Tíz másodpercenként felkerül egy doboz a szállítópályára– mondja Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője. Majd így folytatja: beérkező, kimenő és raktáron belüli forgalmat is kezel az új rendszer, amelyet a játékforgalmazás legnagyobb hazai cége rendelt meg. A beérkező árukat a rendszer raklapozási vagy szortírozási igény szerint válogatja szét, majd a szortírozásra szánt ládákat a raktár erre szolgáló területére szállítja. Ott a ládákat a megfelelő munkahelyekre helyezi, a szortírozás pedig áruházanként történik. Összesen 24 ilyen munkahely van, a beérkező ládák RFID antennás elágazásokon keresztül kerülnek a megfelelő helyre. Az elágazások a REGIO Játék adatbázisából kapják az utasítást arra vonatkozóan, hogy hova továbbítsák a ládákat. A rendszer egyébként a raktár webáruházi árukészletének feltöltésére is alkalmas, mivel a szállítópálya egy automata magasraktárhoz is csatlakozik.

Nagyon fontos szempont volt, hogy a boltok igényét napi szinten ki tudják elégíteni, és ne legyenek a kiszállítással csúszásban, ezt az új raktár rendszer kiválóan teljesíti. – Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője.

Mik voltak a REGIO Játék főbb igényei?

A megrendelőnek a raktáron belüli anyagmozgatás automatizálása volt az egyik fő célja. A teljes körű raktári automatizálás során a fő igény az volt, hogy a munkát felgyorsítsák, emberi munkaerőt váltsanak ki, illetve a hibákat csökkentsék. Erre szállítópályák hálózata lett kiépítve, illetve a beérkező és kimenő áruk feldolgozását automatizálták.

A raktár fő feladata a 42 darab Régió Játék áruház kiszolgálása. Ez komoly logisztikai kihívás, főleg a terheltebb időszakokban. A játékok szortírozása volt a cél az XXL Mechanika által megtervezett rendszerben, hogy a nagy raktári készletből 42 felé, a boltok változó igénye szerint a termékek szét legyenek szedve. Emellett beszállításról is szó van, tehát a raktárba érkezik külföldről és itthonról is áru. Alkotóelemek szintjén ez nagyrészt görgős és hevederes szállítópályákból, illetve a szortírozó egységekből áll. Ezek egyedileg kialakított munkaállomásokat jelentenek, amelyek a vállalatirányítási rendszerhez kapcsolódnak, és adják ki a dolgozók munkahelyére a megfelelő ládákat, ahol összeállítják az egyes üzletek megrendelését.

Milyen Siemens-technológia segíti az intralogisztikai feladatokat?

A teljes mozgásvezérlést, illetve a profinetes kommunikációt Siemens termékek végzik. Hét darab S7-1200 PLC-t építettünk be, ezek mindegyikéhez tartozik egy 15 colos ipari kezelőpanel (HMI). Az RFID fejegységből 45 darab épült be és összesen 114 olvasófejet lát el. A G115D terepi frekvenciaváltó a 400 voltos szállítópályáinkat vezérli, ebből 67 darab épült be. Ezen kívül a profinet modulok, a profinet rendszerhez szükséges switchek és kábelek, a csatlakozó fejek, illetve a 24 voltos tápegységek is Siemens termékek. A rendszer 400 voltos és 24 voltos szállítópályákat alkalmaz. A rendszer nagy részét egyébként saját tervezésű szállítópályák és dobozirányító egységek alkotják, amelyek kifejezetten ide készültek.

Milyen egyedi igényeknek kellett megfelelniük a tervezés és kivitelezés során?

Van például diafilm méretű termék, és van óriásmackó is, tehát olyan méretbeli különbségek vannak, amelyek speciális igénynek minősülnek. A projekt legelején sok egyeztetés történt azzal kapcsolatban, hogyan lehetne mindent kezelni. Még robotcellák is szóba jöttek, de pont a szélsőséges mérettartományok miatt ezeket végül is elvetettük. Végül az a döntés született, hogy a termékek körülbelül 80 százalékát kezeljük automatizált raktárrendszerben, illetve azt kezeljük, ami egy 400x600x300 mm-es ládába belefér. Ami ezen kívül esik, azt a dolgozóknak kell a raktárban elhelyezniük.

www.siemens.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hatalmas automatizált játékraktár appeared first on Műszaki Magazin.

