Mit csinál egy magyar mérnöki csapat Egyiptomban, Costa Ricán vagy éppen a Pannon Egyetem műemléki falai között? Megoldja, amit mások nem tudnak. A Siemens Zrt. és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar közös rendezvényén mérnökhallgatók testközelből ismerhették meg azokat a hazai ipari projekteket, amelyek bebizonyítják: a magyar műszaki tudás nemcsak itthon, hanem a világ bármely pontján megállja a helyét.

Az első, de hagyományteremtő céllal megvalósult rendezvényen hét, szektorában kiemelkedő hazai cég mutatta meg, hogyan születnek világszínvonalú megoldások magyar mérnökök révén – Siemens technológiákra építve.

Ezek voltak 2025 inspiráló ipari projektjei

Cohors-koncepció: Lego-szerűen konfigurálható moduláris gyártósorok

A hazai ipari automatizálás egyik izgalmas újítását az Amplio Zrt. képviseletében Papp György vezérigazgató mutatta be, amely a gyártósor-tervezés logikáját gondolja újra.A Cohors-koncepció lényege, hogy a megrendelő egy online konfigurátor segítségével, modulokból — csavarozók, manipulátorok, adagolók — maga állíthatja össze a szükséges berendezést, amelyet a cég készre gyártva szállít. Az ipar 4.0 elvei szerint működő egységek akár két perc alatt átszerelhetők a helyszínen, így az a nagyszériás termelés mellett a kis darabszámú, egyedi igények kiszolgálására is tökéletesen alkalmas. A modularitás fenntarthatóságot is jelent: a gyártási ciklus végén az elemek átprogramozhatók vagy újrakonfigurálhatók, így a berendezés gyakorlatilag korlátlan élettartammal bír, folyamatosan alkalmazkodva a változó piaci igényekhez.

AI-vezérelt robotbolt nyitva éjjel-nappal

A kiskereskedelmi szektor két égető problémájára — a munkaerőhiányra és a magas üzemeltetési költségekre — adott merész választ a BBM Engineering Solutions Zrt. és a Logbord 2010 Kft. és a Cibus Hungaricus Alapítvány közös fejlesztése. A projektet Bővíz Botond, a BBM vezérigazgatója mutatta be a hallgatóknak. A megoldás egy konténerbe épített automatizált raktár, amelyben három ipari robot teljesíti a mobilalkalmazáson leadott vásárlói rendeléseket — 0–24 órában, emberi beavatkozás nélkül. A rendszer különlegessége, hogy AI-ra támaszkodva képes bármilyen terméket felismerni és kezelni, előzetes betanítás nélkül. A megoldás kistelepülések és ipari parkok ellátására egyaránt alkalmas, és a cég már sorozatgyártásban és nemzetközi terjeszkedésben gondolkodik.

Magyar gyógyszertechnológia Costa Ricában: steril gyártósor egy globális orvostechnikai óriásnak

A hazai mérnökök nemzetközi versenyképességét bizonyítja a Cooptech Kft. tengerentúli beruházása, amelyet Csapó Tamás műszaki igazgató mutatott be. A történet egyben a bizalomépítés iskolapéldája: egy világvezető vállalat először egy kisebb feladattal bízta meg a Cooptech-et a magyarországi üzemében – egy vegyianyag-ellátó rendszer bővítésével. Majd a cég Costa Rica-i telephelyén építhették ki a cég orvostechnikai eszközeinek gyártásához szükséges komplett vegyianyag-ellátó rendszert. A technológiai kihívást a szigorú előírások és a robbanásveszélyes zónában való működés követelménye jelentette. Csapó Tamás a hallgatóknak is átadta a projekt legfontosabb tanulságát: a kisebb feladatokat is alázattal és precizitással kell elvégezni, hiszen éppen ezek teremtik meg az alapot a globális nagyprojektek elnyeréséhez.

Hulladékból üzemanyag: mérnöki bravúr a Pannon Egyetem laboratóriumában

A fenntartható jövő ígéret hazai fejlesztését, a „hulladékból üzemanyag” projektet a PGB Engineering Kft. képviseletében Papp Géza ügyvezető mutatta be. A Pannon Egyetem MOL Ásványolaj- és Szénhidrogéntechnológiai Intézeti Tanszékén megvalósult beruházás léptéke önmagáért beszél. Öt technológiát (közte pl. termikuskatalikus, vízgőzös pirolízis, műanyagkrakkoló reaktor rendszert) hoztak létre a szénhidrogén alapú hulladékok, mint a műanyag, gumi vagy fáradt olaj, újragondolásához. Különlegességük, hogy ezek a rendszerek extrém hőmérsékleteken (akár 1000°C) és nyomásokon (akár 100 bar) üzemelnek, gyakran hidrogénnel, ami robbanásveszélyes gáz. Az innováció rávilágít arra, hogy a magyar mérnöki tudás képes a modern digitális megoldásokkal – OT-hálózat, kibervédelem – választ adni a globális hulladékgazdálkodási és energetikai kihívásokra.

