A 3D nyomtatási technológiák alkalmazásainak fejlődésével a hangsúly a teljes gyártási folyamat hatékonyságára helyeződik át. Egyre több gyártó szembesül azzal, hogy a folyamat szűk keresztmetszete már nem maga a nyomtatás, hanem az azt követő utókezelés.

A sorozatgyártás új kihívása

A porágyas additív technológiák – például az SLS (Selective Laser Sintering), az MJF (Multi Jet Fusion) vagy a SAF (Selective Absorption Fusion) – kiváló mechanikai tulajdonságú alkatrészek előállítására alkalmasak. A nyomatok azonban a gyártási folyamat sajátosságai miatt jellemzően érdes, mikroszkopikus szinten porózus felülettel rendelkeznek.

A június 9-én bemutatott Form Fuse X1 az egyik legújabb, sorozatgyártásra tervezett ipari SLS nyomtató rendszer.

Prototípusok esetén ez gyakran elfogadható, végtermékeknél azonban már számos további követelmény jelenik meg. A gyártók egyre gyakrabban várnak el prémium megjelenést, könnyű tisztíthatóságot, folyadék- vagy légzárást, illetve olyan felületminőséget, amely a hagyományos gyártástechnológiákkal előállított, például fröccsöntött alkatrészekhez hasonló felhasználói élményt biztosít.

Az utókezelés ezért ma már nem csupán esztétikai kérdés, hanem a végtermék funkcionalitását és piacképességét befolyásoló gyártási lépés.

Növekvő volumenek, növekvő munkaerőigény

Az utókezelési technológiák szerepének felértékelődését egy másik trend is erősíti: a gyártási volumenek növekedése.

Amikor egy vállalat évente néhány tucat vagy száz alkatrészt gyárt additív technológiával, a kézi utómunka még kezelhető erőforrásigényt jelenthet. Több ezer vagy tízezer alkatrész esetén azonban a kézi csiszolás, felületkezelés vagy egyéb utómunka jelentős költségtényezővé és kapacitáskorláttá válhat.

Az additív gyártás automatizálásának következő lépcsője ezért egyre több esetben már nem a nyomtatási folyamatot, hanem az utókezelést érinti. Az iparágban egyre nagyobb figyelem irányul azokra a technológiákra, amelyek képesek automatizált, reprodukálható módon javítani az alkatrészek felületminőségét.

Vegyszeres felületkezelés a prémium felületminőségért

Az egyik ilyen megoldást jelentik a vegyszeres polírozó berendezések, amelyek kontrollált körülmények között, automatizáltan kezelik az alkatrészek felületét.

A technológia alkalmazásával jelentősen csökkenthető a felületi érdesség – a belső üregekben is -, miközben simább, esztétikusabb és könnyebben tisztítható felület érhető el. A kezelés eredményeként javul a folyadék- és légzárás, valamint növelhető az alkatrészek szilárdsága és tartóssága is.

A megoldás különösen előnyös lehet orvostechnikai eszközök, ipari készülékburkolatok, élelmiszeripari gép- és robotikai alkatrészek, fogyasztói termékek vagy egyéb végfelhasználású komponensek gyártása során.

Az utókezelés az additív gyártási folyamat kulcslépése

Az additív gyártási projektek sikerét egyre ritkábban határozza meg egyetlen berendezés vagy technológia teljesítménye. A versenyképes alkalmazások mögött egy teljes gyártási stratégia áll, amelynek része az anyagválasztás, a tervezési irányelvek, a nyomtatási módszer és az utókezelés is. Lehetőleg automatizáltan. Ennek megfelelően az iparágban egyre nagyobb szerepet kapnak azok a szereplők, amelyek nem egy-egy technológia, hanem a teljes gyártási folyamat optimalizálásában támogatják az ipari felhasználókat.

Az ADMASYS HU additív utómunka portfóliója most az AMT PostPro vegyszeres felületkezelő rendszerekkel bővült, amelyek SLS, MJF és több más additív gyártási technológiával készült műanyag alkatrészek automatizált utókezelésére alkalmazhatók. A rendszer nemcsak az ADMASYS által használt és értékesített Formlabs Fuse 1+ és Fuse X1 SLS rendszereken gyártott alkatrészekkel kompatibilis. Világszerte számos gyártó porágyas additív rendszereivel használják, többek között HP Multi Jet Fusion (MJF), EOS és 3D Systems SLS, valamint Stratasys SAF technológiával készült poliamid és TPU alkatrészek utókezelésére is.

Az ADMASYS HU a brendezések értékesítése mellett szolgáltat is az AMT rendszereivel. A technológia bevezetésének alkalmából nyár végéig díjmentes mintapolírozási lehetőséget biztosít SLS bérnyomtatási megrendelések esetén, valamint azon vállalatok számára, amelyek SLS 3D nyomtató vagy vegyszeres utókezelő rendszer beszerzését tervezik, és saját alkatrészeiken szeretnék megvizsgálni az elérhető felületminőséget.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 3D nyomtatástól a késztermékig: miért vált kulcskérdéssé az utókezelés? appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalatok számára új kihívást jelentő, módosított ISO 9001 minőségbiztosítási normák a 2015-ös változatot váltják. A tavaly közzétett szövegtervezet szerint a legfontosabb változások arra irányulnak, hogy a vállalatoknak beszállítóik kiválasztásakor a jövőben nagyobb mértékben kell majd figyelniük a beszállítói lánc ellenálló-képességére és a klímavédelem fókuszba állítására.

A Mewa partnerei ezen a területen már most komoly előnyökkel rendelkeznek azáltal, hogy a szerszámokat, gépeket és berendezéseket környezetbarát módon tisztítják. Az alkalmazott törlőkendőket körforgásos rendszerű, erőforráskímélő, teljes körű szolgáltatás keretében veszik igénybe, és azok egy rövid, megbízható beszállítói láncon keresztül jutnak el hozzájuk. A Mewa az ISO 9001 norma egyik úttörője, a törlőkendők kiváló minőségét high-tech gyártással és szakértői ellenőrzéssel biztosítja.

Legyen nagy nedvszívó képességű és ne tartalmazzon idegen anyagokat – a többször felhasználható törlőkendőknek folyamatosan meg kell felelniük az elvárásoknak. A Mewa egy-egy törlőkendője akár ötven alkalommal is teljesíti ezeket a kritériumokat. A kendőket a Mewa több tucatszor kimossa, majd kiszállítja ügyfeleihez, méghozzá közvetlenül a gyárakba és a műhelyekbe, hogy ott mindig azonnal elérhetők legyenek. De hogyan sikerülhet a textilszolgáltatónak egyszerre eleget tennie a magas szintű minőségi elvárásoknak és a fenntarthatósági kritériumoknak?

„A minőség a kezdetek kezdete óta meghatározó téma nálunk. A Mewát 1908-ban a németországi Ostritz-Altstadtban alapították abból a célból, hogy a termelő üzemeket újra felhasználható, minőségi törlőkendőkkel lássák el. Már abban az időben is mintegy tízszer mostak ki egy kendőt. A folyamatokat az évtizedek során optimalizálták, a nyolcvanas évek óta folyamatosan erőteljesen fektetünk be a környezetvédelmi technológiákba és azok fejlesztésébe”

– mondja Schiebelhut Nóra, a Mewa magyarországi ügyvezetője.

A természet és környezet megtartását már 1980-ban vállalati célként határozta meg Gabriele Gebauer, a vállalat alapítójának unokája, aki ekkor vette át a cég vezetését. A következő kihívást az 1987-ben bevezetett ISO 9001-es norma jelentette. A Mewa Európában iparági elsőként, 1992-ben szerezte meg a munkaruházati rendszerére vonatkozó tanúsítványt. Két évvel később követte ezt a törlőkendőkre vonatkozó ISO 14001-es környezetvédelmi tanúsítvány megszerzése – ezen a területen is a Mewa volt ágazatában az első. 2016 óta – mindezeken felül – a Mewa az ISO 50001 szerinti energiamenedzsment-normáknak is megfelel.

