Hőmérséklet- és nyomásingadozások, mechanikai terhelések ütések és rezgések miatt, agresszív részecskékkel teli fröccsenő víz és erősen poros levegő: a föld alatti építési munkákat szélsőséges körülmények jellemzik. A VirtuRail jó tapasztalatai bizonyítják, hogy a Murrelektronik nagy terhelhetőségű IP67-es csatlakozóelemei még ebben a környezetben is megbízhatóan teljesítenek.

Aki alagútépítésekhez hasonló föld alatti építések logisztikáját tervezi, rendkívüli kihívásokkal néz szembe. Az egyik legnehezebb és legköltségesebb akadály: speciális szállítóeszközökre és -utakra van szükség, mert a hozzáférés erősen korlátozott.

Mostanáig ezt a feladatot kerekes vagy sínen közlekedő járművek látták el, amihez viszont az építőipari vállalatnak nagy idő- és pénzügyi ráfordítással mechanikus pályákat vagy akár vágányokat kellett telepítenie a föld alatti építkezéshez. Mivel dízelmotor-hajtásúak, az ilyen járművek vagy vonatok füstgázai ráadásul tovább szennyezik a már egyébként is rossz föld alatti levegőminőséget.

Költségtakarékos és környezetkímélő alternatíva

A VirtuRail mostantól szándéka szerint véget vet ennek. Az osztrák vállalat innovatív, költséghatékony és környezetbarát alternatívát fejlesztett ki a föld alatti építkezési logisztikához Automated Service Vehicle (ASV) járműveivel: a tisztán elektromos hajtású járművek a közlekedési útvonalakat építési szükségletek nélkül, pontosan és kibocsátásmentesen teszik meg.

Így csökkennek a költségek, javul a levegőminőség és jelentősen megnő a rugalmasság, mivel a kivitelező cégek rugalmasan használhatják az ASV járműveket akár egyedileg, akár vonatszerelvénybe kapcsolva – ahogyan az adott szállítási feladat épp megkívánja a helyszínen.

A gumiabroncsos ASV járművek szívét érzékelő- és vezérlőrendszerük alkotja, kifejezetten erre a célra fejlesztve. A VirtuRail meghirdetett céljával összhangban a rendszer a tervek szerint hamarosan lehetővé teszi az ASV járművek teljesen autonóm működését.

A gyakorlatból a gyakorlatba

Az ASV ötlete és végül 2021-ben a VirtuRail vállalat a Jäger Bau alagútépítő cég és a MineTronics járművezérlésekkel foglalkozó cég együttműködéséből született meg.

Ez a céges háttér lehetővé teszi a VirtuRail számára, hogy ASV járműveit élesben tesztelje és továbbfejlessze a gyakorlatban két jelenleg is folyó alagútépítési nagyprojekten, amelyekben a Jäger Bau részt vesz az ausztriai Kühtaiban és a svájci Kerenzerbergben.

Gyorsan kiderült, hogy az elektromos csatlakozástechnika még optimalizálást igényel. Az ASV próbaüzeme során ugyanis a vezérlés és a számos működtetőegység, valamint érzékelő közötti CAN-buszos elektromos összeköttetés terén újra meg újra zavarok és meghibásodások léptek fel. Annak ellenére, hogy a VirtuRail már a kezdetektől IP67-es védettségi osztályú komponensekre támaszkodott, amelyeknek elméletben bírniuk kellett volna az ilyen terheléseket.

A különbség a részletekben van

Az ilyen rendkívüli körülmények között is megbízhatóan működő IP67-es csatlakozóelemek lázas keresése a VirtuRail fejlesztőit végül a Murrelektronik céghez vezette – egy vezető szolgáltatóhoz az automatizálástechnikában, több évtizedes tapasztalattal a robusztus, kiváló minőségű csatlakozástechnika fejlesztésében és gyártásában, nemzetközileg elismert szabványok alapján.

A Murrelektronik IP67-es komponensei ugyanis részletekbe menően a kemény ipari használatra vannak tervezve, és olyan fontos műszaki jellemzőkkel bírnak, amelyek megfelelnek a VirtuRail különleges követelményeinek.

A Murrelektronik például teljesen körbeszórja a csatlakozókat halogénmentes PUR anyaggal, hogy hatékonyan kizárja a víz vagy por bejutását. Mechanikus rázkódásvédelem gondoskodik róla, hogy a rögzített és csavarozott összeköttetések mechanikus terhelések, ütődések és rezgések hatására se lazuljanak ki.

