Ezért a cégeknek olyan megoldásokra van szükségük, amelyek megfelelően támogatják ezeket a hibrid megközelítéseket. A SUSE szakértői a fejlett konténerfelügyeleti eszközöket javasolják erre a célra, amelyekkel a vállalatok egyszerűen kezelhetik a konténerizált felhőnatív szolgáltatásokat a felhőben és a helyszínen egyaránt.

A versenyképesség megőrzéséhez napjainkban elengedhetetlen, hogy egy vállalat képes legyen alkalmazásokat telepíteni, kezelni és fejleszteni. A TechTarget Enterprise Strategy Group friss kutatása szerint ugyanis a szervezetek nagy részénél a bevétel legalább 30 százaléka közvetlenül a saját fejlesztésű alkalmazásokhoz köthető.

A felhőben van megírva…

Ezekhez a feladatokhoz egyre szélesebb körben vesznek igénybe felhőalapú technológiákat és felhőnatív fejlesztési architektúrákat, mivel ezek biztosítják a legjobb és legrugalmasabb lehetőségeket. A fent említett felmérés alapján 2022-ben a szervezetek 71 százaléka használt felhőnatív alkalmazásokat, míg ez a szám az előző évben még csupán 60 százalék volt. A tendencia várhatóan a jövőben is folytatódik, ugyanis a válaszadók további 25 százaléka érdeklődik a felhőnatív alkalmazások iránt, vagy már tervez is igénybe venni ilyeneket a következő egy éven belül.

A növekvő adoptációs tendencia azonban tovább nehezíti az IT-részlegek feladatait a szervezeteknél, mivel még több rendszert kell felügyelniük, mint eddig, és az új fejlesztési megközelítéseket is támogatniuk kell. A felhőszolgáltatók az infrastruktúraszolgáltatásaik (IaaS) bővítésével igyekeznek támogatni a vállalatokat, hogy azok a fejlesztések során egyszerűbben tudjanak igénybe venni új erőforrásokat, amikor csak szükségük van rá. Ez természetesen hasznos, azonban nem kínál megfelelő megoldást az IT-környezetek felügyeletével és üzemeltetésével kapcsolatos kihívásokra. A házon belül fejlesztett szoftvereket ugyanis nem csupán a felhőben használják, hanem a saját adatközpontokban és kolokációs központokban is, így továbbra is több környezetet kell menedzselni.

Felhőtlenül is boldogulni szeretnének

Bár a szervezetek túlnyomó többsége (71%) használ felhőalapú alkalmazásokat, mégis mindössze kevesebb mint felük (46%) követi a „cloud first” megközelítést. Vagyis a vállalatok nem egész 50 százaléka használja elsődlegesen a felhőnatív megoldásokat, mielőtt más alternatívákat is felfedezne.

De még a kifejezetten „felhőnatívnak” tekintett szolgáltatások közül sem mindet telepítik közvetlenül a nyilvános felhőbe. A válaszadók 30 százaléka stratégiája értelmében olyan alkalmazásokat telepít a saját adatközpontjába, amelyek korábban a nyilvános felhőben voltak. 36 százalék pedig mikroszolgáltatásokat használ, hogy olyan felhőnatív alkalmazásokat fejleszthessen, amelyek az adatközpontban is egyszerűen futtathatók.

Univerzális megoldás

Ezért a szervezeteknek olyan megoldásokra van szükségük az adatközpontokban, amelyek képesek kezelni a felhőnatív, konténerizált szolgáltatásokat, de közben nem teszik még bonyolultabbá az infrastruktúrát és ezzel együtt az IT-részlegek feladatait. Ehhez ideális támogatást nyújt például a SUSE Rancher Prime, amellyel a vállalatok az adatközpontokban, a felhőben és az edge környezetekben is egyszerűen kezelhetik a Kubernetes konténerfelügyeleti eszközt, valamint a konténereket és a bennük futó szolgáltatásokat.

A szoftver a fejlesztő és üzemeltető csapatok számra egyaránt lehetővé teszi, hogy egyszerűen menedzseljenek akár több Kubernetes-klasztert. Az eszköz egy platformon összesíti a Kubernetes számos funkcióját, így egységes megoldásként szolgál a konténerizált alkalmazások létrehozásához, telepítéséhez, futtatásához, kezeléséhez és méretezéséhez, beleértve a csomagolást, a naplózást, a monitorozást és a CI/CD módszertan (Continuous Integration/Continuous Deployment, vagyis folyamatos integráció/folyamatos telepítés) követését.

