejlesztő – De vajon mi a különbség? appeared first on Műszaki Magazin.

Az új FRW Robotic Welding Cell innovatív Fronius hegesztéstechnológiával kombinálva kiváló ár-érték arányt kínál.

Ez nemcsak a nagyüzemi sorozatgyártásnak kedvez, hanem a kis- és középvállalatok számára is előnyökkel szolgál. Nekik elsősorban nem a mennyiség, hanem a különböző alkatrészformák a fontosak. Mivel a robotos hegesztőcella sok különböző alkatrészt tud hegeszteni, növeli a termelékenységet, és ésszerű időn belül gazdaságilag is kifizetődik.

Három változat áll rendelkezésre. A különbség az alkatrészeket felvevő és a hegesztőcellába befordító forgatópozicionálók kivitelében áll. Mindegyik változatot különböző robotokkal lehet felszerelni. A robot, a pozicionáló és a vezérlés egyetlen platformra van szerelve. Ez megkönnyíti a felállítást, és időt takarít meg. Az FRW Robotic Welding Cell további előnye a két állomásos üzemből adódó rövid ütemidő, ugyanis a pozicionáló nemcsak a hegesztési eljárás vége után tölthető fel újabb alkatrésszel, hanem már hegesztés közben is.

A programozó szoftver lehetővé teszi a zökkenőmentes üzemeltetést.

Az opcionális szimulációs és offline programozó szoftver nemcsak a robot mozgásainak programozását teszi lehetővé a felhasználó számára, hanem a hegesztési eljárások PC-ről történő optimalizálását is. Így, nem kell többé megszakítani a folyamatban lévő hegesztési munkákat, elkerülve ezzel a szükségtelen kiesési időket. További előnyei, a rövidebb indulási idő, az alkatrészek gyorsabb cserélhetősége, és a nagyobb termelékenység.

„A kézi hegesztéssel összehasonlítva a felhasználók azonos minőségben – az alkatrész-geometriától függetlenül – ugyanannyi idő alatt több alkatrészt tudnak összehegeszteni. Ez pedig fontos költség- és versenyelőnyöket teremt”

– magyarázza Anton Leithenmair, a Fronius Welding Automation üzletágának vezetője.

Az új, robotos hegesztőrendszerekkel elsőként az európai piacra szeretnénk betörni, de tervezzük a kontinensen kívüli értékesítési területek meghódítását is.

The post Új robotos hegesztőcella appeared first on Műszaki Magazin.

A 9. alkalommal megrendezett versenyen összesen 130 csapatban 383 fő vett részt, ebből 12 csapatban 36 fő került a döntőbe, 28 különböző oktatási intézményből. A döntősök mindegyike az Ericsson szakmai felvételi tesztjének megírása nélkül lehet ericssonos alkalmazott.

• A 9. Ericsson Programozó Bajnokság nyertese az Ace-v3 csapata (Jankó Júlia, Schlepp Krisztián, Szeteli Ádám)
• Második a Delphi Forever (Paál Gergely, Virág István, Wágner János), a harmadik helyezett a Wololo csapata (Koncz Levente, Mártonka Zoltán, Szabó Máté)
• Az első helyezettek stockholmi hétvégét nyertek, Ericsson Studio látogatással együtt, a második csapat tagjai fejhallgatókkal, a harmadikok egy-egy powerbankkel térhettek haza, a Női különdíj pedig egy okosóra volt

Az idei verseny a Quarry játék adaptációjára épült, amely egy igen népszerű, sokak által ismert játék programozói körökben. A csapatok egymás ellen játszottak, és a saját routerüktől mindkét irányba adatokat kellett eljuttatniuk a másik csapat routeréig, illetve vissza. Az úton egyre több akadállyal szembesültek – ezeket kellett úgy elkerülniük, hogy biztosítsák az adat szabad mozgását, azok továbbítását.

A jövőben több milliárd, eszköz kapcsolódik egyidejűleg hálózatba (Internet of Things, IoT). Az IoT azonban nemcsak több milliárd eszköz egyidejű kommunikációját teszi lehetővé, hanem az üzleti folyamatok automatizálásához szükséges, rendkívül nagy adatmennyiségből fakadó előnyök kiaknázását is. Ezért volt olyan játék az idei bajnokság témája, amelyben az adatok hatékony továbbítása adta a megmérettetés alapját.

The post Intelligens adatmozgatás – Ericsson Programozó Bajnokság 9.0 appeared first on Műszaki Magazin.