Vessünk egy pillantást a Mewa high-tech gyártási rendszerébe! A törlőkendők mosása és szárítása környezetkímélő módon történik, mégpedig úgy, hogy közben a kendők teljesítménye és formája nem változik. A használt kendőket légmentesen zárt biztonsági edényekben gyűjtik be. Ezek a SaCon-nak nevezett konténerek részei a rendszernek, a törlőkendők biztonságos tárolására használják őket. A törlőkendők a Mewa üzemébe érkezésük után azonnal a mosóberendezésekbe kerülnek. Ezek speciális eljárással újrahasznosítják az öblítő- és mosóvizet, így alacsony vízhasználattal tudják tisztára mosni a kendőket. „Több szakaszban, legalább 15 percen keresztül 90°C hőmérsékleten tart a mosás, így biztosan elpusztít minden kórokozót. Különleges mosási folyamataink 85 százalékkal kisebb mértékben terhelik meg a környezetet, mint a hagyományos eljárások” – emeli ki Schiebelhut Nóra. A kimosott szennyeződések – főleg olajok és zsírok – elégetésével hőt termelnek, amellyel a szárító- és mosóberendezések energiaszükségletének 80 százalékát fedezik. Maga a törlőkendő is erőforrás-kímélő módon készül: a Mewa németországi szövőüzemében 50 százalékban újrahasznosításból származó pamutot használnak.

Száradás után a kendők többlépcsős minőségellenőrzésen esnek át. A szállítószalag mellett álló Mewa-dolgozók nagy gyakorlattal rendelkeznek abban, hogy észrevegyék a lyukas, kirojtosodott vagy kopott törlőkendőket. Ezután a kendők egy számítógép-vezérelte mérlegre kerülnek, ahol a túl könnyű kendőket kiselejtezik, ugyanis ezek nedvszívó képessége már kisebb, mint a célértéknek számító száz százalék. Ha viszont a kendő túl nehéz, akkor visszakerül a mosásba, mert a túlsúly jó eséllyel azt jelzi, hogy a szövetben szennyeződések maradtak, például olaj, festék vagy fémdarabok. Különösen ez utóbbiakat kell kiszűrni, ezért a kendőkön a súlymérésen túl még egy fémdetektoros ellenőrzést is elvégeznek.

„Minőségbiztosítási rendszerünk és az intelligens, tökéletesen szabályozott gyártási eljárás együttesen biztosítja, hogy ügyfeleinket egész Európában pontosan, egyenként egyeztetett időpontban tudjuk első osztályú törlőkendőkkel ellátni”

– hangsúlyozza a magyar ügyvezető.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Minőségbiztosítás a Mewa törlőkendőrendszerrel appeared first on Műszaki Magazin.

Június elején az Európai Parlamentben uniós vezetők és ipari, valamint akadémiai szereplők aláírták a megállapodást az AI.grids nevű kezdeményezés elindításáról, amelynek célja az első páneurópai, villamosenergia-hálózatokra fejlesztett mesterségesintelligencia-alapmodell létrehozása. A BME alapító partnerként vesz részt a projektben.

Az AI.grids küldetése, hogy az európai energiaszektor digitalizációs és MI-stratégiáit működő megoldásokká alakítsa olyan területeken, mint a hálózatüzemeltetési döntéstámogatás, az állapotbecslés és rendszerirányítás, a feszültségszabályozás és szűkületkezelés, valamint a hálózatfejlesztés és befogadóképesség-elemzések. Azért tekinthető valóban stratégiai jelentőségű kezdeményezésnek, mert nem elszigetelt kutatási projektként határozza meg magát, hanem az európai energiaszektor digitalizációs és mesterségesintelligencia-irányának gyakorlati megvalósítójaként.

Az ambíció világos: felépíteni az első páneurópai, villamosenergia-hálózatokra szabott MI-alapmodellt, amely nagyméretű, sokféle hálózati adaton tanul meg általános reprezentációkat, majd ezekre több különböző üzemeltetési és tervezési feladat finomhangolható. Ez azért fontos, mert az európai villamosenergia-rendszer gyorsan változik: nő a megújulók részaránya, sűrűsödnek a határokon átnyúló együttműködések, szűkülnek az üzemviteli tartalékok, és közben a rendszerirányítóknak egyre nagyobb, heterogénebb adatmennyiséggel kell dolgozniuk. A jelenlegi, feladatspecifikus és széttagolt MI-eszköztár ezekre a kihívásokra csak részben ad választ.

A BME és a VIK szerepe

A BME mindebben alapító tagként, kutatóintézeti szerepkörben, „key player” státuszban vesz részt, képviselője Vokony István, a Villamos Energetika Tanszék (VET) vezetője (jobbra). A tanszék nemzetközi aktivitását jelzi, hogy májusban képviseltette magát az IEEE Transmission & Distribution Conference and Exposition rendezvényen, és a német TSO-k – TenneT, Amprion, 50Hertz – szakembereit is fogadta egy szakmai együttműködés keretében. Évtizedes uniós kutatási tapasztalata van, munkatársai több nemzetközi szakmai szervezetekben töltenek be vezető pozíciót. Ez azért lényeges, mert itt éppen az ilyen, erős műszaki hátteret és nemzetközi kapcsolatrendszert felmutatni tudó műhelyek tudnak valódi értéket adni. Ha az AI.grids valóban az európai hálózatüzemeltetés jövőbeli közös MI-eszköztára egyik alapkövének bizonyul, akkor a BME és a VET részvétele révén a magyar kutatói tudás is ott lesz ennek az új európai energiatechnológiai korszaknak a formálói között.

A kezdeményezés most átlépett a workshopok, munkacsoporti viták és jogi tervezetek világából a tényleges végrehajtás szakaszába. Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energia- és lakásügyi biztosa is aláírta a dokumentumot, amely szerint az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága intézményi megfigyelőként közreműködik a projektben. A stratégiai irány így nemzeti és iparági részérdekeken túl, közös szabályok mentén formálódhat.

Az AI.grids célja nem egy zárt, beszállítófüggő termék létrehozása, hanem olyan európai infrastruktúra és tudásvagyon kialakítása, amelyre későbbi fejlesztések, iparági pilotok és új közös projektek is épülhetnek. A megállapodás lehetővé teszi a szűkített adathozzáférést, a korlátozott workspace-eket, a federált tanítást és a compute-to-data megoldásokat, de az eredményekre, ahol lehetséges, nyílt, szabványos licenceket ír elő.

Ez egyszerre szolgálja a nyitottságot és az európai adatszuverenitást.

Ennek megfelelően a jogi keret a GDPR-ra, az adatok korlátozott kezelésére és a későbbi szabályozási megfelelésre épül. Bár az AI.grids maga nem jogszabály, a működési logikája jól illeszkedik az EU AI Act azon alapelvéhez, hogy a magas kockázatú vagy kritikus környezetben alkalmazott MI-rendszerek esetében a biztonság, a dokumentáltság, az átláthatóság és az emberi felügyelet nem opcionális, hanem beépített követelmény. Éppen ezért a jelentősége túlmutat a technológián: azt mutatja meg, hogyan lehet az európai energiaszektorban egyszerre versenyképes, nyitott és szabályozás-kompatibilis MI-fejlesztést szervezni.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kulcsszereplő lesz a BME az európai villamosenergia-rendszer megújításában appeared first on Műszaki Magazin.