Egy másik fontos jellemzőt jelentenek a PUR csövek: nemcsak olajjal, benzinnel és vegyszerekkel szemben ellenállóak, hanem különösen nagy a kihajlási szilárdságuk is.

Meggyőző gyakorlati tapasztalat

Ütős érvek, amelyek a VirtuRailt is meggyőzték: a vállalat a Murrelektronik nagy terhelhetőségű csatlakozóelemeivel először próbajelleggel átalakított a gyári szervizmunkák során néhány olyan ASV járművet, amelyek naponta kemény építkezési munkákon dolgoznak.

Lukas Gorbach, a VirtuRail villamosmérnöki vezetője (Head of Electrical Engineering) a hosszabb tesztidőszak után igencsak kedvező véleményt fogalmazott meg: „A komponensek nemcsak kinézetre keltenek rendkívül robusztus benyomást, hanem a kemény gyakorlati használat során is bizonyítottak a föld alatt. A Murrelektronik komponenseire átalakított járművek azóta is problémamentesen látják el feladataikat.”

Andreas Liebmann, a Murrelektronik Österreich cég dél-ausztriai kiemelt ügyfélkörös kapcsolattartója (Key Account Manager AT Süd) örül a pozitív visszajelzésnek: „Tisztában vagyunk IP67-es komponenseink kiváló ellenálló-képességével. Ebben az esetben viszont tényleg rendkívüli körülmények között kell helytállniuk. Annál örvendetesebb hír, hogy megbízhatóan teljesítenek. Folyamatosan kapcsolatban állunk a VirtuRail céggel, hogy a fárasztóvizsgálatot közelről figyelemmel kísérhessük.”

A sikeres fárasztóvizsgálat és a jó ügyfélszolgálat arra ösztönözte a VirtuRail felelőseit, hogy végleges döntést hozzanak: a cég úgy határozott, hogy a soron következő szervizelés során az összes már leszállított ASV járművet átállítja a Murrelektronik IP67-es csatlakozási technológiájára.

Az új járműveket pedig a jövőben már gyárilag így szerelik fel.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Sikeres fárasztóvizsgálat appeared first on Műszaki Magazin.

A Paul Horn GmbH május 14. és 16. között kilencedik alkalommal nyitotta meg kapuit, amire megközelítőleg 3300-an voltak kíváncsiak 33 országból. A tudásuk bővítésére vágyó érdeklődőknek hat, élő megmunkálást is magába foglaló szakértői előadás állt rendelkezésére. A témakörök érintették a kis átmérőjű furatok megmunkálását, valamint az alumínium PKD eszközökkel történő megmunkálását, a be- és leszúrást, az alakos beszúrást, és az esztergán történő marást a hosszú forgácsot képező anyagokkal kapcsolatban. Akik még mélyebbre akartak ásni, azok részt vehettek három olyan moderált bemutatón is, amiket működő termelési területeken tartottak. Ezen felül két előadás a Horn belső termékkonfigurációjára és a mesterséges intelligencia integrálására irányult. A látogatók megtekinthették és ki is próbálhatták a helyszíneken ezeket.

A termelési területen a szerszámgyártó hatvannál is több különleges kiállítási darabot vonultatott fel, amiket Horn eszközökkel készítettek. Tésztakészítő géptől és egy intercity vonat fékrendszerétől kezdve egy Ariane rakétahajtómű égésteréig számos érdekesség volt megtekinthető. Összesen húsz bemutatódarabot munkáltak meg élőben különféle gépekkel. A két tübingeni üzem nyitott termelési területeinek szabad bejárásán kívül a látogatók a HORN Hartstoffe GmbH különleges kiállítása által betekintést nyerhettek az alaplapka gyártási folyamatába a por alapanyagtól a kész termékig.

A Horn Technology Days keretei közt lezajlott a TransKI és a MetaLearn projektek két előadása is, amiket a Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium támogat (BMBF). Összesen ötven partnervállalat tette teljessé az eseményt.