Erőművi retrofit: digitális átállás a hazai energiabiztonság szolgálatában

Az elöregedett rendszerek és az egyre nehézkesebb alkatrészellátás okozta kockázatokra nyújtott megoldást egy hazai erőmű nagyszabású irányítástechnikai korszerűsítése, amelyet Nagy Ferenc, a Profigram Zrt. fejlesztési igazgatója ismertetett. A projekt fókuszában az elavult irányítási rendszer teljes kiváltása állt egy modern vezérlőrendszerrel, amely a legújabb kiberbiztonsági elvárásoknak is megfelel. A kivitelezés során szoros leállási ütemtervhez kellett alkalmazkodni a hardveres csere és a komplex szoftveres migráció párhuzamos végrehajtása közben. Az innovatív retrofit nem csupán az üzemeltetési biztonságot és a rendelkezésre állást növelte meg jelentősen, hanem a modern diagnosztikai funkciók és az átláthatóbb kezelőfelület révén távon fenntarthatóvá és hatékonyabbá tette a hazai erőmű működését.

Robotizált PEZ-összeszerelés: hatékonyság és precizitás körasztalos elrendezésben

Az ipari automatizálás valós igényeire – a megbízhatóságra és a gyors megtérülésre – fókuszálva mutatta be a Robot-Service Kft. képviseletében Tóth Márton mérnök-értékesítő a cége inspiráló hazai projektjét. A fejlesztés célja egy automatizált összeszerelő gép létrehozása volt, amely képes a PEZ cukorka adagolók változatos elemeinek nagysebességű összeépítésére. A rendszer technikai alapját két robot adja, a folyamat optimalizálása érdekében pedig a tervezők körasztalos elrendezést és részfolyamatokra bontott, kontrollált lépéseket alkalmaztak az alacsony ciklusidő eléréséhez. Az innováció egyik legfontosabb eleme a rugókészítés integrálása: mivel egy rugó legyártása 6 másodpercet vesz igénybe, a gép három párhuzamos rugókészítő állomással biztosítja az alapanyag-ellátást a folyamatos működéshez. A műanyag komponenseket rezgő adagolók és manipulátorok juttatják a rendszerbe, így teremtve meg a modern, emberi beavatkozást minimalizáló gyártási környezetet.

Magyar víztechnológia Egyiptomban: tiszta víz a sivatag szívében

A hallgatók szavazatai alapján 2025 leginspirálóbb projektje a Hidrofilt Kft. egyiptomi fejlesztése lett. A nagykanizsai cég vízellátó és szennyvízkezelő rendszert épített ki egy ottani olajfinomító számára. Lakner Gábor kereskedelmi igazgató elmondta, hogy a Nílusból nyert vizet óránként több mint 200 m³-es mennyiségben tisztítják, akár vegytiszta vizet előállítva. A szennyvízkezelés terén az ún. ZLD technológiát alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy a biológiailag előtisztított szennyvizet elősűrítik, majd bepárlással és kristályosítással utókezelik, így nulla folyadékkibocsátással működik a rendszer. Évente mintegy 1,7 millió m³ vizet tisztítanak és forgatnak vissza, ami világszinten is ritkaságnak számít. A projektvezető a mérnökhallgatóknak is üzent: az olyan cégeknél, mint az övék, Magyarországon is lehet kiemelkedően jól keresni, ha valaki a szakmai munka minőségére helyezi a hangsúlyt.

Az előadások végén a hallgatóknak lehetőségük kapcsolatba lépni az előadókkal -iparági vezetőkkel, projektvezetőkkel -, és személyesen kérdéseket feltenni. A közönség szavazott a leginspirálóbb projektről, a szerencsés nyertesek pedig koncertbelépőkkel, okosórával távoztak.

A BME VIK stratégiájában kiemelt szerepe van a vállalatokkal történő együttműködésnek, az oktatott tananyag gyakorlati alkalmazásának bemutatásán keresztül is. A tervek szerint a VIK Ipari Intézetében a hallgatók az inspiráló ipari projektek demonstrációival is találkozhatnak majd – tette hozzá Kovács László, az Intézet vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 2025 inspiráló hazai ipari projektjei appeared first on Műszaki Magazin.

Az is kiderült, hogy az informatikai döntéshozók automatizálási megoldásokkal kapcsolatos magatartása jelentősen megváltozott, hiszen egyre inkább az embereket előtérbe helyező technológiákat részesítik előnyben. A kutatás szerint globális szinten csökkentek a robotikus folyamatautomatizálásba (RPA) történő befektetések. A két leggyakrabban bevezetett technológia jelenleg az intelligens dokumentumfeldolgozás és folyamatautomatizálás. A válaszadók 89%-a úgy véli, hogy sikeresen alkalmazza a digitális átalakítást ösztönző automatizálási megoldásokat, ez az arány a múltban csak 30-50% között volt a kizárólag RPA-t használók körében. 