Sokan alábecsülik az ezekkel kapcsolatos kockázati tényezőket: az olajos, zsíros vagy oldószeres törlőkendők kedvezőtlen körülmények között saját maguktól felhevülhetnek vagy akár ki is gyulladhatnak. A Mewa textilszolgáltató ennek megelőzésére biztos megoldást kínál: teljes körű szolgáltatásának szerves részét képezik a SaCon biztonsági tárolóedények, amelyek használatával mindig kellő mennyiségű és minőségű törlőkendő áll rendelkezésre, és egyúttal hozzájárulnak a tűzvédelemhez is.

A biztonság alapja az intelligens konstrukció

A Mewa SaCon jóval több, mint egy szokásos tárolóedény. Úgy fejlesztették ki, hogy minimalizálja a tűzveszélyt az üzemekben. Ezeket a biztonsági konténereket egymásra lehet halmozni, és a raklapokon történő szállításra is alkalmasak. Ráadásul elláthatók a SaCon-fix elnevezésű, pedállal nyitható zárszerkezettel, amely megfelel a TÜV független német tanúsító intézet „GS” jelű biztonsági szabványának, és rendelkezik az EU biztonsági irányelveinek alkalmazásáról szóló EK-típusvizsgálati tanúsítvánnyal. Az edény fedelének lecsukásáról automatikus emelőrendszer gondoskodik, és a légmentes záródás megakadályozza a tűz keletkezését. A biztonsági edény egyszerűen mozgatható, kerekén könnyen gurul. A konténerek a különlegesen biztonságos és ellenálló HDPE (nagy sűrűségű polietilén) műanyagból készülnek, könnyebbek és így ergonómikusabbak, mint a fémedények.

Veszélyes anyagok szállításához megfelelő

Amikor a kendők olajat vagy oldószereket tartalmaznak, szállításukra a veszélyes anyagok szállítására vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. A SaCon megfelel a „Veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról” szóló európai megállapodásnak (ADR), és ezt a TÜV intézet tanúsítja.

„Ügyfeleinknek nem kell a közúti szállításra vonatkozó komplex előírásokkal foglalkozniuk”

– emelte ki Schiebelhut Nóra, a Mewa magyarországi ügyvezetője.

„A SaCon biztonsági edények rendelkeznek a veszélyes anyagok csomagolására vonatkozó engedéllyel. Ezekben szállítjuk ki a tiszta törlőkendőket, az üzemekben ezekben tárolják biztonságosan a szennyezett törlőkendőket, és a zárt edényekben ezekben visszük el a kendőket környezetkímélő mosásra.”

Kompromisszumok nélküli fenntarthatóság

Az edények két változatban léteznek: SaCon és SaCon Antistatik verzióban. Utóbbi robbanásveszélyes helyeken alkalmazandó, ahol a törlőkendők 55 °C alatti lobbanásponttal rendelkező oldószereket tartalmazhatnak. A SaCon-okat a Mewa csoport leányvállalata, az RS Kunststoff gyártja. Az edényeket rendszeresen ellenőrzik, és az ADR szerinti maximális használati időtartammal rendelkeznek.

A Mewa többszöri felhasználásra épülő rendszere óvja a természeti erőforrásokat, hiszen a törlőkendőket akár ötvenszer ki lehet mosni és újra használni. A SaCon edények annak biztosításával támogatják ezt a körforgást, hogy a fenntarthatóság mögött rejlő logisztikai rendszer nem jelent kockázati tényezőt az üzemek számára.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Mewa SaCon rendszere új mércét állít a többször felhasználható ipari törlőkendők szállítása területén appeared first on Műszaki Magazin.

A Tesla „Full Self-Driving (FSD) Supervised” rendszere zöld utat kapott a holland közlekedési hatóságtól, így az ország az első Európában, ahol a fejlett vezetéstámogató megoldás közúti használata engedélyezetté vált. A jóváhagyást egy hosszabb, mintegy másfél éves vizsgálati és tesztelési folyamat előzte meg, amely során a rendszert az európai – pontosabban az ENSZ EGB – szabályozási keretrendszerhez igazodva értékelték.

Fontos kiemelni, hogy a rendszer nem tekinthető autonóm járművezetésnek: az FSD Supervised az SAE szerinti 2-es szintű vezetéstámogatás kategóriájába tartozik. Ez azt jelenti, hogy bizonyos vezetési feladatokat ugyan automatizál, de a jármű irányításáért minden esetben a vezető felel, és folyamatos figyelem szükséges. A rendszer működésének egyik kulcseleme a vezető aktív monitorozása, amely biztosítja, hogy a sofőr szükség esetén azonnal be tudjon avatkozni.

A bevezetés nem egyszerre történik meg minden felhasználó számára, hanem fokozatosan, korlátozott körben indul. A rendszer használatához a vezetőknek előzetesen oktatóanyagot kell megismerniük, majd egy tesztet is teljesíteniük kell, hogy tisztában legyenek a technológia képességeivel és korlátaival.

Szabályozási szempontból a holland engedély egyelőre nem jelent automatikus európai szintű jóváhagyást, ugyanakkor fontos precedens lehet más országok számára. A döntés így nemcsak a Tesla számára jelent előrelépést, hanem az egész iparág számára irányt mutathat abban, hogyan lehet az egyre fejlettebb, mesterséges intelligenciára épülő járműrendszereket az európai jogi környezetbe illeszteni.

A vállalat szerint a rendszer hatalmas mennyiségű valós közúti adat alapján fejlődött, és képes összetett forgalmi helyzetek kezelésére is, ugyanakkor továbbra is a vezető felügyeletére épít. Az európai indulás ezért egyszerre technológiai és szabályozási mérföldkő, amely meghatározhatja az önvezető rendszerek jövőbeli terjedését a kontinensen.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Tesla önvezető rendszere Európában appeared first on Műszaki Magazin.

A tervek között szerepel a megtermelt energia tárolásának megoldása, valamint az e-autó töltőinfrastruktúra bővítése is.

Összesen 350 kVA-os beépített teljesítményű napelemes rendszert alakítottak ki a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalatának zalaegerszegi, MG Zala gyárának tetején. A február elején üzembe helyezett napelemes kiserőmű által megtermelt energiát teljes mértékben a létesítményben használják majd fel.

A projekt előkészítése 2024. utolsó negyedévében indult, a kivitelezés pedig 2025. tavaszán kezdődött el. A fejlesztés keretében összesen 822 darab, egyenként 455 Wp teljesítményű napelem panelt helyeztek el az MG Zala létesítményének tetején. A panel csoportok 4 darab inverterhez csatlakoznak.

A napelemes rendszerek által megtermelt energia mennyisége nagy mértékben függ az időjárástól, de a várakozások szerint a napelemes kiserőmű akár az üzem teljes éves áramszükségletének 60 százalékát is fedezheti.

Nem a mostani beruházás az első jelentős fejlesztés az MG Zalában, ami a fenntartható működés érdekében történt. A Schneider Electric zalaegerszegi gyárában 2023. novembere óta nem használnak gázt, teljesen átálltak az elektromos áram használatára. Ez jól illeszkedik a vállalat globális stratégiájához, amelyben kiemelt szerepet kap az energiahatékonyság és a megújuló energia arányának növelése. A Schneider Electric zalaegerszegi, Hock János úti létesítményében a fenntarthatósági törekvések keretében az ott keletkező hulladék több mint 99 százalékát újrahasznosítják.

A mostani napelemes fejlesztés keretében egyelőre csak az aktívan megtermelt energia hasznosítására van lehetőség. A további tervek között szerepel a tárolás megoldása is, valamint a napelemes rendszer integrálása a létesítmény energiamenedzsment rendszerébe.