A Rancher Prime továbbá segíti a szervezeteket a konténerizált alkalmazásaik biztonságának megőrzésében, illetve az üzemeltetési és biztonsági kihívások elhárításában. Ehhez olyan funkciókat biztosít, mint a hozzáférések szerepköralapú vezérlése, illetve a hálózati irányelvek és pod biztonsági irányelvek (PSP) kialakítása és betartatása, amelyek korlátozzák a hozzáférést a bizalmas erőforrásokhoz, valamint védelmet nyújtanak a potenciális fenyegetések ellen.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hibrid megoldások a felhőtlen és felhős igényekhez appeared first on Műszaki Magazin.

„A konténereket célzó biztonsági incidenseket mindig nagy érdeklődés övezi, ezért örömmel tapasztaljuk, hogy a konténerizált környezeteket használó vállalatok többsége a legfontosabb prioritások közé sorolja a biztonságot. Ugyanakkor aránytalanul sok szervezet áldozná fel a biztonságot a hatékonyság érdekében, amit aggasztónak találok.”

 – Fei Huang, a NeuVector stratégiai igazgatója

A vállalatok közel kétharmada használ konténereket, és a technológia népszerűsége folyamatosan nő. Ezzel együtt azonban a kiberbűnözők is egyre több figyelmet szentelnek a konténerizált alkalmazások sebezhetőségeinek kihasználásának. A SUSE szerint ezért a szervezeteknek nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a konténerek biztonságára, ebben pedig nyílt forráskódú megoldásokkal nyújt hatékony segítséget az átfogó védelem kialakításához.

A Forrester felmérése alapján 2020-ban az észak-amerikai vállalatok 63 százalékánál már alkalmaztak konténereket, vagy folyamatban volt a bevezetésük, míg az európai országokban ugyanez az arány 59 százalék volt, amit azóta csak tovább nőtt.

A vállalatok ugyanis egyre szélesebb körben vesznek igénybe konténertechnológiát, és konténerbe csomagolva futtatják a programokat, így ugyanis egyszerűbb számukra az alkalmazások fejlesztése és hordozása. A konténerek a legacy alkalmazások modernizálásához is hatékony támogatást nyújtanak, ami kulcsfontosságú az agilis működéshez, hogy a szervezetek lépést tudjanak tartani a piaci versennyel és a technológia fejlődésével.

Népszerű, de biztonságos is?

Nem csupán a vállalatok érdeklődése nő a konténerek iránt, de a kiberbűnözőké is. A Forrester szerint évek óta az alkalmazások számítanak a leggyengébb láncszemnek a vállalatoknál. A kiberbűnözők a legtöbb esetben ezeken keresztül tudnak behatolni a cégek rendszereibe azáltal, hogy kihasználják a sebezhetőségeket az alkalmazásokban vagy a konténer image-ekben. Ezért a SUSE szakértői szerint a biztonsági csapatoknak érdemes felkészülniük arra, hogy a cégeknél konténertechnológiát fognak használni sok projektben, új megoldások bevezetésénél és a meglévők modernizálásánál is.

A Forrester is azt tapasztalja, hogy a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a konténerek biztonságára: az elemző 24,8 százalékos összetett éves növekedési rátát vár a konténerbiztonsági megoldások piacán a 2020-tól 2025-ig terjedő időszakban. Szerencsére már jól használható megoldások érhetők el a konténerek biztonságának fenntartásához, és a SUSE-nak köszönhetően ezek most még könnyebben hozzáférhetők.

Nyílt forráskódú védelem

A SUSE ugyanis tavaly felvásárolta a NeuVector nevű vállalatot, amelynek megoldása teljes körű, végponttól végpontig terjedő biztonságot kínál konténeres környezetben. Ez egy zárt forráskódú szoftver volt, ám az open source szoftverek mellett elkötelezett SUSE a többi termékéhez hasonlóan nemrég a NeuVector forráskódját is nyílttá tette. Így a közösség hozzáfér, és a vállalatok nagyobb biztonsággal használhatják a konténereket. Akinek pedig szüksége van rá, az professzionális, vállalati szintű támogatást is kap a SUSE-tól a konténerek védelméhez.

A NeuVector képes kezelni a sebezhetőségeket a konténeres környezetekben, illetve a nulladik napi sérülékenységekkel és a belső fenyegetésekkel szemben is védelmet nyújt. Együttműködik a Kubernetesszel és a főbb konténerfelügyeleti platformokkal, köztük a Red Hat OpenShift, a VMWare Tanzu, a Google GKE, az Amazon EKS és a Microsoft Azure AKS megoldásokkal. Természetesen jól integrálható a piacvezető SUSE Rancher konténermenedzsment-eszközökkel is, így azok a szervezetek, amelyek a SUSE Rancherrel kezelik konténereiket, mindössze néhány kattintással átfogó védelmet alakíthatnak ki a NeuVectorral a teljes Kubernetes környezetben.

The post Védőpáncélt minden konténerre! appeared first on Műszaki Magazin.