A világjárvány hatására a vállalatok három-hét évvel hozták előrébb a digitális technológiákkal kapcsolatos bevezetési terveiket, az informatikai döntéshozók 45%-a pedig három-négy automatizálási projektet is levezényelt az elmúlt két évben. Ennek okaként az ABBYY az ügyféligények változását, a túlélési stratégiákat és a piaci lehetőségek iránti nyitást azonosította. A szakértők szerint az embereket előtérbe helyező technológiák elterjedése azt mutatja, hogy a fejlesztések már nem csak szimpla üzleti döntések, hanem a dolgozók életét hivatottak megkönnyíteni. 

A felmérésben az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Franciaország, Németország és Japán több mint 1 200 informatikai döntéshozóját kérdezték meg. Arra a kérdésre, hogy az IT-vezetők miért hajtottak végre ennyi beruházást az utóbbi időszakban, közel felük (48%) azt válaszolta, hogy a távmunkára való felkészültség növelése érdekében, 47% pedig a hibrid munkavégzésre való felkészülést jelölte meg. A megkérdezettek 35%-a csökkenteni akarta a munkavállalói kiégést az új technológiák segítségével, 20% pedig az alkalmazottak nyomásgyakorlása miatt lépett. 

Sikertényezők

Az informatikai döntéshozók 30%-a olyan divíziókat automatizált, melyek a legnagyobb megtérülési potenciállal rendelkeztek. Ennek eredményeképpen az IT- (59%), a pénzügyi- (37%) és az üzemeltetési (29%) osztályokra jutott a legtöbb új technológia. A két legtöbbet bevezetett automatizálási technológia az elmúlt két évben az intelligens dokumentumfeldolgozás (IDP) (44%) és a folyamat- és feladatautomatizálás (43%) volt. A legkevesebbszer bevezetett technológiaként az RPA-t azonosították (32%). Az automatizálási befektetések egyik legfőbb oka az volt, hogy az azokat leginkább igénylő csapatokat támogassák (34%).

Az intelligens automatizálási technológiába vetett valódi bizalom jele, hogy a cégek nem adják fel könnyen a projekteket a kudarcok ellenére. A döntéshozók 62%-a kétszeres megtérülést várt a befektetésekből, ez nagyrészt sikerült is: 43%-uk állította, hogy elérték a célt. A projektek megvalósítása előtt a befektetők 56%-a a hatékonyság javulását, 54%-uk pedig a termelékenység növekedését remélte. 

A kudarcokhoz hozzájáruló tényezők

A felmérés az automatizálási projektek sikertelenségének okaként az emberi tényezőt azonosította. Annak ellenére, hogy a technológia bevezetésének oka elsősorban pont az emberek segítése volt, a vállalkozások azt állítják, hogy a távoli munkaerő (29%) és a nem megfelelően képzett alkalmazottak (23%) voltak a kudarc fő okai. Az emberek a döntéshozatali folyamat fontos részét képezik, ugyanakkor még mindig fennáll a szakadék a döntéshozók és a technológiát valóban használó dolgozók között, a döntéshozók 33%-a nem feltétlenül ért a technológiához. 

Sok függ a vezetők személyiségétől is

A felmérés megállapította, hogy az extrovertált döntéshozók merészebb technológiai döntéseket hoznak, az introvertáltak viszont hamarabb észlelik a kudarcokat.

Kiderült, hogy ha egy projekt nem volt sikeres, az extrovertált vezetők 42%-a inkább külső szakértőket vont be, míg az introvertáltak 42%-a inkább a technológiát cserélte le. Érdekes, hogy akár egy évbe is beletelhet, mire a vezetők észreveszik, hogy egy digitalizációs projekt kudarcot vallott. Az informatikai döntéshozók 46%-a három hónapon belül észlelte a kudarcot, de meglepő módon majdnem minden tizedik (9%) semmit sem tett ellene. Emiatt rengeteg technológiai beruházás mehet kárba éves szinten a vállalatok jelentős részénél. Mindez rávilágít annak fontosságára, hogy a vállalkozások az automatizálási projektek megkezdése előtt megértsék a folyamatokat és azt, hogy az alkalmazottak hogyan lépnek kapcsolatba a rendszerekkel annak érdekében, hogy a munkaerőt és a vállalkozást sikeresen felkészíthessék a fejlesztésekre.

Máhr Tamás, az ABBYY budapesti K+F központjának vezetője elmondta:

“A szervezetek egyre inkább felismerik, hogy intelligensebb automatizációs megoldásokat kell bevezetni ahhoz, hogy a technológia tényleg megérthesse és felfoghassa a folyamatok működését és a dokumentumok tartalmát. Tanúi leszünk annak, hogy a vállalatok az embereket előtérbe helyezve egyre több intelligens megoldást használnak.”

The post Kiderült, hogy mi a digitalizációs kudarcok legfőbb oka appeared first on Műszaki Magazin.