Az MG Zala üzemben kialakított napelemes rendszer támogatja a Schneider Electric e-autó programjának megvalósítását is. A vállalat célkitűzése, hogy 2030-ra csak elektromos járművek legyenek a flottájában. Az MG Zalában jelenleg két töltőállomás biztosítja az e-autók számára a töltési lehetőséget, azonban a következő években további hat töltő telepítését tervezik, amelyeket szintén a napelemes rendszerből látnak majd el árammal.

A Schneider Electric MG Zala üzemében kis- és középáramú megszakítókat gyártanak. A gyárból a magyar mellett főként a francia, spanyol és angol piacra szállítanak termékeket.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Napelemes rendszer a Schneider Electric MG Zala üzemében appeared first on Műszaki Magazin.

A Drive Hyperion platform lényege, hogy egy egységes, referenciaarchitektúrát ad a gyártóknak és fejlesztőknek, amely kombinálja a nagy teljesítményű NVIDIA AGX számítási egységeket, különféle érzékelőket és egy olyan szoftveres bázist, amely támogatja a fejlett érzékelést és valós idejű adatelemzést. A nyitott platform lehetővé teszi, hogy a Bosch, ZF, Magna, Sony és más nagy beszállítók integrálják saját hardver- és szoftvermegoldásaikat, így egy moduláris, rugalmas architektúra jöjjön létre. Ez a megközelítés csökkenti a fejlesztési kockázatot és az integrációs időt, miközben megkönnyíti a különböző gyártók közötti együttműködést.

A platform kialakítása a valós idejű adatok feldolgozására és a 360°-os környezeti érzékelésre épül, összekapcsolva a kamerák, radarok, LiDAR rendszerek és ultrahangos szenzorok jeleit a központi számítási egységgel. Ez az érzékelő-fúzió alapvetően javítja a jármű környezetének megértését, ami kritikus az autonóm vezetés biztonságos működéséhez és a megbízható döntéshozatalhoz.

Az NVIDIA nem csak hardver- és platformszinten igyekszik bővíteni az autonómia lehetőségeit: a Drive Hyperion ökoszisztémába új AI eszközök, modellek és fejlesztői keretrendszerek is integrálódnak, amelyek támogatják a magasabb szintű vezetési funkciók kidolgozását. Ez a nyitottság kulcsfontosságú abban, hogy ne csak egyetlen vállalat megoldásai érvényesüljenek, hanem egy szélesebb iparági együttműködés alakuljon ki, amely gyorsabb innovációhoz és termékbevezetéshez vezet.

A Drive Hyperion nyitottsága különösen fontos lépés azon gyártók számára, akik a jövőben sorozatgyártásra kész, autonóm vezetési szintet kívánnak elérni. A platform egységes infrastruktúrát kínál az adatok feldolgozásához, a valós körülményekhez adaptálható mesterséges intelligencia működtetéséhez és a biztonsági validációkhoz, így támogatva a Level 4 autonómiát célzó fejlesztéseket.

Az NVIDIA Drive Hyperion megnyitása az iparági partnerek előtt egy olyan mérföldkő, amely elősegítheti az autonóm járművek fejlesztésének felgyorsítását és az együttműködés kultúrájának erősödését a globális autóipari színtéren.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új operációs rendszer az önvezető autókhoz appeared first on Műszaki Magazin.

Az új tanulmányban bemutatott módszertan lehetővé teszi a tündérkörök kialakulásának, fejlődésének megfigyelését, amely hozzájárul a természetes hidrogén rendszerek szélesebb körű megéréséhez.

A természetes hidrogén, összehasonlítva a mesterségesen előállított hidrogénnel, egyre nagyobb érdeklődést kap az energiaszektorban, mint karbonsemleges energiaforrás. A természetes hidrogén intenzív nemzetközi kutatások középpontjában áll, mivel olcsóbb és hatékonyabb alternatívát jelenthet a jelenleg használt fekete, szürke, kék, rózsaszín és zöld hidrogénhez képest, amelyek mindegyike jelentős karbonlábnyommal rendelkezik. A természetes hidrogén keletkezési, migrációs és felhalmozódási folyamatai azonban még nem megértettek, így a természetes hidrogén rendszerek potenciális kiaknázásához további kutatások szükségesek.

A természetes hidrogén egyik jelentős felszíni megjelenési formái az úgynevezett „tündérkörök” (angolul „fairy circle”), amelyek a Föld számos területén, például Oroszországban, Ukrajnában, az Egyesült Államokban, Brazíliában, Namíbiában és Ausztráliában is megtalálhatóak (általában ősmasszívumi környezetben).

A tündérkörök néhány 10–1000 méteres átmérőjű, növényzeti anomáliával (általában elhaló növényzet) járó felszíni depressziók, amelyek esetenként jelentős (talajban mért) hidrogéngáz-koncentrációt mutatnak, amely felszín alatti hidrogén felhalmozódást indikálhat.

A HUN-REN FI kutatói e természetes hidrogénrendszerek jobb megértése érdekében, nemzetközi együttműködésben (az OMV Energy,Ausztria – Tari Gábor & Geo4U, Brazília – Alain Prinzhofer közreműködésével) a brazil São-Francisco medence tündérkörein végeztek műholdalapú megfigyeléseket az Európai Űrügynökség Szintetikus Apertúrájú Radar (SAR) felvételeinek segítségével.

A bemutatott műholdalapú kutatómódszer a tündérkörök feltérképezése mellett lehetőséget nyújt az időbeli változások – például felszínmozgás, növényzeti és talajnedvesség-tartalom változások – leképezésére magas tér- és időbeli felbontással, lehetővé téve a tündérkörök kialakulásának, fejlődésének, dinamikájának megértését. A felszínmozgás vizsgálatok rámutatnak a magas hidrogénkoncentrációt mutató „Campinas” tündérkör aktív deformációjára (a szerkezet közepe süllyed), amely valószínűleg a felszín alatti hidrogén rendszerhez kapcsolódik. A tanulmány fontos megfigyeléseket ad a tündérkörök jellemzőiről, azonban a felszín alatti, potenciális természetes hidrogén rendszerek megértése és feltérképezése további, megfigyelés és modell alapú kutatásokat igényel.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Természetes hidrogén rendszerek kutatása appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt évtizedek fejlesztéseinek köszönhetően ma már számos kulcsfontosságú technológia teszi sokkal biztonságosabbá a motorozást, miközben megállíthatatlannak tűnik az elektromos meghajtás térnyerése is a kétkerekűek piacán.

30 éves és folyamatosan fejlődik a Bosch motorkerékpáros ABS-technológiája

A Bosch 1995-ben vezette be a piacra első, sorozatgyártásra kész, motorkerékpárok számára fejlesztett ABS-rendszerét, amely jelentős mérföldkőnek számított a motorosbiztonság fejlődésében. A blokkolásgátlós fékrendszer – az autók után – a motorkerékpárok világában is hódító útjára indult, sorozatgyártásban a Kawasaki GPZ1100 ABS ikonikus modelljében debütált. Azóta a Bosch folyamatosan fejleszti a kétkerekűek biztonsági technológiáit.

Nemcsak hasznos, sok országban kötelező is az ABS

Ma már az ABS kiemelt szerepe nemcsak az egyre fejlettebb Bosch technológiákban, de a nemzetközi szabályozásban is visszaköszön. Az Európai Unió 2016-ban kötelezővé tette az ABS-t a 125 köbcentiméter feletti motorkerékpárokon, a világon elsőként pedig Szingapúrban 2027-től minden új motorkerékpár esetében – beleértve a 125 köbcentiméter alattiakat is – előírják az ABS alkalmazását. Ezek a lépések is rámutatnak arra, hogy a motorosok védelme és biztonsága világszerte egyre fontosabb. A Bosch 2007-ben létrehozta kétkerekűekre specializált saját biztonságtechnológiai kompetenciaközpontját Japánban, majd sorra vezette be egyre fejlettebb ABS-rendszereinek újabb generációit kis, közepes és nagy teljesítményű motorokhoz. „A Bosch küldetése már 30 éve egyértelmű: az innováció, a precizitás és az intelligens technológiák segítségével biztonságosabbá tenni a motorozást” – mondta Geoff Liersch, a Bosch Two-Wheeler & Powersports üzletágának vezetője.