A digitális átalakulás alappillérei pedig a felhőnatív alkalmazások, amelyek futtatásához elengedhetetlenek a konténerek, hiszen ezek gyorsítják fel és teszik egyszerűbbé az applikációk fejlesztését, modernizálását, kiadását és mozgatását a különféle felhőkörnyezetek és az adatközpontok között. Nem véletlen, hogy 10-ből 7 európai szervezet az alkalmazások több mint 10 százalékát konténerekben futtatja, és ez az arány várhatóan rohamosan nő a következő években. A SUSE szakértői szerint az a szervezet jut versenyelőnyhöz, amely minél hatékonyabban tudja kezelni a konténereket, például dedikált konténerfelügyeleti eszközök segítségével.

A vállalatok digitalizációja öles léptekkel halad. Már 2020 előtt is meghatározó trend volt, a járványhelyzettel járó változások pedig még nagyobb lendületet adtak a jelenségnek. Az IDC jóslata szerint 2022-re a globális GDP több mint 65 százaléka olyan szervezetek tevékenységéből, termékeiből és szolgáltatásaiból származik majd, amelyek már keresztülmentek a digitális átalakuláson. Ezért óriási a verseny a vállalatok között abban, hogy minél rövidebb idő alatt állítsanak elő minél jobb digitális termékeket és szolgáltatásokat, illetve átalakítsák meglévő kínálatukat az új elvárásoknak megfelelően.

A felhőkben van megírva…

A digitális termékek és szolgáltatások pedig felhőnatív alkalmazásokon alapulnak. Az új, éles működésben használt, felhőalapú applikációk aránya az összeshez képest 2020-ban mindössze 10 százalék volt, ám 2024-re már várhatóan 70 százalékra nő az IDC becslései alapján.

Az ilyen jellegű alkalmazások nagy részét Kubernetes rendszerekben kezelt konténerekben fejlesztik és működtetik. Ezek ugyanis segítenek felgyorsítani a szoftverek fejlesztését, így a vállalatok rövidebb idő alatt kiadhatják őket, lépést tartva a digitális diszruptorokkal. A konténerek segítségével a meglévő alkalmazások is egyszerűbben modernizálhatók a mikroszolgáltatásokra és a DevOps módszerekre alapozva, így megfelelően működnek a felhőkörnyezetekben. A konténerek ezenfelül az alkalmazások hordozását is megkönnyítik az adatközpontok és a felhők között, ami azért is fontos, mert a szervezetek körében általánossá váltak a hibrid és a többfelhős környezetek.

Tudni kell vele bánni

A konténerek és a felhőalapú alkalmazások használata és fejlesztése azonban paradigmaváltást jelent az IT-folyamatokban, amelyek már most is meglehetősen összetettek. A szervezeteknek új tudásra van szükségük ahhoz, hogy képesek legyenek használni, kezelni és skálázni a konténeralapú szolgáltatásokat. Sok helyen pedig nincs idő és kapacitás arra, hogy a mindennapi feladatok mellett elegendő időt és energiát fordítsanak ilyen szintű új ismeretek megszerzésére.

Ha pedig a vállalatok nem tudják megfelelően kezelni a konténereket, akkor nem tudják egyszerűsíteni azok kezelését. Ezzel együtt attól is elesnek, hogy kihasználhassák a hibrid felhővel járó rugalmasság előnyeit, illetve a fejlesztéshez szükséges gyorsasággal alkalmazzák az új technológiákat.

Legyen mindenki Ranchergazda!

A konténerek felügyeletéhez hasznos platform a Kubernetes, azonban önmagában ennek a kezelése is nehézkes. Ezért lehet hasznos egy olyan megoldás, mint például a SUSE Rancher, amely egyszerűsíti a Kubernetes és a konténerek használatát. Átfogó támogatást biztosít a konténerképek hatékonyabb kezeléséhez, és lehetővé teszi a fejlesztő és DevOps csapatok számára a konténeralapú szolgáltatások egyszerű bevezetését és üzemeltetését az adatközpontokban, valamint a felhőkörnyezetekben egyaránt. Így a szervezetek zökkenőmentesen üzembe helyezhetik és felügyelhetik a konténerizált szolgáltatásokat bármilyen környezetben, az adatközpontoktól kezdve a felhőkön át a peremhálózatokig. A SUSE friss felvásárlásának köszönhetően az eszköz ráadásul már a konténerek biztonságáról is gondoskodik a teljes életcikluson keresztül.

The post Hatékony konténerkezelés nélkül nincs digitalizáció appeared first on Műszaki Magazin.

