Az alap felvetés az volt, hogy egy gép alkalmas lehet papír és műanyag raklap gyártására is, amennyiben az egyszerű kialakítású az alapanyag megmunkáláshoz és a célnak leginkább megfelelő kötőanyag és annak felhordása is megoldható. A raklap kialakításánál több, már létező papír és műanyag raklap szerkezetet vizsgáltunk meg
elsődleges szempontként kezelve a két anyag egy gépben történő alkalmazását.

Az egyik, hajtogatással készülő raklap megfelelőnek tűnt az alábbi szempontok alapján:

• Az alapanyag hajtogatás és ragasztás után egy darabban kialakított termék jön létre, a lábak nem külön kerülnek ragasztásra
• Nagy, egybefüggő ragasztási felületeken megy végbe a rögzítés, ami jelentősen növeli a raklap stabilitását
• A raklap kellőképp egyszerű a gépi gyártáshoz
• Megoldható a papír és a műanyag alapanyag használata egy gépben
• Megoldható a kötőanyag problémamentes felhordása

A fejlesztéshez 5 rétegű hullámkarton lemezt és PP bordást lemezt használtunk, amihez folyékony, több komponensű és egyedi keverékű hotmelt kötőanyagokat próbáltunk párosítani. A fenntarthatóság-újrahasznosítás és az ár viszonylatában – a műanyag raklap, mint szűk keresztmetszet – a leginkább használható ragasztási módszer a hotmelt technológia került kiválasztásra, amihez közel 50 ragasztó típust teszteltünk. Több ragasztóban is találtunk hasznos és kerülendő tulajdonságokat, végül a referenciaképp szolgáló anyagokból sikerült egy olyan keveréket készíteni, ami a két alapanyaghoz is alkalmazható. Az alapanyagok meghatározása után a gépészti fejlesztés problémáira kellett megoldást találni, miszerint ugyanazon a gépegységek alkalmasak legyenek az anyag megmunkálására, hajtogatására, ragasztására. A fejlesztés végeredménye az alábbi gépcsoport lett gyártásfolyamati sorrendben:

• Vezérlő egység: a teljes gyártósor működését irányító szerkezet
• Alapanyag adagoló: ugyanaz a méretű papír és műanyag lemez adagolására képes
• Alapanyag melegítő: a műanyag alapanyagot a hajlítási éleknél előmelegíti a könnyebb megmunkálás érdekében
• Stancoló: kivágjuk a lábaknál felesleges alapanyagot és belepréseljük az anyagba a hajtogatási éleket
• Hajtogató és ragasztó: a megmunkált alapanyagot a hajtogató gép több fázisban hajtogatja a megfelelő formára, szakaszonként üzemeltetve az egyedi fejlesztésű hotmelt felhordó egységet. A hajtogató kész formára készíti a raklap borítást.
• A raklap lábaiban található hengerek egy különálló gépen készülnek és egyedi anyagválasztás
  alapján helyezhetőek a raklap borításba.

A fejlesztés végeredményképp a nettó 20m2 alapterületű géppel lehetőségünk nyílt újrahasznosítható, több alapanyag felhasználására alkalmas raklap gyártó gépet létrehoznunk.

The post Multimateriális raklap gyártás appeared first on Műszaki Magazin.

Természetesen minden esetben az egyik legfontosabb szempont az áruféleségek épségének megóvása. Akár nagydarabos, szálanyag, vagy ömlesztett darabokról van szó, nagy tömegben használják a sokszor használatos, elnyűhetetlen fémkonténereket, raklapokat, ládákat, kalodákat és egyéb speciális tároló-szállító eszközöket. Korrózióálló acélból, vagy például alumíniumból készült tárolóeszközök magas áruk miatt csak speciális esetekben kerülnek felhasználásra, egyre inkább teret nyernek a tűzihorganyzott kivitelű acélkonténerek, kalodák és ládák, melyeknél kihasználhatjuk egyrészt az acélok kitűnő mechanikai tulajdonságait, másrészt a darabáru tűzihorganyzással (MSZ EN ISO 1461) előállított horganyréteg keménységét és korróziós ellenállását. Ezeket az értékes tulajdonságokat úgy érjük el, hogy egy kétrétegű, jóminőségű festés áráért kapjuk a horganybevonatot, mely több évtizedes, karbantartásmentes védelmet biztosít.