Bosch-kutatás: 30 százalékkal kevesebb lehetne a motorosbaleset

A Bosch egyik legkifinomultabb motorosbiztonsági megoldása a motorkerékpár-stabilitásvezérlés (MSC, Motorcycle Stability Control). Ez a rendszer kulcsfontosságú védelmet nyújt azokban a helyzetekben, amikor a motorosok különösen sérülékenyek, például kanyarodáskor vagy dinamikus manőverek során. Az MSC másodpercenként akár százszor is kiértékeli a jármű dinamikáját azért, hogy szabályozni tudja a fékezést és a gyorsítást még akkor is, amikor a motorkerékpár döntött helyzetben halad a kanyarban. A kanyarodási funkciókon túl a Bosch folyamatosan fejleszti az MSC további képességeit, például a hátsókerék-emelkedésgátlást, az emelkedőn való elindulást segítő rendszert, vagy a hátsó kerék megcsúszás-szabályozást. A Bosch egy tanulmánya szerint az ABS és MSC rendszereket együttesen alkalmazva a személyi sérüléssel járó motorosbalesetek több mint 30 százaléka megelőzhető vagy enyhíthető lenne.

Digitális útlevél az akkumulátoroknak, akkuikrek a felhőben

Egy 2027 februárjától hatályba lépő európai uniós szabályozás az elektromos járművek akkumulátoraira is kötelezővé teszi az ún. digitális útlevelet, amire a Bosch új technológiai megoldást kínál. A digitális akkumulátor-útlevél (Digital Battery Passport) többek között az akkumulátor gyártási adatait, az életciklusa során gyűjtött adatokat és az újrahasznosításra vonatkozó információkat tartalmazza. Ez a rendszer átlátható tájékoztatást biztosít minden érintett számára az akkumulátorról és annak állapotáról. Szintén újdonság a Bosch felhőalapú akkumulátorszolgáltatása, a Battery in the Cloud, amelyet arra terveztek, hogy a motorkerékpár-gyártók folyamatosan figyelemmel kísérhessék, előrejelezhessék és optimalizálni tudják az akkumulátorok állapotát. Ez az innovatív rendszer digitális akkumulátor-ikret hoz létre a felhőben, amely a valós akkumulátor állapotát fejlett adatfeldolgozással és MI-alapú modellek segítségével tükrözi. Így a terhelési tényezők korán felismerhetők, jelentősen csökkenthetők a meghibásodások és meghosszabbítható az akkumulátor élettartama.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A motorosok biztonságára vigyáz a Bosch appeared first on Műszaki Magazin.

Az európai logisztika terén az utóbbi időben több jelentős trend is megfigyelhető. Az e-kereskedelem térnyerése, az ellátási lánc rugalmasságát célzó stratégiák és a városi népesség növekedése miatt a modern logisztikai területek iránti kereslet egyre növekszik, ám a szabályozási akadályok, a környezetvédelmi követelmények és a politikai hatások Európa-szerte akadályokat gördítenek az új fejlesztések elé.

Az európai Modern Logistics Concentration (MLC) index számadatai is ezt bizonyítják: a logisztikai terek arányát a háztartások számához viszonyító mérés szerint Európa 30 ponton áll, összehasonlításképpen, az Egyesült Államokban ugyanez a mutató 75 pontot ér el. Mivel az európai városok sűrűbben lakottak és a hálózatok hatékonyabbak, a közvetlen összehasonlítás félrevezető; a reálisabb referenciaérték inkább 50 lenne – ami még mindig jelentős hiányt mutatna.

„Még ha Európa el is érne egy kiegyensúlyozottabb logisztikai térszintet, a hiány továbbra is jelentős maradna. A jelenlegi építési ütem mellett a különbség felszámolása körülbelül nyolc évet és több mint 150 milliárd eurónyi befektetést igényelne”

– mondta Eva van der Pluijm-Kok, a Prologis Europe Research alelnöke.

A fejlesztések a városi helyszíneken találkoznak a legnagyobb kihívásokkal, amelynek köszönhetően a logisztikai építkezések egyre messzebb kerülnek a városoktól – annak ellenére, hogy a kereslet a városi piacokon a legerősebb. A bérlők következetesen a fenntartható, innovatív épületeket részesítik előnyben, amelyek a főbb útvonalak mentén helyezkednek el. Ez tükröződik a teljesítményben is: a fogyasztókhoz közel eső létesítmények magasabb bérleti díjnövekedést érnek el, a modern épületek pedig mintegy 9%-os bérleti prémiumot élveznek azokon a piacokon, ahol a bérlőknek van választási lehetőségük.

Magyarország: Túlkínálat a másodlagos piacokon

A hazai logisztikai piacon a gyors bővülést követően megugrott az üresedés. A túlkínálat visszafogja a teljesítményt és növeli a kockázatokat, mivel a gyengébb kereslet hosszabb bérbeadási időt von maga után az új fejlesztéseknél. A piac korrekciója során az akadályok kevésbé szabályozási, sokkal inkább piaci jellegűek, így elmondható, hogy a túlkínálat vált a magyar logisztikai kilátások meghatározó tényezőjévé. A stratégiai elhelyezkedésű, magas színvonalú létesítmények kevésbé érintettek, bár a jelenlegi piaci környezetben ezek esetében sem könnyű a helyzet.

„A Prologis kedvező helyzetben van Magyarországon, mivel a budapesti régió stratégiailag kiemelt helyszíneibe fektetett be. Ez a pozíciónk kiváló eredményeket hozott 2025 első felében, hiszen rendelkezésre álló területünk 97%-át bérbe adtuk, így mintegy 10 százalékponttal járunk a piaci átlag felett”

– mondja Hunyadi Zsuzsanna, a Prologis Magyarország bérbeadásért és ügyfélelégedettségért felelős igazgatója.

„Üzleti sikereink kulcsa logisztikai parkjaink stratégiai szempontból kiemelten jó elhelyezkedésében és a szolgáltatásaink minőségében rejlik. Parkjaink Budapest központjához közel és közvetlenül a fő közlekedési infrastruktúrához kapcsolódva helyezkednek el, kiváló hozzáférést biztosítva a városközponthoz, a fontosabb autópályákhoz és a repülőtérhez. Ügyfeleink is rendre megerősítik, hogy a lokáció kiemelten fontos szempont számukra egy-egy bérleti szerződés megkötése vagy megújítása esetén. Parkjaink magas kihasználtsága fontos visszacsatolás: jelzi, hogy jó úton járunk.”

Az épületek minősége is meghatározó tényező, amely hozzájárul a Prologis magyarországi eredményeihez.

„Folyamatosan beruházásokat eszközölünk, hogy ügyfeleink és befektetőink számára a legmagasabb színvonalat biztosítsuk. Minden évben jelentős CAPEX-forrásokat fordítunk épületeink, parkjaink és eszközeink fejlesztésére”

– fogalmaz Gárdonyi Lóránd, a Prologis Magyarország ingatlangazdálkodási és ügyfélélmény igazgatója.

„Eszközgazdálkodási stratégiánk középpontjában a hosszú távú értékmegőrzés és a működési hatékonyság áll. Rendszeresen felülvizsgáljuk ingatlanportfóliónk teljesítményét, hogy az energiahatékonyság, a karbantartási költségek és az ügyfél-elégedettség szempontjából is optimális működést biztosítsunk. Ezek nemcsak a fenntarthatósági céljainkhoz járulnak hozzá, hanem ügyfeleink működési költségeit is csökkentik, miközben növelik az ingatlanjaink hosszú távú piaci értékét.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Európa logisztikai piaca óriási ellátási hiányt szenved appeared first on Műszaki Magazin.