A 22 millió eurós beruházás fenntarthatóbbá teszi az üzemanyaggyártást: az üzem 25 000 tonnával csökkenti a Dunai Finomító szén-dioxid-kibocsátását. A MOL évente 1600 tonna tiszta, karbonsemleges zöld hidrogén előállítására lesz képes, a technológia bevezetésével pedig új fejezetet nyit a hidrogéngazdaságban. A beruházás összhangban van a MOL-csoport SHAPE TOMORROW elnevezésű vállalati stratégiájával, amellyel a vállalat fenntarthatóbbá, versenyképesebbé és önellátóbbá teszi a régiót.

A MOL-csoport a holnap megoldásait biztosítja: új százhalombattai üzemében az amerikai Plug Power 10 MW-os elektrolizáló egységével állít elő évente mintegy 1600 tonna tiszta, karbonsemleges zöld hidrogént. A 22 millió eurós beruházásnak köszönhetően több mint 25 000 tonna szén-dioxiddal csökken a Dunai Finomító karbonlábnyoma évente. Az új technológiával fokozatosan kiváltható a földgáz-alapú gyártási eljárás, amely jelenleg a MOL-csoport teljes szén-dioxid-kibocsátásának egyhatodát teszi ki. Az új üzemben 2024 második felében indul el a termelés: a zöld hidrogént a MOL elsődlegesen saját hálózatában, az üzemanyaggyártás során használja fel.

A Plug Power elektrolizáló berendezése megújuló forrásból származó elektromos árammal bontja a vizet hidrogénre és oxigénre. Így egyáltalán nem képződik környezetszennyező melléktermék, sőt 1 tonna hidrogén előállításával 8-9 tonna tiszta oxigént is termel az üzem. Az amerikai cég innovatív és megbízható technológiát kínált a MOL számára: a tiszta hidrogén előállítására optimalizált hidrogéngenerátorok alkalmazásában közel 50 éves működési tapasztalat áll rendelkezésre.

„A MOL-csoport egy újabb mérföldkőhöz érkezett: mostantól úgy tudunk zöld hidrogént termelni, hogy közben egyáltalán nem keletkezik üvegházhatású gáz. Ezzel a technológiával olyan mértékű károsanyag-kibocsátás csökkenést érünk el, mintha egyik napról a másikra nagyjából 5500 gépjárművet vonnánk ki a forgalomból. Új zöld hidrogén üzemünkma még csak a MOL ipari működését teszi zöldebbé, de holnap már az egész iparág és a hidrogénmobilitás számára is megoldásokat kínál. Százhalomba után a csoport másik két üzemanyagtermelő egységébe is elvisszük a technológiát, hogy a MOL-csoport mindegyik finomítójában fenntarthatóbbá tegyük az üzemanyaggyártás folyamatát”

– mondta az új zöld hidrogén üzem átadó ünnepségén Molnár József, a MOL-csoport vezérigazgatója.

A beruházás összhangban van a MOL-csoport SHAPE TOMORROW elnevezésű vállalati stratégiájával, amellyel a vállalat fenntarthatóbbá, versenyképesebbé és önellátóbbá teszi a régiót.

“Nagy örömünkre szolgál, hogy a MOL-lal közösen ünnepelhetjük Európa egyik legnagyobb, a finomító működését támogató zöld hidrogén üzemének átadását” 

– nyilatkozta Andy Marsh, a Plug vezérigazgatója.

„Büszkék vagyunk arra, hogy a MOL-t a legmodernebb elektrolízis technológiával láthatjuk el, amellyel hatékonyan állíthat elő zöld hidrogént és csökkentheti a finomítói működés szén-dioxid-kibocsátását. Együtt haladunk tovább a karbonsemlegesség felé, elősegítjük a zöldebb működést és előremozdítjuk a hidrogéngazdaságot”.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A MOL átadta a régió legnagyobb kapacitású zöld hidrogén üzemét appeared first on Műszaki Magazin.

