Az SK On bejelentette, hogy szándéknyilatkozatot (memorandum of understanding – MoU) írt alá az L&F vállalattal az LFP katódanyagok szállításáról. A megállapodás értelmében a két cég megkezdi az egyeztetéseket a szállítási volumenről és időtartamról, közép és hosszú távú együttműködés kiépítése céljából.

Az SK On közölte, hogy a jelentős akkumulátor-alapanyag gyártó L&F céggel való partnerséget a világméretű LFP akkumulátor iránti növekvő keresletre válaszul hozta létre. A lépés kiemelten szolgálja a vállalat belépését a dinamikusan bővülő ESS-szektorba.

Az energiatároló rendszerek telepítése világszerte gyors ütemben növekszik, amit különösen az olyan mesterséges intelligenciát használó adatközpontok terjedése ösztönöz, amelyek megbízható és rugalmas energiatárolási megoldásokat igényelnek.

Ezzel párhuzamosan az LFP akkumulátorok iránti kereslet is jelentős növekedés előtt áll. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint 2023-ban az LFP technológia az energiatároló rendszerek globális piacának mintegy 80%-át tette ki, köszönhetően költséghatékonyságának és kedvező biztonsági jellemzőinek.

A fenti trendekre reagálva az akkumulátoripar világszerte tovább bővíti az LFP akkumulátorok gyártási kapacitásait. Az SK On terve szerint a meglévő gyártósorainak átalakításával építi ki LFP akkumulátor gyártókapacitását, összhangban a cég lokalizációs stratégiájával.

Az SK On, amely a dél-koreai SK Csoport tagja, jelenleg számos akkumulátorgyárat üzemeltet globálisan, és partnereivel továbbiak építésén dolgozik. Ha ezek a gyártóegységek teljes kapacitással működnek, a vállalat éves termelési kapacitása a tervek szerint meghaladja a 180 GWh-t.

„Ez a szándéknyilatkozat fontos mérföldkövet jelent az SK On LFP akkumulátor értékláncának bővítésében, valamint az energiatároló rendszerek piacára való belépésünkben”

– mondta Youngkee Shin, az SK On beszerzési vezetője.

„Célunk, hogy szilárd alapot teremtsünk a készülő LFP akkumulátorok számára.”

Az SK On aktívan fejleszti az LFP technológiát akkumulátorkémiai diverzifikációs stratégiájának részeként. A vállalat az első LFP akkumulátor prototípusát a 2023-as InterBattery szakkiállításon mutatta be, majd 2024-ben piacra dobta a „Winter Pro Battery” elnevezésű akkumulátort, amelyet kifejezetten a jobb hidegtűrés érdekében fejlesztettek ki, 2025-ben pedig egy hosszú élettartamú LFP akkumulátorral bővíti kínálatát.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Újdonság az energiatároló rendszerek piacán appeared first on Műszaki Magazin.

Milyen szintű autonómia jellemzi a jelenlegi közúti járműveket, és hogyan hat ez a közlekedésbiztonságra? Az önvezető járművekkel kapcsolatos kérdések továbbra is megosztják a közvéleményt annak ellenére, hogy a lidar, a radar és a kamerák együttes használata a balesetmentes közlekedés jövőjét vetíti előre. Dr. Herke Csongor és Kis Kornél István, a téma szakértői az önvezető járművek jogi és technológiai kihívásait vizsgálták meg.

Bár évről évre egyre több önvezető jármű fut az utakon, a technológia jogi definiálása és szabályozása még mindig kihívásokkal teli, és a fejlődés ütemével is nehezen tart lépést. A széleskörű társadalmi elfogadásnak emellett a sok negatív példa is gátat szab, holott a pozitív hatás már most is tetten érhető. Professzor Dr. Herke Csongor, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszékének és a kar Doktori Iskolájának a vezetője, valamint Kis Kornél István, a magyarországi Bosch csoport mesterséges intelligencia csapatának vezető szakértője az autonóm technológiák összetett kihívásait és jövőbeli lehetőségeit elemezték.