A nyírbátori MSK Hungary immár közel három évtizede a hazai és nemzetközi ipari csomagolástechnika meghatározó szereplője. Az 1995-ben alapított gyártóegység mára közel 400 munkatárssal, korszerű gyártócsarnokokkal, saját fejlesztő csapattal és teljes körű mérnöki kompetenciával dolgozik, és a cégcsoport egyik legfontosabb exportbázisa.

MM: Milyen szerepet tölt be az MSK Hungary a cégcsoporton belül?

Uwe Jonkmanns (UJ): Nyírbátor a csoport központi gyártóbázisa és fő termelési telephelye. Itt készülnek az MSK acélalkatrészei, a felületkezelés és az összeszerelés is itt történik; komplett gépeket és szállítópálya-rendszereket építünk, amelyeket közvetlenül a vevőknél telepítünk. Az elmúlt években több mint 20 millió eurót fordítottunk épületekre, gépparkra és automatizálásra, ennek köszönhetően az egyedi alkatrészgyártástól eljutottunk a komplett, átadásra kész berendezésekig. Portfóliónkban többek között stretch-hood csomagológépek, palackszállító és anyagmozgató rendszerek, emelők és forgatóasztalok szerepelnek.

MM: Az MSK termékeivel mely piacokra fókuszál, kik tartoznak a fontosabb vevői közé?

UJ: Fő piacunk a konténerüveg-ipar, ahol a teljes „cold end” – palackmozgatás, palettázás, csomagolás, raktározás – megoldásait szállítjuk, a szegmens meghatározó nemzetközi szereplőjeként. Emellett jelen vagyunk az építőanyag-, a papír- és csomagolóiparban, az italgyártásban – itt egyedülállóan végzünk palettakicsomagolást a töltőüzemekben –, továbbá a háztartási gép- és a vegyiparban. Hazai referenciáink közül kiemelhető az Unilever, a MOL és az Electrolux; jelenleg egy zöldmezős üveggyár teljes „cold end” rendszerén dolgozunk, ami az MSK Hungary eddigi legnagyobb megrendelése.

MM: Milyen speciális kompetencia teszi a hazai vállalatot különlegessé a gyártáson túl?

UJ: Nyírbátorban működik a saját HMI- és vizualizációs szoftverfejlesztő csapatunk (Management System / EMSY), amely a gépeink vezérlésének kulcseleme világszerte.

MM: Bemutatná az egyik afrikai projektjüket, amelyet régi partnerével, az Ardagh Glassnál valósítottak meg? Hogyan indult, mi volt a fő célja?

UJ:  Ez egy konténerüveggyár az Ardagh Glass Packaging–Africa (korábban Consol, az Ardagh Group része) számára, amely a világ egyik legnagyobb konténerüveg-gyártója. Az MSK évek óta erős szereplő a dél-afrikai üvegipari piacon, korábban is szállítottunk ehhez az ügyfélhez, így ez egy újabb megbízás egy hosszú távú partnerségben. Nyírbátori rendszereinkkel segítjük Afrika legnagyobb üvegkonténer-gyárát abban, hogy a cold end megbízhatóan és nagy sebességgel működjön.

MM: Mi motiválta a beruházás elindítását, mi volt a fő cél?

UJ: Az Ardagh Glass Packaging–Africa a dél-afrikai üvegpiac növekvő igényeire reagálva döntött úgy, hogy bővíti kapacitását Nigelben, és ehhez ismét az MSK-t választotta a technológia és a szervizháttér miatt. Az üveggyárak 24/7-ben üzemelnek, a kemencéket nem lehet leállítani, ezért kulcsfontosságú volt egy megbízható, nagy sebességű, modern „cold end” rendszer telepítése, amely hosszú távon is fenntartható és hatékony működést biztosít.

MM: Mik voltak a beruházás fő elemei, milyen ütemezéssel valósult meg, és milyen kihívásokkal találkoztak közben?

UJ: A teljes „cold end” rendszert szállítottuk – mindent, ami a palackok formázása és lehűtése után következik. A projekt célja egy nagy sebességű, modern rendszer telepítése volt, amely akár 500–600 palackot kezel percenként üdítőital-, bor- és sörpalackozó sorokon. A megrendeléstől a szállításig körülbelül 6–7 hónap telt el, a hajózás 4–6 hétig tartott, a helyszíni telepítés és üzembe helyezés pedig 6–8 hét alatt zajlott le. Jelentős technikai vagy kulturális akadályokkal nem szembesültünk, hiszen régóta dolgozunk együtt az Ardagh Glass Packaging–Africával, mindkét fél pontosan ismeri a folyamatokat és az elvárásokat.

MM: Miért éppen Siemens-berendezéseket választottak ehhez a projekthez, és milyen eszközöket, megoldásokat építettek be?

UJ: Vezérléstechnikát és a kulcskomponenseket minden projektünknél Siemens-megoldásokra standardizáltuk, így itt is Siemens PLC-k és egyes hardverelemek kerültek beépítésre a vezérlőszekrénybe. Ez a szabványosítás nemcsak megbízható és energiahatékony működést biztosít, hanem egységes programozási és karbantartási környezetet is teremt a világ bármely pontján. A vevőink számára ez külön előny: a Siemens globális alkatrész- és szervizhálózatára támaszkodhatnak, így a folyamatos 24/7-es üzemeléshez szükséges támogatás mindenhol elérhető.

MM: Vannak-e már tapasztalatok, eredmények a projekttel kapcsolatban?

UJ: A rendszer már üzemel, és a beindítás zökkenőmentesen zajlott. Az első tapasztalatok alapján a berendezések a tervezett sebességen és hatékonysággal működnek, így az ügyfél már most élvezi a nagyobb kapacitás előnyeit. Az MSK gépeit hosszú élettartamra tervezzük: tipikusan 20–25 évig szolgálnak, két kemenceciklust is lefedve, miközben stabil teljesítményt és megbízható működést biztosítanak.

MM: Milyen további fejlesztéseket terveznek?

UJ: Családi vállalatként az innováció nálunk stratégiai kérdés. Most a szoftver- és mesterségesintelligencia-integrációra összpontosítunk: olyan megoldásokon dolgozunk, amelyek még magasabb szintű automatizálást, prediktív karbantartást és önállóan hibát jelző, kezelési utasításokat adó gépeket tesznek lehetővé – különösen fontos ez ott, ahol az operátorok kevésbé képzettek. Új szoftvermegoldásainkat és digitális szolgáltatásainkat a következő kiállításon mutatjuk be, ezek egy része már most is pilotfázisban van ügyfeleinknél.

www.siemens.hu
www.msk.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Afrika legnagyobb üvegkonténer-gyára nyírbátori rendszerekkel működik appeared first on Műszaki Magazin.

Az Európa élvonalába tartozó infrastruktúra a mesterséges intelligencia fejlesztésén túl számos tudományterület kutatómunkáját emelheti új szintre. Az eseményen az SZTE és a Hewlett Packard Enterprise (HPE) stratégiai együttműködési megállapodást írt alá, amely hosszú távon biztosítja az infrastruktúra szakmai és technológiai támogatását.