„Ne féljünk segítséget kérni, amikor szükség van rá. Én minden nap megteszem. Nem a gyengeség jele segítségért fordulni, hanem éppen az erőé. Megmutatja, hogy megvan bennünk a bátorság, hogy beismerjük, ha valamit nem tudunk, és hogy valami újat tanuljunk.” –Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok korábbi elnöke

A konténertechnológia megkönnyíti az alkalmazások fejlesztését és üzemeltetését, érthető tehát a növekvő népszerűsége. A 541 Research adatai alapján jelenleg a vállalatok 22 százaléka már gőzerővel használja a konténereket, 18 százalékuk a kipróbálás fázisában tart és 16 százalékuk a következő egy-két évben tervezi bevezetni. Friss kutatások szerint pedig 2022-re a vállalatok 75 százaléka fog ilyen technológiát alkalmazni.

Bonyolult körülmények

A konténerek kezelése összetett és külön szakértelmet igénylő feladat, és ezt csak tovább nehezítik az összetett környezetek és a folyamatosan változó piaci körülmények, beleértve a nagyobb rugalmasság érdekében alkalmazott hibrid és többfelhős környezeteket, a hasznos információk gyűjtésére és elemzésére használt, folyamatosan szaporodó edge és IoT-megoldásokat vagy a hatékonyabb és gyorsabb működést célzó perzisztens tárolást. Egyre nagyobb szükség van ezért azokra az egységes platformokra és eszközökre, amelyek segítségével a konténerek egyszerűen menedzselhetők mindenféle infrastruktúrában.

Tudás helyett intelligens megoldás

Ilyen képességeket tartalmaz például a Kubernetes konténermenedzsment-platform, amelynek használata azonban gyakorlatot igényel. Az IDC információi szerint a fejlesztők mindössze 20 százaléka ért az ilyen jellegű konténervezérlő eszközökhöz. Ezért is fektet nagy hangsúlyt a SUSE arra, hogy a SUSE CaaS Platformon keresztül egyszerűsítse a Kubernetes használatát.

A megoldás átfogó támogatást biztosít a konténerképek hatékonyabb és biztonságosabb kezeléséhez, és egyszerűen lehetővé teszi a fejlesztő és DevOps csapatok számára a konténeralapú szolgáltatások bevezetését és üzemeltetését mind a helyszínen, mind pedig hibrid vagy többfelhős környezetben.

A SUSE ráadásul nemrégiben felvásárolta a Rancher vállalatot, amely szintén hasonló területen fejleszt innovatív megoldásokat. Az akvizíciónak köszönhetően a SUSE ügyfelei számára is elérhetővé válik a Rancher felhőnatív technológiája, amelyet a Forrester a vezetők közé sorol a vállalati konténerplatform-szoftverek között. Ezáltal a szervezetek minden eddiginél egyszerűbben helyezhetik üzembe és felügyelhetik a konténerizált szolgáltatásokat bármilyen környezetben, legyen szó akár adatközpontokról, akár a peremhálózatokról, akár a felhőről.

The post SUSE trendek – Ha nehéz a konténer, könnyítsük a megfelelő szoftverrel! appeared first on Műszaki Magazin.

A SUSE friss felmérése szerint a fejlesztők 87 százaléka szerint ennek a területnek a korszerűsítése kapja idén a legnagyobb hangsúlyt, amelyben fontos szerepet játszanak majd többek között a DevOps folyamatok és a konténerek.

A jelenlegi gyorsan változó piaci környezetben a cégek működésének is gyorsan kell alkalmazkodnia az átalakuláshoz. Az agilis alkalmazásfejlesztés pedig az egyik legfontosabb alappillére a sikeres folyamatnak. Ezeket a törekvéseket jól támogatják többek között a DevOps megközelítés és a konténerek – amint arra a SUSE friss kutatása is rámutatott.

Többet, gyorsabban

Az üzleti vezetők folyamatosan nyomást gyakorolnak az alkalmazásfejlesztőkre, hogy egyre gyorsabban készüljenek el az új programokkal, illetve funkciókkal. Nem meglepő tehát, hogy a SUSE tanulmánya szerint a fejlesztők 87 százaléka úgy látja, hogy idén az alkalmazásfejlesztés korszerűsítése lesz a legfontosabb szempont a költségek tervezésekor. Az anyagi keret azonban nem nő egyenes arányban az elvárásokkal: a megkérdezettek 56 százalékánál ugyanakkora marad a költségvetés, mint korábban, és mindössze 31 százaléknál várható valamekkora növekedés a rendelkezésre álló összegben.

A válaszadók 91 százaléka ugyanakkor úgy látja, hogy az agilisabb üzleti működés elengedhetetlen a szervezet versenyképességének javításához. Továbbá 89 százalék szerint hozzájárul az üzleti agilitás növeléséhez, ha gyorsabban teszik elérhetővé az új alkalmazásokat és frissítéseket. Ezeken keresztül tudják ugyanis kiszolgálni az új vagy megváltozott igényeket, és versenyelőnyt jelent, ha rövidebb határidővel tudják teljesíteni, mint a versenytársaik. Mivel azonban a szoftverek kiadási ciklusa jelenleg mindenki szerint túl hosszú, az összes megkérdezett 85 százaléka arra számít, hogy idővel nagyobb gyakorisággal fognak megjelenni az alkalmazások.