Az önvezető rendszerekkel akár 90 százalékkal csökkenthető a közúti balesetek száma

Az emberi tényező kizárása a vezetési folyamatból jelentős mértékben csökkentheti a közúti balesetek számát. Az autonóm rendszerek ugyanis nemcsak a környezet pontos érzékelésére képesek, hanem előre tudják jelezni a lehetséges veszélyeket, lehetővé téve a jármű számára, hogy proaktívan reagáljon. Kis Kornél István kiemelte: „Az önvezető járművek képesek a balesetek akár 80–90 százalékát megelőzni, mivel kiküszöbölik az emberi hibákat, mint például a figyelmetlenséget, a fáradtságot vagy a szabályszegést, amelyek a legtöbb baleset okozói.”

Dr. Herke Csongor megerősítette, hogy az autonóm járművek csökkentik az emberek mentális terhelését, legyen szó például az autópályán történő hosszú és monoton vezetésről vagy a dugóban való araszolásról. A biztonság fokozása mellett ez a mai rendszerek legnagyobb előnye. „A többség fél az önvezető autóktól, azonban határozott meggyőződésem, hogy sokkal kevesebb baleset lenne, ha kizárólag önvezető járművek közlekednének az utakon. Ötből négy közlekedési baleset olyan okból következik be, ami az önvezető járműveknél biztos, hogy nem történne meg. A balesetek nagy részét a gyorshajtás, a szabálytalan előzések, a nem megfelelő sávváltások és az ittas járművezetés okozza, amelyek egyáltalán nem merülnek fel az önvezető járművek esetében” – tette hozzá.

A lidar-radar-kamera használat elhozhatja a balesetmentes közlekedést

A modern rendszerek már alkalmasak az emberi képességeken túli érzékelésre és előrejelzésre. A lidar technológia segítségével pontos távolságmérések végezhetők, míg a radar a látási viszonyoktól függetlenül is képes érzékelni a környezetet. A kamerák pedig a vizuális információk feldolgozásában nyújtanak kulcsfontosságú segítséget. Ezeknek a szenzoroknak a kombinációja lehetővé teszi, hogy a járművek még kedvezőtlen időjárási körülmények között is biztonságosan közlekedhessenek. A környezet feltérképezésére vonatkozóan Kis Kornél István példaként említette azt az esetet, amikor az autonóm jármű szenzorai felismerték a busz teljes takarásában álló, a jármű elé kilépni készülő gyalogosokat, így elkerülték a balesetet. Ez az emberi érzékelés számára szinte lehetetlen.

Autonóm járműrendszerek a teherforgalomban és a gyártásban

Az autonóm járműrendszerek a személygépjárműveken túl is forradalmasíthatják a közlekedést. A szakértők egyetértettek abban, hogy az önvezető technológiák nem csupán a személygépjárművekben rejlő potenciállal bírnak. Kis Kornél István rámutatott arra, hogy a technológia széleskörű elterjedése a haszongépjárműveknél és a logisztikai területeken is jelentős előnyökkel járhat, például a teherautók és kamionok esetében a sofőrhiány csökkentésével vagy a szállítási folyamatok optimalizálásával. Emellett megjegyezte, hogy a gyártásban az autonóm logisztikai megoldások, mint például az automatizált raktárakban közlekedő járművek, már most is jelentős hatékonyságnövekedést eredményeznek, és a jövőben egyre nagyobb szerepet kaphatnak a termelési folyamatok optimalizálásában.

Az önvezető járművek szabályozásának hiányzó láncszemei

Az önvezető technológiák elterjedésének egyik legnagyobb akadálya a bizalom mellett a jogi háttér hiányossága, amely világszerte problémát jelent. A szabályozásnak nem csupán lépést kell tartania a technológiai fejlődéssel, ami a jogalkotók számára önmagában is komoly kihívást jelent, hanem a felelősségi kérdéseket kell tisztáznia egy esetleges baleset során. Továbbá a társadalmi és etikai kérdésekre is választ kell adnia, hiszen az önvezető autók hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek és tárolnak. Dr. Herke Csongor hangsúlyozta, hogy a jogi keretek megteremtése elengedhetetlen ahhoz, hogy az önvezető autók biztonságosan, átláthatóan és felelősségteljesen közlekedhessenek az utakon, és hogy a társadalom bizalommal fogadja ezt az új technológiát.