A cink fontos gyógyszeralapanyag is

A horgany (cink) az élővilág számára létfontosságú nyomelem

A horganyt nemcsak ipari célokra használjuk, hanem az ember, az állat-és növényvilág számára nélkülözhetetlen elem is. A cinkhiányos talajokban termett növények minősége, tápértéke leromlik, illetve az ilyen növényt fogyasztó állatok és az ember hiánybetegségeihez vezet. Így az emberi szervezetben való állandó, szükséges mennyiségű jelenléte létfontosságú, sok embernél fontos lehet a folyamatos cinkpótlás (1. kép). A gyógyszer és kozmetikai, vagy vegyipar mellett fontos szerepe van a fémkohászatban is. A világon felhasznált cink mintegy felét korrózió elleni védelem területei teszik ki. Kedvező tulajdonságai miatt a horganyzott termékek, eszközök használata világszerte elterjedt, ebben kiemelkedő szerep jut az építőiparnak, ahol a zsalurendszerektől az épület acélszerkezetekig nagyon széles az alkalmazási spektruma.

Kiemelkedő a bevonat kopásállósága

A tűzihorganyzással kialakított fémréteg nem fizikai tapadással kötődik a vasfelületre, hanem azon, a magas hőmérsékletű fémolvadékban kialakuló metallurgiai kötéssel jön létre, ötvözeti rétegek kötik az alapfémhez. Erre kiemeléskor egy tiszta horganyból álló réteg rakódik. Szokásos esetben a horganyréteg – a bevonást követően – csillogóan fényes (2. kép), de lehet mattszürke is, amely elsősorban az acél összetételtől és az acélszerkezet geometriai kialakításától függ. Vastagsága általában 50-150 µm közötti, de lehetnek ennél vastagabb rétegek is. A réteg vastagságát és tulajdonságait az acél kémiai összetételének célszerű megválasztásával lehet befolyásolni. A darabáru tűzihorganyzással (MSZ EN ISO 1461) kialakított horganybevonatnak szokásos festékrétegekkel történő összehasonlítást 1. táblázatunk mutatja. Külön említést érdemel, hogy a tűzi úton kialakított horganybevonatok, termodiffúziósak, részben, vagy egészben horgany-vas ötvözet alkotja. Az ötvözetek keménysége jóval meghaladja a szerkezeti acél keménységét is. A szállítás és raktározás acélszerkezeteinél különösen fontos tulajdonság a védőbevonat kopás-, és ütésállósága.

A horganybevonat (MSZ EN ISO 1461) és szokványos festékréteg összehasonlítása

Egy acélszerkezet tűzihorganyzása

A technológia egyik nagy előnye a festési eljárások legtöbbjével szemben, hogy a zárt szelvényekből gyártott acélelemek kívül-belül bevonatot kapnak, ezzel teljes körű felületvédelmet nyújt. A bevonatképzés szigorúan ellenőrzött, ipari körülmények között történik, a frissen elkészült termékek az üzemből történő elszállításukat követően azonnal elszállíthatók, beépíthetők.

A horgany katódos védelmet nyújt a vasnak

Agresszív fizikai hatásoknál, a bevonat alapfémig történő károsodásánál (pl.: ütés, karcolás) – a cink katódos védőhatásának köszönhetően nincs réteg alá történő rozsdásodás, és kb. 3-4 mm sérülés szélességig védi a vasat is a korróziótól. Ugyanis a horgany a megsérült vas-felületet mindaddig „passzív” állapotban tartja, amíg a horgany a sérülést körbefogja. Ennek lényege, hogy a horgany, mint a vasnál kevésbé nemes fém korrodálódik, és korróziótermékei eltömítik a sérülés helyét, ezzel megakadályozva a vas korrózióját.