A modern infrastruktúrát az SZTE abból a megfontolásból állította üzembe, hogy az egyetem megőrizze vezető szerepét a mesterségesintelligencia-kutatás és -alkalmazás hazai élvonalában, és továbbra is meghatározó szereplője legyen a nemzetközi kutatásoknak. Az SZTE-n az tette szükségessé a saját MI számítási kapacitás kiépítését, hogy az elmúlt időszakban egyre nagyobb mennyiségű adattal folynak mesterséges intelligenciát alkalmazó kutatások. Az új infrastruktúra támogatást nyújt többek között Prof. Dr. Berényi Antal neurokibernetikai, Prof. Dr. Rovó László cochleáris implantátum fejlesztési kutatásaihoz, Dr. Röst Gergely járványterjedési matematikai modellezéséhez vagy Prof. Dr. Jelasity Márk MI-kutatásaihoz, amelyek a nagy nyelvi modellek sérülékenységét és belső tudásreprezentációját vizsgálják. Az MI-célú szuperszámítógép szerepet kap majd a genomkutatásban, ahol egy teljes emberi génállomány elemzése napok helyett akár órák alatt elvégezhető lesz, valamint a gyógyszerfejlesztésben, ahol a molekulák viselkedésének szimulációjával segítheti a célzott terápiák gyorsabb kialakítását. Fontos szerepet játszhat még a fizika és az anyagtudomány területén, például az új anyagok szerkezetén végzett szimulációk hatékony futtatása révén.

A gyakorlatban a Szegedi Tudományegyetemen mostantól az IKIKK Mesterséges Intelligencia Kompetenciaközpontja várja az egyetemi kutatócsoportok jelentkezését, hogy kutatásaik MI-vel kapcsolatos kéréseire megoldást javasoljanak, valamint ezekhez számítási futásidőt rendeljenek. Prof. Dr. Jelasity Márk, a kompetenciaközpont vezetője elmondta, hogy szakértői hátteret szeretnének nyújtani az SZTE-n megszülető mesterséges intelligencia ötletekhez, projektekhez.

A HPE szuperszámítógépének üzemeltetését, az informatikai infrastruktúrába illesztését az SZTE Informatikai és Szolgáltatási Igazgatósága végzi, Fekete Csaba igazgató vezetésével, akinek a beruházás előkészítésében és megvalósításában kiemelt szerepe volt.

Az SZTE új rendszere 6 darab HPE node-ból, vagyis nagy teljesítményű önálló számítási egységből áll. A szerverek összesített magszáma 416 darab, összesített teljesítményük pedig 1,75 petaflops, vagyis másodpercenként 1,75 billiárd lebegőpontos művelet elvégzésére képesek. Mindez több tízezerszerese egy átlagos számítógép teljesítményének, így a szuperszámítógép használatával percek alatt végezhetők el olyan feladatok, amelyek hagyományos eszközökkel napokig vagy hetekig tartanának.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A legmodernebb MI-célú szuperszámítógép-rendszer appeared first on Műszaki Magazin.

De megvalósulhat-e mindez, miért van egyáltalán szükség az önállóan gondolkodó autókra, és hogyan javíthatnák az összekapcsolt autonóm járművek a közlekedés hatékonyságát? A HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának (SCL) vezetője most elmagyarázza, hogyan kell elképzelnünk mindezt.

Tíz közlekedési balesetből kilenc emberi tényezőre vezethető vissza: lassú reakcióidőnk, szétszórt figyelmünk vagy hirtelen, rossz döntéseink végzetes következményekkel járhatnak. A számítógépek ezzel szemben nem fáradnak el, nem mobiloznak vezetés közben, ráadásul gyorsabban, pontosabban is reagálnak, mint az emberek. Az autonóm járművek így jelentősen javíthatnak a közlekedés biztonságán, ugyanakkor fejlesztésüket más tényezők is indokolják: lerövidíthetik az utazási időt és csökkenthetik az üzemanyag-fogyasztást, ezáltal mérsékelve a környezeti terhelést is.

Ehhez azonban önmagában kevés egy-egy önvezető autó, mert az igazán nagy áttörést az jelenthetné, ha ezek a járművek egymással folyamatos kapcsolatban állva közösen gondolkodnak és cselekednek. Így a hibás emberi döntések helyett pontos információkra épülő, gyors, összehangolt reakciók születhetnek az utakon.

Így gondolkodnak együtt az autonóm járművek

Az önvezető autók kommunikációja kétirányú: egyrészt a különféle szenzorokkal (pl. radarokkal, kamerákkal) észlelik a környezetüket, másrészt folyamatosan információt adnak a környezetüknek, azaz a többi autónak is. A közlekedési információk pedig szintén kétféle módon terjedhetnek: központosított formában, amikor minden jármű egy közös rendszerből kapja meg az adatokat, és elosztott módon, amikor a járművek közvetlenül egymással osztják meg az információt, azaz „a szomszédaikkal beszélgetnek”.

Képzeljünk el például egy olyan helyzetet, amikor az előttünk haladó jármű hirtelen fékez, a miénk pedig erre azonnal reagál. Ha a közelben lévő összes autó megkapná ezt az információt, egyszerre lassíthatnának le, ezzel pedig megelőzhetnék nem csak a balesetek, hanem a dugók kialakulását is, csökkentve ezzel az autók felesleges üzemanyag- vagy energiafelhasználását. Az ilyen és ehhez hasonló forgalmi helyzetek megoldásával az autonóm járművek teljesen átformálhatják a közlekedést – rengeteg hétköznapi bosszúságtól megkímélve a résztvevőket.

„Az autók közötti ilyen jellegű közös gondolkodásra akkor kerülhet sor, ha minél több autonóm jármű, és minél kevesebb kiszámíthatatlan reakciójú emberi sofőr vesz részt a közlekedésben” – magyarázza Gáspár Péter professzor, HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának (SCL) vezetője. „Ez azonban nyilván nem azt jelenti, hogy ha holnap mindenki önvezető autóba ülne át, azonnal torlódások nélkül, gyorsabban közlekedhetnénk.”

Mindennek a kulcsa a kommunikáció

Gáspár professzor szerint például ahhoz, hogy az utazásra fordított idő csökkenjen, az egész közlekedési rendszert át kell tervezni, ami rendkívül komplex feladat.

A járműkommunikáció ugyanis jóval több annál, mint hogy az autók adatokat cserélnek egymással. Az önvezető járművek nemcsak a körülöttük haladó többi autó mozgását érzékelik, hanem kapcsolatban állnak a közlekedési infrastruktúrával is – például a lámpákkal, gyalogátkelőhelyekkel és jelzőtáblákkal – a gyalogosokkal és kerékpárosokkal, az utasok eszközeivel, például okostelefonokkal, valamint a világhálóval is, amelynek segítségével akár távoli járművekkel is adatot cserélhetnek.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy önvezető autónak nemcsak azt kell azonnal érzékelnie, ha előtte hirtelen fékez egy másik jármű, hanem azt is, ha pirosra vált a lámpa vagy ha egy gyalogos lelép a zebrára. Fel kell ismernie a telefonunkon beállított úti célt, és biztonságosan el is kell minket juttatnia oda. Ehhez azonban folyamatos, valós idejű kommunikációra van szükség – nemcsak a közelben lévő járművekkel, hanem a hálózaton keresztül akár távolabbi autókkal is. Csak így lehet összehangolni a forgalmat, elkerülni a torlódásokat és optimalizálni a közlekedést.

„A közlekedésben minden tizedmásodperc számít, az autonóm járműveknek ezért minden helyzetben azonnal kell reagálniuk. Ennek az elméleti, műszaki szabályozási kereteit már évek óta kialakították. Ahhoz azonban, hogy ezek a gyakorlatban is széles körben alkalmazhatók legyenek, összehangolt nemzetközi döntésekre, szabályozói jóváhagyásokra és az infrastruktúra tényleges kiépítésére van szükség”

– mutatott rá a professzor. 