Markus Horn, a Paul Horn GmbH ügyvezető igazgatója szerint a látogatók visszajelzései nem csupán megerősítették őket az esemény sikerességével kapcsolatban, hanem túl is szárnyalták az elképzeléseiket. Így már izgatottan várják a 2027-es Horn Technology Days rendezvényt az idei siker fényében.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Sikeres nyílt napot tartott a Horn appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt két évben a cégek 89 százalékának sikerült a nyereség növelésére felhasználnia a technológiát. A sikeres vezetők azonban azt is megértették, hogy a fejlesztések értéke jócskán túlmutat a pénzügyi nyereségen. Eközben az új technológiák iránti vágy gyakran háttérbe szorítja a meglévő rendszerek hibáinak, technikai adósságainak kezelését, pedig ezek heti szinten zavarják meg az üzletmenetet a cégek több mint felénél. AI-beruházásból a vállalatok csaknem háromnegyede már most is realizál valamilyen üzleti értéket, de ezt csak minden harmadik tudta szervezeti szinten is megvalósítani – egyebek mellett ezt állapítja meg Global Tech Report 2024 tanulmányában a KPMG.

A KPMG szakemberei nyolc iparág képviselőit kérdezték, és 26 ország 2450 vezetőjének válaszai alapján készítették el a Global Tech Report 2024 kutatást. A felmérés résztvevői összességében úgy vélték: szervezeteik jól teljesítenek, és az elmúlt évben számos területen mérhető javulást értek el. Azt gondolják, az elkövetett hibák lehetőséget nyújtanak a tanulásra, és bizakodóak a fejlődés tekintetében. A technológiai beruházások mértéktartó megközelítése révén a vezetők máris hasznot húznak a kulcsfontosságú fejlesztésekből, miközben szilárdan tartják üzleti modelljüket és sikeresen működtetik a vállalatot. A hajlandóság az innováció birodalmába való belépéshez persze nem jelentheti azt, hogy lemondanának a helyes üzletvezetési gyakorlatról.

Csordaszellem helyett mérlegelés

A digitális átalakulás üteme sokak számára ijesztő lehet, de a kutatás azt mutatja, hogy sok vállalat jelentős előrehaladást ér el a megvalósításban, különösen az AI, az XaaS és a kiberbiztonság terén. Az átalakulás révén eddig megszerzett többletnyereség mindenképpen bíztató, és a szervezetek ezen túlmutató értéket is keresnek. „Eközben az elmúlt év technológiai változásai felerősítették a lemaradástól való félelmet, emiatt egyesek kapkodva hoznak döntéseket. Ez azonban nem rizikómentes, és igen költséges is lehet” – véli Kulcsár Huba, a KPMG technológia- és projekt tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.  A csordát tehát nem szabad vakon követni, a vágy a fejlődés és a versenytársak megelőzése iránt nem homályosíthatja el a döntéshozók ítélőképességét, érdemes megtalálni az egyensúlyt az értékteremtés és a kockázatvállalási hajlandóság között.

A kutatás szerint a vezetők tanulnak hibáikból. Továbbra is a piaci versenytársaik által meghatározott trendeket tekintik iránymutatásnak, de egyre kiegyensúlyozottabb megközelítést alkalmaznak a beruházási döntésekhez. A hangsúlyok eltolódtak. A versenytársak követését még mindig a válaszadók 82 százaléka sorolta a legfontosabb döntési tényezők közé, de ez a szempont már visszacsúszott a harmadik helyre a harmadik féltől származó útmutatás (89 százalék), valamint a házon belüli kísérletek és a koncepció bizonyítása (83 százalék) mögé.

Mennyit ér a technológia?

A szervezetek egyre jobban járnak a technológiai beruházásokkal. A válaszadók 87 százaléka látja úgy, hogy az elmúlt 24 hónapban sikerült a nyereség növelésére felhasználnia a technológiát. 72 százalék ért egyet azzal, hogy a digitális átalakulással kapcsolatos döntéshozatali folyamatai általában üzleti értéket teremtenek, és 69 százalékuk nagyjából elégedett ezzel az eredménnyel. A digitális átalakításra tett erőfeszítései révén a válaszadók 59 százaléka legalább 11 százalékos profitnövekedést ért el az elmúlt két évben.

A KPMG felmérése szerint a szervezetek összességében elégedettek digitális átalakítási beruházásaik eredményeivel, és ez főleg a megalapozott döntéseknek köszönhető. A gyorsuló változások nyomást gyakorolnak a technológiai vezetőkre, a szervezeteknek viszont óvakodniuk kell attól, hogy a sietség veszélyeztesse döntéseik minőségét. A tanulmányban szereplő legjobban teljesítő vállalatok ezt megértik: 53 százalékuk stratégiailag értékeli technológiai beruházási portfólióját, hogy az összhangban legyen hosszú távú céljaival – szemben az összes vizsgált cég 41 százalékával.