Az átlagos kiadási ciklus a vállalatok kétharmadánál jelenleg legalább 12 hónapot vagy még annál is többet tesz ki. Az alkalmazásfejlesztők várakozásai szerint ezt az időtartamot két éven belül hónapokra vagy akár hetekre is lehet csökkenteni majd különféle modern eszközökkel. Az alkalmazásfejlesztés korszerűsítéséhez azonban új technológiákra, folyamatokra és készségekre van szükség a DevOps égisze alatt.

Modern elvárásokhoz korszerű eszközök

A szervezetek napjainkban az agilis fejlesztési módszerekbe fektetnek be a legtöbbet (59%), ezt követik a DevOps csapatok és folyamatok (47%), a mikroszolgáltatás-alapú alkalmazások (40%), valamint a konténerek használata (32%). Ez utóbbi technológiát 2017-ben mindössze a vállalatok 27 százaléka alkalmazta, és népszerűsége előreláthatólag tovább nő: a válaszadók 40 százaléka tervez konténereket igénybe venni a következő egy évben.

A trend érhető, hiszen a technológia lehetővé teszi a konténerbe csomagolt alkalmazások futtatását, ami nem csupán a fejlesztést gyorsítja fel, de a DevOps folyamatokat is támogatja, és az adatközpontok működését is hatékonyabbá teszi.

Profi támogatás

A konténerek terjedésének csupán az szabhat gátat, hogy a kezelésük viszonylag összetett feladat, és külön szakértelmet igényel. Ezért hozta létre a SUSE a CaaS Platformot, amely megkönnyíti az üzemeltető csapatok számára a konténeralapú szolgáltatások bevezetését és működtetését. A megoldás jól működtethető és biztonságos rendszer kínál a technológia használatához, és automatizálja a modern alkalmazások életciklusának kezelését.

Az alkalmazásfejlesztők feladatait pedig a Cloud Application Platform segítségével egyszerűsíti a SUSE. Ez az eszköz egyesíti magában a Kubernetes konténerfelügyeleti technológia és a Cloud Foundry platformszolgáltatás előnyeit, és képes automatikusan létrehozni a különféle futtatókörnyezeteket a szoftverekhez. Így a szakembereknek nem kell időt és energiát fordítaniuk arra, hogy alaposabban megismerjék azt az infrastruktúrát és az ahhoz szükséges konfigurációkat, amelybe ki akarják helyezni az adott alkalmazást.

Mindezeknek köszönhetően a fejlesztők a saját munkájukra koncentrálhatnak, így egyszerűbb IT-környezetben, hatékonyabban dolgozhatnak, innovatív megoldásokat hozhatnak létre, és gyorsabban tudják kibocsátani az új programokat, illetve funkciókat. A vállalatok pedig az iparágvezető, nyílt forráskódú technológiák segítségével a maximumot hozhatják ki befektetéseikből és meglévő megoldásaikból.

The post Gyorsabb fejlesztés appról appra appeared first on Műszaki Magazin.

Az informatikai vezetők szerint a szoftveralapú infrastruktúrák támogatják leginkább a gyors átállást és a kitűzött célok elérését. Napjainkban a vállalatok a világszerte korábban nem tapasztalt kihívásokkal szembesülnek. A járványhelyzet még inkább felerősítette azokat a jelenségeket, amelyek már korábban is jelentősen befolyásolták a cégek működését: a fogyasztói igények gyors átalakulása, a technológia rohamléptékű fejlődése, a kiéleződött piaci verseny. A szervezetek ezért már március előtt is arra törekedtek, hogy digitális alapokra helyezzék működésüket, hogy jobban követhessék a változásokat. A világjárvány hatásai miatt azonban a korábbi gyakorlatok felülírása ma már szükségszerű, a cégek tehát nem halogathatják tovább az átalakulást.

Sok elvárás, kevés forrás

Az agilis működés megteremtéséhez az egyik legnagyobb nyomás az informatikai vezetőkre nehezedik. Az ő felelősségük ugyanis, hogy olyan rendszereket alakítsanak ki, amelyek támogatják a cégeket ebben, és úgy fejlesszék az infrastruktúrát, hogy az rövid idő alatt kézzelfogható eredményeket hozzon. Mindehhez azonban csupán korlátozott források állnak rendelkezésükre.