A horganyzott acél teljes egészében újrahasznosítható

Napjaink egyik legnagyobb problémája az intenzív fogyasztás miatt felhalmozódó, többnyire feldolgozhatatlan hulladéktömeg. A tűzihorganyzott acél – elhasználódása után, mint egy értékes ipari alapanyag – teljességgel újrahasznosítható. Az hulladékot az acélművekben beolvasztják, új acél lesz belőle, míg a cinket (horganyt) az acélgyártók szűrőiben visszanyerik és újrahasznosítják, utána az is újra értékes termékké válik.

Karbantartási költségek nélkül, katódos védelemmel több évtizedre szóló megoldás

A fémeknél várható rövidtávú korróziós rátákat az ISO 9223:2012 szabvány tartalmazza, míg az ISO 9224:2012 szabvány a hosszútávú veszteségeket mutatja be. A horgany (cink) élettartama a védőbevonat vastagságától függ, azzal hosszú idő alatt lényegében egyenesen arányos. Szokásos vastagságú horganyrétegek – átlagos korróziós igénybevételeknél – legalább 4-5 évtizedes védelmet nyújtanak anélkül, hogy a bevonatot fel kellene újítani. A legtöbb festési eljárásnál legjobb esetben 10-15 év után felújítás (újrafestés) szükséges, míg tűzihorganyzásnál 40-50 év elmúltával kell csak felújítást végezni.

Amennyiben a korróziós hatásokhoz még koptató hatás is járul, akkor az ebben érintett kisebb felületeken valamivel rövidebb is lehet a bevonat élettartama, azonban a katódos védelem miatt ez nem releváns.

Konténerek, ládák, raklapok, konténerelemek bérhorganyzása

A magyarországi tűzihorganyzó vállalatok fel vannak készülve a különféle alakú és méretű termékek bevonására (3.-4. kép). A bérhorganyzás néven ismert tevékenység lebonyolítása egyszerű és gyors folyamat.

Tűzihorganyzott rácsos tároló ládák

A termék a bevonás után azonnal felhasználható. A friss fémrétegek színe legtöbbször fényes, ezüstös, de az acélminőség és konstrukció függvényében lehet szürke is. A munkadíj a megrendelők felé legtöbb esetben horganyzott kilogrammonként kerül kiszámlázásra. Az árat erősen befolyásolja a mindenkori horganytőzsdei ár, a terméken kialakult rétegvastagság, az acélanyag anyagvastagsága és a sorozatnagyság. A Magyar Tűzihorganyzók Szövetsége (MTSZ) tagvállalatai a kis-és nagyméretű termékféleségek bevonását rövid határidőre el tudják végezni, a bérhorganyzáshoz írásbeli megállapodás szükséges. További információk a MTSZ honlapján találhatók.

Fontos a horganyzástechnológiai irányelvek betartása (tervezés, gyártás)

Mivel a bevonat kialakítása folyadékokban történik, ezért a teljes és védőréteg és balesetek elkerülése érdekében általános tervezési és gyártási irányelveket kell betartani. Helyes kialakítással a legbonyolultabb szerkezeti csomópontok is bevonhatók, csupán néhány egyszerű elvet kell követni a tervezés és gyártás során. Ezzel kapcsolatos információk elérhetők a Magyar Tűzihorganyzók Szövetsége honlapján (www.hhga.hu). Külön kiemeljük a tervezés gyakorlata szempontjából egy új és hasznos, ingyenesen használható Tervezői Navigátor munkafelületet, mely konkrét, főleg képekkel illusztrált gyakorlati megoldásokkal, például anyagválasztás és csomóponti kialakítások példáival segíti a tervezők és kivitelezők munkáját.

The post Konténerek, raklapok tűzihorganyzott kivitelben appeared first on Műszaki Magazin.