Ezzel egyidőben a magyarországi Bosch csoport és az Adria régió vezetői tisztségét Dr. Szászi István veszi át. Dr. Szászi István 17 éve dolgozik a Bosch csoportnál, 2019-ben nevezték ki a Robert Bosch Kft.-n belül működő Budapesti Fejlesztési Központ vezetőjének. Tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végezte, ahol 1997-ben járműmérnöki diplomát, majd 2004-ben PhD fokozatot szerzett, szakterülete a hibatűrő járműdinamikai rendszerek irányítása.

Dr. Szászi István projektmérnökként kezdte karrierjét a Bosch csoportnál Budapesten, majd 2006-ban a németországi Reutlingenben indult el vezetői pályafutása. 2009-ben csoportvezető, majd a járműirányítási rendszerekkel foglalkozó fejlesztési osztály vezetője lett a budapesti telephelyen. Újabb Németországban, Abstattban töltött vezetői pozíció után, 2018-ban vette át a budapesti telephely autóipari elektronika divízió irányítását.

Daniel Korioth 2016. november 1-től a magyarországi Bosch csoport és az Adria régió vezetője, valamint a Robert Bosch Kft. ügyvezető igazgatója. Peruban a limai egyetemen végzett közgazdászként, 1989 óta dolgozik a vállalatcsoportnál. Pályafutását a Junior Managers Program tagjaként értékesítési és marketing területen kezdte, majd az elmúlt 32 év során Németországban, Spanyolországban, Argentínában, Uruguayban és Brazíliában töltött be vezetői pozíciókat, korábban a Bosch dízelrendszerek üzletágánál a Dél-Amerika régió elnöke volt.

A magyarországi Bosch csoport folyamatosan bővült Daniel Korioth vezetése alatt. A vállalatcsoport meghatározó szerepet tölt be a régióban, a Bosch kilenc önálló vállalat szoros stratégiai együttműködéseként Magyarország egyik legnagyobb külföldi ipari munkaadójává vált. A magyarországi Bosch csoport nélkülözhetetlen szereplője a jövőt formáló technológiák megalkotásának, legyen szó az autóipar jövőjéről, a mesterséges intelligencián alapuló fejlesztésekről vagy a jövő gyáráról. Daniel Korioth a világjárvány idején gyorsan és hatékonyan kezelte az új kihívásokat. A vállalatcsoport Daniel Korioth vezetésével folyamatosan kiemelkedő pénzügyi eredményeket ért el Magyarországon. A legutóbbi adatok szerint a Bosch 2019-ben teljes magyarországi árbevételét, beleszámítva a nem konszolidált vállalatok árbevételét és a saját vállalatai között folytatott kereskedelmi tevékenységeket is, 1465 milliárd forintra (4503 millió euró) növelte, ami 11 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. Ugyanebben az időszakban a magyar piacon elért konszolidált forgalma 259 milliárd forintra (796 millió euró) nőtt, ami 3 százalékos emelkedést jelent. A magyarországi Bosch csoport több mint 15 000 munkatársat foglalkoztat.

Daniel Korioth jelentős stratégiai beruházásokat indított el a magyarországi Bosch minden telephelyén. A legfontosabb beruházási projekt, a Campus 2 építése is az ő Magyarországon töltött ideje alatt kezdődött. A Budapesti Fejlesztési Központ egyre meghatározóbb helyszíne a Bosch világméretű fejlesztéseinek, legyen szó önvezető autózásról vagy elektromobilitásról.

Daniel Korioth 2018-ban megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetést. Az elismerést a magyar-német gazdasági kapcsolatok erősítésében és a hazai befektetések ösztönzésében betöltött jelentős szerepe, valamint példamutató vállalatvezetői tevékenysége elismeréseként kapta.

Daniel Korioth a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft., a Robert Bosch Power Tool Kft., a Robert Bosch Automotive Steering Kft., az Automotive Steering Column Kft. valamint a Robert Bosch Elektronika Kft. felügyelő bizottságainak elnöki posztját is betöltötte, valamint a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem tanácsadó testületének tagjaként is szerepet vállalt.

The post Változás a magyarországi Bosch csoport vezetőségében appeared first on Műszaki Magazin.