Az ELTE Atomfizikai Tanszék és az Asztro- és részecskefizikai Tématerületi Kiválósági Program kutatói, Kincses Dániel, Nagy Márton és Csanád Máté legújabb kutatásukban megmutatták, hogy a nagyenergiás atommag-ütközésekben keletkező részecskék mozgása is leírható Lévy-sétaként, ezzel megerősítették a jelenség interdiszciplináris jellegét.

Az ábra interaktív verziója ide kattintva elérhető.

“Szimulációkon alapuló vizsgálataink megmutatták, hogy ha a részecskék útját követjük, akkor a lépések hossza és a végső elhelyezkedések eloszlása megfelel a Lévy-séta matematikájának” – összegzi az eredményeket Kincses Dániel, az ELTE posztdoktori kutatója.

A Nature Portfolio Communications Physics folyóiratában megjelent legújabb publikáció megerősíti, amit az ELTE kutatói több nagy kísérletben is megfigyeltek az elmúlt években. Az elméleti modelleken alapuló numerikus szimulációkat alkalmazó vizsgálat eredménye jó egyezést mutat az ELTE csoportjának mérési eredményeivel is, amelyeket a kutatók a CERN SPS gyorsító NA61 kísérleténél, a BNL RHIC gyorsító PHENIX és STAR kísérleteinél, és a CERN LHC gyorsító CMS kísérleténél értek el. Ezek szerint az ütközésekből keletkezett részecskék pozícióinak eloszlása nem írható le normális (Gauss) eloszlással, hanem lassan lecsengő Lévy-stabil eloszlásokat követ. “Ez azt is jelenti, hogy hasonló a folyamatok dinamikája ahhoz, amit sok más tudományterületen megfigyelhetünk, a biológiától a földtudományon át a közgazdaságig” – fűzi hozzá Csanád Máté, az ELTE egyetemi tanára.

A nehézion-fizika tudományterület alterületét, amely ehhez hasonló kérdéseket feszeget, femtoszkópiának nevezik, mivel az atommag-ütközések téridőbeli szerkezetének femtométer és femtoszekundum nagyságrendű feltárásával foglalkozik. Az ELTE kutatói élenjárnak a femtoszkópia tudományterület művelésében, mind kísérleti, mind elméleti oldalról részt vesznek a kapcsolódó kutatásokban, eredményeiket rendszeresen prezentálják nagy nemzetközi konferenciákon.

További információ:

• A publikáció: https://www.nature.com/articles/s42005-025-01973-x
• A kutatók kísérleti csoportjának weboldala: https://star.elte.hu/
• A Frei Zsolt és Katz Sándor által vezetett Tématerületi Kiválósági Program: https://physics.elte.hu/fikp_asztro
• A kutatásokat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatta, a TKP, OTKA, TÉT és EKÖP programokon keresztül.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mi a közös a részecskegyorsítókban és az éghajlatváltozásban? appeared first on Műszaki Magazin.

Az ATOMKI – mint az ország gyorsítótechnikával legjobban felszerelt magfizikai kutatóintézete – a gyorsítótechnikában és a nukleáris elektronikában több évtizedes tapasztalattal rendelkezik. Ennek birtokában Dr. Molnár József műszaki igazgató szakmai vezetésével vállalták el az ESS felkérésére a gyorsítómodulok védelmét szolgáló elektronikus egységek kifejlesztését.

Magyarország alapító tagja az European Spallation Source ERIC (European Research Infrastructure Consortium – Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorcium) együttműködésnek, amelynek célja egy olyan nagyberendezés megépítése és működtetése, amelyen neutronok segítségével hajthatók végre alap- és alkalmazott kutatási feladatok. Az ESS részecskegyorsító infrastruktúra egyik befogadó országa Svédország, ahol maga a kutatóintézet épül, illetve a berendezések találhatók, a másik pedig Dánia, ahol az adatkezelési és szoftverközpont kapott helyet.

Az ESS nagyberendezése a tervek szerint a ma működő neutronforrásoknál mintegy százszor fényesebb lesz, azaz ennyiszer intenzívebb neutronnyalábot fog szolgáltatni. Jövőbeli működése során választ adhat az anyagtudomány, a mágneses és elektromos jelenségek, a gépészeti anyagok, a földtudományok, az archeológia, a kulturális örökség megőrzése, az élettudományok és a részecskefizika izgalmas, más módon megválaszolhatatlan kérdéseire. Az előállított neutronokkal roncsolásmentes mérések végezhetők, ezzel a kutatók jobb betekintést nyerhetnek az anyag atomi szintű felépítésébe és viselkedésébe. Az anyagszerkezet mélyebb megértése könnyebb, erősebb, olcsóbb és fenntarthatóbb anyagok előállítását teszi majd lehetővé. A neutronok segítségével többet megtudhatunk majd a DNS-ről, a fehérjékről és a biológiai anyagokról molekuláris és atomi szinten. Ezáltal jobban megérthetők az öregedési folyamatok, a betegségek lefolyása, végső soron pedig hatékonyabb gyógyszerek fejleszthetők.

Bővebb információ az ATOMKI honlapján érhető el.

The post Magyar védelmi műszereket alkalmaznak a svédországi részecskegyorsítóban appeared first on Műszaki Magazin.