A jogi szakértő szerint a nemzetközi példák tanulmányozása és a legjobb gyakorlatok átvétele segíthet a jogalkotóknak a megfelelő szabályozás kialakításában. Fontos, hogy a szabályozás ne akadályozza a technológiai fejlődést, hanem éppen ellenkezőleg, támogassa azt, miközben biztosítja a közlekedés biztonságát és a felhasználók jogait.

Bosch Magyarország Podcast: technológiáról közérthetően

A Bosch Magyarország Podcast az innováció és a kutatás-fejlesztés legaktuálisabb témáival, szakértő vendégek segítségével közérthető válaszokat keres a jövő technológiájának legégetőbb kérdéseire. Aki szeretne többet megtudni a mesterséges intelligencia aktuális kérdéseiről, a válaszokat meghallgathatja, sőt meg is nézheti a Bosch Magyarország YouTube, Spotify, Apple Podcasts és Simplecast podcast-csatornáin!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az autonóm rendszerek csökkentik a közlekedési baleseteket appeared first on Műszaki Magazin.

Azóta kiderült, hogy az intézkedés ideiglenes és hosszú távon a napelemes projektekre csak csekély hatása van. Annál nagyobb lesz viszont a szaldós elszámolás év végi kivezetésének.

Májusban meghaladta a 200 ezer darabot a működő háztartási méretű napelemes rendszerek száma Magyarországon. A hazai otthonok 4,5-5% hasznosítja már a napenergiát – családi házak esetében értelemszerűen még magasabb az arány.

„A most átadott napelemes beruházások többségét még tavaly ősszel indították el és mostanra fejeződtek be”

– mondja Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője.

November óta azonban nagyságrendekkel kevesebb igénybejelentés érkezik. Ennek oka a szakértő szerint nemcsak abban keresendő, hogy a kormány ideiglenesen nem engedélyezte az új rendszerek tulajdonosainak a visszatáplálást. Fontos szerepe volt a napelemek körül kialakult rendkívül negatív közhangulatnak: még szakmabeliek is arról beszéltek, hogy ilyen eszközöket ezentúl legfeljebb vállalkozásoknak éri meg telepíteni.

Mostanra egyértelművé vált, hogy jelentős részben feleslegesen kongatták a vészharangokat – ennek folyományaként viszont hátrányos helyzetbe kerültek azok, akik emiatt halasztották el a napelemes beruházásukat.

„A visszatáplálási korlátozásról egyértelműen kiderült, hogy ideiglenes intézkedés, ami addig marad hatályban, amíg a szolgáltatók fel nem készítik az elektromos hálózatot a megnövekedett mennyiségű napenergia fogadására. A szükséges fejlesztések már folyamatban vannak: a jelenlegi információk szerint az ország egyes részein már a nyár végén feloldják a tilalmat, jövő év végéig pedig az egész országban biztosítani kell a visszatáplálás lehetőségét. Mivel hiányzott az egyértelmű és világos kommunikáció a kérdésben, ezért érthető módon eluralkodott a bizonytalanság mindenkin”

– mutatott rá a szakértő.

Aki azt is hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben nagyon sokan időt veszítettek, azt kockáztatva, hogy lemaradnak a szaldós elszámolás lehetőségéről. Utóbbi fogalom leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az áramszolgáltató ugyanazért az összegért veszi át a napelemek csúcsidőben termelt feleslegét, mint amennyibe a naplemente után használt hálózati áram kerül. Bár a jelenlegi, évi egyszeri leolvasással járó elszámolás jövőre meg fog szűnni, még a várhatóan helyette érkező havi szaldó is kedvező feltételeket jelent. Ilyen szerződés viszont régóta ismert módon legfeljebb idén december végéig köthető.

„Gyakorlatilag néhány hete maradt a szaldós elszámolásban gondolkodóknak, mert ezúttal nem elég az igényt bejelenteni, üzembe is kell helyezni a rendszert a határidőig. Ismerve az áramszolgáltatók túlterheltségét, a július után megrendelt napelemrendszerek esetében nagyon kicsi esély marad arra, hogy azok még idén üzembe legyenek helyezve”

– figyelmeztet Kujáni Péter.