A SUSE friss felmérése szerint az informatikai vezetők 80 százaléka úgy véli, az innovációs célok eléréséhez elengedhetetlen lenne az adatközpontjaik optimalizálása. Ugyanakkor 68 százalékuk úgy látja, hogy a költségvetés nem áll arányban az átalakulással kapcsolatos elvárásokkal. Ezt az ellentmondást oldhatja fel a szoftveralapú infrastruktúra. A kutatásban megkérdezettek 95 százaléka gondolja azt, hogy az ilyen rendszerek képesek megfelelően támogatni az átalakítási törekvéseket.

Gyorsabb és egyszerűbb

A szoftveresen vezérelt infrastruktúrák (SDI) a szoftveres innovációra fókuszálnak, elkülönítve a hardvert a platformon futó alkalmazásoktól, ezáltal jobban kiszolgálják a modern, dinamikus applikációk igényeit.

Az IT-vezetők 65 százaléka szerint hasznos, hogy segítségükkel gyorsabban tudják kiosztani az informatikai erőforrásokat, 60 százalékuk esetében pedig fontos előny az adatközpont kezelésének egyszerűsítése is. A további pozitívumok között szerepel, hogy az SDI megkönnyíti a modern informatikai módszerek, például a DevOps és a hibrid felhők alkalmazását (54%), jól skálázható az aktuális igényeknek megfelelően (48%), nincs szükség költséges tréningekre a bevezetéséhez és üzemeltetéséhez (40%), továbbá értékes időt és energiát szabadít fel az informatikai részlegeknél, amit a szakemberek fontosabb feladatokra fordíthatnak (37%).

Lépésről lépésre

Természetesen hosszú és összetett folyamat, ha egy meglévő, folyamatosan működésben lévő infrastruktúrát kell átállítani a szoftveralapú működésre. A SUSE szakértői azt javasolják, hogy a szervezetek a tárolással kezdjék a modernizálást. Egy olyan szoftveresen vezérelt tárolási rendszer, mint például a SUSE Enterprise Storage elkülöníti a tároláskezelést és tárolásvirtualizációt a fizikai hardvertől, így lehetővé teszi a cégek számára, hogy általánosan elérhető és megfizethető szerverek és lemezmeghajtók használatával építsenek ki tárolási rendszert. Az eszköz gyakorlatilag korlátlanul skálázható terrabájtos szinttől akár petabájtosig, és leállás nélkül teszi lehetővé a rendszer bővítését új tárolókkal. Ezáltal folyamatosan alakítható a vállalatok igényeihez.

Tárolási megoldás

A SUSE felméréséből kiderül, hogy a vállalatok 43 százaléka már használ valamilyen szoftveralapú tárolási megoldást, illetve 27 százalékuk egy, 12 százalékuk pedig két éven belül tervezi a bevezetését.

The post Szoftveres vezérlés a gyors átálláshoz appeared first on Műszaki Magazin.

Életünket számos téren megkönnyítik, és a vállalatok számára is rengeteg lehetőséget tartogatnak, hiszen az általuk gyűjtött adatok elemzésével a cégek jobb termékeket és szolgáltatásokat kínálhatnak. Ezt a rengeteg információt azonban tárolni is kell, és az adatmennyiség elképesztő iramban nő. Ezért új megközelítésre van szükség, amit a SUSE szakértői szerint a szoftveresen vezérelt tárolás hoz el.

A különféle, internethez kapcsolódó IoT-eszközök átszövik életünket. Otthonunkban egyre több intelligens berendezés szolgálja kényelmünket az okos háztartási eszközöktől és még okosabb tévéktől kezdve az időjárási viszonyokat és a szokásainkat figyelő termosztátokig és világítóegységekig. A kütyük szabadidőnkben is elkísérnek bennünket, és a csuklónkon vagy a zsebünkben mérik a megtett kilométereket és lépéseket.

A munkába ugyan még nem önvezető autók visznek bennünket, de az internetkapcsolatnak köszönhetően a járművek egyre több hasznos funkciót tudnak ellátni, egyszerűbbé téve például a vezetést és a parkolást, illetve a jármű állapotának megfigyelését és ellenőrzését. Ha pedig a közösségi közlekedést választjuk, teljesen természetes, hogy a mobilunkon nézzük, mikor jön a busz, hiszen a tömegközlekedési eszközökben lévő berendezés kommunikál az útvonalról. A munkahelyeinken pedig szintén egyre több intelligens eszköz segíti a munkánkat, legyen szó robotokról a gyárakban vagy éppen az irodai kamerákról, amelyek a beléptető rendszereket helyettesítik, illetve egészítik ki.

Hova, de hova, de hova, de hova mentsek?

Az IoT-szenzorok mindenféle adatot megfigyelnek és rögzítenek, amit csak mérni lehet: sebesség, gyorsulás, távolság, hőmérséklet, nyomás, fény, páratartalom stb. Ezek felhasználásával pedig a különféle területeken tevékenykedő szervezetek jobban megalapozott döntéseket hozhatnak, ami komoly üzleti előnyt jelenthet számukra.