A sikeres vezetők azt is jól tudják, hogy a technológia értéke túlmutat a pénzügyi nyereségen. A válaszadók 70 százaléka például azt is fontosnak tartja, hogy a technológiai beruházások közvetlenül a fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalást célozzák.

Régi hibák, új bosszúságok

Az átalakulás felgyorsítását most rengetegen részesítik előnyben, az új technológiák csábítása azonban könnyen elvonja a figyelmet a meglévő rendszereik hibáinak és technikai adósságainak kezeléséről, az örökölt rendszerek elhanyagolása pedig az új technológiai beruházásokat is veszélyeztetheti. A KPMG Global Tech Report 2024 felmérésben résztvevők 74 százaléka a következő 12 hónapban inkább az új technológiákba való beruházásra akar összpontosítani, mint a meglévő technológiai csomag értékének növelésére. Eközben 57 százalék szerint az üzletmenetet heti rendszerességgel zavarják meg az alapvető vállalati IT-rendszerek hibái. „Pedig fontos lenne egészséges egyensúlyt teremteni az új és a meglévő technológiai beruházások között, mert minél jobban elodázzák a vállalatok a korábbi hibák és hiányosságok kezelését, a költségek és a kockázatok annál magasabbak lehetnek” – figyelmeztet Kulcsár Huba.

Egyre magasabbra teszik a lécet az adatérettség terén

A KPMG kutatásában részt vevő, kiemelkedő teljesítményt nyújtó csoportok szerint a technológiai beruházásokból származó gyors nyereségek elérésének egyik hatékony technikája a gyakori adatközpontú értékelés. Általánosságban elmondható, hogy az adatok érettsége nőtt, a válaszadók több mint fele (52 százaléka) már a két legmagasabb adatszint – a befolyásos/beágyazott szakasz – egyikén van, szemben a 2023-as 40 százalékkal. A felhőplatformok kulcsszerepet játszanak az ezen a területen való jártasság növelésében.

Hallgass az ügyfélre!

Annak érdekében, hogy a vállalat hasznot húzhasson IT-beruházásaiból, a KPMG szerint érdemes figyelembe venni az ügyfelek, alkalmazottak visszajelzéseit is, és ezek segítségével felderíteni a kritikus pontokat. Az adatbányászat, a blokklánc vagy a tokenizáció által támogatott intelligens szerződések alkalmazása például lehetőséget teremthet a feldolgozási idők rövidítésére, a közvetítők beavatkozásának csökkentésére erős átláthatóság és biztonsági szint mellett. Az ügyfelek meglátásai azonban gyakran kárba vesznek: ezeket a vezetők 78 százaléka szerint vállalkozásuk nem használja fel hatékonyan. Így pedig könnyen előfordulhat, hogy befektetéseiket kevésbé értékes területekre pazarolják.

Ellenálló megoldások szállítása

A kifizetődő befektetésekhez mindenképpen megbízható adatalapú folyamatokra, biztonságra és irányításra van szükség. A kiberbiztonság és az adatvédelem első számú prioritássá vált. A megkérdezett vezetők 72 százaléka a biztonságos tervezés jegyében már a kezdeti szakaszban bevonja a kiberbiztonsági csapatokat a technológiai beruházási projektek során. Ugyanakkor a felmérésben résztvevők 78 százaléka úgy véli, hogy a munkatársaknak tartott képzések a kiberbiztonságot csupán egy kipipálandó feladatként kezelik, és a tudnivalók nem épülnek be kellőképpen a szervezet kultúrájába. A kizárólag formális képzések helyett a KPMG szerint a szervezeteknek olyan kontrollokra, működési megoldásokra kellene összpontosítaniuk, amelyek a munkavállalók számára megkönnyítik a kiberbiztonság napi szintű alkalmazását.

AI – lelkesedés és szorongás

A válaszadók 74 százaléka szerint a mesterséges intelligencia már most növeli a tudásalapú munkát végzők termelékenységét, és javítja a szervezet általános teljesítményét. Több mint 80 százalék ráadásul arra számít, hogy az automatizálás a dolgozók figyelmét kreatívabb feladatok felé irányítja, sőt, az AI a tudás fogalmát is újradefiniálja majd a jövőben.