„Ha egy új rendszer nem tud visszatáplálni akár egy-másfél évig sem, akkor mindössze annyi történik, hogy a megtérülési idő ennyivel meghosszabbodik. Ennél jóval nagyobb kiesést jelent, hanem tudja a tulajdonos kihasználni a szaldós elszámolást.”

Azt a szakértők sem vitatják, hogy a változó elszámolás miatt a régi és az új napelem-tulajdonosoknak egyaránt tudatosabb energiafogyasztási mintákra lesz érdemes váltaniuk. Jövőre a nyári többlettermelés nem fogja tudni teljes mértékben fedezni a téli többletfogyasztást, így a helyes stratégia az önfogyasztás arányának növelése a visszatáplálás rovására. Az elszámolási módokról és az áramfogyasztás tervezésének lehetőségeiről a Világos, mint a Nap! podcastban is esett szó gyakorlati tanácsokkal együtt.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Túl korán temették a napelemes rendszereket appeared first on Műszaki Magazin.

Az ABB a dán OKTO GRID startup vállalkozásba fektet be, hogy a megbízható és stabil energiaellátás iránti növekvő igény kielégítésére olyan technológia fejlesztését mozdítsa elő, amely digitalizálja és meghosszabbítja az elöregedő elektromos rendszerek élettartamát.

Az OKTO GRID kifejlesztett egy kísérleti megoldást, amely digitalizálja az elektromos infrastruktúrát, így lehetővé teszi a valós idejű, távfelügyeleti állapot- és teljesítmény-ellenőrzést, hogy ezzel további 40 évvel meghosszabbítsa annak élettartamát. A régebbi berendezések biztonságának és hatékonyságának optimalizálása javítja a megbízható és stabil áramellátást és csökkenti a berendezések teljes széndioxid-kibocsátását. Az együttműködés részeként az ABB villamosítási, digitalizációs és iparági ismereteivel járul hozzá az OKTO GRID megoldásának fejlesztéséhez annak érdekében, hogy technológiai és kereskedelmi bevezetése felgyorsuljon.

„A világ egyre inkább a villamosítás felé halad, ami megköveteli a meglévő villamosenergia-infrastruktúránk korszerűsítését. Az OKTO GRID küldetése a transzformátorok digitalizálása az új energiaforrások és a növekvő energiafogyasztás kezelése érdekében”

– mondta el Golam Sadeghnia, az OKTO GRID vezérigazgatója.

„Megoldásunk, amely a transzformátor típusától, gyártmányától és korától függetlenül is alkalmazható,  a transzformátor lekapcsolása és szétszerelése nélkül történik. Legjobb tudomásunk szerint ezzel a technológiával egyedülállóak vagyunk a piacon. Az ABB-vel való partnerség kulcsfontosságú lesz a piaci bevezetés felgyorsításában, tekintettel az ABB globális jelenlétére, technológiai vezető szerepére és szakértelmére.”

„Biztos vagyok benne, hogy az ABB befektetése az OKTO GRID-be, kombinálva technológiánkkal és mélyreható iparági ismereteinkkel, segíteni fogja az iparágat abban, hogy az elöregedő elektromos hálózatok ugrásszerűen korszerűsödjenek és így megfeleljenek a nagyobb teljesítmény, megbízhatóság és rendelkezésre állás iránti igényeknek”

– véli Stuart Thompson, az ABB Electrification szolgáltatási üzletágának elnöke.

„Ez a partnerség az OKTO GRID-del kitűnően szemlélteti hozzáállásunkat az innovatív startup cégekkel való együttműködéshez, melyeknek közös célja az olyan technológiák kifejlesztése, amelyek intelligens, biztonságos és fenntartható megoldásokat biztosítanak ügyfeleink számára.”

Az ABB kockázati tőkealap-kezelője -ABB Technology Ventures (ATV)- által kezelt OKTO GRID-be történő kisebbségi befektetés a vállalat 11. kockázati tőkebefektetése 2022-ben. 2009-es megalakulása óta az ATV mintegy 300 millió dollárt fektetett be olyan startup vállalkozásokba, amelyek szinergiában állnak a villamosítási, robotikai, automatizálási és mobilitási portfóliójával.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az ABB befektet az OKTO GRID-be az energiahálózat digitalizálása érdekében appeared first on Műszaki Magazin.