„Nem beszélve arról, hogy a közlekedés gördülékenysége és biztonsága érdekében mindezek a rendszerek egyszerre, valós időben és zavartalanul kell, hogy működjenek. Kollégáink kutatással, modellezéssel, szimulációval és teszteléssel járulnak hozzá ahhoz, hogy az önvezető autók garantált, stabil teljesítményt nyújtsanak ezeken a területeken”

– tette hozzá.

Bár az önvezető járművek önmagukban már most lenyűgöző technológiai teljesítményre képesek, a valódi áttöréshez nem az egyes autók tudása, hanem a járművek és rendszerek közötti, valós időben zajló, többszereplős együttműködés finomhangolása szükséges – és mint látjuk, ez sokkal bonyolultabb feladat, mint egy-egy autót önálló döntéshozatalra tanítani.

Forrás: HUN-REN SZTAKI

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mi hiányzik ahhoz, hogy kizárólag önvezető járművekkel közlekedjünk? appeared first on Műszaki Magazin.

A német központú, emellett Amerikában, Ázsiában is gyártóbázissal rendelkező, elsősorban gépgyártással foglalkozó cég 1995 óta létezik ezen a néven. Célgépgyártóból váltunk komplex technológiákat értékesítő céggé. – tudjuk meg Handl Gábortól, az SW Machines Hungary Kft. ügyvezető igazgatójától.

Nemzetközi háttér a régiónkban

A 2023-as év adatai alapján az anyavállalat éves árbevétele 550 millió euró, és körülbelül 450-500 gép éves értékesítését jelenti. A vállalat globálisan összesen 1700 munkavállalót foglalkoztat. Ebből mintegy 900 fő dolgozik Németországban, 300-an Kínában, 80-an Észak-Amerikában, míg a többi leányvállalat létszáma 20 és 40 fő között mozog.

Az SW Machines Hungary Kft. 2022-ben jött létre Magyarország szívében, Kecskeméten. A helyi piac jó ismeretének köszönhetően az SW most olyan helyzetben van, hogy optimálisan tud reagálni a régió vásárlóinak egyedi igényeire és körülményeire. Csapatunkban jelenleg nyolc szerviztechnikus, több konstruktőr, továbbá egy asszisztens, egy üzemeltetési vezető és egy értékesítési képviselő dolgozik. A hangsúly a Magyarországon belüli személyre szabott szolgáltatásokon van. Stratégiai célunk a meglévő kompetenciák felhasználása és a német központtal való szoros együttműködés. Az SW Hungary modellként szolgál további értékesítési és szervizhelyekhez Törökországban. A magyarországi kirendeltség különlegessége a saját alkatrészraktár, amely a környező országokban is szervizel és értékesít, Magyarország mellett főként Romániában, Szlovákiában és Horvátországban. –teszi hozzá az ügyvezető.

Hozzáadott érték az ország közepéről

A regionális, kecskeméti központ elsősorban a város stratégiailag kedvező fekvésének és virágzó gazdaságának köszönhető. A 100 000 lakosú város fontos ipari központként számos ismert cégnek ad otthont, például az autóipar, az élelmiszergyártás és az elektronika területén. 2008-ban például a Daimler AG mintegy 800 millió eurót fektetett be a Mercedes Benz új autógyárába, 2022-ben pedig 400 milliárd forintos beruházásba kezdett a vállalat. Az M5-ös autópálya és az M44-es autóút közelsége Kelet-Magyarországon, a 85 km-re lévő Budapest összeköttetésben áll más nagyobb városokkal, valamint a fejlett vasúti és logisztikai szektor teszi Kecskemétet ideális üzleti helyszínné az SW számára. A kecskeméti SW Hungary megalapításával megerősítettük és bővítettük üzletünket a kelet-európai régióban. Magyarország az alacsony termelési költségek, a képzett munkaerő és a kedvező földrajzi fekvés miatt vonzó helyszín. A magyar leányvállalat olyan központi feladatokat lát el, mint az értékesítés és a szerviz, átfogó vevőszolgálati támogatással.

Egyedi technológiára alapozva

Az SW, a technológiai sokszínűsége mellett, továbbra is egyedi célgépekre alapozott gépgyártó vállalatként működik. Rendelkezik alapgépekkel és bizonyos alapszériákkal, a fő fókusz továbbra is a célgépekből származó tudásra irányul, és ez a megközelítés eredményezte a cég növekedését. A vállalat üzleti stratégiája is eltérő másoktól: amikor az ügyfelek keresnek meg minket, nem konkrét gép iránt érdeklődnek, hanem általában valamilyen problémájuk vagy egy konkrét munkadarabjuk van, amelyhez gyártástechnológiai megoldásra van szükségük. Az SW fő célja, hogy olyan megoldásokat kínáljon, amelyek megfelelnek ezen igényeknek. Természetesen a saját portfóliónkból választunk olyan gépeket, amelyek megfelelőek a feladatra, de a hangsúly mindig a komplex technológiai megoldásokon van. Ez a fejlődési irány vezetett oda, hogy bár mindig van egy alapgép, de a szükséges technológiai kiegészítéseket is figyelembe kell venni. Kezdetben ez magában foglalta a szerszámozást és a készülékezést, de ahogy nőttek az igények, úgy az automatizálás, a kiegészítő tevékenységek, mint a tisztítástechnika, az integrált mérések és vizsgálatok, valamint az egyszerűbb szerelési feladatok is mind részei lettek a kínálatunknak. Így alakult ki a cég mai működése.

„Ügyfeleink nem csak egy-egy gépre, hanem komplett gyártásra, automatizálásra kérnek megoldást, amiben az SW rendkívül erős. A piros SW logó az ipari szereplők számára már ma a minőségi kiszolgálást és a megbízhatóságot jelenti.”

– Handl Gábor, az SW Machines Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

Handl Gábor CEO, SW Machines Hungary Kft. 6000. Kecskemét, Trafó u. 1.
Tel.: +36 76 583 641, Mobil: +36 30 277 8710, E-mail: gabor.handl@sw-machines.com

Az SW Machines saját automatizálási részleggel rendelkezik, amely a gépek egyediségéből és a célgépes megközelítésből adódik. A vállalat valóban a komplex megoldások terén érzi magát erősnek, és nem csupán egy hagyományos gépgyártó, hanem integrált megoldásokat és komplett csomagokat kínál. A klasszikus autóipari beszállítókhoz képest a tavalyi évben az iparágon kívüli szektorok aránya már 26-27%-ot tett ki, amelyet jelentős részben az építőipari gépek képviseltek. Emellett aktívan jelen vagyunk kisebb szériás gépekkel az orvostechnikai iparban. A legnagyobb gépeink pedig a giga öntvények mellett a repülőgép- és energiaipar számára készülnek, ahol az energiaipari alkalmazások elsősorban szélturbinák és szélerőművek komponenseihez kapcsolódnak.

Több orsós felépítés

A Schwäbische Werkzeugmaschinen GmbH (SW), ma a többorsós gépek egyik vezető gyártója. Az SW megmunkálóközpontjainak egyedi jellegzetessége a 2-3-4 orsós kialakítás. Német tervezés, német háttér, de olyan komponensek is vannak benne, amelyek nem gyártóvédett egységek, nem titkoljuk el a felhasznált alkatrészeket, ami így

rendkívül felhasználóbaráttá teszi gépeinket. – emeli ki Handl Gábor. A gép felépítéséből, koncepciójából adódik, hogy a karbantartás folyamán könnyen beszerezhetőek és cserélhetőek az egyes alkatrészek. Nagyon fontos információ, hogy az SW-nél van kisebb gép, közepes gép, nagy gép, de mindegyiknek ugyanaz a felépítése, de erről majd a Műszaki Magazin következő lapszámában olvashatnak!

Cikkeink a témában:

sw-machines.com/en/

Folytatjuk!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az SW Machines Magyarországon – rendszer megoldások egyedi igényekre appeared first on Műszaki Magazin.