Az így keletkező adattömeg azonban óriási, és hihetetlen ütemben növekszik. Ezért a vállalatoknak modernizálniuk kell tárolási rendszereiket, mivel a korábban alkalmazott megközelítés nem fenntartható a napjainkban tapasztalható adatrobbanás mellett. Nem lehet egyszerűen csak új tárolóegységekkel bővíteni az infrastruktúrát a végtelenségig, ha elfogy a tárhely. Az információmennyiség ugyanis sokkal gyorsabban nő, mint a rendelkezésre álló költségvetés. Ezért optimalizálni kell a tárolást, és ehhez a SUSE szakértői szerint az olyan szoftveresen vezérelt tárolási rendszerek nyújtják a megfelelő hátteret, mint például a SUSE Enterprise Storage.

Maximum fájlelérés, no leállás

Ezek a megoldások elkülönítik a tároláskezelést és tárolásvirtualizációt a fizikai hardvertől, így lehetővé teszik a szervezetek számára, hogy általánosan elérhető és megfizethető szerverek és lemezmeghajtók használatával építsenek ki tárolási rendszert.

Ezt a későbbiekben is egyszerűen bővíthetik új tárolókkal, ahogy szükség lesz további tárhelyre, és ehhez nem kell leállítaniuk a teljes rendszert. Ez azért fontos, mert az érzékelők nem alszanak. Vagyis az IoT-eszközöket használó szervezetek nem engedhetik meg maguknak, hogy minden egyes új eszköz üzembe helyezésénél leálljanak a rendszereik. Idő- és pénznyereséget jelent tehát számukra egy olyan megoldás, amely kiesés nélkül teszi lehetővé a kapacitás bővítését az aktuális igényeknek megfelelően.

A vállalatok számára az is egyre nagyobb jelentőséggel bír, hogy az adatokkal dolgozó rendszerek minél egyszerűbben képesek legyenek elérni és feldolgozni az információkat. A szervezetek azonban egyre több különféle, mesterséges intelligenciát és gépi tanulást alkalmazó rendszert használnak az adatok feldolgozására, amelyek eltérő technológiákkal működnek együtt. Ezért hasznos egy olyan megoldás, mint a SUSE Enterprise Storage, amely objektum, blokk- és fájlalapú elérést is lehetővé tesz, így minden szükséges igénynek megfelel.

A SUSE szakértői szerint továbbá azt is érdemes figyelembe venni, hogy a legtöbb IoT-eszközön, edge berendezésen és átjárón Linux ketyeg, ahogyan az adatközpontokban is, ahol az információk elemzése folyik. Célszerű tehát a szoftveralapú tárolási rendszer bevezetését fontolgató szervezeteknek olyan megoldást választaniuk, amely jól együttműködik a nyílt forráskódú operációs rendszerrel, és hasonló open source gyökerekkel rendelkezik.

The post Új típusú tárolásért kiált az IoT appeared first on Műszaki Magazin.

„Az Internet of Things nem csupán annyit jelent, hogy RFID-címkéket helyezünk el buta tárgyakon, hogy mi, okos emberek tudjuk, hol vannak a buta tárgyak. Az IoT az intelligencia beágyazását jelenti, így a dolgok okosabbak lesznek, és több dologra képesek, mint korábban.”

Nicholas Negroponte, amerikai építész, az MIT Media Lab alapítója

Már minden és mindenki csatlakozik az internethez a babamonitortól kezdve az autókon át az ipari berendezésekig. Mi jöhet még ezután? A SUSE szakértői azt látják jósgömbükben, hogy egyre okosabbá válnak a peremen található eszközök, és új lehetőségeket teremt az 5G, de mindezt akkor tudjuk maradéktalanul kihasználni, ha egységesítjük a rendszereket.

Az internethez csatlakoztatott, különféle készülékek száma elképesztő mértékben nő: a Gartner jóslatai szerint idén már 5,8 milliárd darab fog működni vállalati oldalon.  Az elemzőcég szerint 2020-ban az épületautomatizáció terén bővül az IoT-eszközök piaca a legnagyobb mértékben (42 százalékkal), ahol az okos érzékelők és egyéb megoldások segítenek az irodák és a gyárak hatékonyabb működtetésében és ezáltal a költségek, illetve az ökológiai lábnyom csökkentésében. Az egészségügyben 31 százalékos növekedés várható világszerte, elsősorban a krónikus betegek állapotát megfigyelő készülékeknek köszönhetően. A harmadik helyen pedig az autóipar áll 29 százalékkal, mivel az internetkapcsolat révén egyszerűbben elvégezhető számos, az autókhoz kapcsoló feladat, így például a flottakezelési teendők.