Az AI azonban a lelkesedés mellett szorongást is kelt. A vállalatok 78 százaléka aggódik amiatt, hogy sok felhasználó „fekete dobozként” tekint az AI-ra. Emellett 77 százalék számít arra is, hogy az AI veszélyt jelent majd jelenlegi működési struktúráikra, beleértve a munkahelyek esetleges megszűnését és az etikai dilemmákat is. A dolgozók változásokkal kapcsolatos ellenérzéseinek kezelése kulcsfontosságú lesz az AI gyors bevezetéséhez. Erre már léteznek megoldások, a KPMG Trusted AI keretrendszere például tíz olyan alapelvet határoz meg, amely mentén etikus módon lehet megtervezni, felépíteni, bevezetni és használni AI-megoldásokat. Az alapelvek közé tartozik egyebek mellett a méltányosság, a fenntarthatóság, az adatvédelem, a biztonság és az elszámoltathatóság.

A vállalatok csaknem háromnegyede már most is realizál valamilyen üzleti értéket mesterséges intelligenciába történő beruházásaiból, de csak minden harmadik cég tudta ezt nagyobb léptékben, szervezeti szinten is megvalósítani. Az AI potenciális felhasználási területei folyamatosan bővülnek, ezért elengedhetetlen egy olyan stratégia kialakítása, amely igazodik az üzleti célokhoz, portfólióalapú megközelítést alkalmaz a párhuzamos lehetőségek kiaknázására, értékalapú döntéshozatalt valósít meg, és ismétlődő módon követi, majd fejleszti a bevezetett megoldásokat.

A szigorú központosított megközelítés helyett sok szervezet nyitottabb szemléletet követ a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, és a munkavállalókat is bevonja az ötletelésbe. A legnépszerűbb módszer a nyílt együttműködés, ahol különböző részlegek munkacsoportjai végeznek ellenőrzött kísérleteket, gyakran mesterséges intelligencia kiválósági központok támogatásával. Csupán a szervezetek 6 százaléka követi a felülről lefelé történő, erősen szabályozott AI-kísérletezési modellt. Azok a vállalatok, amelyek képesek egyértelműen meghatározni és kommunikálni az AI értékét minden érdekelt számára az üzleti célok kontextusában, és a megvalósítást átgondolt együttműködéssel tudják irányítani, nagyobb eséllyel maximalizáhatják az AI hatását az egész vállalatban.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A sikeres digitális átalakulás titka – a KPMG szerint appeared first on Műszaki Magazin.

Több sikeres földi tesztet követően 2021. december 21-én először szállt fel egyedülálló hibrid meghajtású kísérleti repülőgép, amelyet a világon elsőként egy integrált párhuzamos hibrid hajtásrendszer emelt a magasba. A tesztrepülések bebizonyították: a hibrid-elektromos hajtásrendszerrel felszerelt kisrepülőgép hatékonyabb, energiatakarékosabb, akár 20 százalékkal kevesebb üzemanyagot fogyaszthat, mint egy hagyományos belső égésű motorral meghajtott, azonos méretű repülőgép. Ez jelentős károsanyagkibocsátás-csökkenést eredményez.

A Tecnam módosított P2010-es típusú repülőgép elektromos hajtásrendszerének, az elektromos motornak, az inverternek, az akkumulátornak és az irányító rendszernek a tervezéséért, gyártásáért és integrációjáért a magyar Rolls-Royce csapat volt a felelős.

A repülőgépbe épített fejlett technológia lehetővé teszi az üzemanyag-fogyasztás és a károsanyagkibocsátás-csökkentését, valamint a repülés elemzését, mivel a rendszer optimális működése érdekében a repülés során valós idejű, átfogó adatokat gyűjt. A hajtásrendszer megalkotása egyúttal a Rolls-Royce globális fenntarthatósági célkitűzéseit is jól tükrözi, hogy a vállalat hozzájáruljon, hogy 2050-re karbonsemleges legyen a repülés és a teljes légiipar.

A H3PS (“High power”, vagyis nagy teljesítményű, “Hybrid powertrain”, vagyis hibrid hajtásláncú és “High-scalability aircraft”, vagyis nagy skálázhatóságú hajtásrendszer) a Rolls-Royce Magyarország csapatának egyik olyan jelentős projektje, amelyben sikeresen hajtottak végre repülési tesztet. A kiemelkedő eredménnyel zárult H3PS program egyben a Tecnammal való hosszú távú együttműködést is erősíti, mivel a két vállalat egyesítette erőit, hogy egy teljesen elektromos meghajtású ingázó repülőgépet állítson forgalomba.