Ezek a berendezések rengeteg előnyt tartogatnak minden iparágban, hiszen az adatok gyűjtésével, elemzésével és továbbításával segíthetnek abban, hogy a szervezetek új lehetőségeket térképezzenek fel, egyszerűsítsék folyamataikat és testre szabják a felhasználói élményt.

A SUSE szakértői úgy vélik, hogy az elterjedtség ellenére a szervezetek még mindig nem használják ki az IoT-eszközökben rejlő teljes potenciált, és a lehetséges felhasználási előnyök tovább fognak bővülni a jövőben. A vállalat szakemberei összegyűjtötték, mely három trend és kérdéskör alakítja majd számottevően ezt a területet az elkövetkező időszakban.

Okosabb perem

Minden olyan, internetkapcsolattal rendelkező szenzor vagy berendezés edge, vagyis peremhálózati eszköznek minősül, amely nem egy nagyobb adatközpontban gyűjti az információkat. Hagyományosan ezek a készülékek elsősorban csak összegyűjtötték az adatokat, és elküldték elemzésre a felhőbe vagy a cég központjába. Nem volt meg ugyanis bennük a szükséges tárolási is számítási kapacitás ahhoz, hogy analizálják az információkat. Napjainkban ez azonban változóban van, és egyre több olyan edge eszköz jelenik meg, amely már elég erőforrással rendelkezik az elemzésekhez, és akár gépi tanulást is képes bevetni. Ennek köszönhetően az adatok feldolgozása olcsóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá válik. Ha az információk egy részét helyben tárolják és elemzik a hálózat peremén található IoT-eszközön, akkor mind az adatok, mind a belőlük levont következtetések elérhetők helyben, ami csökkenti a hálózat leterheltségét és a sávszélesség-igényt is.

Új lehetőségek az 5G-ben

Az 5G hálózatok nem csupán a mobiltelefonok számára teszik lehetővé a gyorsabb adatátvitelt. Az alacsony késleltetésnek és a szupersebességnek köszönhetően minden eddiginél egyszerűbb lesz minél több helyen elhelyezni és használni a különféle IoT-szenzorokat. Az 5G révén így a vállalatok valós időben tudnak adatokat gyűjteni, kezelni és elemezni, ezáltal még többféle és még innovatívabb felhasználási módokat találhatnak majd az IoT kiaknázására.

Szabványos szenzorok

Az IoT egyik legnagyobb kihívását manapság a fragmentált rendszerek jelentik. Előfordulhat, hogy több különféle eszköz működik egy-egy ellátási láncban, de ezek nem tudnak egymással kommunikálni, mert nem ugyanazt a nyelvet beszélik, vagy ha mégis, akkor sem feltétlenül úgy alakították ki őket, hogy képesek legyenek egymással információt megosztani. Ahhoz, hogy az IoT minden lehetőségét ki lehessen használni, a termékeknek, az alkalmazásoknak és a szolgáltatásoknak interoperábilisnak kell lenniük, elkerülve ezzel a gyártófüggést. Ezen sok helyi és nemzetközi szabályozási szervezet dolgozik már egy ideje. A SUSE szakértői úgy vélik, hogy mivel óriási ütemben nő az eszközök száma, hamarosan nagyobb előrelépést várhatunk a szabványosítás terén is.

SUSE támogatás minden szinten

A SUSE átfogó támogatást kínál a különféle IoT-megoldások működtetéséhez és felügyeletéhez, amit jól alátámaszt a Knorr-Bremse példája. A vezetéstámogató és automata fékrendszereket előállító üzemekben többek között a SUSE megoldásainak segítségével aknázzák ki az IoT-ban rejlő lehetőségeket. Ezekben a gyáregységekben ugyanis számos olyan berendezést használnak, amelyek nem rendelkeznek internetkapcsolattal, illetve nem képesek maguktól gyűjteni az adatokat az őket érintő folyamatokról.

Ezért a vállalat Raspberry Pi és a SUSE Linux Enterprise Server for ARM rendszerekre alapozva olyan IoT-platformot épített ki, amely valós időben összesíti az információkat a gyártóberendezésekről. Mindezt központilag felügyelik a SUSE Manager segítségével, amellyel ezek az IoT-eszközök ugyanolyan egyszerűen és jól menedzselhetők, mint az adatközpontokban lévő végpontok. Az IoT előnyeit kihasználva pedig hatékonyabbá vált a gyártás: a gyorsabban el tudják hárítani az esetleges hibákat és fejleszthetik a karbantartási folyamatokat, illetve csökkenthetik a nem tervezett állásidőt.

The post Itt az összekapcsolt jövő: ez várható idén az IoT-eszközök terén appeared first on Műszaki Magazin.