„A H3PS repülőgép sikeres első repülése a magyar Rolls-Royce csapat úttörő eredménye a hibrid-elektromos repülés fejlesztése terén. A program bebizonyította, hogy képesek vagyunk egy teljesen integrált rendszert megtervezni, legyártani és beszerelni, valamint újabb repülési tapasztalatokat szereztünk hibrid-elektromos repülés terén. Az itt megszerzett tudást a magyar Rolls-Royce a jövőben nemzetközi projektekben használja majd, amelyek célja nagyobb teljesítményű hibrid hajtásrendszerek megalkotása, amik akár egy 19 férőhelyes ingázó repülőgépet is meg tudnak hajtani”

– mondta Koltai Zoltán, a Rolls-Royce Electrical Globális gyártásért felelős vezetője.

„A H3PS-nek köszönhetően tovább növeltük kompetenciáinkat a tisztán elektromos és hibrid-elektromos meghajtású energiaátalakító- és hajtásrendszerek fejlesztésében a légiközlekedés számára. Magyar kollégáink a nemzetközi csapat részeként dolgoznak a légiközlekedés forradalmasításán, így például egy eVTOL (electrical Vertical Take-Off and Landing) légi jármű teljesen elektromos hajtásrendszerének fejlesztésén. A Rolls-Royce elkötelezett a fenntartható karbonsemleges repülés megvalósítása mellett”

– mondta Dr. Balázs Gergely György, a Rolls-Royce Magyarország ügyvezető igazgatója.

„A kísérleti repülő sikeres légi tesztje a csapat úttörő eredménye a hibrid-elektromos repülés fejlesztése terén. Az együttműködés a Tecnam-mal és a Rotax-szal rendkívül hasznos volt, a közös munka tovább növelte képességeinket a fejlett légi közlekedés piacán a tisztán elektromos és hibrid-elektromos energiaátalakító- és hajtásrendszerek kifejlesztésében. A Rolls-Royce elkötelezett abban, hogy olyan technológiai megoldásokba fektessen, ami lehetővé teszi a fenntartható repülést”

– mondta Rob Watson, a Rolls-Royce Electrical elnöke.

A H3PS repülőgép-projektről

A Rolls-Royce Magyarország a Tecnam és a Rotax vállalatokkal közösen fejlesztette ki a párhuzamos hibrid-elektromos hajtáslánc prototípusát. A vállalatok 2018-ban kezdték el közös munkájukat a “H3PS” programban, az európai Horizon 2020 alap keretében. A H3PS program lényege, hogy egy négyüléses Tecnam P2010 repülőgépet párhuzamos hibrid-elektromos hajtáslánccal szerelnek fel, amely az első ilyen jellegű, általános repülésre kifejlesztett hajtáslánc, és amely segít csökkenteni az üzemanyag-fogyasztást, sőt megnöveli a repülőgép hatótávolságát. A program fejlett technológiát hozott létre egy kisebb teljesítményosztály számára, miközben a nagyobb repülőgépek részére is skálázható.

A Rolls-Royce Magyarország a párhuzamos hibrid-elektromos meghajtás elektromos részéért felelt, és kifejlesztett egy 30 kW-os villamos gépet (amely motor és generátor egyben), elektromos vezérlő-, energiaelosztó- és teljes akkumulátorrendszert. A 30 kW-os elektromos gép a belső égésű motor indítómotorjaként működik. Felszállás és emelkedés közben az akkumulátorok energiáját felhasználva motorként extra nyomatékot biztosít a belső égésű motor számára. Amikor a repülőgép eléri a repülési magasságot, generátorként működik, és újratölti az akkumulátorokat.

Mivel az elektromos motor hozzájárul a repülőgép meghajtásához, a belső égésű motor mérete csökkenthető. A Tecnam P2010 esetében a 180 lóerős belső égésű alapmotor helyett egy kisebb, mindössze 141 lóerős belső égésű motort integráltak a mérnökök hibrid rendszerrel optimalizálva – ez pedig az üzemanyag-fogyasztás jelentős csökkenését eredményezi, így alacsonyabb üzemeltetési költség érhető el. A kisebb üzemanyag fogyasztás a hatótávolság kiterjesztését eredményezheti.

A projekt célja volt többek között, hogy a hibrid hajtásrendszer beépítési súlya megegyezzen a belső égésű motoros verzióval, így megőrizve a repülőgép terhelhetőségét.

The post Magyar Rolls-Royce mérnökök hajtásrendszer fejlesztése appeared first on Műszaki Magazin.